"Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a jelen körülmények között a megtartás is sikernek minősül a magyar oktatásban. A sikerek közé tartozik az, hogy Tornyán újra indult a magyar óvoda, Majláton meg tudták tartani a magyar óvoda két csoportját, Pankotán az iskolát és az óvodát is. Nagy probléma a pedagógushiány. Az Apáczai Alapítványnál elnyert pályázat alapján támogatják azokat a gyermekeket, akik azért kénytelenek ingázni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 140 - elsősorban I-VIII. osztályos - gyermek részesül ebben a támogatásban. Jelenleg tíz szórványhelységben folyik magyar nyelvű oktatás. Állami finanszírozással folyó anyanyelvű oktatás van Pankotán, Szapárligeten, Fazekasvarsándon, Borosjenőben, Vingán. Idén sikerült beindítani az Apáczai Alapítvány támogatásával a nem hivatalos, hétvégén folyó magyar oktatást Németszentpéteren, Tornyán, Székudvaron, Lippán és Csermőn. /Gujdár Gabriella: Az aradi magyar oktatás jó, de lehetne jobb is. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./"

"Pántya Elemér kisjenői római katolikus plébános a helybelieken kívül további tíz település - Gyulavarsánd, Pél, Ottlaka, Székudvar, Ágya, Nagyszintye, Nagyzerind, Feketegyarmat, Simánd és Nadab - katolikusainak lelki gondozását végzi. Nem csupán a lelki gondozást, hanem magyarságukban való megtartást is felvállalja. A felsorolt települések jó részét reformátusok vagy ortodoxok lakják. Ágyán él 60 katolikus, betelepült székelyek. Nagyszintyén három híve volt, közülük egyet eltemetett. Pélen 17 katolikusnak egy magánházban misézik. Rendszeres hitoktatást Simándon tart 19 gyermek számára, továbbá Székudvaron és természetesen Kisjenőn. Székudvaron két éve folyik magyar nyelvű fakultatív oktatás, az iskolában. A többi településen nincs katolikus gyermek. Kivételt képez Pél, ahol a 4 gyermeknek románul kell tartania a hittanórát, mert már nem tudnak magyarul. Az időseknek viszont magyarul misézik. /Emberkatedrálist kell építenünk! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./"

"Ápr. 23-án Dorel Popa és Király András az RMDSZ-SZDP Arad megyei protokollumot. A megállapodás szerint szeptember 15-ig helyére kerül a Szabadság-szobor. A protokollumhoz hat, 2003-ban megvalósítandó konkrét célokat tartalmazó melléklet tartozik. Ezek kiterjednek a tanácsokban való együttműködésre, infrastruktúra-fejlesztésre a magyarok lakta helységekben, rögzítették a visszaszolgáltatásra váró Arad megyei egyházi épületek listáját. A 26 tétel között szerepel Aradon a Notre Dame Nővérek leánygimnázium, a római katolikus fiúgimnázium, a kisszentmiklósi iskola, a megyében a kisjenői, nagylaki, pankotai, radnai, borossebesi, dezsőházai, székudvari, seléndi, zimándújfalusi, gyulavarsándi, cseraljai (Alunis), komlósi, szemlaki, sági, simándi, vladimirescui, zádorlaki római katolikus (magyar vagy német) elemi iskolák épülete, a máriaradnai ferences kolostor, a gyoroki és borossebesi református elemi iskola épületeinek visszaszolgáltatása. Az egyik melléklet tartalmazza a magyar nemzetiségű személyek megtartását vagy előléptetését az állami intézményekben vezető (döntéshozatali) funkciókban./Mit tartalmaz az RMDSZ-SZDP protokollum? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./"

"Az Arad megyei RMPSZ szervezésében, a magyarországi Apáczai Közalapítvány jóvoltából ingyenes egyhetes anyanyelvi táboron vett részt 21 gyermek Aradon. A megye olyan helységeiből jöttek - mint Borosjenő, Csermő, Fazekasvarsánd, Pankota, Simánd, Szapárliget, Székudvar és Vinga -, amelyekben az V-VIII. osztályban csak fakultatív magyar nyelvű oktatás van. Szakács Ferenc, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke és Kiss Anna, a tábor gazdasági vezetője köszöntötte őket. Reggelente Beszéljünk szépen magyarul! címmel nyelvi vetélkedőket, játékokat és videózást rendeztek számukra. Meglátogatták a Jelen Házat és a Tulipán könyvesboltot. /Benke Tímea: Szórványvidékiek anyanyelvi tábora. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./"

"Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./"

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

A magyar közösség egy kicsit nagyobb arányban ment el szavazni, azonban a PD-L fölénye egy tanácsosi helybe került, így Aradon az RMDSZ-nek csak két tanácsosa lesz. Mindegyik elvesztett mandátum fáj, állapította meg Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, a hibát csak magukban kell keresni, nem külső körülményekben. Ara megyében három polgármesteri helyet megtartottak, Zimándon bravúrosan teljesítettek. Nagyiratoson a második fordulóban van esélyük. Borosjenőben megmaradt, Pankotán lett egy tanácsosi helyük, és Székudvaron is szereztek egy helyet. Vereséget szenvedtek Nagyszintyén. Kisjenőben sem sikerült előrelépni, maradt a két tanácsos. Pécskán két helyet veszítettek. Tőzmiskén az MPP vittek el szavazatokat, Szapáryligeten egy mandátumba került az MPP-lista, de nekik ebből nem volt hasznuk. /Irházi János: Király András értékel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Bepillantás Kétegyháza község hétköznapjaiba
A Magyar Alkotmány szavatolja a kisebbségi oktatást
Kalcsó Istvánné kétegyházi polgármesterrel a községnek Kisjenőhöz fűződő kapcsolatairól, a közös tervekről beszélgetünk.
– Polgármester asszony, lát e komoly lehetőséget Kétegyháza és Kisjenő részére közös EU-pályázat lehívására?
– Jelenleg erre nem látok komoly lehetőséget, lévén, hogy Kisjenő sokkal nagyobb település, mint Kétegyháza. Ilyen jellegű pályázatokhoz nekünk kisebb partnerekre lenne szükségünk, lévén, hogy mi kisebb beruházásokat tudunk végrehajtani. Mi évek óta Székudvarral közösen pályázunk, méghozzá eredményesen: volt egy útépítési pályázatunk, ami Kétegyházának 150 millió forint fejlesztést jelentett, de volt egy szennyvíz-beruházásunk is. Utóbbit tavaly fejeztük be, több mint 270 millió forint hasznot hozott a községünknek, de Székudvar számára is hasonló mértékű beruházást jelentett. Vagyis településenként közel 1,5 millió euró értékű infrastrukturális fejlesztést tudtunk végrehajtani.
– Önök számára a befektetés hány kilométer hosszú aszfaltozást jelentett?
– Mi akkor útfelújításra pályáztunk, Kétegyháza összes aszfaltozott útburkolatát fel tudtuk belőle újítani.
– Kétegyháza útjainak hány százaléka aszfaltos?
– Akkor 50%-a volt, most viszont már 65%-nál tartunk, mivel azóta útépítést is végrehajtottunk. De még mindig nincs minden utunk leaszfaltozva, ezért az új RO–HU pályázati lehetőségek kihasználásával további 7-8 kilométernyi aszfaltos utat szeretnénk építeni. Székudvaron valószínűleg kevesebb szükséges, de mindkét település kerékpárutat is építeni kíván, ugyanakkor kulturális programokra is közösen kívánunk pályázni. Ez ügyben már kétszer is egyeztettünk, csak várjuk a pályázat megjelenését.
– Önnel találkoztunk az idei Kisperegi Falunapokon is. Nagypereg községgel lát-e lehetőséget közös pályázatokra?
– Székudvaron kívül más településekkel nem tárgyaltunk pályázati lehetőségről, mivel a pályázatokhoz önrész is szükséges, amiből olyan sokat nem tudunk előteremteni. Baráti kapcsolatot tartunk 5-6 romániai településsel. Közülük a legnagyobb Kisjenő, amelyik testvértelepülésünk több mint 30 éve, de a többi településsel is kulturális, illetve sportbeli, iskolák közötti együttműködést tartunk fent. Ezek inkább anyanyelvápolás oda-vissza alapon, hiszen nálunk is élnek románok, ezért ápoljuk a viszonyt az ottani románokkal, illetve a magyarokkal egyaránt.
– Hogy működik önöknél a közmunka program?
– Mivel nálunk kevés a munkalehetőség, a munkaerőnk közel 10%-ának nincs munkája, vagyis a településünkön több mint 350 munkanélküli él. Közülük 220-at húztunk ki, akiknek munkát kell biztosítanunk. Elsősorban a közterületek rendbetételén, a közintézmények karbantartásában, de növénytermesztésben is foglalkoztatjuk őket. Ezen kívül van egy asztalosipari műhelyünk, ahol nyílászárókat gyártottak, jelenleg gyermekbútorokat gyártunk.
– Mivel az ellenzék azt állítja, hogy ezek nem valós, hanem álmunkahelyek, az érdekelne leginkább: hasznos munkát végeznek-e?
– Állíthatom, hogy hasznos munkát végeznek, hiszen velük teljesen felújítottunk egy nagyon régi óvodaépületet, ami gyönyörű lett. Annak minden munkáját a közfoglalkoztatottak végezték el. Ugyancsak velük újítottunk fel egy régi iskolaépületet is, ahol az egyikben fogyatékosok nappali intézménye működik, a másik a közfoglalkoztatási telephely. Meg lehet nézni mindkettőt, hiszen újakra vannak cserélve a nyílászárók, az épület le van szigetelve, rendesen ki van festve. A kialakított varrodába ők kötötték be a villanyvezetéket, a varrógépeket. Tehát nagyon sok fontos munkát tudtunk velük elvégeztetni.
– Mennyit tudnak fizetni nekik fejenként?
– 78 ezer forint bruttót, ami nem nagy összeg, alacsonyabb a minimálbérnél, de nem is akkora a teljesítményük, mint a rendes alkalmazottaké. El kell mondanom, hogy ezekkel az emberekkel nagyon nehéz együtt dolgozni, mert elszoktak a munkától, ezért csak 50-70%-os teljesítményt lehet kihozni belőlük. Ezzel együtt, sok türelemmel, de haladni lehet velük.
– Honnan kerül ki a fizetési alapjuk?
– Az állam biztosítja, a fizetés 20%-ának megfelelő támogatást is ad dologi költségekre, de az önkormányzat is mellé tesz valamennyit. Határozottan állíthatom, hogy a közfoglalkoztatás hasznos az önkormányzatnak, a munkanélkülinek, de a településnek is, mert a lakosság tisztább, rendezettebb körülmények között élhet. Mivel az önkormányzat kevés pénzt kap az államtól, de az adóbefizetés is kevés, a közfoglalkoztatással rendben tudjuk tartani a közintézményeket, de a településeket is.
– Hogy működik önöknél az oktatás?
– Az utóbbi években nagyok kevés gyermek születik, ezért a 25-27 megszülető gyermek oszlik el a magyar és a román nyelvű iskolák között. Az utóbbi időben az arány igencsak eltolódott a román nyelvű oktatás felé, mert a magyarok közül sokan vidékre viszik, esetleg a román iskolába íratják a gyermekeiket. Ezért nem tudjuk, hosszú távon hogyan lehet majd fenntartani a magyar nyelvű oktatást. Mert az Alkotmány szerint az államnak kötelessége fenntartani a nemzetiségi iskolákat, amely előírás nem vonatkozik a magyar nyelvű oktatásra.
– Lehetséges, hogy Magyarországon megszűnnek állami magyar nyelvű iskolák, miközben a nemzetiségiek működését az állam szavatolja?
– Igen, ez a tendencia, mert a nemzetiségi iskolákat az állam jobban támogatja, mint a magyar nyelvűeket…
– Kétegyházán a lakosságnak hány százaléka román?
– Mintegy 30%-a, de azok között magasabb a születési arány, ráadásul sok magyar is román iskolába íratja a gyermekét, mert ott nagyobb a támogatás, illetve most éppen ez a divat. Évtizedekig fordított volt a tendencia, hiszen egy-egy román osztályba 4-8 gyermek járt, most viszont 15-20, miközben a magyar iskolában 10-14-es létszámú osztályok vannak.
– Mi volt a gond az iskolákat működtető Klebelsberg Alappal?
– Nálunk nem volt semmi gond, mert a pedagógusok megkapták a bérüket, a működtetést a helyi önkormányzat biztosította. Január 1-jétől azonban változik a jogszabály, miszerint az iskolák működtetését az állam veszi át. Szerintem januártól lesz nehézkesebb, mert el lehet gondolni: ha elromlik egy vízcsap vagy akármi, akkor majd Békéscsabáról vagy Gyuláról intézkednek? Furcsa lesz, hogy a saját településünkön nem mi mondjuk meg, hogyan működjön tovább. Reméljük, az új rendszer is bejáródik és zökkenőmentes lesz a működés.
– A Kétegyháza–Kisjenő közötti kapcsolatok gyakorlati működése hogyan történik?
– Annak az összekötője Deznán Anna, aki igen jó kapcsolatokat ápol nemcsak velem, hanem a képviselő-testületünk tagjaival is. Deznán Anna feladatkörébe inkább a két adminisztráció közötti kapcsolatok tartoznak, míg a kulturális kapcsolatok a két település tánccsoportjainak a kölcsönös fellépésével, az iskolák kölcsönös látogatásával működnek. A nálunk rendszeresen megszervezett, idén a X. Pogácsafesztiválon részt vett, fellépett a kisjenői néptánccsoport és a kisjenői nyugdíjasok énekkara. A 30-40 csapat által sütött pogácsát szakavatott zsűri szokta értékelni, nevezni meg a Pogácsa királynőt. Ilyen alkalmakkor a polgármesteri hivatal 250 kiló pogácsát süttet, ingyenes kóstolgatás céljából.
– Köszönöm szépen a beszélgetést, további gyümölcsöző együttműködést kívánok!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)