Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Váradcsehi (ROU)
1 tétel
2015. március 6.
Egy csapásra lecsökkenhet a nagyváradi magyarok aránya
Útjára indította csütörtökön a Nagyvárad és Váradszentmárton közigazgatási egyesítését népszerűsítő kampányt Ilie Bolojan nagyváradi és Lucian Popuş váradszentmártoni polgármester. Mindkét településen május 10-én szervezik meg az erről szóló népszavazást.
Ha mindkét referendumon érvényes eredmény születik az igen válaszok többségével, akkor 2016. január 1-től az önálló Váradszentmárton eltűnik a térképről, és a községközponthoz tartozó falvakkal (Betfia, Váradcsehi, Rontó és Kardó), valamint a két népszerű fürdőhellyel, Félixfürdővel és a ma Május 1. nevet viselő egykori Püspökfürdővel egyetemben Nagyvárad részévé válik.
A lépésnek azonban lesz egy mellékhatása is. Az egyesülés révén a magyarság számaránya a jelenlegi 25-ről 22 százalékra csökken Nagyváradon. Ezt Ilie Bolojan újságírói kérdésre meg is erősítette a sajtótájékoztatón.
A fejlesztéssel érveltek
A kampány beindításakor elsőként a nagyváradi polgármester érvelt a két település egyesítése mellett, többek között egy európai uniós tanulmányt idézve, amely szerinte a nagyobb városok gyorsabb ütemű fejlődését igazolja. Bolojan szerint elválaszthatatlan Nagyvárad és környező települések fejlődése, mert – bár a megye 163 ezer alkalmazottjából 103 ezer Nagyváradon dolgozik – 25 százalékuk nem itt él.
Lucian Popuş elmondta, hogy Váradszentmárton a 10 363 lakójával és 6 175 hektárnyi területével járul hozzá a város növekedéséhez. A község elöljárója maga is hangsúlyozta: meggyőződése szerint az általa vezetett településnek is szüksége van a fúzióra.
Március 9.–április 15. között tájékoztató kampányt, április 15.–május 8. között pedig mozgósító kampányt tartanak, a két önkormányzat március végén fogadja majd el a vonatkozó határozatokat. Ilie Bolojan egyébként újságírói kérdésre sem árulta el egyelőre ezek költségeit, mint mondta, utólag minden adatot megadnak majd.
A referendum érvényességének feltétele, hogy Nagyváradon legalább 57 ezren megjelenjenek az urnáknál, és legalább 47 500-an igennel szavazzanak. Szentmártonban legalább 2500 szavazóra és 2050 igen szavazatra van szükség ahhoz, hogy a fúzió létrejöhessen. Nagyváradon egyébként 143, Szentmártonban 8 szavazókörzetet alakítanak majd ki.
A nagyváradi polgármester a maszol.ro kérdésére elmondta, hogy ha a referendum érvényes, kezdeményezik az a két település egyesítéséről szóló törvénytervezetet, s ez esetben várhatóan 2016. január 1-től olvad össze Nagyvárad és Szentmárton. Ha pedig most bármilyen okból megbukik a referendum, évekig szóba sem kerülhet a újra a fúzió.
Kételyek
Ilie Bolojan ismertette egy már elkészült felmérés részeredményeit is (ennek teljes értékelését és nyilvános megválaszolását jövő keddre ígérték), amelyek azt mutatják, hogy akadnak kételyek a közigazgatási egybeolvasztással kapcsolatban. Nagyváradon kevesebben tudnak a referendumról, mint Szentmártonban – a megyeszékhelyen a megkérdezettek fele, a községben kétharmaduk –, a városban a jelenléttel lehet probléma, míg a községben az igenek számával.
Az előnyök között például az egységes közszállítást és turisztikai fejlődést említették a kérdezettek. A nagyobb adóktól és illetékektől mind a váradiak, mind a szentmártoniak tartanak, előbbiek azért, mert a büdzséből a községet is akarják majd fejleszteni. A szentmártoniaknak és a falvakban élőknek a jövendőbeli állattartás jelenthet gondot.
Február végén elindult a www.referendumoradea.ro című oldal, melyen a referendumot népszerűsítik, többek között a „Ritkán van esély megváltoztatni a történelmet” és a „Május 10., egyszeri és megismételhetetlen esély Nagyváradnak” szlogenekkel kampányolnak az egyesítés mellett.
Tavaly jelentették be az ötletet
A két elöljáró valamivel több mint egy éve, 2014. február 20-án jelentette be nyilvánosan a két település közigazgatási egyesítésének tervét. A bejelentéskor még tavaly novemberre tervezték a referendumot, a népszavazás megszervezéséről szóló határozatot az RMDSZ-frakció tartózkodása mellett tavaly júniusban hagyta jóvá a váradi önkormányzat.
Tavaly júliusban az RDMSZ-esek nemmel szavaztak a két település egybeolvasztásának stratégiájára, ekkor már 2015. május 10-ét jelölték ki a népszavazások időpontjának. Az idei szervezés azért is előnyösebb, mert időközben lecsökkent a népszavazás érvényességi küszöbe.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro