"A Szilágy megyei ortodox papság emlékiratban /melyet a nagyváradi ortodox püspök is aláírt/ fogalmazta meg igényeit: a papság kapjon teljes fizetést, vagy adják vissz az egyházi javakat. Problémát okoz a "nemzeti egyházból" való kiválások ténye. Az emlékiratban más felekezetek szintén kisajátított vagyonáról nem esik szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Lábody László, a HTMH elnöke nov. 28-án Zilahon a Szilágy megyei RMDSZ vezetőségével találkozott, ahol kifejtette, hogy térben és időben nézve kell megoldásokat keresni, a megoldás a gazdag és demokratikus Romániában rejlik. A jelenben az állam többségi polgáraival szemben sem nagyvonalú. A megoldáshoz tartozik a közigazgatási önkormányzatiság. A HTMH politikai segítség mellett anyagi támogatást is nyújt az alapítványok révén. Lábody László visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország odadobta a kisebbségeket a szomszéd államoknak, ugyanis egyeztettek magyar kisebbségek képviselőivel. Az alapítványok együttvéve milliárdos nagyságrendű anyagi segítséget nyújtottak a kisebbségnek. Az erdélyi magyarságnak büszkének kell lennie arra, amit elért, mert nemcsak sérelmekből áll a világ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

Erdélyi körútjának második napján Lábody László, a HTMH elnöke Nagybányán találkozott Nagybánya területi RMDSZ kibővített elnökségével, majd Zilahon az RMDSZ Szilágy megyei székházában Kozma Sándor megyei RMDSZ-elnök fogadta, ahol fórumot tartottak. Nov. 29-én Lábody Lászlót Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29./

"Polgári fórumot rendezett Szilágycsehen helyi református egyházközség és a városi RMDSZ márc. 22-én, melynek meghívottjai voltak Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő és Tőkés László püspök, megjelent Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. Tőkés László felidézte Szűrös Mátyásnak a határon kívüli magyarok érdekében korábban kifejtett tevékenységét. Tőkés László kifejtette: meg kell akadályozni, hogy végveszélybe kerüljön a határon túli magyarság. "Erdély azoké, akik lakják, a miénk - románoké, magyaroké, németeké, egyébként is három neve van." Az alapszerződésről a hivatalostól eltérő a véleménye, amit nem kell erőltetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ "

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

Szilágy megye 24 helységében az első fordulóban eldőlt, ki lesz a polgármester, ebből 13 helyen az RMDSZ jelöltje győzött, ezzel a megyében az RMDSZ-nek kettővel több polgármestere van, mint 1992-ben. Sok helyen lesz második forduló, ahol még megválaszthatnak RMDSZ-jelölteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Helyhatósági választás összesített adatai szerint az RMDSZ hat megyében /Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita, Kovászna/ a megyei tanácsok legerősebb alakulata. A Demokratikus Konvenció 15 megyében szintén a legerősebb, az RNEP egyetlen megyében, Kolozs megyében - sajnos. A fő kormánypárt 16 megyében /ebből egy erdélyi:Hunyad/ vezet. Az eddig közzétett adatok szerint Arad megyében 2 RMDSZ-polgármester, Marosban 24, Szilágyban 13, Szatmáron 4, Kolozs 6, Brassó 2 és Kovászna megyében 25 polgármestere van az RMDSZ-nek. A közel 9 millió szavazásra jogosult állampolgárból 5,2 millió szavazott, a szavazatok 10 %-át meg kellett semmisíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón. Dr. Győri Sándor, az RMGE Szilágy megyei elnöke szerint ez az ülés egyféle piackutatásra is alkalmat nyújtott, egyben ösztönzés arra, hogy Szilágysomlyón is beinduljon a gazdabolt, amely bizonyos mennyiségű megrendelt vetőmagot, szerszámokat kiszállítana a falvakba, a megrendelőknek. Tervezik egy mezőgazdasági népfőiskola beindítását Szilágysomlyón, amely kizárólag a gazdálkodásra terjedne ki. /Mezőgazdasági népfőiskola beindítására alkalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Szilágy megyében a 37 megyei tanácsi helyből 10-et szerzett meg az RMDSZ, a tanács ellenzéki többségű, tanácselnök a Konvenció jelölje, Cosma Sorin Ioan lett, az egyik alelnök pedig Nagy István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

A Szilágy megyei Ipp község véres esemény révén vált ismertté. A bécsi döntés után bevonuló magyar honvédek ellen ismeretlen személy merényletet követett el, ennek következtében több katona meghalt. Ezt a magyar katonaság megtolása követte, melynek során ártatlan román lakosok vesztették életüket. A község határában elhelyezett kőtáblával igyekeznek éket verni a két nép közé. A tábla felirata ugyanis: A román nemzet mártír települése. Ezért a helyi magyar lakosság nem felelős, hacsak az nem a bűnük, hogy rejtegették román szomszédaikat. Ilyen emlékműveket nem állítanak a vasgárdista vérengzések áldozatainak, vagy Szárazajta, Gyanta határában. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 28./

Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./

Jeles nap lesz a Szilágy megyei Zsobok történetében szept. 7-e. A 350 lelkes kalotaszegi faluban sok vendéget fogadtak Németországból, Hollandiából, Magyarországról: segélyegyesületek, egyházközségek képviselőit, akik segítették a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ felépítését. Két éve helyezték el az alapkövet, emlékezett dr. Molnár János professzor, református lelkész. A 80 lakót befogadó otthonban díszterem, könyvtár, ebédlő, konyha is van. Árvák laknak majd itt és a szórványból jöhetnek ide iskolások tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Jelen volt többek között Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./

Szilágy megyében 20-25 magyar tanári állást hirdettek meg, de csak négyen jelentkeztek. Zsibón továbbra is hiába várnak magyartanárra. A nyolcadik osztályt elvégző diákok - szinte mind - a helyi román líceumban tanulnak tovább, magyar szakos tanár hiányában félnek a nehézségektől. Amikor még volt magyar szakos tanár, a tanulók fele a magyar tagozatot választotta. a helyi református lelkipásztor szerkesztésében megjelent A zsibói Református Egyház története című színes kalauz, a zsibóiak pedig készülnek a Wesselényi-napokra /dec. 6-8./, az első nap ünnepsége Debrecenben, a második Zilahon, a harmadik Zsibón lesz. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Szilágysomlyón tartotta vándorgyűlését. Tonk Sándor nyitotta meg a díszülést. Az egyetemen a magyar nyelvű oktatás ma alárendelt szerepet játszik, de tudományos intézetek hiányát a jelenleg működő tudományos társaságok sem pótolhatják. A három szakosztályban - történelem, nyelvtudomány és bölcsészet, természet-, illetve orvostudomány - több mint húsz dolgozatot mutattak be. Jokits Attila, a szilágysomlyói EME-csoportról elmondta: mintegy hatvan EME-tag van Szilágy megyében. Gazdag az orvosi szakosztály tevékenysége, szinte az egész megye magyar orvosi gárdáját mozgósította. A közeljövőben megjelenő Szilágysági magyarság című kiadvány szerzői között is vannak olyanok, akiket az egyesület ösztönzött munkára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Választási eredmények: Gyergyószentmiklóson 12 778 érvényes szavazatból 10 364 Frunda Györgyre, 828 Constantinescura, a szenátorlistán 12 584 érvényes szavazatból 10.822 az RMDSZ-re, a képviselőlistán 12 608 érvényes szavazatból 10 110 az RMDSZ-re, 469 Borbély Imre független képviselőre. - Szilágy megyében a szenátor- és képviselőlistákon az első az RMDSZ, a szenátorlistán 23,7 %-kal /35 433 szavazattal/, majd a Demokrata Konvenció jön 23,07 %-kal, a képviselőlistán az RMDSZ 23,46 %-kal /34 977 szavazattal/ vezet, második a DK 22,11 %. Az elnökjelöltek sorrendje Szilágy megyében: Emil Constantinescu 40 611 szavazat, 26,3 %, Iliescu 21,26 %, Frunda György 20,9 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Szilágy megyében a diktatúra bukása óta egyetlen magyar templom építéséhez sem fogtak hozzá, Zilahon, a megyeszékhelyen viszont két ortodox és egy görög katolikus templom építését kezdték el. Zilah lélekszáma az elmúlt negyedszázad alatt megnégyszereződött, a református gyülekezet tagjainak száma is több mint tízezer, kinőtték templomukat. Egy hónapja a városban megalakult a második egyházközség, a Zilah-ligeti Református Egyházközség. Az új tiszteletes, Forró László bejelentette, hogy dec. 7-én ünnepélyesen elhelyezik az új templom alapkövét, amikor majd Tőkés László püspök hirdet igét. A ligeti gyülekezet tagjainak túlnyomó része a környező falvakból költözött a városba. /Fejér László: Új gyülekezet született. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A kormánykoalíció tárgyalóküldöttségei által dec. 14-én folytatott több mint nyolcórás tárgyalás eredményeképpen az RMDSZ Hargita, Szatmár és Szilágy megyében kapott prefektusi tisztséget. Az RMDSZ adja az alprefektust Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében. Hat megye prefektúráján az RMDSZ által jelölt személy tölti be a vezérigazgatói tisztséget, nevezetesen Hargita, Kovászna, Kolozs, Máramaros, Arad és Bákó megyében. Az RMDSZ által kijelölt személyeket az Ügyvezető Elnökség, majd az Operatív Tanács hagyja jóvá, mielőtt nevüket a kormány elé terjesztik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./

A Demokrata Konvenció /DK/ Szilágy megyei szervezete Emil Constantinescu elnökhöz címzett levelében tiltakozott amiatt, hogy a megye élére RMDSZ-prefektus került. Amennyiben a DK nem hajlandó felülvizsgálni döntését és megfosztani az RMDSZ-t e tisztségtől, a DK Szilágy megyei szervezetének vezetősége testületileg lemond. - Végül Szilágy megyének nem lesz RMDSZ-es prefektusa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

"A pártok megegyeztek, megszületett a Ciorbea-kabinet, a prefektúrák elosztás már nehezebb volt. A parasztpártiak is elismerték, hogy az RMDSZ-nek öt prefektusi hely járna, de kettőről lemondott, hogy megkapja Hargita megyét. Több helyen tüntettek, éhségsztrájkoltak azért, mert nem ők lettek a prefektusok. Erdélyben az elégedetlenség magyarellenes élt kapott. Parasztpártiak is árulást kiáltottak, Szilágy megyében egyenesen lázadással fenyegetőztek, és nyomás alá vették a kormányt, ezért ismét le kellett ülni alkudozni. Már nem a demokrácia szabályai szerint, hanem a "tömegek" szorításában. Az RMDSZ lemondott a Szilágy megyei prefektusi tisztségről, több alprefektusi tisztségért cserébe. Első pillanatban úgy tűnt, az RMDSZ megmentette a helyzetet. Azonban kiderült: politikai nyomással, fenyegetőzéssel, diverzióval mindent el lehet érni. Most már sokan azt követelik, távolítsák el az RMDSZ emberét Szatmár és Hargita megye éléről is... Meddig tart tehát a szolidaritás? - tette fel a kérdést Gyarmath János. A kormány szintjén még működik, a megyékben már nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./"

Dec. 23-án a kormány jóváhagyta több megye prefektusát és alprefektusát. Az RMDSZ-jelöltek közül eddig három alprefektus nyerte el a végső jóváhagyást: Kovászna megyében Gazda László, Maros megyében Burkhardt Árpád, Szilágy megyében pedig Csóka Tibor kap kinevezést az alprefektusi székbe. Dec. 24-én délelőtt folytatódtak a koalíciós tárgyalások a kormánynál. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátor vett részt a koalíciós tárgyalásokon, amelyeken véglegesítették a prefektusi, alprefektusi és prefektúrai igazgatói tisztségek nagy többségét. A dec. 24-i ülésén sor kerül a legtöbb megye prefektusának és alprefektusának a jóváhagyására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 24., 937. sz./

"Rohamosan emelkedik Romániában a tébécés megbetegedések száma. Az orvosok és a szociológusok a romló szociális helyzetnek tulajdonítják a kór terjedését. Ceausescu idejében eldöntötték, hogy ez a kór nem létezik, ezért megszüntették a szakrendelők és kórházak nagy részét. 1989 után nem szenteltek kellő figyelmet a tuberkolózisnak. A kórházak és a rendelők elavult felszereléssel és kevés műszerrel működnek. Külföldi segélyek javítottak valamit a helyzeten. Bihar és Szilágy megyét egyetlen gyermek-tüdőgyógyászati kórház látja el, a nagyváradi. Az épületben hideg van, a fűtést a német segélyszolgálattól kapott elektromos hősugárzókkal oldják meg, de ezek karácsonykor tönkrementek és nem volt, aki megjavítsa őket. A konyhát a németek szerelték fel, gyógyszert is hoznak, mert az sincs elegendő. /Simon Judit: Támad a tébécé. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./"

"Megyei politikai egyeztető Tanács alakult Szilágy megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ megyei fiókjainak részvételével. A koalíció terve alaposabban szétnézni a megyei szervek portáján, mert például nem egy helyütt a téeszvagyont felszámoló bizottságok máig sem adták át a helyi tanácsoknak, sok dosszié egyszerűen eltűnt. Az RMDSZ Szilágy megyei vezetősége ugyanakkor szorosabb kapcsolat kialakítására törekszik a megye pedagógus társadalmával, az RMPSZ megyei szervezetének januárban sorra kerülő tisztújító közgyűlése előtt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./"

"Folyóirat indult Kraszna címmel Kraszna községben. Kraszna 4400 lelkes Szilágy megyei község, lakóinak kilencven százaléka magyar. A lap főszerkesztője Nagy István, az induló kiadványnak már 900 előfizetője van. Az első szám februárban látott napvilágot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Megismételte korábbi helyhatósági választási sikerét az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon a folyó év május 11-én tartott időközi választásokon. Mint ismeretes, a múlt év végén testületileg lemondott a Sarmasági Községi Tanács 13 RMDSZ-tanácsosa, tiltakozásul az ellen, hogy a megye prefektusa felfüggesztette két RMDSZ-tanácsos mandátumát. A vasárnap lezajlott választásokon a szavazati joggal rendelkezők több mint 50%-a élt állampolgári jogával, 5020-ból 2650-en mentek el szavazni. A 2606 érvényes szavazatból 2313 az RMDSZ-jelöltlistáját támogatta, a Demokrata Konvenció listájára 132-en, az RNEP-ére pedig 102-en szavaztak, így az RMDSZ ismét 13 tanácsosi mandátumot szerzett meg, míg 1-1 tanácsost a Demokrata Konvenció, illetve az RNEP küldhet a községi tanácsba. A tanács megalakulására azonban előreláthatólag csak a jövő héten kerülhet sor, az alakuló ülést ugyanis a jelenleg távollevő prefektusnak kell kiírnia. A sarmasági tanács munkáját a helyi költségvetési tervezet vitájával kezdi majd meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1026. sz./"

"1989 előtt magyar kulturális rendezvények nem nagyon voltak Szilágy megyében, pedig a megye legalább egynegyede magyar nemzetiségű. Szórványban szokták nevezni a Szilágyságot, pedig egészséges magyar tömbök élnek mind Tövisháton, mind Berettyófelvidéken. A megyéhez csatoltak hét kalotaszegi falut is, Váralmást és környékét. Ezen a vidéken fogják immár nyolcadik alkalommal megrendezni Zsobokon, a kultúrházban, jún. 7-én a Szilágysági gyerek vagyok nevű vetélkedőt, az emberek szeretnek énekelni. Gáspár Attila, a megyei Művelődési Felügyelőség tanácsa elmondta, hogy a felügyelőség támogatja a rendezvényt. Évente megrendezik a nemzetiségi fesztivált. 1996-ban emléktáblát helyeztek el Márton Gyula nyelvészprofesszor szülőházán, Nagymonban. /Szabó Csaba: Egy tanácsos sokat segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Az érettségi találkozókra távoli országokból is hazalátogatnak Zilahra, a régi iskolába. Forró László, az alakuló zilah-ligeti gyülekezet lelkipásztora azt kérte mindenkitől, hogy "téglaadománnyal" segítse az épülő református templomot, ha nincs pénze, hozzon néhány, az udvarán kallódó téglát. Így összegyűlhet annyi tégla, hogy elkezdhessék az építkezést. -Magyarzsomboron kórustalálkozót rendeztek, Kolozsvárról, Magyarlónából és Nagypetriből érkezett énekkar. Nagyon megfogyatkozott Magyarzsombor református gyülekezete, a fiatalabbak elköltöztek. - 1996 őszén megjelent Szilágy megye monográfiája, de abban alig említik meg azt, hogy több mint 70 ezer magyar is él a megyében. /Gáspár Attila: Zilah. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Az 1970-es árvízhez hasonló volt az a pusztítás Szilágy megyében, amit a felhőszakadás okozott. Szilágyballán és Szilágybaksán 75 családi házat és a gazdasági épületeket öntött el a hirtelen jött árvíz, a katonák Sarmaságon mentettek ki embereket és jószágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Az esőzések miatt a Berettyó kilépett medréből és az árvíz Berettyószéplak környékén 12 halálos áldozatot követelt, húszan megsebesültek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./"