Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Három évvel ezelőtt rendhagyó kezdeményezést valósított meg a történelmi Ugocsa vármegye területén található református egyházközség. Halmi, Túrterebes, Dabolc, Kisbábony, Tamásváralja, Nagytarna, Túrterebeshegy gyülekezetei létrehozták azt az egyesületet, amely az Ugocsai Hegyi Traktus nevet viseli, és amelynek célja a vidék lelkipásztorai, gyülekezeti, presbiterei közötti viszony elmélyítése. Az egyesület kezdeményezésére húsvét előtt jelent meg a Református Ugocsa című gyülekezetei lap második száma, amelyben a halmi református templom történetéről is szó esik. A lap a helytörténetre is nagy hangsúlyt kíván fektetni: az első számban például a túrterebesi református templom története volt olvasható. /fi): Református Ugocsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 19./

Magyar görögkatolikusok Erdélyben
Nagyvárad - Az erdélyi magyar görögkatolikus közösségről szervezett konferenciát csütörtökön a váradi magyar görögkatolikus egyházközség és a Szent Teodóra Közösségi Központ a Szent László Líceumban.
Köszöntőjében Vadas Krisztián főszervező, a Nagyváradi Magyar Görögkatolikus Egyházközség szervező lelkésze arra hívta fel a figyelmet, hogy több okból kifolyólag is Árpád-házi Szent Piroskát választották védőszentjükül: kötődik Váradhoz, hiszen Szent László lánya volt, keleti vonatkozása is van életének, ugyanis bizánci császárné volt, és magyar is volt. Az életéről Nagymihályi Géza művészettörténész tanulmánya alapján többek közt elmondta: mivel fiatalon elhagyta Magyarországot, kevés emléket hagyott maga után, és se kortársai, sem pedig az utókor különösképpen nem foglalkoztak vele. Moravcsik Gyula bizantinológus szerint 1088-ban született, és hét évesen árvaságra jutott. 15-16 éves korában ment Bizáncba, ahol felvette az Eiréné (Béke) nevet. 1105-ban házasságot kötött Joannész Komnénosz bizánci trónörökössel, 4 fiú- és 4 leánygyermekük született. A császári udvarban a keleti spiritualitás és a szakrális művészet meghatározónak bizonyult, a filozófiai alapok, a szakrális építészet, a liturgia és a teológiai módszertan együttesen érvényesült. Piroska nem volt rabja császárnéi hivatásának, lelkében szabadon követhette Krisztust. Életének utolsó évében letette a bíborpalástot, illetve a császári koronát, és szerzetessé lett Xené néven. Ennek jelentése az, hogy Idegen, vagyis valószínűsíthető, hogy élete alkonyán nyomatékosítani akarta azt, hogy ő valójában idegen földön, idegenként cselekedett élete során. A legmegbízhatóbb források szerint 1134-ben hunyt el, és először a Pankrátor templomegyüttes Szent Mihály templomába temették. Néhány évszázaddal később a török hadak a sírját feltúrták és megszentségtelenítették.
Romániai jelenlét
Ifj. Pallai Béla Szatmár megyei parókus lelkész a magyar görögkatolikusoknak a mostani értelemben vett romániai jelenlétéről értekezett. Hangsúlyozta: bár már a 17. században is épületek fatemplomaik, tehát léteztek, az igazi áttörést a 20. század hozta a számukra, amikor 1912 tavaszán az akkori pápa bullájában püspökséggé kanonizálta az egy hónappal korábban alapított magyar görögkatolikus egyházmegyét. Összesen 162 parókia tartozott hozzá, nem csak Szatmár, Bihar, Arad és Kolozs megyékben, hanem például 35 egyházközség a Székelyföldön működött. A románság természetesen ezt nem nézte jó szemmel, például 20 ezres tüntetést zajlott Gyulafehérváron Róma döntése ellen, a váradi püspököt pedig azzal vádolták, hogy a kormánynak pénzért adja el a plébániáit. Trianon után sem csitultak a kedélyek: problémát okozott például, hogy a püspök székhelye Debrecenben volt, ezért 1922-ben külhelynökség alakult Romániában, melyhez 75 parókia tartozott. Nicolea Bălan már ortodox érsekké avatásakor felvetette a két erdélyi román egyház egyesítésének gondolatát, és ezen szándékukról az ortodoxok azt ezt követő években se tettek le. Mint ismert, az 1948 és 1990 közötti évtizedek az illegalitás jegyében teltek, s csak a rendszerváltás után történt változás. A 2011-es népszámlálás fenntartással kezelendő adatai szerint a romániai népesség körülbelül 1 százalékát teszik ki napjainkban a görögkatolikusok több mint 160 ezres lélekszámukkal. Magyar egyházközségek működnek Szatmárnémetiben, Kökényesden, Nagypeleskén, Sárközújlakon, Adorjánban, Szárazbereken, Sándorhomokon, Sáron, Mikolán, Egriben, Lázáriban, Csedregen, Túrterebesen, Túrterebeshegyen, Nagykárolyban, Nagyváradon és az Érmelléken.
A rendezvény utolsó harmadában Kapin István kegyhelyigazgató mutatta be Máriapócsot úgy, mint Magyarország nemzeti kegyhelyét. Támogató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt.
Ciucur Losonczi Antonius

Mint az álmodók
Vannak helyek ahonnan arról szólnak a szomorú hírek, hogy kiüresednek, elnéptelenednek a templomok. Ezzel ellentétben Túrterebeshegyen a mintegy negyven lelkes gyülekezet szent hajlékról álmodik. Mi történik, amikor az ember álmodni mer? És, amikor álmait meg meri osztani másokkal is? Ott csodák történnek! Erre a csodára kérték Istenüket templomuk alapkövének letételekor.
Vasárnap délután 14 órától a Túrterebesi Református Egyházközség műemléktemplomában sokan gyűltek össze, hogy a szőlőhegyi gyülekezet álmaihoz Isten segítségét kérjék. Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője hirdette Isten szavát a Bírák könyve 16. része és az Efézusi levél 6. részének 10. verse alapján. Sámsonnak nem a hajában volt az ereje, hanem az Istenben, a haja csak külsőképpen hordozta Istennek szentelt mivoltát. Isten nélkül ő is elgyengül, akárcsak a mai ember. Mi nagyobb erőt kaphatunk Istentől, mint Sámson. Erre az erőre nagy szüksége lesz a túrterebeshegyi gyülekezetnek. „Végezetül legyetek erősek az Úrban és az ő hatalmas erejében!" - zárta Pál apostol szavaival igehirdetését a püspök-helyettes.
A Szatmári Református Egyházmegye lelkipásztorkórusának lélekemelő szolgálata után Varga Botond házigazda lelkipásztor köszöntött. Elmondta, hogy a kicsiny, negyven lelket számláló túrterebeshegyi reformátusság elmúlt decemberi hónapban kimondta: szükség van a templomra. Elindult a tervezés, a helykeresés. Több helyszín is szóba került, végül a Mike Sándor és családja által felkínált hely tűnt a legalkalmasabbnak. A presbitérium egyhangú pozitív döntését a gyülekezeti közgyűlés erősítette meg, amelynek ugyancsak egyhangú helyeslő döntése mutatja: mindenki szívügyének tekinti az új istenházát. Mert nem kellett kérni, győzködni, hirdetni: Isten olyan gondosan előkészítette ennek a templomnak a fizikai és a lelki helyét, hogy már sokan látják maguk előtt a domboldalban emelkedő, csillagos-kakasos tornyot. Nagyon sokan már segítettek eddig is, s akinek lehetett, meg is köszönte név szerint a lelkipásztor.
Kovács Sándor a Szatmári Református Egyházmegye esperese is Isten áldását kérte a gyülekezetre a 122. zsoltár szavaival. Gyákon György Túrterebes polgármestere beszédében pedig Isten gondviselését láttatta meg az egybegyűltekkel. Az istentisztelet záróakkordjaként Higyed Gyöngyi karnagy vezetésével elénekelte a gyülekezet Az Úr csodásan működik kezdetű éneket.
A hálaadó alkalom után mesés tájakon vonult át a gyülekezet Túrterebeshegyre. A majdani templom úrasztalának helyén az alapkő már állt. Forró László egyházkerületi főjegyző és Kovács Sándor esperes igei áldása, valamint a nemzeti imádság eléneklése után pedig elindulhat az álom megvalósítása. Református templom lesz Túrterebeshegyen.
szatmar.ro