Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa az úgynevezett "etnikai botrányügyben" foglalt állást sajtótájékoztatóján, azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, melyek a szilágysomlyói önálló magyar általános iskola létesítésé létesítésének szándékáról számoltak be. Megjegyezte, hogy a kezdeményező csoportban részt vesz Vida Gyula parlamenti képviselő, aki szilágysomlyói lakos, tehát nem az RMDSZ indította el a két tagozat különválását, hanem a listát aláírók. Az ügyet felröppentő Magazin Salajean külön megszólaltatta a DP megyei elnökét (volt államvédelmi tiszt), illetve Szilágysomlyó polgármesterét (volt főtanfelügyelő, korábban PUNR-tag), akik szerint veszélyes, nem indokolt a szétválás, az ilyesmik az erdélyi autonómia malmára hajtják a vizet, nem indokolt az RMDSZ fellépése az önálló iskoláért. /(Fejér László): "Etnikai botrányügy" Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Több reklamáció is érkezett annak kapcsán, hogy késnek a magyarigazolványok; néhányan nem kapták kézhez a dokumentumot, annak ellenére sem, hogy már hónapokkal ezelőtt benyújtották igénylésüket. Farkas Zoltán, a nagybányai státusiroda vezetője kifejtette: 1145 igénylőről illetve kérésről van szó, ezek a rendszer beindításának kezdeti időszakában halmozódtak fel, ekkor még nem a számítógépes útvonalon jutottak el a budapesti elbíráló hivatalba. Budapestről kérték, hogy az addig összegyűlt kérvényeket juttassák el a kolozsvári konzulátusra. Azonban több megyéből is begyűltek az iratok, több mint ötvenezer kérésről volt szó, leginkább Székelyudvarhelyről és környékéről. Ez már Kolozsvárnak is sok volt, a konzulátus nem volt felkészülve ekkora rohamra, így Budapestre küldték tovább az anyagot. Nem vesztek el kérvények, hangsúlyozta. - Az elmúlt hétig 330 ezer magyarigazolványt bíráltak el és adtak ki Magyarországon. Ezek kétharmada erdélyi, illetve romániai személy birtokában van. Ehhez jön még százezer ugyancsak erdélyi diákigazolvány, 1400 pedagógusigazolvány és 14 oktatói kártya. Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyar igazolvány. Beszterce-Naszód megye vezet 25 százalékkal, aztán következnek a székely megyék, majd Szilágy megye. Aradon alig 6 százalék ez az arány. /Dávid Lajos: Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyarigazolványt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének operatív tanácsa közleményben vette védelmébe Vida Gyula Szilágy megyei parlamenti képviselőt a szilágysomlyói iskolaügy kapcsán. Miután az RMDSZ-es képviselő korábban támogatta 700 szülőnek és tanulónak a kérését, hogy Szilágysomlyón az önálló magyar tannyelvű iskola újra megnyissa kapuit, támadás érte mind a Nagy-Románia Párt, mind a román sajtó részéről. Az operatív tanács a támadásokat alaptalannak nevezte, és elutasította a kormánypárttal kötött szövetség gyengítésére irányuló kísérletet. A testület reméli, a somlyói magyar iskola sorsa törvényes megoldást nyer. /Gáspár Attila: Az RMDSZ védelmébe veszi Vida Gyulát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Jún. 21-én a Bihar megyei RMDSZ szervezésében Partiumi Kerekasztalra került sor Nagyváradon, amelyen Arad, Bihar, Máramaros, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye küldöttei vettek részt. A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, valamint Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A rendezvényen a Szövetségi Képviselők Tanácsa Partium frakciója tagjainak aláírásával nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban üdvözölték a magyar kormánynak a határon túli magyarságra vonatkozó elképzeléseit, melyeknek megvalósítsa a térség stabilitását erősítheti, megteremtve a szomszédságpolitika, a határon túli magyarsággal való törődés és az integrációs törekvések összhangját. Egyetértenek a magyar kormány azon igényével, hogy a magyarságpolitikában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra kell törekedni, együttműködve a magyarországi parlamenti pártokkal és határon túli magyarság legitim szervezeteivel. Azt kérik, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok meghozatala előtt széles körű konzultációt folytassanak a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A sajtóértekezleten Markó Béla, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Bálint-Pataki Béla, a HTMH elnöke tájékoztatták a helyi magyar és román sajtó képviselőit a kerekasztal-megbeszéléseken elhangzottakról. Markó Béla megerősítette, hogy az RMDSZ–nek érdeke a magyarországi politikai alakulatokkal és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat fenntartani. Szabó Vilmos kifejtette, hogy a lezajlott kerekasztal fontos és folytatásra érdemes tanácskozás volt, amelyen ismertette a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásról kialakított álláspontját. Szabó kijelentette, hogy a meglévő támogatásokat bővítik és hatékonyabbá teszik, de leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván és nem is fog beavatkozni egyetlen határon túli magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezetének belső életébe sem. /Partiumi Kerekasztal Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./ A találkozón több mint százan vettek részt meghívásos alapon. A kerekasztal-beszélgetés témájaként azt jelölték meg, hogyan alakulnak a romániai magyarság, illetve az RMDSZ kapcsolatai az új magyar kormánnyal, a magyarországi intézményekkel, és nem utolsó sorban, változik-e az anyaországi támogatási rendszer. A tanácskozás során a folyosón többször elhangzott: azok vesznek részt ezen találkozón, illetve azok kaptak meghívót, akik az RMDSZ vezetése, egység- és kisebbségpolitikája mellett teszik le voksukat. Bálint-Pataki József bejelentette, hogy a HTMH tizedik születésnapját ünneplik Nagyváradon. Az elnök, aki megalakulásától fogva dolgozik a hivatalban rámutatott, az intézmény ismertette azokat a feladatokat, melyek a HTMH-ra hárulnak a kapcsolattartásban, amely mind belföldre, mind a határon túlra irányul. Bálint-Pataki rámutatott, nem a magyar kormány hivatott eldönteni, kivel tárgyal, hanem a magyar közösségek, hiszen ők választják vezetőiket. /Simon Judit: Partiumi Kerekasztal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

RMDSZ-sajtótájékoztatót tartottak Zilahon, hogy a szilágysomlyói önálló magyar iskola kezdeményezése okán elindult sajtókampányban megismerhessék az RMDSZ álláspontját is. Vida Gyula számolt be a szilágysomlyói szülők kezdeményezéséről. A kérdések során a román újságírók szinte kizárólag a magyar nyelvű iskola szervezését kérdőjelezték meg, etnikai szeparatizmust emlegetve. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a nacionalista felhangú támadásokkal szemben közleményében hangsúlyozta: az alkotmány és a vonatkozó tanügyi törvény, valamint az európai normák szerint kérik, hogy megoldódjon Szilágysomlyón is a 700 szülő és lakos támogatta kezdeményezés önálló magyar iskola létesítésére. /(Fejér László): Ritka alkalom Zilahon). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./"

"A statisztikai igazgatóság előzetes adatai szerint Szilágy megye állandó lakossága 248 407 lélek. A tíz évvel ezelőtti 266 308 lakoshoz képest ez 6,9%-os csökkenést jelent. Ebből megyei szinten magyar nemzetiségűnek vallotta magát 57 312 személy, a megye lakosságának 23,1 %-a (1992-ben 63 147 magyar volt. Nem egyezik a magyar anyanyelvűek és a magyar nemzetiségűek száma. Magyar anyanyelvét 57 552 személy jelezte. A megyében a román lakosság létszámcsökkenése tíz év alatt 8,1%-os, a magyar lakosságé viszont 9,2%-os. Zilahon a tíz évvel ezelőtti 13 636 magyarral szemben most 11 085-öt számoltak. Zilah lakosságának száma 68 404-ről 63 305-re csökkent. Zilahon 1992 a magyarság számaránya 19,93% volt, a mostani adatok mindössze 17,51%-ot jelentenek. /Józsa László: Húsz százalék alatt Zilah magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Júl. 9-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében Kolozsváron tanácskoztak a különböző RMDSZ-es megyei tanácsok elnökei és alelnökei, alprefektusok, valamint a közigazgatási és költségvetési bizottságokban tagként szereplő parlamenti képviselők és szenátorok. A sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson megvitatták a 2003-as évi költségvetés-tervezet kidolgozásánál az RMDSZ álláspontját. Az RMDSZ üdvözli a decentralizációs folyamatot, de felfoghatatlan, hogy az anyagi forrásokat nem a megszabott feladatok végrehajtásának megfelelően osztották el. Az RMDSZ kiáll az Európai Unió előírta regionalizálási tervek mellett. Szilágy, Bihar, Szatmár, Hargita és Kovászna megye infrastrukturális gondjai hozzájárulnak a nehéz helyzethez. /Köllő Katalin: Az RMDSZ és a költségvetés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"Több tervezett szakoktatási osztály nem indulhat be magyar nyelven Szilágy megyében, jelentkezők hiányában. Szilágycsehen a magyar nyelvű természetrajzi osztályban14 betöltetlen hely maradt. Feltehetően az anyanyelvű szakoktatás irányában megnyilvánult közöny, érdektelenség az oka annak, hogy egyik-másik szakra egyetlen jelentkező sem volt. További példák: Krasznán az iskolacsoport gépészeti osztályában a tervezett 30 helyből 29 betöltetlen; Szilágysomlyón a "Ioan Osian" Iskolacsoport technológiai osztályában a helyek fele, 14 betöltetlen. Zilahon a "Voievodul Gelu" Iskolacsoportban egy textil- és bőripari profilú osztály 30 helyéből 28 úgyszintén betöltetlen. Nincs érdeklődés Szilágynagyfaluban a kért gépészeti szakoktatás irányában: az előírt 30 helyre nem akadt jelentkező. Évek óta hangoztatott követelmény "az anyanyelvű oktatást minden szinten!", a gyakorlatban viszont az ellenkezője tapasztalható. /Fejér László: Üresen maradó osztálytermek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"Végleges döntést hozott a kolozsvári ítélőtábla a zilahi Kálvineum épületének ügyében. Eszerint az ingatlant visszaszolgáltatják tulajdonosának, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Az ingatlan visszaszolgáltatása ügyében 2000-ben két kormányhatározat is született, a zilahi városháza azonban nem hajtotta végre Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint már megtörténtek az előkészületek arra, hogy a megyeszékhely művelődési otthonában - az egykori Kálvineumban - működő műkedvelő társulatokat a városháza tulajdonában lévő Transilvania épületébe költöztessék át. /Deák Zoltán: A reformátusoké a Kálvineum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"A román kormány anyagi támogatásban részesíti - többek között - Kolozs, Szilágy és Fehér megyék árvízsújtotta településeit. Kolozs megyében négy község gazdái részesülnek segélyben: Pecsétszeg, Csucsa, Kajántó és Mócs. /(balázs): Állami segély árvízsújtotta településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"A 200 lelket számláló Sztána, Szilágy megye ismert települései közé tartozik. Itt építette Kós Károly a Varjúvárat. Néhány éve Pap Hunor személyében fiatal lelkésze van a falunak. A templom legrégebbi része 1500-ból való. Idén már nem indult magyar nyelvű oktatás Sztánán. Kevés az iskolaköteles gyermek, s azok Zsobokra járnak tanulni. Az óvoda is bezárta kapuját. /S. Muzsnay Magda: Hazajönnek-e a fiatalok? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"A Szilágy megyei Ipp községben magyar könyvtárat avattak aug. 22-én a testvérmegye Zala adományának köszönhetően. A szalagot a Zalaegerszegről érkezett Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, Kálóczy Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának tanácsosa, valamint Salánki Sándor, Ipp polgármestere vágták el. Kálóczy Katalin elmondta, hogy a tárca főosztálya hét éve támogatja a határon túliakat magyar nyelvű könyvekkel. A gazdag ajándék sok-sok zalai diák, pedagógus egy éven át tartó gyűjtése után érkezett meg. /Fejér László: Ünnepélyes ippi könyvtáravató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a református templom 1998-ban rendkívül leromlott állapotban volt - erre figyelt fel a fehérgyarmati Kölcsey Társaság, és úgy döntöttek, hogy vállalják a templom felújításának összes költségét. Simonfy Irén festőművészt, az EMKE Szilágy megyei elnökét felkérték ennek lebonyolítására. A Zilahon élő Balajti Károly építész elkészítette a tervet, Csiszár Aladár építkezési vállalkozó végezte a kivitelezést. 1999. szept. 30-ára a felújítási munkálatok befejeződtek, s hivatalosan átvette a Kölcsey Társaság vezetősége, magyarországi szakemberek jelenlétében, nagy megelégedéssel. A templom rendbetételének összes költségét ez a magyarországi Kölcsey Társaság fizette ki. Erdélyből egyetlenegy civil szervezet, állami intézmény vagy magánszemély nem járult hozzá! Egyesek megpróbálják kisajátítani maguk részére az eredményt. /Simonfy Irén festőművész, Zilah: Bajok vannak az emberi fejekben, jellemekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./ Simonfy Irén arra célzott, hogy az Erdélyi Naplóban közölt beszámoló /Bikfalvy György: Kölcsey-zarándoklat Sződemeteren. Meg kell állítani a romlást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./ szerint a Kölcsey-emlékünnepségen Muzsnay Árpád, az EMKE országos alelnöke elmondta: igyekeznek azon lenni, hogy minél nagyobb mértékben sikerüljön a politikus költő szülőfaluját zarándokhellyé változtatni. Civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek összefogásával az elmúlt 12 évben a sződemeteri templomon kétszer is javítási munkálatokat lehetett végezni."

"Képességvizsgának és útravalót tarisznyálónak minősítette Vida Katalin a hatodik alkalommal megrendezett Tövisháti Napokat megnyitó beszédében. Szilágycseh Művelődési Házában aug. 31-én nemcsak a helybéliek jelentek meg, hanem a zilahi, szilágysomlyói, kárásztelki civil szervezetek képviselői mellett budapestiek is. Kistáj a Tövishát Szilágy megyében, több mint húsz település tartozik hozzá, s Szilágycseh a központja, egyben székhelye a Tövishát Kulturális Társaságnak. Varga D. István, a társaság elnöke szerint a rendezvény az apadó magyar közösség megmaradását szolgálja. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Kossuth Lajosról beszélt. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "A tövisháti nyelvjárás - múlt és jelen" címmel tartott előadást. A program ezúttal is magába foglalta az Ipp Art művészcsoport tárlatának megnyitóját. Volt történelmi vetélkedő is, középiskolások részvételével. Meleg Vilmos nagyváradi színművész "Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" című előadóestje nagy érdeklődést váltott ki. /Fejér László: VI. Tövisháti Napok. Szülőföld, történelem, anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./"

"Szept. 8-án, vasárnap Ady-emlékhelyet avattak Szilágylompérton, Ady Endre édesapjának szülőfalujában. A rendezvényen tucatnyi partiumi és erdélyi honatya is részt vett. Az ünnepi istentisztelet után Papp Béla irodalomkritikus előadásában Ady lompérti kapcsolataira tért ki, kiemelve azt az Ady-levelet, amelyben a költő büszkén vallja, hogy Érmindszent után Lompért a második hazája. A templomkertben felállított Ady-mellszobor (Lőrincz Lehel alkotása) avatásánál Seres Dénes Szilágy megyei szenátor rámutatott: Lompért igazságtalanul hiányzik az Ady-emlékhely térképről, és ezt a települést is be kell kapcsolni az Ady-zarándoklatok hazai és külföldi útvonalába. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rendhagyó beszédében párhuzamot vont Ady és a modern erdélyi ember hazaszeretete között. Olyan kor ez, amikor jól kell tudni szeretni a nemzetet. Seres Dénes szenátor és Markó Béla elnök leleplezte a szobrot, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész pódiumműsorát követően megkezdődött a koszorúzás. Az Ady-ház helyén található helyi általános iskola névadó ünnepsége következett: mostantól az iskola Ady Endre nevét viseli. Az egybegyűltek elzarándokoltak Ady Endre kőasztalához és gesztenyefájához - ahol tucatnyi nagy Ady-vers született, majd felavatták Ady nagyszüleinek síremlékét, Kiss Bálint sarmasági kőfaragó mester művét. /Szabó Csaba: Új település az Ady-emlékhely térképen. Ünnep a második hazában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"

"A magyar oktatásról Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő helyettes /Zilah/ és Rozs Rita kisebbségek oktatásáért felelő tanfelügyelő adott képet. Az elemi oktatásban érződik a kisiskolások létszámcsökkenése. Zilahon: négy évvel ezelőtt 137 magyar első osztályos járt iskolába, most alig 80 iratkozott be. Zilahon végzett 191 VIII. osztályos, de csak 175 ötödikes volt. Szilágycsehben változatlan a 63/63-as arány. Szilágysomlyón 52 nyolcadikos végzett és 36 ötödikesük volt. Szilágy megyében a magyar tannyelvű osztályokban 743 nyolcadikos végzett, és 678 ötödikes volt. /Józsa László: Iskolakezdés. = Szilágyság (Zilah), szept. 13./"

"Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye szept. 18-i ünnepségére a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti alapkőletételét ünneplő gyülekezetből a kollégium tanárai és diákjai is hiányoztak. A szervezők minden érdekelt félnek idejében elküldték a meghívót. A tanév elején szokásos templomi istentiszteleten sem az igazgató, sem a hozzá közel álló tanárok nem vettek részt. A diákok igazgatói tiltás ellenére is szép számban eljöttek a templomi tanévnyitóra. Az ünnepelt fél, a Wesselényi Kollégium tüntető távolmaradása megbotránkoztató, szögezte le Makkay József, a Szabadság munkatársa. Ez az intézmény 1991-ben a református egyház anyagi és erkölcsi támogatásával jöhetett létre, majd RMDSZ-politikusok nyomására elhatárolódott attól az egyháztól, amelynek az iskola létét kellene megköszönnie. Miért akarta a helyi RMDSZ szenátorfeleség, aki az egyházkerület tiltakozása ellenére a kollégium igazgatói feladatait látja el, egy már létező egyházi iskolát az egyház és a szülők tiltakozása ellenére világivá alakítani, oly módon, hogy az újraállamosított magyar tanintézmény egyháztól kapott óriási értékű felszerelését világi célokra fordítsák? Mindez megmérgezte a zilahi magyarság életét, hogy egyház és RMDSZ szinte hermetikusan elzárva, külön él egymástól. Ilyen körülmények között a közösségi célok a viszály áldozatává válnak. /Makkay József: Zilahi önfeladás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és az RMDSZ Zilah városi szervezetének elnöksége határozottan visszautasította Makkay József félretájékoztató írásának állításait /Zilahi önfeladás?, Szabadság, szept.20./ Szerintük az újságíró súlyosan megrágalmazta a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselőit. Valótlan, hogy az évfordulós ünnepségre a zilahi és a Szilágy megyei szervezet tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A cikkíró viszont az évek óta mesterségesen szított iskola-ügyet az RMDSZ nyakába varrta. Makkay "egy különutas rendezvény ürügyével, képtelenséget állít, miszerint Zilahon az egyház és az RMDSZ szinte hermetikusan elzárva él." /A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa. A Zilah városi RMDSZ elnöksége: Képzelt önfeladásról a válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Makkay József válaszolt erre: az ottani RMDSZ nem fogadja el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségnek a beleszólását a zilahi Református Kollégium ügyébe. Egy olyan iskolának az életébe, amely normális körülmények között az egyház és a minisztérium közös fennhatósága alá kellene hogy tartozzon. Makkay írásával nem bomlasztani akart, hanem figyelmeztetni egy olyan jelenségre, amely hosszabb távon önfeladáshoz vezet. /Makkay József: Zilahon a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"A MÚRE - színvonalas sajtótevékenysége elismeréseként - nívódíjjal tüntette ki Huber Andrást. Ez is mutatja, hogy Désen, egy kisváros mostoha körülményei között is lehet maradandót alkotni. Benkő Levente méltatta Huber András Százarcú nagyhatalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997) című sajtótörténeti monográfiáját. Művében a szerző négy egykori erdélyi vármegye (Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos) közel másfél száz hírlapjának és folyóiratának pályaútját tárta fel és követte nyomon a kezdetektől 1944 végéig. Huber Andrást kenyérkereső munkája 1990-ig falusi iskolához kötötte, hiába jelent meg már 1982-ben kötete, felettesei nem hagyták jóvá lakhelye mellé, Désre való áthelyezését. Így csupán a kimerítő napi ingázást követő csöndes éjszakai órákban ülhetett írógépe elé, mint akkoriban annyi más tehetséges sorstársa. 1990 után három könyve jelent meg. A Város az időben című legutóbbi, alaposan dokumentált, félezer oldalas kötete a monográfia szintjét megközelítve elevenítette fel Dés és vidéke históriáját. /Lukács Éva: Huber András MÚRE-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"Ötödik alkalommal tartották meg a Krasznai Napokat. Az ökumenikus istentisztelettel kezdődött az aradi 13 vértanúra való emlékezés. Megkoszorúzták a krasznai református templom kertjében álló 1848-as emlékművet. Az ünnepségen három nyelven összegezték az elhangzottakat. Magyarul, románul és németül, így mindenki érthette, mi zajlik. A főutcán felvonultak a néptánccsoportok és a fogatok. Sólyom Gergely, a fogathajtóverseny fő szervezője elmondta, hogy a négy évvel ezelőtt kezdődött rendezvény. /Józsa László: Ötödik Krasznai Napok. Az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Kraszna a legnagyobb községe Szilágy megyének, 6369 lakosából 4045 magyar /63,5 %/. Világbanki program keretében építi ki a település vízhálózatát, SAPARD programban tervezi a szennyvízlevezetést, a Carpathica Alapítvány révén modernizálja állatvásárterét. Vida Gyula a települést a szilágysági magyar közösség alappilléreként értékelte. A díszpolgár címet elnyertek között volt Takács Felícia ny. tanárnő, a helyi folklór gyűjtője, helyi lap kezdeményező munkatársa. Idén elhunyt díszpolgárok emlékének is adóztak, a nyáron elhunyt Pákai Ferenc tanár több emlékjel; köztük lármafa, az 1848-as emlékoszlop és Cserey Farkas emlékművének készítője volt. Több kiállítás volt, Bordás Szabolcs grafikákkal, Takács Felícia népművészeti, Szodorai Kinga Zsuzsánna fazekas- és agyagmunkákkal mutatkoztak be. /Fejér László: Krasznai Napok 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"A Fadrusz-napok rendezvénysorozata okt. 12-én Zilahon, a Wesselényi-szoborcsoport előtt rendezett koszorúzási ünnepséggel ért véget. A viharos sorsú Fadrusz-alkotást megtisztították, a környékét kitakarították. A szobor előtt magyar és román politikusok, egyházi és világi vezetők, cserkészek, néptáncosok és nagyszámú ünneplő hallgatta végig a román és a magyar himnuszt. A mintegy kétezer résztvevő előtt Csóka Tibor Szilágy megyei alprefektus Marc Tiberiu prefektus üzenetét olvasta fel. Kiemelte: báró Wesselényi Miklós úttörő szerepet játszott Európa e részén, ahol a feudális törvények korában még rendkívüli módon hatottak. Emlékezetes cselekedete a birtokain élő magyar és román jobbágyok felszabadítása volt. Gondolkodása korát jóval meghaladta, s műveiben a szabad piacon, a parasztság felemelésén és a nemzetiségi egyenlőségen alapuló társadalom létrehozását szorgalmazta. Wesselényi alakja Fadrusz Jánosnak köszönhetően él ma is a szilágyságiak emlékezetében, akik számára a művész a múlt század legnagyobb szobrászainak egyike - mutatott rá az üzenet. A magyar kormány nevében Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter mondott beszédet. Mint fogalmazott, Fadrusz János báró Wesselényi Miklóst ábrázoló szobra előtt a Magyarország határain túl élő magyarok több évszázados áldozatos munkájára emlékezünk. - Mind Magyarország, mind Románia belátható időn belül csatlakozni fog az Európai Unióhoz. Nekünk sikerülni fog az, amire Wesselényi és társai egy mostohább korszakban csak törekedhettek. Ehhez azonban még számos tennivaló vár ránk. Otthoni dolgainkban és az itt élő magyarok megsegítése terén - szögezte le. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a zilahi Wesselényi-szobor sorsa is hányatott volt, hiszen 1935-ben eltávolították, majd 1942-ben újra felállították. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében utalt arra, hogy a Fadrusz-napok kolozsvári és zilahi ünnepségei - mint egyébként a Szilágylompérton avatott Ady-szobor, a bihardiószegi Kossuth-szobor visszaállítása, vagy pedig az aradi október 6-i emlékünnepségek - azoknak a közelmúltban tartott erdélyi és partiumi megemlékezéseknek a sorába tartoznak, amelyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság képes visszaszerezni történelmét. A koszorúzás után a megyei tanács épületében tudományos ülésszakot tartottak. /Tibori Szabó Zoltán: Méltóságteljesen ünnepelték Zilahon Fadruszt és Wesselényit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Okt. 22-én tartották az RMDSZ-SZDP együttműködési megállapodást kiértékelő bizottság ülését Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolt arról, hogy a protokollummal kapcsolatban szinte minden megyei RMDSZ-szervezet elégedetlenséget jelzett. A Kolozs megyei helyzetet minél előbb rendezni kell. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök bizakodóan nyilatkozott az SZDP és az érdekvédelmi szervezet közötti helyi egyezmény aláírásának lehetőségéről. Amennyiben a Bocskai téri ingatlant és a református kollégium Farkas utcai épületét valóban visszaadják a református egyháznak, aláírják a dokumentumot. Eredményesnek bizonyult a kiállás, tette hozzá. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta: a protokollumban a gazdasági kérdésekre fektették a hangsúlyt. Seres a be nem teljesült pontok közé sorolta a szilágysomlyói általános iskola szétválasztását. /Borbély Tamás, Kiss Olivér: Küszöbön a Kolozs megyei RMDSZ-SZDP megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Megtartották A nyelv csak élve tündököl országos vers- és prózamondó vetélkedőt Besztercén, a Magyar Házban. Hét megyéből - Kolozs, Szeben, Arad, Temes, Szilágy, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód - érkezett I-IV. osztályos tanulók versenyeztek. A vetélkedőn Ferencz Szép Sára, a Andrei Muresanu Kollégium igazgatója igyekezett diákjaival biztosítani a rendet. A MADISZ fiataljai segítették a vendégeket. A Cserhalom Alapítvány jóvoltából Cegőtelkén a magyar kisiskolások népi táncot mutattak be a vendégeknek. /Bencze Anna: Sárkányok és királyok fegyvere a magyar nyelv. Országos vers- és prózamondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Megjelent Szabadság Évkönyv 2003, a Szabadság napilap kiadványa. Található benne a helytörténet, szemelvények Zilah város történelméből, Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyei magyar szólások gyűjteménye, kalotaszegi népi mondák stb. /Megjelent a IV. Szabadság-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Megjelent a Szabadság Évkönyv 2003, a Szabadság napilap kiadványa. Az évkönyv erősíti a magyarságtudatot, ugyanakkor kitekintés nyújt a nagyvilágba. Sebesvár története, magyar feltalálók és találmányok, szemelvények Zilah város történelméből, Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyei magyar szólások gyűjteménye stb. /Megjelent a IV. Szabadság-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Négy falu hátrányos helyzetű elemistáit tanították írni-olvasni, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja programjának keretében. A roma, magyar, román és ukrán gyerekek a Kolozs megyei Egeres-Gyártelep, a Szilágy megyei Kémer, az Arad megyei Temesfűzkút, a Szatmár megyei Mikola falvak lakói, akiket a szülők nehéz anyagi helyzete miatt a tanulás abbahagyásának a veszélye fenyeget. Az elemisták hetente kétszer találkoztak a tanítóval. /(borbély): Írni és olvasni tanulni otthonos környezetbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"