Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. február 3.
A parlament előtt a 2017-es költségvetés
A szakértők szerint túl derűlátó a kormány, amikor azt mondja, hogy a megemelkedett kiadások mellett is ilyen gyors ütemben bővül a gazdaság.
Több mint 5 százalékos gazdasági növekedésre alapozva fogadta el az idei állami költségvetés tervezetét kedd este a kormány. A parlament elé beterjesztett, és a bizottsági viták után jövő héten a plénum elé kerülő tervezetben 815 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP), 1,4 százalékos inflációval, és 4,46 lejes euróárfolyammal számolnak.
A központi költségvetést az előző évinél több mint 15 százalékkal magasabb bevételekre számítva dolgozta ki a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kabinet, amely a kiadási oldalon 15,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kormány a teljes államháztartás szintjén 254,7 milliárd lejes bevételekkel számol, ennél pedig 24 milliárd lejjel többet akar költeni. A költségvetési hiány így a GDP 2,96 százalékára rúgna.
Kinek mennyi jut?
A kormány közleménye kiemeli: több mint ötven százalékkal 16,3 milliárd lejre növelte a védelmi minisztérium költségvetését, amely így – Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – eléri a GDP 2 százalékát.
A 2017-es költségvetésből az igazságügyi minisztérium 3,15 milliárd lejt kap – jelentette be kedden késő este a Victoria-palotában Viorel Ştefan pénzügyminiszter. Az összeg a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 0,38 százalékát teszi ki, és Ştefan szerint ez 139 millió lejjel több, mint tavaly. Ebből mintegy 50 százalékkal növelik a fogvatartottak élelmiszer-ellátására fordított összeget, javítják a börtönviszonyokat, és elkezdik két új, egyenként ezer férőhelyes börtön építését Caracalban és Berceni-ben.
A belügyminisztériumnak 11,3 millárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 1,3%-át irányozza elő a költségvetés, amelyből, többek között, 167 különleges mentőkocsit és 47 mentőkonténert kell vásárolnia. Felújítanak 26 tűzoltósági, rendőrségi és csendőrségi székhelyet. A külügyminisztérium költségvetése 19 millió lejjel nő, idén 768 millió lejből gazdálkodhat a tárca, ez a hazai össztermék 0,094 százaléka. Ebből kell megnyitni Románia három új konzulátusát Salzburgban (Ausztria), Haifában (Izrael) és Melbourne-ben (Ausztrália), illetve fel kell újítani több más diplomáciai képviselet székhelyét.
A gazdasági minisztériumnak 225 millió lejt irányoz elő a költségvetés, ez a bruttó hazai termék 0,027 százalékának felel meg, az összegből pedig többek között az új lelőhelyek feltárását célzó geológiai kutatóprogramot, valamint egyes hőerőművek korszerűsítését és a bányabezárási programot kell finanszíroznia.
A közlekedési tárca eközben 32 milliárd lejt kap – ez a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 4 százaléka. A pénzügyminiszter azt mondja, ez 60 százalékkal haladja meg a tavaly kiutalt összeget, és ebből többek között a következő célkitűzéséket kell megvalósítania: 62,5 kilométer autópálya Lugos és Déva között, 28,7 kilométer sztráda Szászsebes és Torda között, a Târgu Jiut, Marosvásárhelyt, Caracalt és Brassót elkerülő körgyűrű befejezése, a bukaresti 4-es metróvonal befejezése, 272 de kilométer országút felújítása, illetve ebből az összegből fedezik az egyetemisták ingyenes vasúti utazásának költségeit is.
A fejlesztési és európai alapokért felelős minisztériumnak 6,65 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 1,41 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tárca célkitűzései között szerepel 2500 bölcsőde és 2000 iskola építésének leszerződése és megépítése, a víz- és csatornázási munkálatok folytatása a vidéki településeken és 30 egyetemi kollégium építése. Az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztériumnak 1,99 milliárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 0,24 százalékát irányozza elő a költségvetés, amelyből, többek között 20 ezer új munkahelyet kell létrehoznia a Start-up - Románia program keretében.
A pénzügyminisztériumnak eközben 3,2 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 104 millió lejjel kevesebb, mint tavaly. A mezőgazdasági minisztérium 27,13 milliárd lejt kap, ez a bruttó hazai terméknek nagyjából 3,3 százaléka. A környezetvédelmi minisztérium költségvetése 80 millió lejjel nő, idén 428 millió lejből gazdálkodhat a tárca – ebből folytatják a roncsautó- és az Első otthon programot. A víz- és erdőgazdálkodási minisztériumnak 326 millió lejt irányoztak elő, amiből legalább 5 ezer hektárt újra kell erődíteni.
A 2017-es költségvetésben 35,6 milliárd lejt szánnak az oktatásra, ez a bruttó hazai termék 4,4 százaléka. Ştefan elmondása szerint az oktatási tárca azt tűzte ki célul, hogy 20 százalékkal emelje a tanárok bérét, kísérleti jelleggel meleg ebédet biztosítson 50 oktatási intézmény 29 695 tanulójának, és befejezze 15 óvoda és 12 iskola építését. Az egészségügy számára 37,4 milliárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 4,6 százalékát irányozza elő a költségvetés a tavalyi 30,284 milliárd lej után.
A 2017-es költségvetésből a kultúráért és nemzeti identitásért felelős minisztérium 707 millió lejt kap. A távközlési minisztérium idei költségvetése 510 millió lej lesz, ebből tőkésíteni kell a postát. A határon túli románokért felelős tárca 19,2 millió lejből gazdálkodhat, ez 5,24 millió lejjel több, mint egy évvel korábban. A turisztikai minisztériumnak 80 millió irányoz elő a költségvetés, ez 31 millió lejjel több, mint egy évvel korábban.
„Túlságosan derűlátók"
A költségvetési tanács azonban arra figyelmeztette a kormányt, hogy az államháztartás bevételei tekintetében túlságosan derűlátó volt, a közalkalmazotti béremelésekkel bevállalt kiadásokat pedig alábecsülte. A nemzetközi pénzintézmények – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Bizottság – mindegyike 4 százalék alatti gazdasági növekedést valószínűsít idén Romániában.
Amint arról korábban írtunk, a román államháztartás bevételei tavaly a GDP 30 százaléka alá csökkentek, miután 2016 január elsején 24-ről 20 százalékra csökkentették az általános forgalmi adót (áfa/TVA). Idén újabb 1 százalékponttal 19 százalékra csökkent az áfa, a kormány pedig további nyugdíj- és béremelésekről döntött.
Gyengíti a lejt a kormány húzása
Már a szerda reggeli órákban esett a lej árfolyama a bankközi piacon – a szakértők szerint a román fizetőeszköz értékvesztése összefüggésben áll a kormány által kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítását célzó sürgősségi kormányrendelet elfogadásával. 9-30-kor 0,4 százalékos gyengülés jelentettek, ekkor már az árfolyam elérte a 4,52 lej/eurót. 0,5 százalékot veszített eközben értékéből a román deviza az Egyesült Államok fizetőeszközéhez képest: 4,19 lej/USA dollár árfolyamon zajlottak a tranzakciók. A Román Nemzeti Bank (BNR) sem volt derűlátóbb, amikor 13 órakor kiadta a referencia-árfolyamot, ami 4,5240 lej/euró, illetve 4,1935 lej/USA dollár volt.
Bálint Eszter |
Krónika (Kolozsvár)
A szakértők szerint túl derűlátó a kormány, amikor azt mondja, hogy a megemelkedett kiadások mellett is ilyen gyors ütemben bővül a gazdaság.
Több mint 5 százalékos gazdasági növekedésre alapozva fogadta el az idei állami költségvetés tervezetét kedd este a kormány. A parlament elé beterjesztett, és a bizottsági viták után jövő héten a plénum elé kerülő tervezetben 815 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP), 1,4 százalékos inflációval, és 4,46 lejes euróárfolyammal számolnak.
A központi költségvetést az előző évinél több mint 15 százalékkal magasabb bevételekre számítva dolgozta ki a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kabinet, amely a kiadási oldalon 15,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kormány a teljes államháztartás szintjén 254,7 milliárd lejes bevételekkel számol, ennél pedig 24 milliárd lejjel többet akar költeni. A költségvetési hiány így a GDP 2,96 százalékára rúgna.
Kinek mennyi jut?
A kormány közleménye kiemeli: több mint ötven százalékkal 16,3 milliárd lejre növelte a védelmi minisztérium költségvetését, amely így – Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – eléri a GDP 2 százalékát.
A 2017-es költségvetésből az igazságügyi minisztérium 3,15 milliárd lejt kap – jelentette be kedden késő este a Victoria-palotában Viorel Ştefan pénzügyminiszter. Az összeg a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 0,38 százalékát teszi ki, és Ştefan szerint ez 139 millió lejjel több, mint tavaly. Ebből mintegy 50 százalékkal növelik a fogvatartottak élelmiszer-ellátására fordított összeget, javítják a börtönviszonyokat, és elkezdik két új, egyenként ezer férőhelyes börtön építését Caracalban és Berceni-ben.
A belügyminisztériumnak 11,3 millárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 1,3%-át irányozza elő a költségvetés, amelyből, többek között, 167 különleges mentőkocsit és 47 mentőkonténert kell vásárolnia. Felújítanak 26 tűzoltósági, rendőrségi és csendőrségi székhelyet. A külügyminisztérium költségvetése 19 millió lejjel nő, idén 768 millió lejből gazdálkodhat a tárca, ez a hazai össztermék 0,094 százaléka. Ebből kell megnyitni Románia három új konzulátusát Salzburgban (Ausztria), Haifában (Izrael) és Melbourne-ben (Ausztrália), illetve fel kell újítani több más diplomáciai képviselet székhelyét.
A gazdasági minisztériumnak 225 millió lejt irányoz elő a költségvetés, ez a bruttó hazai termék 0,027 százalékának felel meg, az összegből pedig többek között az új lelőhelyek feltárását célzó geológiai kutatóprogramot, valamint egyes hőerőművek korszerűsítését és a bányabezárási programot kell finanszíroznia.
A közlekedési tárca eközben 32 milliárd lejt kap – ez a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 4 százaléka. A pénzügyminiszter azt mondja, ez 60 százalékkal haladja meg a tavaly kiutalt összeget, és ebből többek között a következő célkitűzéséket kell megvalósítania: 62,5 kilométer autópálya Lugos és Déva között, 28,7 kilométer sztráda Szászsebes és Torda között, a Târgu Jiut, Marosvásárhelyt, Caracalt és Brassót elkerülő körgyűrű befejezése, a bukaresti 4-es metróvonal befejezése, 272 de kilométer országút felújítása, illetve ebből az összegből fedezik az egyetemisták ingyenes vasúti utazásának költségeit is.
A fejlesztési és európai alapokért felelős minisztériumnak 6,65 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 1,41 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tárca célkitűzései között szerepel 2500 bölcsőde és 2000 iskola építésének leszerződése és megépítése, a víz- és csatornázási munkálatok folytatása a vidéki településeken és 30 egyetemi kollégium építése. Az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztériumnak 1,99 milliárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 0,24 százalékát irányozza elő a költségvetés, amelyből, többek között 20 ezer új munkahelyet kell létrehoznia a Start-up - Románia program keretében.
A pénzügyminisztériumnak eközben 3,2 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 104 millió lejjel kevesebb, mint tavaly. A mezőgazdasági minisztérium 27,13 milliárd lejt kap, ez a bruttó hazai terméknek nagyjából 3,3 százaléka. A környezetvédelmi minisztérium költségvetése 80 millió lejjel nő, idén 428 millió lejből gazdálkodhat a tárca – ebből folytatják a roncsautó- és az Első otthon programot. A víz- és erdőgazdálkodási minisztériumnak 326 millió lejt irányoztak elő, amiből legalább 5 ezer hektárt újra kell erődíteni.
A 2017-es költségvetésben 35,6 milliárd lejt szánnak az oktatásra, ez a bruttó hazai termék 4,4 százaléka. Ştefan elmondása szerint az oktatási tárca azt tűzte ki célul, hogy 20 százalékkal emelje a tanárok bérét, kísérleti jelleggel meleg ebédet biztosítson 50 oktatási intézmény 29 695 tanulójának, és befejezze 15 óvoda és 12 iskola építését. Az egészségügy számára 37,4 milliárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 4,6 százalékát irányozza elő a költségvetés a tavalyi 30,284 milliárd lej után.
A 2017-es költségvetésből a kultúráért és nemzeti identitásért felelős minisztérium 707 millió lejt kap. A távközlési minisztérium idei költségvetése 510 millió lej lesz, ebből tőkésíteni kell a postát. A határon túli románokért felelős tárca 19,2 millió lejből gazdálkodhat, ez 5,24 millió lejjel több, mint egy évvel korábban. A turisztikai minisztériumnak 80 millió irányoz elő a költségvetés, ez 31 millió lejjel több, mint egy évvel korábban.
„Túlságosan derűlátók"
A költségvetési tanács azonban arra figyelmeztette a kormányt, hogy az államháztartás bevételei tekintetében túlságosan derűlátó volt, a közalkalmazotti béremelésekkel bevállalt kiadásokat pedig alábecsülte. A nemzetközi pénzintézmények – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Bizottság – mindegyike 4 százalék alatti gazdasági növekedést valószínűsít idén Romániában.
Amint arról korábban írtunk, a román államháztartás bevételei tavaly a GDP 30 százaléka alá csökkentek, miután 2016 január elsején 24-ről 20 százalékra csökkentették az általános forgalmi adót (áfa/TVA). Idén újabb 1 százalékponttal 19 százalékra csökkent az áfa, a kormány pedig további nyugdíj- és béremelésekről döntött.
Gyengíti a lejt a kormány húzása
Már a szerda reggeli órákban esett a lej árfolyama a bankközi piacon – a szakértők szerint a román fizetőeszköz értékvesztése összefüggésben áll a kormány által kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítását célzó sürgősségi kormányrendelet elfogadásával. 9-30-kor 0,4 százalékos gyengülés jelentettek, ekkor már az árfolyam elérte a 4,52 lej/eurót. 0,5 százalékot veszített eközben értékéből a román deviza az Egyesült Államok fizetőeszközéhez képest: 4,19 lej/USA dollár árfolyamon zajlottak a tranzakciók. A Román Nemzeti Bank (BNR) sem volt derűlátóbb, amikor 13 órakor kiadta a referencia-árfolyamot, ami 4,5240 lej/euró, illetve 4,1935 lej/USA dollár volt.
Bálint Eszter |
Krónika (Kolozsvár)
2017. június 12.
Madéfalván volt a legalacsonyabb a részvétel a vasárnapi időközi választásokon
Az országban a legalacsonyabb részvételi arányt Madéfalván mérték a vasárnapi időközi polgármester-választásokon. A Hargita megyei településen a szavazásra jogosultak mindössze 14,65 százaléka adta le voksát.
Az este kilenc órai urnazárásig a község két szavazóirodájában összesen 335 személy adta le voksát a szavazásra jogosult 2286-ból – írja az Agerpres hírügynökség a Központi Választási Hatóság adataira hivatkozva. A rendkívül alacsony érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a polgármesteri tisztségre egyetlen személy jelöltette magát, Csibi József az RMDSZ színeiben. A madéfalvi elöljárói szék azt követően üresedett meg, hogy a bíróság jogerős döntéssel összeférhetetlenséget állapított meg a korábbi polgármester, Szentes Csaba (RMDSZ) esetében.
Országos szinten a szavazásra jogosultak 33 százaléka voksolt
A szavazásra jogosult, körülbelül 630 ezer választópolgár mintegy 33 százaléka adta le voksát az este kilenc órai urnazárásig vasárnap az időközi helyhatósági választásokon – írja még az Agerpres. A legnagyobb részvételi arányt Szilágy megyében mérték (81,53 százalék), ezt követi Fehér (77,32 százalék) és Krassó-Szörény megye (78,27 százalék.
Alacsony volt a részvétel Craiován, ahol mindössze a választók 19,02 százaléka adta le voksát. Târgu-Jiu új polgármesterének megválasztása sem keltett nagy érdeklődést a lakosságban, mindössze 31,92 százalékuk élt szavazati jogával urnazárásig.
Románia 32 megyéjében, összesen 49 településen választottak polgármestert vasárnap. Az időközi helyhatósági választásokat egyrészt az tette indokolttá, hogy egyes elöljárók a 2016. decemberi parlamenti választások eredményeként Románia törvényhozó testületének tagjaivá váltak. Másrészt bizonyos polgármesterek jogerős törvényszéki ítéletek, összeférhetetlenségek miatt nem tölthetik be a tisztségüket. Székelyhon.ro
Az országban a legalacsonyabb részvételi arányt Madéfalván mérték a vasárnapi időközi polgármester-választásokon. A Hargita megyei településen a szavazásra jogosultak mindössze 14,65 százaléka adta le voksát.
Az este kilenc órai urnazárásig a község két szavazóirodájában összesen 335 személy adta le voksát a szavazásra jogosult 2286-ból – írja az Agerpres hírügynökség a Központi Választási Hatóság adataira hivatkozva. A rendkívül alacsony érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a polgármesteri tisztségre egyetlen személy jelöltette magát, Csibi József az RMDSZ színeiben. A madéfalvi elöljárói szék azt követően üresedett meg, hogy a bíróság jogerős döntéssel összeférhetetlenséget állapított meg a korábbi polgármester, Szentes Csaba (RMDSZ) esetében.
Országos szinten a szavazásra jogosultak 33 százaléka voksolt
A szavazásra jogosult, körülbelül 630 ezer választópolgár mintegy 33 százaléka adta le voksát az este kilenc órai urnazárásig vasárnap az időközi helyhatósági választásokon – írja még az Agerpres. A legnagyobb részvételi arányt Szilágy megyében mérték (81,53 százalék), ezt követi Fehér (77,32 százalék) és Krassó-Szörény megye (78,27 százalék.
Alacsony volt a részvétel Craiován, ahol mindössze a választók 19,02 százaléka adta le voksát. Târgu-Jiu új polgármesterének megválasztása sem keltett nagy érdeklődést a lakosságban, mindössze 31,92 százalékuk élt szavazati jogával urnazárásig.
Románia 32 megyéjében, összesen 49 településen választottak polgármestert vasárnap. Az időközi helyhatósági választásokat egyrészt az tette indokolttá, hogy egyes elöljárók a 2016. decemberi parlamenti választások eredményeként Románia törvényhozó testületének tagjaivá váltak. Másrészt bizonyos polgármesterek jogerős törvényszéki ítéletek, összeférhetetlenségek miatt nem tölthetik be a tisztségüket. Székelyhon.ro
2017. szeptember 8.
A vidéki élet szépségeit dokumentálnák
A Kolozs Megyei Tanácsnak alárendelt Hagyományos Kultúraőrző és –népszerűsítő Központ az ArtImage Egyesülettel, a kolozsvári Képzőművészeti és Dizájn Egyetemmel (UAD), az O. Goga Megyei Könyvtárral együtt tizennegyedik alkalommal hirdeti meg országos fotópályázatát, amelynek címe Fénykép – Néprajzi Dokumentum. A pályázatra a vidéki élet szépségei iránt érdeklődő fényképeket várnak. A forókat a megyei központ Honvéd/Dorobantilor utca 104. Szám alatti székhelyére kell elküldeni postán október 17-ig.
A zsűri által kiválasztott fotókat novemberben mutatják be Kolozsváron, majd ezt követően más romániai városokban, úgy mint Gyulafehérvár, Nagybánya, Beszterce, Brassó, Krajova, Szatmárnémeti, Nagyszeben, Târgu Jiu és Marosvásárhely, illetve külföldön Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon.
Olyan fényképeket várnak, amelyek a hagyományos kultúra anyagi és szellemi oldalát mutatják be. A díjak a következők: fekete-fehér kategóriában az I. díj Szatmáry Papp Károly-díj 1200 lej értékben, II. díj 600 lej, III. díj 500 lej. Színes fényképek esetében az I. díj Szabó Tamás-díj 1200 lej értékben, II. díj 600 lej, III. díj 500 lej. II. Digitális részleg, Mezei munkálatok 600 lejes díj; Régi fotó újraalkotási részlege 400 lej; Art Image-díj 600 lej értékben, illetve a versenybe benevezett teljes kollekciónak járó különdíj – 2018-ban megrendezendő egyéni kiállítás. További részletek az intézmény honlapján – www.traditiiclujene.ro – és Facebook-oldalán olvashatók. Szabadság (Kolozsvár)
A Kolozs Megyei Tanácsnak alárendelt Hagyományos Kultúraőrző és –népszerűsítő Központ az ArtImage Egyesülettel, a kolozsvári Képzőművészeti és Dizájn Egyetemmel (UAD), az O. Goga Megyei Könyvtárral együtt tizennegyedik alkalommal hirdeti meg országos fotópályázatát, amelynek címe Fénykép – Néprajzi Dokumentum. A pályázatra a vidéki élet szépségei iránt érdeklődő fényképeket várnak. A forókat a megyei központ Honvéd/Dorobantilor utca 104. Szám alatti székhelyére kell elküldeni postán október 17-ig.
A zsűri által kiválasztott fotókat novemberben mutatják be Kolozsváron, majd ezt követően más romániai városokban, úgy mint Gyulafehérvár, Nagybánya, Beszterce, Brassó, Krajova, Szatmárnémeti, Nagyszeben, Târgu Jiu és Marosvásárhely, illetve külföldön Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon.
Olyan fényképeket várnak, amelyek a hagyományos kultúra anyagi és szellemi oldalát mutatják be. A díjak a következők: fekete-fehér kategóriában az I. díj Szatmáry Papp Károly-díj 1200 lej értékben, II. díj 600 lej, III. díj 500 lej. Színes fényképek esetében az I. díj Szabó Tamás-díj 1200 lej értékben, II. díj 600 lej, III. díj 500 lej. II. Digitális részleg, Mezei munkálatok 600 lejes díj; Régi fotó újraalkotási részlege 400 lej; Art Image-díj 600 lej értékben, illetve a versenybe benevezett teljes kollekciónak járó különdíj – 2018-ban megrendezendő egyéni kiállítás. További részletek az intézmény honlapján – www.traditiiclujene.ro – és Facebook-oldalán olvashatók. Szabadság (Kolozsvár)
2017. szeptember 8.
Ma is hatnak a kommunista bűnök
Mellőzve érzik magukat: több mint 200 volt politikai fogoly is jelen volt Félixfürdőn, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének (AFDPR) XXIV. kongresszusán, és a legtöbben panaszkodnak. Ugyanakkor elnökük szerint „nem átadják a tisztségeket, hanem kihalnak belőlük”.
Kétezernél is kevesebb személy él ma már azok közül, akik saját bőrükön tapasztalták meg a kommunista diktatúra romániai változatának kegyetlenségét a börtönökben, politikai foglyokként. Lassan kihal a ma még valamelyest élő emlékezet, és a meghurcoltakkal együtt beláthatatlan távolságba került a valós és teljes igazságtétel – ami a rendszerváltás után is elmaradt, és a mai napig késik. Romániában is, akárcsak a többi volt kommunista országban. A meghurcoltak azonban még próbálnak összetartani: szövetségük Félixfürdőn, az egyik szállodában tartotta országos tanácskozását, és a helyszínen újabb infókat is megosztottak velünk arról, hol tart (illetve hol stagnál) a romániai elszámolás, a szembenézés a közelmúltbeli vészkorszakkal.
Módosítást akarnak
Tegnap zárult tehát a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének (AFDPR) XXIV. Kongresszusa, és a háromnapos tanácskozáson arról is határoztak, hogy több törvénymódosítást kezdeményeznek. Az AFDPR-nek 34 megyében van helyi szervezete, ezeknek a képviselői vettek részt a legfőbb döntéshozó és konzultációs fórumukon, mintegy 200 küldött volt itt, Félixen. Köztük például a néhai Corneliu Coposu rokonai, valamint egy olyan nő, akit 15 évesen ítéltek 20 éves börtönbüntetésre, ellenállási tevékenysége miatt. Octav Bjoza, a szervezet elnöke elmondta: az országban 37.737 olyan személy van még, aki a kommunizmusban elszenvedett meghurcoltatásokért jogosult életjáradékra, közülök 995 Bihar megyében. Gond azonban, hogy a közvetlen hozzátartozóik (többnyire a gyermekeik) sokszor nehezen juthatnak be a kedvezményezetti körbe. Ezért a tömörülés arról döntött: kezdeményezik, hogy a parlament módosítsa a vonatkozó, 1990/118-as számú jogszabályt, tételesen bevéve annak hatálya alá a meghurcoltak gyermekeit is. Továbbá változtattatnának a jogállásukkal kapcsolatos 2015/217-es számú törvényen is, mert az szerintük túlságosan interpretálható jelenleg.
Octav Bjoza egyébként kongresszusi záróbeszédében azt mondta, a kommunista bűnök sok vonatkozásban még ma is kísértenek az országban. Ugyanakkor többször panaszkodott a központi sajtóra, amely szerinte „Teljesen semmibe vesz minket, nem törődik velünk, nem, hogy ők nem keresnek, de ha mi megyünk, akkor is agyonhallgatnak. Amikor személyesen mentem be például az Adevărulhoz, akkor sem változott semmi”. További gondja a szervezetnek például, hogy ugyan a kommunista visszaélések egyes konkrétumairól szóló dokumentumaik archívumszerűen rendezve vannak, ám mégsem tudják archívumszerűen működtetni az egészet, mert az előírt tárolási körülményeket (nedvességszint, hőfok, stb.) már nem tudják biztosítani. Ezért olyan megoldást keresnek (egyelőre hiába), amely révén biztosan megmenekülnének a dokumentumok. Az elnök hozzátette: az AFDPR támogatja ugyanakkor az bukaresti ortodox gigakatedrális, a románok által is sokat bírált Nemzet Megváltása Katedrális építését, sőt, azt szeretné, hogy az épületben emlékhelyet kapjanak a kommunista diktatúra áldozatai. Belső szervezési ügyeikre térve Octav Bjoza ironikusan jegyezte meg, hogy náluk nem nagyon szokott tisztújítás lenni, mert az előrehaladott életkorok miatt „itt nem átadják a tisztségeket, hanem kihalnak belőlük”.
Bihar, a hóhér
Kivétel viszont az AFDPR Bihar megyei szervezete, amelynek élén viszonylag fiatal vezető van: Lucian Silaghi, aki a nagyváradi színház igazgatója is volt, jelenleg a műemlékvédelmi hivatalt vezeti. Ő a kongresszuson azt emelte ki: Váradon legalább igyekeznek méltó emléket állítani az áldozatoknak. Ennek egyik jeleként azt ajánlotta mindenki figyelmébe, hogy a váradi várban idén április óta külön múzeuma van a témakörnek. Váradon is volt ugyanis olyan tranzitláger, ahol a hatalomba berendezkedő kommunisták az elhurcolandó németeket, románokat, magyarokat gyűjtötték össze. Ez a vár mai E szárnyában működött. 2011-ben például a G épület falába rejtett feljegyzést is találtak az egyik elhurcolttól: a sárguló lapra rótt pár sorban bizonyos Andreas Dittrich emlékez(tet)ett arra, hogy itt dolgozott. „Ma 1947 augusztus 21. van, és 1947 március 20-a óta vagyok itt a lágerben. Német vagyok, és így állnak a dolgok itt ma. Andreas Dittrich, 42 éves” – áll a lapon. Az összegyűjtöttek többségét aztán jellemzően Târgu Jiuba, vagy Temesvárra vitték, kényszermunkatáborba, a német nemzetiségűek többségét viszont a Szovjetúnióba deportálták. Nagyváradon más épületekben is működtek fogdák, kínzókamrák, vallatószobák: a Securitate ingatlanában, illetve a börtönben is.
Bihar megye egyébként a román gulágok feltöltésében is az élen járók között volt a második világháború után, amikor a kommunisták megszerezték a hatalmat. Ekkor a náci kollaboránsok ellen való harcot ürügyként használva tízezrekkel igyekeztek leszámolni: lehetőleg mindenkivel, aki ellenállt volna az újabb önkényes hatalom kiépülésének, aki aktuális, vagy akár potenciális ellenséget jelentett a kommunistáknak, vagy akár csak úgymond túlságosan független volt. Megyénkből a lakosság 1,4%-át hurcolták el, ami az első tízben biztosított helyet Biharnak. A legfiatalabb áldozat 15 éves volt.
Táborok
Fürtös Róbert kutatása szerint már a háború vége után, azaz 1945 végéig, a legfontosabb táborok Zsilvásárhely, Slobozia, Ciurel (Bukarest közelében), Turnu Măgurele, Caracal, Felsőtömös (Timişul de Sus) voltak. Voltak megyék, ahol öt vagy három tábor is létezett: Arad megyében Borossebes (Sebiş), Pankota (Pâncota), Doroszlófalva (Drăuţi), Nagyhalmágy (Hălmagiu) és Arad, Brassó megyében Földvár (Feldioara), Barcaszentpéter (Sânpetru) és Brassó, Bihar megyében pedig Köröstárkány (Tărcaia), Belényes (Beiuş) és Nagyvárad. Gyakorlatilag minden megyében működött hosszabb-rövidebb időszakban internáló tábor, vagy legalább a csendőrség/rendőrség által felügyelt fogva tartási központ. A fogdák, börtönök és munkatelepek 1958-ban már adminisztratíve is két nagy csoportra tagolódtak: a „forradalmárok” fogva tartására szánt létesítmények (Nagyenyed, Szamosújvár, Fogaras, Galac, Zsiláva, Csíkszereda, Piteşti és Râmnicu Sărat) és a köztörvényes elítélteknek szánt helyek. Az 54 börtön, 37 munkatábor, 8 kiskorúak és 2 gyerekek befogadására szánt létesítmények mellett, a Börtönök Főigazgatóságának számos „termelő” jellegű egység volt alárendelve. És ne legyenek illúzióink: Sztálin halála után ugyan átmenetileg enyhültek a fogva tartás körülményei (katasztrofálisról nagyon rosszra), ám az 1960-as években ismét romlottak. És a kommunista rezsim a bukásáig, azaz 1989-ig folyamatosan figyelte, zaklatta, üldözte, büntette azokat, akik nem a szekerét tolták…
Brosúra az elnyomásról
A kongresszuson mutatta be és osztotta ki a jelenlévők között dr. Cristina Puşcaş kutató azt a kiadványt, amely az Ellenállás és elnyomás Bihar megyében címet viseli. A brosúra jellegű kiadvány külön-külön román, magyar és angol nyelven is megjelent, összesen azonban csak 500 példányban. Nyolcezer lejes uniós támogatásból adták ki, és adatokat tartalmaz a kommunista elnyomás Bihar megyei vonzatairól. Fő célja ugyanakkor a váradi várban idén megnyitott múzeum és emlékhely népszerűsítése. Ez a lapunkban már bemutatott létesítmény a vár K épületében van.
Szeghalmi Örs / erdon.ro
Mellőzve érzik magukat: több mint 200 volt politikai fogoly is jelen volt Félixfürdőn, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének (AFDPR) XXIV. kongresszusán, és a legtöbben panaszkodnak. Ugyanakkor elnökük szerint „nem átadják a tisztségeket, hanem kihalnak belőlük”.
Kétezernél is kevesebb személy él ma már azok közül, akik saját bőrükön tapasztalták meg a kommunista diktatúra romániai változatának kegyetlenségét a börtönökben, politikai foglyokként. Lassan kihal a ma még valamelyest élő emlékezet, és a meghurcoltakkal együtt beláthatatlan távolságba került a valós és teljes igazságtétel – ami a rendszerváltás után is elmaradt, és a mai napig késik. Romániában is, akárcsak a többi volt kommunista országban. A meghurcoltak azonban még próbálnak összetartani: szövetségük Félixfürdőn, az egyik szállodában tartotta országos tanácskozását, és a helyszínen újabb infókat is megosztottak velünk arról, hol tart (illetve hol stagnál) a romániai elszámolás, a szembenézés a közelmúltbeli vészkorszakkal.
Módosítást akarnak
Tegnap zárult tehát a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének (AFDPR) XXIV. Kongresszusa, és a háromnapos tanácskozáson arról is határoztak, hogy több törvénymódosítást kezdeményeznek. Az AFDPR-nek 34 megyében van helyi szervezete, ezeknek a képviselői vettek részt a legfőbb döntéshozó és konzultációs fórumukon, mintegy 200 küldött volt itt, Félixen. Köztük például a néhai Corneliu Coposu rokonai, valamint egy olyan nő, akit 15 évesen ítéltek 20 éves börtönbüntetésre, ellenállási tevékenysége miatt. Octav Bjoza, a szervezet elnöke elmondta: az országban 37.737 olyan személy van még, aki a kommunizmusban elszenvedett meghurcoltatásokért jogosult életjáradékra, közülök 995 Bihar megyében. Gond azonban, hogy a közvetlen hozzátartozóik (többnyire a gyermekeik) sokszor nehezen juthatnak be a kedvezményezetti körbe. Ezért a tömörülés arról döntött: kezdeményezik, hogy a parlament módosítsa a vonatkozó, 1990/118-as számú jogszabályt, tételesen bevéve annak hatálya alá a meghurcoltak gyermekeit is. Továbbá változtattatnának a jogállásukkal kapcsolatos 2015/217-es számú törvényen is, mert az szerintük túlságosan interpretálható jelenleg.
Octav Bjoza egyébként kongresszusi záróbeszédében azt mondta, a kommunista bűnök sok vonatkozásban még ma is kísértenek az országban. Ugyanakkor többször panaszkodott a központi sajtóra, amely szerinte „Teljesen semmibe vesz minket, nem törődik velünk, nem, hogy ők nem keresnek, de ha mi megyünk, akkor is agyonhallgatnak. Amikor személyesen mentem be például az Adevărulhoz, akkor sem változott semmi”. További gondja a szervezetnek például, hogy ugyan a kommunista visszaélések egyes konkrétumairól szóló dokumentumaik archívumszerűen rendezve vannak, ám mégsem tudják archívumszerűen működtetni az egészet, mert az előírt tárolási körülményeket (nedvességszint, hőfok, stb.) már nem tudják biztosítani. Ezért olyan megoldást keresnek (egyelőre hiába), amely révén biztosan megmenekülnének a dokumentumok. Az elnök hozzátette: az AFDPR támogatja ugyanakkor az bukaresti ortodox gigakatedrális, a románok által is sokat bírált Nemzet Megváltása Katedrális építését, sőt, azt szeretné, hogy az épületben emlékhelyet kapjanak a kommunista diktatúra áldozatai. Belső szervezési ügyeikre térve Octav Bjoza ironikusan jegyezte meg, hogy náluk nem nagyon szokott tisztújítás lenni, mert az előrehaladott életkorok miatt „itt nem átadják a tisztségeket, hanem kihalnak belőlük”.
Bihar, a hóhér
Kivétel viszont az AFDPR Bihar megyei szervezete, amelynek élén viszonylag fiatal vezető van: Lucian Silaghi, aki a nagyváradi színház igazgatója is volt, jelenleg a műemlékvédelmi hivatalt vezeti. Ő a kongresszuson azt emelte ki: Váradon legalább igyekeznek méltó emléket állítani az áldozatoknak. Ennek egyik jeleként azt ajánlotta mindenki figyelmébe, hogy a váradi várban idén április óta külön múzeuma van a témakörnek. Váradon is volt ugyanis olyan tranzitláger, ahol a hatalomba berendezkedő kommunisták az elhurcolandó németeket, románokat, magyarokat gyűjtötték össze. Ez a vár mai E szárnyában működött. 2011-ben például a G épület falába rejtett feljegyzést is találtak az egyik elhurcolttól: a sárguló lapra rótt pár sorban bizonyos Andreas Dittrich emlékez(tet)ett arra, hogy itt dolgozott. „Ma 1947 augusztus 21. van, és 1947 március 20-a óta vagyok itt a lágerben. Német vagyok, és így állnak a dolgok itt ma. Andreas Dittrich, 42 éves” – áll a lapon. Az összegyűjtöttek többségét aztán jellemzően Târgu Jiuba, vagy Temesvárra vitték, kényszermunkatáborba, a német nemzetiségűek többségét viszont a Szovjetúnióba deportálták. Nagyváradon más épületekben is működtek fogdák, kínzókamrák, vallatószobák: a Securitate ingatlanában, illetve a börtönben is.
Bihar megye egyébként a román gulágok feltöltésében is az élen járók között volt a második világháború után, amikor a kommunisták megszerezték a hatalmat. Ekkor a náci kollaboránsok ellen való harcot ürügyként használva tízezrekkel igyekeztek leszámolni: lehetőleg mindenkivel, aki ellenállt volna az újabb önkényes hatalom kiépülésének, aki aktuális, vagy akár potenciális ellenséget jelentett a kommunistáknak, vagy akár csak úgymond túlságosan független volt. Megyénkből a lakosság 1,4%-át hurcolták el, ami az első tízben biztosított helyet Biharnak. A legfiatalabb áldozat 15 éves volt.
Táborok
Fürtös Róbert kutatása szerint már a háború vége után, azaz 1945 végéig, a legfontosabb táborok Zsilvásárhely, Slobozia, Ciurel (Bukarest közelében), Turnu Măgurele, Caracal, Felsőtömös (Timişul de Sus) voltak. Voltak megyék, ahol öt vagy három tábor is létezett: Arad megyében Borossebes (Sebiş), Pankota (Pâncota), Doroszlófalva (Drăuţi), Nagyhalmágy (Hălmagiu) és Arad, Brassó megyében Földvár (Feldioara), Barcaszentpéter (Sânpetru) és Brassó, Bihar megyében pedig Köröstárkány (Tărcaia), Belényes (Beiuş) és Nagyvárad. Gyakorlatilag minden megyében működött hosszabb-rövidebb időszakban internáló tábor, vagy legalább a csendőrség/rendőrség által felügyelt fogva tartási központ. A fogdák, börtönök és munkatelepek 1958-ban már adminisztratíve is két nagy csoportra tagolódtak: a „forradalmárok” fogva tartására szánt létesítmények (Nagyenyed, Szamosújvár, Fogaras, Galac, Zsiláva, Csíkszereda, Piteşti és Râmnicu Sărat) és a köztörvényes elítélteknek szánt helyek. Az 54 börtön, 37 munkatábor, 8 kiskorúak és 2 gyerekek befogadására szánt létesítmények mellett, a Börtönök Főigazgatóságának számos „termelő” jellegű egység volt alárendelve. És ne legyenek illúzióink: Sztálin halála után ugyan átmenetileg enyhültek a fogva tartás körülményei (katasztrofálisról nagyon rosszra), ám az 1960-as években ismét romlottak. És a kommunista rezsim a bukásáig, azaz 1989-ig folyamatosan figyelte, zaklatta, üldözte, büntette azokat, akik nem a szekerét tolták…
Brosúra az elnyomásról
A kongresszuson mutatta be és osztotta ki a jelenlévők között dr. Cristina Puşcaş kutató azt a kiadványt, amely az Ellenállás és elnyomás Bihar megyében címet viseli. A brosúra jellegű kiadvány külön-külön román, magyar és angol nyelven is megjelent, összesen azonban csak 500 példányban. Nyolcezer lejes uniós támogatásból adták ki, és adatokat tartalmaz a kommunista elnyomás Bihar megyei vonzatairól. Fő célja ugyanakkor a váradi várban idén megnyitott múzeum és emlékhely népszerűsítése. Ez a lapunkban már bemutatott létesítmény a vár K épületében van.
Szeghalmi Örs / erdon.ro
2017. szeptember 21.
ISMÉT EMBERÉLETEKET KÖVETELTEK A ZIVATAROK ROMÁNIÁBAN
Három ember halálát okozták a zivatarok Romániában szerdán: két ember Vaslui megyében villámcsapás áldozata lett, egy bukaresti férfit pedig az utcán ütött agyon egy faág, amelyet az erős szél szakított le.
A román fővárosra az esti órákra adott ki narancssárga viharriasztást a meteorológiai szolgálat. Miután a Bánságon és Erdélyen vasárnap végigsöpört ítéletidő nyolc halálos áldozatot követelt, a hatóságok példátlan óvintézkedésekkel próbálták megelőzni az újabb tragédiákat. A főpolgármesteri hivatal utasítására az iskolákból délután öt órakor minden diákot hazaküldték, számos hirdetőtáblát, és molinót leszereltek, megpróbálták egyetlen nap alatt kivágni az összes veszélyesnek ítélt, kiszáradt fatörzset.
Bár az utcák estére nagyjából kiürültek, az óránként 70 kilométeres sebességet elérő széllökések fákat döntöttek ki, ezek egyike pedig olyan súlyos fejsérülést okozott egy járókelőnek, hogy a helyszínen életét vesztette. A tűzoltókat 12 kidőlt fához riasztották Bukarestben, hat esetben a leszakadt ágak autókat is megrongáltak, leszakították az elektromos vezetékeket. A zivatar idején három Bukarestbe tartó repülőgép Konstancán, illetve Várnában szállt le, és később hozta utasait a román fővárosba.
A kelet-romániai Vaslui megyében egy szabadban tartózkodó juhász és egy szőlősben dolgozó gazda lett villámcsapás áldozata. A megyén végigsöprő vihar nyomán 1600 háztartás maradt villanyáram nélkül.
Az olténiai Targu Carbunesti-en három pléhből készült háztetőt szakított le a szél, ezek egyike egy szomszédos panelház egyik szobájába repült, de nem sebesített meg senkit. A településen több autót is megrongáltak a lehullott ágak és cserepek. A közeli Zsílvásárhely (Targu Jiu) utcáin felgyűlt a hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék, amiatt a hatóságok megszólaltatták a szirénákat, így próbálva elkerülni azt, hogy – a vasárnapi temesvári esethez hasonlóan – utólag azzal vádolják őket, hogy nem figyelmeztették a veszélyre a lakosságot.
Az erdélyi megyéket is érintő zivatarhullám sokhelyütt jégesőt hozott. A fővárost Brassóval összekötő DN1-es jelzésű, nagy forgalmú országúton, Alsótömösnél (Timisul de Jos) az út egyik felét teljesen elzáró, kidőlt fa akadályozta egy ideig a közlekedést.
A tengerparti megyék kivételével Románia egész területén sárga (elsőfokú) viharriasztás van érvényben csütörtök estig, néhány Bukaresttől északra fekvő megyére pedig narancssárga (másodfokú) figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat: itt a csapadék mennyisége elérheti az ötven litert négyzetméterenként, a széllökések pedig az óránként 70 kilométeres sebességet.
Baranyi László / MTI; Erdély.ma
Három ember halálát okozták a zivatarok Romániában szerdán: két ember Vaslui megyében villámcsapás áldozata lett, egy bukaresti férfit pedig az utcán ütött agyon egy faág, amelyet az erős szél szakított le.
A román fővárosra az esti órákra adott ki narancssárga viharriasztást a meteorológiai szolgálat. Miután a Bánságon és Erdélyen vasárnap végigsöpört ítéletidő nyolc halálos áldozatot követelt, a hatóságok példátlan óvintézkedésekkel próbálták megelőzni az újabb tragédiákat. A főpolgármesteri hivatal utasítására az iskolákból délután öt órakor minden diákot hazaküldték, számos hirdetőtáblát, és molinót leszereltek, megpróbálták egyetlen nap alatt kivágni az összes veszélyesnek ítélt, kiszáradt fatörzset.
Bár az utcák estére nagyjából kiürültek, az óránként 70 kilométeres sebességet elérő széllökések fákat döntöttek ki, ezek egyike pedig olyan súlyos fejsérülést okozott egy járókelőnek, hogy a helyszínen életét vesztette. A tűzoltókat 12 kidőlt fához riasztották Bukarestben, hat esetben a leszakadt ágak autókat is megrongáltak, leszakították az elektromos vezetékeket. A zivatar idején három Bukarestbe tartó repülőgép Konstancán, illetve Várnában szállt le, és később hozta utasait a román fővárosba.
A kelet-romániai Vaslui megyében egy szabadban tartózkodó juhász és egy szőlősben dolgozó gazda lett villámcsapás áldozata. A megyén végigsöprő vihar nyomán 1600 háztartás maradt villanyáram nélkül.
Az olténiai Targu Carbunesti-en három pléhből készült háztetőt szakított le a szél, ezek egyike egy szomszédos panelház egyik szobájába repült, de nem sebesített meg senkit. A településen több autót is megrongáltak a lehullott ágak és cserepek. A közeli Zsílvásárhely (Targu Jiu) utcáin felgyűlt a hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék, amiatt a hatóságok megszólaltatták a szirénákat, így próbálva elkerülni azt, hogy – a vasárnapi temesvári esethez hasonlóan – utólag azzal vádolják őket, hogy nem figyelmeztették a veszélyre a lakosságot.
Az erdélyi megyéket is érintő zivatarhullám sokhelyütt jégesőt hozott. A fővárost Brassóval összekötő DN1-es jelzésű, nagy forgalmú országúton, Alsótömösnél (Timisul de Jos) az út egyik felét teljesen elzáró, kidőlt fa akadályozta egy ideig a közlekedést.
A tengerparti megyék kivételével Románia egész területén sárga (elsőfokú) viharriasztás van érvényben csütörtök estig, néhány Bukaresttől északra fekvő megyére pedig narancssárga (másodfokú) figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat: itt a csapadék mennyisége elérheti az ötven litert négyzetméterenként, a széllökések pedig az óránként 70 kilométeres sebességet.
Baranyi László / MTI; Erdély.ma