Kézdialmás a három évvel ezelőtti, Lemhénytől való önállósulás óta a hét végén első alkalommal szervezett a művelődési otthon udvarán falunapokat. A kétnapos rendezvényen Almás két magyarországi testvértelepülése, Dunaalmás és Szíhalom küldöttsége is jelen volt. Három zenekar lépett színpadra, az utcabál hajnalig tartott. A Kelemen Didák Általános Iskolában megnyitot­ták Tamás Károly és Gyergyai József fafaragványainak kiállítását. /Iochom István: Kézdialmási falunapok – először. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

November 7-én Molnár István polgármester vezetésével kézdialmási küldöttség indul a két magyarországi testvértelepülésre, Szihalomra és Püspökszilágyra. Az almásiak egy-egy faragott, galambdúcos gyalogkaput visznek ajándékba, melyeket az ottani iskolák bejáratához állítanak fel. A harmadik kapu az új kézdialmási iskola főbejárata elé kerül majd. Mindhárom kaput Tamás Károly iskolaigazgató faragta, s azokra az Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha szöveget véste. /Iochom István: Székely kapu két testvértelepülésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Felavatták az összetartozás emlékművét (Kézdialmási falunapok))
A hét végén ötödik alkalommal szerveztek falunapokat Kézdialmáson, melyen Antal Mihály alpolgármester vezetésével az Eger közelében fekvő Szihalom testvérközség népes, hetvenkét tagú küldöttséggel — önkormányzati küldöttekkel, valamint negyvenöt tagú fúvószenekarral és mazsorettcsoporttal — vett részt.
A faluünnep legkiemelkedőbb mozzanata tegnap az ünnepi szentmisét követően a templom előtti téren zajlott, ahol a felújított világháborús emlékmű mellett a testvérközség által adományozott gránit emléktáblát avatták fel.
Elsőként Molnár István polgármester szólt az egybegyűltekhez, szent helynek nevezve azt a teret, ahol az emlékmű áll, és egymás mellett lobogtatja a szél az Európai Unió, Románia és a magyar nemzet zászlóját. A világháborús emlékművet Gyergyai József és Lénárt Ervin újította fel, akiknek a község első embere külön köszönetet is mondott. Antal Mihály alpolgármester a szihalmiak nevében szólva idézte fel a két település egymásra találásának történetét, elmondva azt, hogy a fekete gránitlapon kívül — melyen Szihalom és Kézdialmás neve mellé az összetartozunk szót vésték fel — egy kisebb méretű turulmadarat is hoztak ajándékba, s azt szeretnék, ha az megfelelő helyre kerülne. Az emlékművet Molnár István polgármester és a Szihalmon élő Nahóczki Péter íjász, háromszoros Európa-bajnok leplezte le. Ezt követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet, kiemelve, hogy Almás főterén Molnár István nemzetzászló-állító helyet hozott létre.
A helybeli iskolások énekszóval és szavalatokkal tették ünnepélyesebbé a nem mindennapi eseményt, majd az emlékművet Daniel Ernő András római katolikus plébános szentelte meg. Az ünnepség végén a jelenlevők együtt énekelték el a magyar és a székely himnuszt. A nagyszámú közönség a szihalmi mazsorettekkel és fúvósokkal az élen vonult a falunapok helyszínére, a sportpályára, ahol a kétnapos ünnepség zajlott. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új iskolát avattak Kézdialmáson
A hét végén megszervezett kézdialmási falunapok legkiemelkedőbb mozzanata a tegnapi iskolaavatási ünnepség volt. A rendezvényre eljött Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, valamint a két testvértelepülés, Szihalom és Püspökszilágy küldöttsége is.
Az új római katolikus plébános, Kopácsi Ferenc által megtartott ünnepi szentmisét követően a házigazdák vendégeikkel, a környékbeli polgármesterekkel és a hazalátogató kézdialmásiakkal a községházával szemben lévő új iskolaépülethez vonultak, de a szűnni nem akaró zápor miatt csak a szalagvágást tekinthették meg, az ünnepséget az új tanintézmény legnagyobb termében, a majdani étkezdében tartották meg. Az avatószalagot Kelemen Hunor és Tamás SÁndor, a megyei önkormányzat elnöke vágta el.
A kézdialmási oktatás rövid történetét két tanuló ismertette, eszerint az első iskola 1826-ban alakult egyházi iskolaként Demeter György kántortanító irányítása alatt. 1886 és 1889 között épült fel a két tantermes iskola, amelyet öt évvel ezelőtt bontottak le. 1948-ban államosították a tanintézményt, de az alsó épület, a mai napig is iskolaként működő egykori iskolakápolna a rendszerváltás után visszakerült az egyház tulajdonába, ezért szükségessé vált egy iskola építése. Az intézmény 1994-ben, páter Kelemen Didák halálának kétszázötvenedik évfordulóján felvette a tudós pap nevét. Házigazdaként Molnár István polgármester köszöntötte falusfeleit és a vendégeket, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az öt évvel ezelőtti álom valósággá váljék. Külön kiemelte dr. Pál Andor vállalkozó nevét, aki meghitelezte a munkálatokat, nélküle nem kerülhetett volna sor az avatóünnepségre.
A polgármester azt is közölte, a háromszintes épületben kilenc tanterem, iskolaműhely, étkezde, konyha található. Kelemen Hunor örömét fejezte ki, hogy újabb iskolát adtak át itt, a Székelyföldön, ahol a nehéz időkben is lehetett építkezni a közösség javára. Sógor Csaba a befektetett tudás hatalmára hívta fel a hallgatóság figyelmét.
A megyei tanfelügyelőség részéről Keresztély Irma főtanfelügyelő szólalt fel és nevezte az iskolaavatást rendkívüli eseménynek nemcsak a község, hanem egész Háromszék életében. Azt sem rejtette véka alá, hogy a két-három évesre tervezett beruházás a pénzügyi nehézségek miatt öt esztendő alatt készült el. Ígérte, hogy a kivitelező cég felé igyekeznek a legrövidebb időn belül törleszteni a felgyűlt tartozást.
A püspökszilágyi küldöttség, önkormányzat és egyházközség nevében Tordai Sándor polgármester, Szihalom delegációjának nevében pedig Bóta József Sándor polgármester mondott ünnepi beszédet, majd átadták jelképes ajándékaikat Tamás Károly iskolaigazgatónak. Az ünnepi beszédek után Kopácsi Ferenc plébános megszentelte és megáldotta az új tanintézményt. Az iskolaavatás a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. Közreműködött a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának fúvószenekara. Az ünnepség végén az érdeklődők megtekintették az új iskolát.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tematikus tanulmányút partiumi és közép-erdélyi gazdák számára
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával összesen 9 erdélyi kistérségi gazdaegyesület 42 képviselője járt a közelmúltban Heves megyében, kétnapos tanulmányi úton.
Arad, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Aranyosszék, Kalotaszeg, Mezőség, Érmellék és Dél-Bihar térségek kisgazdái nyerhettek betekintést az Eger környéki mezőgazdálkodásba.
A tanulmányút első állomásaként Szihalom településen, az 1200 hektáron gazdálkodó Tóbi János családi gazdaságát tekinthették meg. A telepen a szántóföldi növénytermesztés teljes technológiai láncát végigkövethették: a gépparkot, a szerelőműhelyt, a gabonatárolókat egyaránt megtekintették.
A következő helyszín a Kerecsend–Demjén cégcsoport által működtetett Egri Korona Borház volt, ahol a borászat és szőlőtermesztés mellett egy komposztálóüzem, egy konzervgyár és egy gombafarm teljes működésébe nyerhettek betekintést. A Demjén településen található Egri Korona Borház tulajdonosa szívélyesen meginvitálta a gazdákat egy következő látogatásra is. Gazdasága 500 hektár termőterületet foglal magába, melyből 267 hektár szőlő.
Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke a tanulmányút végén elmondta: „Nagyon tanulságos volt, és örülök, hogy részt vehettünk rajta. A legérdekesebbnek talán a gombafarm bizonyult, amely egy meglepően jövedelmezőágazata a gazdálkodásnak. Fontosnak tartom, hogy az általuk alkalmazott technológia átvételével próbáljunk meg itt, az Érmelléken is kiépíteni és fejleszteni gazdaságainkat. Úgy gondolom, az általunk létrehozott egyesületnek, fel kell vállalnia az olyan típusú tevékenységeket, mint amelyeket az ottani társulás végez.”
Arad megyéből kisjenői és ágyai gazdák vettek részt, úgy gondolják, hogy sikeres volt a tanulmányút, mivel sok hasznos tapasztalatot szereztek. ,,Mi kisebb családi gazdaságokat működtetünk. Tanulságos volt látni, hogy 1200 hektáron miképpen tartható fenn egy családi gazdaság. Léteznek mintagazdaságok, ezek példájára építkezve, itthon is lehet vállalkozni. Ez a jövőkép, errefelé kell haladni” – tette hozzá Kelemen Gáspár, az Aradi Egyesület titkára.
A tanulmányút csoportvezetője Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője volt, aki elmondta: „Fontos tapasztalatokat szereztünk a magyarországi gazdálkodók önszervezéséről. Egyértelmű, hogy nekünk is saját kezünkbe kell venni a sorsunkat, és magyarországi példát kell követnünk”. A tanulmányút megszervezésében jelentős segítséget nyújtott Vágner Ákos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója, aki a meglátogatandó helyszínekre tett javaslatai mellett hasznos tanácsokkal látta el a kisgazdákat.
[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]
Nyugati Jelen (Arad),