Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. június 14.
Trunkon jártunk a IV. Tánc és Hujjogató Találkozón
Negyedik alkalommal szerveztek Tánc és Hujjogató Találkozót június 11-én, szombaton a Bákó megyei Trunkon. A Bákótól 15 km-re, a Szeret folyó partján fekvő csángó településen több környező csángó faluból érkeztek hagyományőrző csoportok a rendezvényre. Délelőtt gyerekfoglalkozásokat tartottak (kézművesség, furulyaoktatás, moldvai táncok oktatása, hujjogatás oktatás), majd a közös ebéd után az általános iskolások mutathatták be tánc- és hujjogató tudásukat a hatalmas sátorban felállított színpadon. Este a felnőtteké volt a terep, a közös vacsora után ők léptek színpadra (ezt sajnos már nem várhattuk meg). A trunki hagyományőrző csoport, a trunki magyar oktatás (Botezatu Franciska tanító néni), a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és Dobozi Róbert falugazda által szervezett rendezvényen a következő településekről érkeztek csoportok: Forrófalva, Buda, Diószén, Diószeg, Lészped, Dumbravén, Gajdár, Külsőrekecsin, Lábnyik, Somoska, Pusztina, Rácsila, Pokolpatak, Nagypatak, Lujzikalagor, Magyarfalu, Máriafalva, Klézse. A helyi hagyományőrző csoport mellett fellépett még a Csángó Továbbtanulók közössége is. Néhány gyerek betegsége miatt a frumószaiak ezúttal „igazoltan” hiányoztak, Máthé Krisztával és Neagu Adriánnal viszont nagy öröm volt találkozni. Köszönettel tartozom László Juditnak, az ő segítségével vehettem részt a rendezvényen.
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)
Negyedik alkalommal szerveztek Tánc és Hujjogató Találkozót június 11-én, szombaton a Bákó megyei Trunkon. A Bákótól 15 km-re, a Szeret folyó partján fekvő csángó településen több környező csángó faluból érkeztek hagyományőrző csoportok a rendezvényre. Délelőtt gyerekfoglalkozásokat tartottak (kézművesség, furulyaoktatás, moldvai táncok oktatása, hujjogatás oktatás), majd a közös ebéd után az általános iskolások mutathatták be tánc- és hujjogató tudásukat a hatalmas sátorban felállított színpadon. Este a felnőtteké volt a terep, a közös vacsora után ők léptek színpadra (ezt sajnos már nem várhattuk meg). A trunki hagyományőrző csoport, a trunki magyar oktatás (Botezatu Franciska tanító néni), a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és Dobozi Róbert falugazda által szervezett rendezvényen a következő településekről érkeztek csoportok: Forrófalva, Buda, Diószén, Diószeg, Lészped, Dumbravén, Gajdár, Külsőrekecsin, Lábnyik, Somoska, Pusztina, Rácsila, Pokolpatak, Nagypatak, Lujzikalagor, Magyarfalu, Máriafalva, Klézse. A helyi hagyományőrző csoport mellett fellépett még a Csángó Továbbtanulók közössége is. Néhány gyerek betegsége miatt a frumószaiak ezúttal „igazoltan” hiányoztak, Máthé Krisztával és Neagu Adriánnal viszont nagy öröm volt találkozni. Köszönettel tartozom László Juditnak, az ő segítségével vehettem részt a rendezvényen.
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)
2016. november 17.
Ismét szurkolhatunk külhoni indulóknak is
Pávácskák harmadjára
A Fölszállott a páva teljes lendülettel folytatódik. A harmadik elődöntőbe is érkeznek a határon túlról: egy felvidéki és két csángó versenyző várja a lelkesítést.
A harmadik elődöntővel folytatódik november 18-án, pénteken a Fölszállott a páva, a közmédia népzenei és néptánc tehetségkutató versenye. Ezúttal is három külhoni versenyző bízik a továbbjutásban.
Szabó Júlia a felvidéki Naszvad szülötte. A 13 éves leányt az iskolában a matematika és a nyelvek érdeklik, de alig várja, hogy kilépjen az általános iskola kapuján és kedvenc hobbijának, a néptáncnak és a népdalnak hódolhasson. Jóllehet még ifjú hölgy, régóta táncol, még iskolás kora előtt jelentkezett a Kispettyem tánccsoportba. A néptánc nyomán fedezték fel tanárai énektehetségét, s tudását már a Bíborpiros szép rózsa versenyen is bemutatta. Ezúttal zoboraljai, pontosabban koloni dalcsokorral kedveskedik a nézőknek.
A hasonló korú Ghiur Apistoaei Diana Gabriela, magyarul Gyúr Gabriella nehezen beszél ugyan magyarul, de annál szebben énekli dalainkat. Van miből választani, hiszen a Bákó megyei Trunk község gazdag népzenei tradíciókkal dicsekedhet. Gabriella moldvai csángó családban nevelkedett: a testvéreivel csak románul, a szüleivel pedig magyarul beszél. Délután magyar iskolába jár, és a hit is jelentős szerepet játszik életében: mindennap katolikus misére jár. A színpadra Szeret menti népdalokkal lép, s nomen est omen, számít a közönség s a zsűri szeretetére.
Ugyancsak a csángó hagyományok lelkes ápolója a pusztinai Bálint Róbert. A furulyát az immár nyolcadik alkalommal megtartott pusztinai zenetáborokban kedvelte meg, s sokat köszönhet a legendás Kobzos Kiss Tamásnak, a tábor szervezőjének. Életvidám fiatalember, emellett otthon sokat segít a szüleinek. Hangszertudását is munka közben "csiszolja": kecskeőrzés közben veszi elő a "pásztorsípot", s nyűgözi le muzikalitásával a mekegő hallgatóságot. A pénteki megmérettetésen vertkezest és kettőst játszik.
Adás: november 18., péntek (Duna 20.30)
Népújság (Marosvásárhely)
Pávácskák harmadjára
A Fölszállott a páva teljes lendülettel folytatódik. A harmadik elődöntőbe is érkeznek a határon túlról: egy felvidéki és két csángó versenyző várja a lelkesítést.
A harmadik elődöntővel folytatódik november 18-án, pénteken a Fölszállott a páva, a közmédia népzenei és néptánc tehetségkutató versenye. Ezúttal is három külhoni versenyző bízik a továbbjutásban.
Szabó Júlia a felvidéki Naszvad szülötte. A 13 éves leányt az iskolában a matematika és a nyelvek érdeklik, de alig várja, hogy kilépjen az általános iskola kapuján és kedvenc hobbijának, a néptáncnak és a népdalnak hódolhasson. Jóllehet még ifjú hölgy, régóta táncol, még iskolás kora előtt jelentkezett a Kispettyem tánccsoportba. A néptánc nyomán fedezték fel tanárai énektehetségét, s tudását már a Bíborpiros szép rózsa versenyen is bemutatta. Ezúttal zoboraljai, pontosabban koloni dalcsokorral kedveskedik a nézőknek.
A hasonló korú Ghiur Apistoaei Diana Gabriela, magyarul Gyúr Gabriella nehezen beszél ugyan magyarul, de annál szebben énekli dalainkat. Van miből választani, hiszen a Bákó megyei Trunk község gazdag népzenei tradíciókkal dicsekedhet. Gabriella moldvai csángó családban nevelkedett: a testvéreivel csak románul, a szüleivel pedig magyarul beszél. Délután magyar iskolába jár, és a hit is jelentős szerepet játszik életében: mindennap katolikus misére jár. A színpadra Szeret menti népdalokkal lép, s nomen est omen, számít a közönség s a zsűri szeretetére.
Ugyancsak a csángó hagyományok lelkes ápolója a pusztinai Bálint Róbert. A furulyát az immár nyolcadik alkalommal megtartott pusztinai zenetáborokban kedvelte meg, s sokat köszönhet a legendás Kobzos Kiss Tamásnak, a tábor szervezőjének. Életvidám fiatalember, emellett otthon sokat segít a szüleinek. Hangszertudását is munka közben "csiszolja": kecskeőrzés közben veszi elő a "pásztorsípot", s nyűgözi le muzikalitásával a mekegő hallgatóságot. A pénteki megmérettetésen vertkezest és kettőst játszik.
Adás: november 18., péntek (Duna 20.30)
Népújság (Marosvásárhely)