"A kilencvenes évek elején hatvan Kolozs megyei faluban alakult gazdakör a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében. Az akkor létrejött gazdakörök alig tíz százaléka maradt életben, a többi megszűnt. Az RMGE Kolozs megyei elnöke, Farkas Zoltán ezt azzal magyarázza, hogy a romániai magyar gazdaszövetségnek nincsenek lehetőségei arra, hogy anyagilag támogassa a gazdákat. A szakmai képzés, a szakmai tapasztalatcserék területén a Kolozs megyei RMGE-nek több dolgot sikerült megvalósítania. Tavaly ősszel került sor Bálványosváralján szakmai tapasztalatcserére. 2002 első hónapjaiban ezüstkalászos gazdatanfolyamot szerveztek Kajántón, májusban újabb tanfolyam következett Válaszúton. Novemberben mezőgazdasági szaktanácsadást szerveztek Szentmargittán. /(m.j.): Mezőgazdasági szakismeretekben segíthet a gazdakör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Lakatos András oktatási alelnök, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökségének tagja, minden egyetem előtti oktatással kapcsolatos kérdés a hatáskörébe tartozik. A romániai magyar közoktatás válságban van. Lakatos határozattervezetet nyújtott be az SZKT-nak, amelyet az el is fogadott. Ennek lényege az, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetése valóban tegyen azért, hogy a reformfolyamat újra beinduljon. A közoktatást ugyanis továbbra is egy olyan centralizált rendszer működteti, amelyet a diktatúrától örököltek. Magyar iskolaközpontokat kell kialakítani, mert hatékony, minőségi és versenyképes oktatást csak akkor lehet biztosítani. Adatbázisra van szükség, melynek s létrehozását az EMKE ifjúsági szárnya vállalta magára, azonban a megpályázott 42 millió lejt az RMDSZ nem biztosítja. - Lakatos a megyében segít jóváhagyatni osztályokat, óvodai csoportokat. Amikor jelezték, hogy Válaszúton probléma van, mert a bonchidai polgármester nem akarja engedélyezni a magyar osztály beindítását, akkor Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel intézkedtek. Ugyanez történt Kajántón és Magyarpalatkán. Lakatos az RMDSZ-kongresszuson a tanüggyel kapcsolatos problémák megvitatását fogja kérni. Az RMDSZ vezetésének arra kellene figyelnie, hogy egy iskola létesítése ne lokális kezdeményezés, ne partizánakció legyen, hanem egy tudatos, megtervezett folyamat része. - Lakatos úgy látja, válság van az RMDSZ-en belül. Óriási szakadék van aközött, ahogy az RMDSZ munkáját megítéli maga a vezetés, és ahogyan ez lecsapódik a hétköznapi emberek szintjén. Lakatos kételkedik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik Markó Bélát körülbástyázzák, képes lesz-e váltani. /Sándor Boglárka Ágnes: Válságban a romániai magyar közoktatás. Interjú Lakatos András oktatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A gazdaképzés folytatását határozta el a Kallós Alapítvány-elnöke, Kallós Zoltán néprajzkutató és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán agrármérnök. Az előadásokat január végétől márc. 22-ig, szombatonként tartják Válaszúton. A gazdatanfolyamon résztvevő termelők valamennyien szórványvidéki földművelők. /Barazsuly Emil: Gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti birtokán idén második alkalommal szervezett gazdatanfolyamot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete, közösen az EMKE-vel. Összesen 18 előadás hangzott el a környékbeli magyar gazdák számára. Román és magyar professzorok voltak az előadók. /Barazsuly Emil: Véget ért a válaszúti gazdatanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"Erdélyben egymást érik a magyar néptánctáborok. Válaszút, Kommandó, Szászcsávás, Kalotaszentkirály, Magyarlapád csak néhány a sorban. A Fehér megyei Magyarlapádon 1997-ben szerveztek először néptáncfesztivált, a sikeren felbuzdulva a következő évtől a rendezvény egyhetessé nőtte ki magát, hivatalos neve pedig Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor lett. Az aug. 2-i gálaműsorral immár a hatodik zárja kapuit. Idén 75 vendég érkezett a táborba, az oktatókkal, kísérőkkel együtt mintegy 130 személy lakik házaknál, sátrakban. A résztvevők száma évről évre növekszik. Demeter Erika, a Háromszék Néptáncegyüttes ügyelője elmondta, hogy a gyerekeket két csoportra osztották: haladókra és kezdőkre. Mindennap más-más adatközlők érkeztek a táborba, így a résztvevők eredeti forrásból tanulhatták a magyarózdi, becei, sülei stb. magyar és román táncokat. Délelőttönként-délutánonként hangszeroktatás is folyt, a táborban még abszolút kezdő hangszeresekkel is foglalkoznak. Kukoricaháncs fonás, szövés mellett bútorfestést is tanítottak. /"A lapádi viola, ide érzik a szagja..." Véget ért a VI. Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A héten zajlik a válaszúti Kallós-kúriában a XII. Mezőségi Nemzetközi Népzene- és Néptánctábor. A Kallós Alapítvány szervezte rendezvényen idén mintegy 270 érdeklődő van jelen - közölte Bécsi Gyöngyi szervező. Eljött a Hargita Állami Népi Együttes kezdő csoportja is. A táncoktatás mellett a táborban hangszeroktatás, magyar nyelvtanítás is folyik, a magyar népi kultúráról pedig tudományos előadásokat tartanak az érdeklődőknek. A legnagyobb közönség a szombati záróünnepségen szokott lenni, amelyen a részvevők bemutatják mindazt, amit hét közben tanultak. A rendezvény házigazdája, Kallós Zoltán néprajzkutató a múzeumról elmondta, hogy Erdély különböző vidékeiről származó népművészeti tárgyak sorakoznak, a magyar népviselet darabjai mellett román és szász népi tárgyak is. A kiállított anyag nagy része Kallós Zoltán saját gyűjtéséből származik, de vannak ajándékba kapott tárgyak is. Kallós Zoltán egészségi állapota miatt nem énekelhet az idei táborban, a népdaloktatást azonban a héten is ő irányítja. /Pap Melinda: Bővül a néprajzi múzeum. Kallós Zoltán nem énekelhet az idei táborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"A múlt héten a szamosújvári Téka Alapítvány immár IV. alkalommal szervezte meg a honismereti tábort. A táborban szórványban élő magyar gyerekek vettek részt. A több mint 25 gyermek Észak-Mezőség falvaiból, a Tóvidékről és a Borsa-völgyéből érkezett (Melegföldvár, Bonchida, Válaszút, Zsúk, Fodorháza, Bádok). Minden délelőtt kézműves foglalkozásokat, azaz üveg-, kavics-, fafestést és bogozást tanultak a résztvevők. Délutánonként pedig különböző képességfejlesztő feladatokat oldottak meg. /Szabó Annamária: Honismereti Tábor mezőségi gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Statisztikai adat arról, hogy 2003-ban milyen arányban támogatta az Illyés Közalapítvány a szórvány magyar közösséget és a magánérdekeket. Kallós Zoltán Alapítvány, Kolozsvár: a Válaszúti Szórványkollégium buszának karbantartási költségei - 70.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Videoklipp Kft., Székelyudvarhelyért Alapítvány stúdiói: bérelt vonalas optikai képjelátvitelt biztosító kapcsolat 2003. évi előfizetési díja - 24.000.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Székelyudvarhelyért Alapítvány: biztosítási díj - 1.073.781 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: műholdas hírellátás és fotószolgáltatás 2003. évi előfizetési díja - 38.755.200 Ft.Farkaslaki Római Katolikus Plébánia: szórványban történő templomépítés - 50.000 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: a határon túli magyar szervezetek és képviselőik magyarországi költségeire - 6.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület: a Helikon című folyóirat szerzőinek ösztöndíja - 1.000.000 Ft.,Erdélyi Riport (Scripta Kiadó Rt.): 1 db Daewoo Matiz személygépkocsi beszerzése, valamint üzemanyag- és utcai bannerek költségeire - 3.000.000 Ft.,Progress Alapítvány: Mi számítunk (népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából) - 4.000.000 Ft.,A Hét szerkesztősége, Bukarest: A Hét című lap rendszeres megjelentetése - 1.990.000 Ft (szerk. megj.: már egy féléve halott).Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap működtetése - 1.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap infrastrukturális fejlesztésére - 300.000 Ft.,Korunk szerkesztősége, Kolozsvár: a Korunk című folyóirat kiadási költségei és összes számának elektronikus feldolgozása - 2.000.000 Ft.,Arad-Gáji Református Egyházközség: szórvány keresztyén gyermektábor - 50.000 Ft.,Görgényszentimrei Református Egyházkerület: Nárcisz Mező szórványkollégium működési költségeinek résztámogatása - 64.000 Ft.,A Videopontes magáncég, mely pénzért dolgozik a Duna TV-nek és melynek tulajdonosa Marius Tabacu. Az Erdélyi Riport 100 százalékban pártlap és a Scripta Kiadó szintén magáncég. Egy Daewoo Matiz Magyarországon 1.000.000 forintért megvásárolható. A Progress Alapítvány az RMDSZ alapítványa és Markó Béla az elnöke, a támogatás érdekessége, hogy a népszámlálás 2002-ben volt, a támogatás megítélése pedig 2003-ban. A nagy összegek mellett nevetséges az 50 ezer forint a szórványban templomépítésre. /Jakab István (Erdélyi Közélet): Magáncégek kapnak a legtöbbet az Illyéstől. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21./"

"A Beszterce Művelődési Alapítvány fő célkitűzése szórványoktatási támogatási programok lebonyolítása, elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A szórványban jobbára 6 alapítvány élvez támogatást az Apáczai Közalapítványtól: a kőhalmi, segesvári, válaszúti, dévai, temesvári és aradi alapítvány. A többi résztvevő mellett mi "meghívott" alapítvány vagyunk, de azért a tevékenységünk nem elhanyagolható - mondta Jakab Mihály elnök. Az ingázás kérdését is megpróbálták megoldani, továbbá az iskolák bútorzatára is figyeltek(Bethlen, Magyardécse). A számítástechnikai eszközfejlesztési program keretében a megyei magyar tagozattal rendelkező 5-8 osztályos általános iskolák, iskolánként 2-4 számítógépet és nyomtatót kaptak. Ebben az iskolai évben sok gyermek jutott Árpástón, Felőrön, Magyarnemegyén, Bethlenben, Magyardécsén, Szentmátén, Vicében, korszerű számítógéphez a Besztercei Művelődési Alapítvány jóvoltából. /Tóthpál Tamás: Új iskolai számítógépek - Nobel-álmok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

Ismét Kolozsváron vendégszerepel a Maros Művészegyüttes. A Sodrásban című műsort jövő héten mutatják be. A művészeti vezető-koreográfus, Könczei Árpád szavait idézve, az előadás címe "szimbolikus, egyrészt az embertelen, száguldó, számunkra, magyarok számára tragikusan kegyetlen huszadik század sodrását, másrészt a tánc sodró lendületét is szimbolizálja. A katonákról szóló táncos történettel szeretnék emléket állítani mindazon honvédeknek, akik az 1848–49-es szabadságharcban, majd Galíciában, Fiuménél, az Isonzónál, a Kárpát-kanyarban, vagy a Don-kanyarban elestek az első- és második világháború alatt." A táncjáték két részből áll. Az első a bemelegítő, amelyben Nyárádselyéből és Nyárádmagyarósról, Marossárpatakról, Válaszútról és Köménytelkéről származó táncokat mutatnak be az együttes tagjai. A második rész a tulajdonképpeni "történet a katonákról". /(béva): Sodrásban. A Maros Művészegyüttes vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Kallós Zoltán fontosnak tartja a Világszárnya című, moldvai magyar népmeséket tartalmazó kötetének megjelenését. Moldvai meséskönyv nemigen jelent meg. A népmese kihalófélben levő műfaj. Itt még lehet gyűjteni, de már a huszonnegyedik órában vagyunk. Most megjelent gyűjtését 1956 és 1964 között készítette. Volt egy olyan időszak, amikor Moldvába több mint tíz évig nem lehetett bemenni. Akkor épp azok az emberek haltak el, akik a legtöbb ilyen értéket hordozták magukban, állapította meg. Kallós Zoltán gimnazista korában szülőfalujában, a mezőségi Válaszúton kezdett gyűjteni, és kiderült, hogy a magyar hangszeres népzenének legszebb változatai maradtak meg a Mezőségen. Erdélyben megőrizték és tovább éltették azt a tradíciót, amely a magyar királyi udvarokban élt. Ezért van az, hogy itt a legszebb a magyar hangszeres népzene, főleg a Mezőségen. Kallósnak gyermekkori álma volt egy múzeum létrehozása. Ez most megvalósult Válaszúton, egyelőre négy helyiség van berendezve. Kallós zenei anyaga letétben van a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjánál, ez tízezernél több dallamot jelent. /Csomafáy Ferenc: A lankadatlan népzenekutató meséli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

A fejkvóta rendszer bevezetésével a romániai magyar társadalomnak – civil szervezeteknek, szakintézményeknek, egyházaknak stb. – lépnie kell annak érdekében, hogy az új állami finanszírozási rendszer nehogy a haldoklás kezdetét jelentse a szórványosodó magyarlakta régiók iskolái számára. A fejkvóta rendszer bevezetésének Kolozs, illetve Fehér megyei vonzatairól Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, hogy a működőképesség feltétele az összevonás, a szórványközpont-rendszer kialakítása. Ehhez civil összefogásra van szükség. Ezek a szórványközpontok részint léteznek már. van Kalotaszentkirály esetében 16–17 faluból gyűlnek be a gyerekek. Egy részüket az iskola utaztatja saját busszal, de van 60–70 személyes bentlakásuk is. Válaszúton a Kallós Alapítvány jóvoltából szórványközpont születik. Ilyen törekvések vannak Szamosújváron is. Fontos lenne olyan szórványközpontot kialakítani, amely Aranyosszéken átnyúlva Fehér és Maros megye északi, illetve nyugati településeit is átfogja. Ez Várfalva lehetne: e magyarlakta település az ingáztatás szempontjából is megfelelő, ide bentlakást lehetne tervezni. A Mezőségen lehetne szórványközpontot Magyarszováton vagy Vajdakamaráson. /Szórványközpont térképvázlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Több mint 850 pályázat résztámogatására és több mint háromezer romániai magyar diák támogatására volt elegendő az a húszmillió forint, amely az Oktatási Minisztérium különleges alapjából származik – jelentette be Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke jún. 15-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A magyarországi szaktárca az EMKÉ-t bízta meg azzal, hogy adminisztrálja az adományt, amely a szórványban anyanyelven oktató tanárok minőségi munkájának és életkörülményeinek javítását, valamint szórványban élő tanulók támogatását szolgálja. Az EMKE nyolc körzeti központot hozott létre Temesváron, Besztercén, Aradon, Válaszúton, Kőhalmon, Szászmedgyesen, Déván és Marosvásárhelyen, hogy minden szórványban élő romániai magyar közösséget elérjen. Korábban az Apáczai Közalapítvány keretében működő hasonló program lefedezetlenül hagyta a szórványosodó Szeben és Fehér megyét, valamint a Mezőséget. A rendelkezésére álló 3,1 milliárd lejből 1,9 milliárdot diákingázásra költöttek, emellett 600 milliót a pedagógusok ingáztatására és lakbér-hozzájárulására, valamint 250–250 millió lejt szórványóvodák programjaira, párhuzamos osztályokban tanító pedagógusok és képesítés-megszerzés támogatására fordítottak. A romániai magyar szórványoktatás támogatása azért kiemelten fontos, mert a 2005–2006-os tanévtől kezdődően számos iskolát felszámolnak a tanintézmények normatív támogatási rendszerének bevezetése miatt.– A Communitas Alapítvány fiatal kutatók külföldi szakmai utazására szánt alapjából 37-en részesültek támogatásban. /B. T.: Teljes mértékben lefedték a szórványt. Fiatal kutatók szakmai utazásra pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Két kézen meg lehet számolni a magyarigeni református gyülekezet tagjait. A Kolozs megyei Bonchidán szolgáló katolikus pap több mint száz kilométert utazik vasárnaponként, hogy Kidében, Válaszúton, Bálványosváralján és Récekeresztúron megtartsa a szentmisét. Récekeresztúron a liturgia magánháznál zajlott, a misén az egyik alkalommal összesen három hívő vett részt. A példákat tovább lehetne sorolni. A magyar kormány intézkedésének köszönhetően ezek a lelkészek – szórványban munkálkodó társaikkal együtt – ezentúl évente százezer forintos juttatásban részesülnek. Összesen 370 lelkészt érint a rendelkezés, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Montenegróban. A támogatás csepp a tengerben. Igazi szórványprogramra lenne szükség, nem látszatintézkedésre. /Lukács János: Csepp a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Jó hangulatban zajlott Válaszúton a harmadik Családos Kézműves Tábor a Kallós Zoltán Alapítvány szervezésében. Egy hét alatt a jelentkező családok valamennyi tagja hagyományos mesterségekkel, néptánccal és – zenével ismerkedhetett meg. Balázs-Bécsi Gyöngyi, az alapítvány elnöke elmondta: a táborral a nagycsaládok nyaralási lehetőségeit is bővíteni igyekeztek. Borbély Jolán néprajzkutató folklórról, gyűjtési módszerekről tartott előadásokat a táborlakóknak. /Rostás-Péter Emese: Tánc és kézművesség családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A válaszúti mezőségi népzene- és néptánctábor idén is megőrizte nemzetközi jellegét. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a szervező Kallós Zoltán Alapítvány elnöke szerint számos táncházkedvelő teljes nyári szabadságát táborozással tölti. Az összesen hat válaszúti tábor közül hármat felnőttek számára szerveztek, ilyen a „szövő-tábor”, valamint a családos és nemzetközi néptánctábor. /Rostás-Péter Emese: Mozgalmas nyár a válaszúti Kallós-kúrián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Dr. Újvári Ferenc nyílt levelet írt dr. Frunda György szenátornak. Ebben emlékeztetett arra, hogy Frunda György átvette a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjét „Medgyessy Péter miniszterelnöktől, Kádár János egyik utódától.” Frunda beszédében arra kérte a magyar közélet szereplőit, hogy "Ne avatkozzanak be az erdélyi magyar belügyekbe, mert ezzel megosztják az erdélyi magyarságot, és kétségessé teszik a román parlamentbe való újra bejutásukat." Frundának ez a felhívása Újvárinak a Ceausescu rendszer politikai koncepcióját juttatja eszébe, vagy Kádár Jánost, aki kimondta: "Mindenki ott legyen lojális állampolgár, ahova a trianoni döntés besorolta". Nagy jelentőségű volt Antall József miniszterelnök, bejelentése: "Lélekben 15 millió magyarnak vagyok a miniszterelnöke", ezzel elindult a szétszaggatott magyar nemzet új, eszmei egyesítése, a magyarigazolvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarul tanuló fiatalok forinttal történő támogatása stb. (Orbán Viktor miniszterelnök megvalósításai). Mindezek után Frunda arra kérte a magyar közélet vezetőit, hogy ne avatkozzanak be az erdélyi magyar belügyekbe. Az anyaország miért ne támogassa például Déván Böjthe Csaba emberfeletti munkásságát, a Válaszúti Kallós Alapítvány iskolahálózatát, vagy miért ne figyeljenek oda a délvidéki magyarok vérző sebeire? /Dr. Újvári Ferenc: Nyílt levél dr. Frunda György ügyvédnek, szenátornak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Március elején kezdi el feldolgozni az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a magyar iskolákba küldött kérdőívek alapján beérkezett adatokat. Ennek alapján lehet majd megállapítani, hol van szükség szórványközpont létrehozására. Kolozs megyében már három ilyen intézmény működik /Válaszúton, Kalotaszentkirályon és Szamosújváron/, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint azonban még legalább hat bentlakással és iskolabusszal rendelkező iskolára lenne szükség /Tordaszentlászlón, Mérán, Várfalván, Bálványosváralján, Vajdakamaráson és Széken/. A magyar nyelvű oktatás leépülését úgy lehet megakadályozni, ha a kevés gyerekkel rendelkező településekről a tanulókat oktatási központba viszik. /B. T.: Készül az erdélyi iskolatérkép. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A nyári néptánc- és kézműves táborok megszervezése mellett a Kallós Alapítvány különböző oktatási programokkal is foglalkozik. Válaszút és környéke magyarságának tanfolyamokat szerveznek, és 25 év szünet után újraindították az észak-mezőségi szórványiskolát. Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatás megszervezésében is részt vállalnak. Kallós Zoltán néprajztudós visszakapta válaszúti birtokának egy részét, a leromlott állapotú családi házzal együtt. Az épületet saját költségén felújíttatta, hogy az alapítvány méltó körülmények között kezdhesse el a munkát. Majdnem teljes vagyonát, beleértve a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeit is, az alapítványnak adományozta. Négy gyermekkel indult el az oktatás Válaszúton 1999-ben. Mára negyven iskolásnak és húsz óvodásnak biztosítják a taníttatását és az ehhez szükséges körülményeket. Az alapítvány a Kallós-telken nyolcvan férőhelyes bentlakás építésébe fogott. A beruházás költségeit az Apáczai és az Illyés Közalapítvány támogatásaiból fizetik. A romániai oktatás mellőzi a népi gyermekjátékok megismertetését és a kézművesség alapfogalmainak megtanítását. Ezt a hiányosságot próbálja pótolni a Kallós Alapítvány azzal, hogy 1999-ben tanítónők számára játszóházvezetői tanfolyamot indított. – A kezdés óta több mint 70-en végeztek a tanfolyamon. Válaszúton felismerték, hogy a régió gazdáinak szakképzést és szaktanácsadást kell teremteni. A kolozsvári Állatorvosi és Agrártudományi Egyetem szakemberei ma már rendszeresen kijárnak Válaszútra. Igény szerint a legkülönbözőbb területekről tartanak előadásokat a gabonatermesztéstől, az állattartáson keresztül, a biogazdálkodásig. /Stanik Bence: Iskolát kapott az észak-mezőségi szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke beszélt a szórványmisszióról, a szórványprogramokról és az alapítvány tevékenységéről. Rendszeres tevékenységük az algyógyi szórvány-lelkésztalálkozó és szórványtovábbképző, a szórványdíjazás, a szórványlap szerkesztése, tanácsadási munka lelkészeknek, pedagógusoknak. Emellett fontos az amerikai erdélyi szórvány-testvérkapcsolat is, a Válassz testvért mozgalom, amelyik egyedülálló a maga nemében: amerikai magyar családok rendszeresen támogatnak egy szórványgondozó egyházközséget és lelkészt. Ebben az évben szerették volna szervezni az Egyház és anyanyelv című konferenciát, mert égetővé vált a nyelvhasználat, nyelvcsere, nyelvváltás a romániai magyar történelmi egyházaknál és híveiknél. Folytatják a gyülekezetjárást az egyetemistákkal, teológusokkal, továbbá a romtemplomok takarítását, a nyári gyülekezeti missziót és a magyarságfelmérést. Emellett segítenek a rászorultakon, elsősorban nagycsaládosokon és gyermekeken. Nagyon fontos a Holt-tenger dokumentációs program. Erdély szórványterületein ugyanis gyors ütemű a tárgyi, szellemi értékvesztés, lassan alig marad utolsó tanú, emlékező egy-egy településen. Néhány éve kezdték el ezt a programot, hogy ezen a területen rögzítsenek mindent. A szórványközpontok között vannak a gyülekezeti házak, otthonok, menhelyek. Az igazán nagy feladatot az oktatási központok látják el. Ezek líceumok és elemi iskolák közé szerveződnek: falusi vagy városi bentlakások. A tudatos tervezés nyomán születhettek új oktatási intézmények, iskolák, mint a nagybányai Németh László, a máramarosszigeti Leöwey Klára Gimnázium, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a szilágysomlyói önállósuló magyar iskola. Különleges arculatot kölcsönöznek a szórványközpontoknak a teleházak, faluházak, magyarházak. További feladat a lefedetlen területek behálózása, különös tekintettel a Mezőségre, a Küküllők mente szórványvidékeire és Dél-Erdélyre. Nagy gond ezeknek az intézményeknek a fenntartása. A normatív jellegű fenntartás életbevágóan fontos. Sürgős feladat befejezni az építés alatt álló válaszúti, besztercei, felőri bentlakásokat. Anyagi okok miatt bezártak a medgyesi és hétfalusi iskolai bentlakások. A Diaszpóra Alapítvány foglalkozik a Kárpátokon kívüli misszióval is. 1996-ban jártak először a fiatalokkal Havasalföldön, a következő évben ezt Moldvában és Dobrudzsában folytatták, és azóta minden évben legalább egy kis csoport fiatal az ott élő és szolgáló lelkészekkel bejárja a Kárpátokon kívüli régiókat. Ebben az évben ellátogattak a régi Méhed, mai nevén Mehedinti megyébe, Szörényvárára (Turnu Severin). A regáti magyarság egy része rejtőzködve csendesen beolvadt, más része próbálja őrizni önazonosságát. /Dézsi Ildikó: „Szórványjárásunk célja a segítés, a szolgálat” Interjú Vetési Lászlóval, a Diaszpóra Alapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A válaszúti és szamosújvári szórványkollégiumok felépítéséért táncoltak, énekeltek a néptáncegyüttesek december 18-án a Magyar Operában. Fellépett az összes kolozsvári és szamosújvári felnőtt néptánccsoport. Kallós Zoltán és Panek Kati énekelt szép számban összegyűlt közönségnek. – Már negyven gyermeket megmentettünk a magyar nemzet számára, akik taníttatás nélkül maradtak volna. – mondta el Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke a levetített filmben. A rövidfilm összefoglalta a Mezőség sajátos helyzetét: hiányzik az állami oktatás, ezért magániskolát és kollégiumot kell működtetni. Ezt a feladatot vállalta fel a Kallós és a Téka Alapítvány. Ma már negyven iskolás és húsz óvodás jár a válaszúti iskolába. A jegyekből és felajánlásokból 15–15 millió régi lej gyűlt össze mindkét alapítvány számára. /Stanik Bence: Jó volt jót tenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Közel három évvel ezelőtt jegyezték be hivatalosan az Eurékát, a Kolozsvári Magyar Vállalkozók Egyesületét, melynek öttagú vezetősége van, és évente cserélődő elnöke. A jelenlegi soros elnök Vita László András okleveles elektromérnök, a Vitacom Electronics Kft. vezérigazgatója. Havonta egyszer találkoznak, és akkor döntik el, hogy a tagsági díjból összegyűlő alapot milyen támogatásra fordítsák. Legutóbb a válaszúti és a szamosújvári Téka szórványalapítványokat támogatták. /Ördög I. Béla: Közügyet közvetlenül szolgáló vagyonok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós március 26-án tölti nyolcvanadik életévét. Foglalkoztatja a válaszúti kúriában létrehozott szórvány iskolaközpont helyzete. Négy éve folyik az építkezés, befejezéséhez még mintegy 30 millió forint kellene. Kallós Zoltán most készíti a dalos füzetet és a hangzóanyagot a nyári táborra. A CD-lemez címe: Hallod babám, mit fütyörész a rigó? Kallós szerint a közös éneklésnek közösségformáló ereje van. Jelenleg Válaszúton 62 gyermek tanul. Állami támogatást csak gyerekpénzt kapnak ez havi 24 lej. Magyarországról pedig ezer forintot személyenként. Vannak olyan magyarországi barátaik, akik 1–2 millió forintot is adnak évente. Az emberek jóindulatán múlik a működésük. Székesfehérváron volt nemrég egy jótékonysági előadás, ezen Mádl Dalma asszony volt a védnök, valamint a helyi katolikus püspök, egymilliónál több forint gyűlt össze. Kallós Zoltánt március 29-én Budapesten köszöntik a Budapesti Székely Kör, az Erdélyi Szövetség, a Magyar Kulturális Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és a Litea Könyvkiadó szervezésében. Ezután lesz Kolozsváron a táncház találkozó, itt is köszönteni fogják. Kallós kifejtette, a magyar néprajzi kutatás nagyon jól áll, mind népzenei, mind pedig tánc, vagy bármilyen más etnográfiai szempontból. Európai viszonylatban élen járunk. Az általa gyűjtött anyag a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van, mert azt vallja, hogy egy ilyen gyűjtés nem lehet öncélú, közre kell adni. A magyar társadalomban van egy olyan réteg, amely nem szereti a magyar népzenét, létezik egy kozmopolita társaság, akik azt mondják, hogy a magyar népzene idejét múlta, primitív, múzeumba való kacat. Kallós szerint azonban a magyar népzenében az élet minden mozzanatára található példa: egyformán beszél a bőségről, a szorongató szükségről, szerelemről, bánatról, és a mindenkori társadalom legőszintébb tükörképét adja. Világszerte tapasztalható egyfajta visszafordulás a népzene, a népi kultúra felé. A magyar táncházmozgalom átlépte Magyarország, de Európa határait is. Ez a mozgalom fogja össze a világ magyar ifjúságát, de más nemzetiségűeket is, hiszen rengetegen érdeklődnek és tanulják a magyar táncot világszerte. Erdélyben még vannak feltáratlan területek, olyan helységek, ahol kutató még nem járt. Kallós úgy látja, van kutatói utánpótlás. Legnagyobb eredményének szellemi szempontból a népzenei gyűjtést, tárgyi szempontból pedig a néprajzi gyűjtését tartja. Válaszúton levő gyűjteményét most veszik számba, hét szobában fogják elhelyezni. Lesz egy válaszúti szoba, egy mezőségi, egy széki, egy kalotaszegi, egy szász, egy román és egy csángó – moldvai és gyimesi – szoba. /Köllő Katalin, Tibori Szabó Zoltán: Nem kell politizálni, hanem minél többet táncolni és énekelni magyarul. Születésnapi beszélgetés Kallós Zoltán Kossuth-díjas, Corvin-lánc tulajdonos néprajztudóssal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató Válaszút községben született 1926-ban. A kolozsvári Református Kollégiumban tanárai biztatására gyűjteni kezdte szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat. 1946-ban tanítói oklevelet szerzett, s mivel Moldvában nem engedték tanítani, Magyarvistára, majd Kalotaszegre került, itt folytatta a gyűjtést. Bekerült a Zeneakadémiára is, ahonnan 1950-ben kizárták, mivel szülei kuláklistára kerültek, apját hat hónapi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, végzése után a moldvai csángók közt, Lészpeden, majd a Gyimes völgyében tanított. 1957–58-ban a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házában szakirányító volt. 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték, szabadulása után, 1959-től a Gyimesben faipari vállalati dolgozó lett. 1969-ben, feladva addigi állását, szabadfoglalkozású lett. A tevékenységét összegző, rendszerező publikációk sorát az 1969-ben megjelent Balladák könyve nyitotta meg, amely nagy szakmai és közönségsikert aratott. Fáradhatatlan gyűjtőmunkája során 15 ezer dallamot jegyzett le, s 26 kazettát adott ki, amelyből nyolc balladákat tartalmaz. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és folyamatos gondozásával is. Több hivatalos elismerést is kapott, többek között 1990-ben Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar Örökség-díjat, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták. 1992-ben a szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelyre felajánlotta összvagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak nagy részét. Itt, Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról érkeznek résztvevők. /Kallós Zoltán 80 éves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./ Megjegyzés: az életrajzi ismertetés nem tért ki arra, hogy Kallós Zoltán a moldvai csángó körében végzett gyűjtéséért, a Balladák könyve kiadásáért börtönbüntetést szenvedett. 1974. június 16-án letartóztatták, két és fél évre ítélték, azután a nemzetközi tiltakozás hatására 1975 tavaszán kiszabadult. A gyűjtést azután csak titokban folytathatta.

Van kölcsönhatás, de van különbség a román és magyar dallamok között, mondta Kallós Zoltán. A Mezőségen összefonódott a román a magyarral. Nagy a magyar hatás. Kodály és Bartók megállapították, hogy a régi magyar verbunkos zenét a mezőségi románoknál kell keresni. Azonban ha Kendilónán gyűjtöttek volna, akkor előkerült volna ugyanaz a zenei anyag, ami Boncidán és Válaszúton van, mert ennek a három szomszédos falunak – és itt, a Szamos völgyén végig, Szamosújvárig – azonos a zenei anyaga. Kallós hibának tartja, hogy nincs zenei oktatás az alsó tagozatokon. Kolozsváron néhány iskolában, csoportokkal most már beindult. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk, hangsúlyozta Kallós. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, akkor biztos kibírunk még ezer évet. /Takács Éva: Nem véletlen, hogy megmaradt. Kallós Zoltán nyolcvanéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Tíz év alatt megduplázódott az iskolából kimaradó gyerekek száma. A felmérés szerint a legtöbb gyerek a szegénység miatt hull ki az iskolapadból, vidéki környezetben jelentős számú gyerek hagyja abba a tanulást azért is, mert rosszak az ingázási feltételek. Péter László szociológus, szegénységkutató a jelenséget valósnak tartja. Az oktatásból való lemorzsolódás leginkább a romák körében tapasztalható. Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője kifejtette, a főosztálynak nincs idevágó statisztikája, viszont tény, hogy „a magyar oktatási ciklusban felfele haladva azt állapíthatjuk meg, hogy egyre kevesebb a magyar diák”. Ennek több oka van: „vagy nem tanulnak tovább, vagy román tagozatra iratkoznak be, esetleg Magyarországon tanulnak tovább”. A lemorzsolódást megelőzésére szükséges – főként szórványvidékeken – a kistérségi iskolaközpontok létrehozása. Ilyen működik például a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon, ahol 14 falu 65 gyermeke tanul. Hasonlók működnek még Válaszúton és Szamosújváron, illetve további egy-egy iskolaközpont Szilágy és Fehér megyében. /Jelenséggé válik az iskolakerülés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./