"Az 1970-es árvízhez hasonló volt az a pusztítás Szilágy megyében, amit a felhőszakadás okozott. Szilágyballán és Szilágybaksán 75 családi házat és a gazdasági épületeket öntött el a hirtelen jött árvíz, a katonák Sarmaságon mentettek ki embereket és jószágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Az esőzések miatt a Berettyó kilépett medréből és az árvíz Berettyószéplak környékén 12 halálos áldozatot követelt, húszan megsebesültek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./"

"Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólította híveit, verjék le a kétnyelvű táblákat, hiszen azok Erdély "magyar térhódítását" kívánják legalizálni. Szavait megfogadták, mert a Kolozsvár-Szatmárnémeti útvonalon, a kalotaszegi falvaktól Szilágyballán át Ákosig mindenütt festékkel befújták a kétnyelvű táblákat. /Tabara uszítása bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./"

Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje harangzúgás közepette érkezett meg Zsibóra, a református templom előtti térre, ahol rövid beszédet mondott magyarul, majd amikor észrevette, hogy nagyon sok román anyanyelvű is ünnepli zsibói jelenlétét, az állam nyelvén is szólt néhány szót. A Szilágycseh felé vezető úton, az országút mindkét felén a magyar és román nemzetiségűek százai köszöntötték RMDSZ-zászlócskákkal, illetve piros-sárga-kék trikolórral az RMDSZ elnökjelöltjét. Szilágyballán, Sarmaságon majd Nagyfaluban is sikert aratott a karaván. Frunda György szilágysági kampánykörútja Zilahon ért véget. /Szabó Csaba: Nem Garibaldi, hanem Frunda György. Szilágy megyében a románság is ünnepelte az RMDSZ államelnök-jelöltjét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület új ezredévi közgyűlésén /nov. 16-17/, Nagyváradon foglalkoztak a státustörvény közelgő alkalmazásával "Jó kezekben van a státustörvény" - hangoztatta Tőkés László püspök a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ s a civil szervezetek közti, november 7-i kolozsvári hármas-egyeztetéssel kapcsolatban. Nagyon sok apró településen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyház az egyedüli megoldás a törvény alkalmazására. Tőkés László püspök felolvasta az egyházkerület státustörvénnyel, illetve az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentésével kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A püspök javasolta, hogy Sulyok István Református Központnak kereszteljék az egyházkerületi székházat, a Partiumi Keresztyén Egyetemet, az Arany János Kollégiumot és a Várad-Újvárosi Református templomot, illetve a parókiát magába foglaló épületegyüttest. - Közgyűlési határozatban tiltakoztak az egyházi javak, ingóságok, kegyszerek, levéltári dokumentumok állami összeírása ellen. Kiosztották a Pro Partium, Pro Ecclesia és Pro Ecclesia Militans díjakat is. Másnap, a hagyományokhoz híven, felszentelték a frissen végzett lelkészeket. /(Balla Tünde): Ezredévi közgyűlés Királyhágómelléken. Jó kezekben a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Újabb államosítási kísérlettől tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - hangzott el a közgyűlésen. A szaktárca több ízben is sürgette az egyházkerület vezetőit, hogy adjanak át pontos jegyzéket az ingó vagyonról "a védelem biztosítása végett". A közgyűlés tiltakozik az eljárás ellen. Vetési László szakelőadó ismertette a szórványügyi helyzetet és az ez ügyben tervezett további lépéseket. A közgyűlés Vetési Lászlót megerősítette a Református Szórványgondozó Szolgálat vezetői tisztségében. Az egyházkerület vezetőségét egyre sürgetőbb felszólításokkal próbálja rávenni a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a rendőrség arra, hogy adjon le egy pontos jegyzéket ingó vagyonáról. Ebben szerepelnie kell a levéltári anyagnak, könyveknek, kegytárgyaknak. A leltárt követelők arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti örökség része, és biztosítani akarják a védelmüket. A jogtanácsos gyanúsnak minősítette a kérelmet, rámutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzék átadása után az elvtársak el is szállítottak mindent. Majd akkor hisszük el, hogy segítő szándék vezeti őket, ha előbb visszaadják a múlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ülésen. A résztvevők felhatalmazták az igazgatótanácsot, fogalmazzon meg tiltakozást az újabb államosítási kísérlet ellen. Nov. 17-én lelkészszentelés zajlott, majd bemutatták a II. Helvét Hitvallás revideált fordítását és tudományos magyarázatát tartalmazó kötetet. Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyvének második részét, az 1945-től 1989-ig terjedő időszakot felölelő kötetet Forró László tanácsos méltatta. Pro Partium-díjat kapott Beke György író, dr. Bodnár Ákos orvos, a németországi Gustav Adolf Werk, dr. Kis Boáz lelkipásztor, dr. Molnár Ambrus lelkipásztor-néprajzkutató (post mortem), Gellért Sándor költő (post mortem), Szabó Dániel főgondnok, Lakóné Hegyi Éva tanárnő, Pávai Gyula tanár, Péter I. Zoltán újságíró, dr. Tonk Sándor főgondnok. Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki dr. Semjén Zsolt magyarországi helyettes államtitkárt, Balog Zoltán magyarországi miniszterelnöki főtanácsadót, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipásztort, Olosz Lajos költőt (post mortem), Szilágyi Béla főgondnokot, Waritzné Herdeán Gyöngyi lelkipásztort. Pro Ecclesia gyülekezeti díjban részesült Sándorfalva-Szolnokháza, Szinérváralja, Bályok és Szilágyballa. A Pro Ecclesia Militans-díjat Székely Lajos lelkipásztor kapta. /T. Szabó Edit: Államosítanának? Figyelmeztet az egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

Balogh Csaba nagykövet-helyettes és Polonyi Géza tanácsos, a magyar nagykövetség munkatársai nyújtották át 16 Szilágy megyei iskolának azokat a könyvcsomagokat, amelyek az iskolai könyvtárakat hivatottak gyarapítani. A könyvadományból Erked, Kárásztelek, Kémer, Szilágyballa, Szilágysámson, Désháza, Diósad, Szilágygoroszló, Szilágysamit, Lompért, Selymesilosva, Szilágynagyfalu, Szilágybagos általános iskolái részesültek, valamint Zilahon az egyetlen magyar középiskola, a református kollégium. A magyar külügyi tárca költségvetésében külön keret létezik a határon túli magyar oktatás és a magyar nyelvű könyvkiadás fejlesztésére, és az RMDSZ-szel közösen választanak ki kisebb tájegységeket a támogatás eljuttatásához. Bóné Vilmos, a szilágyballai iskola igazgatója, az RMDSZ megyei elnöke mondott köszönetet az ajándékozóknak. Hangsúlyozta: a szilágyballai, de általában véve minden falusi iskola felszereltsége gyenge. A könyvtár állagának 70%-a román nyelvű könyv. Szilágypanitban negyedszázada sem román, sem magyar nyelvű könyvet nem kapott az iskola az államtól. /Fejér László: Anyaországi könyvadomány szilágysági iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

"Mátrafüreden tartották meg a határon túli magyar pedagógusoknak szervezett Adria-Duna nyári szabadegyetemet. A szervező az anyaországi környezevédelmi tárca. Az egyik résztvevő, Bóné Vilmos szilágyballai tanár véletlenül szerzett tudomást a mátrafüredi szabadegyetemről, amelynek Erdélyből volt a legkevesebb hallgatója. A 60 határontúli résztvevő közül egy-egy pedagógus rajta kívül Segesvárról, Lupényból és Csíkszeredából nevezett be, majd kétannyian Kárpátaljáról mint Szlovákiából, a legtöbben, 32 személy pedig a Vajdaságból. - Piacra kell vinni, eladhatóvá tenni az iskolát - foglalta össze a Mátrafüreden hallottakat a szilágyballai tanár. - Olyan értékeket kell felmutatni, hogy a szülők oda írassák be gyermekeiket. Különben Magyarországon a fejkvóta miatt is "vadásszák" a gyermekeket. Erdélyből ezért iratkoznak sokan ottani iskolákba. /Fejér László: Mátrafüredi szabadegyetem - Erdélyben ismeretlen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

"Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./"

A nagy esőzés a vasúti forgalmat is akadályozta az ország északi és nyugati részén. A Szilágy megyei Sarmaság–Szilágyballa útszakaszon a vasúti közlekedés teljesen szünetel, a Bukarest, illetve Iasi felé haladó vonatok több száz percet késtek. Kolozs megyében a Borsa folyó vízszintje 25 centiméterrel haladta meg a veszélyes vízállást. Országutakat, több tíz háztartást és több száz hektár szántóföldet öntött el a víz. Magyarszentpálon 35 háztartás került víz alá. /Tovább pusztít az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Szilágyballa
Tudományosan a szőlőről és borról
A szőlő és a bor Szilágyság történelmében címmel szervezi meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke Fiókszervezete május 14-én, szombaton délelőtt a szilágyballai iskolába a VIII. Szilágyság-kutatás napot. A program 10 órakor kezdődik, köszöntőt mond Bajusz István az EME Zilah és Vidéke Fiókszervezete részéről, Sipos Gábor az EME részéről és Péntek János a kolozsvári Akadémiai Bizottság részéről. 10.20 órától a következő előadások hangzanak el: Péntek János Milyen tanulságai vannak legutóbbi, a felsőoktatásra irányuló elemzésünknek a mezőgazdasági szakoktatás vonatkozásában, Széman Péter A bor tréfás története, Csávossy György A bor dicsérete, Szabó T. E. Attila A bor a régi magyar gyógyításban, Zsigmond Attila A szőlő és bor egyháztörténeti vonatkozásai. Délben rövid szünetet tartanak, majd 12.20 órától ismét előadások lesznek: Egyed Ákos A szőlőterület kiterjedése és a szőlőtermesztő gazdaságok száma Szilágy vármegyében a 19. század végén, Kovács Adorján Adottságok a szilágysági szőlő- és bortermesztésben. Múlt, jelen, jövő, Talpas János A szilágysági szőlőgazdaságok lehetőségei a turizmusban, Pécsi L. Dániel A szőlő és bor címerképi előfordulásai a kezdetektől napjainkig. Történelmi, egyháztörténeti vonatkozások bemutatásával, Sipos Gábor Derecskei Demeter, a Szilágyság reformátora. Egyházi helytörténeti tanulságok. 14 órakor átadják a Petri Mór-díjakat, majd megtekintik a lehetséges bormúzeum helyiségét. 
Szabadság (Kolozsvár)

Ahol szeretet van, erő is van
A tél kétségkívül az az évszak, mikor a legtöbb „látható” segélyakció zajlik, hiszen sok a rászoruló, a hajléktalanoknak szállásra, ételre van szükségük a túléléshez. Rászorulók, hátrányos helyzetűek azonban az év minden napján vannak, nemcsak a téli ünnepek idején. Arról, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hogyan segít a szükségben szenvedőknek, Vinczéné Pálfi Judit missziói előadótanácsos beszélt a Reggeli Újságnak.
„A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) szociális hálója van, ami egyházi nyelvezetben természetesen azt jelenti, hogy szeretetszolgálat, azaz diakónia. Ha Nagyváradon maradunk, ahol egyházkerületünk székhelye is található, akkor elmondhatom, hogy itt 2013-ban indítottuk be a Diakónia Keresztyén Alapítványt nagyváradi fiókját” – vezetett be minket munkájukba Vinczéné Pálfi Judit. A 2013-ban létrehozott váradi alapítvány fiókszervezete a kolozsvári Diakónia Keresztyén Alapítványnak. A váradi fiók létrehozatalával a két református egyházkerület szeretetszolgálata egységesen jelent meg a világban. „Ez az alapítványunk elsősorban házi idősgondozással foglalkozik Nagyvárad területén, 2015-ben beindítottunk egy munkapontot a Szilágyságban, Perecsenyben, és idén is igyekszünk új munkapontot beindítani, de ez a közeljövő zenéje.” A Diakónia Keresztyén Alapítvány kolozsvári fiókja a KREK-kel közösen újragondolta, -szervezte és -indította az úgynevezett roma gyermek-projektet, a Kolozsvári út 63. szám alatti székelyen, és 20–24 gyermek helyett jelenleg már 81 gyermekkel folyik a munka délelőtt, délután. A program nemcsak szigorúan arról szól, hogy várják, hozzák a gyermekeket, és ott vannak velük négy órán át, hanem a szülőket is látogatják, folyamatos a kapcsolattartás a családokkal.
Romamisszió és idősgondozás Váradon
A roma családok között végzett munka nagyon kiterjedt Bihar megyében, ez egyházi viszonylatban a Bihari Református Egyházmegyét, illetve az Érmelléki Református egyházmegyét jelenti. Bihar megyében Nagyvárad mellett Biharfélegyházán, Bihardiószegen, Csokalyon, Kágyán, Székelyhídon, Köbölkúton, Kiskerekiben, Monospetriben, Hegyközszentmiklóson és Szentjobbon folyik ugyanez a munka. „Összesen közel 400 gyermekkel foglalkoznak a munkatársaink, körülbelül 30 munkatársunk van, közülük kilenc roma származású. Vannak közöttük vallástanár-szociális munkás végzettségűek, vannak tanítónők, akik bedolgoznak, és vannak szakképzettség nélküli roma munkatársak, akik megbízhatók, lelkiismeretesek, s örömmel beálltak a Diakónia Keresztyén Alapítvány munkatársainak a sorába” – magyarázta az előadótanácsos. Ő legalább évente kétszer találkozik ezzel a munkatársi közösséggel, ugyanis tudatosítani szeretné bennük, hogy a református egyházkerülethez tartoznak. „Valamilyen formában összetartozunk, és a találkozásokkor egy áhítattal, munkamegbeszéléssel, beszélgetéssel vagyunk együtt, egyrészt azért, hogy én is első kézből tájékozódjam arról, hogy a roma misszió területén mi zajlik gyülekezeteinkben, másrészt azért hogy én is tudjam őket lelkesíteni illetve biztatni.” – mondta Vinczéné Pálfi Judit.
A Kolozsvári úton tehát a földszinten a roma misszió zajlik, a Diakónia Keresztyén Alapítvány idősgondozással foglalkozó részlege ugyanott, az emeleten működik. Négy idősgondozó munkatársuk van, ők körülbelül 25–30 személlyel foglalkoznak. „Van, akit nem napi szinten, van, akit kétnaponta, van, akit háromnaponta kell meglátogatni, attól függően, hogy az illetőnek mire, milyen jellegű segítségre van szüksége. Elsősorban olyan idős emberekről van szó, akiknek vagy van családjuk, de külföldön, és egyszer ugyan ki tudnak mozdulni a lakásból, vagy nem tudnak kimozdulni, ez adja meg annak a mértékét, hogy hogyan, milyen időközönként kell őket látogatni és milyen gondozásban kell őket részesíteni” – fogalmazott Vinczéné Pálfi Judit.
A Lámpás Alapítvány
A felsoroltak mellett működik a nagyváradi székhelyű Lámpás Alapítvány, amely tulajdonképpen egy ernyőszervezet. „Ez az az ernyőszervezet, amely alatt összegyűjtöttük a diakóniai tevékenységeket folytató gyülekezeteinket kerületszerte, Temesvártól Nagybányáig, azokat, amelyekben bármilyen szeretetszolgálati munka zajlik. Ne feledjük, hogy mindaz, ami a gyülekezetben zajlik, a társadalomban is történik, mert gyülekezeteink tagjai a társadalomban élnek, legyenek városnak vagy falunak a lakói. Ugyanakkor a Vura Otília vezette Lámpás Alapítványnak különböző, más tevékenységei is vannak, elsődleges céljuk a hátrányosan megkülönböztetett egyének, közösségek életminőségének javítása. Közösségi, információs és tanácsadóközpontot működtetnek. Amivel nap mint nap foglalkoznak: tanácsadás, közvetítés, oktatási foglalkozások, műhelymunkák szervezése. Családvédelem, információ külföldi munkakeresők számára, nők, lányok védelme, olyan projektek, amelynek keretében információs alkalmakat tartanak az iskolákban, gyülekezetekben, egyházmegyéinkben” – magyarázta az előadó-tanácsos. Például tájékoztatják a fiatal lányokat a külföldön rájuk váró veszélyekről. Sokan dönthetnek váratlanul, azt mondhatják, hogy „én megyek külföldre, mert ott milyen jó és milyen könnyű” és ott szembesülnek azzal, hogy kényszerprostitúció vagy ezer veszély vár rájuk. A Lámpás Alapítványnak épp emiatt a munka miatt nagyon sok hasonló működésű külföldi alapítvánnyal is van kapcsolata.
Nagyváradon gyülekezeti alapítványként működik a Csillagváros Alapítvány, ennek célja szintén az idősek látogatása, gondozása. És a megyeszékhelyen van a Nagyvárad-Őssi Mentálhigiénés Központ is. Nyilvántartják a Csillagocska Alapítványt, amely elsősorban a népi kultúrával és hagyományőrzéssel foglalkozik. Szintén váradi székhelyű az Agnulli Dei, a velencei idősek otthona, amely nagyon sokrétű, nagyon sokféle szociális diakóniai tevékenységet folytatott az elmúlt 15 évben, majd idősek otthonává vált, amire ugyancsak nagyon nagy szükség van a városban. A királyhágómelléki egyházkerület szociális napközit is működtet, amivel ugyancsak a nagyon hátrányos helyzetben lévő szülőket, családokat támogatják, a gyermekekkel négy órát foglalkoznak ott, „Dombi Enikő szociális munkás végzi ezt a nagyon szép és nagyon gazdag szolgálatot, oda is el szoktam menni évente legalább kétszer, hogy találkozzam velük. Áhítatot tartok, beszélgetek a gyerekekkel és részt veszek abban a műsorban, amit a gyerekek előkészítenek” – mondta Vinczéné Pálfi Judit. A szociális napköziben általában 15–18 gyermek van, előkészítő osztályostól a negyedik osztályosig, de kivételes esetben a testvér is még csatlakozhat. Itt ebédet is kapnak a gyermekek és foglalkoznak velük.
Romamisszió, idősgondozás szociális bentlakás
Nemcsak Nagyváradon, más Bihar megyei teleüléseken is folyik a munka, tudtuk meg. „Ha ki akarunk menni Nagyváradról, akkor indulhatunk Tenke irányába, ahol több mint húsz éve működik a Tenkei Református Szeretetotthon, az idősek otthona, ami ugyancsak hiánypótló volt annak idején, mikor beindult, és mind a mai napig nagyon jó, hogy van. Tenkéről visszajövet Nagyszalontára érünk, ott is tudjuk, hogy létrejött néhány évvel ezelőtt a nagyszalontai református gyülekezet és a Bocskai István Alapítvány által a József Ház, Református Idősek Otthona, amire ugyancsak szükség van. Az Érmelléken a református egyházmegyében Székelyhíd központtal működik az ÉRDA, azaz Érmelléki Református Diakónia Alapítvány, amit még Gergely Annamária szociális munkásunk alapított. Úttörő munka volt ez az egész egyházkerületben, de az egyházmegyében is annakidején, valamennyi lelkipásztor összefogott, ez 37 gyülekezetet jelentett akkor, az ő összefogásukkal jött létre az alapítvány azért, hogy az érmelléki nagyon szegény falvak nagyon szegény családjait tudják feltérképezni, illetve támogatni. Mind a mai napig működik az ÉRDA, amely a rokkant fiatalokat és családjaikat, illetve a nagyon szegény családokat felkarolja. Most volt egy németországi négytagú diakóniai csoport Székelyhídon, a gyülekezetben tettek látogatást, meglátogatták a cigánysort, azt a közeget, ahol gyülekezet és az ÉRDA is működik. Két nappal azután találkoztam én a küldöttséggel, mélyen meg voltak döbbenve, könnybe lábadt szemmel kérdezték, hogy létezik, hogy az Európai Unióban még létezik ilyen lakhatási körülmény? Mondtam, nekik, hogy ez nekünk természetes… Körülbelül tíz évig jártam kisebb-nagyobb rendszerességgel Németországba, Svájcba, Spanyolországba, stb. az Európai Keresztyén Nők Ökumenikus Fórumának a konferenciáira, ahol többek között találkoztam egy brüsszeli képviselővel, aki a kelet-európai roma kérdésért volt felelős. Beszélgettünk, és kérdeztem, hogy járt-e már terepen. Az illető hölgy azt mondta, hogy nem járt még soha, ekkor megkérdeztem, ne haragudjon, de hogyan tudja koordinálni vagy elképzelni a kelet-európai roma integrációs kérdést így. Mondta, hogy leveleket, feljegyzéseket szokott kapni és azokra reagál. Meghívtam nagy szeretettel a svájci illetőségű hölgyet, hogy jöjjön, szívesen elkalauzoljuk a mi romatelepeinkre, hogy legyen képe, legyen fogalma arról, amivel foglalkozik Nem jött el. Ezért tart ott az unió, ahol tart.” – summázta a lelkipásztor.
Ugyancsak az ÉRDA-nak egy kiágazása a micskei székhelyű Sámuel szociális bentlakás. Ez mind kisebbségi létünk, mind az ott folyó szociális, diakóniai, szeretetszolgálati tevékenység miatt fontos. Bertalan Csilla szociális munkás az igazgatója a micskei szociális bentlakásnak. „Micske részben már kicsit szórvány, Micskén van nekünk egy előkészítő osztálytól nyolc osztályig terjedő iskolánk, viszont a szociális bentlakás hozzájárul ahhoz, hogy különböző, nagyon elszórványosodott falvakból odahozzák a gyermekeket. Roma és nem roma gyermekek laknak ott egyaránt, és nagyon értelmes és nagyon aranyos roma gyerekekkel találkozom, oda is szoktam menni, velük is tartom a kapcsolatot. Olyan 15–18 gyerek lakik a bentlakásban, akiket hétvégente a bentlakás fuvaroz, hoz-visz a családjaikhoz. Vannak olyan családok, amelyek olyan körülmények között laknak, hogy nem tudnak a gyermekek hétvégenként, csak vakációban hazamenni. Nagyon nehéz körülmények között, de él és van a Sámuel szociális bentlakásunk is.” – mondta Vinczéné Pálfi Judit
Az érmelléki egyházmegyében Magyarkécen működik a Kécenlét Alapítvány. Mike Pál lelkipásztor a vezetője az alapítványnak, roma gyermekekkel és fiatalokkal foglalkoznak, több mint százzal, tíz évnél régebben. Érszöllősön működik egy nagyon jó szociális konyha, Mezőtelegden is van idősgondozás, és Árpádon is ezzel szeretne foglalkozni a gyülekezet, terveznek napközis foglalkozást és idősgondozást, Biharfélegyházán működik a Gálya Egyesület, amelyet Szabó Zsolt lelkipásztor hozott létre, házi idősgondozással foglalkoznak, és ugyancsak roma missziót végeznek. „Ez egy kis egyházközség, és itt Szabó Zsolték létrehozták ezt a több mint tíz éve működő roma missziót, feleségével együtt, aki tanítónőként vállalt ebben részt. Gyönyörű maga a templom, a gyülekezet és Biharfélegyházáról már kinőtt roma munkatárs, aki dolgozik ebben a közösségben, és ez fantasztikus. Nagyon boldog voltam, amikor megláttam azt a fiatalembert, s mondta a lelkész felesége, hogy ő a tanítványunk volt” – idézte fel Vincze Judit.
Élesden, a Királyhágómellék földrajzilag utolsó előtti gyülekezetében (az utolsó Rév) működik a Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthon, ami 25–30 gyermeknek ad otthont, Dénes Éva szociális munkás az igazgatója, és szükség is van rá, nagyon nagy lelkesedéssel vezetik Dénes Istvánnal együtt az árvaházat.
Kitekintő
A királyhágómelléki egyházkerült azonban nemcsak Bihar megyéből áll, így Vinczéné Pálfi Judit arról is beszámolt lapunknak, hogy a többi megyében milyen szociális tevékenységeket folytatnak.
A nagykárolyi egyházmegyében van a Dégenfeld Alapítvány, a Dégenfeld-család a hadadi kastélyát adta használatba a református egyháznak, ott elsősorban ifjúsági rendezvényeket, ifjúsági konferenciákat, táborokat szoktak szervezni. Ugyancsak az egyházkerület területén, a károlyi egyházmegyében, Lelében található a jól működő Oikodomos Keresztyén Alapítvány, amely holland támogatással, a református egyház és a helyi közigazgatás támogatásával működik, ott időseket gondoznak, recepteket írnak, elviszik a gyógyszert, beadják az injekciót. A szatmári egyházmegyében, Szatmárnémetiben, a Szamos negyedben a semmiből épített templomot a kilencvenes években a Bogya-Kis házaspár, ők évekig a szabad ég alatt prédikáltak, építettek templomot és óriási  gyülekezetük lett a Szamos negyedben. Ők óvodát alapítottak a gyülekezetüknek, egy újabb ingatlant sikerült megvenniük, felújítaniuk, ahol időseknek tartanak napközis foglalkozást, áhítattal, beszélgetéssel, énekléssel, gyülekezetépítési misszióról is  szó van, ebédet visznek azoknak, akik nem tudnak már odajönni, tehát diakóniai munka folyik.
A nagybányai egyházmegyében a Bethesda Házról tudunk Szamosardón, ahol szociális központ működik. Mivel nincs orvos a községben, orvosi felügyeletet biztosítanak heti két alkalommal, ami vizsgálatot, receptkiírást, gyógyszerbeszerzést is jelent.
A Szilágyságban házi idősgondozás folyik Mocsolyán, Szilágyerkeden, Szilágyballán, Perecsenyben és Szilágynagyfaluban.
Kettős kisebbségben
Arról, hogy mi segítheti munkájuk, a missziós előadó így válaszolt. „Nagyon örülök annak, hogy a sajtó megkeres és megkérdez. Épp ahéten beszélgettem főtiszteletű Csűry István püspök úrral egy egészen más témában, de egyházi kérdésről, természetesen, s ő a következőképpen fogalmazott »közösségi illetve anyagi korlátok között élünk. « Ez így igaz, kétszeres kisebbségben vagyunk. Egyrészt magyar nemzeti kisebbségként, illetve protestáns egyházként is. Életfelfogásom, hitbeli meggyőződésem szerint épp ez a két tényező az, ami aktivál, ami valóságos tettekre késztet, ez a motivációs erőforrás. A rendelkezésre álló erőforrásokat nem szabad stagnálni engedni, hanem a meglévőkkel ott, úgy hatni, amint csak képesek vagyunk. Mert, aki ad, annak adatik, aki szeret, azt szeretik, aki él annak élete lesz, aki épít, annak jövője lesz. Hajt bennünket az ige, hajt bennünket a missziói parancs: Tegyetek tanítványokká minden népeket, (Máté 28.18), és ott van a Galata 6.2: Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét. És hogy ha mi ezt komolyan vesszük, akkor nemcsak prédikáljuk az Isten igéjét a szószéken, hanem elindulunk. Csillagvárosra 1999 novemberében kerültünk Szentjobbról, ahol 180 gyülekezeti tagunk volt, óvodástól aggastyánig. Megvolt minden korosztály, kis falusi gyülekezet, nagyon jó közösség. Váradon elsősorban azt láttunk, hogy aki szembenéz velünk, az egy elöregedett gyülekezet. Már kezdődtek a konferenciák, sőt megerősödöt  a diakónia, jöttek a hollandok, mi nagyon sok ilyen konferencián, képzésen részt vettünk a férjemmel együtt, és azt a döntést hoztuk már 2000-ben, hogy nem elég hirdetni, az igét, ahogy Krisztus mondja cselekedjétek meg. Így indultunk el, így lett megalapítva a Csillagváros Alapítvány, és a gyülekezet házi idősgondozói szolgálata, önkéntes alapon elsősorban. S ahogy ide kerültem a püspökségre azóta is, s amíg élek és amíg tevékeny leszek én ezt fogom vallani, hogy Isten az embert nem azért hívta el, vagy hívta életre, hogy csak beszéljen, hanem azért is, hogy cselekedjen. Ha ebben van egy isteni töltet, egy isteni elhívás, akkor az Isten dicsőségére, a másik ember javára cselekedhetünk. Örülök, hogy ablak nyílik a külvilágra, innen, ilyen formában is, és nagyon örülök annak, hogy a Lámpás ernyőjét most egy kicsit kinyitjuk, és alánézhetnek ez alá az ernyő alá, mindazok akik akár Bihar megyében vagy akár a megye határán is túl laknak, keressenek meg minket, hívjanak bennünket. Hiszem hogy ahol van szeretet, ott van erő is. És ha valaki elindul, és jó ügyért indul el, annak lesznek követői.”
Fried Noémi Lujza. Reggeli Újság (Nagyvárad)