Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

Nov. 13-án Vice községben II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Bodó Levente /Szentkeresztbánya/ alkotását avatták a római katolikus templom udvarán. Az ünnepség református istentisztelettel kezdődött, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét, majd a katolikus templomban volt mise. Ezen a napon tudományos tanácskozás folyt, Magyari András, Benkő Samu és Budapestről Köpeczi Béla tartott előadást. Az avatóbeszédek sorát Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke nyitotta meg. Gergely István csíksomlyói plébános leplezte le a szobrot. /Guther M: Ilona: Lopva kiragasztott plakát után szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Besztercén jún. 10-11-én rendezték meg az I-IV. osztályos tanulók országos versmondó vetélkedőjét. A kisdiákokat és kísérőiket a városban élő magyar családok látták vendégül. A bíráló bizottság elnöke Kötő József, az EMKE országos elnöke volt. A résztvevőket autóbusszal szállították Vicére, ahol megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./

"Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./

Okt. 26-án a Beszterce-Naszód megyei Vicén megkezdődött az I. Mezőségi Néptánctalálkozó. A megnyitón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell fordulnunk a Mezőség szórványban élő magyar közösségei felé, akik a nehéz körülmények között is őrzik anyanyelvüket, hagyományaikat. A találkozóra Almásmálom, Beszterce, Dés, Füzes, Magyarborzás, Magyardécse, Magyarpalatka, Mezőkeszü, Szék, Szamosújvár, Vajdakamarás és Visa táncosai jöttek el. Megjelent Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Vetési László tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványfelelőse is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A találkozó egyik kezdeményezője és szervezője Lőrincz Károly, Vice fiatal katolikus papja. A csíkszeredai Hargita Állami Népi Együttes tagjai közreműködtek, segítettek a szervezésben, a táncosok bemutatkozásban. Ezen a vidéken alig folyt folklórgyűjtés, ezért a segíteni fognak azzal is, hogy a gyűjtött anyagot majd betanítják, hogy a falvak saját énekeikkel, táncaikkal lépjenek föl. /Guther M. Ilona: Ideje volt már ennek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

"Gergely István /sz. Vice, 1955/ 1987 óta plébános Csíksomlyón. Általános iskolás kora óta pap akart lenni. A Securitate mindig különös figyelmet szentelt ennek a helynek a zarándoklatok miatt, különösen a moldvai csángók búcsújárására, amelyet minden eszközzel igyekeztek meggátolni. Gergely István első dolga volt Csíksomlyón, hogy összegyűjtse a gyerekeket, sok kis közösséget hozott létre. A hatóságok támadták ezért, több alkalommal megüzenték, hogy megölik, ha nem hagyja abba a közösségek szervezését. Egy éjszaka félelem fogta el és felment a hegyre. Visszafelé az Úristen megérintette, elszállt a félelme és kimondta evangéliumi jelmondatát: Az Úr kelt fel engem, ő küldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, szabadulást a raboknak. /Lukács 4,18/ Csíkcsomortánynak nem volt temploma, a falu már nyolcszor nekirugaszkodott a templomépítésnek, de nem sikerült megvalósítaniuk. Gergely István híveivel nekifogott 1988-89-ben, a falurombolás idején, és sikerült kalákában fölépíteni a templomot, amelyet a munkálatok kezdetén fölajánlottak Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. A plébános felvállalta a társadalom peremére szorultak védelmét, Csíksomlyón árvaház van, amikor az itt lakók elérik a nagykorúságot, földönfutókká válnak. Műhelyt alakított ki, a lányoknak pedig varrodát. Munkahelyeket, otthont teremtettek számukra az 1992-ben létrehozott Csibész Alapítvány segítségével, amelyet külföldi adományok is gyarapítanak. Házas közösségeik is vannak. Gergely István egyik szervezője a csíksomlyói ifjúsági találkozóknak, a "Csík"-nak. Ezt 1989-ben kezdte. Idős emberek gondozását a Lázár Alapítvány segítségével végzik. Több moldvai csángó család Csíkba telepítését is segítették. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben felépítették a Hármas Halom oltárt az anyaországi Illyés és Új Kézfogás Közalapítvány segítségével. - A moldvai magyarok egyes csoportjai, például Klézséről gyalog jöttek, százhatvan kilométerről. Gergely István hiszi, hogy csak a hit erejével és a tettek példájával lehet megtartani az erdélyi magyarságot. /Magyar Nemzet, máj. 21./"

A mezőségi Vice nemcsak a magyarság, hanem a katolikus egyház szempontjából is szórványnak tekinthető. Vice fiatal római katolikus plébánosa, 1995 óta kiadja a Szórvány Plébániák Értesítője című időszaki kiadványt. Egyre nőttek az igények, több helyről kérték az értesítőt. Egy év óta az Alutus nyomda /Csíkszereda/ ingyen adja ki a kéthetente megjelenő kiadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Megjelent a Firtos Művelődési Egyesület folyóiratának /Hazanéző/ új száma. Napvilágot látott a Szórvány Plébániák Értesítőjének újabb száma, melyet a Vicei Római Katolikus Plébánia ad ki. A lapot a csíkszeredai Alutus Nyomda gondozza. /Korondról és Csíkszeredából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

"A Besztercei Híradó melléklete, a Mementó hasábjait az 1996 óta évente Vicén megrendezett Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozónak szentelte. A találkozó helyének is jelentése van, a szórványvidéken, hiszen a Mezőség Beszterce-Naszód megyei részét évtizedek óta mostohagyerekként kezelik a hivatásos néprajzosok. A találkozó megrendezésében a Hargita Állami Székely Népi Együttes vállalta a védnökséget. "Napszámos módra részt vállaltak abban a bajlódásban is, ami az ilyen rendezvények megszervezésével jár." - írta róluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei találkozók: I. Találkozó 1996. okt. 26. - II. Találkozó: 1997. okt. 11. - III. Találkozó: 1998. szept. 26. A legutóbbira eljött többek között Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Vetési László szórványügyi előadó és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának alelnöke is. /Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ Csoóri Sándor a Beszterce lap munkatársának elmondta, hogy jelentős ez a fesztivál. Az ilyen találkozókat támogatni kell, "mert a peremmagyarság, akár Erdélyben, akár Kárpátalján, akár Kelet-Szlavóniában, akár a baranyai háromszögben - olyan nehéz helyzetben van, amit sem a magyarországi magyarság, de az Erdélyben, tömbben élő magyarság sem érzékel igazán." Csoóri örült annak, "hogy emögött is ott vannak a papok, Erdélyben majdnem minden ilyen fontos ügy mögött papokat láttam. Az ilyenfajta rendezvények számomra majdnem olyanok, mintha a papok missziós feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvények, "de el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbség, a szórvány ne csak táncoljon, ne csak énekeljen, hanem találjon ki magának valami olyat, ami ezen túlmenően is az életképességét szolgálja." Arra a kérdésre, hogy mit tudna segíteni a tömbmagyarság a szórványnak, Csoóri emlékezetett: a két világháború között szociográfikus írások születtek a szórványról. Most is érdemes lenne feltárni egy-egy falu helyzetét. /Füleki Zoltán: Interjú a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csoóri Sándorral. = Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec./"

Az 1996 óta Vicében évente megrendezésre kerülő Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozón résztvevő csoportok közül 11 számára Lőrinczy Károly vicei plébános parabola-antennákat pályázott meg a Duna Televízió Alapítványtól. A kérést kedvezően bírálták el, s a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány közvetítésével a következő helységek hagyományőrző csoportjai kapnak egy-egy parabolát: Vice, Magyarborzás, Várkudu, Apanagyfalu, Buza, Almásmálom, Szentmáté, Tacs és Zselyk, Kolozs megyéből pedig Váralja és Szépkenyerűszentmárton. /Parabolák a Mezőségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

A Beszterce környéki Vicében október 2-án rendezték meg a IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozót. A találkozó a népviseletbe öltözött csoportok felvonulásával kezdődött. Ökumenikus istentisztelet után a résztvevők átvonultak a templomkertben levő II. Rákóczi Ferenc szoborhoz. A fesztiválon a csoportok bemutatták táncaikat, énekeiket. Az emléklapok átadása után táncház, majd a házigazdák rendezte, éjszakába benyúló bál zárta a rendezvényt. Az előző évekhez képest kevesebb volt a részt vevő csoport. /Tóthpál Tamás: IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

"Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./"

Október 15-én, immár 5. alkalommal tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicén a mezőségi néptánc és népzenei fesztivált, melyre több mint 40 környékbeli hagyományőrző, vagy műkedvelő néptánccsoportot, valamint egyházi kórust hívtak meg. Ez évben, tekintettel a millenniumra, Szent István-szoboravatásra is sor kerül, melyet a vicei faluközösség a templommal szembeni téren állíttatott fel. A bronzból öntött mellszobor Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, elkészítése Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános segítségével valósulhatott meg. - A fesztivál népviseleti felvonulással kezdődik, majd leleplezik a Szent István-szobrot, ezután lépnek fel a meghívott tánccsoportok, a fesztivál műsora a nemrég kárpát-medencei turnéról hazatért Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásával ér véget. /Füleki Zoltán: Mezőségi néptánc és népzenei fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet az RMDSZ kampánynyitó ünnepi rendezvényén Szatmárnémetiben. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője rámutatott: a kampány legfőbb üzenetei "az európai értékrend szerinti politizálás, az Erdélyben való megmaradás meggyőződéses hite, a tenni akarás, a cselekvés, és a tudatos építkezés kell hogy legyen". Markó Béla hangsúlyozta: "Olyan magyarságot akarunk, amilyen az évezredes országot megálmodó Szent István királyunké, a borotvaeszű Bethlen Gáboré, az egyszerre megújító és toleráns Dávid Ferencé, a protestáló és protestáns Ady Endréé, a mélyen katolikus, népéért nehéz időkben is szólni tudó Márton Áron püspöké volt. Olyan magyarságot, amely képes szembe nézni az új évezred kihívásaival, és képes megőrizni szülőföldjét, Erdélyt." Elismerte, hogy az elmúlt tíz esztendőben várva várt csodák nem következtek be, a felelős, kitartó munkának viszont vannak eredményei. Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta: könnyebb dolga volt négy évvel ezelőtt, amikor ellenzéki pozícióból kampányolhatott. Frunda elismerte: a magyarság ma nem él jobban mint négy évvel ezelőtt. Ezt azzal magyarázta, hogy az elfogadott törvények hatását még nem érezzük. Bár ma 19 700 tanul felsőoktatásban magyarul, és Kolozsváron magyarul lehet újra jogot és közgazdaságot is tanulni, itt nem állhatunk meg. - A Bolyai-egyetem a miénk, a miénk volt és biztosan a miénk lesz - mondotta Frunda. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: A várt csodák nem következtek be, a kitartó munkának viszont vannak eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

"A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Jan. 27-én Bethlenben, a Beszterce-Naszód megyei kisvárosban a helyi RMDSZ szervezésében nagyszabású bált, ún. batyus bált rendeznek. Tavaly mintegy 170 részvevővel zajlott a bál, zömében fiatalokkal, akik a Bethlen környéki magyarlakta szórványfalvakból, Somkerékről, Almásmálomból, Vicéből, Mezőveresegyházáról, Magyarborzásról, Kékesről, Felőrből, Várkuduból, Szentandrásból, Sajóudvarhelyről, Magyarberétéről érkeztek. A 12 ezer lelkes Bethlenen kb. 1700 magyar él. Szeretnék, ha a jövőben magyar szórványközponttá válna a város. /Szabó Csaba: Batyus bál Bethlenben. Szórványközponttá növi ki magát a Nagy-Szamos-parti kisváros. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Sárpátki Zoltán csíkszeredai bemutatkozó kiállításának címe: Zene. Festményei a zene képi reagálása, tükröződése. Sárpátki Zoltán (Csíkszereda, 1977. január 21.) szobrász, festő. A temesvári Nyugati Egyetem szobrászat szakán szerzett oklevelet 2000-ben. Egyetemi évei alatt két ízben (1999-ben és 2000-ben) a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat karának ösztöndíjas hallgatója is volt. Jelenleg a borszéki általános iskola rajztanára. Új dimenzió című térszobra Temesváron található, Szent István bronzból öntött mellszobrát 2000-ben Vicén avatták fel. /Sárpátki Zoltán kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./"

"Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"

"Csicsókeresztúron június 30-án felszentelték az első Beszterce-Naszód megyei magyar gyermekotthont, mely a Szent Anna Ház nevet kapta. Lőrinczi Károly vicei plébános kezdeményezésére - németországi segítséggel -, a csíkszeredai Csibész Alapítvány támogatásával az üresen álló római katolikus plébániát építették át erre a célra, létrehozva ennek csicsókeresztúri fiókját. Jelenleg a Háznak nyolc kis lakója van, négy környékbeli családból: a legkisebb két éves, a legnagyobb tíz éves. Az ünnepség az Árpád-kori római katolikus templomban szentmisével kezdődött. A 17 lelkes csicsókeresztúri római katolikus gyülekezet a közeli Várkudunban élő 64 lélekkel együtt - a vicei plébániához tartozik. Főoltárán Szent István és Szent László szobra áll. Az alig egy tucatnyira fogyatkozott csicsókeresztúri római katolikus közösség számára a Szent Anna Ház új életet jelent, reménységet a megmaradásra. Az otthon létrehozását németországi szervezetek támogatták. Lőrinczi Károly vicei plébános hangsúlyozta, hogy ez nem árvaház, az otthonban élő gyermekek állandó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akiknek az egyház ugyancsak segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyerekek idővel visszakerülhessenek a családjukhoz. Az otthon fenntartását a Csibész Alapítvány finanszírozza. Gergely István plébános a Csibész Alapítványtól elmondta: azért jönnek oly népes csoporttal Csíkból a szentelésre, mert tudják, hogy itt, ezeken a végeken sokan árvának érzik magukat, félelemmel a lelkükben, és ily módon próbálnak biztatást hozni, a szeretet és az együvé tartozás üzenetét. A csicsókeresztúri magyar közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, de most megelevenedett, megkétszereződött a létszám, és elindult egy új élet. A Mezőségen vannak még leépülőben levő plébániák, egyházi épületek. Ha az egyházmegye is jónak látja, akkor ezeket is felvállalja a Csibész Alapítvány, és életet ültet mindegyikbe. /Kresz Béla: A tanítás, a nevelés és a szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Zsók Béla Én mindig itthon voltam. Néprajzi írások Déváról /Kriterion/ című kötetében a Bukovinából Hunyad megyébe áttelepült székelyek hányatott múltját, életét, népi kultúráját örökítette meg. A szerző a múltat idős emberek visszaemlékezéséből, továbbá népi tollforgatók feljegyzéseiből ismerte meg. Közülük László János, a dévai gazda emlékezett, írását a Székelyföld folyóirat idei számai közölte. Az öt bukovinai falu (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva) túlnépesedett lett. Az első kivándorlóhullám, a magyar kormány segítségével, az Al-Duna mellé történt, ahol három települést (Hertelendyfalva, Székelykeve és Sándoregyháza) hoztak létre. 1883-ban mintegy négyezren vándoroltak a Bánságba. A következő hullámban Dévára, majd Vajdahunyadra, Sztrigyszentgyörgyre, Csernakeresztúrra mentek, ezenkívül Gyorokra, Magyarnemegyére, Vicére és máshova is települtek. A bukovinai székelyek 1941-ben hazatértek, Bácskába, ahonnan 1944 őszén a Dunántúlra kellett menekülniük. /Szőcs János: "Mikor Csíkból elindultam..." = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Aug. 24-én Széken megtartották a gyásznapot, amit több évszázada mindig megtartanak. Bertalan-napon a hagyomány szerint istentiszteletre gyűlnek össze. A jeles széki emléknapon idén részt vett Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor, Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei Tanács alelnöke, valamint Buchwald Péter, egykori Kolozs megyei alprefektus. A vendégeket Sallai János polgármester és a széki népviseletbe öltözött Dániel Márton RMDSZ-elnök üdvözölte. Patrubány kitért a Reményforrás nevű, sokgyerekes családokat támogató lakásprogramra is: idén két erdélyi nagycsaládos juthat a Magyarok Világszövetsége révén lakáshoz október 6-án, Kolozsváron, illetve a mezőségi Vicén. /R. É.: A Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"1999-ben indította útjára a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Reményforrás programot, melynek célja sokgyerekes családok számára épített lakóházak átadása. Ilyen házat adtak át idén a mezőségi Vicén, ahol hat árva gyerek számára építettek otthont, megfelelő felügyelettel ellátva. Az átadásnál Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozta: Vicén az MVSZ a Reményforrás akciójának keretén belül immár az ötödik házát avatta fel. Kolozsváron pedig a Reményforrás-programmal együtt átadták a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága "Szent Kamill" otthonát. A Hajnal negyedben magasodó 4000 négyzetméteres épület magán hordozza a Társaság elnöknőjének, Tokaji Rozáliának kézjegyét, aki bebizonyította, hogy testi fogyatékosként tízszer annyi energiája és akarata van, mint bármely más egészséges embernek. Sorstársainak nehézségét átérezve felvállalta ennek az otthonnak a felépítését, amely nyolcvan hátrányos helyzetű és magára hagyott idős embernek ad otthont, ugyanakkor az MVSZ elnökének, Patrubány Miklósnak az erkölcsi és valamelyest anyagi támogatását is élvezve, az épületben helyet kapott egy sokgyerekes család elhelyezését szolgáló lakás is. /Köllő Katalin: Csodák márpedig vannak... Reményforrás a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága számára is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Iskolabuszok nélkül fut neki az idei télnek Beszterce-Naszód megye. Úgy tudták, miszerint minden megye kapott a minisztériumtól terepjáró iskolabuszokat, Beszterce-Naszód megyébe azonban egyetlen ilyen busz sem érkezett. Balázs Dénes, a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség magyar tagozatokért felelős tanfelügyelője elmondta, csak a magyar tagozatos iskolák számára legalább négy ilyen buszra volna szükség ahhoz, hogy a közeljövőben ne fenyegessen állandóan a megszűnés veszélye (Teke és környékére, Vice és környékére, Felőr és környékére, Bethlen és környékére). A megyei tanfelügyelőség szerint a kormány január végére-február elejére néhány iskolabuszt csak fog küldeni a megyének. /Szabó Csaba: Iskolabuszok nélkül gyalogosan ingáznak a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

A Szabadság február 7-i számában megjelent Újjáéledt a csángótelepítés gondolata ? Beszterce-Naszód megye újra készen áll a befogadásra című cikk nagy port kavart magyar és román médiakörökben egyaránt. A vitacikkek után már nemigen reménykedett senki. Ekkor született meg a Beszterce-Naszód megyei közösségépítők fejében az ötlet, hogy a meghívást kiterjesztik az elszegényedés határára sodródott sokgyermekes székely családokra is. Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök jelezte: mára várják az első gyergyószentmiklósi sokgyermekes családot Tacsra, és a napokban kell érkeznie egy másik felcsíki családnak is. Beszterce-Naszód megye kiöregedett magyar többségű falvai életének felélénkítése már 1995 táján megkezdődött, amikor is Vicére két csángó családot telepítettek, őket ? 1999-ben ? újabb három csángó család követte. /Szabó Csaba: Székely honfoglalás Beszterce-Naszód megyében. Nem csángók az első áttelepülni kívánók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

"Júl. 7-én tartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A székely népviseletbe öltözött felvonulók Csíkszereda központjából indultak a csíksomlyói Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A város utcáin felvonulókat fúvószenekar vezette, s lóháton vonuló székely legények követték őket. Dr. Csedő Csaba István polgármester beszédében emlékeztetett a népszámlás keserű adataira. A Hármashalom-oltárszínpadon késő délutánig folyt a népzene- és néptáncelőadás, egymást követték a színen a házigazda csíksomlyói, a kilyénfalvi, a balánbányai, a csíkszentdomokosi, a korondi, tordai, baróti, csíkszentkirályi, hidegségi, a magyarországi hajdúszoboszlói, csíkmadarasi, mezőbándi, kászoni, széki, székelykeresztúri, csíkrákosi és vicei műkedvelő előadók, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Szüszer-Nagy Róbert, Sarány István: Maratoni népzene- és néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./"

"Okt. 19-én zajlott le a Beszterce-Naszód megyei Vicén a VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó, melynek mindenkori szervezői a csíksomlyói római katolikus plébánia (Gergely István plébános), a vicei római katolikus plébánia (Lőrinczi Károly plébános), valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (András Mihály igazgató). Az óradnai bányászok fúvószenekara után következett a hagyományőrző csoportok bemutatója, melyen Beszterce-Naszód megyei óradnai, cegőtelki, várkudui, kékesi, magyarborzási, bethleni, magyardécsei, zselyki, apanagyfalusi, vicei, Kolozs megyéből bálványosvároljai, mezőkeszűi, ördöngöstüzesi, magyarpalatkai, Hargita megyéből pedig csíksomlyói népdalok, hagyományok és táncok bemutatására került sor. Végül fellépett a marosvásárhelyi Napsugár tánccsoport és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kresz Béla VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ "