Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Újegri (ROU)
3 tétel
2002. augusztus 7.
"Gellért Sándor nevét vette fel a mikolai általános iskola. Gellért Sándor 1948 és 1977 között magyar-francia szakos tanár volt Mikolában, melynek írásaival hírt szerzett. Mikola községben jelenleg hét óvodai csoport van (hat Mikolában, egy Újmikolában), ezekben 151 gyerek készül fel az iskolai oktatásra. Az I-IV. osztályokban 191 gyerek tanul. Újmikolában 29, Újegriben 19, Erdőalján 6, Újbereken 5 tanulója van az iskoláknak. Az V-VIII. osztályokban 259 gyerek tanul. A mikolai iskolában két inasiskolai osztály is működik (hegeszés a fiúknak, népi hímzés a lányok számára), ezekben 53 gyerek koptatja a padokat. /E. Gy.: Gellért Sándorról nevezték el a mikolai általános iskolát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 7./"
2004. április 17.
Szatmár megyében önálló lett Csomaköz és Egri. Az 1500 lakost számláló Csomaköz, Bere és Ponyvástanya a Szaniszlóhoz való csatlakozás óta mindig is mostohagyermek volt, mondták az önállóságra szavazók. Egri már 1992–ben is a különválás elkötelezett híve volt, de akkor nem valósulhatott meg az elképzelés. Az 1800 lakost számláló Egri, Batizgombás és Újegri komoly fejlődés előtt áll, eddig Batizhoz tartoztak. /Fodor István: Újabb két községgel gyarapodott Szatmár megye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./
2007. március 8.
A Szatmár megyei Egri községben Csűry Bálint, európai hírű nyelvész, néprajzkutató nevét vette fel az iskola. Szabó Elek polgármester közölte, a sok gyerekre való tekintettel bővítik az iskolát is. A három települést egyesítő községben mintegy 300 óvodás és iskolás tanul, mindhárom helyen szűkös körülmények közt. Ezért a helyi önkormányzat úgy döntött, bővítik az iskolákat. Egriben, ahol 150 gyermek vesz részt az oktatásban, emelet-ráépítéssel hoznak létre több tantermet, Újegriben és Batizgombáson a meglévő osztályokat bővítik. /Bővülnek a magyar iskolák Szatmár megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./