Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Közel száz, különböző műfajú és terjedelmű, Temesvár múltjával foglalkozó könyv után is lehet még újat mondani a Bega-parti város történelméről. Ezt állapította meg Vicze Károly “Az vég Temesvárban…” /Marineasa Kiadó, Temesvár/ című történelmi munkájáról Bodó Barna, annak a Szórvány Alapítványnak az elnöke, amelynek a helytörténeti sorozatában megjelent az igényes kivitelezésű kötet. A bemutatón Halász Ferenc történelemtanár, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes méltatta a pedagóguskolléga munkásságát és könyvét, melyről elmondta: több mint kilencven év – a Borovszky Samu-féle kiadvány – után ez az első magyar nyelvű Temesvár-monográfia. “A török, majd az osztrák uralom több száz esztendejének társadalom- és gazdaságfejlődési, geopolitikai keresztmetszete ez. Ezen belül végigköveti a vár történetét, ami egyben politikatörténet is” – fejtette ki. Temesvár története nem 1918 óta íródik – mint azt a jelenlegi többségi nemzet tagjai hajlamosak elhinni –, hanem közel ezer éve, szinte egyidős a magyar királysággal. “Nyolc évig magyar főváros, majd a határok változtatása nyomán több tartomány, sőt egy rövid ideig a független Bánság székvárosa is volt” – tette hozzá Halász. Vicze Károly, a Bartók Béla Elméleti Líceum történelem-földrajz szakos tanára elmondta: 14 éves kora óta foglalkoztatta a történelem. /Pataky Lehel Zsolt: Vicze Károly könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Március 21-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága folytatta az átvilágítási törvénytervezet vitáját, amelyet a Temesvár Társaság szövegezett meg, és négy Temes megyei képviselő, illetve szenátor terjesztett be indítványként. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság tagja elmondta: a testület a kezdeményezők tudomására hozta, melyek azok a szakaszok, amelyeknél törvényességi és alkotmányossági aggályok merülnek fel. Leltárt készítettek továbbá a kényes kérdésekről, s a kezdeményezőkkel egyetértésben jövő hétre halasztották a végleges vitát. A szenátor szerint az átvilágítási törvény az RMDSZ képviselőit, szenátorait kevésbé érinti. Emlékeztetett arra, hogy Kolozs megyében, akik pályáztak helyi, megyei tanácsosi vagy parlamenti tisztségre fel kellett tüntetniük, milyen kapcsolatuk volt ’89 előtt a Securitatéval és a Román Kommunista Párttal. Sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: már a 90-es évek elejétől az RMDSZ szabályzatában szerepel a temesvári kiáltvány 8. pontja. Ennek értelmében azok az RMDSZ-tagok, akik a kommunista nomenklatúra tagjai voltak, vagy közük volt az egykori titkosrendőrséghez, nem tölthettek be vezetői tisztséget a szövetségben. /P. A. M.: Megvitatták az átvilágítási törvénytervezetet. Eckstein-Kovács: az RMDSZ-t kevésbé érinti a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Március 22-én beiktatták tisztségébe Szász Enikőt, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új direktorát. Szerinte a temesvári magyar színháznak egyrészt professzionális alkotóműhelyként kell működnie, másrészt a helyi magyar közösség számára bővítenék kulturális szolgáltatásaikat: képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, közösségi találkozók megszervezésével. Szász hangsúlyozta: várja nem csupán a magyar, de a román vagy más anyanyelvű közönséget is, ugyanakkor a Csiky Gergely Színház legsikerültebb előadásait el szeretné vinni Temes megye nagyobb városaiba, továbbá Szegedre és Újvidékre is. Szász Enikő szeretné, ha a székelyudvarhelyi Szabó K. István – aki megóvta a direktori versenyvizsga eredményét, és jelenleg Magyarországon rendez – megmaradna a társulat főrendezőjének. /Pataki Zoltán: Beiktatták Szász Enikőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Hármas jubileumot ültek március 24-én a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban: az épületben 75 éve kezdte meg működését az akkori katolikus fiú (a józsefvárosi “missziós”) iskola, 35 éve folyik benne magyar nyelvű középiskolai oktatás, de a főünnepséget az intézmény névadója születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett dombormű-leleplezés jelentette. “1990. február 15-én lett önálló magyar tannyelvű iskola, és március elsején vette fel Bartók Béla nevét” – elevenítette fel az eseményeket Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes, a Bartók Alapítvány elnöke, az iskola rendszerváltás utáni első igazgatója. Az 1990-es esztendő mérföldkő a jelenleg közel 500 diákot a soraiban tudó intézmény történetében. Virginás-Tar Judit a jelenlegi igazgató. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a Temes megyei magyar politikai elit és civil szféra egy része felsőoktatási szórványkollégium létrehozását tervezi. Az iskola folyosóján leleplezték a Jecza Péter szobrászművész által készített bronz-emlékplakettet, a Bartók-domborművet. Este a Diákházban az iskola Bokrétás együttese és a meghívott művészek gálaesten léptek fel. /Pataky Lehel Zsolt: Névadójára emlékezett a Bartók-gimnázium. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

A három ország szomszédos térségeit “egyesítő” Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió közgyűlését tartották meg március 31-én Temesváron. A Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei önkormányzatok, az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei tanácsok, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány alkotta regionális együttműködés soros tanácskozásán a kereskedelmi kamarák is képviseltették magukat. A jelenlévők eldöntötték: április végéig minden projektet összesítenek. /P. L. Zs.: DKMT-közgyűlés a kamarák részvételével. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

Egy polgármestere és egy második fordulóba jutott jelöltje van az RMDSZ-nek az április 2-án, vasárnap tartott időközi önkormányzati választás után. Esztelneken Varga Attila a szavazatok 80,5 százalékával szerezte meg a polgármesteri széket. Temes megyében a tavalyi bánsági árvízben szinte teljesen elpusztult Fény községben, a mintegy 15 százalékban magyarlakta községben második fordulóba jutott az időközi polgármester-választáson az RMDSZ által jelölt Mészáros István. A Szatmár megyei Avasújvárosban nem sikerült RMDSZ-többségű tanácsot létrehozni, az RMDSZ és a PSD 6-6, a PD 3 tanácsosi helyet szerzett. /Pozitív RMDSZ-mérleg az időközi választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Esztelneken az időközi választáson a községi képviselőjelöltekre leadott 702 érvényes szavazatból 616-ot az RMDSZ, 86-ot pedig a független Romeo Crisan kapott. A polgármester-választás esetében Varga Attila megbízott községvezető, az RMDSZ polgármesterjelöltje 593 szavazattal győzte le a függetlenként induló Marti Emíliát, aki 144 vok­sot összesített.   /(Iochom): Varga Attila a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

“Segíteni jöttem!” – próbálta megnyugtatni Borbély László középítkezési miniszter a kétségbeesett Temes megyei fényi és torontálkeresztesi árvízkárosultakat, akiknek nem a tavalyi áradásban dőltek össze a házaik, hanem a kiszáradás, majd a téli fagyok következtében váltak életveszélyessé. Országos szinten 400 ház jutott hasonló sorsra, ebből 210 (szinte mind vályogépület) Temes megyében található. Ezek javításához vagy teljes újjáépítéséhez a kormány segítséget nyújt. /Pataky Lehel Zsolt: Több mint 200 ház vár még javításra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

Az Aradon megalakult In memoriam 1956 nevű civil szervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Idén az 50. évforduló alkalmából méltó emlékművet szeretnének állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akik a Szoboszlay-per áldozataiként lettek ismertek (összesen több mint 1300 évnyi börtönbüntetést kaptak és tíz embert végeztek ki). Ismert képzőművészek készítik a tervet, és szakértőkből álló bizottság fog dönteni. Hozzájárulást, illetve az adó 2 százalékának felajánlását kéri a szervezet. /Jámbor Ilona elnök: Az 1956-os aradi emlékműért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Háromszáz ház lakóit kezdték el kimenteni a Temes megyei Gátalján a Berza folyón érkező árhullám útjából. Árad a Bega is, az Igazfalva községhez tartozó Rekettyőn hat utca, hat ház és 65 gazdasági épület volt víz alatt, Begamonostoron gazdasági épületeket öntött el a folyó. 340 házat és több mint 2100 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz Krassó-Szörény megyében. Fehér megyében 35 személyt menekítettek ki az áradások miatt. Az árhullám tetőzése előtt újabb gátak szakadtak át a Duna alsó szakaszán. /Benedek István: Megfékezhetetlen ár országszerte. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A helyi RMDSZ kezdeményezésére magyar néptánc-oktatás kezdődött Temes megyében a gátaljai gyerekeknek. Jelenleg már húsz, tíz év körüli apróság ropja a táncot, belőlük néhány éven belül igazi népi táncegyüttes alakulhat. /(P. L. Zs.): Néptáncoktatás Gátalján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Beke György tágabb ívű erdélyi barangolásai után mostanság Székelyföld fölött köröz. A szerző nagyszabású, Barangolások Erdélyben felcím alatt futó műveinek hetedik darabja a Székelyföld II. kötete, a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó folyó- és patakvölgyeit végigpásztázó írásokat tartalmazza. A Barangolások Erdélyben I. kötete, a Szigetlakók a közép-erdélyi szórványok szépirodalmi igényű riportokban rögzített krónikája, a sorozat II. kötete – Boltívek teherbírása – Szatmár és Máramaros tájainak magyar hagyományait és mai életét öleli a borítólapok közé. Az Értől a Kölesérig a bihari magyar élet tükre, a Bartók szülőföldjén címűben a Bánságról rajzol írói körképet, illetve Arad, Temes és Krassó-Szörény környéki barangolásait gyűjti egybe, a Déva vára alatt Hunyad, Szeben megye töredékmagyarságát mutatja be.   A Székelyföld I. kötetében a Maros, a Nyárád, a Kisküküllő mentét mutatta be. Beke most dolgozik a III. Székelyföld-köteten, amely az Olt és a Feketeügy mentén élők világát bontja ki. A nyolckötetes sorozat kis híján ötezer oldalnyi írásfolyammá, egy sajátosan ,,Beke Györgyös” Erdély-monográfiává áll össze. A magyar megmaradás könyvei ezek, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Trianon óta Erdélyről ilyen alkotás nem jelent meg.  Beke műve: az erdélyi magyarság idő- és térrajza, kulturális, szellemi mozgásterének folytonos alakítója és védelmezője. /Sylvester Lajos: Beke György Erdély-láttatása (A magyar megmaradás könyvei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Temesváron tartott április 27-én helyszíni szemlét az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége, mely a helyi Diaszpóra Alapítvány szórványkollégium létrehozására benyújtott pályázatának életképességéről tájékozódott. A Diaszpóra Alapítvány bánsági magyar értelmiségi-utánpótlást biztosító szórvány-szakkollégium létrehozását tervezi mintegy hatvan kiemelkedő képességű, Temesváron tanuló magyar egyetemi hallgató számára. A kezdeményezőkkel folytatott tárgyalásaikat követően Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, valamint Bálint-Pataki József és Kőnig Sándor kuratóriumi elnökök elmondták: tudatában vannak, hogy a szórványmagyarság támogatása létkérdés, ugyanakkor nem szeretnék elaprózni a program rendelkezésére álló 150 millió forintot. A végső döntés májusra várható. /Pataki Zoltán: Szórványképzésre pályáznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke és Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondták, hogy a Sapientia Egyetem létrehozásakor nem számoltak a Bánság fővárosával, Temesvárral. A Szórvány Alapítvány nevében megpályázzák a szükséges 600 ezer eurót, számos más civil tömörülés, szakmai egyesület, intézmény, az ifjúsági és diákszervezet is támogatta a kezdeményezést. A terveket már elkészítette az Oprisan–Stern építészpáros, illetve Fekete Nagy László tervezőirodája, méghozzá ingyen, megelőlegezve a bizalmat. A koncepciót Erdei Ildikó dolgozta ki, a terv jogi és gazdasági vonatkozásait pedig Fórika Éva és Kása Zsolt nevét. /Pataky Lehel Zsolt: Konkrét cél a Magyar Kollégium. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A Civitas Alapítvány által kezdeményezett képzést a határ menti nonprofit szervezetek számára április 27-én kezdték el a Szatmárnémeti Ifjúsági Tábor területén. A kétnapos képzés célja és témája a határ menti együttműködés, melynek trénere Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának regionális igazgatója. A román-magyar, határon átnyúló szervezetek fő előcsatlakozási alapjai a magyar Interreg III és a román Phare CBC voltak. A találkozón ifjúsági, egyházi szervezetek és kulturális egyesületek képviselői jelentek meg, most pedig Temes, Bihar és Szatmár megyék önkormányzati képviselőit is várják. /Szappanos Andrea: Interreg III – Phare CBC projekt-generálás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./

Az Aradon megalakult In memoriam 1956 nevű civil szervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Az 50. évforduló alkalmából emlékművet szeretnének állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akiket a Szoboszlay-per áldozataiként ismert meg a világ. Az alapító tagoknak, számos hozzátartozó nagylelkű anyagi hozzájárulásának köszönhetően már elkészült a részletes urbanisztikai terv az emlékmű felállításának helyszínéről – a Vaslakat-ház melletti tér, jelenleg Plevnei tér. /Jámbor Ilona elnök: Az 1956-os aradi emlékműért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Ferenczy Annamária /sz. Magyarlápos, 1926. máj. 13./ színésznő a napokban betölti nyolcvanadik életévét. A rivaldák fényében töltött közel hatvan évet. Maját (ez a “civil” neve) szeretik és tisztelik. Még mindig jelen van a színpadon. Pályája kezdete óta vezeti szerepei lajstromát; jelenleg a 177. bejegyzésnél tart. Szerencsés színészalkat, a tragikai és a vígjátéki szerepekre egyformán alkalmas. Volt királynő és koldusasszony, finom úri nő és utcalány. Operaénekesnek készült Kolozsváron, de hangszálai megbetegedése miatt módosítania kellett elképzelését, átiratkozott a színművészeti karra. Az énekléshez azonban sohasem lett hűtlen. 1951-ben Erdély fővárosát, Nagyváradra cserélte. Az ottani társulatnál aratta első visszhangos sikereit. A váradi évekből szívesen emlékezik vissza a Hubay-Vas-Ránki zenés darabjában, az Egy szerelem három éjszakájában aratott sikerére, s az elsőrangú prózai szerepekre is. Több mint négy évtizede Temesvár magyar társulatához szerződött. Az utóbbi évadokban is fellépett. Ferenczy Annamária a Csiky Gergely Színház örökös tagja, a kisvárdai fesztiválon életmű-díjat kapott, a Temes megyei önkormányzattól Pro Cultura Timisiensis érdemérmet, a Magyar Játékszíni Társaságtól Hűség díjat, legutóbb pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti-díjjal jutalmazták Budapesten. /(Szekernyés Irén): Nyolcvan virágszál Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

A magyarországi VÁTI közhasznú társaság megkezdte a Románia–Magyarország határain átnyúló PHARE–CBC többéves műszaki tanácsadás projektjét. Román részről Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék érintettek, a projekt bővítése érdekében a felsorolt megyék székhelyein szemináriumokat szerveznek a civilszervezetek képviselőinek egy lehetséges jövőbeli együttműködés érdekében. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a határ menti együttműködésekre, 1996-tól évente 5 millió eurónyi támogatást kapott a négy romániai megye; részben ilyen pénzekből építették fel a Temesvári Regionális Üzletkötő Központ és az Aradi Nemzetközi Kiállítási Csarnok is. /László Árpád: Román–magyar határ menti PHARE–CBC együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Románia legnyugatibb csücske, a Temes megyei Óbéba település határában található román–magyar–szerb határ Triplex Confinium emlékműnél a három ország képviselői ünnepelték meg a Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés kilencedeik évfordulóját. Május 27-én Tihomir Simic, a Vajdasági Autonóm Tartomány ügyvezető tanácsának alelnöke, Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke és Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke mondtak beszédet. Mindhárom fél egyetértett abban, hogy Románia európai uniós csatlakozása megkönnyíti a DKMT együttműködést, és segíti a Vajdaságot is a csatlakozásban. A három ország küldöttsége a vajdasági Magyarkanizsára utazott, ahol megtartották a DKMT zárt ajtó mögötti közgyűlését. /László Árpád: Kilencedik Triplex Confinium találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Az anyaországi Új Kézfogás Alapítvány, a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az RMGE Maros együttműködésével nagyszabású felvilágosító munka kezdődött a magyar gazdák és gazdakörök részére. Május 31-én Temesvárra érkeztek, itt tartották a soros előadást. Zsúfolásig megtelt a temesvári Kós Károly Közösségi Központ, Temes megye valamennyi magyar gazdaköre képviseltette magát, jeléül annak, hogy információhoz szeretnének jutni az Európai Unióban uralkodó agrárviszonyokról. Kiss Károly mérnök, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke, a rendezvény helyi szervezője, Csősz János, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Temes Megyei Igazgatóság aligazgatója, Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke, továbbá a magyarországi szakelőadók az EU agrárpolitikájának minden lehetséges hatását a hallgatóság elé tárták. /(Sipos): Minden magyar gazdakör ott volt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

Az idei Bartók-év rendezvényei keretében Nagyszentmiklóson bemutatták Velcsov Margit magyartanárnő Bartók Béla és Nagyszentmiklós (1971–2006) című könyvét. A Partiumi Füzetek című sorozatot gazdagító kötet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) gondozásában jelent meg, a helytörténeti kutatómunkát is folytató Velcsov Margit személyes élményeit foglalta csokorba. A könyv Bartók levelezésének egy részét, a Romániában megjelent Bartók-interjúkat, a Bartók-szobor történetét, valamint a közelmúlt emlékünnepségeiről szóló sajtótudósításokat is tartalmazza. A Nákó-kastélyban (melyben a Bartók-emlékmúzeum is működik) tartott rendezvényen a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nagyváradi tagjai is részt vettek, az ő nevükben Dukrét Géza elnök üdvözölte a megjelenteket. Az emlékműsort Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége is támogatta. Imre Beatrix és Aida Marc, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói népdal-feldolgozásokat adtak elő, Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság elnökének üdvözlő szavai után Péter László irodalomtörténész, szegedi egyetemi tanár Ady Endre és Bartók munkássága között vont párhuzamot, a fennállásának 35 évfordulóját idén ünneplő temesvári Bartók Béla Kórus történetét Tácsi Erika ismertette. /P. L. Zs.: Könyvbemutató köré épült Bartók-emlékünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet képviselői adták át június 12-én a tavalyi árvíz miatt súlyos károkat szenvedett Óteleken a helybeli általános iskola felújított és új épületrésszel kiegészített épületét. Az eseményen részt vett Lévai Anikó jószolgálati nagykövet, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Lehel László, a Segélyszervezet igazgatója, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei prefektúra, a helyi önkormányzat és a helyi egyházak képviselői. Lehel László elmondta: a Segélyszervezet, miután a román kormány vállalta a magánházak újjáépítését, közösségi segítségnyújtásban gondolkodott, konkrétan a helyi magyar iskola korszerűsítésében. A kezdeményezést támogatta a Kossuth Rádió „Erőnk szerint a legnemesbekért!” ékszer- és érmegyűjtő akciója, a felajánlott tárgyakat a Nemzeti Múzeum és a Nagyházi Galéria közreműködésével árverésen értékesítették, ennek bevételét utalták át a segélyszervezetnek. Kilencmillió forint értékű adományból készítették el az óteleki iskola központifűtés-rendszerét. Az új épületrészben a kazánház és mellékhelyiségek kaptak helyet. Az iskola falán leleplezték a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Kossuth Rádió főszerkesztősége közös segélyakciójának emléktábláját. /Pataki Zoltán: Felújított iskolát adtak át Óteleken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Az Apáczai Közalapítvány visszautasította – pontosabban nem hívta meg a kiírás második fordulójába – a temesvári szórványkollégium létrehozására benyújtott pályázatot. A döntésről írásban tájékoztatták a pályázó Szórvány Alapítványt és a projekt kidolgozásában egyaránt részt vállaló civilszervezeti vezetőket, politikusokat. Az indoklás szerint formai okok miatt nem fogadták el Budapesten a terveket, de a temesváriak csak kifogásnak tartják a magyarázatot. “Azt mondták, hogy hiányzik az aláírási színpéldány, amit egy korábbi pályázatunkhoz elfelejtettünk csatolni. Mi akkor ezt pótoltuk, de az Apáczainál azt állítják, hogy nem. Ezen kár vitázni, mert mi akkor sem tartjuk helyesnek, hogy egy vétségért háromszor büntessenek” – mondta Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. A szórványkollégium létrehozására kiírt 15 millió forint (600 ezer euró) elnyerésére két pályázatot nyújtottak be Temesvárról: az egyik verzió szerint a római katolikus egyháznak visszaítélt egykori józsefvárosi Ferenc-rendi árvaház átépítésével alakították volna ki a kollégiumot, a másik változat egy négyszintes ingatlan építéséről szólt a Kós Károly Közösségi Központ udvarán. Az Apáczai Közalapítvány küldöttsége (Kőnig Sándor elnök, Bálint-Pataki József kurátor és Csete Örs igazgató) április 27-én terepszemlét tartott Temesváron, és akkor pozitívan nyilatkoztak a látottakról, most mégis elutasították a pályázatot. A hét pályázat közül a kuratórium végül csak a kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Maradéki Református Egyházközség (Szerbia) pályázatát fogadta be a második fordulóba. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Magyar Kollégium egyik megálmodója aláhúzta, hogy nem szociális intézményről van szó, hanem elitképzésről; hatvan bentlakó, illetve harminc külső hallgató élvezhetné az intézet szolgáltatásait. Toró közölte: megóvják az Apáczai döntését. /(pataky): Elutasították a Magyar Kollégiumra benyújtott pályázatot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Csaknem negyvenezer embert deportáltak a Baragánba nem létező biztonsági okokra hivatkozva 1951–1956 között a diktatúra szervezetei. Egyes becslések szerint a kényszerlakhelyre ítéltek 60 százaléka Temes megyei volt. A határ menti falvakban lakó németek, szerbek, magyarok, románok és más nemzetiségűek, akiknek az volt a “bűnük”, hogy rokonságuk volt a szomszédos Jugoszláviában vagy valahol a nagyvilágban a szocialista táboron kívül. Túlnyomó többségük azért esett áldozatul az önkénynek, mert szorgalmas, törekvő gazda volt. Az akkori szóhasználattal élve kuláknak minősültek, és mint osztályellenséget deportálták őket a Baragánba. A vagyonvesztéssel járt erőszakos kilakoltatások következményeit utólag nehéz jóvátenni. A deportáltak, a politikai üldözöttekhez hasonlóan, újsütetű demokráciánkban némi kárpótlásban részesülnek, mely eddig minden Baragánban töltött évért havi 500 ezer lej nyugdíj-kiegészítést jelentett. A Baragáni Deportáltak Temesi Szervezetének elnöke jelezte, a június 6-án érvénybe lépett kormányrendelet mintegy 3500 volt deportáltnak megduplázta a “fájdalomdíját”. Mostantól minden elszenvedett évért havi egymillió lej nyugdíjpótlékot folyósítanak számukra. Ezen felül ház, telek, gépkocsi stb. adómentességet is élveznek, ingyen kapják a gyógyszert, nem fizetnek telefon-, rádió- és tévédíjat. /(S.): Megduplázták a deportáltak “fájdalomdíját”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Temes megyében Perjámos községben a referendum hivatalos eredménye: az 5499 szavazásra jogosult személy közül 2986-an jelentek meg az urnáknál, és majdnem száz százalékban arra voksoltak, hogy Pészak falu váljon le a községközponttól, Perjámostól. Az önálló közigazgatásra még várni kell, a népszavazás eredménye alapján a parlamentnek kell törvényt alkotnia az új község létrehozásáról. /(P. L. Zs.): /Új község születőben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Szórványban élő és helyi V–VII. osztályos tanulók számára szerveztek tábort Csíkszeredában. A Kapocs nevű tábor lakói közül húszan Temes, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyéből érkeztek, tízen pedig Csíkszeredából. Az egyhetes tábor elsődleges célja a tanulók eddigi ismereteinek, tevékenységeinek a széles körű kapcsolatokra, folyamatos olvasásra, tájékozódásra építése az anyanyelv, idegen nyelvek (angol és német), számítógépes ismeretek elmélyítése segítségével. A tábor lehetőséget nyújt a szórványban élő tanulók számára, hogy megismerjék Csíkszeredát és környékét, természeti, kulturális értékeit. /Kapocs-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

Július 2-án Nagyzerinden az ünnepi istentiszteleten felszentelték a helybeli, valamint a megyei nőszövetség zászlaját. Seres Géza Arad megyei református lelkész elmondta: bár a Temes és az Arad megyei református egyházközség már 1999-ben önállósult, mégis csak most sikerült megalakítani a megyei nőszövetséget, mert a Dénes József tiszteletes és felesége, Erzsébet asszony Nagyzerindre érkezéséig nem volt, aki a megyei elnökségi tisztséget vállalja. Szolgálatuk megkezdése óta nemcsak az egyházi, hanem azon belül a nőszövetségi és az ifjúsági élet is alaposan felpezsdült a Fekete-Körös-parti településen. Az ünnepségen Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Csécsi Nagy Erzsébet, a megyei, Fazekas József helybeli történelemtanár Vida Mária, a helyi nőszövetség névadója életéről tartott előadást. A zászlók címerét Siska Szabó Hajnalka tervezte. Az ünnepségen résztvevők ezt követően megtöltötték a helybeli Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermét. /Kiss Károly: Felpezsdült a református nőszövetségi élet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

Első ízben rendezték meg Temes megyében, Gátalján a Gátaljai Napokat azóta, hogy a Berzava menti települést várossá “léptették elő” 2003-ban. A polgármesteri hivatal szervezésében július 7-től 9-ig, vasárnapig tartott a rendezvénysorozat. A mintegy ezerfős magyar és a szintén jelentős számú szlovák kisebbség is megérdemelt volna annyit, hogy róluk vagy hozzájuk is szóljon egy-két rendezvény. Ez ugyanis elmaradt. /P. L. Zs.: Városnapi sokadalom Gátalján. A kisebbségekhez is szólhattak volna. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Arad megyében kifüggesztették a vizsgaközpontokban az idei érettségi eredményét. Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő elmondta, hogy a megyei átmeneti arány 83,96%-os volt. Ennél valamivel magasabb a megye egyetlen magyar tannyelvű középiskolájában, a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ugyanis a 110 jelentkezőből 94 sikeresen vette az erőpróbát, ami 85,45%-ot jelent – tájékoztatta a Nyugati Jelent Szakács Ferenc igazgató. A 16 elbukó román nyelv és irodalomból járt pórul. Javítási lehetőségük augusztusban lesz. Fehér megyében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a vizsgákra feliratkozott mind a 121 diák megjelent, 108 sikerrel vizsgázott. A magyar nyelven érettségizők közül 101 a Bethlen Gábor Kollégium diákja, közülük 9-en román nyelv és irodalomból kaptak elégtelent. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szeminárium 20 érettségizője közül 4-en szintén a román nyelv és irodalom vizsgán buktak el. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájában, a dévai Téglás Gábor gimnáziumban az átlagosnál gyengébb eredmények születtek az érettségin. Egy kivételével mind az 52 beiratkozott megjelent a vizsgán, 39-nek sikerült átmenő jegyet elérnie. 12-en a román nyelv és irodalom tantárgyból buktak, így a magyar tagozaton csupán 76,47%-os átmenési arány született. Temes megyében a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum magyar tagozatán 12-en érettségiztek, tízen mentek át. A Bartók Béla Elméleti Líceumból 77-en jelentkeztek a vizsgákra, négyen az előző évfolyamok végzősei voltak: utóbbiak egyikének sem sikerült, tájékoztatott Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. A Bartók idei végzősei közül 73-an iratkoztak be, 72-en jelentek meg az érettségin. Átmenő jegyet kaptak 64-en, a nyolc bukott diákból ötöt románból, kettőt magyar írásbelin, egyet magyarból és pszichológiából vágtak el. /Érettségi 2006: pénteken végleges eredmény. A magyar diákok románból buktak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

A szórványban élő magyar, illetve a székelyföldi V–VII. osztályos gyerekek számára szervezték meg a Kapocs nevű tábort Csíkszeredában június 25. és július elseje között. A táborlakók közül húszan Temes, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyéből érkeztek, tízen helybéliek voltak. A programok az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában zajlottak, Ferencz S. Ajka táborvezető irányításával. A táborban volt számítógép-kezelés gyakorlás, voltak kézműves-foglalkozások, városnézés, helyismereti vetélkedők, múzeumlátogatás, néptánc- és népdaltanulás. A Kapocs szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. /Borsos Éva tanítónő, kísérő, Detta: Szórványból a Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./