Új természetbarát folyóirat látott napvilágot, az Erdélyi Nimród, kiadja a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány. Az új kiadvány 28 színes oldalon jelenik meg, felöleli a hazai állatvilág helyzetét. Az első február-márciusi szám bemutatta a nemrég elhunyt Kohl István ornitológus tudóst és muzeológust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Bukarestben megalakult a Jobboldali Erők Szövetsége, amely a Demokrata Konvencióból kilépett Románia Alternatíva Pártjából jött létre. Varujan Vosgnian szenátor, pártelnök szerint az országot a jobboldali ideológia mentheti meg. /Pulzus (Székelyudvarhely), ápr. 1./

Ápr. 8. és 10. között tartották meg Székelyudvarhelyen a VII. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Az ODIF rendezvényén 11 erdélyi város 17 magyar színjátszó csoportja vett részt. Kovásznaiak nyerték el a fesztivál nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A valamikor több mint 7000 alkalmazottat foglalkoztató sepsiszentgyörgyi gépgyár kénytelen volt 4000 főt elbocsátani. A gyár háromfelé vált, de a megmaradt egységek sem boldogulnak. Hatalmas eladatlan árukészlet halmozódott fel, további elbocsátások folynak. /Dánél István: Á/tok/szervezés. = Pulzus (Székelyudvarhely), ápr. 15./

A romániai magyar néprajztudomány évek óta számon tartja a Vadasdon élő Székely Ferenc nevét, aki több kitűnő tanulmány után könyvvel állt elő: Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/. Munkájában arra is kiért, hogy az egyes szokások elmaradásának milyen társadalmi okai vannak. /Ráduly János: Székely Ferenc néprajzkötete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

Egy éve létezik a székelyudvarhelyi Príma Rádió Katolikus félóra című műsora. László Attila, az adás főszerkesztője, elmondta, hogy sikerült fiatal értelmiségiekből egy csapatot összehoznia. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 18./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya ápr. 16-17-én Gyergyószentmiklóson tartotta IX. tudományos ülésszakát. A 328 résztvevő közül 65-en külföldről érkeztek, köztük Balogh Károly professzor az Egyesült Államokból. Dr. Feszt György professzor nyitotta meg az ülésszakot. Szakcsoportokban folytatták a munkát, összesen 120 dolgozatot olvastak fel. A következő évi ülésszakot Székelyudvarhelyen tartják, ahol az elsőt is megszervezték. Az ülésszakhoz társulva a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája ápr. 15-én Gyergyószentmiklóson tartotta a IV. Pannon konferenciát. A kétévenként megrendezett Pannon konferenciát eddig Dunaszerdahelyen tartották, továbbképző jelleggel az utódállamok magyar orvosai számára, most először szervezték a konferenciát Erdélyben. /Gál Éve Emese: Orvosok tudományos ülésszaka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Csíkszeredában megnyílt Turcza László /sz. Székelyudvarhely/ festőművész tizenkettedik egyéni kiállítása. A restaurátorként is dolgozó művész képeibe belopja a feledésbe merült lovagi világot. /A felbontott természet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

"Ábrahám Dezső azt írta, hogy mivel a Romániai Magyar Szó Magyarországon nem kapható, csak közvetve értesült a lapban megjelentekről. Most kapott egy állítólag 1998 októberében megjelent cikkről másolatot. Címe: Cogito ergo sum - vagy mégsem. Ebben a szerző, Csipor Ildikó feltette a kérdést: "Volt-e valaha valamilyen bűncselekmény miatt elítélve? Ha igen, mi volt ez a bűncselekmény és mikor követte el? Milyen ítéletet szabott ki a törvényszék?" Ábrahám elismerte, volt büntetve. 1965-ben ítélték el "3 rendbeli sikkasztás, 1 rendbeli csalás és 2 rendbeli államellenes izgatás miatt". Aki letartóztatta, nem más volt, mint a jelenlegi fővárosi főügyész, Dr. Bócz Endre. Ábrahám Dezső kifejtette: "Csipor Ildikó bizonyára nem hallott arról, hogy 1957-58-ban Magyarországon százával végeztek ki embereket "köztörvényes" bűnözőkként politikai tevékenységük miatt. Ez az én elítélésem háttere is." Ezután Csipor Ildikót arra kérte, fedje fel kilétét. - Ábrahám Dezső elmondta még, hogy őt Magyarországon Erdéllyel kapcsolatban már 1986 óta figyelte "a titkosszolgálat, mivel Székelyudvarhelytől Marosvásárhelyen át Temesvárig gyűjtöttem a világ számára közvetíthető romániai jogtalanságokról szóló információkat. Ezeket éveken át nem más, mint Ábrahám Dezső küldte szét faxon a világba (az erdélyi magyarság védelmében), mert abban az időben kevés embernek volt ilyen készüléke." Ábrahám saját múltja védelmében közölte, hogy 1988. október 21-én Budapesten, a Sportcsarnokban megrendezte a "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk" címmel a falurombolás ellen tiltakozó nagygyűlést, erről idézte az akkori állambiztonsági jelentést. /Ábrahám Dezső a Nemzetközi Transsylvánia Alapítvány volt főtitkára: Ki ön, Csipor Ildikó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ Helyesen: Csipor Ildikó cikke: a Romániai Magyar Szó 1998. nov. 26-i számában jelent meg."

Gulyás Tünde pszichológus Aradon a szenvedélybetegekkel foglalkozik a Bonus Pastor Alapítványnál, a Református Mentő Misszió háttérintézményénél. A Református Mentő Missziót Csiha Kálmán püspök megbízásából Horváth Levente lelkipásztor hozta létre. A munkatársi közösség 1996-ban létrehozta a Bonus Pastor Alapítványt, hogy a munkához szükséges jogi keretet biztosítsa. Ez valójában egy evangéliumi lelki segítségnyújtó szolgálat. Jelenleg Erdélyben 9 támogató csoport létezik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Szilágycsehen, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, Baróton és Felsősfalván. /Szövétnek (Arad), ápr. - III. évf. 2. sz./

Jó két évvel ezelőtt alakult meg Székelyudvarhelyen a Profán irodalmi kör és Alteregó irodalmi lap. A Farkas Wellmann Endre által szerkesztett lap és vezetett kör azonban megszűnt. Néhány hónapja a Kontakt egy ifjúsági alapítvány vállalta fel hasonló jellegű klub szervezését. Az alapítvány elnöke, ifj. Thamó Csaba elmondta hogy Székelyudvarhelyen hiányzott egy irodalmi klub, most ezt hozták létre. Minden héten volt rendezvényünk. Irodalmárokat hívtak meg, olyanokat, akik most jelentették meg köteteiket. Az Udvarhelyszéki Zeneklubnak a Kontakt ifjúsági alapítvány jogi kereteket biztosít. /Zene, irodalom, kapcsolatok. Fiatal alapítvány - fiatalokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

Gazdag programot ígér Böjte Lídia, a Kemény János Művelődési Társaság /Szászrégen/ vezetője. Május 18-án Boér Ferenc kolozsvári színművészt várják, aki Ady Endre szerelmes verseiből tart előadóestet. A júniusi hagyományos szászrégeni könyvtári napok keretében a városi könyvtárral közösen a Kemény János Művelődési Társaság Nyírő Józsefre emlékezik. A kultúrház magyar nyelvű báb-csoportja a Székelyudvarhelyen nemrég megtartott bábfesztiválon első díjat nyert Tamás Ibolya módszertani szak-előadó rendezői munkája nyomán. A díjazott bábcsoport máj. 8-án indul Budapestre. /Verses május várható. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Meghalt Tárkányi János /sz. Inaktelke, 1957./, aki több mint húsz éven keresztül Székelyudvarhely művelődési életének egyik meghatározó személyisége volt. 1976-ban került a városba, 1978- 85 között a Siculus ifjúsági klub, majd a következő hat esztendőben a művelődési ház szakirányítója, 1991-től igazgatója volt. Az országban-nagyvilágban ismert és számontartott Venyige néptánc-együttest az utóbbi tizenegy évben ő vezette. Mindenekelőtt zenésznek mondta magát. /A Zenész halála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

"Székelyudvarhelyen ötödik alkalommal rendezték meg az Éneklő ifjúság kórusfesztivált, számolt be Bodurján János, a székelyudvarhelyi művészeti szakközépiskola igazgatója az eseményről. Ezeken a rendezvényeken eddig több mint hatvanezer dalos énekelt "angol, belga, francia, luxemburgi, macedón, német, olasz, osztrák, spanyol, svájci, román kórusok. Erdélyiek, kárpátaljaiak is. Nagyon sok kórus jött el, a gyergyóremetei Fráter György, a székelykeresztúri Petőfi Sándor általánosok, a csíkszeredai Nagy István, a mienk, a Palló Imre, a marosvásárhelyi művészeti szakközépiskolák, az udvarhelyi Református Kollégium, a székelykeresztúri Orbán Balázs gimnázium, a gyulafehérvári katolikus szeminárium " énekkarai, a szentegyházi gyermekfilharmónia kórusa, a marosvásárhelyiek ifjúsági vegyes kórusa, a kolozsvári Kós Károly kamarakórus. /Oláh István: Éneklő ifjúság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképző által rendezett iskolanapok keretében május 14-én előadást tartott dr. Raffay Ernő történész, a budapesti Károli Gáspár Teológiai Egyetem tanára. Raffay Ernő több könyv szerzője, a legismertebb magyar történész, aki Trianon előzményeit, hátterét és hatását kutatja. /Fülöp D. Dénes: Találkozás Raffay Ernő történésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

"Tudományos rendezvényt tartanak Máréfalván május 23-24-én, meghívták Gazda Klára /Kolozsvár/ néprajzkutatót és Mihály Zita /Csíkszereda/ muzeológust. Máréfalván 1993-ban alakult meg a Kőlik Művelődési Egyesület, eddig első és második világháborús emlékművet állítottak, ők határozták el, hogy tudományos tanácskozást hívnak össze a székely kapuk ügyében. Máréfalva híres galambdúcos székely kapuiról: 88 nagykapu áll a portákon, ezek mellett még 97 "kötött" kapu. Ezek közül 11 már műemlék. A tanácskozással tudatosítani szeretnék ezeknek a kapuknak az értékét. /Ülkei Judit: Székely kapuk napja Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./"

Gyergyószentmiklóson bemutatták dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve I-II. /Cartographia Kft., Budapest/ című kötetét, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. Vofkori a könyvben 607 települést, 600 műemléket mutatott be. Külön tárgyalta a székely székeket. Minden helységet művelődéstörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti vonatkozásaival mutat be, kismonográfiát tárva az olvasó elé. A szerző különben a székelyudvarhelyi tanítóképzőben való oktatás mellett vállalta a gyergyószentmiklósi turisztikai főiskolán is a tanítást. /Székelyföld útikönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

"Az elmúlt évben Floridában elhunyt Wass Albert író életművének erdélyi és magyarországi ismertetését tűzte zászlójára a budapesti Wass Albert Alapítvány. Simó József előadóművész, az alapítvány elnöke máj. 21-én tartott előadást Székelyudvarhelyen. Simó József ismertette "az erdélyi sorsproblémákat veretes márványba foglaló vándorprédikátor" életrajzát, elmondta, hogy irodalmi hagyatékának rendezésére őt kérték fel a Wass-fiúk. Bár 1990 óta regényei itt is terjednek, mint A funtineli boszorkány, Kard és kasza, Farkasverem, jócskán van még, ami Magyarországon is csak nemrég látott napvilágot, például a Hagyaték, Elvásik a veres csillag, Mire a fák megnőnek vagy meséskönyvei, az Erdők könyve, Tavak könyve. Az előadáson - a csíksomlyói búcsúra menet - jelen volt Csoóri Sándor író. Csoóri Sándor pár évvel ezelőtt közbenjárt Magyarország belügyminiszterénél és államfőjénél, így ideig-óráig felcsillant a remény, hogy Wass Albert hazatelepülhet. Ám a bürokrácia ezt megakadályozta, a hivatalos jelentés záradékában az állt, hogy a jeles író egy évig érvényes állampolgárságot kaphat csupán. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy élete tragikus fordulatot vett. /Bálint Rozália: Magyarsága Széchenyiéhez mérhető. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

Egyéves a Kedd, a Székelyudvarhelyen megjelenő ifjúsági folyóirat. Főszerkesztője Zilahi Imre, kiadja az Udvarhelyi Fiatal Fórum. /Szabó Attila: Egyéves a Kedd. = Kedd (Székelyudvarhely), máj./

Megjelent az Erdélyi Nimród /Székelyudvarhely/ 2. száma. A folyóirat ebben az évben indult, első száma februárban látott napvilágot. Ennek a vadászújságnak van előzménye, ugyanis a Székelyföldi Nimród /Székelyudvarhely, főszerkesztője Kész Csaba Levente/ 1998-ban jelentkezett, két száma hagyta el a nyomdát /1. sz.: 1998. okt.-nov., 2. sz.: 1998. dec. - 1999. jan./. Az Erdélyi Nimród színes, olvasmányos. Rovatai széleskörűek, például: Vadászirodalom, Természetvédelem, Madárvilág.

"A Legfelsőbb Törvényszék május 27-én tárgyalta Kolumbán Gábor megyei tanácselnök kérését, hogy az ellene folyó rágalmazási tárgyalást fellebbviteli fokon Vasluiból más megyei törvényszékre áthelyezzék. Az ítélet értelmében a következő per színhelye Máramaros megyében lesz, az időpontról még nem döntöttek. Mint ismeretes, alapfokon a vaslui-i bíróság úgy ítélkezett, hogy Aristide Roibunak, aki a székelyudvarhelyi csereháti ügyben mint adományozó szerepel, Kolumbán Gábor 1 milliárd lej erkölcsi kártérítést köteles fizetni, amiért egy nyilatkozatban rávilágított az üzleti érdekek összefonódására és "szubverzív"-nek nevezte Roibu udvarhelyi ténykedését. (A Hargita Népe nyomán) /Máramaros megyébe helyezték Kolumbán Gábor perét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./"

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Székelyudvarhelyen tartotta meg az építészkonferenciát. Dr. Kerkápoly Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /METESZ/ alelnöke elmondta, hogy mindhárom évben részt vett ezeken a konferenciákon. A METESZ-nek kapcsolata van az EMT-vel, de ugyanakkor a bukaresti román egyesülettel is. Dr. Kerkápoly megállapította, hogy dr. Köllő Gábor professzor, a konferencia elnöke nagyon jól összefogta a rendezvényt, mindig talált olyan témákat, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartottak számot. /Építészkonferencia Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a jövő héten kezdi el az 1999-2000-es színházi évadra való felkészülést, közölte Sarkadi Zoltán, az intézmény művészeti titkára. A következő napokban megérkeznek a Küküllő-parti városba a színház saját, leszerződtetett előadóművészei, szám szerint 12-en, és megkezdik Carlo Goldoni Két úr szolgája c. művének olvasópróbáit. A bemutató nem Székelyudvarhelyen, hanem egy egervári színházi fesztivál keretében lesz, júl. 8-án. Itthon az előadást először szept. 24-én, egy háromnaposra tervezett színházi ünnep keretében tekintheti meg a közönség. /Készülnek az első évadra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

A csíksomlyói Szent Anna Iskola, az ország egyetlen magyar nyelvű kisegítő szakiskolája kilátástalan helyzetben van. A tulajdonképpen Hargita és Kovászna megyei enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyerekek tanítására hivatott iskola már évek óta nem tudja fogadni a háromszékieket, helyhiány miatt. A 136 diák így is eléggé nyomorúságos körülmények között lakik, étkezik. A Szent Anna Iskola gondja, hogy öt épületben szétforgácsoltan működik. A tanügy általános pénztelensége őket is komolyan érinti. Nincs miből élelmet venni a gyerekeknek, nincs ahol lakniuk, nincs műhely, ahol a szakmát tanulják. Gergely Borbála igazgatónő nagy szeretettel beszélt tanítványairól. Mindenki elsősorban Cserehátra /Székelyudvarhely/ gondol, arra az épületre, amely ilyen iskola számára épült, és amelyben most néhány apáca teng-leng. A kormány segítsége nélkül ez nem megy. /Adósságok és helyhiány hálójában. Túlélési gondok a csíksomlyói Szent Anna iskolánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

"Június 18-án Székelyudvarhelyen tartotta az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör országos gyűlését. Az alapszabályzat és a program módosítása után a részvevők megtárgyalták a belső választásokkal kapcsolatos teendőket. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. - Az országos gyűlést megelőzően, június 17-én a platform vezetői "Szabadelvű Perspektívák" címmel polgári fórumot tartottak Székelyudvarhelyen, melyen a civil szervezetek tagjai, vállalkozók és más érdeklődők vettek részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18. - 1498. sz./"

A csereháti iskola építkezési engedélyének meghosszabbítási perét elveszítette Székelyudvarhely Bukarestben. Borbély László államtitkár a tárgyalás előtt egy nappal írta alá azt a dokumentumot, melyre a Szeplőtelen Szív apácarend jogi képviselete alapozott, és amellyel nyert a tárgyaláson. Borbély László, az RMDSZ színeiben lett kormánytisztviselő, azután írta alá az általunk is mellékelt dokumentumot, miután lezajlott a találkozó a minisztériumban Székelyudvarhely képviselete, valamint a Szeplőtelen Szív görög-katolikus kongregáció érdekeit képviselők között. Ott ígéretet tett Szász Jenő polgármesternek: nem ír alá semmi olyat, ami a bírósági tárgyalás átpolitizálását jelenthetné. Nem így történt. Kérdés, hogy lehet-e egy valamilyen szempontból kisebbségi érdeket feláldozni a többségi érdekekért. Marad a kérdésfelvetés akkor is, ha a többséget a romániai magyarság, a kisebbséget pedig a még utolsó, majdnem száz százalékosan magyar Székelyudvarhely város jelenti. Bár érthető, hogy az RMDSZ politikájának a csereháti kérdés csupán egy kérdés, Udvarhely számára sok tekintetben a kérdést jelenti. A Szeplőtelen Szív kongregáció ugyanis teljesen kizárja az önkormányzattal való együttműködést, valamint kisegítő iskola helyett árvaházat akar működtetni az épületben, ami nem felel meg a területbérbeadási szerződésben foglaltaknak, melyben a román görög- katolikus apácarend érdekeit képviselő ARIS INDUSTRIE Rt., valamint az udvarhelyi polgármesteri hivatal megállapodott. Az önkormányzat azzal tudta ez idáig befagyasztani a megállíthatatlant, hogy az alapperben (a területbérbeadási szerződés megszegésének kérdésében) születendő végleges bírósági döntésig a csereháti kisegítő iskola építése fel volt függesztve. Ugyanis ez az egyetlen olyan adminisztratív döntés, melyben nem lehet megkerülni az önkormányzatot. A sors, vagy a politika (?) fintora, hogy éppen egy RMDSZ államtitkár kézjegye miatt veszítette el utolsó aduját az utolsó, 98 százalékban magyarlakta romániai város. /Szőke László: Feláldozta-e Udvarhelyet az RMDSZ? = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 18./

Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei elnöke átvette az időközben miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. Összefoglalta a bonyolult ügy újabb fejleményeit. Jún. 15-én lett volna a bukaresti Legfelsőbb Ítélőtáblán a csereháti persorozat legújabb felvonása, azonban az Aris Industrie ügyvédje orvosi bizonyítványra hivatkozva kérte a halasztást, ennek helyt adtak. A következő tárgyalás szept. 29-én lesz, akkor a Legfelsőbb Ítélőtábla ítéletet hoz. /Máthé Éva: Újabb halasztás a csereháti ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Székelyudvarhely új társulata, a tavaly alakult Tomcsa Sándor Színház 1998. nov. 6-án tartotta megnyitó előadását Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az elmúlt szezon előévadnak volt tekinthető, hiszen a vendégművészek folyamatos foglalkoztatására az anyaszínházi elfoglaltságuk miatt nem volt lehetőség. Csupán az említett előadást láthatta a közönség, valamint a más színházakkal kialakult együttműködés jegyében kapott produkciókat. 1999 júniusától viszont minden tekintetben állandó színházi tevékenység kezdődik. Tizenkét főállású színész alkotja az udvarhelyi társulat magját: Boér Orsolya, Csiki Csengele, Csurulya Csongor, Deme Róbert, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Gábor László, Lőrincz András, Pető Nóra, Sarkadi Zoltán Gábor, Sütő Udvari András. Mellettük olyan nagyszerű művészek segítik az együttes munkáját, mint Molnár Gizella, Vitályos Ildikó, Balázs Éva, Krizsovánszky Szidónia. A művészeti vezető Merő Béla mellett rendezni fog Lohinszky Loránd, Nagy István, Gáspár Tibor, tárgyalások folynak egy fiatal romániai végzős rendező szerződtetéséről is. Látható lesz meseelőadás, zenés bohózat, magyar darab, klasszikus vígjáték, történelmi dráma, kabaré és kísérleti stúdióelőadás. A helyi előadások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra is. /Tájékoztató a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Csíkszentsimonban is állítanak világháborús emlékművet, az első háborúban 23-an, a másodikban 36-an vesztették életüket a csatatereken vagy tűntek el nyomtalanul, 1848-ban pedig 14 csíkszentsimoni honvéd áldozta életét a szabadságért. Csatószegen is külön emlékművet szándékoznak emelni, ugyancsak az alapítvány támogatásával. Már megrendelték egy székelyudvarhelyi kőfaragótól, Tamás Istvántól a fehér és fekete márványból készítendő emlékművet. /Emlékművet állítanak Csíkszentsimonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Dombay István egyetemi tanársegéd, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklóson levő idegenforgalmi földrajz főiskolájának igazgatóhelyettese elmondta, hogy jelenleg a két évfolyamon összesen 151 hallgatójuk van. A főiskola két évvel ezelőtt indult idegenforgalmi szakkal, tavaly térképészeti-földmérő szakkal bővült. Magyarul csak itt lehet e szakokat hallgatni. A hallgatók döntő többsége, 90 százaléka magyar anyanyelvű. Első éven a földmérés szakon 20 hallgató van a magyar és 5 a román tagozaton, idegenforgalmi szakon 53-an a magyar és 30-an a román tagozaton, míg a másodéves idegenforgalmi szakosok 30-an vannak a magyar és 13-an a román tagozaton. Ezenkívül vannak tandíjas és másoddiplomás hallgatók is. Õszre a földmérés szakra 20 helyet hirdettek a magyar tagozatra és 10-et a románra, az idegenforgalom szakon pedig 24-et a magyar és 12-t a román tagozatra. Ezeken kívül tandíjas, illetve másoddiplomás helyek is lesznek. A gyergyószentmiklósi főiskolán eddig három-négyszeres volt a túljelentkezés. - Jelenleg négy előadóteremmel, három laboratóriummal, egy 3000 kötetes könyvtárral rendelkeznek. A főiskola alapítóinak elképzelése kezd valóra válni: helyben biztosítani felsőfokú tanulási lehetőséget a székelyföldi fiataloknak. Ezt egészíti ki a Sepsiszentgyörgyön már működő gazdasági, meg az ősztől induló székelyudvarhelyi pedagógiai és egészségügyi főiskola. /Idegenforgalmi földrajz ? Eredményes tanévet zár a gyergyószentmiklósi főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./