Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. február 26.
Miniszterelnökségi államtitkár: nemzeti érdek a Kárpát-medencei fiatal vállalkozók erősítése
Nemzeti érdeknek nevezte a Kárpát-medencei fiatal vállalkozói réteg megerősítését Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Bukarestben.
Hangsúlyozta, a magyar kormány támogatása azt szolgálja, hogy a fiatal vállalkozók példaképpé válhassanak környezetük és az egész magyarság számára.
Az államtitkár a Romániában jelen levő magyarországi üzletemberek érdekeit képviselő Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) és a bukaresti magyar nagykövetség által közösen szervezett gazdasági konferencián ismertette, áprilisban írják ki a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében meghirdetett 525 millió forint értékű pályázatot. Ezen 40 évnél fiatalabb vállalkozók 3-6 millió forint vissza nem térítendő hitelre pályázhatnak - jegyezte meg.
Az MTI kérdésére elmondta, mintegy 100-120 vállalkozó kaphat támogatást, akik várhatóan már a nyáron hozzájutnak a pénzhez. Hangsúlyozta, azokat is támogatják, akik még nem indítottak vállalkozást, de van ötletük és üzleti tervük.
Az áprilisi kiírás előtt elkezdődik az a 14 helyszínes konzultáció, amelyen kapcsolatba lépnek a pályázat iránt érdeklődő fiatalokkal, hogy közvetlenül is hallják az információkat. Erdélyben a nagyobb városokban tartanak ilyen találkozókat.
Rámutatott: az elmúlt években a magyar kormány sokat tett közjogi értelemben a magyar nemzet újraegyesítéséért. Most egyre fontosabb a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítése, mert az egész Kárpát-medencében tetten érhető az elvándorlás.
Hozzátette: azért támogatják a fiatal vállalkozókat, hogy egyre erősebb magyar gazdasága legyen a Kárpát-medencének. Előadásában kifejtette: Erdélyben a gazdaság fejlett Temes, Kolozs megyében, Partiumban Nagyvárad vonzáskörzetében, valamint Dél-Erdélyben Brassó környékén, de ettől a fejlettségtől nagyon leszakadt például Kárpátalja, Vajdaság, de Székelyföld is.
A konferencián Diósi László, az RMÜE elnöke és az OTP Bank Románia vezérigazgatója Románia főbb gazdasági mutatóit ismertette. Megállapította, hogy az ország egyharmada gazdasági fejlettség szempontjából rendkívül leszakadt az általános növekedési ütemtől, ami azt mutatja, hogy az előző román kormányok nem tettek eleget azért, hogy ezekben a régiókban is elősegítsék a befektetéseket. Diósi a román gazdaságról megállapította, hogy természetesen növekszik, és fontosnak nevezte a makrogazdasági stabilitás hosszú távon való megőrzését.
Rámutatott: a befektetőknek általában a bürokrácia, a korrupció és a kiszámíthatatlan jogrendszer miatt vannak fenntartásaik Romániával szemben, ennek ellenére óriási befektetési lehetőségnek nevezte a román a piacot.
Pozitívumként állapította meg, hogy a magyar befektetői közösség az egyik legnagyobb Romániában, és a román-magyar kereskedelmi kapcsolatokban csak 2009-ben volt visszaesés a válság miatt, azóta töretlenül növekszenek. MTI
Nemzeti érdeknek nevezte a Kárpát-medencei fiatal vállalkozói réteg megerősítését Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Bukarestben.
Hangsúlyozta, a magyar kormány támogatása azt szolgálja, hogy a fiatal vállalkozók példaképpé válhassanak környezetük és az egész magyarság számára.
Az államtitkár a Romániában jelen levő magyarországi üzletemberek érdekeit képviselő Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) és a bukaresti magyar nagykövetség által közösen szervezett gazdasági konferencián ismertette, áprilisban írják ki a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében meghirdetett 525 millió forint értékű pályázatot. Ezen 40 évnél fiatalabb vállalkozók 3-6 millió forint vissza nem térítendő hitelre pályázhatnak - jegyezte meg.
Az MTI kérdésére elmondta, mintegy 100-120 vállalkozó kaphat támogatást, akik várhatóan már a nyáron hozzájutnak a pénzhez. Hangsúlyozta, azokat is támogatják, akik még nem indítottak vállalkozást, de van ötletük és üzleti tervük.
Az áprilisi kiírás előtt elkezdődik az a 14 helyszínes konzultáció, amelyen kapcsolatba lépnek a pályázat iránt érdeklődő fiatalokkal, hogy közvetlenül is hallják az információkat. Erdélyben a nagyobb városokban tartanak ilyen találkozókat.
Rámutatott: az elmúlt években a magyar kormány sokat tett közjogi értelemben a magyar nemzet újraegyesítéséért. Most egyre fontosabb a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítése, mert az egész Kárpát-medencében tetten érhető az elvándorlás.
Hozzátette: azért támogatják a fiatal vállalkozókat, hogy egyre erősebb magyar gazdasága legyen a Kárpát-medencének. Előadásában kifejtette: Erdélyben a gazdaság fejlett Temes, Kolozs megyében, Partiumban Nagyvárad vonzáskörzetében, valamint Dél-Erdélyben Brassó környékén, de ettől a fejlettségtől nagyon leszakadt például Kárpátalja, Vajdaság, de Székelyföld is.
A konferencián Diósi László, az RMÜE elnöke és az OTP Bank Románia vezérigazgatója Románia főbb gazdasági mutatóit ismertette. Megállapította, hogy az ország egyharmada gazdasági fejlettség szempontjából rendkívül leszakadt az általános növekedési ütemtől, ami azt mutatja, hogy az előző román kormányok nem tettek eleget azért, hogy ezekben a régiókban is elősegítsék a befektetéseket. Diósi a román gazdaságról megállapította, hogy természetesen növekszik, és fontosnak nevezte a makrogazdasági stabilitás hosszú távon való megőrzését.
Rámutatott: a befektetőknek általában a bürokrácia, a korrupció és a kiszámíthatatlan jogrendszer miatt vannak fenntartásaik Romániával szemben, ennek ellenére óriási befektetési lehetőségnek nevezte a román a piacot.
Pozitívumként állapította meg, hogy a magyar befektetői közösség az egyik legnagyobb Romániában, és a román-magyar kereskedelmi kapcsolatokban csak 2009-ben volt visszaesés a válság miatt, azóta töretlenül növekszenek. MTI
2016. február 27.
RMDSZ–EMNP egyeztetés a közös jelöltállításról
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Néppárt Temes megyei vezetői csütörtök este egyeztettek az esetleges közös választási szereplésről a június 5-ei helyhatósági választásokon. A Néppárt képviselője új javaslattal állt elő: a Temes megyei Óteleken az EMNP állítson polgármesterjelöltet és tanácsosi listát, amelyet az RMDSZ támogatna.
„Mi felajánlottunk egy-egy helyet az EMNP képviselőinek a temesvári és a Temes megyei önkormányzati listán – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök –, ehhez képest ők egy teljesen új javaslattal jöttek. Óteleken néppárti polgármesterjelölt és tanácsosi lista induljon, amelyiket az RMDSZ támogatná. Azt is megismételték, hogy nem igénylik a helyeket a megyei tanácsosi és a temesvári tanácsosi listán. A mi eredeti ajánlatunk viszont arról szólt, hogy mindenütt, ahol közösen indulunk, ott a Néppárt képviselői az RMDSZ-es listákra kerülnek fel, és nem arról, hogy más-más párt indítson jelölteket a különböző településeken. Ebben az új helyzetben az RMDSZ Temes megyei elnökségének értékelnie kell a Néppárt javaslatát és miután ez megtörténik, a választ a következő találkozón fogjuk közölni” – mondta befejezésül Halász Ferenc.
Kása Zsolt, az EMNP Temes megyei szervezetének elnöke a Nyugati Jelennek elmondta: Óteleken Kozma István mezőgazdasági vállalkozó a Néppárt polgármesterjelöltje, aki már a jelöléséhez szükséges aláírásokat is összegyűjtötte. A Néppárt helyi szervezete azt szorgalmazza, hogy Óteleken az RMDSZ is az EMNP polgármesterjelöltjét és tanácsosi listáját támogassa. Amennyiben az RMDSZ-szel nem sikerül erről megegyezni, az EMNP akkor is elindítja Kozma Istvánt és tanácsosjelöltjeit a helyhatósági választásokon.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Néppárt Temes megyei vezetői csütörtök este egyeztettek az esetleges közös választási szereplésről a június 5-ei helyhatósági választásokon. A Néppárt képviselője új javaslattal állt elő: a Temes megyei Óteleken az EMNP állítson polgármesterjelöltet és tanácsosi listát, amelyet az RMDSZ támogatna.
„Mi felajánlottunk egy-egy helyet az EMNP képviselőinek a temesvári és a Temes megyei önkormányzati listán – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök –, ehhez képest ők egy teljesen új javaslattal jöttek. Óteleken néppárti polgármesterjelölt és tanácsosi lista induljon, amelyiket az RMDSZ támogatná. Azt is megismételték, hogy nem igénylik a helyeket a megyei tanácsosi és a temesvári tanácsosi listán. A mi eredeti ajánlatunk viszont arról szólt, hogy mindenütt, ahol közösen indulunk, ott a Néppárt képviselői az RMDSZ-es listákra kerülnek fel, és nem arról, hogy más-más párt indítson jelölteket a különböző településeken. Ebben az új helyzetben az RMDSZ Temes megyei elnökségének értékelnie kell a Néppárt javaslatát és miután ez megtörténik, a választ a következő találkozón fogjuk közölni” – mondta befejezésül Halász Ferenc.
Kása Zsolt, az EMNP Temes megyei szervezetének elnöke a Nyugati Jelennek elmondta: Óteleken Kozma István mezőgazdasági vállalkozó a Néppárt polgármesterjelöltje, aki már a jelöléséhez szükséges aláírásokat is összegyűjtötte. A Néppárt helyi szervezete azt szorgalmazza, hogy Óteleken az RMDSZ is az EMNP polgármesterjelöltjét és tanácsosi listáját támogassa. Amennyiben az RMDSZ-szel nem sikerül erről megegyezni, az EMNP akkor is elindítja Kozma Istvánt és tanácsosjelöltjeit a helyhatósági választásokon.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2016. március 1.
Magyar hangért kiáltanak
Dan Costescu közlekedésügyi minisztertől kért magyarázatot Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor arra vonatkozóan, hogy a csíkszeredai és más Hargita megyei vasútállomásokon a hangosbemondó még mindig nem tájékoztatja a román mellett magyar nyelven is az utasokat a szükséges tudnivalókról. Tánczos a szenátusban interpellált az ügyben, mint rámutatott, Csíkszeredában korábban kétnyelvű volt az utastájékoztatás, egy ideje azonban a bemondó „nem tud magyarul”.
Az RMDSZ-es politikus írásbeli panaszában úgy fogalmazott, nem kívánja felsorolni azokat a törvényes előírásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatára kötelezik a közintézményeket, de úgy gondolja, hogy a magyar nyelvű információközlés indokolatlan megszakítása elfogadhatatlan. A szenátor arra is kitért, hogy noha a helyi sajtó többször is foglalkozott az üggyel, a vasúttársaság nemhogy nem oldotta meg a problémát, de még válaszra sem méltatta az újságírókat és a lakosokat. (Krónika) ELFOGTÁK BIVOLARUT. Elfogták pénteken Franciaországban az Interpol által körözött szektavezért, Gregorian Bivolarut, akit 2013-ban hat év börtönre ítéltek kiskorúak megrontásáért és emberkereskedelemért. A Mozgalom a Szellemi Integrálásért az Abszolútumba (MISA) nevű mozgalom alapítójának és szellemi vezetőjének nevére 2013 júniusában adtak ki nemzetközi körözési parancsot, az Interpol honlapja szerint Bivolaru az egyik legkeresettebb szökésben lévő romániai bűnöző volt. Az ügyészség 2004-ben emelt vádat ellene, de ő Svédországba menekült, ahol 2005-ben politikai menedékjogot kapott, a svéd hatóságok megtagadták kiadását. A Gândul napilap információi szerint a francia ügyészség döntésének értelmében Bivolaru egyelőre letartóztatásban marad. A hírhedt szektavezető, akinél a letartóztatásnál hamis iratokat találtak, azt állította, hogy bolgár állampolgár, és nem azonos azzal a személlyel, aki ellen körözést adtak ki Romániában. Hírügynökségi információk szerint már megkezdődött a kiadatási procedúra. (Transindex) ETIKAI KÓDEX KELLENE. Adrian Curaj oktatási miniszter úgy látja, eljött az ideje egy iskolai etikai kódex kidolgozásának. Amikor újságírók arról faggatták, hogyan kommentálja a Temes megyében történteket, ahol hangfelvétel készült arról, hogy egy óvónő kiabált és sértegette a kicsiket, Curaj azt mondta, a Temes megyei tanfelügyelőség nagyon jól tudja, mit kell tennie, ő pedig bízik az intézmény képviselőinek szakértelmében. „Tovább kell fejlesztenünk, ami a törvényekben benne van, szükségünk van egy etikai kódexre, eljött az ideje, hogy kidolgozzuk” – magyarázta a miniszter, aki szerint a kódexnek vonatkoznia kell az iskola területére, a pedagógusokra, a diákokra és a családtagokra egyaránt. Közben tegnap felmondott az óvónő, aki a hangfelvételek tanúsága szerint kiabált a kicsikkel és csúfolta őket, így leállítják az ellene indított fegyelmi eljárást. (Mediafax) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Dan Costescu közlekedésügyi minisztertől kért magyarázatot Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor arra vonatkozóan, hogy a csíkszeredai és más Hargita megyei vasútállomásokon a hangosbemondó még mindig nem tájékoztatja a román mellett magyar nyelven is az utasokat a szükséges tudnivalókról. Tánczos a szenátusban interpellált az ügyben, mint rámutatott, Csíkszeredában korábban kétnyelvű volt az utastájékoztatás, egy ideje azonban a bemondó „nem tud magyarul”.
Az RMDSZ-es politikus írásbeli panaszában úgy fogalmazott, nem kívánja felsorolni azokat a törvényes előírásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatára kötelezik a közintézményeket, de úgy gondolja, hogy a magyar nyelvű információközlés indokolatlan megszakítása elfogadhatatlan. A szenátor arra is kitért, hogy noha a helyi sajtó többször is foglalkozott az üggyel, a vasúttársaság nemhogy nem oldotta meg a problémát, de még válaszra sem méltatta az újságírókat és a lakosokat. (Krónika) ELFOGTÁK BIVOLARUT. Elfogták pénteken Franciaországban az Interpol által körözött szektavezért, Gregorian Bivolarut, akit 2013-ban hat év börtönre ítéltek kiskorúak megrontásáért és emberkereskedelemért. A Mozgalom a Szellemi Integrálásért az Abszolútumba (MISA) nevű mozgalom alapítójának és szellemi vezetőjének nevére 2013 júniusában adtak ki nemzetközi körözési parancsot, az Interpol honlapja szerint Bivolaru az egyik legkeresettebb szökésben lévő romániai bűnöző volt. Az ügyészség 2004-ben emelt vádat ellene, de ő Svédországba menekült, ahol 2005-ben politikai menedékjogot kapott, a svéd hatóságok megtagadták kiadását. A Gândul napilap információi szerint a francia ügyészség döntésének értelmében Bivolaru egyelőre letartóztatásban marad. A hírhedt szektavezető, akinél a letartóztatásnál hamis iratokat találtak, azt állította, hogy bolgár állampolgár, és nem azonos azzal a személlyel, aki ellen körözést adtak ki Romániában. Hírügynökségi információk szerint már megkezdődött a kiadatási procedúra. (Transindex) ETIKAI KÓDEX KELLENE. Adrian Curaj oktatási miniszter úgy látja, eljött az ideje egy iskolai etikai kódex kidolgozásának. Amikor újságírók arról faggatták, hogyan kommentálja a Temes megyében történteket, ahol hangfelvétel készült arról, hogy egy óvónő kiabált és sértegette a kicsiket, Curaj azt mondta, a Temes megyei tanfelügyelőség nagyon jól tudja, mit kell tennie, ő pedig bízik az intézmény képviselőinek szakértelmében. „Tovább kell fejlesztenünk, ami a törvényekben benne van, szükségünk van egy etikai kódexre, eljött az ideje, hogy kidolgozzuk” – magyarázta a miniszter, aki szerint a kódexnek vonatkoznia kell az iskola területére, a pedagógusokra, a diákokra és a családtagokra egyaránt. Közben tegnap felmondott az óvónő, aki a hangfelvételek tanúsága szerint kiabált a kicsikkel és csúfolta őket, így leállítják az ellene indított fegyelmi eljárást. (Mediafax) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. március 3.
A magyar közösség régi vágya teljesül
Felsőoktatási szórványkollégium létesül Temesváron
Az Orbán Viktor–Kelemen Hunor-találkozó napirendjén volt egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozása Temesváron, amit mindkét fél támogat.
Hogyan született meg ez az elképzelés? – kérdeztük Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselőtől.
– Egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozása már régebbi vágya a temesvári magyar közösségnek. Ezzel az elképzeléssel kapcsolatban már volt egy kezdeményezés a 2000-es években, amit sajnos nem sikerült véghezvinni. A mandátumom elején feltettem a kérdést, hogy melyek azok a közösségi projektek, amelyeket meg kellene valósítani, és a szórványkollégium közöttük szerepelt. Ezért az eredeti kezdeményezőkkel együttműködve ismét nekifogtunk az elképzelés megvalósításának és szerencsére támogatást találtunk rá a Temesvári Római Katolikus Püspökségen, amely az ingatlant szolgáltatja, az RMDSZ vezetőségében, amely a stratégiai projektek közé emelte és Magyarország Kormányánál, amely hajlandó anyagilag támogatni az elképzelést és a Nemzetpolitikai Államtitkárságon, amelynek csapata minden rendelkezésére álló eszközzel segít bennünket. Magam részéről ezúton is köszönetet mondok mindenkinek, aki eddig támogatta az ötletet.
– Mit takar ez az elnevezés: kollégiumi körülmények biztosítása a temesvári egyetemeken tanuló magyar fiatalok számára? Esetleg magyar nyelvű képzés indulna valamelyik egyetemen?
– Az intézményben szállást biztosítunk majd közel ötven Temesváron tanuló magyar egyetemistának és a kollégiumban magyar nyelvű kiegészítő képzés zajlik majd. Arra egyelőre nincs esély, hogy a temesvári egyetemeken hivatalos magyar nyelvű oktatási vonalakat alapítsunk, ezért a kollégium keretei között kívánjuk megvalósítani a magyar nyelvű kiegészítő képzést. Olyan oktatási programot kívánunk kialakítani a diákok számára, amely által elsajátíthatnak bizonyos konkrét kompetenciákat (például menedzsment), de hangsúlyos szerepet kap majd a magyarságismeret és a közösségi szerepvállalás is.
– Hol akarják létrehozni a szórványkollégiumot és milyen forrásokból?
– A felsőoktatási szórványkollégiumot a Temesvári Római Katolikus Püspökség egyik visszaszolgáltatott épületében fogjuk létrehozni. Az ingatlan a Bartók Béla Elméleti Líceum és a józsefvárosi épülő parókia tőszomszédságában van, így egy helyre kerülnek a magyar illetőségű intézmények. A kollégium nemcsak egy bentlakás lesz, hanem valós magyar közösségi térré válhat, ahol számos rendezvényt, eseményt lehet majd szervezni. A forrásokat a magyar állam biztosítja majd.
– Mikor valósulhat meg ez az elképzelés?
– Az e heti megegyezést hosszas előkészítési folyamat előzte meg, amely alatt többször egyeztettünk az összes érintett féllel. Megvan már az építészeti terv és elindítottuk az engedélyezési folyamatot. Így minden reményem megvan rá, hogy idén el tudjuk kezdeni a munkálatokat.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
Felsőoktatási szórványkollégium létesül Temesváron
Az Orbán Viktor–Kelemen Hunor-találkozó napirendjén volt egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozása Temesváron, amit mindkét fél támogat.
Hogyan született meg ez az elképzelés? – kérdeztük Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselőtől.
– Egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozása már régebbi vágya a temesvári magyar közösségnek. Ezzel az elképzeléssel kapcsolatban már volt egy kezdeményezés a 2000-es években, amit sajnos nem sikerült véghezvinni. A mandátumom elején feltettem a kérdést, hogy melyek azok a közösségi projektek, amelyeket meg kellene valósítani, és a szórványkollégium közöttük szerepelt. Ezért az eredeti kezdeményezőkkel együttműködve ismét nekifogtunk az elképzelés megvalósításának és szerencsére támogatást találtunk rá a Temesvári Római Katolikus Püspökségen, amely az ingatlant szolgáltatja, az RMDSZ vezetőségében, amely a stratégiai projektek közé emelte és Magyarország Kormányánál, amely hajlandó anyagilag támogatni az elképzelést és a Nemzetpolitikai Államtitkárságon, amelynek csapata minden rendelkezésére álló eszközzel segít bennünket. Magam részéről ezúton is köszönetet mondok mindenkinek, aki eddig támogatta az ötletet.
– Mit takar ez az elnevezés: kollégiumi körülmények biztosítása a temesvári egyetemeken tanuló magyar fiatalok számára? Esetleg magyar nyelvű képzés indulna valamelyik egyetemen?
– Az intézményben szállást biztosítunk majd közel ötven Temesváron tanuló magyar egyetemistának és a kollégiumban magyar nyelvű kiegészítő képzés zajlik majd. Arra egyelőre nincs esély, hogy a temesvári egyetemeken hivatalos magyar nyelvű oktatási vonalakat alapítsunk, ezért a kollégium keretei között kívánjuk megvalósítani a magyar nyelvű kiegészítő képzést. Olyan oktatási programot kívánunk kialakítani a diákok számára, amely által elsajátíthatnak bizonyos konkrét kompetenciákat (például menedzsment), de hangsúlyos szerepet kap majd a magyarságismeret és a közösségi szerepvállalás is.
– Hol akarják létrehozni a szórványkollégiumot és milyen forrásokból?
– A felsőoktatási szórványkollégiumot a Temesvári Római Katolikus Püspökség egyik visszaszolgáltatott épületében fogjuk létrehozni. Az ingatlan a Bartók Béla Elméleti Líceum és a józsefvárosi épülő parókia tőszomszédságában van, így egy helyre kerülnek a magyar illetőségű intézmények. A kollégium nemcsak egy bentlakás lesz, hanem valós magyar közösségi térré válhat, ahol számos rendezvényt, eseményt lehet majd szervezni. A forrásokat a magyar állam biztosítja majd.
– Mikor valósulhat meg ez az elképzelés?
– Az e heti megegyezést hosszas előkészítési folyamat előzte meg, amely alatt többször egyeztettünk az összes érintett féllel. Megvan már az építészeti terv és elindítottuk az engedélyezési folyamatot. Így minden reményem megvan rá, hogy idén el tudjuk kezdeni a munkálatokat.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2016. március 10.
KISEBBSÉGBEN: Szórványoktatás
Előzetes a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége által 2016. március 19-én, szombaton, 10 órától Nagybányán szervezett „Egy iskolás” című kerekasztal-beszélgetéshez.
A szövetség vezetői olyan időszerű, és ugyanakkor igen összetett, érzelmek és sokszor indulatok által túlfűtött, feladatkört választottak a megbeszélés tárgyául, mint a szórványmegyék, térségek oktatási problémáinak feltárása.
A szervezők meghívásának objektív okokból kifolyólag nem tehetek eleget. Ezért gondoltam arra, hogy a média jóvoltából, a megbeszélés tárgyával kapcsolatos néhány gondolatot, adatot, mind a megbeszélés résztvevőinek, mind a kedves olvasónak a szíves figyelmébe ajánlok.
Személy szerint a szórványoktatás fogalmával azoknak a megyéknek az oktatását jelöltem meg, amelyekben a magyar nyelvű iskola hálózat, illetve a beiskolázás, a szóban forgó megye összes iskolájának, illetve beiskolázásának a 10%-a alatt marad. (Lásd erről bővebben: Van még 25 évünk? In: Murvai László. Oktatásunk háza táján. Csíkszereda, Magister Kiadó. 2014.220-28.).
A magyar nyelvű szórványoktatást tehát mennyiségi paraméterek alapján határoztam meg. A fogalom többféle és -fajta meghatározásától ezúttal eltekintettem.
Az iskolahálózat
A szórványmegyék magyar nyelvű iskoláink hálózatáról olyan táblázatot késztettem, amelyben a 2013—2014-es tanév adatait öt illetve húsz év oktatási hálózatának adataival vetettem egybe. Csak azoknak a megyéknek az oktatási hálózatát tüntettem fel, amelyekben a vizsgált időszak éveiben a megye magyar iskola hálózata a 10%-a alatt maradt. Következésképpen, ha bizonyos megyék egy-egy tanévben meghaladták a a magam számára megállapított arányszámot (10%-ot), azokat nem vettem figyelembe (pl. Arad megye esetében az 1994—1995-ös tanév vagy Brassó megye esetében az1994—1995-ös és az 1999—2000-es tanévek).
Ebből kifolyólag az iskolahálózattal kapcsolatos adattáramban csak nyolc megye és Bukarest minősült szórványnak. Vagyis abból a 17 megyéből amelyben magyar nyelvű oktatás folyik, illetve Bukarestből, kilencben beszélhetünk szórvány oktatási hálózatról.
Íme:
Sor- Megye Tanév
szám 1994-1995 % 1999-2000 % 2013-2014 %
Oktatási Oktatási Oktatási
intézmények intézmények intézmények
0 1 2 3 4 5 6 7
1 Bákó 5 0,4 4 0,3 2 0,2
2 Beszterce-Naszód 43 7,2 44 7,6 27 6,1
3 Fehér 46 5,9 47 6,5 20 5,2
4 Hunyad 31 4,1 27 3,7 11 3,1
5 Krassó-Szörény 2 0,3 2 0,3 1 -
6 Máramaros 48 7,1 35 5,6 23 6,4
7 Szeben 18 3,3 16 3,3 14 3,2
8 Temes 53 6,5 43 5,6 28 6,8
9 Bukarest 2 - 2 - 1 -
10 Összesen 248 220 127
Értelmezzük a táblázat adatait.
1994—1995-ben azokban a megyékben, amelyekben a magyar nyelvű iskolahálózat nem érte el a 10%-ot, 248 tanintézetünk volt, 1999—2000-ben pedig 220. Tehát az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) száma öt év alatt 28-cal csökkent, ami 11,2%.
Amint már mondtam, a táblázat első adataitól az utolsókig (1994—2014) húsz év telt el. Ez alatt az időszak alatt iskoláink száma 248-ról 127-re csökkent.
Másként: húsz év alatt 121 oktatási intézményünk szűnt meg, ami 48,7%-os visszaesés.
Megjegyzés:
az elemzett időszakban az iskolahálózat szervezésének feltételei is változtak (lásd: jogi személyiség, kötelező gyermeklétszám, egyebek), ami befolyásolta/befolyásolhatta az oktatási hálózat adatainak alakulását.
A beiskolázás
A beiskolázási számok közelebb állnak a valósághoz, szemléletesebbek, mint az iskolahálózat adatai. Mert egy iskolában tanulhat 150 vagy 1500 tanuló is. Mindkét esetben egy-egy iskoláról van szó. De a beiskolázási számok méginkább beszédesek, ha összehasonlító elemzés segítségével vizsgáljuk azokat.
Íme:
Sor- Megye Tanév
szám 1994-1995 1999-2000 2013-2014
Beiskolázás Beiskolázás Beiskolázás
0 1 2 3 4
1 Arad 3736 3299 2037
2 Bákó 251 219 337
3 Beszterce-Naszód 1691 1750 1369
4 Brassó 4860 4107 3257
5 Fehér 2278 2143 1410
6 Hunyad 1445 1168 1037
7 Krassó-Szörény 37 25 21
8 Máramaros 3105 2477 1770
9 Szeben 896 671 333
10 Temes 2462 1895 1358
11 Bukarest 207 204 193
13 Összesen 20968 17958 13122
Ismétlem: a táblázat adatai tehát azoknak a megyéknek a magyarul tanuló fiataljait tartalmazzák, amelyekben ezeknek a részaránya nem éri el a 10%-ot. Amint a táblázat adatai alapján megállapíthatjuk, a beiskolázási adatok alapján már a 18 magyarul oktató megyéből 11 tekinthető szórvány megyének.
Öt év alatt (1994—1995 és 1999—2000 között) a magyarul tanuló fiatalok száma ezekben a megyékben 3010 tanulóval (14,3%) lett kevesebb. Ha az 1994—1995-ös tanév adatait a 2013—2014-es tanév adataival hasonlítjuk össze, kereken húsz év alatt a csökkenés 7846 tanulót tesz ki (37,4%).
Gondolom, ezeknek az adatoknak a kapcsán azok is elgondolkodnak majd, akik szerint az utóbbi években Romániában a magyar nyelvű oktatás abszolút számai és arányai is „emelkedő” tendenciát mutatnak.
Annyira azért mégsem szomoríthatnak el a tények, hogy ne reménykednénk/reménykedhetnénk valami pozitív változásban. Talán abban, amit Vetési László a következőképpen fogalmazott meg: ”A problémakezelésbe tehát szinte minden kisebbségi intézményt meg kell szólítatni, be kell építeni. Nagy gond, hogy ezt miként érjük el: hogyan építse ki minden országos intézmény a maga szórvány megfelelőjét, vagy feladatmegoldásai érdekében hogyan épüljön bele az országos intézményekbe. (Kisebbségi egyházak és a szórvány. In: Tanulmányok a szórványról, Budapest. 2005.).
Esetleg abban bízhatunk, hogy a fokozott odafigyelés, az okos intézkedések és a segítőkészség mind a román, mind a magyar államvezetés részéről, a társadalmi mozgásformákat pozitívan befolyásolhatják.
Murvai László. maszol.ro
Előzetes a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége által 2016. március 19-én, szombaton, 10 órától Nagybányán szervezett „Egy iskolás” című kerekasztal-beszélgetéshez.
A szövetség vezetői olyan időszerű, és ugyanakkor igen összetett, érzelmek és sokszor indulatok által túlfűtött, feladatkört választottak a megbeszélés tárgyául, mint a szórványmegyék, térségek oktatási problémáinak feltárása.
A szervezők meghívásának objektív okokból kifolyólag nem tehetek eleget. Ezért gondoltam arra, hogy a média jóvoltából, a megbeszélés tárgyával kapcsolatos néhány gondolatot, adatot, mind a megbeszélés résztvevőinek, mind a kedves olvasónak a szíves figyelmébe ajánlok.
Személy szerint a szórványoktatás fogalmával azoknak a megyéknek az oktatását jelöltem meg, amelyekben a magyar nyelvű iskola hálózat, illetve a beiskolázás, a szóban forgó megye összes iskolájának, illetve beiskolázásának a 10%-a alatt marad. (Lásd erről bővebben: Van még 25 évünk? In: Murvai László. Oktatásunk háza táján. Csíkszereda, Magister Kiadó. 2014.220-28.).
A magyar nyelvű szórványoktatást tehát mennyiségi paraméterek alapján határoztam meg. A fogalom többféle és -fajta meghatározásától ezúttal eltekintettem.
Az iskolahálózat
A szórványmegyék magyar nyelvű iskoláink hálózatáról olyan táblázatot késztettem, amelyben a 2013—2014-es tanév adatait öt illetve húsz év oktatási hálózatának adataival vetettem egybe. Csak azoknak a megyéknek az oktatási hálózatát tüntettem fel, amelyekben a vizsgált időszak éveiben a megye magyar iskola hálózata a 10%-a alatt maradt. Következésképpen, ha bizonyos megyék egy-egy tanévben meghaladták a a magam számára megállapított arányszámot (10%-ot), azokat nem vettem figyelembe (pl. Arad megye esetében az 1994—1995-ös tanév vagy Brassó megye esetében az1994—1995-ös és az 1999—2000-es tanévek).
Ebből kifolyólag az iskolahálózattal kapcsolatos adattáramban csak nyolc megye és Bukarest minősült szórványnak. Vagyis abból a 17 megyéből amelyben magyar nyelvű oktatás folyik, illetve Bukarestből, kilencben beszélhetünk szórvány oktatási hálózatról.
Íme:
Sor- Megye Tanév
szám 1994-1995 % 1999-2000 % 2013-2014 %
Oktatási Oktatási Oktatási
intézmények intézmények intézmények
0 1 2 3 4 5 6 7
1 Bákó 5 0,4 4 0,3 2 0,2
2 Beszterce-Naszód 43 7,2 44 7,6 27 6,1
3 Fehér 46 5,9 47 6,5 20 5,2
4 Hunyad 31 4,1 27 3,7 11 3,1
5 Krassó-Szörény 2 0,3 2 0,3 1 -
6 Máramaros 48 7,1 35 5,6 23 6,4
7 Szeben 18 3,3 16 3,3 14 3,2
8 Temes 53 6,5 43 5,6 28 6,8
9 Bukarest 2 - 2 - 1 -
10 Összesen 248 220 127
Értelmezzük a táblázat adatait.
1994—1995-ben azokban a megyékben, amelyekben a magyar nyelvű iskolahálózat nem érte el a 10%-ot, 248 tanintézetünk volt, 1999—2000-ben pedig 220. Tehát az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) száma öt év alatt 28-cal csökkent, ami 11,2%.
Amint már mondtam, a táblázat első adataitól az utolsókig (1994—2014) húsz év telt el. Ez alatt az időszak alatt iskoláink száma 248-ról 127-re csökkent.
Másként: húsz év alatt 121 oktatási intézményünk szűnt meg, ami 48,7%-os visszaesés.
Megjegyzés:
az elemzett időszakban az iskolahálózat szervezésének feltételei is változtak (lásd: jogi személyiség, kötelező gyermeklétszám, egyebek), ami befolyásolta/befolyásolhatta az oktatási hálózat adatainak alakulását.
A beiskolázás
A beiskolázási számok közelebb állnak a valósághoz, szemléletesebbek, mint az iskolahálózat adatai. Mert egy iskolában tanulhat 150 vagy 1500 tanuló is. Mindkét esetben egy-egy iskoláról van szó. De a beiskolázási számok méginkább beszédesek, ha összehasonlító elemzés segítségével vizsgáljuk azokat.
Íme:
Sor- Megye Tanév
szám 1994-1995 1999-2000 2013-2014
Beiskolázás Beiskolázás Beiskolázás
0 1 2 3 4
1 Arad 3736 3299 2037
2 Bákó 251 219 337
3 Beszterce-Naszód 1691 1750 1369
4 Brassó 4860 4107 3257
5 Fehér 2278 2143 1410
6 Hunyad 1445 1168 1037
7 Krassó-Szörény 37 25 21
8 Máramaros 3105 2477 1770
9 Szeben 896 671 333
10 Temes 2462 1895 1358
11 Bukarest 207 204 193
13 Összesen 20968 17958 13122
Ismétlem: a táblázat adatai tehát azoknak a megyéknek a magyarul tanuló fiataljait tartalmazzák, amelyekben ezeknek a részaránya nem éri el a 10%-ot. Amint a táblázat adatai alapján megállapíthatjuk, a beiskolázási adatok alapján már a 18 magyarul oktató megyéből 11 tekinthető szórvány megyének.
Öt év alatt (1994—1995 és 1999—2000 között) a magyarul tanuló fiatalok száma ezekben a megyékben 3010 tanulóval (14,3%) lett kevesebb. Ha az 1994—1995-ös tanév adatait a 2013—2014-es tanév adataival hasonlítjuk össze, kereken húsz év alatt a csökkenés 7846 tanulót tesz ki (37,4%).
Gondolom, ezeknek az adatoknak a kapcsán azok is elgondolkodnak majd, akik szerint az utóbbi években Romániában a magyar nyelvű oktatás abszolút számai és arányai is „emelkedő” tendenciát mutatnak.
Annyira azért mégsem szomoríthatnak el a tények, hogy ne reménykednénk/reménykedhetnénk valami pozitív változásban. Talán abban, amit Vetési László a következőképpen fogalmazott meg: ”A problémakezelésbe tehát szinte minden kisebbségi intézményt meg kell szólítatni, be kell építeni. Nagy gond, hogy ezt miként érjük el: hogyan építse ki minden országos intézmény a maga szórvány megfelelőjét, vagy feladatmegoldásai érdekében hogyan épüljön bele az országos intézményekbe. (Kisebbségi egyházak és a szórvány. In: Tanulmányok a szórványról, Budapest. 2005.).
Esetleg abban bízhatunk, hogy a fokozott odafigyelés, az okos intézkedések és a segítőkészség mind a román, mind a magyar államvezetés részéről, a társadalmi mozgásformákat pozitívan befolyásolhatják.
Murvai László. maszol.ro
2016. március 11.
„Csak rajtunk múlik, hogy a fiatalok mennyire tudnak a közösség ügyeibe bekapcsolódni”
Az elmúlt hét végén Marosvásárhelyen tartotta meg éves Küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). A MIÉRT idei legfőbb célkitűzése 500 fiatal jelöltetése az RMDSZ önkormányzati listáin. A Nyugati Jelen olvasói számára Olah Gábor, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) elnöke számolt be a marosvásárhelyi rendezvényről.
A fiatalok bevonásának fontosságát erősítette meg Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke is köszöntő beszédében. „A helyi vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy a fiatalokra nem csak plakátragasztás céljából van szükség” – mondta az ügyvezető elnök. Antal Lóránt MIÉRT-elnök, beszámolójában kitért arra, hogy a tavalyi év a szervezetépítés és a felkészülés jegyében zajlott és most a fiatalok készen állnak az idei év kihívásaira, ugyanis politika nélkül szinte elképzelhetetlen a célok megvalósítása.
A TEIS tevékenységéről Olah Gábor elnök számolt be a Küldöttgyűlésen. "Bár ma mindenki szép nagy számokról beszél, én a konkrét, kézzelfogható és szabad szemmel látható eredményekre fektetem a hangsúlyt – mondta felszólalása során Olah Gábor. – Az, hogy mára Temes megyében van két olyan fiatal, akinek minden esélye megvan rá, hogy június 5. után önkormányzati tanácsos legyen, az számunkra egy nagy siker és egyben a megkezdett munka folytatására ösztönöz. Csak rajtunk múlik, hogy a fiatalok mennyire tudnak a közösség ügyeibe bekapcsolódni."
A TEIS-elnök beszámolt arról is, hogy az idei évben kiemelt hangsúlyt fektetnek a temesvári magyar ifjúságra, hiszen a fiatalok igényüket fejezték ki egy asztalitenisz kör, illetve egy közösségi hely kialakítására. Erre megfelelő helyszín a temesvári Kós Károly Közösségi Központ, ahova fiatalos lendületet és rendezvényeket szeretnének bevinni. A tervek szerint egy asztalitenisz asztal mellett egy csocsó asztalt és egyéb játékokat is a fiatalok rendelkezésére szeretnének bocsátani. Az idei rendezvények közül Olah Gábor kiemelte a most szombaton megrendezésre kerülő TEIS Kupát, amely a 3. kiíráshoz érkezett Temesvári Magyar Labdarugó bajnokság folytatása, és amelyre eddig már 10 csapat jelezte részvételi szándékát, Temes megyén kívül Arad megyéből és a Vajdaságból is érkeznek csapatok.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
Az elmúlt hét végén Marosvásárhelyen tartotta meg éves Küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). A MIÉRT idei legfőbb célkitűzése 500 fiatal jelöltetése az RMDSZ önkormányzati listáin. A Nyugati Jelen olvasói számára Olah Gábor, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) elnöke számolt be a marosvásárhelyi rendezvényről.
A fiatalok bevonásának fontosságát erősítette meg Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke is köszöntő beszédében. „A helyi vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy a fiatalokra nem csak plakátragasztás céljából van szükség” – mondta az ügyvezető elnök. Antal Lóránt MIÉRT-elnök, beszámolójában kitért arra, hogy a tavalyi év a szervezetépítés és a felkészülés jegyében zajlott és most a fiatalok készen állnak az idei év kihívásaira, ugyanis politika nélkül szinte elképzelhetetlen a célok megvalósítása.
A TEIS tevékenységéről Olah Gábor elnök számolt be a Küldöttgyűlésen. "Bár ma mindenki szép nagy számokról beszél, én a konkrét, kézzelfogható és szabad szemmel látható eredményekre fektetem a hangsúlyt – mondta felszólalása során Olah Gábor. – Az, hogy mára Temes megyében van két olyan fiatal, akinek minden esélye megvan rá, hogy június 5. után önkormányzati tanácsos legyen, az számunkra egy nagy siker és egyben a megkezdett munka folytatására ösztönöz. Csak rajtunk múlik, hogy a fiatalok mennyire tudnak a közösség ügyeibe bekapcsolódni."
A TEIS-elnök beszámolt arról is, hogy az idei évben kiemelt hangsúlyt fektetnek a temesvári magyar ifjúságra, hiszen a fiatalok igényüket fejezték ki egy asztalitenisz kör, illetve egy közösségi hely kialakítására. Erre megfelelő helyszín a temesvári Kós Károly Közösségi Központ, ahova fiatalos lendületet és rendezvényeket szeretnének bevinni. A tervek szerint egy asztalitenisz asztal mellett egy csocsó asztalt és egyéb játékokat is a fiatalok rendelkezésére szeretnének bocsátani. Az idei rendezvények közül Olah Gábor kiemelte a most szombaton megrendezésre kerülő TEIS Kupát, amely a 3. kiíráshoz érkezett Temesvári Magyar Labdarugó bajnokság folytatása, és amelyre eddig már 10 csapat jelezte részvételi szándékát, Temes megyén kívül Arad megyéből és a Vajdaságból is érkeznek csapatok.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2016. március 21.
A magyar iskolák fenntartása egyre nehezebb
A magyar nyelvű oktatás és a magyar iskolák fenntartásáról tartott értekezletet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége március 19-én Nagybányán. Olyan térségek iskolaigazgatói, tanfelügyelői tárgyaltak a magyar iskolák helyzetéről és problémáik orvoslásáról, ahol egyetlen magyar iskola van a környéken.
Tizenegy megye – Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Máramaros, Hunyad, Szeben, Kolozs, Maros, Temes – képviselői tartottak beszámolót a magyar iskolák aktuális problémáiról, tevékenységükről. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint „azért fontosak ezek a találkozók a szövetség számára, mert csak pontos információk és helyzetismeret birtokában tudjuk képviselni a különféle eltérő gondokkal küzdő helyi pedagógusokat, iskolákat, iskolaközpontokat”.
A már ismert közhelyek pufogtatása közben kénytelen volt elismerni: „bizonyos folyamatokat nehezen tudunk megállítani, késleltetni, mint amilyen egyes helyeken az asszimiláció vagy a demográfiai fogyás”. Ez a kíméletes megfogalmazás valójában azt takarja, hogy míg a tömbvidékeken a magyarul tanulók száma a születések csökkenése miatt, addig a szórványvidékeken a román többségbe való beolvadás gyengíti és sorvasztja el a magyar iskolákat és az anyanyelvű oktatást. A vegyes házasságok szaporodása kimondottan gyorsítja ezt a folyamatot, bár erről kevés szó esik a közbeszédben.
Az értekezletet vezető Halász Ferenc, a pedagógusszövetség alelnöke összegezte az elhangzottakat és a problémákat. A jelenlevők döntése alapján a következő hetekben gyakorlati megoldásokat, konkrét tennivalókat is megfogalmaznak a pedagógusok és politikusok számára egyaránt a következő gondok orvoslására: gyermektoborzás, pedagógusok biztosítása, ahol szükséges, finanszírozási problémák elemzése, szakoktatás kérdése, tehetséggondozás.
Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő – aki soha nem tanított, sosem volt gyakorló pedagógus, képesítése sincs hozzá – a szórványoktatás minőségét bírálta, mintegy beismerve, hogy noha pártja, az RMDSZ teljesen rátelepedett ezeken a vidékeken az oktatásra, érdemben nem volt képes emelni annak színvonalát. itthon.ma/civilifi
A magyar nyelvű oktatás és a magyar iskolák fenntartásáról tartott értekezletet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége március 19-én Nagybányán. Olyan térségek iskolaigazgatói, tanfelügyelői tárgyaltak a magyar iskolák helyzetéről és problémáik orvoslásáról, ahol egyetlen magyar iskola van a környéken.
Tizenegy megye – Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Máramaros, Hunyad, Szeben, Kolozs, Maros, Temes – képviselői tartottak beszámolót a magyar iskolák aktuális problémáiról, tevékenységükről. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint „azért fontosak ezek a találkozók a szövetség számára, mert csak pontos információk és helyzetismeret birtokában tudjuk képviselni a különféle eltérő gondokkal küzdő helyi pedagógusokat, iskolákat, iskolaközpontokat”.
A már ismert közhelyek pufogtatása közben kénytelen volt elismerni: „bizonyos folyamatokat nehezen tudunk megállítani, késleltetni, mint amilyen egyes helyeken az asszimiláció vagy a demográfiai fogyás”. Ez a kíméletes megfogalmazás valójában azt takarja, hogy míg a tömbvidékeken a magyarul tanulók száma a születések csökkenése miatt, addig a szórványvidékeken a román többségbe való beolvadás gyengíti és sorvasztja el a magyar iskolákat és az anyanyelvű oktatást. A vegyes házasságok szaporodása kimondottan gyorsítja ezt a folyamatot, bár erről kevés szó esik a közbeszédben.
Az értekezletet vezető Halász Ferenc, a pedagógusszövetség alelnöke összegezte az elhangzottakat és a problémákat. A jelenlevők döntése alapján a következő hetekben gyakorlati megoldásokat, konkrét tennivalókat is megfogalmaznak a pedagógusok és politikusok számára egyaránt a következő gondok orvoslására: gyermektoborzás, pedagógusok biztosítása, ahol szükséges, finanszírozási problémák elemzése, szakoktatás kérdése, tehetséggondozás.
Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő – aki soha nem tanított, sosem volt gyakorló pedagógus, képesítése sincs hozzá – a szórványoktatás minőségét bírálta, mintegy beismerve, hogy noha pártja, az RMDSZ teljesen rátelepedett ezeken a vidékeken az oktatásra, érdemben nem volt képes emelni annak színvonalát. itthon.ma/civilifi
2016. március 26.
Erdélyben dolgozik a legtöbb traktor és kombájn
A hazai gazdák 80 százalékának semmilyen munkagépe nincs. Az 1 millió nyilvántartott mezőgazdasági termelő évente 2000 új traktort vásárol.
193 ezer traktor és valamivel kevesebb, mint 24 ezer, kalászosok betakarítására alkalmas kombájn van Romániában a Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint. Mivel a nyilvántartott mezőgazdasági termelők száma 1 millió körül mozog, ez azt jelenti, hogy átlagosan minden ötödik gazdaságnak van csak munkagépe. A valós arány ennél is rosszabb, hiszen a farmok egy részének egynél több traktora van. A mezőgazdaság gépesítése évek óta enyhén emelkedő tendenciát mutat, 2011-ben például még csak 183 volt a nyilvántartott traktorok száma.
A teljes járműparkhoz képest az eladott új mezőgazdasági munkagépek száma elenyésző. A fő forgalmazók által nyilvánosságra hozott adatokra támaszkodva, a Ziarul Financiar gazdasági napilap úgy becsüli, hogy 2014-ben 1800, tavaly pedig 2000 vadonatúj traktort vásároltak a hazai mezőgazdászok.
„Ez egy katasztrófális szám. Szerintem a valóságban kevesebb traktor van Romániában, mint papíron, de ha csak 100 ezerrel számolunk is, évi 2000 újjal 50 év alatt újul meg az állomány” – mondja Monika Puiu, az egyik fő forgalmazónak számító NHR Agropartners vezérigazgatója. A piacot a külföldi márkák uralják: New Holland, John Deere, case és Claas. Az ország egyetlen traktorgyára Régenben működik. Az Irum Rt. licensz alapján szerel össze belorusz traktorokat.
Géczi Sándor értékesítési igazgató elmondása szerint a vállalat legkelendőbb traktora a 95 lóerős, melynek ára, az agrointel.ro szakportál szerint 16 ezer euró. A nagy nyugati gyártók azonos kategóriájú termékei lényegesen drágábbak, használtan 16-20 ezer eurónál kezdődik az áruk, a gyártási évtől függően. Ugyancsak az agrointel.ro információi szerint az idehaza kapható legolcsóbb új traktor 25 lóerős, és 6400 euróba kerül.
Temes megyében van a legtöbb traktor
A mezőgazdasági munkagépekkel való ellátottság tekintetében az erdélyi megyék állnak a legjobban. Valamennyi megye közül Temesben van a legtöbb traktor, 10592 darab, a legtöbb kombájn pedig, 1561, Biharban. Magas fokon gépesített megyének minősül Szatmár is, mely a maga 7377 traktorával és 1111 kombájnjával olyan, kiterjedt termőterületekkel rendelkező megyéket előz meg, mint Olt (6658 traktor), Teleorman (7258 traktor), Giurgiu (3561 traktor, 978 kombájn), Călărași (5009 traktor, 914 kombájn), Ialomița (3503 traktor, 433 kombájn) és Brăila (3062 traktor, 599 kombájn).
Moldva a mezőgazdasági géppark tekintetében is a legelmaradottabb régiónak számít. A térségben nincs egyetlen megye sem, ahol a traktorok száma elérné az ötezret, a listavezető Suceava 4651 munkagéppel. A legtöbb kombájn Botoșani megyében van, 504 darab, ami alig valamivel több, mint ahánnyal a nem a kedvező mezőgazdasági adottságairól ismert Hargita megye gazdái rendelkeznek.
maszol.ro
A hazai gazdák 80 százalékának semmilyen munkagépe nincs. Az 1 millió nyilvántartott mezőgazdasági termelő évente 2000 új traktort vásárol.
193 ezer traktor és valamivel kevesebb, mint 24 ezer, kalászosok betakarítására alkalmas kombájn van Romániában a Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint. Mivel a nyilvántartott mezőgazdasági termelők száma 1 millió körül mozog, ez azt jelenti, hogy átlagosan minden ötödik gazdaságnak van csak munkagépe. A valós arány ennél is rosszabb, hiszen a farmok egy részének egynél több traktora van. A mezőgazdaság gépesítése évek óta enyhén emelkedő tendenciát mutat, 2011-ben például még csak 183 volt a nyilvántartott traktorok száma.
A teljes járműparkhoz képest az eladott új mezőgazdasági munkagépek száma elenyésző. A fő forgalmazók által nyilvánosságra hozott adatokra támaszkodva, a Ziarul Financiar gazdasági napilap úgy becsüli, hogy 2014-ben 1800, tavaly pedig 2000 vadonatúj traktort vásároltak a hazai mezőgazdászok.
„Ez egy katasztrófális szám. Szerintem a valóságban kevesebb traktor van Romániában, mint papíron, de ha csak 100 ezerrel számolunk is, évi 2000 újjal 50 év alatt újul meg az állomány” – mondja Monika Puiu, az egyik fő forgalmazónak számító NHR Agropartners vezérigazgatója. A piacot a külföldi márkák uralják: New Holland, John Deere, case és Claas. Az ország egyetlen traktorgyára Régenben működik. Az Irum Rt. licensz alapján szerel össze belorusz traktorokat.
Géczi Sándor értékesítési igazgató elmondása szerint a vállalat legkelendőbb traktora a 95 lóerős, melynek ára, az agrointel.ro szakportál szerint 16 ezer euró. A nagy nyugati gyártók azonos kategóriájú termékei lényegesen drágábbak, használtan 16-20 ezer eurónál kezdődik az áruk, a gyártási évtől függően. Ugyancsak az agrointel.ro információi szerint az idehaza kapható legolcsóbb új traktor 25 lóerős, és 6400 euróba kerül.
Temes megyében van a legtöbb traktor
A mezőgazdasági munkagépekkel való ellátottság tekintetében az erdélyi megyék állnak a legjobban. Valamennyi megye közül Temesben van a legtöbb traktor, 10592 darab, a legtöbb kombájn pedig, 1561, Biharban. Magas fokon gépesített megyének minősül Szatmár is, mely a maga 7377 traktorával és 1111 kombájnjával olyan, kiterjedt termőterületekkel rendelkező megyéket előz meg, mint Olt (6658 traktor), Teleorman (7258 traktor), Giurgiu (3561 traktor, 978 kombájn), Călărași (5009 traktor, 914 kombájn), Ialomița (3503 traktor, 433 kombájn) és Brăila (3062 traktor, 599 kombájn).
Moldva a mezőgazdasági géppark tekintetében is a legelmaradottabb régiónak számít. A térségben nincs egyetlen megye sem, ahol a traktorok száma elérné az ötezret, a listavezető Suceava 4651 munkagéppel. A legtöbb kombájn Botoșani megyében van, 504 darab, ami alig valamivel több, mint ahánnyal a nem a kedvező mezőgazdasági adottságairól ismert Hargita megye gazdái rendelkeznek.
maszol.ro
2016. április 4.
Nagyszentmiklósi Bartók-nap – a kerek évfordulók jegyében
A Nemzeti Énekkar mennyei éneke betöltötte a templomot
Április 2-án, szombaton a világhírű zeneszerző, a kiváló zongoraművész, a modern népzenegyűjtés egyik atyja, az etnomuzikológia nemzetközi szaktekintélye, Bartók Béla emléke előtt hajtott fejet születésének 135. évfordulója alkalmából szülővárosa, Nagyszentmiklós. A XV. Nagyszentmiklósi Bartók-nap keretében Bartók-kiállítás nyílt a Nákó-kastélyban, a résztvevők megkoszorúzták mindkét Bartók-emlékművet, majd az év zenei eseményére került sor a helyi római katolikus templomban, ahol a szegedi Mentés Másként Trió és az Aradi Filharmónia zenekarának koncertje mellett a mintegy nyolcvantagú Magyar Nemzeti Énekkar rendkívüli hangversenyét tapsolhatták meg a zenerajongók.
A jubileumi rendezvénysorozat a budapesti Bartók Archívum és Sógor Csaba EP-képviselő által összeállított Bartók-kiállítás megnyitójával kezdődött a Nákó-kastélyban. Dănuț Groza nagyszentmiklósi polgármester ez alkalommal megígérte, hogy a határon átnyúló román–magyar projekt keretében kívülről már megújult Nákó-kastélyt a közeljövőben belülről is felújítják, és a Bartók-múzeum is helyet kap benne. Molnár Zsolt Temes megyei képviselő a Bartók-kiállításról elmondta: a cél az, hogy a nagyszentmiklósi születésű zseniális zeneszerző életét és munkásságát eredeti hanganyagokkal illusztrálva bemutató kiállítás minél több városba eljusson, így Brüsszel, Temesvár és Nagyszentmiklós után a jövő héten a Budapesti Magyarság Házában is bemutatják, a Bánság-rendezvény keretében.
Az ünnepi rendezvény a Nákó-kastély előtt álló Bartók-szobor (Aurel Gheorghe Ardelean alkotása) és a Jecza Péter alkotta Bartók-emlékmű megkoszorúzásával folytatódott, ahol a Magyar Nemzeti Énekkar mesterien énekelte el az Európai Unió, Románia és Magyarország himnuszát.
A jubileumi rendezvény csúcseseményére az Avilai Szent Teréz római katolikus templomban került sor, ahol a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor köszöntötte a közönséget. Az ünnepi hangversenyt a szegedi Mentés Másként Trió népzenei koncertje indította, archaikus hangszereken előadott, eredeti hangzású népzenei interpretációkkal lepték meg a hallgatóságot. Az Aradi Filharmónia kamarazenekara Enescu Balladáját és Bartók Béla Divertimento című művét adta elő, hegedűszólót játszott Lucian Petrilă, vezényelt Cristian George Neagu. Következett a Magyar Nemzeti Énekkar rendkívüli hangversenye, amelyet először vezényelt a kiváló dirigens, Somos János Csaba. A mintegy nyolcvantagú kórus Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című műve mellett két Bartók-művet (Válogatás a 27 egynemű karból – női kar és az Est – férfikar) és erdélyi komponisták egy-egy darabját adta elő. Az Erdélyből származó Gyöngyösi Levente Missa Lux et Origo című miséjéből a Gloria-tétel csendült fel, a koncertet Orbán György Cor mundumszerzeményével zárták. A Nemzeti Énekkar csodás, mennyei éneke teljesen betöltötte a templomot, felejthetetlen élményt nyújtva a hallgatóságnak. A nagyszentmiklósi közönség vastapssal jutalmazta a kiváló produkciót.
A Magyar Nemzeti Énekkar a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság meghívására lépett fel a jubileumi rendezvényen. „Nagyon fontos számunkra, hogy a budapesti vendégek láthatták, hogyan ápoljuk itt, Nagyszentmiklóson Bartók Béla emlékét – nyilatkozta lapunknak Tamás Sándor, a Társaság elnöke. – Első alkalommal látogatott a városunkba egy világhírű kórus, amelyet kicsit szorongva fogadtunk, hiszen nyolcvan embert vendégül látni nem kis feladat, de nagyon felemelő volt a jelenlétük mindenhol. Nekik köszönhetjük azt is, hogy az európai, a román és a magyar himnusz először csendült fel a nagyszentmiklósi Bartók-megemlékezéseken!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A Nemzeti Énekkar mennyei éneke betöltötte a templomot
Április 2-án, szombaton a világhírű zeneszerző, a kiváló zongoraművész, a modern népzenegyűjtés egyik atyja, az etnomuzikológia nemzetközi szaktekintélye, Bartók Béla emléke előtt hajtott fejet születésének 135. évfordulója alkalmából szülővárosa, Nagyszentmiklós. A XV. Nagyszentmiklósi Bartók-nap keretében Bartók-kiállítás nyílt a Nákó-kastélyban, a résztvevők megkoszorúzták mindkét Bartók-emlékművet, majd az év zenei eseményére került sor a helyi római katolikus templomban, ahol a szegedi Mentés Másként Trió és az Aradi Filharmónia zenekarának koncertje mellett a mintegy nyolcvantagú Magyar Nemzeti Énekkar rendkívüli hangversenyét tapsolhatták meg a zenerajongók.
A jubileumi rendezvénysorozat a budapesti Bartók Archívum és Sógor Csaba EP-képviselő által összeállított Bartók-kiállítás megnyitójával kezdődött a Nákó-kastélyban. Dănuț Groza nagyszentmiklósi polgármester ez alkalommal megígérte, hogy a határon átnyúló román–magyar projekt keretében kívülről már megújult Nákó-kastélyt a közeljövőben belülről is felújítják, és a Bartók-múzeum is helyet kap benne. Molnár Zsolt Temes megyei képviselő a Bartók-kiállításról elmondta: a cél az, hogy a nagyszentmiklósi születésű zseniális zeneszerző életét és munkásságát eredeti hanganyagokkal illusztrálva bemutató kiállítás minél több városba eljusson, így Brüsszel, Temesvár és Nagyszentmiklós után a jövő héten a Budapesti Magyarság Házában is bemutatják, a Bánság-rendezvény keretében.
Az ünnepi rendezvény a Nákó-kastély előtt álló Bartók-szobor (Aurel Gheorghe Ardelean alkotása) és a Jecza Péter alkotta Bartók-emlékmű megkoszorúzásával folytatódott, ahol a Magyar Nemzeti Énekkar mesterien énekelte el az Európai Unió, Románia és Magyarország himnuszát.
A jubileumi rendezvény csúcseseményére az Avilai Szent Teréz római katolikus templomban került sor, ahol a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor köszöntötte a közönséget. Az ünnepi hangversenyt a szegedi Mentés Másként Trió népzenei koncertje indította, archaikus hangszereken előadott, eredeti hangzású népzenei interpretációkkal lepték meg a hallgatóságot. Az Aradi Filharmónia kamarazenekara Enescu Balladáját és Bartók Béla Divertimento című művét adta elő, hegedűszólót játszott Lucian Petrilă, vezényelt Cristian George Neagu. Következett a Magyar Nemzeti Énekkar rendkívüli hangversenye, amelyet először vezényelt a kiváló dirigens, Somos János Csaba. A mintegy nyolcvantagú kórus Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című műve mellett két Bartók-művet (Válogatás a 27 egynemű karból – női kar és az Est – férfikar) és erdélyi komponisták egy-egy darabját adta elő. Az Erdélyből származó Gyöngyösi Levente Missa Lux et Origo című miséjéből a Gloria-tétel csendült fel, a koncertet Orbán György Cor mundumszerzeményével zárták. A Nemzeti Énekkar csodás, mennyei éneke teljesen betöltötte a templomot, felejthetetlen élményt nyújtva a hallgatóságnak. A nagyszentmiklósi közönség vastapssal jutalmazta a kiváló produkciót.
A Magyar Nemzeti Énekkar a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság meghívására lépett fel a jubileumi rendezvényen. „Nagyon fontos számunkra, hogy a budapesti vendégek láthatták, hogyan ápoljuk itt, Nagyszentmiklóson Bartók Béla emlékét – nyilatkozta lapunknak Tamás Sándor, a Társaság elnöke. – Első alkalommal látogatott a városunkba egy világhírű kórus, amelyet kicsit szorongva fogadtunk, hiszen nyolcvan embert vendégül látni nem kis feladat, de nagyon felemelő volt a jelenlétük mindenhol. Nekik köszönhetjük azt is, hogy az európai, a román és a magyar himnusz először csendült fel a nagyszentmiklósi Bartók-megemlékezéseken!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 11.
A Magyarság Házában mutatkozott be a Bánság
Végvári túrós lepényt és temesrékasi borokat kóstoltak a budapestiek
A budavári Magyarság Házában április 9-én, szombaton került sor a Rejtőzködő Kárpát-medence – bemutatkozik a Bánság: Hagyomány és modernitás című rendezvényre. A Magyarság Háza, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Bethlen Gábor Zrt., a Petőfi Sándor Program és a Bánsági Közösségért Egyesület közös rendezvényén lehetőséget kaptak a bemutatkozásra a bánsági régió magyar intézményei és civilszervezetei, az érdeklődők megismerhették az itt élő magyarság történelmi múltját és jelenét, hagyományait és sajátos kulturális és gasztronómiai értékeit.
A minden magyar összetartozását jelképező intézmény, a Magyarság Háza patinás környezetben, a budavári Szentháromság téren, a Mátyás templom és a Halászbástya tőszomszédságában található, célja a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítése. A Bemutatkozik a Bánság konferencia és kulturális rendezvény megnyitóján Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte a Rejtőzködő Kárpát-medence sorozat kilencedik eseményének résztvevőit. „A sorozattal az célunk, hogy szoros barátságok, emberi kötelékek alakuljanak ki a magyarországiak és a külhoni magyarok között” – mondta Csibi Krisztina, aki nagy szeretettel üdvözölte a bánsági vendégeket. Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő megköszönte a házigazdáknak a felkínált lehetőséget, amellyel élve a bánsági magyarok megmutathatják a közösség értékeiből mindazt, ami a legjobb és a legszebb, igyekezve teljes képet nyújtani a budapesti érdeklődőknek. „Reméljük, hogy mai nap végén a Bánság egy kicsit közelebb kerül mindenkinek a szívéhez, akit érdekel a határon túli magyar szórványközösségek sorsa” – mondta a Molnár Zsolt. „Nagy szeretettel várunk mindenkit a Bánságba, amely fizikailag is közelebb került, hiszen autópályán 2,5-3 óra alatt elérhető Budapestről”.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága nevében Kádár Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket; arra hívta fel a figyelmet, hogy a bánsági magyaroknak két fő fegyverük volt az utóbbi évszázadok megpróbáltatásai során: a békesség és a kitartás. „A Bánság a történeti Magyarország legtarkább nemzetiségű tája, több nép lakja és határok szabdalják szét, mégis kiállta a történelem viharait – mondta Kádár Zoltán –, mert a bánságiak mindig elismerték egymás értékeit és táplálkoztak egymás kultúrájából.” Azt is elmondta: a magyar kormány a bánsági szórvány megmaradását, megerősödését célzó programokat támogat, köztük egy Szórványkollégium és Közösségi Ház létrehozását, amelyre 150 millió forintot fordítanak és még az idén két újabb Petőfi-ösztöndíjas fiatalt küldenek Temesvárra, akik hozzájárulhatnak a bánsági magyar közösség megmaradásához.
A bánsági magyar intézmények és civilszervezetek – köztük a médiák képviselői is – a gyönyörű neogótikus épület Rákóczi termében kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. A magyar iskolák ( Bartók Béla Elméleti Líceum, Gerhardinum Római Katolikus Líceum), a magyar színház ( Csiky Gergely Állami Magyar Színház), a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, bánsági civilszervezetek és ifjúsági szervezetek standjai között helyet kaptak a TVR és a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségeit, valamint a Heti Új Szó és a Nyugati Jelen szerkesztőségeit bemutató standok is. Nagy volt az érdeklődés a bánsági gasztronómiai különlegességek iránt: a rendezvény résztvevői megkóstolhatták a messze földön híres végvári túrós lepényt és a magyarországi vendéglőkben forgalmazott kiváló temesrékasi borokat.
Az Összkép a bánsági magyarságról című konferencia keretében Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet temesvári származású igazgatója, Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke, dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, Fazakas Csaba eformátus esperes és Oláh Gábor, a TEIS (Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács) elnöke mutatták be a bánsági régió történelmét, gazdasági és demográfiai helyzetét, az oktatási intézményeket és civilszervezeteket, a kultúra és az ifjúság helyzetét és perspektíváit.
A nagy érdeklődést kiváltó konferencia után került Sógor Csaba EP-képviselő jelenlétében a Bartók Béla – európai szellemiség, nemzeti gyökerek című kiállítás megnyitójára, Szőczi Árpád: Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című dokumentumfilmjének levetítésére és ezzel párhuzamosan Szekernyés János: A magyarság emlékjelei a Bánságban című kötetének bemutatójára. A rendezvény teltházas, vastapsot aratott kulturális gálaműsorral zárult, ahol bemutatkoztak és felléptek a temesvári Bokréta citerásai, az Eszterlánc Néptánccsoport és Éder Enikő, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze, Borsos Pál (zongora) közreműködésével.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Végvári túrós lepényt és temesrékasi borokat kóstoltak a budapestiek
A budavári Magyarság Házában április 9-én, szombaton került sor a Rejtőzködő Kárpát-medence – bemutatkozik a Bánság: Hagyomány és modernitás című rendezvényre. A Magyarság Háza, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Bethlen Gábor Zrt., a Petőfi Sándor Program és a Bánsági Közösségért Egyesület közös rendezvényén lehetőséget kaptak a bemutatkozásra a bánsági régió magyar intézményei és civilszervezetei, az érdeklődők megismerhették az itt élő magyarság történelmi múltját és jelenét, hagyományait és sajátos kulturális és gasztronómiai értékeit.
A minden magyar összetartozását jelképező intézmény, a Magyarság Háza patinás környezetben, a budavári Szentháromság téren, a Mátyás templom és a Halászbástya tőszomszédságában található, célja a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítése. A Bemutatkozik a Bánság konferencia és kulturális rendezvény megnyitóján Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte a Rejtőzködő Kárpát-medence sorozat kilencedik eseményének résztvevőit. „A sorozattal az célunk, hogy szoros barátságok, emberi kötelékek alakuljanak ki a magyarországiak és a külhoni magyarok között” – mondta Csibi Krisztina, aki nagy szeretettel üdvözölte a bánsági vendégeket. Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő megköszönte a házigazdáknak a felkínált lehetőséget, amellyel élve a bánsági magyarok megmutathatják a közösség értékeiből mindazt, ami a legjobb és a legszebb, igyekezve teljes képet nyújtani a budapesti érdeklődőknek. „Reméljük, hogy mai nap végén a Bánság egy kicsit közelebb kerül mindenkinek a szívéhez, akit érdekel a határon túli magyar szórványközösségek sorsa” – mondta a Molnár Zsolt. „Nagy szeretettel várunk mindenkit a Bánságba, amely fizikailag is közelebb került, hiszen autópályán 2,5-3 óra alatt elérhető Budapestről”.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága nevében Kádár Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket; arra hívta fel a figyelmet, hogy a bánsági magyaroknak két fő fegyverük volt az utóbbi évszázadok megpróbáltatásai során: a békesség és a kitartás. „A Bánság a történeti Magyarország legtarkább nemzetiségű tája, több nép lakja és határok szabdalják szét, mégis kiállta a történelem viharait – mondta Kádár Zoltán –, mert a bánságiak mindig elismerték egymás értékeit és táplálkoztak egymás kultúrájából.” Azt is elmondta: a magyar kormány a bánsági szórvány megmaradását, megerősödését célzó programokat támogat, köztük egy Szórványkollégium és Közösségi Ház létrehozását, amelyre 150 millió forintot fordítanak és még az idén két újabb Petőfi-ösztöndíjas fiatalt küldenek Temesvárra, akik hozzájárulhatnak a bánsági magyar közösség megmaradásához.
A bánsági magyar intézmények és civilszervezetek – köztük a médiák képviselői is – a gyönyörű neogótikus épület Rákóczi termében kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. A magyar iskolák ( Bartók Béla Elméleti Líceum, Gerhardinum Római Katolikus Líceum), a magyar színház ( Csiky Gergely Állami Magyar Színház), a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, bánsági civilszervezetek és ifjúsági szervezetek standjai között helyet kaptak a TVR és a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségeit, valamint a Heti Új Szó és a Nyugati Jelen szerkesztőségeit bemutató standok is. Nagy volt az érdeklődés a bánsági gasztronómiai különlegességek iránt: a rendezvény résztvevői megkóstolhatták a messze földön híres végvári túrós lepényt és a magyarországi vendéglőkben forgalmazott kiváló temesrékasi borokat.
Az Összkép a bánsági magyarságról című konferencia keretében Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet temesvári származású igazgatója, Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke, dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, Fazakas Csaba eformátus esperes és Oláh Gábor, a TEIS (Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács) elnöke mutatták be a bánsági régió történelmét, gazdasági és demográfiai helyzetét, az oktatási intézményeket és civilszervezeteket, a kultúra és az ifjúság helyzetét és perspektíváit.
A nagy érdeklődést kiváltó konferencia után került Sógor Csaba EP-képviselő jelenlétében a Bartók Béla – európai szellemiség, nemzeti gyökerek című kiállítás megnyitójára, Szőczi Árpád: Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című dokumentumfilmjének levetítésére és ezzel párhuzamosan Szekernyés János: A magyarság emlékjelei a Bánságban című kötetének bemutatójára. A rendezvény teltházas, vastapsot aratott kulturális gálaműsorral zárult, ahol bemutatkoztak és felléptek a temesvári Bokréta citerásai, az Eszterlánc Néptánccsoport és Éder Enikő, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze, Borsos Pál (zongora) közreműködésével.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 13.
Helyzetelemzés Király András oktatási államtitkárral
Közügyként kezelni az Arad megyei diáktoborzást!
Tekintve, hogy az RMDSZ Arad megyei szervezetének legutóbbi MKT-ülésén megdöbbenést keltett a hír, miszerint Aradon összesen 22 gyermeket írattak be a magyar nyelvű előkészítő osztályokba, Király András oktatási államtitkár is sommázta véleményét. Akkori helyszíni tudósításunkban arra utaltunk, hogy a kérdés „megér még egy misét”, ezért az államtitkár úrral megpróbáltuk elemezni a kialakult helyzetet, illetve a körülményeket.
– Államtitkár úr, már az MKT-ülésen is felmerült a kérdés: az adott helyzetben mi a teendő?
– Vannak dolgok, amelyeket rögtön el lehet mondani, másokat viszont csak bizonyos helyzetelemzések után ildomos közölni. Már többször körbejártuk a kérdést, miszerint az oktatás közügy, vagyis azzá kellene tenni. Ha titkolózunk, attól még nem nő, de nem is csökken a gyermeklétszám. A jelzett MKT-ülés óta, utánanéztem a magyar diáklétszámnak nem csak Arad megyei, hanem országos viszonylatban is. Előrebocsátom: az előkészítő osztályba való beiratkozás egy folyamat, ami augusztus végén záródik le, tehát addig folyamatosan be lehet íratni a gyermekeket. A mostani volt a nagy beiratkozási hullám, melynek során, országosan 8888 magyar gyermeket írattak be az előkészítő osztályokba. A jelzett szám 1500-1600-zal kevesebb a mostani, évfolyamonkénti összlétszámunknál, ami 10 500 fölött van. Számomra elkeserítő a 8888 fő, még akkor is, ha augusztus végéig e szám bizonyára növekedni fog, nagy valószínűség szerint, eléri a 10 000-et. Ennyi évfolyamonként feltétlenül szükséges egy prognosztizálható oktatási hálózatnak a működtetéséhez. Anélkül, hogy sokat kerülgetnénk az aradi 21-22-es számot, el kell mondanom: e létszám eléggé változó, hiszen tavaly Temes megye volt hasonló helyzetben, most viszont a Bartók Béla Líceumba 31 előkészítő osztályost írattak be. A Bartókosok méltán büszkék az eredményre, hiszen olyan tevékenységeik vannak, amelyek vonzzák a diákokat. Ez viszont nem boldogítja az aradiakat, mert a 2011-ben elfogadott oktatási törvény nyit egy olyan kaput, amely sok helyen keserű perceket okozhat az oktatással foglalkozóknak, mivel kimondja: a szülő választja meg az iskolát. Éppen ezért, a tradicionális, régi iskolakörzetek megszűntek. Tehát amelyik iskolát választja a szülő, oda íratja a gyermekét. Ez viszont úgy csapódik le, hogy a felkapott iskolákban sok osztály van, ami azzal üt vissza, hogy a nagyvárosok kerületi iskolái elnéptelenednek. Ez viszont megosztja a gyermekeket, akiknek egy része naponta eljut a központi iskolába, aki viszont nem tud ingázni, az ott marad a körzeti iskolában. Ott viszont a megfogyatkozott létszám miatt, a magyar tagozatok felszámolódnak, tehát a diákjaink az állam nyelvén tanulnak tovább. A tanügyi törvény megfogalmazása számomra abban az esetben szimpatikus, ha minden iskola megfelelően tudja lemenedzselni. Vagyis rájön arra, hogy valami többlettel kell szolgálnia a gyermekek, főként a szüleik megnyeréséhez.
– Térjünk a saját házunk tájára, mert a fejtegetésből úgy érzem, hogy a diákok megnyerése nagy részben az iskolaközpontok vezetőségén múlik, esetünkben a Csiky Gergely Főgimnáziumén. Milyen többletet kínálhatna a magyar diákok megnyeréséért?
– Lassan 10 éve kiestem a közvetlen aradi oktatásból, de az egészet felülről látom, ezért Arad megyében, illetve a megyeközpontban tapasztalt példákat kívánok felhozni. Mert úgy látszik, nem akarunk tanulni abból, hogy 1990 után, vagyis a kommunizmus után megszűnt az arad-gáji magyar általános iskola, amiből egy összevont elemi tagozat maradt. A szeműnk láttára szűnt meg a 35 ezer ember vonzáskörében működött mikelakai iskola. AMosóczy-telepi iskolát az 1990-es évek végére nagy erőfeszítésekkel sikerült újra általános iskolává növelnünk, majd hirtelen visszazuhant egy összevont elemis szintre. Manapság maradtunk a fent említett iskolákkal és a teljes hálózattal, vagyis óvodától a XII. osztályig működő Csiky Gergely Főgimnáziummal, illetve az Aurel Vlaicu Általános Iskola magyar tagozatával, ahol csak elemi szinten van egy összevont osztály, de a gimnáziumi osztályok működnek. Úgy érzem, komolyabban kellett volna elemezni az okokat: elmennek-e a magyar oktatásból a német nyelvű oktatás, esetleg a román nyelvű oktatás felé? Mi az oka a jelenségnek? Mert ha évente csak számokat kezelek, de nem látom, mi van mögöttük, jönnek a kellemetlen meglepetések. Hosszú ideje mondom, hogy el kellene készíteni azt a katasztert, ami szerint pontosan tudom, hogy mi van a városban. Itt viszont mindenki visszahúzódik, noha nem RMDSZ-, sem RMPSZ-feladat, hanem összmagyar érdek és feladat lenne tisztába tenni magunkat a tisztán látás, a helyes döntések meghozataláért, amelyek egy stratégia részei lennének.
Lépni kellene, de kinek?
– De hát, tudtommal, elkészült a megyei oktatási stratégia…
– Azt én nem láttam, de tudom, hogy dolgoztak vagy dolgoznak rajta, gyakorlati eredménye egyelőre nincs. A helyzet az, hogy valószínűleg van, ráadásul szakértők készítették, de a döntések egyelőre késnek. Minél inkább késleltetjük a beavatkozást, annál nehezebb jó döntést hozni. Nem tudom, pontosan milyen felmérések készültek, melyek a pozitív visszajelzések, illetve az intő jelek, amelyek alapján döntéseket kellene hozni. Egy biztos, hogy valamit lépni kell. Amíg azonban nincs a közös összefogás, addig a szakmának kellene megtalálnia azokat a lehetőségeket, amelyek megoldást hozhatnak…
– Vagyis, mégis az RMPSZ térfelén a labda?
– Ők a közvetlenül érdekeltek. Addig, amíg mindenki elmondja, hogy az oktatás, prioritás, de igazából más prioritásban gondolkodik, addig annak kellene foglalkoznia a kérdéssel, akinek a felkészültsége, a szakmaisága, végső soron a megélhetése is ettől függ. Mert nem létezik, hogy ne lehessen egy pontos képet kirajzolni a városban lévő helyzetről. Tehát az RMDSZ elindít jó projekteket, programokat, de azok élettel való megtöltése attól függ, hány embert tudunk bekapcsolni. Legalább a köztudatba be kellene vinni, hogy az oktatási kérdések, közösségiek. Az elavult oktatási programokról nem tehetünk, hiszen mindenki számára rosszak, csak akkor mással, esetleg délutáni tevékenységekkel kellene érdekessé tenni az oktatási folyamatot. Túl odafigyelnek a diákra, agyonszervezik az idejét. Nem tudom, mik azok a dolgok, de visszatérve a Bartókra, a vezetőség örvend, amiért van egy osztálya 31 gyerekkel, miközben mellette egy kifogyó kisebbség iskolája, a Lenau, 7 előkészítő osztályt tölt meg.
– Az nem a Lenau vezetőségének, hanem a németországi gazdaság vonzerejének köszönhető…
– A szülőt egyszerűen nem is érdekli, milyen oktatás folyik ott, hanem hogy a gyereke megtanuljon németül. Valahol nekünk is itt kellene nyitnunk, hiszen néhány kilométerre van az anyaország, tehát velük közösen kellene összehozni valamit, ami vonzóbbá tenné a magyar oktatást. Mert amíg olyan megfogalmazások is vannak, hogy az anyanyelvű oktatásban 4-5 órát pluszban tölt el a gyermek, efféle állásponttal nincs, mit kezdeni… Mindent egybevetve úgy érzem, hogy az aradi 21-22-es szám csak bővülhet, de a nagy probléma, hogyan fog ebből egy működőképes hálózat kialakulni? Mert teszem azt, az Aurel Vlaicu Általános Iskolában bármennyire is támogatják a magyar nyelvű oktatást, a 2-3 előkészítő osztályosból nem lehet különálló V. osztály, hiszen azt valakivel összevonják. Akkor viszont a szülőknek nem tetszik, ezért megindulhat az elfogyási folyamat, ami kifelé is terjed, méghozzá negatív hatással.
– Úgy érzem, válságos helyzet előtt állunk, ha éppen már nem vagyunk benne. Éppen ezért, nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Mi lenne, ha közösen szerveznénk egy oktatási fórumot, ahol a pedagógusok, a szülők, a hozzátartozók, mindenki elmondaná a véleményét, illetve a jobbító ötleteit? Ön szerint honnan kellene elindulni?
– Mindig visszatérhetünk a tánciskolában alkalmazott „kályha módszerhez”, de hát már számos vitafórumot szerveztünk az anyanyelvű oktatás gondjainak az orvoslására, komoly eredmény nélkül. Egy olyan beszélgetésre azonban feltétlenül sort kellene keríteni, ahol a szakma egy szeletet képezne. Ugyanakkor, nagyon fontos szerep jutna egyházaink vezetőinknek, akik a hívő, egyben szülőkhöz el tudnák juttatni az anyanyelvű oktatásra sarkalló üzenetet. Mert oktatásunkban vannak ugyan gondok, de az nem rossz minőségű, nem jellemző rá a negatívum. Hatékonnyá tehető, ha van egy külső beleszólási lehetőség az iskola életébe és az iskola, nem vágja maga alatt a fát. Röviden: nem szabad magára hagyni az intézményt!
Minőség helyett mennyiség?
– Minőségi szempontból bármivel is jobb-e, többet ad-e a gyermeknek az állam nyelvén vagy a német nyelven történő oktatás az anyanyelvűnél?
– A kérdés megér egy-két gondolatot. Kezdjük a némettel: a nagyvárosainkban a német gazdasági vonzás miatt zsúfoltak a német iskolák, mert ingyen lehetőséget nyújt a német nyelv elsajátítására. Minőségileg viszont nem veszi fel a versenyt a mienkkel, mert az oktatás nagy része román nyelven folyik, ugyanis minden tantárgyat nem tudnak lefedni németül beszélő pedagógusokkal. Talán Brassóban és Nagyszebenben valamilyen szintig le tudják fedni, a többiek azonban nem. Ezzel együtt, főként a vegyes házasságokból származó, más nemzetiségű gyerekeket íratják ide. Ha viszont a román és a magyar nyelvű oktatás közötti különbséget vizsgáljuk, van egy bizonyos minőségi eltolódás a román oktatás felé. Ez a minden évben elkészülő líceumok toplistáján látszik a legjobban, ahol a legjobb magyar líceumok az első 100-nak a második felében vannak. Érdekes, hogy a marosvásárhelyi Unirea mindig az első 20-ban, de a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum is elöl található. A rangsorolás az elért eredmények számadatai alapján történik. A mi jó líceumaink – ahol szaktanárok oktatnak és reggeltől estig jó minőségű munka folyik – eredményein sokat ront, hogy a központosított iskolákban 5-6 sor osztály is működik, ahol az utolsó osztályoknak az eredményei mesze elmaradnak az első 3 osztályétól. Az erős román líceumok viszont 3-4 osztálynál meghúzzák a vonalat. Tehát miközben a mi líceumaink nagyszámú diákra utaznak, ami ront az átlageredményen, addig a román intézmények az oktatás minősége miatt indítanak kevesebb osztályt. Akár tetszik, akár nem, a MOGYE eredményei is ezt támasztják alá: 135 ingyenes hely van román és magyar vonalon, a 136. magyar bejutónak viszont gyengébb az eredménye, mint a 210. románnak. Azt sem állíthatom, hogy van bizonyos diszkrimináció, hiszen ugyanazokból a tesztkérdésekből vizsgáznak románul, illetve magyarul, miközben a román dolgozatot, román, míg a magyart, magyar tanár, hasonló pontrendszer alapján értékeli. Az első 60 helyig azonos a szint, utána viszont a mienk gyorsabban esik. Van még egy kérdés, amit a legtöbben messze elkerülnek: utánanéztem, és rájöttem, hogy magyar diákok a román nyelv, illetve más tantárgyak országos szakaszán alig vesznek részt. Kivételt képez a magyar irodalom olimpia. A magyar oktatásból érkező országos díjazottak általában a művészeti vagy szaklíceumok diákjai. Az erős elméleti líceumainknak a diákjai, a magyar nyelv és irodalom kivételével hiányoznak az országos döntőkről, hiszen a megyei szakaszon általában elhullnak. Szerencsére, megszervezzük az egymás közötti tantárgyversenyeket, de szerintem, az nem elég, az országos versenyekre is sokkal jobban kellene összpontosítani.
– Újra visszatérve a mi, aradi gondunkhoz, véleménye szerint hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a diáktoborzást?
– Ha azt a pedagógusokon kívül, az átlagember is a szívügyének érezné. Ha a globalizáció vadhajtásait, illetve az érvényesülésről alkotott téves nézeteket közösen próbálnánk kigyomlálni az emberek tudatából, ugyanakkor a civilszervezeteinket és az egyházainkat is a megmaradásunkat szolgáló közös ügyünk, az anyanyelvű oktatásunk mögé állíthatjuk, hosszú távon is biztosíthatjuk iskoláinknak a működését. Mert a remény soha nem halhat meg!
– Legyen igaza, köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Közügyként kezelni az Arad megyei diáktoborzást!
Tekintve, hogy az RMDSZ Arad megyei szervezetének legutóbbi MKT-ülésén megdöbbenést keltett a hír, miszerint Aradon összesen 22 gyermeket írattak be a magyar nyelvű előkészítő osztályokba, Király András oktatási államtitkár is sommázta véleményét. Akkori helyszíni tudósításunkban arra utaltunk, hogy a kérdés „megér még egy misét”, ezért az államtitkár úrral megpróbáltuk elemezni a kialakult helyzetet, illetve a körülményeket.
– Államtitkár úr, már az MKT-ülésen is felmerült a kérdés: az adott helyzetben mi a teendő?
– Vannak dolgok, amelyeket rögtön el lehet mondani, másokat viszont csak bizonyos helyzetelemzések után ildomos közölni. Már többször körbejártuk a kérdést, miszerint az oktatás közügy, vagyis azzá kellene tenni. Ha titkolózunk, attól még nem nő, de nem is csökken a gyermeklétszám. A jelzett MKT-ülés óta, utánanéztem a magyar diáklétszámnak nem csak Arad megyei, hanem országos viszonylatban is. Előrebocsátom: az előkészítő osztályba való beiratkozás egy folyamat, ami augusztus végén záródik le, tehát addig folyamatosan be lehet íratni a gyermekeket. A mostani volt a nagy beiratkozási hullám, melynek során, országosan 8888 magyar gyermeket írattak be az előkészítő osztályokba. A jelzett szám 1500-1600-zal kevesebb a mostani, évfolyamonkénti összlétszámunknál, ami 10 500 fölött van. Számomra elkeserítő a 8888 fő, még akkor is, ha augusztus végéig e szám bizonyára növekedni fog, nagy valószínűség szerint, eléri a 10 000-et. Ennyi évfolyamonként feltétlenül szükséges egy prognosztizálható oktatási hálózatnak a működtetéséhez. Anélkül, hogy sokat kerülgetnénk az aradi 21-22-es számot, el kell mondanom: e létszám eléggé változó, hiszen tavaly Temes megye volt hasonló helyzetben, most viszont a Bartók Béla Líceumba 31 előkészítő osztályost írattak be. A Bartókosok méltán büszkék az eredményre, hiszen olyan tevékenységeik vannak, amelyek vonzzák a diákokat. Ez viszont nem boldogítja az aradiakat, mert a 2011-ben elfogadott oktatási törvény nyit egy olyan kaput, amely sok helyen keserű perceket okozhat az oktatással foglalkozóknak, mivel kimondja: a szülő választja meg az iskolát. Éppen ezért, a tradicionális, régi iskolakörzetek megszűntek. Tehát amelyik iskolát választja a szülő, oda íratja a gyermekét. Ez viszont úgy csapódik le, hogy a felkapott iskolákban sok osztály van, ami azzal üt vissza, hogy a nagyvárosok kerületi iskolái elnéptelenednek. Ez viszont megosztja a gyermekeket, akiknek egy része naponta eljut a központi iskolába, aki viszont nem tud ingázni, az ott marad a körzeti iskolában. Ott viszont a megfogyatkozott létszám miatt, a magyar tagozatok felszámolódnak, tehát a diákjaink az állam nyelvén tanulnak tovább. A tanügyi törvény megfogalmazása számomra abban az esetben szimpatikus, ha minden iskola megfelelően tudja lemenedzselni. Vagyis rájön arra, hogy valami többlettel kell szolgálnia a gyermekek, főként a szüleik megnyeréséhez.
– Térjünk a saját házunk tájára, mert a fejtegetésből úgy érzem, hogy a diákok megnyerése nagy részben az iskolaközpontok vezetőségén múlik, esetünkben a Csiky Gergely Főgimnáziumén. Milyen többletet kínálhatna a magyar diákok megnyeréséért?
– Lassan 10 éve kiestem a közvetlen aradi oktatásból, de az egészet felülről látom, ezért Arad megyében, illetve a megyeközpontban tapasztalt példákat kívánok felhozni. Mert úgy látszik, nem akarunk tanulni abból, hogy 1990 után, vagyis a kommunizmus után megszűnt az arad-gáji magyar általános iskola, amiből egy összevont elemi tagozat maradt. A szeműnk láttára szűnt meg a 35 ezer ember vonzáskörében működött mikelakai iskola. AMosóczy-telepi iskolát az 1990-es évek végére nagy erőfeszítésekkel sikerült újra általános iskolává növelnünk, majd hirtelen visszazuhant egy összevont elemis szintre. Manapság maradtunk a fent említett iskolákkal és a teljes hálózattal, vagyis óvodától a XII. osztályig működő Csiky Gergely Főgimnáziummal, illetve az Aurel Vlaicu Általános Iskola magyar tagozatával, ahol csak elemi szinten van egy összevont osztály, de a gimnáziumi osztályok működnek. Úgy érzem, komolyabban kellett volna elemezni az okokat: elmennek-e a magyar oktatásból a német nyelvű oktatás, esetleg a román nyelvű oktatás felé? Mi az oka a jelenségnek? Mert ha évente csak számokat kezelek, de nem látom, mi van mögöttük, jönnek a kellemetlen meglepetések. Hosszú ideje mondom, hogy el kellene készíteni azt a katasztert, ami szerint pontosan tudom, hogy mi van a városban. Itt viszont mindenki visszahúzódik, noha nem RMDSZ-, sem RMPSZ-feladat, hanem összmagyar érdek és feladat lenne tisztába tenni magunkat a tisztán látás, a helyes döntések meghozataláért, amelyek egy stratégia részei lennének.
Lépni kellene, de kinek?
– De hát, tudtommal, elkészült a megyei oktatási stratégia…
– Azt én nem láttam, de tudom, hogy dolgoztak vagy dolgoznak rajta, gyakorlati eredménye egyelőre nincs. A helyzet az, hogy valószínűleg van, ráadásul szakértők készítették, de a döntések egyelőre késnek. Minél inkább késleltetjük a beavatkozást, annál nehezebb jó döntést hozni. Nem tudom, pontosan milyen felmérések készültek, melyek a pozitív visszajelzések, illetve az intő jelek, amelyek alapján döntéseket kellene hozni. Egy biztos, hogy valamit lépni kell. Amíg azonban nincs a közös összefogás, addig a szakmának kellene megtalálnia azokat a lehetőségeket, amelyek megoldást hozhatnak…
– Vagyis, mégis az RMPSZ térfelén a labda?
– Ők a közvetlenül érdekeltek. Addig, amíg mindenki elmondja, hogy az oktatás, prioritás, de igazából más prioritásban gondolkodik, addig annak kellene foglalkoznia a kérdéssel, akinek a felkészültsége, a szakmaisága, végső soron a megélhetése is ettől függ. Mert nem létezik, hogy ne lehessen egy pontos képet kirajzolni a városban lévő helyzetről. Tehát az RMDSZ elindít jó projekteket, programokat, de azok élettel való megtöltése attól függ, hány embert tudunk bekapcsolni. Legalább a köztudatba be kellene vinni, hogy az oktatási kérdések, közösségiek. Az elavult oktatási programokról nem tehetünk, hiszen mindenki számára rosszak, csak akkor mással, esetleg délutáni tevékenységekkel kellene érdekessé tenni az oktatási folyamatot. Túl odafigyelnek a diákra, agyonszervezik az idejét. Nem tudom, mik azok a dolgok, de visszatérve a Bartókra, a vezetőség örvend, amiért van egy osztálya 31 gyerekkel, miközben mellette egy kifogyó kisebbség iskolája, a Lenau, 7 előkészítő osztályt tölt meg.
– Az nem a Lenau vezetőségének, hanem a németországi gazdaság vonzerejének köszönhető…
– A szülőt egyszerűen nem is érdekli, milyen oktatás folyik ott, hanem hogy a gyereke megtanuljon németül. Valahol nekünk is itt kellene nyitnunk, hiszen néhány kilométerre van az anyaország, tehát velük közösen kellene összehozni valamit, ami vonzóbbá tenné a magyar oktatást. Mert amíg olyan megfogalmazások is vannak, hogy az anyanyelvű oktatásban 4-5 órát pluszban tölt el a gyermek, efféle állásponttal nincs, mit kezdeni… Mindent egybevetve úgy érzem, hogy az aradi 21-22-es szám csak bővülhet, de a nagy probléma, hogyan fog ebből egy működőképes hálózat kialakulni? Mert teszem azt, az Aurel Vlaicu Általános Iskolában bármennyire is támogatják a magyar nyelvű oktatást, a 2-3 előkészítő osztályosból nem lehet különálló V. osztály, hiszen azt valakivel összevonják. Akkor viszont a szülőknek nem tetszik, ezért megindulhat az elfogyási folyamat, ami kifelé is terjed, méghozzá negatív hatással.
– Úgy érzem, válságos helyzet előtt állunk, ha éppen már nem vagyunk benne. Éppen ezért, nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Mi lenne, ha közösen szerveznénk egy oktatási fórumot, ahol a pedagógusok, a szülők, a hozzátartozók, mindenki elmondaná a véleményét, illetve a jobbító ötleteit? Ön szerint honnan kellene elindulni?
– Mindig visszatérhetünk a tánciskolában alkalmazott „kályha módszerhez”, de hát már számos vitafórumot szerveztünk az anyanyelvű oktatás gondjainak az orvoslására, komoly eredmény nélkül. Egy olyan beszélgetésre azonban feltétlenül sort kellene keríteni, ahol a szakma egy szeletet képezne. Ugyanakkor, nagyon fontos szerep jutna egyházaink vezetőinknek, akik a hívő, egyben szülőkhöz el tudnák juttatni az anyanyelvű oktatásra sarkalló üzenetet. Mert oktatásunkban vannak ugyan gondok, de az nem rossz minőségű, nem jellemző rá a negatívum. Hatékonnyá tehető, ha van egy külső beleszólási lehetőség az iskola életébe és az iskola, nem vágja maga alatt a fát. Röviden: nem szabad magára hagyni az intézményt!
Minőség helyett mennyiség?
– Minőségi szempontból bármivel is jobb-e, többet ad-e a gyermeknek az állam nyelvén vagy a német nyelven történő oktatás az anyanyelvűnél?
– A kérdés megér egy-két gondolatot. Kezdjük a némettel: a nagyvárosainkban a német gazdasági vonzás miatt zsúfoltak a német iskolák, mert ingyen lehetőséget nyújt a német nyelv elsajátítására. Minőségileg viszont nem veszi fel a versenyt a mienkkel, mert az oktatás nagy része román nyelven folyik, ugyanis minden tantárgyat nem tudnak lefedni németül beszélő pedagógusokkal. Talán Brassóban és Nagyszebenben valamilyen szintig le tudják fedni, a többiek azonban nem. Ezzel együtt, főként a vegyes házasságokból származó, más nemzetiségű gyerekeket íratják ide. Ha viszont a román és a magyar nyelvű oktatás közötti különbséget vizsgáljuk, van egy bizonyos minőségi eltolódás a román oktatás felé. Ez a minden évben elkészülő líceumok toplistáján látszik a legjobban, ahol a legjobb magyar líceumok az első 100-nak a második felében vannak. Érdekes, hogy a marosvásárhelyi Unirea mindig az első 20-ban, de a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum is elöl található. A rangsorolás az elért eredmények számadatai alapján történik. A mi jó líceumaink – ahol szaktanárok oktatnak és reggeltől estig jó minőségű munka folyik – eredményein sokat ront, hogy a központosított iskolákban 5-6 sor osztály is működik, ahol az utolsó osztályoknak az eredményei mesze elmaradnak az első 3 osztályétól. Az erős román líceumok viszont 3-4 osztálynál meghúzzák a vonalat. Tehát miközben a mi líceumaink nagyszámú diákra utaznak, ami ront az átlageredményen, addig a román intézmények az oktatás minősége miatt indítanak kevesebb osztályt. Akár tetszik, akár nem, a MOGYE eredményei is ezt támasztják alá: 135 ingyenes hely van román és magyar vonalon, a 136. magyar bejutónak viszont gyengébb az eredménye, mint a 210. románnak. Azt sem állíthatom, hogy van bizonyos diszkrimináció, hiszen ugyanazokból a tesztkérdésekből vizsgáznak románul, illetve magyarul, miközben a román dolgozatot, román, míg a magyart, magyar tanár, hasonló pontrendszer alapján értékeli. Az első 60 helyig azonos a szint, utána viszont a mienk gyorsabban esik. Van még egy kérdés, amit a legtöbben messze elkerülnek: utánanéztem, és rájöttem, hogy magyar diákok a román nyelv, illetve más tantárgyak országos szakaszán alig vesznek részt. Kivételt képez a magyar irodalom olimpia. A magyar oktatásból érkező országos díjazottak általában a művészeti vagy szaklíceumok diákjai. Az erős elméleti líceumainknak a diákjai, a magyar nyelv és irodalom kivételével hiányoznak az országos döntőkről, hiszen a megyei szakaszon általában elhullnak. Szerencsére, megszervezzük az egymás közötti tantárgyversenyeket, de szerintem, az nem elég, az országos versenyekre is sokkal jobban kellene összpontosítani.
– Újra visszatérve a mi, aradi gondunkhoz, véleménye szerint hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a diáktoborzást?
– Ha azt a pedagógusokon kívül, az átlagember is a szívügyének érezné. Ha a globalizáció vadhajtásait, illetve az érvényesülésről alkotott téves nézeteket közösen próbálnánk kigyomlálni az emberek tudatából, ugyanakkor a civilszervezeteinket és az egyházainkat is a megmaradásunkat szolgáló közös ügyünk, az anyanyelvű oktatásunk mögé állíthatjuk, hosszú távon is biztosíthatjuk iskoláinknak a működését. Mert a remény soha nem halhat meg!
– Legyen igaza, köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 14.
Kétszáznyolcvan éves a temesvári Szent György székesegyház
Az idei, 2016-os esztendő kiemelkedő, kerek évfordulót hozott a Bánság területén élők számára: háromszáz év telt el azóta, hogy Savoyai Jenő herceg felszabadította Temesvárt és ezt a vidéket a török uralom alól. E jubileum mellett a temesvári egyházmegye – együtt a szeged-csanádi és a nagybecskereki testvéregyházmegyékkel – még egy jelentős évfordulót ünnepel, mégpedig a Szent György székesegyház alapkőletételének 280. évfordulóját. Ez a templom több mint kétszáz éven át az ősi csanádi egyházmegye székesegyháza volt, 1930 óta pedig a temesvári egyházmegye székesegyháza.
A kiállítás, amelyet ez alkalommal megnyitunk és az érdeklődők előtt bemutatunk, a székesegyházhoz kapcsolódik, festmények, képek, okmányok és egyéb értékes tárgyak által mutatja be a székesegyház történetét az alapkőletételtől az építési munkálatokon át a felszentelésig. Szemünk előtt feltárul egy egész korszak, megismerhetjük azokat a tisztségviselőket és személyiségeket, akik a dóm felépítésében jelentős szerepet játszottak, illetve figyelemre méltó alkotásokkal gazdagították a székesegyház belső berendezését. Említésre méltó mindenekelőtt VI. Károly császár és Mária Terézia császárnő, az akkori korszak két meghatározó személyisége, illetve a temesi adminisztráció tisztségviselői.
A kiállítást a dóm főbejáratától balra az a kérdés indítja, hogy tulajdonképpen mi is egy székesegyház. Ezt követően látható Nádasdy László püspök portréja, aki 1710-től foglalta el a csanádi főpásztori széket. Falkenstein, Stanislavich, Engl von Wagrain püspökök a dóm építési munkálatait kísérték figyelemmel, majd pedig Christovich püspök és végül Kőszeghy László püspök portréja következik, aki 1803-ban, húsvét nyolcadában, a székesegyház ünnepélyes felszentelésével az addigi munkálatokra úgymond feltette a koronát. Láthatók még korabeli pápai bullák és császári diplomák, kinevezések és egyéb értékes dokumentumok, közöttük igazi ritkaságok is a püspöki levéltárból és gyűjteményből, valamint a székesegyház és a Püspökség kincstárából. Mindezek történelmi ritkaságoknak is számítanak, amelyeket nem minden nap és nem mindenhol látni. Ugyanakkor első alkalommal fordul elő, hogy mindezek egy helyen, mégpedig az illető székesegyházban láthatók.
A kiállítás megtekintése az elkövetkező hetekben és hónapokban, magánszemélyek és kisebb csoportok számára egyaránt lehetővé válik. Az érdeklődőknek tárlatvezetést is biztosítunk. Ezért kérjük, hogy a látogatás időpontjáról értesítsék a Püspöki Hivatalt. A kiállítás augusztus 15-ig várja a látogatókat, vasárnapokon, az ünnepnapokon, valamint a szentmisék alatt viszont nem tekinthető meg. Bármely más napon azonban sok szeretettel várjuk az érdeklődőket.
Az egyházi múzeumok és az ilyen jellegű kiállítások – ahogy ezt az egyházi útmutatások és nyilatkozatok is kimondják – az evangélium hirdetésének részét és egyik módját képezik. Ez nem egyéb, mint a keresztény hit terjedésének és fejlődésének dokumentálása és bemutatása egy adott régióban, egy adott egyházmegyében. Ilyen értelemben jött létre ez a kiállítás is, amelynek tárgyai szorosan kapcsolódnak székesegyházunk és egyházmegyénk történelméhez.
Végül mindazoknak, akik ennek a kiállításnak a létrejöttét segítették, hálatelt szívvel mondok köszönetet.
Temesvár, 2016. április 9-én
† Roos Márton
megyés püspök
Nyugati Jelen (Arad)
Az idei, 2016-os esztendő kiemelkedő, kerek évfordulót hozott a Bánság területén élők számára: háromszáz év telt el azóta, hogy Savoyai Jenő herceg felszabadította Temesvárt és ezt a vidéket a török uralom alól. E jubileum mellett a temesvári egyházmegye – együtt a szeged-csanádi és a nagybecskereki testvéregyházmegyékkel – még egy jelentős évfordulót ünnepel, mégpedig a Szent György székesegyház alapkőletételének 280. évfordulóját. Ez a templom több mint kétszáz éven át az ősi csanádi egyházmegye székesegyháza volt, 1930 óta pedig a temesvári egyházmegye székesegyháza.
A kiállítás, amelyet ez alkalommal megnyitunk és az érdeklődők előtt bemutatunk, a székesegyházhoz kapcsolódik, festmények, képek, okmányok és egyéb értékes tárgyak által mutatja be a székesegyház történetét az alapkőletételtől az építési munkálatokon át a felszentelésig. Szemünk előtt feltárul egy egész korszak, megismerhetjük azokat a tisztségviselőket és személyiségeket, akik a dóm felépítésében jelentős szerepet játszottak, illetve figyelemre méltó alkotásokkal gazdagították a székesegyház belső berendezését. Említésre méltó mindenekelőtt VI. Károly császár és Mária Terézia császárnő, az akkori korszak két meghatározó személyisége, illetve a temesi adminisztráció tisztségviselői.
A kiállítást a dóm főbejáratától balra az a kérdés indítja, hogy tulajdonképpen mi is egy székesegyház. Ezt követően látható Nádasdy László püspök portréja, aki 1710-től foglalta el a csanádi főpásztori széket. Falkenstein, Stanislavich, Engl von Wagrain püspökök a dóm építési munkálatait kísérték figyelemmel, majd pedig Christovich püspök és végül Kőszeghy László püspök portréja következik, aki 1803-ban, húsvét nyolcadában, a székesegyház ünnepélyes felszentelésével az addigi munkálatokra úgymond feltette a koronát. Láthatók még korabeli pápai bullák és császári diplomák, kinevezések és egyéb értékes dokumentumok, közöttük igazi ritkaságok is a püspöki levéltárból és gyűjteményből, valamint a székesegyház és a Püspökség kincstárából. Mindezek történelmi ritkaságoknak is számítanak, amelyeket nem minden nap és nem mindenhol látni. Ugyanakkor első alkalommal fordul elő, hogy mindezek egy helyen, mégpedig az illető székesegyházban láthatók.
A kiállítás megtekintése az elkövetkező hetekben és hónapokban, magánszemélyek és kisebb csoportok számára egyaránt lehetővé válik. Az érdeklődőknek tárlatvezetést is biztosítunk. Ezért kérjük, hogy a látogatás időpontjáról értesítsék a Püspöki Hivatalt. A kiállítás augusztus 15-ig várja a látogatókat, vasárnapokon, az ünnepnapokon, valamint a szentmisék alatt viszont nem tekinthető meg. Bármely más napon azonban sok szeretettel várjuk az érdeklődőket.
Az egyházi múzeumok és az ilyen jellegű kiállítások – ahogy ezt az egyházi útmutatások és nyilatkozatok is kimondják – az evangélium hirdetésének részét és egyik módját képezik. Ez nem egyéb, mint a keresztény hit terjedésének és fejlődésének dokumentálása és bemutatása egy adott régióban, egy adott egyházmegyében. Ilyen értelemben jött létre ez a kiállítás is, amelynek tárgyai szorosan kapcsolódnak székesegyházunk és egyházmegyénk történelméhez.
Végül mindazoknak, akik ennek a kiállításnak a létrejöttét segítették, hálatelt szívvel mondok köszönetet.
Temesvár, 2016. április 9-én
† Roos Márton
megyés püspök
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 15.
A menekültválságról tanácskoztak az európai régiók küldöttei
Április 11–14. között a Bánság fővárosában tanácskoztak az Európai Régiók Gyűlése (Assembly of European Region) szakbizottságai. A temesvári Megyeházán sorra került négynapos európai szintű rendezvény témája a menekültválság és a terrorista támadások kezelése volt. A temesvári AER szakbizottsági üléseken több mint 200 küldött vett részt, akik Európának az unión belüli és kívüli országaiból érkeztek Temesvárra.
Az 1985-ben alapított AER az európai régiók legnagyobb független szervezete, mely 33 országból több mint 270 régiót, valamint 16 interregionális szervezetet foglal magába. Temes megye 1994-től tagja a Gyűlésnek, és mindvégig a legaktívabb régiók között volt, bizottsági elnököket és alelnököket is adott a szervezetnek. Április 14-én, csütörtökön dr. Hande Özsan Bozatli, az AER hivatalban levő elnöke és Titu Bojin, a Temes Megyei Tanács elnöke számoltak be a sajtónak a temesvári tanácskozás eredményeiről.
Az AER török elnöke megköszönte a temesváriaknak a kiváló szervezést és az aktív részvételt az Európai Régiók Gyűlése tevékenységeiben. A temesvári találkozó iránti nagy érdeklődés dr. Hande Özsan Bozatli szerint a rendkívül aktuális tematikának tudható be, ami most mindenkit foglalkoztat. „A migránsválság kezelése csak közös európai erőfeszítéssel, az érintett államok közötti együttműködéssel oldható meg. Ha az európai államok és a régiók nem működnek együtt egymással ebben a kérdésben, akkor szinte lehetetlen lesz megoldást találni” – nyilatkozta az AER elnöke.
Titu Bojin Temes megyei elnök is az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a migránsválság kezelése során, biztosítva az AER jelenlevő képviselőit, hogy Temes eleget fog tenni a kötelezettségeinek, és fel van készülve a migránsok fogadására. A megyei elnök szerint szükség esetén, átmeneti időre Temes és Arad is képes bizonyos számú migráns fogadására. Bojin elégtétellel nyugtázta, hogy nagy volt az érdeklődés az AER temesvári rendezvénye iránt, és a házigazdáknak sikerült megfelelő környezetet biztosítaniuk a kényes témák megvitatásához az európai küldötteknek.
Titu Bojin búcsúzóul egy a temesvári Dómot ábrázoló Ștefan Popa Popa’s-festménnyel lepte meg dr. Hande Özsan Bozatli elnök asszonyt, aki a sajtótájékoztató után máris indult a repülőtérre.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Április 11–14. között a Bánság fővárosában tanácskoztak az Európai Régiók Gyűlése (Assembly of European Region) szakbizottságai. A temesvári Megyeházán sorra került négynapos európai szintű rendezvény témája a menekültválság és a terrorista támadások kezelése volt. A temesvári AER szakbizottsági üléseken több mint 200 küldött vett részt, akik Európának az unión belüli és kívüli országaiból érkeztek Temesvárra.
Az 1985-ben alapított AER az európai régiók legnagyobb független szervezete, mely 33 országból több mint 270 régiót, valamint 16 interregionális szervezetet foglal magába. Temes megye 1994-től tagja a Gyűlésnek, és mindvégig a legaktívabb régiók között volt, bizottsági elnököket és alelnököket is adott a szervezetnek. Április 14-én, csütörtökön dr. Hande Özsan Bozatli, az AER hivatalban levő elnöke és Titu Bojin, a Temes Megyei Tanács elnöke számoltak be a sajtónak a temesvári tanácskozás eredményeiről.
Az AER török elnöke megköszönte a temesváriaknak a kiváló szervezést és az aktív részvételt az Európai Régiók Gyűlése tevékenységeiben. A temesvári találkozó iránti nagy érdeklődés dr. Hande Özsan Bozatli szerint a rendkívül aktuális tematikának tudható be, ami most mindenkit foglalkoztat. „A migránsválság kezelése csak közös európai erőfeszítéssel, az érintett államok közötti együttműködéssel oldható meg. Ha az európai államok és a régiók nem működnek együtt egymással ebben a kérdésben, akkor szinte lehetetlen lesz megoldást találni” – nyilatkozta az AER elnöke.
Titu Bojin Temes megyei elnök is az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a migránsválság kezelése során, biztosítva az AER jelenlevő képviselőit, hogy Temes eleget fog tenni a kötelezettségeinek, és fel van készülve a migránsok fogadására. A megyei elnök szerint szükség esetén, átmeneti időre Temes és Arad is képes bizonyos számú migráns fogadására. Bojin elégtétellel nyugtázta, hogy nagy volt az érdeklődés az AER temesvári rendezvénye iránt, és a házigazdáknak sikerült megfelelő környezetet biztosítaniuk a kényes témák megvitatásához az európai küldötteknek.
Titu Bojin búcsúzóul egy a temesvári Dómot ábrázoló Ștefan Popa Popa’s-festménnyel lepte meg dr. Hande Özsan Bozatli elnök asszonyt, aki a sajtótájékoztató után máris indult a repülőtérre.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. április 28.
Közös listát indít a temesi RMDSZ a szláv kisebbségekkel
Közös jelöltlistát indít az RMDSZ Temes megyei szervezete a bánsági szláv kisebbségek (bolgárok, szerbek, ukránok) érdekvédelmi szervezeteivel a június 5-i helyhatósági választásokon. A választások utáni időszakra is kiterjedő együttműködés jegyzőkönyvét 2016. április 27-én, szerdán írták alá a kisebbségi szervezetek vezetői: Halász Ferenc (RMDSZ), Velciov Ștefan (BBSZ), Ognean Krstici (RSZSZ) és Hleba Gheorghe (RUSZ).
Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a sajtónak elmondta: ennek a választási együttműködésnek immár nyolcéves hagyománya van, ami 2008-ban kezdődött és 2012-ben is folytatódott. Az RMDSZ meghívja a jelöltlistájára a legjelentősebb bánsági kisebbségek – a Romániai Szerbek Szövetsége, a Bánsági Bolgárok Szövetsége és a Romániai Ukránok Szövetsége – képviselőit. A választási együttműködés elsősorban a Temes megyei és a temesvári jelöltlistákra vonatkozik, de más településeken (így például a bolgárok lakta Óbesenyőn) is működhet, ahol a fenti kisebbségek jelentős számban élnek. Az együttműködési jegyzőkönyv szerint a megyei és a temesvári önkormányzatokba bejutó kisebbségi képviselők valamennyi bánsági kisebbség érdekeit képviselik a következő négy évben.
„Temes megyében a nemzeti kisebbségek a lakosság 15%-át jelentik, ezért szerintünk nem normális, hogy az 5%-os választási küszöb miatt a kisebbségi lakosság jelentős része képviselet nélkül marad a megyei és a temesvári önkormányzatokban – mondta Halász Ferenc. – Az RMDSZ megpróbálta a parlamentben elfogadtatni a küszöb 3%-ra való csökkentését, de ez sajnos nem sikerült, így egyetlen esélyünk, hogy együtt harcoljuk ki a temesvári és a Temes megyei önkormányzatokba való bejutást a többi kisebbségekkel.”
A szláv kisebbségi szervezetek képviselői megköszönték az RMDSZ-nek az együttműködési lehetőséget, és megerősítették, hogy ők is ebben a választási együttműködésben látják az esélyt a temesvári és a megyei önkormányzatokba való bejutásra. Választási siker esetén a jelöltlista első helyezettje, az RMDSZ képviselője 4 éves mandátumhoz jut, a második, harmadik stb. helyezettek 1-1 éves mandátumot kapnak, és az egy év leteltével lemondanak, és átadják a helyüket a lista következő helyezettjének.
Halász Ferenc RMDSZ-elnök lapunknak azt nyilatkozta: a legutóbbi választásokon, 2012-ben több mint 1000 szavazatot hozott az RMDSZ megyei listájára ez a választási együttműködés. Temesváron ez a szám nehezebben mérhető, de a bolgárok most is 400 aláírást hoztak a városi tanácsosok listájára, a szerbek pedig 100-at. „Reméljük, hogy ennél sokkal többen fognak az RMDSZ listájára szavazni a június 5-i helyhatósági választásokon a szláv kisebbségekhez tartozó lakosság köréből” – mondta befejezésül Halász Ferenc.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Közös jelöltlistát indít az RMDSZ Temes megyei szervezete a bánsági szláv kisebbségek (bolgárok, szerbek, ukránok) érdekvédelmi szervezeteivel a június 5-i helyhatósági választásokon. A választások utáni időszakra is kiterjedő együttműködés jegyzőkönyvét 2016. április 27-én, szerdán írták alá a kisebbségi szervezetek vezetői: Halász Ferenc (RMDSZ), Velciov Ștefan (BBSZ), Ognean Krstici (RSZSZ) és Hleba Gheorghe (RUSZ).
Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a sajtónak elmondta: ennek a választási együttműködésnek immár nyolcéves hagyománya van, ami 2008-ban kezdődött és 2012-ben is folytatódott. Az RMDSZ meghívja a jelöltlistájára a legjelentősebb bánsági kisebbségek – a Romániai Szerbek Szövetsége, a Bánsági Bolgárok Szövetsége és a Romániai Ukránok Szövetsége – képviselőit. A választási együttműködés elsősorban a Temes megyei és a temesvári jelöltlistákra vonatkozik, de más településeken (így például a bolgárok lakta Óbesenyőn) is működhet, ahol a fenti kisebbségek jelentős számban élnek. Az együttműködési jegyzőkönyv szerint a megyei és a temesvári önkormányzatokba bejutó kisebbségi képviselők valamennyi bánsági kisebbség érdekeit képviselik a következő négy évben.
„Temes megyében a nemzeti kisebbségek a lakosság 15%-át jelentik, ezért szerintünk nem normális, hogy az 5%-os választási küszöb miatt a kisebbségi lakosság jelentős része képviselet nélkül marad a megyei és a temesvári önkormányzatokban – mondta Halász Ferenc. – Az RMDSZ megpróbálta a parlamentben elfogadtatni a küszöb 3%-ra való csökkentését, de ez sajnos nem sikerült, így egyetlen esélyünk, hogy együtt harcoljuk ki a temesvári és a Temes megyei önkormányzatokba való bejutást a többi kisebbségekkel.”
A szláv kisebbségi szervezetek képviselői megköszönték az RMDSZ-nek az együttműködési lehetőséget, és megerősítették, hogy ők is ebben a választási együttműködésben látják az esélyt a temesvári és a megyei önkormányzatokba való bejutásra. Választási siker esetén a jelöltlista első helyezettje, az RMDSZ képviselője 4 éves mandátumhoz jut, a második, harmadik stb. helyezettek 1-1 éves mandátumot kapnak, és az egy év leteltével lemondanak, és átadják a helyüket a lista következő helyezettjének.
Halász Ferenc RMDSZ-elnök lapunknak azt nyilatkozta: a legutóbbi választásokon, 2012-ben több mint 1000 szavazatot hozott az RMDSZ megyei listájára ez a választási együttműködés. Temesváron ez a szám nehezebben mérhető, de a bolgárok most is 400 aláírást hoztak a városi tanácsosok listájára, a szerbek pedig 100-at. „Reméljük, hogy ennél sokkal többen fognak az RMDSZ listájára szavazni a június 5-i helyhatósági választásokon a szláv kisebbségekhez tartozó lakosság köréből” – mondta befejezésül Halász Ferenc.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 9.
Egy hely, ahol teljesítménnyé alakítják a tehetségígéretet
„Nagyon fontosnak tartom, hogy az iskolák ügye ténylegesen közügy legyen. Iskolatámogató környezet híján nagyon nehéz intézményt építeni, fejleszteni. Főként egy olyan társadalomban, amely nem tiszteli a pedagógusokat, ahol nem érték az erőfeszítést igénylő munka, a megszerzett tudás” – beszélgetés Erdei Ildikóval, a temesvári Bartók Béla-gimnázium igazgatójával.
– A temesvári Bartók-líceum még a magamfajta belső-erdélyinek is sokat mond, de mit jelent önnek, az intézmény igazgatójának?
– Az iskolánk több, mint iskola. Egy közösségépítő, jövőbe mutató hely, ahol mindennap van egy új kihívás, egy-egy új helyzet, gond, ötlet, kudarc és siker. Közel 600 gyerek, fiatal és mintegy 60 pedagógus iskolája.
Egy hely, ahol azon és azért dolgozunk, hogy a diákok szeressenek iskolába járni, találjanak olyan területet, ahol tehetségígéretük teljesítménnyé alakulhat, ahol a tanárok csapatban dolgoznak, és ahol a szülői közösség partnerként van jelen.
Olyan iskola, ahol tudjuk, hogy a tanórák mellett fontos szerepük van a tanórán kívüli tevékenységeknek, hiszünk a diákönkormányzat kezdeményezőerejében, a diákok egyharmada tagja valamelyik hagyományőrző csoportnak, és a Bartók Diákszínpad évente új előadással örvendezteti meg a közönséget.
Egy olyan munkahely, ahol a munkaközösség jelentős hányada minden tanév elején, illetve végén szakmai műhelyen értékeli az iskolai életet, és közösen tervezi a jövőt.
– A Bartók-iskola a szórványmagyarságból fogad diákokat. Milyen vonzáskörzete van az intézménynek?
– Temesváron és a környékbeli falvakon kívül elsősorban Temes megyéből érkeznek diákjaink, ezenkívül néhány Arad megyei településről, Majláthfalváról és Kisiratosról is járnak hozzánk középiskolások. Három irányból érkező három iskolabusz hozza reggel a diákokat, jelenleg mintegy 150-en járnak iskolabusszal: Újszentesről, Újmosnicáról és Győrödről.
Az iskolabuszos diákoknak mintegy egyharmada érkezik a településekről, a többiek a város különböző negyedeiben, főként a hat évvel ezelőtt megszűnt tagozatos iskolák körzetében ülnek fel az iskolabuszokra. A megyéből elsősorban Végvárról érkeznek diákjaink, közülük van, aki a bentlakást választja, és van, aki a napi ingázást. Ezenkívül vannak diákjaink Lugosról, Bodófalváról, Igazfalváról, Ótelekről és Zsombolyáról is.
– Akik pedig nem szeretnének ingázni, azoknak lehetőségük nyílik az iskola kollégiumában lakni.
– Iskolánk kollégiuma 50 férőhelyessé alakítható, jelenleg 40-en laknak benne. Minden évben igyekszünk javítani az életkörülményeket, a bentlakó diákok számára pedig sajátos programokat működtetünk, dolgozunk ki. A diákok 2–4 ágyas szobákban laknak, van saját tanulószobájuk, ebédlőjük, használhatják az intézmény sportpályáit, eszközeit. A bentlakó diákok közösségének saját önkormányzata van, igyekszünk a programok kialakításában odafigyelni a javaslatokra. A Bartók Alapítvány ösztöndíjjal segíti őket, s pályázati támogatásból a belvárosi református egyház együttműködésével melegebéd-program működik számukra.
Évente egy-egy identitáserősítő programot valósítunk meg, melynek fontos eleme mindig az, hogy a diákok „hazavigyenek” szülőfalujukba valamit a megszerzett tudásból. Az idei iskolai évben több tanulástámogató program is működik a PADOC Alapítvány révén: matematikából, magyar nyelv és irodalomból, informatikából és tanulástechnikából. Évek óta jól működik a pszichokör, valamint a kortárstanácsadásra épülő belső hálózat. Az elmúlt tanévtől kezdődően a tizenegyedikes diákok egyéni szakoktatási támogatást igényelhetnek egy-egy szakma elsajátításához. Jelenleg két bentlakó diákunk tanulja ki az iskola mellett a szakács-, illetve a pincérmesterséget. A jövőben gyakorlati készségeket fejlesztő műhelyt szeretnénk kialakítani és működtetni a kollégium keretében.
– Eközben Temesváron is épül szórványoktatási kollégium. Ez bartókos kezdeményezés? Milyen viszonyban van az iskola ezzel a kezdeményezéssel?
– A felső iskolások szórvány-szakkollégiumát ezelőtt 10 évvel tervezte meg a temesvári Szórvány Alapítvány egy olyan munkacsoportja, amelynek magam is tagja voltam. Az akkori tervek szerint mindenképpen olyan szakkollégiumot terveztünk megvalósítani, amely a Bartók-líceumot is erősíti. A jelenlegi elképzelések még alakulóban vannak. Bízom benne, hogy ezt az elvet most is sikerül érvényesíteni.
– Melyek a legfőbb okai annak, hogy a szórványnak számító Temesváron és környékén a magyar gyerekek jelentős része nem anyanyelven folytatja tanulmányait?
– A magyar szülők gyermekeire vonatkozó beiskolázási adatokat összegző statisztikákban Temes megye mindig a sor végén kullog. Általában azt tartják, hogy a gyerekeknek csupán negyede jár magyar iskolába. A mi felméréseink azt mutatják, hogy az iskolába lépő gyerekek nem tudnak már magyarul, és ez az elsődleges oka annak, hogy a magyar iskolaválasztás nem is kerül szóba. Ennek egyik oka a nyelvileg vegyes családok magas, 67 százalékos aránya.
Az elmúlt években növekedett a vegyes házasságokban születő gyermekek magyar iskolaválasztása, jelenleg már külön programokat működtetünk annak érdekében, hogy ezek a gyerekek megfelelően tanulják meg a nyelvet, és sikeresen illeszkedjenek be az iskolába. Ebben a munkában komoly segítséget jelentettek az Integratio Alapítvány kétnyelvűségprogramjai, az igényesen kidolgozott szülői tájékoztatók, a családok, óvodák és iskolák által mára már közkedvelt játékcsomagok. Továbbra is találkozunk olyan magyar családokkal, amelyek román iskolába íratják a gyermekeiket, de ez az arány jóval kisebb.
– Az iskolai gazdag programkínálat fényképei, rövid összegzései a közösségi hálón keresztül jutnak el a külvilághoz. Arra kérem, néhány fontosabbat emeljen ki!
– Egyik ilyen jól működő programunk a havi jelleggel megszervezett átszó- és alkotóház, amely mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeli diákjainknak nyújt tartalmas szabadidőprogramot. Kiemelném továbbá a testvérosztályok programjait, hiszen az elmúlt években kiépítettünk egy térségi iskolahálózatot a város óvodáival és a megye iskoláival. Minden elemi osztályunknak van egy partneróvodája és egy vidéki összevont elemi testvérosztálya. A felső tagozatos osztályaink pedig a vidéki felső tagozatos osztályokkal létesítettek kapcsolatokat.
Évente több közös tevékenységre is sor kerül: egymást meglátogatják az osztályközösségek, ilyenkor közös órákat is tartanak, de közösen mennek kirándulni vagy valamilyen kulturális rendezvényre. Igyekszünk minden olyan lehetőséget megragadni, amelyek az alkalmazható tudás kialakítását, a különböző tehetségterületek fejlesztését vagy a pályaválasztást segítik. A programok megvalósításába bevonjuk volt diákjainkat vagy a szülői közösséget, de sokszor működünk együtt a különböző civil szervezetekkel, intézményekkel.
Ha egy kezdeményezés jól alakul, abból igyekszünk hagyományt teremteni: így szervezzük meg most már évente a Tehetségnapot névadónk, Bartók Béla születésnapján, a Mesterségem címerét, a Tudományos Játszóházat, a Magyarok Európában rendezvényt vagy a Családi Sportnapot. Az idei tanévben sikerült iskolakertet létrehoznunk az iskolában és az óvoda épületében is. Reméljük, ezek a foglalkozások is rendszeressé válnak.
– Iskolai sikertörténetekről gyakran hallani. De mit jelent egy intézmény életében ennek az ellenkezője, amikor valami nem a tervek szerint alakul?
– A kevésbé sikeres történeteknek is fontos szerepük van: ezek jelzik a problémás területeket, a gondokat. Ha egy középiskolás diák abbahagyja az iskolát, azt komoly tünetnek tartom. Az elmúlt időszakban több olyan vidéki diákunk is volt, aki kimaradt. Az iskolatámogató programok egy része ezekből a helyzetekből okulva alakult meg. Ha egy diák nem talál legalább egy olyan szakkört, csoportot, programot, ahová szívesen jár, az szintén jelzés. Éppen a napokban végzünk egy felmérést azzal kapcsolatosan, hogy van-e minden diákunknak legalább egy „fogódzója”, egy közössége, ahová tartozhat, ahová szívesen jár.
– Minden bizonnyal Önnek is van prioritáslistája. Hogyha egy elemet kellene kiemelnie ebből, mi volna az?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy az iskolák ügye ténylegesen közügy legyen. Iskolatámogató környezet híján nagyon nehéz intézményt építeni, fejleszteni. Főként egy olyan társadalomban, amely nem tiszteli a pedagógusokat, ahol nem érték az erőfeszítést igénylő munka, a megszerzett tudás. Úgy gondolom, hogy ez közös felelősség.
– Szakmailag és emberileg mit jelent az ön számára, hogy a nemzeti ünnep alkalmából március 11-én Budapesten átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet?
– Mindenekelőtt megerősítést. Kevés olyan pillanat volt eddig az életemben, amikor számba vettem, összegeztem, értékeltem a munkámat, és a kitüntetés átvétele erre kicsit rákényszerített. De úgy érzem, még sok tervem van és sok tennivalóm. Emberileg külön kitüntetést jelentett az a sok kedves visszajelzés, őszinte öröm és gratuláció, amit szűkebb és tágabb környezetemből kaptam. Ezúton is köszönöm.
dr. Erdei Ildikó
1970-ben született Temesváron. Szülővárosában végzett általános iskolai tanulmányai után a nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumban szerez tanítói képesítést. 1997-ben a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen, pszichológia szakon diplomázik. 1988-tól a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban dolgozik, előbb tanító, majd iskolapszichológus 1991–2001 között, majd 2012-től napjainkig az intézmény igazgatója. 2003-tól külső munkatársa a Temesvári Nyugati Tudományegyetemnek. 2011-ben doktorál a Szegedi Tudományegyetemen. A Magyar Arany Érdemkereszttel tüntetik ki 2016. március 11-én a bánsági szórványmagyarságért végzett szakmai és közösségépítő munkája elismeréséül. 2011-től az MTA külső köztestületi tagja. Hazai és nemzetközi szórványoktatási és tudományos kutatási projektek résztvevője, számos szakpublikációt jegyez.
dr. Erdei Ildikó 1970-ben született Temesváron. Szülővárosában végzett általános iskolai tanulmányai után a nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumban szerez tanítói képesítést. 1997-ben a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen, pszichológia szakon diplomázik. 1988-tól a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban dolgozik, előbb tanító, majd iskolapszichológus 1991–2001 között, majd 2012-től napjainkig az intézmény igazgatója. 2003-tól külső munkatársa a Temesvári Nyugati Tudományegyetemnek. 2011-ben doktorál a Szegedi Tudományegyetemen. A Magyar Arany Érdemkereszttel tüntetik ki 2016. március 11-én a bánsági szórványmagyarságért végzett szakmai és közösségépítő munkája elismeréséül. 2011-től az MTA külső köztestületi tagja. Hazai és nemzetközi szórványoktatási és tudományos kutatási projektek résztvevője, számos szakpublikációt jegyez.
Dénes Gabriella
Krónika (Kolozsvár)
„Nagyon fontosnak tartom, hogy az iskolák ügye ténylegesen közügy legyen. Iskolatámogató környezet híján nagyon nehéz intézményt építeni, fejleszteni. Főként egy olyan társadalomban, amely nem tiszteli a pedagógusokat, ahol nem érték az erőfeszítést igénylő munka, a megszerzett tudás” – beszélgetés Erdei Ildikóval, a temesvári Bartók Béla-gimnázium igazgatójával.
– A temesvári Bartók-líceum még a magamfajta belső-erdélyinek is sokat mond, de mit jelent önnek, az intézmény igazgatójának?
– Az iskolánk több, mint iskola. Egy közösségépítő, jövőbe mutató hely, ahol mindennap van egy új kihívás, egy-egy új helyzet, gond, ötlet, kudarc és siker. Közel 600 gyerek, fiatal és mintegy 60 pedagógus iskolája.
Egy hely, ahol azon és azért dolgozunk, hogy a diákok szeressenek iskolába járni, találjanak olyan területet, ahol tehetségígéretük teljesítménnyé alakulhat, ahol a tanárok csapatban dolgoznak, és ahol a szülői közösség partnerként van jelen.
Olyan iskola, ahol tudjuk, hogy a tanórák mellett fontos szerepük van a tanórán kívüli tevékenységeknek, hiszünk a diákönkormányzat kezdeményezőerejében, a diákok egyharmada tagja valamelyik hagyományőrző csoportnak, és a Bartók Diákszínpad évente új előadással örvendezteti meg a közönséget.
Egy olyan munkahely, ahol a munkaközösség jelentős hányada minden tanév elején, illetve végén szakmai műhelyen értékeli az iskolai életet, és közösen tervezi a jövőt.
– A Bartók-iskola a szórványmagyarságból fogad diákokat. Milyen vonzáskörzete van az intézménynek?
– Temesváron és a környékbeli falvakon kívül elsősorban Temes megyéből érkeznek diákjaink, ezenkívül néhány Arad megyei településről, Majláthfalváról és Kisiratosról is járnak hozzánk középiskolások. Három irányból érkező három iskolabusz hozza reggel a diákokat, jelenleg mintegy 150-en járnak iskolabusszal: Újszentesről, Újmosnicáról és Győrödről.
Az iskolabuszos diákoknak mintegy egyharmada érkezik a településekről, a többiek a város különböző negyedeiben, főként a hat évvel ezelőtt megszűnt tagozatos iskolák körzetében ülnek fel az iskolabuszokra. A megyéből elsősorban Végvárról érkeznek diákjaink, közülük van, aki a bentlakást választja, és van, aki a napi ingázást. Ezenkívül vannak diákjaink Lugosról, Bodófalváról, Igazfalváról, Ótelekről és Zsombolyáról is.
– Akik pedig nem szeretnének ingázni, azoknak lehetőségük nyílik az iskola kollégiumában lakni.
– Iskolánk kollégiuma 50 férőhelyessé alakítható, jelenleg 40-en laknak benne. Minden évben igyekszünk javítani az életkörülményeket, a bentlakó diákok számára pedig sajátos programokat működtetünk, dolgozunk ki. A diákok 2–4 ágyas szobákban laknak, van saját tanulószobájuk, ebédlőjük, használhatják az intézmény sportpályáit, eszközeit. A bentlakó diákok közösségének saját önkormányzata van, igyekszünk a programok kialakításában odafigyelni a javaslatokra. A Bartók Alapítvány ösztöndíjjal segíti őket, s pályázati támogatásból a belvárosi református egyház együttműködésével melegebéd-program működik számukra.
Évente egy-egy identitáserősítő programot valósítunk meg, melynek fontos eleme mindig az, hogy a diákok „hazavigyenek” szülőfalujukba valamit a megszerzett tudásból. Az idei iskolai évben több tanulástámogató program is működik a PADOC Alapítvány révén: matematikából, magyar nyelv és irodalomból, informatikából és tanulástechnikából. Évek óta jól működik a pszichokör, valamint a kortárstanácsadásra épülő belső hálózat. Az elmúlt tanévtől kezdődően a tizenegyedikes diákok egyéni szakoktatási támogatást igényelhetnek egy-egy szakma elsajátításához. Jelenleg két bentlakó diákunk tanulja ki az iskola mellett a szakács-, illetve a pincérmesterséget. A jövőben gyakorlati készségeket fejlesztő műhelyt szeretnénk kialakítani és működtetni a kollégium keretében.
– Eközben Temesváron is épül szórványoktatási kollégium. Ez bartókos kezdeményezés? Milyen viszonyban van az iskola ezzel a kezdeményezéssel?
– A felső iskolások szórvány-szakkollégiumát ezelőtt 10 évvel tervezte meg a temesvári Szórvány Alapítvány egy olyan munkacsoportja, amelynek magam is tagja voltam. Az akkori tervek szerint mindenképpen olyan szakkollégiumot terveztünk megvalósítani, amely a Bartók-líceumot is erősíti. A jelenlegi elképzelések még alakulóban vannak. Bízom benne, hogy ezt az elvet most is sikerül érvényesíteni.
– Melyek a legfőbb okai annak, hogy a szórványnak számító Temesváron és környékén a magyar gyerekek jelentős része nem anyanyelven folytatja tanulmányait?
– A magyar szülők gyermekeire vonatkozó beiskolázási adatokat összegző statisztikákban Temes megye mindig a sor végén kullog. Általában azt tartják, hogy a gyerekeknek csupán negyede jár magyar iskolába. A mi felméréseink azt mutatják, hogy az iskolába lépő gyerekek nem tudnak már magyarul, és ez az elsődleges oka annak, hogy a magyar iskolaválasztás nem is kerül szóba. Ennek egyik oka a nyelvileg vegyes családok magas, 67 százalékos aránya.
Az elmúlt években növekedett a vegyes házasságokban születő gyermekek magyar iskolaválasztása, jelenleg már külön programokat működtetünk annak érdekében, hogy ezek a gyerekek megfelelően tanulják meg a nyelvet, és sikeresen illeszkedjenek be az iskolába. Ebben a munkában komoly segítséget jelentettek az Integratio Alapítvány kétnyelvűségprogramjai, az igényesen kidolgozott szülői tájékoztatók, a családok, óvodák és iskolák által mára már közkedvelt játékcsomagok. Továbbra is találkozunk olyan magyar családokkal, amelyek román iskolába íratják a gyermekeiket, de ez az arány jóval kisebb.
– Az iskolai gazdag programkínálat fényképei, rövid összegzései a közösségi hálón keresztül jutnak el a külvilághoz. Arra kérem, néhány fontosabbat emeljen ki!
– Egyik ilyen jól működő programunk a havi jelleggel megszervezett átszó- és alkotóház, amely mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeli diákjainknak nyújt tartalmas szabadidőprogramot. Kiemelném továbbá a testvérosztályok programjait, hiszen az elmúlt években kiépítettünk egy térségi iskolahálózatot a város óvodáival és a megye iskoláival. Minden elemi osztályunknak van egy partneróvodája és egy vidéki összevont elemi testvérosztálya. A felső tagozatos osztályaink pedig a vidéki felső tagozatos osztályokkal létesítettek kapcsolatokat.
Évente több közös tevékenységre is sor kerül: egymást meglátogatják az osztályközösségek, ilyenkor közös órákat is tartanak, de közösen mennek kirándulni vagy valamilyen kulturális rendezvényre. Igyekszünk minden olyan lehetőséget megragadni, amelyek az alkalmazható tudás kialakítását, a különböző tehetségterületek fejlesztését vagy a pályaválasztást segítik. A programok megvalósításába bevonjuk volt diákjainkat vagy a szülői közösséget, de sokszor működünk együtt a különböző civil szervezetekkel, intézményekkel.
Ha egy kezdeményezés jól alakul, abból igyekszünk hagyományt teremteni: így szervezzük meg most már évente a Tehetségnapot névadónk, Bartók Béla születésnapján, a Mesterségem címerét, a Tudományos Játszóházat, a Magyarok Európában rendezvényt vagy a Családi Sportnapot. Az idei tanévben sikerült iskolakertet létrehoznunk az iskolában és az óvoda épületében is. Reméljük, ezek a foglalkozások is rendszeressé válnak.
– Iskolai sikertörténetekről gyakran hallani. De mit jelent egy intézmény életében ennek az ellenkezője, amikor valami nem a tervek szerint alakul?
– A kevésbé sikeres történeteknek is fontos szerepük van: ezek jelzik a problémás területeket, a gondokat. Ha egy középiskolás diák abbahagyja az iskolát, azt komoly tünetnek tartom. Az elmúlt időszakban több olyan vidéki diákunk is volt, aki kimaradt. Az iskolatámogató programok egy része ezekből a helyzetekből okulva alakult meg. Ha egy diák nem talál legalább egy olyan szakkört, csoportot, programot, ahová szívesen jár, az szintén jelzés. Éppen a napokban végzünk egy felmérést azzal kapcsolatosan, hogy van-e minden diákunknak legalább egy „fogódzója”, egy közössége, ahová tartozhat, ahová szívesen jár.
– Minden bizonnyal Önnek is van prioritáslistája. Hogyha egy elemet kellene kiemelnie ebből, mi volna az?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy az iskolák ügye ténylegesen közügy legyen. Iskolatámogató környezet híján nagyon nehéz intézményt építeni, fejleszteni. Főként egy olyan társadalomban, amely nem tiszteli a pedagógusokat, ahol nem érték az erőfeszítést igénylő munka, a megszerzett tudás. Úgy gondolom, hogy ez közös felelősség.
– Szakmailag és emberileg mit jelent az ön számára, hogy a nemzeti ünnep alkalmából március 11-én Budapesten átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet?
– Mindenekelőtt megerősítést. Kevés olyan pillanat volt eddig az életemben, amikor számba vettem, összegeztem, értékeltem a munkámat, és a kitüntetés átvétele erre kicsit rákényszerített. De úgy érzem, még sok tervem van és sok tennivalóm. Emberileg külön kitüntetést jelentett az a sok kedves visszajelzés, őszinte öröm és gratuláció, amit szűkebb és tágabb környezetemből kaptam. Ezúton is köszönöm.
dr. Erdei Ildikó
1970-ben született Temesváron. Szülővárosában végzett általános iskolai tanulmányai után a nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumban szerez tanítói képesítést. 1997-ben a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen, pszichológia szakon diplomázik. 1988-tól a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban dolgozik, előbb tanító, majd iskolapszichológus 1991–2001 között, majd 2012-től napjainkig az intézmény igazgatója. 2003-tól külső munkatársa a Temesvári Nyugati Tudományegyetemnek. 2011-ben doktorál a Szegedi Tudományegyetemen. A Magyar Arany Érdemkereszttel tüntetik ki 2016. március 11-én a bánsági szórványmagyarságért végzett szakmai és közösségépítő munkája elismeréséül. 2011-től az MTA külső köztestületi tagja. Hazai és nemzetközi szórványoktatási és tudományos kutatási projektek résztvevője, számos szakpublikációt jegyez.
dr. Erdei Ildikó 1970-ben született Temesváron. Szülővárosában végzett általános iskolai tanulmányai után a nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumban szerez tanítói képesítést. 1997-ben a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen, pszichológia szakon diplomázik. 1988-tól a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban dolgozik, előbb tanító, majd iskolapszichológus 1991–2001 között, majd 2012-től napjainkig az intézmény igazgatója. 2003-tól külső munkatársa a Temesvári Nyugati Tudományegyetemnek. 2011-ben doktorál a Szegedi Tudományegyetemen. A Magyar Arany Érdemkereszttel tüntetik ki 2016. március 11-én a bánsági szórványmagyarságért végzett szakmai és közösségépítő munkája elismeréséül. 2011-től az MTA külső köztestületi tagja. Hazai és nemzetközi szórványoktatási és tudományos kutatási projektek résztvevője, számos szakpublikációt jegyez.
Dénes Gabriella
Krónika (Kolozsvár)
2016. május 19.
Figyelmeztet a határőrség (Illegális bevándorlás)
A határrendőrség felhívást intézett tegnap az ország nyugati, Magyarországgal határos megyéinek lakosságához, amelyben arra figyelmezteti őket, hogy embercsempészésnek minősül, és tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható a határsértő migránsok segítése.
A hatóság honlapján megjelent közlemény szerint az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amikor román állampolgárok segítettek migránsoknak vagy Romániától előzőleg menedéket igénylő külföldieknek abban, hogy megpróbálják illegálisan átlépni az ország nyugati határát. Az esetek többségében a migránsok Temes, Arad és Bihar megyei taxisokhoz vagy fuvarosokhoz fordultak, a szokásos viteldíjat meghaladó összeget ajánlva fel a fuvarért és a határ illegális átlépését megkönnyítő információkért. A határrendőrség arra figyelmezteti az alkalmi és hivatásos fuvarozókat, hogy ha valaki ilyen igénnyel fordul hozzájuk, azonnal értesítsék a hatóságokat, az államhatár illegális átlépéséhez nyújtott segítséget ugyanis 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Amennyiben a határsértő segítése anyagi előnyszerzés érdekében történik, az embercsempész 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A határrendőrség felhívást intézett tegnap az ország nyugati, Magyarországgal határos megyéinek lakosságához, amelyben arra figyelmezteti őket, hogy embercsempészésnek minősül, és tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható a határsértő migránsok segítése.
A hatóság honlapján megjelent közlemény szerint az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amikor román állampolgárok segítettek migránsoknak vagy Romániától előzőleg menedéket igénylő külföldieknek abban, hogy megpróbálják illegálisan átlépni az ország nyugati határát. Az esetek többségében a migránsok Temes, Arad és Bihar megyei taxisokhoz vagy fuvarosokhoz fordultak, a szokásos viteldíjat meghaladó összeget ajánlva fel a fuvarért és a határ illegális átlépését megkönnyítő információkért. A határrendőrség arra figyelmezteti az alkalmi és hivatásos fuvarozókat, hogy ha valaki ilyen igénnyel fordul hozzájuk, azonnal értesítsék a hatóságokat, az államhatár illegális átlépéséhez nyújtott segítséget ugyanis 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Amennyiben a határsértő segítése anyagi előnyszerzés érdekében történik, az embercsempész 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. május 20.
„Remélem, hogy a tárogató kitárja az emberek lelkét!”
Jótékonysági koncert az újkissodai református templomban
A Temesvárhoz tartozó Újkissodán nemrég szentelték fel az új református templomot. A templomszentelésen részt vett Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész, aki május 18-án, szerdán visszatért Temesvárra és jótékonysági koncertet adott az új templom javára. Az eseményen részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, temesvári polgármesterjelölt és Farkas Imre, az RMDSZ temesvári tanácsosjelöltje is.
A jótékonysági koncert résztvevőit és a vendégművészt Bálint Sándor házigazda lelkipásztor köszöntötte. Vesztergám Miklós színvonalas műsorát a tárogató történetének bemutatására alapozta, a kuruckortól napjainkig. A kalocsai művész kurucnótákat, hazafias, nemzeti érzelmű nótákat, erdélyi, székely nótákat és katonadalokat, verbunkosokat adott elő, nagy tapsot aratva.
„Nagyon jó érzés volt a templomszentelésen részt venni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vesztergám Miklós –, nem túl gyakori dolog a mai világban, hogy egy templom felépüljön, és tudom, hogy a szórványvidéken ez még nehezebb feladat. Szeretnék valamivel besegíteni a folytatáshoz, hiszen tudom, hogy még sok a pótolnivaló, székely kapu, kerítés készül és a harang is hiányzik. Ezért felajánlottam, hogy egy vagy akár több jótékonysági koncertet is szívesen megtartok. Nekem szívügyem a tárogató, és szeretném a tárogatóval kitárni a jó emberek lelkét!”
„Egy ház mellett illik, hogy kerítés is legyen, meg kapu, amelyik kinyíljon a betérőnek – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Bálint Sándor, az újkissodai református templom lelkipásztora. – Én egy székely kapura gondoltam, amilyenen gyermekkoromban kijártam, meg hazamentem. Ennek a mai estének a bevételét ennek az újabb álmomnak a megvalósítására szeretnénk felhasználni. A kapu mellett kerítés is lesz, betontégla elemekből, és közötte léckerítés, aminek a felső részén vagy tűzlángok vagy tulipánok lesznek. Ezzel még egyszer üzenni szeretnénk a városnak, hogy ezen a környéken jó magyar emberek laknak!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Jótékonysági koncert az újkissodai református templomban
A Temesvárhoz tartozó Újkissodán nemrég szentelték fel az új református templomot. A templomszentelésen részt vett Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész, aki május 18-án, szerdán visszatért Temesvárra és jótékonysági koncertet adott az új templom javára. Az eseményen részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, temesvári polgármesterjelölt és Farkas Imre, az RMDSZ temesvári tanácsosjelöltje is.
A jótékonysági koncert résztvevőit és a vendégművészt Bálint Sándor házigazda lelkipásztor köszöntötte. Vesztergám Miklós színvonalas műsorát a tárogató történetének bemutatására alapozta, a kuruckortól napjainkig. A kalocsai művész kurucnótákat, hazafias, nemzeti érzelmű nótákat, erdélyi, székely nótákat és katonadalokat, verbunkosokat adott elő, nagy tapsot aratva.
„Nagyon jó érzés volt a templomszentelésen részt venni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vesztergám Miklós –, nem túl gyakori dolog a mai világban, hogy egy templom felépüljön, és tudom, hogy a szórványvidéken ez még nehezebb feladat. Szeretnék valamivel besegíteni a folytatáshoz, hiszen tudom, hogy még sok a pótolnivaló, székely kapu, kerítés készül és a harang is hiányzik. Ezért felajánlottam, hogy egy vagy akár több jótékonysági koncertet is szívesen megtartok. Nekem szívügyem a tárogató, és szeretném a tárogatóval kitárni a jó emberek lelkét!”
„Egy ház mellett illik, hogy kerítés is legyen, meg kapu, amelyik kinyíljon a betérőnek – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Bálint Sándor, az újkissodai református templom lelkipásztora. – Én egy székely kapura gondoltam, amilyenen gyermekkoromban kijártam, meg hazamentem. Ennek a mai estének a bevételét ennek az újabb álmomnak a megvalósítására szeretnénk felhasználni. A kapu mellett kerítés is lesz, betontégla elemekből, és közötte léckerítés, aminek a felső részén vagy tűzlángok vagy tulipánok lesznek. Ezzel még egyszer üzenni szeretnénk a városnak, hogy ezen a környéken jó magyar emberek laknak!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 22.
Barátságra buzdító fesztivál Szejkén
A Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál ötvenedik kiadásán tizenkét tánccsoport vett részt vasárnap. A Romániában élő nemzeti kisebbségek ezúttal nemcsak a szejkefürdői színpadon léptek fel, hanem a székelyudvarhelyi Bethlen-negyedi parkban is.
A fúvószenekar ébresztette Székelyudvarhelyt vasárnap, majd népviseleti parádéval hívogatták az érdeklődőket a Szejkefürdőre, a fél évszázados Szejke-fesztivál gálaműsorára, ahol Elekes Gyula főszervező és Bunta Levente udvarhelyi polgármester köszöntőbeszéde után a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptáncegyüttes székelyföldi táncokkal kezdte el az előadások sorozatát. A tizenkét tánccsoport között voltak rutének, orosz-lipovánok, olaszok, szászok, görögök, bolgárok, szerbek, tatárok és ukránok is, de fellépett a magyarországi Bodrog és a székelyudvarhelyi Seríttő néptáncegyüttes is.
„Hét kisebbség van községünkben, Németperegben, ezért nagyon nehéz megtartani a különböző kultúrákat, hiszen mindenki »lop« egy kicsit a másikéból: vegyes házasságok születnek, a szülők más-más kisebbségből származnak. Ennek ellenére mégis sikerül átadni örökségünket, kultúránkat, és ennek nagyon örvendünk” – mondta Viorica Bojcsuk, az Arad megyéből érkezett ruszin Holoboc néptáncegyüttes vezetője. Mint elmondta, otthon ruszinul beszélnek, ám az iskolában már mindenki románul kommunikál, ennek ellenére vannak olyan szülők, akik fontosnak tartják az anyanyelvet, így a családban sokan ruszinul beszélgetnek.
A Romániai Olaszok Egyesületét képviselve érkezett a Szejke-fesztiválra a Di nuovo Insieme Jászvásárból. Petre Șușu, az együttes koreográfusa elmondta, a közösség a 19. században a Tulcea megyei Greci községbe érkezett olasz telepesek leszármazottaiból alakult ki, akik kőbányában dolgoztajak akkor. Nemcsak az olasz kisebbség tagjai léptek be a tánccsoportba, hanem olyanok is, akik vonzódnak az olasz kultúrához. Sokan vannak a közösségben, akik már nem beszélik a nyelvet, hiszen közelükben olyanok élnek, akiket nem érdekel, hogy egy kisebbség tagjai. Petre Șușu szerint a romániai olaszok hagyományai elvesztek, csupán néhány dalt sikerült összegyűjteniük a dobruzsai községben élő öregektől.
Az ukrán kisebbség kultúráját a Temes megyei Csukásból érkezett Kalena együttes képviselte a Szejke-fesztiválon. Mariana Brașoveanu, a táncegyüttes vezetője elmondta, az ő ukrán közösségük azokból a máramarosi ukránokból alakult ki, akik a Bánságba költöztek. „Mivel a térség nagyon erősen ragaszkodik a bánsági hagyományokhoz, mi meg elég messze vagyunk az ukrán határtól, sokan inkább a román kultúrához vonzódnak. Saját kultúránk megőrzéséért alapítottuk meg a csoportot, hogy gyerekeink is tanulják meg dalainkat, táncainkat” – mondta.
Veres Réka |
Székelyhon.ro
A Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál ötvenedik kiadásán tizenkét tánccsoport vett részt vasárnap. A Romániában élő nemzeti kisebbségek ezúttal nemcsak a szejkefürdői színpadon léptek fel, hanem a székelyudvarhelyi Bethlen-negyedi parkban is.
A fúvószenekar ébresztette Székelyudvarhelyt vasárnap, majd népviseleti parádéval hívogatták az érdeklődőket a Szejkefürdőre, a fél évszázados Szejke-fesztivál gálaműsorára, ahol Elekes Gyula főszervező és Bunta Levente udvarhelyi polgármester köszöntőbeszéde után a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptáncegyüttes székelyföldi táncokkal kezdte el az előadások sorozatát. A tizenkét tánccsoport között voltak rutének, orosz-lipovánok, olaszok, szászok, görögök, bolgárok, szerbek, tatárok és ukránok is, de fellépett a magyarországi Bodrog és a székelyudvarhelyi Seríttő néptáncegyüttes is.
„Hét kisebbség van községünkben, Németperegben, ezért nagyon nehéz megtartani a különböző kultúrákat, hiszen mindenki »lop« egy kicsit a másikéból: vegyes házasságok születnek, a szülők más-más kisebbségből származnak. Ennek ellenére mégis sikerül átadni örökségünket, kultúránkat, és ennek nagyon örvendünk” – mondta Viorica Bojcsuk, az Arad megyéből érkezett ruszin Holoboc néptáncegyüttes vezetője. Mint elmondta, otthon ruszinul beszélnek, ám az iskolában már mindenki románul kommunikál, ennek ellenére vannak olyan szülők, akik fontosnak tartják az anyanyelvet, így a családban sokan ruszinul beszélgetnek.
A Romániai Olaszok Egyesületét képviselve érkezett a Szejke-fesztiválra a Di nuovo Insieme Jászvásárból. Petre Șușu, az együttes koreográfusa elmondta, a közösség a 19. században a Tulcea megyei Greci községbe érkezett olasz telepesek leszármazottaiból alakult ki, akik kőbányában dolgoztajak akkor. Nemcsak az olasz kisebbség tagjai léptek be a tánccsoportba, hanem olyanok is, akik vonzódnak az olasz kultúrához. Sokan vannak a közösségben, akik már nem beszélik a nyelvet, hiszen közelükben olyanok élnek, akiket nem érdekel, hogy egy kisebbség tagjai. Petre Șușu szerint a romániai olaszok hagyományai elvesztek, csupán néhány dalt sikerült összegyűjteniük a dobruzsai községben élő öregektől.
Az ukrán kisebbség kultúráját a Temes megyei Csukásból érkezett Kalena együttes képviselte a Szejke-fesztiválon. Mariana Brașoveanu, a táncegyüttes vezetője elmondta, az ő ukrán közösségük azokból a máramarosi ukránokból alakult ki, akik a Bánságba költöztek. „Mivel a térség nagyon erősen ragaszkodik a bánsági hagyományokhoz, mi meg elég messze vagyunk az ukrán határtól, sokan inkább a román kultúrához vonzódnak. Saját kultúránk megőrzéséért alapítottuk meg a csoportot, hogy gyerekeink is tanulják meg dalainkat, táncainkat” – mondta.
Veres Réka |
Székelyhon.ro
2016. június 1.
Tudtuk nélkül kísérleteztek betegeken
Összesen 31 kórházban foglaltak le tegnap iratokat és mintákat Argeş, Botoşani, Buzău, Brassó, Kolozs, Constanţa, Dâmboviţa, Dolj, Iaşi, Maros, Neamţ, Prahova, Suceava, Szeben, Temes és Vrancea megyék területén házkutatások során.
Az ügyészek egyebek közt arra gyanakszanak, hogy az orvosok pszichés betegségek kezelésére használt gyógyszerekkel végeztek klinikai teszteket úgy, hogy az állítólagos önkéntesek beleegyezését meghamisították. A cél e gyógyszerek engedélyeztetése, piacra dobása volt. Források szerint Kolozs megyében az Onkológiai Intézetbe, a Megyei Sürgősségi Kórház 2-es és 3-as pszichiátriai osztályára, valamint a tordai városi kórházba szálltak ki az ügyészek.
Szabadság (Kolozsvár)
Összesen 31 kórházban foglaltak le tegnap iratokat és mintákat Argeş, Botoşani, Buzău, Brassó, Kolozs, Constanţa, Dâmboviţa, Dolj, Iaşi, Maros, Neamţ, Prahova, Suceava, Szeben, Temes és Vrancea megyék területén házkutatások során.
Az ügyészek egyebek közt arra gyanakszanak, hogy az orvosok pszichés betegségek kezelésére használt gyógyszerekkel végeztek klinikai teszteket úgy, hogy az állítólagos önkéntesek beleegyezését meghamisították. A cél e gyógyszerek engedélyeztetése, piacra dobása volt. Források szerint Kolozs megyében az Onkológiai Intézetbe, a Megyei Sürgősségi Kórház 2-es és 3-as pszichiátriai osztályára, valamint a tordai városi kórházba szálltak ki az ügyészek.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 5.
Végeredmény: Kovászna megye Hargita előtt
Alig, de megelőzte Kovászna megye Hargitát az utolsó pillanatig, tehát az este kilencig leadott voksokat illetően: míg előbbi megyében 43,69 százalékos volt a részvételi arány, addig a hargitai szavazók 43,48 százalékban járultak az urnák elé.
Ezzel Hargita megye sereghajtó a székelyföldi megyék sorában, sőt az országos negyvenkettes (megyéket és a fővárost összesítő) lista utolsó negyedik helyén áll. Utolsó ötödik Kovászna megye.
Maros megye a végén is jól teljesített, tizenhetedik helyével a középmezőnyben végzett 51,51 százalékos részvétellel. Ezzel az országos átlagot (48,27 százalékot) is felülmúlták.
A legmagasabb arányú részvételt a Giurgiu megyeiek érték el 62,99 százalékkal, majd jön Teleorman 60,55 százalékkal, illetve Olt megye 60,28 százalékkal.
A lista legvégén a bukarestiek zártak 33,09 százalékos részvételi aránnyal, aztán a Temes megyeiek 40,59 százalékkal, illetve Iași megye 42,18 százalékkal. S itt következik a már említette arányokkal Hargita, illetve Kovászna megye.
A vidéki–városi arányokat tekintve a végeredmény a következő: a városi szavazók 39,80 százalékos részvétellel zártak, míg a vidékiek 59,71 százalékkal.
Székelyhon.ro
Alig, de megelőzte Kovászna megye Hargitát az utolsó pillanatig, tehát az este kilencig leadott voksokat illetően: míg előbbi megyében 43,69 százalékos volt a részvételi arány, addig a hargitai szavazók 43,48 százalékban járultak az urnák elé.
Ezzel Hargita megye sereghajtó a székelyföldi megyék sorában, sőt az országos negyvenkettes (megyéket és a fővárost összesítő) lista utolsó negyedik helyén áll. Utolsó ötödik Kovászna megye.
Maros megye a végén is jól teljesített, tizenhetedik helyével a középmezőnyben végzett 51,51 százalékos részvétellel. Ezzel az országos átlagot (48,27 százalékot) is felülmúlták.
A legmagasabb arányú részvételt a Giurgiu megyeiek érték el 62,99 százalékkal, majd jön Teleorman 60,55 százalékkal, illetve Olt megye 60,28 százalékkal.
A lista legvégén a bukarestiek zártak 33,09 százalékos részvételi aránnyal, aztán a Temes megyeiek 40,59 százalékkal, illetve Iași megye 42,18 százalékkal. S itt következik a már említette arányokkal Hargita, illetve Kovászna megye.
A vidéki–városi arányokat tekintve a végeredmény a következő: a városi szavazók 39,80 százalékos részvétellel zártak, míg a vidékiek 59,71 százalékkal.
Székelyhon.ro
2016. június 6.
Alacsony részvétel, nagy fordulatok (Önkormányzati választások)
18 265 000 polgárt vártak tegnap az ország területén berendezett 18 ezer szavazókörzetbe, de ennél sokkal kevesebben mentek el, az országos átlag alig 48,43 százalék, jóval kevesebb a 2012-es 56 százaléknál. A legnagyobb arányban a déli megyék falvainak lakossága szavazott, a legkisebb érdeklődést Bukarestben mérték, ott a választók alig 33,3 százaléka tartotta érdemesnek a megjelenést.
A szavazókedv Giurgiu megyében volt a legmagasabb, ott a felnőtt lakosság 63,24 százaléka élt választási jogával. Ugyancsak 60 százalék fölötti részvételt jegyeztek Teleorman és Olt megyében, hátulról a második Temes megye 40,77 és Iaşi megye 42,33 százalékkal. A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állított. A három magyar politikai szervezet – RMDSZ, EMNP, MPP – színeiben csaknem 12 ezer jelölt indult, de a magyarlakta vidékeken átlag alatti részvételt jegyeztek az urnáknál. Az idei választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelték a voksolásra jelentkezők személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrizte, hogy jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt. Az új módszer a várakozások ellenére olajozottan működött, de szabálysértések és törvényszegések is akadtak bőven. Rendellenességek A választások első komolyabb rendellenességét Maros megyéből jelezték, ahol a prefektusi hivatal a törvényben előírtnál több mint ötvenezerrel kevesebb szavazócédulát rendelt. Az Agerpres hírügynökség szerint Lucian Goga prefektus „tévedése” annak tudható be, hogy a választói névjegyzékben csak 426 ezer név szerepel, míg a megyei választási bizottság 484 ezer voksolásra jogosult személyről tud. Szombaton állítólag további szavazólapokat nyomtattak, amelyeket azonban nem osztottak ki, fegyveresek őrizték őket. A három magyar párt által támogatott független magyar polgármesterjelölt, Soós Zoltán szerint fennáll a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni, ennek ellensúlyozásaként minél magasabb részvételre buzdították a választókat. Az eset miatt a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is a prefektus lemondását követelte. Szatmárnémetiben tömegesen készítettek ideiglenes lakcímeket a választás napján. Ezekkel – pótlistán – bárki szavazhatott, aki igazolta, hogy az adott szavazókörzethez tartozik. Az RMDSZ szatmári sajtóreferense szerint a lakosság-nyilvántartó hivatal vezetősége többszöri megkeresésükre sem közölte, hogy pontosan hány ideiglenes lakcím készült tegnap, de a helybeliek jelzései szerint délután is nagy sor volt a hivatalban. Ez azért különös, mert Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is nagy eséllyel indultak a magyar jelöltek a román polgármesterek leváltására. Csíkszeredában Borboly Csaba megyeitanács-elnök és felesége pótlistán szavazott, mert nem szerepelt annak a szavazókörzetnek a listáján, ahol voksolni szokott. Székelyudvarhelyen estefelé kétszáz roma verődött össze a többnyire romák által lakott Budvár negyedben, de nem derült ki, hogy miért; a rendőrség közbelépésére szétoszlottak. Szentegyházán parajdi szavazólapok keveredtek a helyiek közé, Marosvásárhely egyik körzetében pedig Fehér megyei szavazólapokat találtak. A Iaşi megyei Mosna községben két szavazókörzetben is nulla volt a részvételi arány, a jegyzékben szereplő 3700 választópolgár egyike sem ment el szavazni. Mindannyian moldovaiak, és azonos a lakcímük is: a községi rendőrfőnök tulajdonában levő tömbházlakásba vannak bejelentve. Egy Buzău megyei község hét szavazókörzetében négy órára leállították a szavazást, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu megyében több százan szavaztak pótlistán. Országszinten 494 kihágásra vagy törvényszegésre vonatkozó panaszt tettek le, ez nagyjából fele a négy évvel ezelőtti számnak, és a kivizsgálások során 40 százalékuk megalapozatlannak bizonyult – de 78 panasz nyomán 57 személy ellen bűnvádi kivizsgálást indítanak. 92 bírságot róttak ki választási szabálysértések miatt, összértékük 42 610 lej. Ki miért szavazott
Azokra szavaztam, akikben megbízom, de a humán erőforrások nagyobb regenerálódására számítottam – jelentette ki Dacian Cioloş kormányfő, aki feleségével együtt Zilahon szavazott a reggeli órákban. Klaus Iohannis államfő szokatlanul későn, 18.30-kor jelent meg a lakcíme szerinti választókörzetben, állítólag műszaki okok miatt nem tudott korábban menni. Kijövet azt nyilatkozta, hogy először választ Bukarestben, amely már saját városa is, ezért egy modern, európai fővárosra szavazott. Felesége, Carmen Iohannis már a déli órákban leadta szavazatát Nagyszebenben. A magyar emberek biztonságára szavaztam – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szülőfalujában, Csíkkarcfalván szavazott tegnap „arra az erős érdekképviseletre, amely a tömbmagyarságban, a szórványban és a vegyes környezetben élő magyarok számára ugyanazt jelenti: biztonságot és a közösség szolgálatát”. Markó Béla volt RMDSZ-elnök is az erős önkormányzatokra szavazott, „és egyben arra, hogy Romániában folytatódjon a decentralizáció, vagyis annak a folyamata, hogy minden fontos döntés a helyi közösségek kezébe kerüljön”. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter a megújulásra voksolt: szerinte a fiataloknak is dönteniük kell jövőjüket illetően. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke Nagyváradon szavazott, majd azt nyilatkozta: a rendszerváltozásnak része kell hogy legyen a választás szabadsága, és reméli, hogy szavazatával hozzájárul a rendszerváltozás folytatásához.
Biró Zsolt MPP-elnök Marossárpatakon élt a választás szabadságával, elsősorban a magyar érdekérvényesítés, illetve pártja megerősödésének reményében, hogy képviselni tudják az önkormányzatok szintjén azt a programot, amellyel a választók elé álltak. Éjféli mérleg
Az urnazáráskor nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint Bukarestben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje, Gabriela Firea kényelmesen, a leadott szavazatok bő 42 százalékával megnyerte a küzdelmet, utána Dan Nicuşor, a Mentsük meg Bukarestet Szövetség (MBSZ) jelöltje közel 30 százalékot kapott, az NLP jelöltje, Cătălin Predoiu 12–13 százalékkal a harmadik lett. A hat kerületből ötöt szintén SZDP-s politikusok nyertek el, az első kerületben azonban – meglepetésre – a francia Clotilde Armand (MBSZ) győzött. Kolozsváron Emil Boc 69 százalékkal nyert, a második helyen – 12 százalékkal – az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna végzett. A helyi RMDSZ-listára 15,4 százalék szavazott, három százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt.
Több városban korrupciós eljárás alatt levő elöljárókat választottak vissza: a craiovai Lia Olguţa Vasilescu, a nagybányai Cătălin Cherecheş, a bukaresti Marian Vanghelie és a brassói Gheorghe Scripcaru is újrázik. Nagyszebennek újra szász polgármestere lesz: a Német Demokrata Fórum jelöltje, Astrid Cora Fodor lazán megelőzte kihívóit.
Csíkszeredában az RMDSZ-es Ráduly Róbertet újraválasztották, Székelyudvarhelyen az EMNT–MPP szövetség jelöltje, Gálfi Árpád rávert az RMDSZ-es Arros Orsolyára és a független (volt RMDSZ-es) Bunta Leventére, Szentegyházán is MPP-s polgármester lesz. Az RMDSZ-nek 54 polgármestere van indulásból (mert nem volt ellenjelöltjük), de Kovács Péter ügyvezető elnök kétszázra számít; éjfél előtt már százötven biztos befutó volt. A magyarság számára legszorosabb verseny Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen és Szászrégenben volt, utóbbit Nagy András 250 szavazattal elvesztette. A két nagyvárosból 1 órakor még nem volt eredmény.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
18 265 000 polgárt vártak tegnap az ország területén berendezett 18 ezer szavazókörzetbe, de ennél sokkal kevesebben mentek el, az országos átlag alig 48,43 százalék, jóval kevesebb a 2012-es 56 százaléknál. A legnagyobb arányban a déli megyék falvainak lakossága szavazott, a legkisebb érdeklődést Bukarestben mérték, ott a választók alig 33,3 százaléka tartotta érdemesnek a megjelenést.
A szavazókedv Giurgiu megyében volt a legmagasabb, ott a felnőtt lakosság 63,24 százaléka élt választási jogával. Ugyancsak 60 százalék fölötti részvételt jegyeztek Teleorman és Olt megyében, hátulról a második Temes megye 40,77 és Iaşi megye 42,33 százalékkal. A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állított. A három magyar politikai szervezet – RMDSZ, EMNP, MPP – színeiben csaknem 12 ezer jelölt indult, de a magyarlakta vidékeken átlag alatti részvételt jegyeztek az urnáknál. Az idei választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelték a voksolásra jelentkezők személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrizte, hogy jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt. Az új módszer a várakozások ellenére olajozottan működött, de szabálysértések és törvényszegések is akadtak bőven. Rendellenességek A választások első komolyabb rendellenességét Maros megyéből jelezték, ahol a prefektusi hivatal a törvényben előírtnál több mint ötvenezerrel kevesebb szavazócédulát rendelt. Az Agerpres hírügynökség szerint Lucian Goga prefektus „tévedése” annak tudható be, hogy a választói névjegyzékben csak 426 ezer név szerepel, míg a megyei választási bizottság 484 ezer voksolásra jogosult személyről tud. Szombaton állítólag további szavazólapokat nyomtattak, amelyeket azonban nem osztottak ki, fegyveresek őrizték őket. A három magyar párt által támogatott független magyar polgármesterjelölt, Soós Zoltán szerint fennáll a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni, ennek ellensúlyozásaként minél magasabb részvételre buzdították a választókat. Az eset miatt a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is a prefektus lemondását követelte. Szatmárnémetiben tömegesen készítettek ideiglenes lakcímeket a választás napján. Ezekkel – pótlistán – bárki szavazhatott, aki igazolta, hogy az adott szavazókörzethez tartozik. Az RMDSZ szatmári sajtóreferense szerint a lakosság-nyilvántartó hivatal vezetősége többszöri megkeresésükre sem közölte, hogy pontosan hány ideiglenes lakcím készült tegnap, de a helybeliek jelzései szerint délután is nagy sor volt a hivatalban. Ez azért különös, mert Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is nagy eséllyel indultak a magyar jelöltek a román polgármesterek leváltására. Csíkszeredában Borboly Csaba megyeitanács-elnök és felesége pótlistán szavazott, mert nem szerepelt annak a szavazókörzetnek a listáján, ahol voksolni szokott. Székelyudvarhelyen estefelé kétszáz roma verődött össze a többnyire romák által lakott Budvár negyedben, de nem derült ki, hogy miért; a rendőrség közbelépésére szétoszlottak. Szentegyházán parajdi szavazólapok keveredtek a helyiek közé, Marosvásárhely egyik körzetében pedig Fehér megyei szavazólapokat találtak. A Iaşi megyei Mosna községben két szavazókörzetben is nulla volt a részvételi arány, a jegyzékben szereplő 3700 választópolgár egyike sem ment el szavazni. Mindannyian moldovaiak, és azonos a lakcímük is: a községi rendőrfőnök tulajdonában levő tömbházlakásba vannak bejelentve. Egy Buzău megyei község hét szavazókörzetében négy órára leállították a szavazást, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu megyében több százan szavaztak pótlistán. Országszinten 494 kihágásra vagy törvényszegésre vonatkozó panaszt tettek le, ez nagyjából fele a négy évvel ezelőtti számnak, és a kivizsgálások során 40 százalékuk megalapozatlannak bizonyult – de 78 panasz nyomán 57 személy ellen bűnvádi kivizsgálást indítanak. 92 bírságot róttak ki választási szabálysértések miatt, összértékük 42 610 lej. Ki miért szavazott
Azokra szavaztam, akikben megbízom, de a humán erőforrások nagyobb regenerálódására számítottam – jelentette ki Dacian Cioloş kormányfő, aki feleségével együtt Zilahon szavazott a reggeli órákban. Klaus Iohannis államfő szokatlanul későn, 18.30-kor jelent meg a lakcíme szerinti választókörzetben, állítólag műszaki okok miatt nem tudott korábban menni. Kijövet azt nyilatkozta, hogy először választ Bukarestben, amely már saját városa is, ezért egy modern, európai fővárosra szavazott. Felesége, Carmen Iohannis már a déli órákban leadta szavazatát Nagyszebenben. A magyar emberek biztonságára szavaztam – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szülőfalujában, Csíkkarcfalván szavazott tegnap „arra az erős érdekképviseletre, amely a tömbmagyarságban, a szórványban és a vegyes környezetben élő magyarok számára ugyanazt jelenti: biztonságot és a közösség szolgálatát”. Markó Béla volt RMDSZ-elnök is az erős önkormányzatokra szavazott, „és egyben arra, hogy Romániában folytatódjon a decentralizáció, vagyis annak a folyamata, hogy minden fontos döntés a helyi közösségek kezébe kerüljön”. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter a megújulásra voksolt: szerinte a fiataloknak is dönteniük kell jövőjüket illetően. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke Nagyváradon szavazott, majd azt nyilatkozta: a rendszerváltozásnak része kell hogy legyen a választás szabadsága, és reméli, hogy szavazatával hozzájárul a rendszerváltozás folytatásához.
Biró Zsolt MPP-elnök Marossárpatakon élt a választás szabadságával, elsősorban a magyar érdekérvényesítés, illetve pártja megerősödésének reményében, hogy képviselni tudják az önkormányzatok szintjén azt a programot, amellyel a választók elé álltak. Éjféli mérleg
Az urnazáráskor nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint Bukarestben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje, Gabriela Firea kényelmesen, a leadott szavazatok bő 42 százalékával megnyerte a küzdelmet, utána Dan Nicuşor, a Mentsük meg Bukarestet Szövetség (MBSZ) jelöltje közel 30 százalékot kapott, az NLP jelöltje, Cătălin Predoiu 12–13 százalékkal a harmadik lett. A hat kerületből ötöt szintén SZDP-s politikusok nyertek el, az első kerületben azonban – meglepetésre – a francia Clotilde Armand (MBSZ) győzött. Kolozsváron Emil Boc 69 százalékkal nyert, a második helyen – 12 százalékkal – az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna végzett. A helyi RMDSZ-listára 15,4 százalék szavazott, három százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt.
Több városban korrupciós eljárás alatt levő elöljárókat választottak vissza: a craiovai Lia Olguţa Vasilescu, a nagybányai Cătălin Cherecheş, a bukaresti Marian Vanghelie és a brassói Gheorghe Scripcaru is újrázik. Nagyszebennek újra szász polgármestere lesz: a Német Demokrata Fórum jelöltje, Astrid Cora Fodor lazán megelőzte kihívóit.
Csíkszeredában az RMDSZ-es Ráduly Róbertet újraválasztották, Székelyudvarhelyen az EMNT–MPP szövetség jelöltje, Gálfi Árpád rávert az RMDSZ-es Arros Orsolyára és a független (volt RMDSZ-es) Bunta Leventére, Szentegyházán is MPP-s polgármester lesz. Az RMDSZ-nek 54 polgármestere van indulásból (mert nem volt ellenjelöltjük), de Kovács Péter ügyvezető elnök kétszázra számít; éjfél előtt már százötven biztos befutó volt. A magyarság számára legszorosabb verseny Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen és Szászrégenben volt, utóbbit Nagy András 250 szavazattal elvesztette. A két nagyvárosból 1 órakor még nem volt eredmény.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. június 6.
Vége a szavazásnak
A 21 órai urnazárás után a Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a részvételi arányokat. A 21.30 órai közlemény értelmében a szavazati joggal rendelkező Arad megyei lakosok 49,27%-a szavazott vasárnap. Temes megyében ez az arány 40,59%, Hunyadon 50,84, Fehér megyében 53,21, Krassó-Szörényben 50,26%.
Jelenleg az Exit Poll eredményeit várja mindenki.
A liberálisok (PNL) szerint Gheorghe Falcă aradi polgármesterjelölt közel 50%-al megszerezte a negyedik mandátumát, a szavazatok tekintetében második helyen áll a PSD által támogatott Sebastian Bulumac független jelölt. Végleges adatokat azonban majd csak a hétfői nap folyamán közöl a Megyei Választási Iroda.
Nyugati Jelen (Arad)
A 21 órai urnazárás után a Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a részvételi arányokat. A 21.30 órai közlemény értelmében a szavazati joggal rendelkező Arad megyei lakosok 49,27%-a szavazott vasárnap. Temes megyében ez az arány 40,59%, Hunyadon 50,84, Fehér megyében 53,21, Krassó-Szörényben 50,26%.
Jelenleg az Exit Poll eredményeit várja mindenki.
A liberálisok (PNL) szerint Gheorghe Falcă aradi polgármesterjelölt közel 50%-al megszerezte a negyedik mandátumát, a szavazatok tekintetében második helyen áll a PSD által támogatott Sebastian Bulumac független jelölt. Végleges adatokat azonban majd csak a hétfői nap folyamán közöl a Megyei Választási Iroda.
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 7.
Rostás-Péter István: Hogy az a néhány voks...
Vége-hossza nincs latolgatások helyett munkahipotézisként eleve elfogadhattuk a közhelyes indítást: atipikus kampány ide vagy oda, június hatodikára virradva nem csak a fáradtságtól dörzsöljük majd a szemünket; lesznek meglepetések (is) a helyhatósági választásokon. Esélyes(nek tartott) jelöltek bukása, szoros eredmények, és miért ne: ugyancsak váratlannak számító döntetlenek.
S hozzájuk szoros csatolmányban a magyarázatok tömkelege. Miszerint a jobboldal ha összefogott volna, ha a számlálóbizottságban résen lettek volna, ha az előrejelzés dacára estére nem zúdul a település nyakába a zivatar, ha a kampánystáb eljut abba a két utolsó utcába is… hogy most csak a gyakoribbakat említsük.
Mert a pengeélen táncoló eredmény sok mindent kihozhat a küzdő felekből. Viszonylag friss példa a schógoroké: majdnem egy napig billegett az ország, mert a két elnökjelölt közötti eltérés oly csekély volt, hogy a levélben leadott szavazatok döntöttek végül. Várakozás közben egyik finalista sem hiszterizálódott, igazi úriemberekként az ilyenkor elvárható visszafogott stílusban nyilatkoztak. Fárasztó választási hadjárat végén akár érthető is lett volna, ha irritáltak, vagdalkoznak, kiengedik a gőzt, de nem... megtanulták, hogy a küzdelemhez hozzátartozik a győzelem, de a vereség menedzselése is: a viadal nyertese ne legyen harsány, az alulmaradt meg ne kezdjen hozzá az első pillanatban ellenfele támadásához. Pedig a helyzet valóban fura volt: Ausztriában mintegy 31 ezer voks (mondjuk egy désnyi lakosság) döntötte el, hogy ki legyen a 8 és fél milliós állam első embere, még ha az osztrák berendezkedésben az elnöknek korántsem jut is annyi jogkör és mozgástér, mint mifelénk.
De most nem a szélsőjobb fordulattól épphogy megmenekült Ausztria a téma, hanem a szoros eredmények és ami mögöttük rejlik-feszül. Olyan esetre is számíthattunk nálunk is, ahol pontosan egálban lesznek a vetélkedők. A 2014-es magyarországi helyhatósági választásokon nem kevesebb mint hét településen kellett emiatt újrajátszani. Egy félrecsúszott pecsét miatt, akár. Most Temes és Buzău megye egy-egy településén alakult ki teljes szavazategyenlőség, és kell megismételni a polgármester-választást.
Izgalmas lehet felkutatni, hogy mennyire osztja valójában ketté a települést egy ilyen helyzet, s ha igen, miként fog további négy esztendőt át és megélni az a közösség, hogy van-e helyi forrásból fakadó elegendő bölcsesség a dolgok kezelésére, ha már az egyik tábor egy miccentésnyivel elébb kerül és jogart ragad, jogot formál a döntésre.
A valóban aktív (tehát nem muszáj) ellenzékiség és a velejéig konszenzusos vezetési alapállás szinte egyszerre kellene hogy hasson, hogy a mandátumnyi idő ne vesszen kárba steril viták és végtelenített ellenszegülések okán. Ez így didaktikus, moralizáló, általános elvárás – de egyszersmind az egyetlen járható út. A kampányban tehát (bármennyire feszített iramú is lenne) elkelne egy B terveket skiccelő csapat, hogy a voksszámlálástól elfáradt tekintetek tulajdonosai másnap hajnalban a kávésbögrébe kapaszkodva ne azt a pár cédulát hibáztassák a kudarcért, s a buktát se földindulásként érzékeljék, hanem egy újabb tanulságokkal telített kihívás előszavának.
maszol.ro
Vége-hossza nincs latolgatások helyett munkahipotézisként eleve elfogadhattuk a közhelyes indítást: atipikus kampány ide vagy oda, június hatodikára virradva nem csak a fáradtságtól dörzsöljük majd a szemünket; lesznek meglepetések (is) a helyhatósági választásokon. Esélyes(nek tartott) jelöltek bukása, szoros eredmények, és miért ne: ugyancsak váratlannak számító döntetlenek.
S hozzájuk szoros csatolmányban a magyarázatok tömkelege. Miszerint a jobboldal ha összefogott volna, ha a számlálóbizottságban résen lettek volna, ha az előrejelzés dacára estére nem zúdul a település nyakába a zivatar, ha a kampánystáb eljut abba a két utolsó utcába is… hogy most csak a gyakoribbakat említsük.
Mert a pengeélen táncoló eredmény sok mindent kihozhat a küzdő felekből. Viszonylag friss példa a schógoroké: majdnem egy napig billegett az ország, mert a két elnökjelölt közötti eltérés oly csekély volt, hogy a levélben leadott szavazatok döntöttek végül. Várakozás közben egyik finalista sem hiszterizálódott, igazi úriemberekként az ilyenkor elvárható visszafogott stílusban nyilatkoztak. Fárasztó választási hadjárat végén akár érthető is lett volna, ha irritáltak, vagdalkoznak, kiengedik a gőzt, de nem... megtanulták, hogy a küzdelemhez hozzátartozik a győzelem, de a vereség menedzselése is: a viadal nyertese ne legyen harsány, az alulmaradt meg ne kezdjen hozzá az első pillanatban ellenfele támadásához. Pedig a helyzet valóban fura volt: Ausztriában mintegy 31 ezer voks (mondjuk egy désnyi lakosság) döntötte el, hogy ki legyen a 8 és fél milliós állam első embere, még ha az osztrák berendezkedésben az elnöknek korántsem jut is annyi jogkör és mozgástér, mint mifelénk.
De most nem a szélsőjobb fordulattól épphogy megmenekült Ausztria a téma, hanem a szoros eredmények és ami mögöttük rejlik-feszül. Olyan esetre is számíthattunk nálunk is, ahol pontosan egálban lesznek a vetélkedők. A 2014-es magyarországi helyhatósági választásokon nem kevesebb mint hét településen kellett emiatt újrajátszani. Egy félrecsúszott pecsét miatt, akár. Most Temes és Buzău megye egy-egy településén alakult ki teljes szavazategyenlőség, és kell megismételni a polgármester-választást.
Izgalmas lehet felkutatni, hogy mennyire osztja valójában ketté a települést egy ilyen helyzet, s ha igen, miként fog további négy esztendőt át és megélni az a közösség, hogy van-e helyi forrásból fakadó elegendő bölcsesség a dolgok kezelésére, ha már az egyik tábor egy miccentésnyivel elébb kerül és jogart ragad, jogot formál a döntésre.
A valóban aktív (tehát nem muszáj) ellenzékiség és a velejéig konszenzusos vezetési alapállás szinte egyszerre kellene hogy hasson, hogy a mandátumnyi idő ne vesszen kárba steril viták és végtelenített ellenszegülések okán. Ez így didaktikus, moralizáló, általános elvárás – de egyszersmind az egyetlen járható út. A kampányban tehát (bármennyire feszített iramú is lenne) elkelne egy B terveket skiccelő csapat, hogy a voksszámlálástól elfáradt tekintetek tulajdonosai másnap hajnalban a kávésbögrébe kapaszkodva ne azt a pár cédulát hibáztassák a kudarcért, s a buktát se földindulásként érzékeljék, hanem egy újabb tanulságokkal telített kihívás előszavának.
maszol.ro
2016. június 8.
Kelemen Hunor: Az RMDSZ országszerte megőrizte az emberek támogatását
Szatmárnémetit visszanyerte az RMDSZ, Marosvásárhelyen azonban nem a magyar összefogás jelöltje nyerte az önkormányzati választásokat, mindazonáltal a választási eredmények azt mutatják: az RMDSZ továbbra is a legnagyobb romániai magyar politikai erő a vasárnap megválasztott közel kétszáz polgármesterrel – értékelte Kelemen Hunor szövetségi elnök a vasárnapi önkormányzati választások eredményeit hétfőn Kolozsváron. Kijelentette: minden választás kiváló alkalom arra, hogy egy politikai szervezet visszajelzést kapjon arról, mennyire képviselte jól az előző mandátumban a közösséget, hogy megfelelő jelöltekkel és hiteles programmal indult-e a választásokon. "Az RMDSZ jól vizsgázott, hiszen a június 5-i eredmények azt igazolják, hogy erős a kötelék a szervezet és választói között" – tette hozzá.
A négy évvel korábbihoz képest alacsonyabb választási részvétel mellett is a legerősebb romániai magyar politikai erő az RMDSZ, amely országszerte megkapta a munka folytatásához szükséges bizalmat, támogatást – mondta Kelemen Hunor, aki megköszönte az RMDSZ színeiben induló valamennyi jelölt munkáját, ugyanakkor méltányolta a jelöltek kampánystábjainak, önkénteseinek és a szervezet munkatársainak tevékenységét is. "2016-ban nagy volt az önkormányzati választások tétje, mert az is eldőlt, hogy sikerül-e a következő négy évben a közösség biztonságát megerősíteni minden tekintetben. Az RMDSZ színeiben 196 polgármester nyert mandátumot, és országszerte több független, illetve MPP-s polgármester is győzött az RMDSZ támogatásával" – sorolta az eredményeket az RMDSZ elnöke, aki szerint a közösség akkor lehet sikeres, ha a politikai szereplők között létezik együttműködés, és ez meghozza a várt eredményt. Ezzel a szövetségi elnök az MPP-vel kötött stratégiai megállapodásra utalt, amelyet az általa vezetett érdekvédelmi szervezet a későbbiekben is fenn szeretne tartani.
Az önkormányzati képviselők számát illetően az RMDSZ szinte mindenütt tudott erősíteni, vagy hozta a négy évvel korábbi támogatottságát, ami azt bizonyítja, hogy nem pártoltak el tőle a választók – emelte ki az RMDSZ elnöke.
Négy év kimaradás után a szövetségnek sikerült visszaszereznie Szatmárnémetit, ahol Kereskényi Gábor parlamenti képviselő lát hozzá a polgármesteri teendőkhöz. "Jó választás volt, hiszen felkészült, önkormányzati tapasztalattal rendelkező embert indítottunk, akinek bizonyára sikeres mandátuma lesz" – szögezte le Kelemen Hunor, és hozzátette: munkájában továbbra is az RMDSZ támogatását élvezi.
Marosvásárhelyt, sajnos, 16 esztendő után sem tudta visszaszerezni a magyarság, bár nagyon közel állt ehhez – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki szerint Soós Zoltán eredménye azt mutatja, jó döntés volt őt indítani az RMDSZ színeiben az előválasztáson, majd függetlenként a polgármesteri megmérettetésen. "Soós Zoltánnak egy nagyon decens és szép kampányt sikerült végigvinnie Marosvásárhelyen, és azt hiszem, hogy ezt nem csak a város szintjén lehet értékelni" – összegezte a szövetségi elnök.
Székelyudvarhelyen nem nyert az RMDSZ, június 5-én pedig az történt tulajdonképpen, aminek hónapokkal korábban kellett volna történnie a szövetség által tervezett, de végül meghiúsított előválasztáson. "Pontosan meg kell vizsgálnunk, hogy miért veszítettük el a polgármesteri versenyt, és le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a következő napokban az udvarhelyi kollégákkal közösen" – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki arra is emlékeztetett, hogy Szatmárnémeti mellett Kolozsvár az az erdélyi nagyváros, ahol a szövetség jól teljesített a választásokon: gratulált Horváth Annának az elért eredményhez, és méltányolta azt is, hogy egy RMDSZ-es önkormányzati képviselővel több kezdheti el munkáját a kolozsvári tanácsban. "Azt szeretnénk, ha az önkormányzati munka folytatása azt is jelentené, hogy Horváth Anna folytatja az alpolgármesteri tevékenységét" – tette hozzá Kelemen Hunor, aki szerint Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda is tovább haladhat a fejlődés útján a fölényes győzelmet arató RMDSZ-es polgármesterek, Antal Árpád és Ráduly Róbert munkája által.
Székelykocsárd az idei választások egyik legnagyobb meglepetése, hiszen 26 év után választottak a településen magyar polgármestert, az RMDSZ-es Csegezi Edit Zsuzsannát, ugyanakkor a Máramaros megyei Hosszúmezőt is a szövetség jelöltje vezeti, tizenkét év kimaradás után. A Brassó megyei Apácán ezzel szemben a magyar–magyar verseny kártékony hatása mutatkozott meg: háromszori újraszámlálás után végül az RMDSZ jelöltje győzött nagyon szoros eredménnyel. "Ugyanígy a Temes megyei Óteleken – ahol semmi értelme nem volt a magyar–magyar versenynek – indított polgár-mesterjelöltet az EMNP. Eddig magyar polgármestere volt a településnek, most pedig elveszítettük a tisztséget. Bebizonyosodott tehát, hogy segíteni nem tudtak ugyan, de ártani igen, és elsősorban az ott élő magyar közösségnek" – mutatott rá Kelemen Hunor.
Néhány megyében az RMDSZ első helyen végzett, a remények szerint pedig a megye vezetését is megszerzi a szövetség a következő napokban, mondta Kelemen Hunor, és hozzátette: Hargita és Kovászna vezetése mellett két másik megyében is pályázik tanácselnöki tisztségre a szövetség. "Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy hosszú évek után sikerült visszakerülnünk a temesvári önkormányzatba, és még azt sem tartom kizártnak, hogy ez a két mandátum a tanácson belül is fontos lesz" – jelentette ki végezetül Kelemen Hunor, aki szerint ez azt bizonyítja, hogy a bánsági kisebbségekkel való választási együttműködés gyümölcsöző volt, meghozta a várt eredményt.
(közlemény)
Népújság (Marosvásárhely)
Szatmárnémetit visszanyerte az RMDSZ, Marosvásárhelyen azonban nem a magyar összefogás jelöltje nyerte az önkormányzati választásokat, mindazonáltal a választási eredmények azt mutatják: az RMDSZ továbbra is a legnagyobb romániai magyar politikai erő a vasárnap megválasztott közel kétszáz polgármesterrel – értékelte Kelemen Hunor szövetségi elnök a vasárnapi önkormányzati választások eredményeit hétfőn Kolozsváron. Kijelentette: minden választás kiváló alkalom arra, hogy egy politikai szervezet visszajelzést kapjon arról, mennyire képviselte jól az előző mandátumban a közösséget, hogy megfelelő jelöltekkel és hiteles programmal indult-e a választásokon. "Az RMDSZ jól vizsgázott, hiszen a június 5-i eredmények azt igazolják, hogy erős a kötelék a szervezet és választói között" – tette hozzá.
A négy évvel korábbihoz képest alacsonyabb választási részvétel mellett is a legerősebb romániai magyar politikai erő az RMDSZ, amely országszerte megkapta a munka folytatásához szükséges bizalmat, támogatást – mondta Kelemen Hunor, aki megköszönte az RMDSZ színeiben induló valamennyi jelölt munkáját, ugyanakkor méltányolta a jelöltek kampánystábjainak, önkénteseinek és a szervezet munkatársainak tevékenységét is. "2016-ban nagy volt az önkormányzati választások tétje, mert az is eldőlt, hogy sikerül-e a következő négy évben a közösség biztonságát megerősíteni minden tekintetben. Az RMDSZ színeiben 196 polgármester nyert mandátumot, és országszerte több független, illetve MPP-s polgármester is győzött az RMDSZ támogatásával" – sorolta az eredményeket az RMDSZ elnöke, aki szerint a közösség akkor lehet sikeres, ha a politikai szereplők között létezik együttműködés, és ez meghozza a várt eredményt. Ezzel a szövetségi elnök az MPP-vel kötött stratégiai megállapodásra utalt, amelyet az általa vezetett érdekvédelmi szervezet a későbbiekben is fenn szeretne tartani.
Az önkormányzati képviselők számát illetően az RMDSZ szinte mindenütt tudott erősíteni, vagy hozta a négy évvel korábbi támogatottságát, ami azt bizonyítja, hogy nem pártoltak el tőle a választók – emelte ki az RMDSZ elnöke.
Négy év kimaradás után a szövetségnek sikerült visszaszereznie Szatmárnémetit, ahol Kereskényi Gábor parlamenti képviselő lát hozzá a polgármesteri teendőkhöz. "Jó választás volt, hiszen felkészült, önkormányzati tapasztalattal rendelkező embert indítottunk, akinek bizonyára sikeres mandátuma lesz" – szögezte le Kelemen Hunor, és hozzátette: munkájában továbbra is az RMDSZ támogatását élvezi.
Marosvásárhelyt, sajnos, 16 esztendő után sem tudta visszaszerezni a magyarság, bár nagyon közel állt ehhez – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki szerint Soós Zoltán eredménye azt mutatja, jó döntés volt őt indítani az RMDSZ színeiben az előválasztáson, majd függetlenként a polgármesteri megmérettetésen. "Soós Zoltánnak egy nagyon decens és szép kampányt sikerült végigvinnie Marosvásárhelyen, és azt hiszem, hogy ezt nem csak a város szintjén lehet értékelni" – összegezte a szövetségi elnök.
Székelyudvarhelyen nem nyert az RMDSZ, június 5-én pedig az történt tulajdonképpen, aminek hónapokkal korábban kellett volna történnie a szövetség által tervezett, de végül meghiúsított előválasztáson. "Pontosan meg kell vizsgálnunk, hogy miért veszítettük el a polgármesteri versenyt, és le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a következő napokban az udvarhelyi kollégákkal közösen" – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki arra is emlékeztetett, hogy Szatmárnémeti mellett Kolozsvár az az erdélyi nagyváros, ahol a szövetség jól teljesített a választásokon: gratulált Horváth Annának az elért eredményhez, és méltányolta azt is, hogy egy RMDSZ-es önkormányzati képviselővel több kezdheti el munkáját a kolozsvári tanácsban. "Azt szeretnénk, ha az önkormányzati munka folytatása azt is jelentené, hogy Horváth Anna folytatja az alpolgármesteri tevékenységét" – tette hozzá Kelemen Hunor, aki szerint Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda is tovább haladhat a fejlődés útján a fölényes győzelmet arató RMDSZ-es polgármesterek, Antal Árpád és Ráduly Róbert munkája által.
Székelykocsárd az idei választások egyik legnagyobb meglepetése, hiszen 26 év után választottak a településen magyar polgármestert, az RMDSZ-es Csegezi Edit Zsuzsannát, ugyanakkor a Máramaros megyei Hosszúmezőt is a szövetség jelöltje vezeti, tizenkét év kimaradás után. A Brassó megyei Apácán ezzel szemben a magyar–magyar verseny kártékony hatása mutatkozott meg: háromszori újraszámlálás után végül az RMDSZ jelöltje győzött nagyon szoros eredménnyel. "Ugyanígy a Temes megyei Óteleken – ahol semmi értelme nem volt a magyar–magyar versenynek – indított polgár-mesterjelöltet az EMNP. Eddig magyar polgármestere volt a településnek, most pedig elveszítettük a tisztséget. Bebizonyosodott tehát, hogy segíteni nem tudtak ugyan, de ártani igen, és elsősorban az ott élő magyar közösségnek" – mutatott rá Kelemen Hunor.
Néhány megyében az RMDSZ első helyen végzett, a remények szerint pedig a megye vezetését is megszerzi a szövetség a következő napokban, mondta Kelemen Hunor, és hozzátette: Hargita és Kovászna vezetése mellett két másik megyében is pályázik tanácselnöki tisztségre a szövetség. "Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy hosszú évek után sikerült visszakerülnünk a temesvári önkormányzatba, és még azt sem tartom kizártnak, hogy ez a két mandátum a tanácson belül is fontos lesz" – jelentette ki végezetül Kelemen Hunor, aki szerint ez azt bizonyítja, hogy a bánsági kisebbségekkel való választási együttműködés gyümölcsöző volt, meghozta a várt eredményt.
(közlemény)
Népújság (Marosvásárhely)
2016. június 8.
Izmosodó magyar érdekképviselet
VÁLASZTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ – Míg a helyi tanácsokban nem mindenhol sikerült megőriznie képviseletét, a megyei önkormányzatokban azonos, vagy az eddiginél nagyobb súllyal vág neki az újabb választási ciklusnak az RMDSZ.
A részeredmények szerint a szövetség 2281 helyi, illetve 93 megyei önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. A Magyar Polgári Párt (MPP) 158 helyi és 6 megyei, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 207 helyi és 6 megyei, míg az EMNP–MPP-koalíció 33 helyi tanácsi helyet mondhat magáénak.
A nagy arányban magyarlakta partiumi megyékben a vasárnapi voksolást követően nem változott jelentősen a helyzet. Míg a négy évvel ezelőttinél jóval gyengébb eredmények miatt Nagyváradon elveszített két tanácsosi mandátumot az RMDSZ, a Bihar megyei önkormányzatban sikerült megőriznie az eddigi hét tanácsosi helyet. Mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és vezetője, Ilie Bolojan váradi polgármester bejelentette, hogy kétharmados többségével egyedül kormányozná a megyeszékhelyt, Huszár István alpolgármesteri széke inogni látszik. Megyei szinten azonban a PNL rászorulhat a szövetség támogatására, a 17 mandátum az egyszerű többséghez sem elég. A testületben a Szociáldemokrata Párt (PSD) 9, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2 tanácsossal van jelen.
Szatmár megyében a megyeszékhelyhez hasonlóan a megyei tanácsban is nő az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma, a jelenlegi 12 helyett 13-an ülnek a frakcióban, mely a testület legnagyobb csoportja. A részleges eredmények szerint a PSD 9, a PNL 7, az ALDE 4 mandátumot mondhat magáénak.
Többen képviselik a szövetséget a Kolozs megyei önkormányzatban is, ahol a korábbi öt tanácsos helyett a következő négy évben heten alkotják az RMDSZ-frakciót. A lista hatodik helyezettje Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke, aki a két párt közötti együttműködés révén szerzett mandátumot. A PNL 18, a PSD 12 mandátummal büszkélkedhet.
Kolozsváron szintén növelte súlyát a szövetség, és a korábbi négy helyett immár öt képviselője van, és 274 szavazat hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez. Ennek hiányában a töredékszavazatok visszaosztásakor a PNL-nek jutott egy újabb mandátum, így 17 tanácsosa van, míg a PSD öt tanácsossal van jelen a testületben. Soós Sándor megyei elnök szerint az Erdélyi Magyar Néppárt eredményei is jobbak. Míg eddig 7 községben 11 tanácsosuk volt, a vasárnapi voksolás eredményeként 11 községben 15 képviselőjük lát munkához. Körösfőn 4, Bánffyhunyadon 2, Egresen, Ördöngösfüzesen, Bálványosváralján, Gorbóban, Nagyesküllőn, Kolozson, Tordaszentlászlón, Magyarkapuson és Széken egy tanácsosi mandátumot szereztek.
Máramaros megyében az RMDSZ két tanácsossal van jelen a megyei önkormányzatban, és akárcsak eddig, két önkormányzati képviselőt küld a nagybányai tanácsba is, miután 283 szavazata hiányzott a harmadik mandátum megszerzéséhez. Máramarosszigeten is két magyar jutott be a tanácsba. Koltón, Sülelmeden és Erzsébetbányán 3, Felsőbányán 2, Szinérváralján, Misztótfaluban, Magyarláposon, Égerháton és Kővárremetén 1 tanácsost juttatott be a szövetség. Hosszúmezőn a polgármesteri szék mellett 5 tanácsosi helyet is szerzett az RMDSZ, az MPP-nek és az EMNP-nek 1–1 képviselője van.
Beszterce-Naszód megyében 16 településen 26 tanácsosi mandátuma van az RMDSZ-nek. Besztercén, Magyarnemegyén, Felőrben, Apanagyfaluban, Mezőköbölkúton, Mezőörményesen, Tekében, Galacfalván, Nagysajóban, Sajónagyfaluban és Sajóudvarhelyen egy Bethlenben, Szentmátéban, Kékesen, Rettegen két tanácsos lett. Árpástón a polgármesteri tisztség megőrzése mellett hét tanácsosa van az RMDSZ-nek. A megyei önkormányzatba azonban ezúttal sem sikerült bejutni.
Akárcsak Szeben megyében, ahol ellenben eggyel több helyi tanácsosi mandátumot mondhat magáénak a szövetség, hét településen 8-an képviselik a magyarságot. Medgyesen két, Balázstelkén, Bürkösön, Kiskapuson, Erzsébetvárosban, Vízaknán és Küküllőalmáson egy-egy RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot, utóbbi községben 19 szavazat hiányzott a másodikhoz.
Brassó megyében is erősödött a magyar képviselet, a megyei tanácsba az eddigi kettő helyett három képviselőt sikerült bejuttatni, míg Brassóban sikerült megtartani a két tanácsosi helyet. Kovács Attila megyei elnök szerint Ürmösön, Alsórákoson és Apácán megőrizték a polgármesteri széket, míg Tatrangon száz vokson múlt, hogy nem lett magyar elöljáró. Itt egy másik magyar jelölt is indult függetlenként, aki 129 szavazatot kapott. A tanácsosi lista alakulása is a magyar–magyar versenyen múlott: az RMDSZ-nek 16 voks hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez, a független magyar tanácsosjelölt 80-at kapott.
A megyei elnök sikerként értékelte, hogy olyan szórványtelepüléseken is sikerült tanácsosi mandátumot szerezni, mint Halmágy és Botfalu, míg Kőhalomban egy helyett két tanácsosuk lett. Bodolán 27 év után három helyett négy magyar tanácsos tevékenykedhet a testületben. A magyarlakta települések közül Höltövény, Kóbor, Krizba, Kaca, Zsiberk, Homoród, Olthévíz, Szásztyúkos és Keresztvár tanácsában van magyar képviselő.
Temes megyében 33 helyi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek a következő négy évben, ebből kettő Temesváron, 3 pedig Zsombolyán. Halász Ferenc megyei elnök szerint Lugoson 13 szavazat hiányzott az egy mandátum elnyeréséhez, míg Dettán hiába érték el a küszöböt, nem jutottak be a tanácsba, ezért mindkét helységben kérték a szavazatok újraszámlálását. Igazfalván a polgármesteri szék mellett 2 tanácsosa lesz a szövetségnek, Végváron 4 segíti a magyar elöljáró munkáját. Óteleken, Újszentesen 3, Bálincon, Bégamonostoron, Kastélyon, Máriaföldén, Újváron 2, Gyéren, Fényen, Nagycsanádon, Tolvádon, Törökszákoson 1. Újmosnicán egy magyar tanácsos van, de utóbbi településen akár a második mandátum is meglehet, mondta a megyei elnök.
Krónika (Kolozsvár)
VÁLASZTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ – Míg a helyi tanácsokban nem mindenhol sikerült megőriznie képviseletét, a megyei önkormányzatokban azonos, vagy az eddiginél nagyobb súllyal vág neki az újabb választási ciklusnak az RMDSZ.
A részeredmények szerint a szövetség 2281 helyi, illetve 93 megyei önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. A Magyar Polgári Párt (MPP) 158 helyi és 6 megyei, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 207 helyi és 6 megyei, míg az EMNP–MPP-koalíció 33 helyi tanácsi helyet mondhat magáénak.
A nagy arányban magyarlakta partiumi megyékben a vasárnapi voksolást követően nem változott jelentősen a helyzet. Míg a négy évvel ezelőttinél jóval gyengébb eredmények miatt Nagyváradon elveszített két tanácsosi mandátumot az RMDSZ, a Bihar megyei önkormányzatban sikerült megőriznie az eddigi hét tanácsosi helyet. Mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és vezetője, Ilie Bolojan váradi polgármester bejelentette, hogy kétharmados többségével egyedül kormányozná a megyeszékhelyt, Huszár István alpolgármesteri széke inogni látszik. Megyei szinten azonban a PNL rászorulhat a szövetség támogatására, a 17 mandátum az egyszerű többséghez sem elég. A testületben a Szociáldemokrata Párt (PSD) 9, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2 tanácsossal van jelen.
Szatmár megyében a megyeszékhelyhez hasonlóan a megyei tanácsban is nő az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma, a jelenlegi 12 helyett 13-an ülnek a frakcióban, mely a testület legnagyobb csoportja. A részleges eredmények szerint a PSD 9, a PNL 7, az ALDE 4 mandátumot mondhat magáénak.
Többen képviselik a szövetséget a Kolozs megyei önkormányzatban is, ahol a korábbi öt tanácsos helyett a következő négy évben heten alkotják az RMDSZ-frakciót. A lista hatodik helyezettje Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke, aki a két párt közötti együttműködés révén szerzett mandátumot. A PNL 18, a PSD 12 mandátummal büszkélkedhet.
Kolozsváron szintén növelte súlyát a szövetség, és a korábbi négy helyett immár öt képviselője van, és 274 szavazat hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez. Ennek hiányában a töredékszavazatok visszaosztásakor a PNL-nek jutott egy újabb mandátum, így 17 tanácsosa van, míg a PSD öt tanácsossal van jelen a testületben. Soós Sándor megyei elnök szerint az Erdélyi Magyar Néppárt eredményei is jobbak. Míg eddig 7 községben 11 tanácsosuk volt, a vasárnapi voksolás eredményeként 11 községben 15 képviselőjük lát munkához. Körösfőn 4, Bánffyhunyadon 2, Egresen, Ördöngösfüzesen, Bálványosváralján, Gorbóban, Nagyesküllőn, Kolozson, Tordaszentlászlón, Magyarkapuson és Széken egy tanácsosi mandátumot szereztek.
Máramaros megyében az RMDSZ két tanácsossal van jelen a megyei önkormányzatban, és akárcsak eddig, két önkormányzati képviselőt küld a nagybányai tanácsba is, miután 283 szavazata hiányzott a harmadik mandátum megszerzéséhez. Máramarosszigeten is két magyar jutott be a tanácsba. Koltón, Sülelmeden és Erzsébetbányán 3, Felsőbányán 2, Szinérváralján, Misztótfaluban, Magyarláposon, Égerháton és Kővárremetén 1 tanácsost juttatott be a szövetség. Hosszúmezőn a polgármesteri szék mellett 5 tanácsosi helyet is szerzett az RMDSZ, az MPP-nek és az EMNP-nek 1–1 képviselője van.
Beszterce-Naszód megyében 16 településen 26 tanácsosi mandátuma van az RMDSZ-nek. Besztercén, Magyarnemegyén, Felőrben, Apanagyfaluban, Mezőköbölkúton, Mezőörményesen, Tekében, Galacfalván, Nagysajóban, Sajónagyfaluban és Sajóudvarhelyen egy Bethlenben, Szentmátéban, Kékesen, Rettegen két tanácsos lett. Árpástón a polgármesteri tisztség megőrzése mellett hét tanácsosa van az RMDSZ-nek. A megyei önkormányzatba azonban ezúttal sem sikerült bejutni.
Akárcsak Szeben megyében, ahol ellenben eggyel több helyi tanácsosi mandátumot mondhat magáénak a szövetség, hét településen 8-an képviselik a magyarságot. Medgyesen két, Balázstelkén, Bürkösön, Kiskapuson, Erzsébetvárosban, Vízaknán és Küküllőalmáson egy-egy RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot, utóbbi községben 19 szavazat hiányzott a másodikhoz.
Brassó megyében is erősödött a magyar képviselet, a megyei tanácsba az eddigi kettő helyett három képviselőt sikerült bejuttatni, míg Brassóban sikerült megtartani a két tanácsosi helyet. Kovács Attila megyei elnök szerint Ürmösön, Alsórákoson és Apácán megőrizték a polgármesteri széket, míg Tatrangon száz vokson múlt, hogy nem lett magyar elöljáró. Itt egy másik magyar jelölt is indult függetlenként, aki 129 szavazatot kapott. A tanácsosi lista alakulása is a magyar–magyar versenyen múlott: az RMDSZ-nek 16 voks hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez, a független magyar tanácsosjelölt 80-at kapott.
A megyei elnök sikerként értékelte, hogy olyan szórványtelepüléseken is sikerült tanácsosi mandátumot szerezni, mint Halmágy és Botfalu, míg Kőhalomban egy helyett két tanácsosuk lett. Bodolán 27 év után három helyett négy magyar tanácsos tevékenykedhet a testületben. A magyarlakta települések közül Höltövény, Kóbor, Krizba, Kaca, Zsiberk, Homoród, Olthévíz, Szásztyúkos és Keresztvár tanácsában van magyar képviselő.
Temes megyében 33 helyi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek a következő négy évben, ebből kettő Temesváron, 3 pedig Zsombolyán. Halász Ferenc megyei elnök szerint Lugoson 13 szavazat hiányzott az egy mandátum elnyeréséhez, míg Dettán hiába érték el a küszöböt, nem jutottak be a tanácsba, ezért mindkét helységben kérték a szavazatok újraszámlálását. Igazfalván a polgármesteri szék mellett 2 tanácsosa lesz a szövetségnek, Végváron 4 segíti a magyar elöljáró munkáját. Óteleken, Újszentesen 3, Bálincon, Bégamonostoron, Kastélyon, Máriaföldén, Újváron 2, Gyéren, Fényen, Nagycsanádon, Tolvádon, Törökszákoson 1. Újmosnicán egy magyar tanácsos van, de utóbbi településen akár a második mandátum is meglehet, mondta a megyei elnök.
Krónika (Kolozsvár)
2016. június 11.
Bizalmi szavazást rendelt el az EMNP elnöksége a rosszul teljesítő szervezeteknél
Bizalmi szavazást rendelt el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége a párt minden olyan szervezeténél, amelyik rosszabb eredményt ért el a vasárnap tartott választásokon mint négy évvel ezelőtt - közölte az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében az EMNP.
Az elnökség döntése értelmében a következő négy hétben kell minden olyan településen és megyében kielemezni a helyi kampányt és eredményeket, majd bizalmi szavazást tartani, ahol a párt jelöltjei elindultak és kevesebb mandátumot vagy kevesebb szavazatot szereztek, mint négy évvel ezelőtt.
"Amennyiben a helyi, megyei elnök, illetve elnökség ezen a megmérettetésen elbukik, az illető szervezetekben kötelező módon tisztújítást kell tartani" - áll az EMNP közleményében. Az elnökség megállapította, hogy Maros, Szilágy, Hargita, Kovászna, Kolozs, Temes és Fehér megyében növekedett a párt jelöltjei által szerzett mandátumok száma, Máramaros és Brassó megyében ugyanannyi képviselőt juttattak az önkormányzatokba, mint négy évvel ezelőtt, Bihar és Szatmár megyében viszont romlottak a párt eredményei.
Az elnökség a választási eredményeket kiértékelve megállapította, hogy az erdélyi magyar pártok 107 ezer szavazatot veszítettek a négy évvel korábbi önkormányzati választásokhoz képest, és ebből hatezer szavazat az EMNP vesztesége. Úgy értékelték, hogy a párt tartani tudta a négy évvel ezelőtti eredményeket, akkor 230 most pedig 229 önkormányzati képviselői mandátumot szerzett.
Az elnökség üdvözölte a Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Gyergyószárhegyen, Vargyason valamint Koltón megválasztott polgármestereket, akik az EMNP támogatásával szereztek vagy függetlenként vagy egy választási szövetség jelöltjeiként mandátumot.
Azzal kapcsolatban, hogy a választások után Sorbán Attila volt választmányi elnök a pártelnökség lemondását követelte az elnökség véleményét Jakab Attila, a párt Országos Önkormányzati Tanácsának az elnöke közölte az MTI-vel. A Hargita megyei elnöki tisztséget is betöltő politikus elmondta: Sorbán Attilával egyetértésben az elnökség is úgy látja, hogy az erdélyi jobboldal politizálásán változtatni kell. Hozzátette ugyanakkor: a lemondásra való felszólítással a volt választmányi elnök nem szolgálta a jobboldali politizálás megváltoztatásának a célját, amit ő maga is megfogalmazott.
Jakab Attila megjegyezte, Hargita megyében négy településen indult az EMNP választási szövetségben a Magyar Polgári Párttal (MPP), és ez a szövetség háromban a polgármesteri tisztséget is, és a tanácsi többséget is megszerezte.
[MTI]
itthon.ma//erdelyorszag
Bizalmi szavazást rendelt el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége a párt minden olyan szervezeténél, amelyik rosszabb eredményt ért el a vasárnap tartott választásokon mint négy évvel ezelőtt - közölte az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében az EMNP.
Az elnökség döntése értelmében a következő négy hétben kell minden olyan településen és megyében kielemezni a helyi kampányt és eredményeket, majd bizalmi szavazást tartani, ahol a párt jelöltjei elindultak és kevesebb mandátumot vagy kevesebb szavazatot szereztek, mint négy évvel ezelőtt.
"Amennyiben a helyi, megyei elnök, illetve elnökség ezen a megmérettetésen elbukik, az illető szervezetekben kötelező módon tisztújítást kell tartani" - áll az EMNP közleményében. Az elnökség megállapította, hogy Maros, Szilágy, Hargita, Kovászna, Kolozs, Temes és Fehér megyében növekedett a párt jelöltjei által szerzett mandátumok száma, Máramaros és Brassó megyében ugyanannyi képviselőt juttattak az önkormányzatokba, mint négy évvel ezelőtt, Bihar és Szatmár megyében viszont romlottak a párt eredményei.
Az elnökség a választási eredményeket kiértékelve megállapította, hogy az erdélyi magyar pártok 107 ezer szavazatot veszítettek a négy évvel korábbi önkormányzati választásokhoz képest, és ebből hatezer szavazat az EMNP vesztesége. Úgy értékelték, hogy a párt tartani tudta a négy évvel ezelőtti eredményeket, akkor 230 most pedig 229 önkormányzati képviselői mandátumot szerzett.
Az elnökség üdvözölte a Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Gyergyószárhegyen, Vargyason valamint Koltón megválasztott polgármestereket, akik az EMNP támogatásával szereztek vagy függetlenként vagy egy választási szövetség jelöltjeiként mandátumot.
Azzal kapcsolatban, hogy a választások után Sorbán Attila volt választmányi elnök a pártelnökség lemondását követelte az elnökség véleményét Jakab Attila, a párt Országos Önkormányzati Tanácsának az elnöke közölte az MTI-vel. A Hargita megyei elnöki tisztséget is betöltő politikus elmondta: Sorbán Attilával egyetértésben az elnökség is úgy látja, hogy az erdélyi jobboldal politizálásán változtatni kell. Hozzátette ugyanakkor: a lemondásra való felszólítással a volt választmányi elnök nem szolgálta a jobboldali politizálás megváltoztatásának a célját, amit ő maga is megfogalmazott.
Jakab Attila megjegyezte, Hargita megyében négy településen indult az EMNP választási szövetségben a Magyar Polgári Párttal (MPP), és ez a szövetség háromban a polgármesteri tisztséget is, és a tanácsi többséget is megszerezte.
[MTI]
itthon.ma//erdelyorszag
2016. június 16.
Hetven településen mentettek ki az árvíz miatt bajba kerülteket
Hetven településen volt szükség a tűzoltók segítségére a bajba kerültek megmentésében, illetve az árvíz sújtotta területeken homokzsákok pakolásában – derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) tegnapi közleményéből.
A közlemény szerint a tűzoltók Fehér, Bákó, Bihar, Krassó-Szörény, Kolozs, Konstanca, Dolj, Gorj, Hunyad, Maros, Neamt, Olt, Szilágy, Szeben, Suceava, Temes, Tulcea és Vâlcea megyei árvíz sújtotta településeken mentettek ki bajba került embereket, segítettek a homokzsákokból történő gátak építésében. Segítségükre voltak a csendőrök, rendőrök, önkéntesek, illetve a helyhatóságok emberei.
A bihari tűzoltók három, 35 és 50 év közötti személyt mentettek meg, akik az áradás miatt a Fekete-Körösön kialakult szigeten rekedtek. A katonai tűzoltók felfújható motorcsónakkal közelítették meg a bajba kerülteket, és biztonságban kivitték őket a partra.
Temes megyében, ahol a Berzava folyón harmadfokú (piros) árvízriadó volt érvényben, a tűzoltók és az önkéntesek több mint 1300 homokzsákkal erősítették meg a gátakat. A közelbe két mentőcsapatot és hat nagy teljesítményű motoros szivattyúval rendelkező egységet küldött ki a Temes megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Hunyad megyében a Fehér-Körös partján és a Bózes-patak mentén homokzsákokból emeltek gátat azokon a helyeken, ahol a vízhozam növekedését észlelték. A helyzetet folyamatosan figyelik, Medvepatakán és Kristyor településeken az áradás által okozott károk elhárításán dolgoznak, tehát mintegy 200 elárasztott gazdaságból szivattyúzzák ki a vizet.
A lakosság és a tűzoltók segítségére az IGSU nagy teljesítményű, szállítható szivattyúkkal rendelkező mentőcsapatokat küldött Fehér, Bihar és Gorj megyébe.
Jelenleg már nincs érvényben csapadék miatti meteorológiai figyelmeztetés, ám a katasztrófavédelem emberei folyamatosan készenlétben vannak. Az érintett megyékben növelték a mentőcsapatok számát.
Népújság (Marosvásárhely)
Hetven településen volt szükség a tűzoltók segítségére a bajba kerültek megmentésében, illetve az árvíz sújtotta területeken homokzsákok pakolásában – derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) tegnapi közleményéből.
A közlemény szerint a tűzoltók Fehér, Bákó, Bihar, Krassó-Szörény, Kolozs, Konstanca, Dolj, Gorj, Hunyad, Maros, Neamt, Olt, Szilágy, Szeben, Suceava, Temes, Tulcea és Vâlcea megyei árvíz sújtotta településeken mentettek ki bajba került embereket, segítettek a homokzsákokból történő gátak építésében. Segítségükre voltak a csendőrök, rendőrök, önkéntesek, illetve a helyhatóságok emberei.
A bihari tűzoltók három, 35 és 50 év közötti személyt mentettek meg, akik az áradás miatt a Fekete-Körösön kialakult szigeten rekedtek. A katonai tűzoltók felfújható motorcsónakkal közelítették meg a bajba kerülteket, és biztonságban kivitték őket a partra.
Temes megyében, ahol a Berzava folyón harmadfokú (piros) árvízriadó volt érvényben, a tűzoltók és az önkéntesek több mint 1300 homokzsákkal erősítették meg a gátakat. A közelbe két mentőcsapatot és hat nagy teljesítményű motoros szivattyúval rendelkező egységet küldött ki a Temes megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Hunyad megyében a Fehér-Körös partján és a Bózes-patak mentén homokzsákokból emeltek gátat azokon a helyeken, ahol a vízhozam növekedését észlelték. A helyzetet folyamatosan figyelik, Medvepatakán és Kristyor településeken az áradás által okozott károk elhárításán dolgoznak, tehát mintegy 200 elárasztott gazdaságból szivattyúzzák ki a vizet.
A lakosság és a tűzoltók segítségére az IGSU nagy teljesítményű, szállítható szivattyúkkal rendelkező mentőcsapatokat küldött Fehér, Bihar és Gorj megyébe.
Jelenleg már nincs érvényben csapadék miatti meteorológiai figyelmeztetés, ám a katasztrófavédelem emberei folyamatosan készenlétben vannak. Az érintett megyékben növelték a mentőcsapatok számát.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. június 27.
Csutak Vilmos-díj tehetséggondozásért
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács harmadik alkalommal adta át a Csutak Vilmos-díjat, amellyel a tehetséggondozásban fáradhatatlan munkával, önzetlenül tevékenykedők társadalmi elismerését kívánja növelni. Az elismerést Csutak Vilmos szellemében teszi, akinek tehetséggondozói gyakorlatát tartja követendő példának. Nem csak azonosítja és követi a tehetséget, de számon kér és hasznosítja a közösség javára. Nemcsak a kiemelkedőkkel foglalkozik, hanem minden gyermekben keresi a tehetséget. Az idei díjazottak a június 18-án Sepsiszentgyörgyön tartott Székelyföldi Tehetségnapon vették át a kitüntetést.
Bereczki Kinga, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács elnöke lapunk megkeresésére elmondta, „Csutak Vilmos tehetséggondozói munkája, amelyből a mai napig élünk, táplálkozunk, időtálló és értékes a közösségre nézve. Háromszéknek, Székelyföldnek mindig voltak hozzá hasonló pedagógusai”. Idén Csutak Vilmos-életműdíjban részesült Gazda József nyugalmazott magyartanár, erdélyi művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, valamint megosztott Csutak Vilmos-díjban Szakács Ágnes tanító és Kakasi Zsolt zenetanár.
Szakács Ágnes
A gyermekek Tancija, akit évek múltán is meglátogatnak és szeretettel gondolnak rá… nem az engedékenysége miatt. Igazságosságával, a felelősség kellő szigorával, jókedvűségével, bizalmával és szeretetével írja be magát a gyermekek szívébe, sok-sok generáción keresztül. Kis közösségeket kovácsol. Szinte észrevétlen és természetes egyszerűséggel fonja a láthatatlan kötelékeket a gyermekek között. Ennek alapját a közös kulturális és nemzeti értékek jelentik, tartását pedig a közös programokon keresztül szerzett élmények erősítik meg.
Igaz pedagógusi gyakorlat szerint tanít és nevel. A tanításban mindig szem előtt tartja a gyermeket, ezért a tanulás nemcsak az asztal mellett történik, hanem a valós világból merített élmények és tapasztalatok jelentik a muníciót az élet küzdelméhez, fejlesztenek ki bennük olyan készségeket, amelyek segítik a boldogulás útján.
Nevel hazaszeretetre, nemzeti értékek tiszteletére, egymás és más iránti tiszteletre, befogadásra, odafigyelésre, törődésre, felelősségre, becsületre.
A Tanci teljes értékű emberré nevel, olyan emberré, akinek tartása és hite van, aki bízik magában és közösségében, és tekintettel van másokra is.
Szentgyörgyiként, az erdélyi pedagógusképzés nagy múltú központjában, a Székelyudvarhelyi Tanítóképzőben sajátította el a nevelés sok évszázados gyakorlatára alapozott ismeretanyagot, itt ivódott belé az ősök és a múlt tisztelete, itt kapott egy életre szóló feladatot: a nevelés és tanítás örömteli feladatát. Ezt gyakorolja immár harmincegyedik éve megszakítás nélkül a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban. Sokszínű egyénisége a művészet terén is megnyilvánul: a nemzetközi hírnévnek örvendő Vox Humana Kamarakórus tagja.
Igazi tehetséggondozó, ezt számtalan eset, történet igazolja. Ezek közül hadd ragadjak ki egyet, amely leginkább jellemzi pedagógusi mivoltát. Történt, hogy bukott gyermek került a Tanci osztályába. A kezdeti beilleszkedési nehézségek után a gyermekek befogadták maguk közé, Tanci nem kegyelmezett neki: ugyanúgy kellett tanulnia, mint a többinek, ugyanolyan figyelemben részesült, mint a többi, talán egy kicsit többet is kapott az elején, ugyanúgy kellett bekapcsolódnia közös tevékenységekbe, mint a többieknek. Megrovásban részesült az elhanyagolt feladatokért és dicséretben az apróbb eredményekért. Két év múltán a bukott gyermek dobogós helyezést ért el magyar nyelvi vetélkedőn szavalatból. A szeretet csodákra képes – tartja a mondás. A Tanci szeretete mérsékelte a gyermekben a szülői elhanyagoltság érzését, és pótolta azt, ami annyira hiányzott neki: a szeretetet. Köszönjük szépen, Tanci!
Bereczki Kinga, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács elnöke
Kakasi Zsolt
Kakasi Zsolt 1969. április 5-én született Dicsőszentmártonban. Az általános iskolát szülőfalujában, a 2-es Ipari Szaklíceumban végezte 1987-ben. Zenét a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult 1993 és 1997 között klasszikus gitár szakon, majd ezt követte a felsőfokú zenei képzés a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián 1998 és 2004 között. 2004. szeptember 1-jétől a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum címzetes gitártanára, I-es fokozatú pedagógus. Kakasi Zsolt olyan személyisége közösségünknek, aki bátran tanácsot ad és tanácsot kér kollégáitól, önzetlenül segít mindenkinek, figyelemmel kíséri nemcsak a saját növendékei fejlődését, hanem ismeri és követi iskolánk számos diákjának az életét. Lelkesedése a művészet és a művészeti oktatás előrevitelében példaértékű. Önzetlenül rendelkezésre áll bármilyen szakmai és baráti kihívás, segítségnyújtás elvégzésére, legyen szó akár kollégáról, akár diákról. Szakmai sikerét az általa tanított diákok számtalan országos és nemzetközi versenyről hozott díjai, gitárestjei, audíciói bizonyítják. Kakasi Zsolt nemcsak tanára, hanem mentora is diákjainak. Közösségépítő és közösségigénylő ember. Diákjai az erdélyi gitároktatás számos rangos elismerését vívták ki. Csak néhány kiváló diák nevét említem: Damian Rusu, Gerard Epure, Illyés Cecília, Bakcsi Melinda, Filip Zsombor vagy akár az Arpeggio Gitárzenekar.
Szakmai teendői mellett iskolán kívüli tevékenységei is kiemelkedőek, hiszen társszervezője, illetve főszervezője a marosvásárhelyi Harmonia Cordisz és a Terra Siculorum Nemzetközi Gitárfesztiválnak (2004–2016), valamint tagja a dicsőszentmártoni Kisküküllő Alapítvány kuratóriumának. Több éven keresztül énekelt Erdély egyik legkitűnőbb, számos nemzetközi díjat elért kamarakórusában, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórusban, amely minőségileg magas szintre kívánja emelni és népszerűsíteni az erdélyi kórusirodalmat. Ezt számos európai turné és nemzetközi díj megszerzésével támasztották alá. A gitároktatást nemcsak az iskola diákjai számára teszi lehetővé és elérhetővé, hanem több olyan magánnövendékkel is foglalkozik, akiknek nincs lehetőségük, vagy alkalmuk a művészeti szakoktatásban részt venni. Itt kiemelnék egy vargyasi nemlátó fiatalembert, akivel a gitártanulás érdekében egy sajátos pedagógiai módszert is alkalmaz, rengeteg lelki töltettel és teljes önfeláldozással.
Összegzésként: Kakasi Zsolt munkája, akár szakmai, akár emberi mértékkel kívánjuk mérni, kiemelkedő. A művészeti tehetséggondozásban elért eredményei és sajátos módszere példaértékű nemcsak diákjai, hanem kollégái számára egyaránt. Bátran állíthatom, hogy Kakasi Zsolt tanárkollégánk jeles képviselője az erdélyi művészeti oktatás és tehetséggondozás eszméjének.
Lőfi Gellért Attila igazgató, Plugor Sándor Művészeti Líceum
Gazda József
Gazda József 1936. április 8-án született Kézdivásárhelyen. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet. Írói munkásságát már egyetemista korában művészeti kritikákkal, művészettörténeti tanulmányokkal kezdi. Első könyvei művészeti monográfiák (Gyárfás Jenő, Nagy Imre, Nagy Albert, Gazdáné Olosz Ella), majd megjelennek a művészeti útirajzok (Tegnapi kövek, mai utak. Kelet kapui). A szociográfiák talán a legterjedelmesebb művei közé tartoznak (Így tudom, így mondom, Megváltó karácsony, Mindennek mestere, Hát én hogyne siratnám, Jaj, mik történtek, jaj mik is történtek, Az Istennel még magyarul beszélgetünk, A tűz októbere, A harmadik ág). Legújabb kötetei a Bocz Borbáláról és Boros Lajosról írt művészeti monográfiák. Tanári pályafutása alatt legfontosabb feladatának tartotta a magyar ifjúság nemzeti identitástudatának erősítését, a magyarság sorsa iránti felelősségtudat felébresztését, a közösségért való cselekvésre buzdítást. Ennek szellemében tanította a magyar nyelvet és irodalmat, valamint nevelte a rá bízott ifjakat 1958-tól Székelykocsárdon, Nagyenyeden, majd 1964-től nyugdíjba vonulásáig Kovásznán. Ez utóbbi helyen, idekerülésének első évétől kezdődően aktív tagjává vált a közösségnek: „A munka, a feladat adva volt, s a munka, a feladat – mint mindig – találta meg, kellett, hogy megtalálja az emberét. Nem az ember választotta hát a munkát…” – emlékezik vissza erre az időszakra Gazda tanár úr. Kulcsszerepet vállalt a diákszínjátszás mozgalmának szervezésében. „Az a generáció 1972-ben első ízben írta plakátjára: KOVÁSZNAI DIÁKSZÍNPAD, s ebben a minőségében elindult Erdélyország földjén turnézni, előadásokat tartani, vinni a szót, az anyanyelv szavát el a közeli vagy messzi tájakra, kultúrát vinni, érzést vinni, üzenetet vinni, reménységet adni, az együvé tartozás tudatát adni a messzi nemzettársainknak, Csík, Udvarhely és Gyergyó környékére, Maros megyébe, az ottani szórványokba, aztán tovább, tovább, Kalotaszegre, Szilágyságba, Arad- és Temes megyébe, annak a kezdő, alapító generációnak még a gyermekei is túl vannak már a diákkorukon, esetleg – az is megtörténhet – épp az unokáik ízlelgetik a szót, a kultúra szavát, a művészet szavát.” A diákszínjátszástól a felnőtt színjátszásig 20 év telt el. Mert Gazda József jelenleg is dolgozik a kovásznai Pokolsár Társulat színjátszóival. Művészi, emberi hitvallását talán a következő szavak fejezhetik ki leginkább: „Szivárvány havasán / Felnőtt liliomszál / Nem szereti helyét / S el akar bujdosni / El akar bujdosni” – „De el tudunk-e bujdosni? Van-e mód arra: megszökni a sosunk elől? Kilépni belőle? Tamási csupa szépség, csupa költészet műve azt súgja, mondja, majd ordítja, kiáltja: Nincs! Nincs! Hogy nem menekülhetsz! Nem menekülhet senki! Sorsunkat, melybe beleszülettünk, vállalnunk kell. Harcolhatunk, küzdhetünk, sőt, küzdenünk kell a jobbért, de azon belül: a lelkedet nem cserélheted ki! Mert csak így lehetsz hűséges magadhoz s az egyenes úthoz.” 2016 áprilisában a tanár úr betöltötte 80. életévét. Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, elmondhatjuk, hogy élete áldozatokkal teli szolgálat volt. Akkor is népét szolgálta, amikor tankönyvet írt a romániai magyar diákok számára, amikor lejegyezte és könyvek formájában közkinccsé tette az itthon és szerte a nagyvilágban élő magyaroktól gyűjtött több ezer órányi hanganyagot, és akkor is, amikor 1990 óta segítőivel, munkatársaival együtt évről évre megteremtette a feltételeit annak, hogy Kovásznán a nagy tudós, a példakép, Kőrösi Csoma Sándor emlékét felidézzük, ápoljuk, őrizzük a Csoma-napok évenkénti megszervezése által.
Mindezekért hálás köszönetünket fejezzük ki, és Isten áldását kérjük további életére és munkásságára.
Molnár János tanár, Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács harmadik alkalommal adta át a Csutak Vilmos-díjat, amellyel a tehetséggondozásban fáradhatatlan munkával, önzetlenül tevékenykedők társadalmi elismerését kívánja növelni. Az elismerést Csutak Vilmos szellemében teszi, akinek tehetséggondozói gyakorlatát tartja követendő példának. Nem csak azonosítja és követi a tehetséget, de számon kér és hasznosítja a közösség javára. Nemcsak a kiemelkedőkkel foglalkozik, hanem minden gyermekben keresi a tehetséget. Az idei díjazottak a június 18-án Sepsiszentgyörgyön tartott Székelyföldi Tehetségnapon vették át a kitüntetést.
Bereczki Kinga, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács elnöke lapunk megkeresésére elmondta, „Csutak Vilmos tehetséggondozói munkája, amelyből a mai napig élünk, táplálkozunk, időtálló és értékes a közösségre nézve. Háromszéknek, Székelyföldnek mindig voltak hozzá hasonló pedagógusai”. Idén Csutak Vilmos-életműdíjban részesült Gazda József nyugalmazott magyartanár, erdélyi művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, valamint megosztott Csutak Vilmos-díjban Szakács Ágnes tanító és Kakasi Zsolt zenetanár.
Szakács Ágnes
A gyermekek Tancija, akit évek múltán is meglátogatnak és szeretettel gondolnak rá… nem az engedékenysége miatt. Igazságosságával, a felelősség kellő szigorával, jókedvűségével, bizalmával és szeretetével írja be magát a gyermekek szívébe, sok-sok generáción keresztül. Kis közösségeket kovácsol. Szinte észrevétlen és természetes egyszerűséggel fonja a láthatatlan kötelékeket a gyermekek között. Ennek alapját a közös kulturális és nemzeti értékek jelentik, tartását pedig a közös programokon keresztül szerzett élmények erősítik meg.
Igaz pedagógusi gyakorlat szerint tanít és nevel. A tanításban mindig szem előtt tartja a gyermeket, ezért a tanulás nemcsak az asztal mellett történik, hanem a valós világból merített élmények és tapasztalatok jelentik a muníciót az élet küzdelméhez, fejlesztenek ki bennük olyan készségeket, amelyek segítik a boldogulás útján.
Nevel hazaszeretetre, nemzeti értékek tiszteletére, egymás és más iránti tiszteletre, befogadásra, odafigyelésre, törődésre, felelősségre, becsületre.
A Tanci teljes értékű emberré nevel, olyan emberré, akinek tartása és hite van, aki bízik magában és közösségében, és tekintettel van másokra is.
Szentgyörgyiként, az erdélyi pedagógusképzés nagy múltú központjában, a Székelyudvarhelyi Tanítóképzőben sajátította el a nevelés sok évszázados gyakorlatára alapozott ismeretanyagot, itt ivódott belé az ősök és a múlt tisztelete, itt kapott egy életre szóló feladatot: a nevelés és tanítás örömteli feladatát. Ezt gyakorolja immár harmincegyedik éve megszakítás nélkül a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban. Sokszínű egyénisége a művészet terén is megnyilvánul: a nemzetközi hírnévnek örvendő Vox Humana Kamarakórus tagja.
Igazi tehetséggondozó, ezt számtalan eset, történet igazolja. Ezek közül hadd ragadjak ki egyet, amely leginkább jellemzi pedagógusi mivoltát. Történt, hogy bukott gyermek került a Tanci osztályába. A kezdeti beilleszkedési nehézségek után a gyermekek befogadták maguk közé, Tanci nem kegyelmezett neki: ugyanúgy kellett tanulnia, mint a többinek, ugyanolyan figyelemben részesült, mint a többi, talán egy kicsit többet is kapott az elején, ugyanúgy kellett bekapcsolódnia közös tevékenységekbe, mint a többieknek. Megrovásban részesült az elhanyagolt feladatokért és dicséretben az apróbb eredményekért. Két év múltán a bukott gyermek dobogós helyezést ért el magyar nyelvi vetélkedőn szavalatból. A szeretet csodákra képes – tartja a mondás. A Tanci szeretete mérsékelte a gyermekben a szülői elhanyagoltság érzését, és pótolta azt, ami annyira hiányzott neki: a szeretetet. Köszönjük szépen, Tanci!
Bereczki Kinga, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács elnöke
Kakasi Zsolt
Kakasi Zsolt 1969. április 5-én született Dicsőszentmártonban. Az általános iskolát szülőfalujában, a 2-es Ipari Szaklíceumban végezte 1987-ben. Zenét a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult 1993 és 1997 között klasszikus gitár szakon, majd ezt követte a felsőfokú zenei képzés a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián 1998 és 2004 között. 2004. szeptember 1-jétől a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum címzetes gitártanára, I-es fokozatú pedagógus. Kakasi Zsolt olyan személyisége közösségünknek, aki bátran tanácsot ad és tanácsot kér kollégáitól, önzetlenül segít mindenkinek, figyelemmel kíséri nemcsak a saját növendékei fejlődését, hanem ismeri és követi iskolánk számos diákjának az életét. Lelkesedése a művészet és a művészeti oktatás előrevitelében példaértékű. Önzetlenül rendelkezésre áll bármilyen szakmai és baráti kihívás, segítségnyújtás elvégzésére, legyen szó akár kollégáról, akár diákról. Szakmai sikerét az általa tanított diákok számtalan országos és nemzetközi versenyről hozott díjai, gitárestjei, audíciói bizonyítják. Kakasi Zsolt nemcsak tanára, hanem mentora is diákjainak. Közösségépítő és közösségigénylő ember. Diákjai az erdélyi gitároktatás számos rangos elismerését vívták ki. Csak néhány kiváló diák nevét említem: Damian Rusu, Gerard Epure, Illyés Cecília, Bakcsi Melinda, Filip Zsombor vagy akár az Arpeggio Gitárzenekar.
Szakmai teendői mellett iskolán kívüli tevékenységei is kiemelkedőek, hiszen társszervezője, illetve főszervezője a marosvásárhelyi Harmonia Cordisz és a Terra Siculorum Nemzetközi Gitárfesztiválnak (2004–2016), valamint tagja a dicsőszentmártoni Kisküküllő Alapítvány kuratóriumának. Több éven keresztül énekelt Erdély egyik legkitűnőbb, számos nemzetközi díjat elért kamarakórusában, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórusban, amely minőségileg magas szintre kívánja emelni és népszerűsíteni az erdélyi kórusirodalmat. Ezt számos európai turné és nemzetközi díj megszerzésével támasztották alá. A gitároktatást nemcsak az iskola diákjai számára teszi lehetővé és elérhetővé, hanem több olyan magánnövendékkel is foglalkozik, akiknek nincs lehetőségük, vagy alkalmuk a művészeti szakoktatásban részt venni. Itt kiemelnék egy vargyasi nemlátó fiatalembert, akivel a gitártanulás érdekében egy sajátos pedagógiai módszert is alkalmaz, rengeteg lelki töltettel és teljes önfeláldozással.
Összegzésként: Kakasi Zsolt munkája, akár szakmai, akár emberi mértékkel kívánjuk mérni, kiemelkedő. A művészeti tehetséggondozásban elért eredményei és sajátos módszere példaértékű nemcsak diákjai, hanem kollégái számára egyaránt. Bátran állíthatom, hogy Kakasi Zsolt tanárkollégánk jeles képviselője az erdélyi művészeti oktatás és tehetséggondozás eszméjének.
Lőfi Gellért Attila igazgató, Plugor Sándor Művészeti Líceum
Gazda József
Gazda József 1936. április 8-án született Kézdivásárhelyen. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet. Írói munkásságát már egyetemista korában művészeti kritikákkal, művészettörténeti tanulmányokkal kezdi. Első könyvei művészeti monográfiák (Gyárfás Jenő, Nagy Imre, Nagy Albert, Gazdáné Olosz Ella), majd megjelennek a művészeti útirajzok (Tegnapi kövek, mai utak. Kelet kapui). A szociográfiák talán a legterjedelmesebb művei közé tartoznak (Így tudom, így mondom, Megváltó karácsony, Mindennek mestere, Hát én hogyne siratnám, Jaj, mik történtek, jaj mik is történtek, Az Istennel még magyarul beszélgetünk, A tűz októbere, A harmadik ág). Legújabb kötetei a Bocz Borbáláról és Boros Lajosról írt művészeti monográfiák. Tanári pályafutása alatt legfontosabb feladatának tartotta a magyar ifjúság nemzeti identitástudatának erősítését, a magyarság sorsa iránti felelősségtudat felébresztését, a közösségért való cselekvésre buzdítást. Ennek szellemében tanította a magyar nyelvet és irodalmat, valamint nevelte a rá bízott ifjakat 1958-tól Székelykocsárdon, Nagyenyeden, majd 1964-től nyugdíjba vonulásáig Kovásznán. Ez utóbbi helyen, idekerülésének első évétől kezdődően aktív tagjává vált a közösségnek: „A munka, a feladat adva volt, s a munka, a feladat – mint mindig – találta meg, kellett, hogy megtalálja az emberét. Nem az ember választotta hát a munkát…” – emlékezik vissza erre az időszakra Gazda tanár úr. Kulcsszerepet vállalt a diákszínjátszás mozgalmának szervezésében. „Az a generáció 1972-ben első ízben írta plakátjára: KOVÁSZNAI DIÁKSZÍNPAD, s ebben a minőségében elindult Erdélyország földjén turnézni, előadásokat tartani, vinni a szót, az anyanyelv szavát el a közeli vagy messzi tájakra, kultúrát vinni, érzést vinni, üzenetet vinni, reménységet adni, az együvé tartozás tudatát adni a messzi nemzettársainknak, Csík, Udvarhely és Gyergyó környékére, Maros megyébe, az ottani szórványokba, aztán tovább, tovább, Kalotaszegre, Szilágyságba, Arad- és Temes megyébe, annak a kezdő, alapító generációnak még a gyermekei is túl vannak már a diákkorukon, esetleg – az is megtörténhet – épp az unokáik ízlelgetik a szót, a kultúra szavát, a művészet szavát.” A diákszínjátszástól a felnőtt színjátszásig 20 év telt el. Mert Gazda József jelenleg is dolgozik a kovásznai Pokolsár Társulat színjátszóival. Művészi, emberi hitvallását talán a következő szavak fejezhetik ki leginkább: „Szivárvány havasán / Felnőtt liliomszál / Nem szereti helyét / S el akar bujdosni / El akar bujdosni” – „De el tudunk-e bujdosni? Van-e mód arra: megszökni a sosunk elől? Kilépni belőle? Tamási csupa szépség, csupa költészet műve azt súgja, mondja, majd ordítja, kiáltja: Nincs! Nincs! Hogy nem menekülhetsz! Nem menekülhet senki! Sorsunkat, melybe beleszülettünk, vállalnunk kell. Harcolhatunk, küzdhetünk, sőt, küzdenünk kell a jobbért, de azon belül: a lelkedet nem cserélheted ki! Mert csak így lehetsz hűséges magadhoz s az egyenes úthoz.” 2016 áprilisában a tanár úr betöltötte 80. életévét. Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, elmondhatjuk, hogy élete áldozatokkal teli szolgálat volt. Akkor is népét szolgálta, amikor tankönyvet írt a romániai magyar diákok számára, amikor lejegyezte és könyvek formájában közkinccsé tette az itthon és szerte a nagyvilágban élő magyaroktól gyűjtött több ezer órányi hanganyagot, és akkor is, amikor 1990 óta segítőivel, munkatársaival együtt évről évre megteremtette a feltételeit annak, hogy Kovásznán a nagy tudós, a példakép, Kőrösi Csoma Sándor emlékét felidézzük, ápoljuk, őrizzük a Csoma-napok évenkénti megszervezése által.
Mindezekért hálás köszönetünket fejezzük ki, és Isten áldását kérjük további életére és munkásságára.
Molnár János tanár, Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. június 29.
Vándorútra indul a Bánsági Vándorszínház
Rejtő Jenő Rózsa, a lovag című bohózatát viszi színre és mutatja be 15 Temes és Arad megyei településen idén a Bánsági Vándorszínház.
A Vajdaságban közel negyven éve működő Tanyaszínház mintájára – Aszalos Géza temesvári színművész ötlete alapján – 2014-ben alakult társulat szerdai közleményéből kiderül, hogy a bázis változatlanul a Temes megyei Végvár település, ahol a 8 fős alkotócsapat július 10-én kezdi meg a munkát, és ahol három hét leforgása alatt állítják színpadra a darabot, aminek a bemutatóját július 31-én tartják a községben, majd felkerekedik a társulat, és összesen további 14 Temes és Arad megyei települést járnak be az előadással. Aszalos Géza, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagja, az előadás rendezője külön érdeklődésünkre elmondta, hogy a helyszíneket egy-két napon belül véglegesítik.
Az előző két évtől eltérően a jogi hátteret már nem a Bánsági Közösségért Egyesület biztosítja, hanem a vándorszínház szervezői által alapított Tarisznyás Egyesület. Bár idén a program költségvetése szinte a negyedére csökkent, ez nem változtat sem az előadás minőségén, sem a tervezett turné összetételén – emelték ki.
A vándortársulatot alkotó színészek a Kárpát-medence majdnem minden szegletéből érkeztek: Aszalos Gézán kívül a temesvári magyar színház tagja Albert Alpár díszlet- és jelmeztervező, valamint Orbán Enikő dramaturg; rajta kívül Hodu Péter, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, Vincze Tímea kolozsvári bábszínész, Mihály Csongor marosvásárhelyi bábszínész, Lanstyák Ildikó frissen végzett dunaszerdahelyi egyetemi hallgató és Dévai Zoltán, a Zentai Kamaraszínház művésze indul a turnéra.
Pataky Lehel Zsolt
maszol.ro
Rejtő Jenő Rózsa, a lovag című bohózatát viszi színre és mutatja be 15 Temes és Arad megyei településen idén a Bánsági Vándorszínház.
A Vajdaságban közel negyven éve működő Tanyaszínház mintájára – Aszalos Géza temesvári színművész ötlete alapján – 2014-ben alakult társulat szerdai közleményéből kiderül, hogy a bázis változatlanul a Temes megyei Végvár település, ahol a 8 fős alkotócsapat július 10-én kezdi meg a munkát, és ahol három hét leforgása alatt állítják színpadra a darabot, aminek a bemutatóját július 31-én tartják a községben, majd felkerekedik a társulat, és összesen további 14 Temes és Arad megyei települést járnak be az előadással. Aszalos Géza, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagja, az előadás rendezője külön érdeklődésünkre elmondta, hogy a helyszíneket egy-két napon belül véglegesítik.
Az előző két évtől eltérően a jogi hátteret már nem a Bánsági Közösségért Egyesület biztosítja, hanem a vándorszínház szervezői által alapított Tarisznyás Egyesület. Bár idén a program költségvetése szinte a negyedére csökkent, ez nem változtat sem az előadás minőségén, sem a tervezett turné összetételén – emelték ki.
A vándortársulatot alkotó színészek a Kárpát-medence majdnem minden szegletéből érkeztek: Aszalos Gézán kívül a temesvári magyar színház tagja Albert Alpár díszlet- és jelmeztervező, valamint Orbán Enikő dramaturg; rajta kívül Hodu Péter, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, Vincze Tímea kolozsvári bábszínész, Mihály Csongor marosvásárhelyi bábszínész, Lanstyák Ildikó frissen végzett dunaszerdahelyi egyetemi hallgató és Dévai Zoltán, a Zentai Kamaraszínház művésze indul a turnéra.
Pataky Lehel Zsolt
maszol.ro
2016. július 2.
Új elnökséget választott a Civil Tanács
Mintegy 20-25 Temes megyei magyar civilszervezet képviselője vett részt június 30-án a Temesvári Bartók Béla Líceumban megszervezett Civil Fórumon, amelynek napirendjén volt többek között a civil szervezetek hálózatának erősítése, a kommunikáció javítása, a temesvaros.ro civil portál bővítése és vonzóvá tétele. A résztvevők megválasztották a civilszervezeteket összefogó Civil Tanács új vezetőségét és megerősítették tisztségében dr. Erdei Ildikó elnököt.
A résztvevők bemutatkozása után dr. Erdei Ildikó elnök számolt be a magyar civilszervezetek tevékenységét és a szervezetek közötti kommunikációt segítő Civil Tanács kezdeményezéseiről. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a civilszervezetek hálózatának egyik alappillére lehet a temesvaros.ro civil portál, amely lehetőséget ad a magyar civilszervezeteknek a bemutatkozásra, az eseménynaptár keretében a civil programok, események előzetes meghirdetésére. A portál működtetését Valdman Kinga látja el, az Integratio Alapítvány és a Szórvány Alapítvány támogatásával. Voltak olyan javaslatok, hogy álláshirdetésekkel, apróhirdetésekkel, magyar vonatkozású friss hírek közlésével kellene vonzóvá és érdekesebbé tenni a jelenlegi formájában is rendkívül hasznos civil portált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy a Temesvári civil élet kibontakozásának lendületet adna egy bárki számára elérhető magyar közösségi tér – klub, központ, szórakozóhely –, aminek hiányát csak részben tudják pótolni a meglévő helyszínek (az egykori Magyar Ház Bolyai terme, a Kós Károly Közösségi Központ gyűlésterme, a Geml József Társaskör székháza). A Civil Fórum résztvevői megkapták a 2016. szeptember 30. – október 2. között első alkalommal megrendezendő Temesvári Magyar Napok programját, amely lehetőséget ad a magyar civil szerevezeteknek is a nyilvános bemutatkozásra.
A Civil Fórum résztvevői titkos szavazással megválasztották a Civil Tanács új vezetőségét, amelynek tagjai Erdei Ildikó, Fábián Lóránt, Ilonczay Zsolt, Kovács Katalin, Valdman Kinga, Virginás-Tar Judit. A vezetőség megerősítette elnöki tisztségében dr. Erdei Ildikót, aki az előző időszakban is a Civil Tanács vezetője volt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Mintegy 20-25 Temes megyei magyar civilszervezet képviselője vett részt június 30-án a Temesvári Bartók Béla Líceumban megszervezett Civil Fórumon, amelynek napirendjén volt többek között a civil szervezetek hálózatának erősítése, a kommunikáció javítása, a temesvaros.ro civil portál bővítése és vonzóvá tétele. A résztvevők megválasztották a civilszervezeteket összefogó Civil Tanács új vezetőségét és megerősítették tisztségében dr. Erdei Ildikó elnököt.
A résztvevők bemutatkozása után dr. Erdei Ildikó elnök számolt be a magyar civilszervezetek tevékenységét és a szervezetek közötti kommunikációt segítő Civil Tanács kezdeményezéseiről. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a civilszervezetek hálózatának egyik alappillére lehet a temesvaros.ro civil portál, amely lehetőséget ad a magyar civilszervezeteknek a bemutatkozásra, az eseménynaptár keretében a civil programok, események előzetes meghirdetésére. A portál működtetését Valdman Kinga látja el, az Integratio Alapítvány és a Szórvány Alapítvány támogatásával. Voltak olyan javaslatok, hogy álláshirdetésekkel, apróhirdetésekkel, magyar vonatkozású friss hírek közlésével kellene vonzóvá és érdekesebbé tenni a jelenlegi formájában is rendkívül hasznos civil portált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy a Temesvári civil élet kibontakozásának lendületet adna egy bárki számára elérhető magyar közösségi tér – klub, központ, szórakozóhely –, aminek hiányát csak részben tudják pótolni a meglévő helyszínek (az egykori Magyar Ház Bolyai terme, a Kós Károly Közösségi Központ gyűlésterme, a Geml József Társaskör székháza). A Civil Fórum résztvevői megkapták a 2016. szeptember 30. – október 2. között első alkalommal megrendezendő Temesvári Magyar Napok programját, amely lehetőséget ad a magyar civil szerevezeteknek is a nyilvános bemutatkozásra.
A Civil Fórum résztvevői titkos szavazással megválasztották a Civil Tanács új vezetőségét, amelynek tagjai Erdei Ildikó, Fábián Lóránt, Ilonczay Zsolt, Kovács Katalin, Valdman Kinga, Virginás-Tar Judit. A vezetőség megerősítette elnöki tisztségében dr. Erdei Ildikót, aki az előző időszakban is a Civil Tanács vezetője volt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)