A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének márc. 23-án, Marosvásárhelyen megtartott vezetőségi ülésén döntöttek a MÚRE 2000. évi díjairól. Az ügyvezető tanács döntése értelmében Balázs Bencze, a Szabadság munkatársa pályakezdő díjat kapott, megosztva Rédai Attilával, a Krónika munkatársával. A díjátadásra máj. 25-én, Szovátán kerül sor, a MÚRE közgyűlésén. A vezetőség további hét újságíró-díj odaítéléséről döntött. /(m. j.): Pályakezdő díjas Balázs Bence. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Tavaly privatizálták a szovátai üdülőtelepet. A privatizációs szerződés értelmében a tulajdonos a Salina Invest cég lett. A nagy-romániásokkal kórusban a liberálisok, de egypár kormánypárti honatya is hazaárulásról, Erdély kiárusításáról, illetve az ilyenkor elmaradhatatlan magyar veszélyről szónokolt. Szenátori bizottságot hoztak létre a privatizáció felülvizsgálatára. Márc. 27-én a szenátusban megvitatták a bizottság jelentését. Végül a felsőház 75 igen szavazattal, 54 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szenátori vizsgálóbizottság jelentését: a Szováta fürdővállalat privatizációja legális, a törvényes előírásoknak megfelelően történt. /Mózes Edith: Kútba esett a liberális diverzió. Készülhet az idényre Szovátafürdő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Ápr. 8. és 11. között a szovátai Teleki Oktatási Központban Erdély minden tájegységét képviselő lelkipásztornők tanácskoznak az egyházban és a társadalomban betöltött szerepükről. /Papnők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Ápr. 13-án tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége éves küldöttgyűlését Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. A küldöttek elfogadták az RMPSZ 2002-2005 közötti programját. A sajtótájékoztatón az RMPSZ országos vezetősége beszámolt arról, hogy idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Bolyai Nyári Akadémia. A nyár folyamán ugyanakkor több tehetséggondozói tábor is lesz, és megrendezik a nemzetközi és hazai versenyeken legjobb helyezést elért diákok számára a zánkai tábort augusztus folyamán. A közgyűlésen megállapították, hogy 2001-től a reform folyamata folytatódik, de érezhetően lelassult, az oktatási rendszer pluralizmusa formális, az oktatási rendszer finanszírozása átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, az elmúlt időben több olyan rendelet is született, amely ellentmond a Románia által is aláírt nemzetközi normáknak, ugyanakkor korlátozza a szülők szabad iskolaválasztási lehetőségét. Lászlófy Pál elnök a marosvásárhelyi Bolyai Líceum kapcsán elmondotta: a vásárhelyi magyarságnak joga van önálló intézményhez. /(Daczó Dénes): RMPSZ küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Ápr. 21-én - templomi istentisztelettel kezdődött a hagyományossá vált Marosszentgyörgyi Napok rendezvénysorozata. A 28-áig tartó egyházi, közművelődési, valamint sportesemények megszervezésében a helyi tanács, a községi könyvtár, valamint a Marosszentgyörgyi Szent György Művelődési Egyesület működik közre. Lesz szimpózium, minifocipályán szurkolhatnak a nézők, a hangversenyen fellép a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a reformátusok Reménység kara, a római katolikus Jubilate énekes- hangszeres együttes, valamint a szovátai Intermezzo női kar. /(járay): Marosszentgyörgyi Napok, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Szovátán a Teleki Oktatási Központ felújítási munkálatai a befejezéshez közelednek, tájékoztatott a TOK igazgatója, Márton Zoltán. Az eredmény: 160 személyt befogadó konferenciaterem, 100 személyes szállodakapacitás, plusz kétszer negyven személy foglalkoztatására alkalmas kisterem. Az eddigi munkálatokra, illetve a működtetésre az összeget pályázatok útján szerezték, főleg az Illyés Közalapítványtól. Emellett létrehozták a TOK Impex Kft. turisztikai céget, és a ProTOK Alapítványt, a további fejlesztésekre. /Befejezés előtt a felújítás. Az oktatási központ végig működött. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

A jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és a marosvásárhelyi 20-as iskola kapcsolata 1995 óta tart. Voltak közös fellépéseik Nagyváradon (a Szent László-bazilikában), Budapesten (a Szent István-bazilikában), a Feszty-körképnél Ópusztaszeren és másutt. A vásárhelyi gyermekek az anyaországgal ismerkednek, a jászságiak Erdéllyel, Szovátával, a Békás-szorossal, a Gyilkos-tóval, a közös történelem megannyi helyszínével és emlékével. Most jászberényiek jártak itt. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely - a mi "székely kapunk". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Az elkobozott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatásáról tárgyaltak máj. 13-án a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: sikerült a kormánypárt képviselőivel megtárgyalni azokat a módosító indítványokat, amelyek a magyar történelmi egyházakkal folytatott múlt heti egyeztetés során felmerültek. A szövetség vezetői ígéretet kaptak arra, hogy csökkentik a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet módosító javaslatcsomagban megszabott tízéves határidőt azon visszakért épületek esetében, amelyekben jelenleg közintézmények működnek. Valószínűleg már a jövő héten megkezdik a szenátus jogi szakbizottságában a 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet és az ehhez benyújtott módosító javaslatcsomag tárgyalását. "Ez azt jelenti, hogy június 30-ig törvény lesz a sürgősségi kormányrendeletből. Reméljük, hogy a jogszabályt olyan módon sikerül majd elfogadtatni, amely megfelel mind az RMDSZ-nek, mind pedig az egyházaknak" — jelentette ki Borbély László. A találkozón megvitatták azon épületek sorsát is, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel visszaadtak az egyházaknak, de azokat a volt tulajdonosoknak a mai napig sem sikerült a birtokukba venniük. A közigazgatási miniszter aláírta azt a 13-as listát, amelynek értelmében a szóban forgó ingatlanokat a volt tulajdonosok ténylegesen is a használatukba vehetik, csupán az épületek átvételét szentesítő átadási-átvételi jegyzőkönyvet kell még aláírniuk a feleknek. Ennek értelmében visszakapott egy-egy épületet a nagyváradi római katolikus püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, három ingatlant a gyulafehérvári római katolikus érsekség Kolozsváron, Szovátán és Lupeniban, illetve négy épületet az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. Ezen kívül visszaszolgáltattak négy ingatlant a Romániai Német Demokrata Fórum kérésére Szebenben, Besztercén, valamint Temes és Arad megyében. Borbély László a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) tér 15. szám alatti ingatlannal kapcsolatban elmondta: megegyeztek abban, hogy az illetékesek még ezen a héten aláírják az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. /Papp Annamária: Kilenc ingatlan egyházi birtokba kerül. Júniusra teljes rendezést ígér a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Farcádi Sándor Levente /sz. Farcád, 1967. dec. 9./ jelenleg is Farcádon él és alkot. Húsz egyéni és nyolc csoportos kiállítása volt Székelyudvarhelyen, Szovátán, és gyakran jelentkezik tárlattal Budapesten is. Több műve svájci gyűjtők tulajdonában van. Állandó tárlata Székelyudvarhelyen a Gondűző étteremben tekinthető meg. Szinte megszállottan keresi fel festőállványával Székelyföld legszebb tájait. /Fekete B. Zoltán: "A farcádi remete". Az alkotás megszállottja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A Kárpát-medencére kiterjedő magyar médiastratégia szükségessége mellett foglalt állást a Duna Tv küldöttei és a romániai magyar sajtó képviselői részvételével Szovátafürdőn megrendezett máj. 30-i médiakonferencia. A Duna Tv tizedik születésnapja és legnépszerűbb hírmagazinja, a Heti Hírmondó négyszázadik adása alkalmából szervezett értekezleten Szitnyai Jenő, a Duna Tv határon túli műsorainak igazgatója felvetette a megváltozott magyarországi politikai helyzetben egy ilyen stratégia vállalásának és támogatásának fontosságát. Bodzsoni István főszerkesztő ismertette, hogy az általa vezetett tudósítói hálózat huszonegy ponton végez munkát a Kárpát-medencében, a magyar kormány fél milliárd forintos támogatásából. Az olyan stúdiók fenntartására, mint amilyen a kolozsvári is, évi 220–250 millió forint szükséges, amit a megrendelésekből nem lehet fedezni. Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának a vezetője a kisebbségi sorsot kifejező közszolgálati médiában dolgozó értelmiségiek felelősségéről beszélt. Kovács László MSZP-s magyar politikus azon nyilatkozatára, hogy az új magyar kormány a határon túli magyarok hivatalos szervezeteit támogatja, azok bírálóit nem, megjegyezte: ez megosztáshoz vezethet, inkább a magyar állam egészének kellene az összes határon túli magyart támogatnia. Az értekezleten bemutatkoztak a Duna Tv székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi tudósítói is. /B. Á.: Tanácskozás a Duna Tv-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Jún. 8-án honvédszobrot avattak Csíkdánfalván. Sánta Csaba szovátai szobrászművész alkotása sikeres pályázat révén készült el, emléket állítva az 1848-as szabadságharcban elesett 63 csíkdánfalvi hősnek. Az önkormányzat és a község népe összefogásával elkészült a kultúrotthon előtti parkban felállított, 2,70 méter magas emlékmű, amelyen a hatvanhármak neve szerepel. Garda Dezső történész ünnepi beszédében méltatta a székely szabadsághősök szerepét. Az ünnepségen fellépett a csíkdánfalvi hatvantagú vegyes kórus, szavalatok hangzottak el. /Kristó Tibor: Honvédszobor Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

"Idén tizedik alkalommal szervezik meg a Bolyai Nyári Akadémiát. Júl. 1-jén a tanítók és óvónők tanfolyamával kezdődtek el a munkálatok Csíkszeredában. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: jubilál a Kárpát-medencei pedagógusok rangos továbbképzője. A romániai továbbképzési rendszer még mindig nem kristályosodott ki, ezért történhet meg, hogy a hétvégi tömeges, de alacsony hatásfokú továbbképzőket elismerik, míg a Bolyai Nyári Akadémia hivatalos továbbképzőként való elismertetéséért még mindig küzdeni kell. A tanfolyam programjában olyan témák szerepelnek, mint az alternatív pedagógiai módszerek, iskolavezetés és menedzsment, az összevont osztályokban folyó oktató-nevelői tevékenység, a roma gyerekek integrációja és a tankönyvkiadás kérdései. A tanítók tanfolyamával párhuzamosan a szovátai Teleki Oktatási Központban az óvónők tanfolyama zajlik. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"

"Kolozs megyében csökkent a magyar igazolványért folyamodók száma. Eddig 18 500 igénylést jegyeztek: az 1992-es népszámlálási adatok alapján a magukat magyarnak vallók 12,7 százaléka kért magyar igazolványt. Ezren diákigazolványt, harmincnégyen pedagógusigazolványt, negyvenegyen pedig oktatói kártyát igényeltek. A magyar igazolványok igénylése mellett az iroda munkatársai a két vagy többgyerekes családok anyagi támogatására az alapítványi űrlapok kitöltésében is segédkeznek, amelyet Szovátára, a Teleki Oktatási Központnak kell ajánlott levélben postázni. /(m. j.): Többgyerekes családok kaphatnak támogatást. Folyamatosan igényelhető a magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanéző irodalom- és folklórtábort Korondon, a Firtos Művelődési Egylet szervezésében. A részt vevő csapatok Győrből, Biharkeresztesről, Kiskunfélegyházáról, Szovátáról, Csíkszeredából, valamint Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. A megnyitót júl. 14-én, vasárnap tartják. A megjelentek találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanéző című lap estjén. Lesz irodalmi kirándulás, dr. Faragó József akadémikus tart előadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyűjtésen vesznek részt a község területén. /Hazanéző Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"

"Tíz különböző erdélyi helyszínen júl. 15-én nyitják meg a Bolyai Nyári Akadémiát. A Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképző fórumának keretében szervezett 23 tanfolyamon 900 hallgató és 150 előadó vesz részt Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Magyarországról. A Bolyai Nyári Akadémia szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A rendezvény költségeit pályázatokon elnyert pénzekből fedezik, így az akadémia támogatói a magyar oktatási minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és a román kormány tájékoztatási minisztériumának alárendeltségébe tartozó, etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatal. A X. jubileumi Bolyai Nyári Akadémia fő rendezvényei Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Segesváron, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Brassóban, Szentegyházán és a Madarasi Hargitán zajlanak. /Ma nyílik a Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./"

"Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szűkebb hazájának. Legújabb munkája A Sóvidék és fürdői - Korond, Parajd, Szováta /Hazanéző Könyvek, 2002/ című kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékről. /b.d.: Újabb könyv a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"

"A szovátai Teleki Oktatási Központban (TOK) 28 gyermek és fiatal sajátította el Bandi Dezső, az idős művész-pedagógus irányításával a fafaragás, a kerámiaművészet és a gyöngyfűzés alapelemeit. /Szovátán ma nyílik a faragótábor kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

"A Magyar Művelődési Intézet szervezésében zajlik Szárhegyen a nem hivatásos képzőművészek tábora. Az aug. 20-án kezdődött és 30-ig tartó tábor szakirányítói a csíkszeredai Gaál András festőművész, a székelyudvarhelyi Szabó János szobrász és a szovátai Siklódi Zsolt grafikus. /Újabb tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Aug. 25-én volt Parajdon a fúvósok találkozója. Nagy hagyománya van a fúvósok parajdi seregszemléjének. A Parajdi Napok kétnapos rendezvénnyé vált. Aug. 24-én fúvószenére ébredtek a nagyközség lakói. A kórushangversenyen Szováta, Felsősófalva és Parajd énekkarai léptek fel. Népművészeti kiállítást nyitottak meg. Aug. 25-én került sor a fúvósok hagyományos találkozójára, hét fúvószenekar jött el. /Hecser Zoltán: Fúvószenekarok Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./"

"Korondon a XXV. Fazekasvásáron mutatták be a szovátai Józsa András Sóvidék és fürdői című könyvét. A szerző visszatekintett: első munkája, Szovátafürdő története még 1989 előtt megjelenhetett. 89 után Szovátaváros története következett, majd a tavaly jelent meg a Korond története, amely bekerült Korond helytörténeti olvasókönyvébe. Idén Parajdfürdővel foglalkozott, így jelenhetett meg egységesen Korond, Parajd és Szovátafürdő története. /Dávid László: Sóvidék és fürdői. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"

"Romániában az idén közel harminc százalékkal kevesebb első osztályos kisdiák kezdi el az iskolát a magyar tannyelvű oktatásban, mint egy évvel korábban. A lakosság csökkenő számának megfelelően egész Romániában kevesebb diák ül majd a padokba a hétfői becsengetéskor. Nagy F. István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség oktatásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy tavaly a romániai általános és középiskolákban összesen 186 ezer diák tanult magyar nyelven, az idei létszámról pontos adatokat csak az iskola megkezdése után lehet kapni. Az iskoláskorú magyar népesség közel 35 százaléka - mintegy 70 ezer gyermek - vagy román nyelven tanul, vagy egyáltalán nem jár iskolába, másrészt továbbra is erőteljes - főként a középfokú oktatásban - a magyarországi tanintézetek elszívó hatása. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. Becslés szerint az általános iskolások mintegy 25 százaléka, a középiskolásoknak viszont 55-60 százaléka román tannyelvű iskolába jár. Az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás támogatása, s a magyarigazolványhoz kapcsolva új, jelentős formát jelent a pályázati úton elnyerhető, gyermekenként évi 20 ezer forint oktatási támogatás. Eddig 19 ezer pályázat érkezett a szovátai központba és ebből 15 ezer adatlapot már feldolgoztak. A gyermeküket magyar iskolába járató szülők ugyancsak pályázat formájában 2950 forint támogatást kaphatnak taneszközök vásárlására. Az Apáczai Közalapítvány tavaly - hasonló értékben - ajándék tanszercsomagot küldött a magyar nyelvű oktatást választó valamennyi elsőosztályosnak. Tavaly 14 ezer magyar elsőosztályosnak osztottak tanszercsomagot, az idén csak 10-11 ezer ajándékcsomagra lesz szükség. /Tanévkezdés. Magyar nyelvű oktatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./"

"Az elmúlt hét végén több erdélyi városban idézték fel a 150 éve született Petelei István író személyiségét, életművét. A megemlékezések szept. 13-án Székelyudvarhelyen kezdődtek, majd szept. 14-én Szovátán emléktáblát avattak a jeles novellista és irodalomszervező egykori nyaralója helyén. A budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Alapítvány szervezte jubileumi rendezvénysorozat Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben folytatódott, ahol az emlékezők koszorút helyeztek el Petelei István sírján. /Petelei Istvánra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"Kézdivásárhely emlékművet állított hősi halottainak, mindazoknak, akik az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban, illetve az első és második világháborúban vesztették életüket. A Bocskay Vince szovátai szobrász által készített emlékmű márványtalapzatára 253 nevet véstek. Szept. 13-án több mint félezren gyűltek össze az egykori Székely Katonai Nevelde - a város legjelentősebb világi jellegű műemlék épülete - előtti téren. Török Sándor polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének ügyvezető elnöke elmondta: Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter 1995-ben hétszáz amerikai dollár adományozásával kezdeményezte az emlékmű felállítását. A polgármester köszönetet mondott az Orbán-kormánynak - 1,5 millió forinttal támogatták az emlékmű elkészítését -, a TGS és New Fashion cégeknek, valamint a Nagy Mózes Alapítványnak, és mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Az ünnepségen jelen volt dr. Jeszenszky Géza leköszönt amerikai magyar nagykövet, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József segédpüspök, Demeter János, Baka Mátyás és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve két alelnöke, Roth Tibor, a romániai Cionista Szövetség elnöke és a magyar történelmi egyházak képviselői. Markó Béla szövetségi elnök az áldozathozatal fontosságát hangsúlyozta. Roth Tibor a zsidóság által hozott véráldozatot emelte ki, Tamás Sándor képviselő elmondta: olyan személyeknek állítottak emléket, akiknek gyermekei, unokái, rokonai itt állnak ezen a téren, gyertyát vagy virágot szorongatva kezükben. /Iochom István: Kézdivásárhely. Emlékmű a hősi halottaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./ "

"Szept. 21-én Szovátán Reményik Sándor emlékünnepséget rendezett az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány és a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület. Negyedik alkalommal került sor ilyen rendezvényre. Kezdődött Kolozsváron, rá egy évre Borberek-Óradna volt a színhely, ezt követte Pécs városa és most Szováta adott otthont az emlékezőknek. Az előadók között volt Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője. Reményik Sándor kultuszáról, valamint Reményik és az ifjúság kapcsolatáról értekeztek. Régen vonzott ilyen teltházat irodalmi műsor Szovátán. /S. Muzsnay Magda: Reményik Sándorra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Nemzetközi szemináriumot rendeznek szept. 28-án Tatán arról, hogy milyen szerepet töltenek be a testvérvárosi kapcsolatok a közép-kelet-európai önkormányzatok uniós csatlakozási felkészülésében. A csatlakozásra való felkészülésről a Belügyminisztérium, a külügyi tárca, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Európai Parlament egy német képviselője, egy holland köztisztviselő és a francia nemzetgyűlés s egyben az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének egy francia képviselője tájékoztatja a tanácskozás résztvevőit. A résztvevők pedig a tatai, a szlovákiai Szőgyén és az erdélyi Szováta település önkormányzatainak vezetői, munkatársai lesznek. /Szovátaiak Tatán. Nemzetközi szeminárium a testvérvárosi kapcsolatokról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"Ion Iliescu elnök a két ország viszonyát elemezvén a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tért ki. Nem először történik: azért beszélnek erről, hogy ne kelljen más kérdésekről beszélni. Ne kelljen például az állami magyar egyetem vagy az államosított egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatását magyarázni. A szovátai üdülőtelep privatizációja volt az első jele annak, hogy gazdaság sem konfliktusmentes terület. Nem akarták a románok a pénzt, ha az Magyarországról érkezik. Később tucatnyi lap kongatta meg a vészharangot a Kolozs megyébe befektetett nagy tételű magyar tőke okán is. Valójában nem történt más, csak a MOL Románia költöztette központját Bukarestből Kolozsvárra. Napjainkban a legnagyobb román kereskedelmi bank magánosítása okoz fejtörést a román politikai és gazdasági vezetőknek. Többen kimondták, ne váljon a legnagyobb román bank magyar érdekeltségűvé. A román privatizációs hatóság hetek óta halogatja kihirdetni, hogy kikkel kezdi meg a privatizációs tárgyalásokat, és közben újabb, meg újabb feltételeket szivárogtat ki a sajtóba, melyek előnytelen színben tüntetik fel a magyar pályázót. /Gazda Árpád: A magyar pénz szaga. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"

"Több mint egy éve írták alá a szovátai Fürdővállalat privatizációjáról szóló szerződést. Mint köztudott, a vállalatot a magyar Salina Invest Rt. vásárolta meg. A privatizáció hírére a román sajtó, illetve a hazafiaskodó, nacionalista politikusok egy része felhördült. A szovátai privatizáció törvényességét ellenőrizni hivatott szenátori csoportot hoztak létre. A szenátori bizottság vizsgálatainak eredménye: semminemű törvénytelenségre utaló bizonyítékot nem találtak. A jelentést a parlament elfogadta. Emellett a fürdővállalathoz tartozó szállodák bérlői is pert indítottak, Okt. 3-án volt a tárgyalás, az eredményhirdetést okt. 17-ére halasztották. /(mózes): Újabb halasztás a Szováta-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4"