"Szilágy megyében 521 tanegység működik, ebből 226 óvoda, 270 általános iskola, 1 sportklub, 4 tanulók klubja, 3 speciális oktatási iskola és 17 líceum. Ezekből összesen 118 iskolában tanítanak magyar nyelven, 54 egységben és 64 tagozaton: 51 óvoda (28 egység és 23 tagozat); I-IV. osztályban 29 iskola (10 egység és 19 tagozat); V-VIII. osztályban 29 iskola (15 egység és 14 tagozat); 9 líceum (1 egység és 8 tagozat). Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy az I-II. osztályban rendezett a tankönyvellátás, harmadikban hiányos, IV-VIII. osztályokban gyenge, IX. osztálytól felfelé viszont teljességgel hiányoznak a tankönyvek. - Nehéz az ingázó pedagógusok helyzete a megyében. Helyi támogatás nincs, a lakást sem biztosítja senki. Az egyetlen kivételt Szilágyperecsen jelenti, ahol szeptember 1-jén adták át a községi tanács építette tömbházat, amely nyolc pedagógus család befogadására alkalmas. Megoldás tehát létezik, mert a szilágyperecseniek is pályázat útján jutottak pénzhez. A pedagógusok bekapcsolódtak a falutalálkozók szervezésébe. Tantárgyversenyeket, vetélkedőket szerveztek több iskolában. - Az iskolai könyvtárak helyzete viszont lehangoló. Szegényesek, nincs fűtés, nincs megfelelő világítás, nem pótolják az agyonolvasott könyveket. /Gáspár Attila: Szilágy megye 118 tanintézményben folyik magyar oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

Szilágy megyében nyolc RMDSZ-es polgármester-jelölt már biztosan polgármester lesz Kémeren, Szilágyperecsenben, Kárásztelken, Varsolcon, Ippen, Sarmaságon, Szilágynagyfaluban. 1996-ban Szilágy megyének 13 magyar polgármestere volt, s egyelőre nyitott marad a kérdés: hozza-e vagy sem korábbi formáját az RMDSZ? /(Fejér László): Hozza-e Szilágy a formáját? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

"Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"A Kárpát-medence magyarlakta falvainak egészségügye az ezredfordulón címmel nemzetközi orvoskonferenciát szervezett júniusban Felsőszentivánon a Magyar Egészségügyi Társaság. A Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát a rendezvényen, köztük több erdélyi előadó. A Szilágyságot dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a hazai és nemzetközi orvostovábbképzés egyik fő szervezője, előadóként és szervezőként képviselte. Dr. Orbán János szilágyperecseni orvos az öregedő szilágysági faluról, Kémerről beszélt, ahol idén összesen egy gyermek született. /Gáspár Attila: Kémeren egyetlen gyerek született. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

Május 16-án első alkalommal tartottak falu napokat Szilágyperecsenben emlékmű avatóval és Tiszavárkonnyal való testvértelepülési szerződés megkötésével. A református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően avatták fel a Sepsi József tervezte turulmadaras oszlopot a két világháborúban elesett, ismeretlen helyen porladó falusfeleik emlékére. Szentpéteri István magyar konzul arra figyelmeztetett, hogy azok az elesettek, akikről megemlékeznek, nem akartak háborút, kötelességből lettek hősök. Mészáros Zoltán, Tiszavárkony polgármestere elmondta, településükön 2000-ben kopjafát állítottak az elesett erdélyiekre emlékeztetve. /(Fejér László): Szilágyperecseni napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A Szilágysomlyói Református Egyházmegye gyülekezeti lapja, a Gyertyaláng közölte Lukács József esperes közgyűlési jelentését, miszerint Ippen felújították a műemlék-templomot, Szilágyperecsenben önerőből építettek új orgonát. Júliusban felszentelik Kéméren a felújított 200 éves barokk orgonát, és Szilágybagoson folytatják az orgona és a parókia javítását. Krasznán a műemlék-templomban a mennyezeti kazettákat fogják restaurálni; Szilágysomlyón a templom javítására készülnek. Szilágynagyfaluban az egyháznak visszajuttatott Bánffy-kastély felújítását tervezik, Krasznahorváton újrakezdték a Teleki-kripta restaurálását. Sarmaságon új parókiát építenek, ravatalozó építéséhez fogtak, a bányatelepen templom építésére készülnek. Az egyházmegye kórustalálkozóját júl. 11-én Kémeren tartják, amikor a felújított orgonát szólaltatja meg dr. Kovács László Attila professzor, orgonaművész. /(Fejér László): Egyházmegyei tevékenységek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A 2004-es év eltelt és hátralévő időszakának kulturális eseményeit vette számba az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége. Sok jól sikerült esemény volt, így a zsibói Wesselényi-szobor avatása és a szilágyperecseni hősöknek állított Turulmadár-emlékmű felszentelése, mindkettő a zilahi Sepsi József szobrászművész munkája. Sok szilágysági település tervezett falunapokat, de támogatás hiányában le kellett mondaniuk tervükről. (A napokban többen kaptak az Illyés Alapítványtól elutasító választ pályázataikra.) Szilágysomlyón a Báthory Alapítvány szeptember 24–26. között rendezi a Báthory-napokat, ez alkalommal Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tart ünnepi misét a felújított római katolikus templomban. Krasznán Petőfi-szobrot fognak avatni. /Gáspár Attila: Szilágy megye. Turulmadártól a Báthory-napokig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Ünnepélyesen átadták Szilágyperecsenben a 700 férőhelyes baptista imaházat. Az ünnepségen részt vettek az amerikai, kanadai és magyarországi baptista szövetségek küldöttségei, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége, Seres Dénes szenátor vezetésével. Nagy István helyi baptista lelkész elmondta, hogy gyülekezetük a második legnagyobb magyar baptista gyülekezet Nagyvárad után. Mintegy 324 felnőtt egyháztag és 120 gyermek szerepel a nyilvántartásukban. Az imaházat a Szilágyperecsenből Amerikába, illetve Kanadába elszármazottak támogatásával és a helybeliek munkájával sikerült felépíteni. /J. L.: 700 férőhelyes baptista imaház Szilágyperecsenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Első írásos említése 800. évfordulóján tudományos ülésszakot, néprajzi kiállítást rendeztek és emléktáblát avattak Szilágyperecsenben a hét végi falunapokon. A tudományos ülésszakon a helység múltjáról és jelenéről, oktatási kérdésekről, a 200 éve született Mikó Imréről tartottak előadásokat. A kultúrházban néprajzi kiállítást nyitottak meg, amellyel a helyi gyűjtés beindítását kezdeményezték a szervezők. Szilágyperecsen hagymatermesztőiről híres. Így természetes, hogy a hagyma is szerepel a polgármesteri hivatal főbejáratánál a felavatott emléktáblán. A Sepsi József szobrász tervezte emléktábla bronzplakettjén a kétágú életfa koronája között a harang a település és több felekezetű kereszténységének jelképe; a kévék és a hagyma a főfoglalkozásra utal. /Fejér László: Nyolcszáz éves Szilágyperecsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Feltűnően tiszta, rendezett utcák, az átlagos falusi házaknál jóval nagyobb épületek sorakoznak Szilágyperecsenben, a hagymájáról híres szilágysági faluban. Nyoma sincs a más falvakban tapasztalt pusztulásnak, lassú romlásnak. A falu központjában áll a magyar baptista gyülekezet mintegy 400 férőhelyes imaháza, melyet alig két esztendővel ezelőtt avattak fel. Boncidai Csaba polgármester beszélt a több mint 800 éves faluról és környékéről. A zöldségtermesztés fellendítette a falut. A 90-es évek végétől több vállalkozás is indult, lassan ott tartanak, hogy Zilahról ingáznak ide, az asztalosműhelyekbe dolgozni. Több mint ötven családi vállalkozás működik. A faluban valamivel több a keresztelés, mint a temetés. Az összlakosság 2280 főt számlál, ennek mintegy 83 százaléka magyar. Ezeknek 70 százaléka református vallású, 21 százalék baptista, és megjelentek a Jehova Tanúi is. A helyi tanácsban a 13 képviselő közül 8 RMDSZ-es. Folyik a vízhálózat felújítása, járhatóvá tettek több kilométernyi útszakaszt, hidat építettek a Krasznán, nemrég nyertek meg egy pályázatot szemétlerakó létesítésére, modernizálják az iskolát és az óvodát. Nagy Bálint lelkész a református templom felújítási munkálatait felügyeli. A református gyülekezet 1720 tagot számlál, ebből mintegy 200–600-an járnak rendszeresen istentiszteletre. A templom előtt turulmadaras emlékművet az egyházak és az RMDSZ közösen emelték 2004-ben. /Sándor Boglárka Ágnes: Szilágyperecsen – az életképes falu. Látogatóban a hagymabirodalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Szilágyperecsen lakóinak életét a zöldségtermesztés, s ezen belül a hagymával történő gazdálkodás határozta meg. Augusztus 8-án a község apraja-nagyja jelenlétében valóságos hagyma emlékművet avattak. Díszpolgári oklevelet adtak át többek között Kulcsár József baptista lelkipásztor rokonainak. Kulcsár József perecseni születésű, 1968-tól itt szolgált lelkészként, később kilenc éven át a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, két évig pedig elnöke volt. 1989-től az észak-amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöke. Felállították a hagyma mintegy négyméteres szobrát, amely a talapzattal együtt megközelíti a hatméteres magasságot. A két világháború áldozatainak emlékművét megkoszorúzták. /Józsa László: A hagyma ünnepe Szilágyperecsenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Szilágy megye végleges választási eredménye szerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének megyei tanácselnök-jelöltje, Csóka Tibor 1500 szavazattal maradt le arról, hogy megszerezze a tanácselnöki tisztséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Papp Lajos összesen 2200 szavazatot szerzett meg. Az RMDSZ Szilágy megyei listája összesen 22,1 százalékot szerzett meg a szavazatokból. A megyei tanácsba az eddigi 8 helyett ezentúl 9 tanácsosa lesz az RMDSZ-nek, Zilahon pedig az eddigi 3 helyett 4-en lesznek. Az első fordulóban kilenc község élére került RMDSZ-es polgármester (Kémer, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágysámson, Szilágybagos, Debren, Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna), további kilenc községben pedig a második fordulóban fog megmérkőzni a vezető tisztségért. Az MPP megyei tanácselnök-jelöltje, Papp Lajos elmondta: az MPP mind országos, mind pedig helyi szinten együttműködést képzelt el az RMDSZ-szel, ez azonban nem valósulhatott meg, mivel az RMDSZ nem volt hajlandó tárgyalni velük. Papp Lajos. nehezményezte, hogy bizonyos településeken az RMDSZ nem engedte kampányolni az MPP-t, még a plakátjaikat is letépték. /S. B. Á. : Szilágy megye. Nem lesz magyar tanácselnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány ifjúsági csoportja által létrehozott Szederinda citeracsapat harmadik alkalommal vesz részt zenei táborozáson. Az eddigi szilágyperecseni és somosdi tábor után idén Tiszaföldváron nyílt lehetőség erre. A Szederinda tíz tagján kívül tizenegy perecseni kezdő citerás is velük tartott a táborozáson. A házigazdák, Szentgáli Angéla és dr. Szőllősi Gusztáv erdélyi gyermekek táboroztatási lehetőségeit teremtették meg. Alig öt percnyi járásra volt a termál strandfürdő. A református nőszövetség tagjai, valamint a Nagy Sándor református lelkész vezette alapítvány napi ellátásukhoz járult hozzá. A Városi Galéria szép előadást szervezett, amelynek során a helybéli citerások is felléptek, és a Szederinda is bemutatkozhatott. /Széman Rózsa, a Szederinda Hagyományőrző csoport vezetője: Szilágysági gyerekek Tiszaföldváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Családbarát önkormányzatokat díjaz az RMDSZ
Húsz önkormányzat nyerte el idén a Családbarát közösségek címet, amelyet az RMDSZ ítél meg azoknak az önkormányzatoknak, amelyek erőfeszítéseket tettek egy családbarát közösség kialakítására - jelentette be ma Kolozsváron Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettese, a program egyik kezdeményezője. Az idén díjazott önkormányzatok a következők: Gyergyóremete, Székelyudvarhely, Hargita Megye Tanácsa (Hargita megye), Sepsiszentgyörgy, Vargyas (Kovászna megye), Szászrégen, Nyárádszereda, Marossárpatak (Maros megye), Kraszna, Szilágycseh, Sarmaság, Szilágyperecsen, Tordaszentlászló, Szatmárnémeti, Kolcs, Alsólugas, Nagyszalonta, Biharfélegyháza, Kisiratos és Zsombolya. A politikus emlékeztetett arra, hogy a 2011. évi romániai népszámlálás eredményei által mutatott népességfogyási tendenciák előtérbe helyezték egy hatékony családtámogatási rendszer kialakításának szükségességét. Ennek értelmében az RMDSZ 2011 decemberében útjára indította az Együttműködés a magyar jövőért családpolitikai kezdeményezést. „Idén első alkalommal május 15-én, a család nemzetközi napja alkalmából díjazzuk a nyertes önkormányzatokat, akik jó példát mutattak a gyermekes családok életfeltételeinek javítását szolgáló intézkedéseikkel, a gyermekeket és fiatalokat támogató programjaikkal. Ennek megfelelően a településfejlesztésben érvényesítik a „Családbarát közösségek” program kritériumrendszerét, valamint a 2012-es helyi költségvetésbe belefoglalják a családtámogató és gyermekvállalást ösztönző programok finanszírozását, ezek kivitelezésében együttműködnek a civil, ifjúsági és egyházi szervezetekkel” - mutatott rá Horváth. A főtitkárhelyettes hozzátette, hogy a díjazottak közül kiemelkedő eredményeket ért el az idén Gyergyóremete község, ugyanis közel 2 millió lejt fordított az elmúlt évben magas színvonalú családtámogató programokra. Gyergyóremete községben mára már hagyománya van a családbarát programoknak, ugyanígy a civil, egyházi szervezetekkel való együttműködésnek. „Az önkormányzat olyan szolgáltatásokat, programokat finanszíroz, amelyek a közösség igényeire, szükségleteire válaszolnak. Ilyenek például a családsegítő program, a házi beteggondozás, falugondnoki szolgálat, fogyatékkal élő gyermekek számára foglalkoztató programok, rászorulók számára napi étkeztetés biztosítása és az afterschool program” - indokolta a döntést Tonk Gabriella, a program koordinátora kiemelve, hogy az önkormányzat figyelmet fordít az egészségügyi ellátás és az oktatás minőségére is, valamint a nagycsaládosoknak is különböző kedvezményeket biztosít. „Eredményei elismeréseképpen az RMDSZ Családpolitikai munkacsoportja különdíjban részesíti a községet. A díj egy brüsszeli kirándulás 15 gyergyóremetei diák számára, amelyet Sógor Csaba EP-képviselő, a munkacsoportja tagja ajánlott fel” - mondta el Tonk Gabriella. (hírszerk.) Transindex.ro

Tizennégy magyar elöljáró Szilágy megyében
A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester.
Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék közül Szilágy megyében volt a legnagyobb a szavazókedv a vasárnapi helyhatósági választásokon, ahol a választópolgárok 62,89 százaléka járult az urnákhoz. A választások győztese a Szociál-liberális Unió (USL) lett. Radu Căpîlnaşiu jelenlegi zilahi polgármester a párhuzamos szavazatszámlálás szerint a voksok mintegy 58 százalékát gyűjtötte be, és szerzett újabb mandátumot. A balliberális koalíció nyerte meg a megyei tanácselnöki tisztséget is, Tiberiu Marcnak a szavazatok 44 százalékát sikerült begyűjteni, míg az utána következő RMDSZ-es Csonka Tibor a voksok mintegy 22 százalékát mondhatja magáénak az USL párhuzamos szavazatszámlálása szerint.
A kormánypárt ugyanakkor a megyeszékhely mellett újabb 30 településen foglalta le a polgármesteri széket. Az RMDSZ-nek a szövetség szavazatszámlálása szerint 14 polgármesteri széket sikerült megszereznie a Szilágyságban. A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester. Krónika (Kolozsvár)

Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyei eredmények
Kolozs megyében az RMDSZ-nek Tordaszentmihályon, Tordaszentlászlón, Várfalván, Magyarszováton, Körösfőn, Kalotaszentkirályon és Bálványosváralján sikerült polgármesteri mandátumot szereznie – jelentette ki lapunknak Máté András Levente. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a szóban forgó településeken plusz tanácsosi helyekhez jutott a szövetség. A Kolozs megyei tanácsban az RMDSZ-nek az eddigi öt helyett hat mandátuma lesz. Máté András Levente tanácselnökjelölt 11 százalékot ért el.
Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: Árpástón az RMDSZ jelöltje, Martonos Tamás nyert polgármesteri mandátumot, az EMNP és a független magyar jelölt összesen alig 100 szavazatot szerzett. A Beszterce városi tanácsban az ideiglenes eredmények alapján 1 tanácsosa marad az RMDSZ-nek. Jó esély van arra, hogy átlépjék az 5 százalékos bejutási küszöböt és a szövetségnek ismét 2 megyei tanácsosa legyen, tudtuk meg Décseitől.
Fehér megyében is váratnak magukra a végleges eredmények. Lapunk értesülése szerint Nagyenyeden valószínűleg megmarad a 3 RMDSZ-es városi tanácsos a helyi tanácsban, és nem kizárt, hogy a következő 4 évben is lesz alpolgármester. A több mint 50 százalékos magyar többségű Magyarlapád községben a 12 éve regnáló PDL-s román polgármester újabb, immár negyedik mandátumát nyerte el az RMDSZ-es Szabó Dániel ellenében. Torockón az RMDSZ-es Szőcs Ferenc és a néppárti Király Melinda közül a szövetség jelöltje nyert újabb mandátumot. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcsnek.
Szilágy megyében az RMDSZ eggyel növelte polgármestereinek számát: Ipp községben a szociáldemokrata polgármestert a szövetség jelöltje váltja fel. Jó eredményeket értek el Krasznán, Sarmaságon, Szilágybagoson, illetve Szilágyperecsen községben. Zilahon eggyel csökkent az RMDSZ-es tanácsosok száma – tudtuk meg Seres Dénes képviselőtől, az RMDSZ Szilágy megyei elnökétől. Polgármestere sem az EMNP-nek, sem az MPP-nek nincs, az ideiglenes adatok szerint az EMNP összesen 9 tanácsosi tisztséget nyert a megyében. Az MPP részéről nem sikerült pontos információkat szereznünk teljesítményükkel kapcsolatban. Szabadság (Kolozsvár)

Tizennégy magyar elöljáró Szilágy megyében
A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester.
Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék közül Szilágy megyében volt a legnagyobb a szavazókedv a vasárnapi helyhatósági választásokon, ahol a választópolgárok 62,89 százaléka járult az urnákhoz. A választások győztese a Szociál-liberális Unió (USL) lett. Radu Căpîlnaşiu jelenlegi zilahi polgármester a párhuzamos szavazatszámlálás szerint a voksok mintegy 58 százalékát gyűjtötte be, és szerzett újabb mandátumot. A balliberális koalíció nyerte meg a megyei tanácselnöki tisztséget is, Tiberiu Marcnak a szavazatok 44 százalékát sikerült begyűjteni, míg az utána következő RMDSZ-es Csonka Tibor a voksok mintegy 22 százalékát mondhatja magáénak az USL párhuzamos szavazatszámlálása szerint.
A kormánypárt ugyanakkor a megyeszékhely mellett újabb 30 településen foglalta le a polgármesteri széket. Az RMDSZ-nek a szövetség szavazatszámlálása szerint 14 polgármesteri széket sikerült megszereznie a Szilágyságban. A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester. Krónika (Kolozsvár)

Romániai bíróság: diszkriminatív a magyar nyelvtudás megkövetelése
A Kolozsvári Táblabíróság érvénytelenítette a szilágyperecseni községi jegyzői állás betöltésére szervezett versenyvizsgát, mert azon a magyar nyelvtudást is megkövetelték.
A Realitatea hírtelevízió honlapján közölt hír szerint a szilágyperecseni községi jegyzői állás betöltésére 2011-ben szervezett versenyvizsgát a Köztisztviselők Országos Ügynöksége (ANFP), és a vizsgafeladatok között egy román nyelvű dokumentum magyarra fordítása is szerepelt.
Az ügynökséget, annak román nemzetiségű vezetőjét és a község magyar polgármesterét a versenyben alulmaradt román pályázó perelte be. A Kolozsvári Táblabíróság honlapján elérhető, február 11-én kimondott – egyelőre nem jogerős – ítélet szerint meg kell ismételni a szilágyperecseni jegyzői állásra kiírt versenyvizsgát. A bíróság ugyanakkor arra kötelezi az elmarasztalt feleket, hogy fizessenek ötezer euró (1,44 millió forint) erkölcsi kártérítést a panaszosnak, és fizessék ki a 204 lejes (13500 forintos) perköltséget is.
Boncidai Csaba, Szilágyperecsen polgármestere az MTI-nek elmondta, várják az ítélet indoklását, hogy eldönthessék, fellebbeznek-e a döntés ellen. A polgármester megemlítette, a 2011-es versenyvizsgán javaslatára iktatta be a köztisztviselők ügynöksége a fordítást is a vizsgatételek közé. Ez azonban nem volt kizáró jellegű tétel. Egy jól felkészült jogász a magyar nyelv ismerete nélkül is elnyerhette volna az állást.
Boncidai Csaba többek között azzal indokolta a nyelvtudás szükségességét, hogy a hivatali struktúrában a jegyzőre hárul az anyakönyvvezetés feladata, és a helytelenül leírt magyar nevekből megannyi bonyodalom származik.
A Szilágy megyei községben a 2011-es népszámlálás adatai szerint 57 százalékos a magyarok aránya. MTI
Erdély.ma,

Diszkriminatív a magyarnyelv-tudás megkövetelése
A Kolozsvári Táblabíróság érvénytelenítette a szilágyperecseni községi jegyzői állás betöltésére még 2011-ben a Köztisztviselők Országos Ügynöksége által szervezett versenyvizsgát, mert azon a magyarnyelv-tudást is megkövetelték.
Az ügynökséget, annak román nemzetiségű vezetőjét és a község magyar polgármesterét a versenyben alulmaradt román pályázó perelte be. A Kolozsvári Táblabíróság honlapján elérhető, február 11-én kimondott – egyelőre nem jogerős – ítélet szerint meg kell ismételni a szilágyperecseni jegyzői állásra kiírt versenyvizsgát. A bíróság ugyanakkor arra kötelezi az elmarasztalt feleket, hogy fizessenek ötezer euró erkölcsi kártérítést a panaszosnak, és fizessék ki a 204 lejes perköltséget is.
Boncidai Csaba, az 57 százalékos magyarságú Szilágyperecsen polgármestere elmondta, várják az ítélet indoklását, hogy eldönthessék, fellebbeznek-e a döntés ellen. A polgármester megemlítette, a 2011-es versenyvizsgán javaslatára iktatta be a köztisztviselők ügynöksége a fordítást is a vizsgatételek közé, ez azonban nem volt kizáró jellegű tétel. Egy jól felkészült jogász a magyar nyelv ismerete nélkül is elnyerhette volna az állást, állítja a polgármester, aki többek között azzal indokolta a nyelvtudás szükségességét, hogy a hivatali struktúrában a jegyzőre hárul az anyakönyvvezetés feladata, és a helytelenül leírt magyar nevekből megannyi bonyodalom származik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Zászlóháborúra nyelvvita
Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön a magyar önkormányzati vezetők és a román hatóságok képviselői között. Mircea Duşa védelmi miniszter tegnap „példátlan arcátlanságnak”, „Hitlert idéző gondolatnak” nevezte Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentését, miszerint a magyar nyelv használata kötelező a hargitai megyeszékhelyen. Az RMDSZ elöljárója egy hétfő esti rendezvény keretében beszélt a magyar nyelvhasználatról, amikor a negyvenezer lakosú, 80 százalékban magyarok lakta város főterén ünnepélyesen felvonták a székely zászlót. Mondandója apropóját az adta, hogy – mint arról beszámoltunk – az Országos Diszkriminációellenes Tanács aznap bejelentette: 600 lejes pénzbírsággal sújtotta Rádulyt amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. Különben ugyanilyen büntetést kapott az álláshirdetést jóváhagyó közalkalmazottak országos ügynöksége is.
„Legyen világos: Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező. A prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él” – jelentette ki a székely zászló felvonása alkalmából rendezett csíkszeredai ünnepségen Ráduly Róbert.
A Hargita megyei románok parlamenti képviseletét is ellátó Mircea Duşa tegnap a románok és magyarok egymásra ugrasztását célzó „gyalázkodásnak” nevezte az elöljáró kijelentését, amely szerinte Hitler korát idézi. A védelmi miniszter egyúttal a diszkriminációellenes tanács (CNCD) kemény fellépését sürgette. A szociáldemokrata politikus közölte, a napokban Csíkszeredába utazik, hogy ellenőrizze, megszólalhat-e még románul, és kell-e útlevelet felmutatnia.
A csíkszeredai polgármester szavaira Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa is reagált. A kormánymegbízott az intézmény tegnapi ülésén magyarul is megszólalt, közölve: mind írásban, mind szóban használja a Hargita megyei többség anyanyelvét. Közben Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a téma kapcsán elmondta, jó lenne, ha az alkotmányban, vagy egy sarkalatos törvényben regionális státust kapna a magyar nyelv, és az RMDSZ kidolgoz majd konkrét javaslatot ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor Crin Antonescu, a szenátus elnöke szerint abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak. A liberális politikus egy tegnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért ezt a nyelvet kell kötelezően ismernie mindenkinek. Antonescu szerint sok román tud jól vagy kevésbé jól magyarul, de ez természetes folyamat, nem lehet erre kötelezni senkit. Katalóniát említette példaként, ahol – mint mondta – hivatalos nyelv ugyan a katalán, de azt nem kell kötelező módon ismernie minden állampolgárnak. A szenátus elnöke szerint a hétköznapokban sokkal egyszerűbbek a dolgok, Romániában mindenki ismeri a román nyelvet legalább olyan szinten, hogy hivatalos helyen boldoguljon. „Emellett nagyon helyes, hogy minden magyar ismeri az anyanyelvét, de a románok közül is sokan jól vagy kevésbé jól tudnak magyarul. Szép, ha a románok ismerik a magyar nyelvet” – jelentette ki Crin Antonescu.
Különben a diszkriminációellenes tanács a Hargita és Kovászna megyei Román Civil Szervezetek Fórumának feljelentése nyomán vizsgálta ki a csíkszeredai álláshirdetés ügyét. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke emlékeztetett, a jogszabályok garantálják az anyanyelvhasználat jogát a kisebbségek számára azokon a településeken, ahol az adott kisebbség teszi ki a lakosság legalább egyötödét. Az viszont a munkaköri leírás függvénye, hogy diszkriminációnak minősül-e egy a romántól eltérő nyelv megkövetelése egy álláshirdetésben, ugyanis ez csak abban az esetben indokolt, ha az illető alkalmazottnak munkaköri feladata az adott nyelven való kommunikáció. Asztalos rámutatott: volt olyan ügyük, amelyben indokoltnak minősítettek egy magyar nyelvtudást követelő kitételt az egyik erdélyi polgármesteri hivatal álláshirdetésében, de a döntéssel elégedetlen panaszos fellebbezett a közigazgatási bíróságon, amely neki adott igazat, és mind a polgármestert, mind a diszkriminációellenes tanács vezetőjét kártérítésre kötelezte. Lapunk is beszámolt róla, hogy a kolozsvári táblabíróság a hónap közepén érvénytelenítette az 57 százalékban magyarok lakta Szilágyperecsen község jegyzői állása betöltésére szervezett versenyvizsgát, mert azon a magyar nyelvtudást is megkövetelték. Később elmarasztalta a CNCD a baróti önkormányzatot is, mert a városgondnoki tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgáról szóló egyik határozatában követelményként szerepelt a magyar nyelv ismerete.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Követelőző magyarok
Egyebet sem tudnak a magyarok, mint hőbörögni, követelőzni, siránkozni, és székely zászlót lobogtatni. És ez nemcsak nálunk van így, hanem Szlovákiában is. Pedig Robert Fico szlovák miniszterelnök megmondta, hogy Szlovákiát sem a nemzeti kisebbségeknek, hanem a szlovákoknak hozták létre. A többiek meg fogják be…
Aztán majd, amikor találkozik Orbán Viktorral, a kényes kérdések tárgyalását úgy oldják meg, hogy nem beszélnek róluk.
Pedig a szlovákok már jelezték jó szándékukat a viszony rendezésére. Ők szívesen visszavonják az állampolgársági ellentörvényt, amely alapján megvonják azoktól a szlovák állampolgárságot, akik felveszik a magyart – csak a magyarok vonják vissza a kettős állampolgársági törvényt. A román–magyar (v)iszonyt viszont mindkét fél javítani akarja.
Nálunk az a baj, hogy a hatóságok nem lépnek fel elég erélyesen mindazokkal szemben, akik nincsenek megelégedve európai, sőt, azon felüli szintű jogainkkal. Mert nem elég tanulság, ha csak megbüntetik őket, mint Ráduly Róbert csíkszeredai és Boncidai Csaba szilágyperecseni polgármestert, akik feltételként szabták egy versenyvizsgán, hogy egy köztisztviselőnek magyarul is kell tudnia. Aztán mások kiabálnak az Új Kiáltó Szó a nagybányai és bányavidéki magyarságért kiáltványban. Ezért a város jó néhány személyiségét beidézték az ügyészségre, és izgatással vádolják őket. A gyergyószentmiklósi Wass Albert-emlékest szervezői ellen bűnvádi eljárás van folyamatban.
Egy kis pénzbírság nem elég ezeknek a lázadozóknak. Ha börtönbüntetésre ítélnék őket, az sokkal hatásosabb lenne, és elvenné kedvét másoknak, akik ilyesmire vetemednének. A törvényeknek sokkal egyértelműbbeknek kellene lenniük. Például törvény által kellene szabályozni, hogy Romániában a köztisztviselőknek nem szabad magyarul tudniuk. Ennek egyenes következménye lenne, hogy a hivatalokban csak az állam nyelvét lehetne használni, és így nem lennének felesleges viták az anyanyelvhasználatról. Egy idegen nyelv ismeretét meg nem méltányolni és jutalmazni kellene, mint számos európai országban, hanem büntetni. Felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezőket kétszer annyival, mint azt, akinek csak középfokú van. Mircea Duşa nem jönne Csíkszeredába ellenőrizni, hogy szegény megszólalhat-e románul. Azt viszont nem egészen értem, hogy nem tudta: kell-e ehhez útlevél, mert ő mégiscsak belügyminiszter, illene tudnia.
A nyelvprobléma megoldására még sok jó törvényt kell hoznia a törvényhozásnak. A legnagyobb gondok ugyanis a választott tisztségviselők esetén merülnek fel. Azt kell megoldani, hogy ne pályázhassanak ilyen helyekre olyanok, akik magyarok, vagy tudnak magyarul. Csak azok, akik csak románul beszélnek. Azon még kellene munkálkodni, miként lehessen megállapítani, hogy valaki milyen nemzetiségű, és milyen nyelvet nem ismer. Mert mostanig nyelvvizsgával azt be lehetett bizonyítani, hogy valaki ismer-e egy nyelvet, vagy nem, de a fordítottját nehezen. Kuti János
Háromszék
Erdély.ma,

Megújult szívvel, győzelmes lelkülettel élni
Megáldották a németszentpéteri református templomot
Szombaton a németszentpéteri református templom előtt nt. Józsa Ferencz lelkipásztor és nt. Módi József esperes társaságában ft. Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke megáldotta, majd a templomépítő lelkipásztorral, nt. Józsa Ferenccel együtt átvágta az ajtó előtt kifeszített avatószalagot, felavatva, használatba adva a közelmúltban elkészült új református templomot.
Új templomban, új lelkülettel
A hívek által birtokba vett templomban ft. Csűry István püspök a 118. Zsoltár 19–29. verseiből kiindulva közös imával kezdte igehirdetését, hálát adva mindazoknak, akik bármivel, akár imáikkal is hozzájárultak e csodálatos templom felépítéséhez. A 118. Zsoltár 15–17. énekeiből kiindulva kifejtette: mindnyájunknak nagy öröm, hogy Németszentpéter e csodálatos templomában együtt lehetünk, mindnyájan a magunk látása, érzése szerint elmondjuk mindazt, amit az Úristennek köszönhetünk. Ha valamit meg lehet köszönni, az egy közösségnek a közös ajándéka, mert imádsága, munkája, pénze mind ott van egy helyen, amit az Úrnak ajánlottak fel. E tulajdonban a gyülekezet tagjai Istennek a kegyelmében találkoznak. Hatalmas, csodálatos, amikor e lehetőséget felismerjük. Mert amikor e világban sokszor arról beszélünk, hogy csupán átmenetel van számunkra, hogy csupán vándorok vagyunk e földön, akiknek nincs igazi helye, gyökere, a legteljesebb igazság az, hogy Isten mégis oda akar kötni bennünket a szülőföldhöz, a templomon keresztül. Nincs igazi nemzet és igazi nemzeti jövő, nemzeti stratégia ott, ahol nem az Isten házán, a templomon keresztül keressük a holnapunkat. Minden más bizonytalan, mert mindben ott van az a bizonyos félelem és rettegés, ami közöttünk eluralkodik e világban. Én ma azért vagyok itt, mondta a püspök, hogy Istennek a hozzánk szóló üzenetét úgy közvetítsem, hogy lássátok, Isten mennyire meg tud szólítani bennünket népes gyülekezetben vagy magányos hajlékunkban, hogy érezzük: az Úr mellettünk akar lenni. Új templomban fokozottan beszélhetünk a megújulás lehetőségéről, megújult lélek nélkül nem lehet haladni sem a családban, sem a munkahelyen, sem az egyházban, mert megújult lélek nélkül az ember haldoklásra van kényszerítve. Megújult lélekkel ujjongva tudsz rendet teremteni magad körül, az életedben. A 118. Zsoltárban azt olvashatjuk, hogy az ujjongásnak a győzelmi hangja is hallatszik. Győzni azon dolgok felett, amelyek addig lenyomtak bennünket. Hányszor kellett győzedelmeskedni a kételkedés felett, hogy egyáltalán fel tudjuk-e építeni? Hányszor kellett győzedelmeskedni a kudarc vagy a sikertelenség állapota fölött, amikor elfogyott a pénz vagy az építőanyag? Hányszor voltatok olyan helyzetben, amikor úgy éreztétek: már a legközelebbiek is elbizonytalanodtak körülöttünk. Legnagyobb baj, ha úgy érezzük, talán már Isten is lemondott rólunk, talán már nem akarja megtámogatni a törekvésünket, az életünket. Most viszont új hang hallatszik, amivel ma úgy kell innen hazamennünk, hogy vállalni tudjuk a hétköznapi gondokat és bajokat. Akkor válunk igazakká, ha tudjuk, hogy Isten sátorában van a helyünk. A templomban Isten közelségében, Isten igazzá tesz bennünket. A templom megépült, győztetek, megújult az életetek, mert egy új lehetőséget kaptatok. Látjátok és érzékelitek, hogy az isten az Ő sátorát elkészítette, hogy hazaérkezzetek, hogy e helyen igaz embereket láthassatok, hogy igaz dolgokat tegyetek, mert abba az irányba visznek benneteket. Ebben az igazságban megszentelem az életeteket. Az lenne az ideális, ha e gondolatokat el tudnám ültetni azoknak az embereknek a lelkében, akik komolyan úgy érzik, meg kellene újulniuk, gondolok itt az országra, a magyar nemzetre, mert megújult emberek között győzelmet aratni,a szent sátorból elindulni oly keresztyénséget jelent, amely úgy termékenyíti meg ezt a világot, ahol valóban a hit, a remény és a szeretet működik közöttünk. Az új templomban az Isten jó házigazdaként úgy fogad bennünket, hogy itt mindnyájan jól érezzük magunkat. Adja Isten, hogy ebben a gyülekezetben mindig ilyen áhítattal hallgassátok az igét, és megújult szívvel, győzelmes lélekkel menjetek a hétköznapokba, ahol Isten áldása kísér majd mindnyájatokat – fejezte be igehirdetését ft. Csűry István püspök.
Istené a dicsőség
A továbbiakban nt. Józsa Ferencz lelkipásztor megköszönte az igehirdetést a püspöknek, majd románul is tolmácsolta az igehirdetés lényegét. Ismertette a templom tervezésének, építésének a történetét, kitérve a támogatókra is, kiemelve azt az idős házaspárt, amely jelenleg Marosvásárhelyen él, de a férfi Németszentpéteren szolgált egyedüli reformátusként. Most jelentős összeggel támogatta az építkezést. Kiemelte a szilágyperecseni, a lugosi közösségek, az egyházmegye, a hollandiai testvérgyülekezet támogatását, a helybeli közösség önfeláldozó munkáját is, de mindenért Istené a dicsőség. A jelen lévő lelkipásztorok közül nt. Módi József esperes, nt. Baracsi Levente arad-belvárosi és nt. Czégé Imre arad-gáji lelkipásztor mellett igeverssel köszöntötték az egybegyűlteket Gál Zoltán lugosi, Bódis Ferenc végvári lelkipásztorok, de a hollandiai Gauda településbeli gyülekezet képviselője is, aki egy vázát ajándékozott a templomépítő lelkipásztornak. A világiak közül Bognár Levente aradi alpolgármester, RMDSZ megyei elnök, valamint Ilie Cheşa, Székesút Község polgármestere köszöntötték az egybegyűlteket. Az ünnepség színvonalát emelték a szilágyperecseni templomkórus éneke, Józsa Lídia, Gáll Gabriella, Kulcsár Attila színművész és Bak Klára szavalatai. A közel háromórás szertartás végén a németszentpéteri hívek virággal, ajándékkosárral kedveskedtek ft. Csűry István püspöknek, illetve nt. Józsa Ferencz lelkipásztornak, aki zárszavaiban mindenkinek köszönetet mondott a jelenlétért, a püspöknek a szolgálatért, Istennek a minden tekintetben megnyilvánult támogatásért, majd a mintegy 150 jelenlévőt a közeli vendéglőbe ebédre hívta. A németszentpéteri templom megáldása, felszentelése nemzeti imánk felcsendülésével zárult
Balta János

Nyugati Jelen (Arad)

Magyarfaluban nőtt fel
Cioloș is volt már kisebbségi
A magyar többségű Szilágyperecsenben töltötte gyermekkora nyarait, és Szilágysomlyón egy román–magyar tannyelvű iskolában tanult és érettségizett az ország kijelölt miniszterelnöke, a 46 éves Dacian Cioloș.
Egykori osztályfőnöke, Szántó Sándor nyugalmazott tanár elismeréssel beszélt az Agerpres hírügynökségnek az iskolás Dacian Cioloșról. Elmondta: korosztálya vezéregyéniségének számított, és mind diáktársai, mind a tanárai nagyra becsülték. Azt is megjegyezte, hogy Dacian Cioloșt a mezőgazdasági szakközépiskola vonzotta Szilágysomlyóra. Az iskola diákotthonában lakott, csak hétvégeken járt haza a Zilahon lakó szüleihez. Elismeréssel szólt egykori diákjáról Sallay Károly tanár is. Hozzátette, már akkor megmutatkozott a tanítvány diplomáciai érzéke.
Dacian Cioloș maga írt arról közösségi oldalán, hogy a gyermekkorát anyai nagyszüleinél töltötte Szilágyperecsenben (Pericei). Augusztusban fényképet is közölt, amelyen perecseni nagyapjával látható, akiről azt írta: ő inspirálta a gyermekkorát, és a felnőtté válását.
Boncidai Csaba, a 85 százalékban magyarok által lakott Szilágyperecsen polgármestere az MTI-nek elmondta, ő maga is rúgta annak idején a labdát Dacian Cioloșsal. A polgármester felidézte, 2011-ben Winkler Gyula európai parlamenti képviselő meghívására járt egy perecseni küldöttség Brüsszelben, hogy a falu nevezetességének számító hagymát népszerűsítsék, és Cioloș akkori agrárbiztos is büszkén vállalta, hogy az ő falujából érkezett a küldöttség. A miniszterelnök-jelölt 94 éves perecseni nagyapja kiválóan beszél magyarul, és büszke arra, hogy egykor magyar katona volt.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

A magyar szórvány napján
Gyöngykoszorú- találkozó
Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának – hangzott el Kodály Zoltán felismerése, amelyet örökül hagyott az elkövetkező nemzedékeknek. Ennek tudatában kezdték el Maros megyében a Gyöngykoszorú-találkozókat, s ezért dolgoznak ma is, hogy a gyermekek, fiatalok saját kultúrájukban nőjenek fel, amit áthagyományozhatnak az új generációnak. Különösen a szórványban van óriási jelentősége a néphagyományok, népszokások parázson tartásának, mert ha egy nemzedékben kialszik a láng, a szórványmagyarság beolvadása visszafordíthatatlan lesz.
A megmaradásért – fenyő a Petőfi- szobornál
Marosludas olyan szórványtelepülés, ahol a magyarság számaránya húsz százalék alá esett, mégis az egyházak, az iskolák magyar tagozatai életerős közösségeket éltetnek. A Hajdina Hagyományőrző Egyesület a néptánc oktatását vállalta fel, s több generáción át vonta be a gyermekeket és a fiatalokat a magyar népi kultúra ápolásába. Az idei Gyöngykoszorú-találkozót talán nem véletlenül időzítették a magyar szórvány napjára, hiszen szórványban ünnepelni, s érezni a magyar szellemiség együvé tartozását felemelő érzés.
Az ünnepség a Petőfi-szobornál kezdődött, ahová kivonultak a tánccsoportok, a megmaradás jeléül egy tuját ültettek, majd egy-egy szál virágot helyeztek el a szobor talapzatán. Itt Kocsis Csaba, az RMDSZ kerületi elnöke köszöntötte a résztvevőket, elmondta, hogy a rendszerváltás után, amikor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet és néhány lelkes ember ezt a mozgalmat elindította, bíztak abban, hogy Erdély-szerte fel lehet éleszteni a szunnyadó népi kultúrát. Ezt a munkát azóta is küzdelmesen végzik. – Biztatni kell minden embert, aki ebben a munkában szerepet vállal. Ne hagyják abba, mert enélkül a XXI. század globalizálódó világában sokkal szegényebbek leszünk, mint elődeink. Magyar néptánc, népdal, magyar nyelv és kultúra nélkül identitásunk elvész. Jövőnket a múltra kell építenünk. Ennek jegyében jött létre és működik a marosludasi Hajdina néptáncegyüttes is, amely évről évre színvonalasabb fellépésekkel örvendeztet meg – mondta a kerületi elnök, aki hozzátette, hogy Andrássytelepen az iskola 13 évvel ezelőtt vette fel a Petőfi Sándor nevet. Sajnos, az oktatás átszervezése miatt a költő nevét viselő iskola már nem iskola, évek óta "lakatot tettek rá".
A részt vevő tánccsoportok a Petőfi- szobornál közösen énekelték el a Távolból című költemény zenés változatát, majd a Maros-hídon át elindultak a művelődési ház felé.
Táncosok, citerások a színpadon
A táncosok, mielőtt a terembe értek volna, megálltak a polgármesteri hivatal előtt, ahol Ioan Cristian Moldovan polgármestert tánccal köszöntötték. Az önkormányzat támogatta a rendezvényt, a szervezők ezzel a gesztussal fejezték ki köszönetüket.
A színpadon Tóth Sándor, a Hajdina vezetője és Kis István alpolgármester üdvözölte a résztvevőket. Majd a csoportok következtek: a Hajdina néptánc-együttes, amelyet Farkas Sándor Csaba és Kásler Magda oktat a táncra, nyárádmenti és kutasföldi táncokat mutatott be. Aztán jött a mohácsi Újhold együttes somogyi és szatmári táncokkal, vezetőjük Kiss Gábor, a felfalusi Bíborka néptáncegyüttes, amely kalotaszegi táncot járt, felkészítő Luka Szabolcs. A holtmarosiak saját táncaikkal léptek fel, Nagy Levente vezetésével. A medgyesi Gyöngyvirág küküllőmenti táncokat mutatott be, felkészítő Lukács Levente. A Hajdina kis "hajtásai", a Tatárka és a Pohánka is színpadra lépett, előbbiek a 3-6 évesek, gyermekjátékokat és felcsíki táncokat táncoltak, utóbbiak, a 6-12 évesek csoportja pedig nyárádmenti táncokat. Fellépett még a helyi Transilvania együttes Nelu Mihasan vezetésével. A rendezvény érdekes színfoltja volt a szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes, amelyet Gáspár Attila zenetanár tanít muzsikálni.
Szívesen jönnek, ha magyarul lehet énekelni
Gáspár Attila zilahi zenetanár elmondta, régóta tartják a kapcsolatot a marosludasi együttesekkel, sok helyen találkoztak már. – Szívesen elmegyünk mindenhova, ahol magyarul lehet énekelni, citerázni s a szilágysági népdalokat megismertetni. A szilágysági szórvány nem annyira ismert, sem az erdélyi, sem a magyarországi köztudatban nem él annyira, mint a Székelyföld. Pedig gyönyörű népdalaink, népszokásaink, népi hagyományaink vannak. A Szederinda citeraegyüttes hagyományőrző csoportja felvállalta, hogy tolmácsolja ezt a népi kultúrát. Magyarországon sokfelé léptünk fel, eljutottunk Bécsbe is. A Szilágyságban többen citeráznak, de nem olyan színvonalon, hogy azt iskolában tudnák tanítani. Én Dobán 1976 óta foglalkozom citeraoktatással. Emellett Szilágysomlyón, Zilahon, Szilágyperecsenben tanítom a gyerekeket citerázni. A Szilágyságban vannak tömbben élő magyarok, de vannak gyenge szórványtelepülések is. A Tövisháton a legtöbb falu magyar, elöregedett lakossággal. A Kraszna mentén vannak erős magyar települések, Szilágysomlyótól északkeletre ott van Szilágyperecsen, gazdaságilag is erős, életképes közösség, Varsolc, Szilágykraszna, Magyarkecel, Zovány, Ipp, Sarmaság, Szilágylompért, Selymesilosva. Mind olyan települések, amelyeket művelődéstörténeti szempontból érdemes lenne visszahozni a köztudatba – fogalmazott Gáspár Attila.
Kiváló alkalom a fiatalok nevelésére
A legmesszebbről a mohácsi Újhold néptáncegyüttes érkezett. Kiss Gábor, az együttes vezetője elmondta, hogy a 600 kilométer nincs is annyira messzi. – Félnapos út, és amit kapunk érte, az nagyon fontos számunkra: erdélyi magyar néptánc-együttesekkel léphetünk fel. Szeretünk közösségekkel együtt lenni, a fiatalokat ebben az élményben részesíteni. Kiváló alkalom a fiatalok nevelésére. A Hajdina a nyáron Mohácson szép műsorral szerepelt. A mo-hácsi néptáncegyüttesben jobban szeretjük az erdélyi táncokat, de Tóth Sándor kérésére "magyarországi anyagot hoztunk", somogyit és szatmárit. Mi mezőségi, kalotaszegi, küküllőmenti, székelyföldi táncokat, forgatósokat, legényeseket is táncolunk. Tulajdonképpen ezen nevelkedtünk. Vallom, hogy egy nemzet hite és kultúrája tartja egyben a népet. Ha elveszítjük e kettőt, mindent elveszítünk. Ide csatolnám az elmúlt hónapok válságát, amit Európa megél. Most nyíltan kell erről beszélni, nagyon oda kell figyelni, hogy megmaradjunk. A fiataljaink most kapnak észbe. Nemrégiben Törökországban jártunk, s hallották, hogy a török gyermekek milyen hangerővel, torkukszakadtából éneklik a himnuszt. Ez felrázta a gyermekeinket. Az ő harcuk következik, hogy helyretegyék a dolgokat – fogalmazott a mohácsi tánccsoport vezetője.
Táncház és szeretetlakoma
A Gyöngykoszorú-találkozó táncházzal és szeretetlakomával ért véget, amelyet a líceum éttermében tartottak. A helybeliek délutáni gyérebb részvétele estére népesebb mulatsággá gyarapodott, ahol szülők, nagyszülők együtt szórakoztak. Ezen, sajnos, nem lehettünk ott, de örülhetünk annak, hogy a szórványban mégiscsak van élet, megszólalt az együvé tartozás érzése, ahol több mint háromszáz ember gyűlt össze.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Dacian Ciolos: fáj a rasszizmus
A sportesemények lelátóin és az internetes hozzászólásokban megnyilvánuló rasszizmus ellen emelt szót Dacian Ciolos román miniszterelnök abban az üzenetben, amelyet a rasszizmus elleni világnap alkalmából hozott nyilvánosságra közösségi oldalán.
„A rasszizmus fáj. Legjobban akkor fáj, amikor te, vagy a hozzátartozóid az elszenvedői. Megsebzik az embereket a stadionok lelátóin skandált rasszista rigmusok, az interneten közzétett gyűlölettel teli bejegyzések, a populista nyilatkozatok vagy a rossz viccek azokról, akiknek más a bőrszíne, a nemzetisége vagy az állampolgársága. A rasszizmus radikalizál, megoszt, embertelenné tesz" – közölte a román miniszterelnök.
Dacian Ciolos megemlítette, hogy sok évet töltött életéből más nemzetiségű emberek között. „Olyan dolgokat tanultam (tőlük) amelyeket különben aligha, vagy egyáltalán nem tanulhattam volna meg. Sokakat (közülük) csodálok, és egyesek közülük jó barátaim. Hozzásegítettek ahhoz, hogy jobban megértsem ezt a világot" – állapította meg.
Hozzátette, a rasszizmus elleni világnapon fel kellene idézni, hogy az eltelt évszázadban a rasszizmus emberek tízmillióinak az életét követelte.
„A gyűlölet soha nem tesz jobbá, és békét sem hoz" – zárta bejegyzését a kormányfő.
Dacian Ciolos Szilágysomlyón román-magyar tannyelvű iskolában tanult és érettségizett. Osztályfőnöke magyar volt. Gyermekkora nyarait a magyar többségű Szilágyperecsenben, anyai nagyszüleinél töltötte. Egyetemi tanulmányait Franciaországban végezte. Felesége francia.
MTI. Erdély.ma

RMDSZ-párti maradt az erdélyi magyarság
A négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokhoz képest kisebb százalékban, a szavazóképes romániai választópolgárok 48,44 százaléka adta le voksát vasárnap a polgármesterekre és a helyi és megyei önkormányzatok képviselői listájára. A polgármester-választásokat országszerte a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 37,62 százalékkal és 1638 mandátummal, a második helyre szorult Nemzeti Liberális Párt (PNL) részesedése 32,80 százalék 1065 polgármesteri mandátummal. A negyedik helyen az RMDSZ végzett 4,35 százalékkal és 195 polgármesterrel. A helyi és a megyei önkormányzatok listáján szerzett szavazatok alapján az RMDSZ mindkét esetben átlépte az országos öt százalékos küszöbértéket.
A Központi Választási Iroda keddi, 97,99 százalékos feldolgozottság mellett közzétett adatai szerint az RMDSZ 93, az EMNP és az MPP 6-6 mandátumot szerzett a megyei önkormányzati listáin. A helyi tanácsokban az RMDSZ mérlege 2281 tanácsos, az Erdélyi Magyar Néppárt 207, a Magyar Polgári Párt pedig 158 tanácsosi mandátum birtokosa. Az RMDSZ a magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok 88,17 százalékát gyűjtötte be, az EMNP a 8,21 százalékát, míg az MPP a 3,62 százalékát. Az RMDSZ megyei listáira 410 213 szavazat érkezett. Az EMNP és az MPP megyei listáira 38 215, illetve 16 824-an szavaztak. Az RMDSZ 16, az EMNP 7 megyében, az MPP csak Kovászna ésHargita megyében állított megyei listát.
RMDSZ-párti Székelyföld
Hargita megyében Székelyudvarhely kivételével a legtöbb városban papírforma szerinti eredmények születtek. Az RMDSZ-es Ráduly Róbert Kálmán 72 százalékos támogatottsággal úgy tudott újabb mandátumot szerezni Csíkszeredában, hogy még csak meg sem próbált kampányolni. Az sem meglepő, hogy a megyeszékhely tanácsában megőrizte a többségét az RMDSZ: a szövetség 14 önkormányzati képviselőt állíthat, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) listájáról 3 tanácsos jutott be, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt delegálhat.
A csíkszéki településeken Balánbánya kivételével minden községnek magyar polgármestere van. A legnagyobb meglepetést a megyében kétségkívül a harmadik esélyesként induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP által is támogatott Gálfi Árpád győzelme okozta Székelyudvarhelyen. Gálfi maga mögé utasította a korábbi polgármestert, Bunta Leventét és az RMDSZ jelöltjét, Arros Orsolyát is. A tizenkilenc tagú önkormányzati testületben a végleges eredmények szerint az EMNP–MPP választási koalíciónak tizenegy képviselője foglalhat helyet, míg az RMDSZ nyolc tanácsosi mandátumot szerzett. Szentegyházán az EMNP–MPP koalíció jelöltje, Molnár Tibor győzött. Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt megőrizte a városvezetői tisztséget: a legtöbb szavazatot a várost korábban ideiglenesen irányító Nagy Zoltán kapta.
A helyhatósági választások egyértelmű győztese Kovászna megyében is az RMDSZ volt.
A szövetség a megyében 34 polgármesteri mandátumot szerzett, és három további településen – Gelencén, Málnáson és Zabolán – az RMDSZ által is támogatott MPP-s jelölt győzött. Mind a négy magyar többségű város élén RMDSZ-es polgármester áll, és önkormányzati többséget is szereztek. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen polgármesteri mandátumot sem szerzett: elveszítette Maksát, ahol az RMDSZ nyert, és Nagyborosnyót, ahol a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) jelöltje győzött.
A kampányban rendkívül diszkrét Antal Árpád (RMDSZ) ezúttal is simán, a szavazatok 73 százalékát megszerezve újrázott Sepsiszentgyörgyön, legfontosabb kihívója, a néppártos Bálint József csupán 9 százalékot kapott.
Szatmárnémeti siker, váradi vereség
Szatmár megyében a végleges adatok szerint a szavazásra jogosultak 47,82 százaléka vonult urnák elé. A legádázabb küzdelem a megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben zajlott, ahol a szövetség négyévi szünet után magyar polgármester állítását tűzte ki célul Kereskényi Gábor parlamenti képviselő személyében. A végleges adatok szerint Kereskényi a leadott voksok 42 százalékával lett a partiumi város polgármestere, ahol a magyar közösség a lakosság 36 százalékát teszi ki. Az RMDSZ tíz tanácsost juttat be a szatmárnémeti döntéshozó testületbe, és így a tanács legnagyobb frakciója lesz, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 7, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) pedig 3–3 tanácsosi mandátumot szerzett.
Elsöprő győzelmet aratott a szövetség Nagykárolyban is, ahol Kovács Jenő eddigi polgármester a leadott voksok 67,77 százalékát szerezte meg. Emellett Avasújváros, Börvely, Mezőpetri, Érendréd, Hadad, Halmi, Kolcs, Kökényesd, Lázári, Mezőfény, Pusztadaróc, Szatmárhegy, Sárközújlak élén áll RMDSZ-es polgármester, de Egriben, Szatmárpálfalván és Ákoson elvesztette a községvezetői széket. Az MPP Egriben, Kaplonyban, Csomaközön és Mezőteremben szerzett polgármesteri széket.
Az elmúlt két évtized legnagyobb vereségét szenvedte el az RMDSZ Nagyváradon, ennek eredményeként az eddiginél jóval kisebb súllyal bír majd a helyi tanácsban, ahol két magyar tanácsossal lesz kevesebb. Ilie Bolojan eddigi polgármester hatalmas fölénnyel nyerte a versenyt, a PNL-es politikus a voksok 70,95 százalékát szerezte meg, az őt követő Huszár István csupán a szavazatok 13,03 százalékát kapta. Nagyváraddal ellentétben a megyében az RMDSZ-nek nagyjából sikerült megőriznie erejét, az eddigi 24 polgármesterből 23-at sikerült megtartani.
Szilágy megyében Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kraszna, Krémer, Oláhbaksa, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg, Varsolc élén áll majd RMDSZ-es polgármester, míg Szilágynagyfaluban MPP-s támogatással független jelölt nyert. Szintén MPP-s támogatással nyert a szövetség jelöltje a Máramaros megyei Hosszúmezőn. Nagybányán a magyarok jó szereplésének köszönhetően két RMDSZ-es önkormányzati képviselő is lesz a tanácsban.
Jobb eredmény Kolozsváron
Kolozs megyében a végleges adatok szerint a szavazati joggal rendelkező lakosok 44,88 százaléka vonult urnák elé, a megyeszékhelyen ennél kisebb volt a részvétel. Emil Bocot hatalmas szavazatfölénnyel választották ismét elöljárójukká a kolozsváriak, az eddigi polgármester a voksok 69,1 százalékát kapta. Őt Horváth Anna követi.
A helyi tanácsosi lista is nagyobb arányú támogatottságot szerzett, ennek köszönhetően az RMDSZ a jelenlegi négy helyett öt tanácsost juttathat be a döntéshozó testületbe, és jobb alkupozícióból tárgyalhat az eddigi koalíció esetleges fenntartásáról a győztes Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A szövetségnek egyébként a szórványban is sikerült polgármesteri székeket szerezni, Beszterce-Naszód megyében Árpástón, Fehér megyében Torockón és Székelykocsárdon, míg Brassó megyében Apácán, Alsórákoson és Ürmösön van magyar elöljáró.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)