"Máj. 19-én a Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ Gyalura, Gelu Pateanura emlékezett. Pateanu háttérbe szorította saját irodalmi ambícióit, hogy műfordításaival egész életében a két nép közeledését szolgálja, tolmácsolva a román népnek a magyar irodalom értékeit. Kései szerelme versírásra késztette - magyarul. Ezeket a verseit tartalmazó kötete /Levelek a Fekete Madonnához, Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1997/ csak halála után jelent meg. Az irodalmi körben megfogalmazták: Gyalut az erdélyi magyarság jobban tiszteli, mint saját nemzete, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./"

"A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes ápr. 8-a és máj. 14-e között az Egyesült Államokban, Branson városban vendégszerepelt, a Világfesztivál rendezvényen képviselte Romániát. László Csaba, az együttes vezetője beszélt a sikeres turnéról. Az együttest a Világfesztivál szervezői hívták meg. Egy amatőr csoport részére nagyon sokat jelentett ez a turné. Ottani fellépéseik alatt új kapcsolatokat létesítettek, ennek köszönhetően az együttest jövőre meghívták Németországba. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./"

"Székelykeresztúron jún. 1-jén megrendezték a 25. Sóskút Fesztivált. A gyermekek számára 1972-ben indított fesztivál célja a hagyományőrzés. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./"

"Nem minősíthető etnikumközi konfliktusnak a Székelyudvarhely Cserehát nevű városrészén épült létesítménnyel kapcsolatos vita és konfliktus, állapította meg a kormány döntése alapján létrehívott megyei vizsgálóbizottság. Az "apácaverés" címen elhíresült történetben szereplő létesítményt a román építési vállalkozó egy svájci üzletember segítségével egy görög katolikus bukaresti apácarend kezére próbálta átjátszani az iskolaközpontot. A rend apácái önhatalmúan próbálták birtokba venni az épületet. A máj. 28-i tüntetés folyamán a város polgármesteri hivatala az önkényesen beköltözőket a karhatalom segítségével eltávolították. Erről a nacionalista sajtó úgy számolt be, hogy a magyarok románellenes erőszakos cselekedetet követtel el. /Népszabadság, jún. 5./ Az Adevarul szerint a szélsőségeseket, akik ökölcsapásokkal zavarták ki az apácákat az árvaházból, keményen megbüntették - néhány ezer lejjel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"A svájci Basel Hilf humanitárius alapítvány többmillió dolláros adományt nyújtott arra a célra, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben építsenek egy intézetet a fogyatékos gyermeke számára. Közben a svájci alapítvány egyik képviselője megváltoztatta az épület rendeltetését, mert azt a Szeplőtelen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak adta, árvaház felépítésére. Erre a célra Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben a Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként, telket adományozott. A város tiltakozott ezen döntés ellen, az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, foglalta össze a történteket Székely Kriszta. A Szabadságnak ugyanebből a számából kiderül, hogy a város lakói ez ellen tüntettek. Pénzbírsággal sújtották a székelyudvarhelyi, máj. 28-án történt tiltakozó megmozdulás szervezőit, Bardóczy Csaba Hargita megyei tanácsost, Gergely Imre helyi roma vezetőt, a közrend megbontásáért, illetve nem engedélyezett tüntetés szervezéséért. A székelyudvarhelyi események kivizsgálására alakított megyei bizottság több rendellenességet fedett fel a Szeplőtelen Szív görög katolikus gyülekezeti épülettel kapcsolatban. Miután a székelyudvarhelyi városi tanács kérését - amely visszaköveteli a telket, mivel az ott felhúzott épületnek a befejezése után megváltoztatták a rendeltetését - a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróságon elutasították, az ügy a legfelsőbb törvényszék elé kerül. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ A csereháti ügyet Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezette kormánybizottság vizsgálta ki, megállapítva, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. A Hargita megyei román sajtó és néhány központi lap ugyanis etnikai konfliktusról írt, az Adevarul pedig etnikai tisztogatásról. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke közleményében szintén elutasította, hogy etnikumok és felekezetek közötti konfliktusként tüntessék fel a történteket. Szerinte a konfliktus elmélyüléséért a svájci alapítvány ügyvezető elnöke a felelős. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Megjelent egy új folyóirat, a Székelyföld, amely Csíkszeredán lát napvilágot, alcíme: Társadalmi-közművelődési szemle, kiadja a LUX ED, felelős szerkesztője Bán Péter műfordító. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ A Székelyföld főszerkesztője Murgu Pál Antal. Folyóiratnak szánják, remélik, hogy sikerül havonta jelentkezni. Az első számban olvasható - többek között - Timár Máté és Nagy Benedek Tamási Áronra emlékezése, részlet Tamási Áron 1956. szeptemberi kiadatlan naplójából, Gerendás Lajos: Orbán Balázs lábnyomában című rovatában bemutatta a csehétfalvi unitárius és a betfalvi református templomot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ A Székelyföld beszámol Sándor József-László /Székelyudvarhely/ Hadak útján című, A hunok nagy történelme alcímű, 1991 májusában indított történelemkönyvének füzetekben megjelenő sorozatáról, most látott napvilágot a tizenharmadik füzetet. "

"Oláh István felvázolta a nagy vitát kiváltó csereháti ügy előzményeit. Az 1991-es döntés szerint a svájci adományozás kedvezményezettje a Szent Miklós Alapítvány /Gyergyószentmiklós/. Már akkor kikötötték, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben svájci segítséggel árvaházat építenek fel Székelyudvarhely fogyatékos gyermekei számára. A Szent Miklós Alapítvány senkit sem hatalmazott fel arra, hogy helyette képviselője legyen. 1996. júniusában az Aris Industrie Rt. elajándékozta az épületet - az építkezés végső szakaszában - a bukaresti Szent Szív görög katolikus kongregációnak, hogy árvaházat létesítsenek, tehát önkényesen változtattak az épület rendeltetésén. Ezt a változtatást a helyiek külföldi újságokból tudták meg. A Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként /az 1996. nov. 27-én közzétett 1346-os kormányhatározattal/ az építkezés telkét adományozta a bukarestiek apácarendnek. A város tiltakozott ezen döntés ellen, mert a közel 70 ezer lakosú városban mindössze 33 görög katolikus él. Az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, akiket kiköltözettek onnan. /Oláh István: Csereberehát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./"

"Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezetésével bizottság alakult a máj. 28-i tüntetés kivizsgálására, amelyben a belügyminisztérium és a helyi közigazgatási kormánytitkárság képviselői is részt vettek. A bizottság közleményében megállapította, hogy a csereháti épület körül hibák történtek az engedélyek megszerzésénél, a rendellenességek végül feszült hangulatot eredményeztek. Máj. 28-án nem engedélyezett tüntetést szerveztek Székelyudvarhelyen, melynek során erőszakkal eltávolítottak apácákat az épületből. Az akció során nem történt testi sértés. A tüntetés szervezésének felelőseit megbírságolták. Megállapították, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. - Főleg az tudósításainak hatására, a Vatra Romaneasca azt követelte, hogy a kormánybizottság büntesse meg a székelyudvarhelyi cselekmények felelőseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./ A svájci segélyszervezet /Basen Hilf/ ügyvezetője, Cyrill Bürgel, aki eddig is amellett volt, hogy a bukaresti román apácák kapják a segítségükkel emelet épületet, most a Romániai Magyar Szónak írt levelében ismét kiállt emellett, de nem említette, hogy az eredeti megállapodásban erről szó sem volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./"

"A Kolozsvárról Budapestre áttelepült idegsebész, dr. Bartha Tibor 1992-ben öt magyarországi társával együtt létrehozta a Nemzetközi Koher Alapítványt, hogy a határon túli magyarlakta területeken segítsék az egészségügy fejlesztését a gerincsérültek ellátásában. Nem egyéni segélyeket kívánnak osztogatni, hanem megteremteni annak szellemi feltételeit, hogy Erdélyben meghonosodjon a ma még alig létező traumás gerincellátás. Az alapítvány kapcsolatépítésbe kezdett, orvosi műszereket juttatott el Erdélybe, 1995-ben Székelyudvarhelyen - német és amerikai orvosok részvételével - kétnapos orvoskongresszust szervezett a nyaki gerinctraumákról. 1996-ban Csíkszeredában tartottak ülésszakot, majd novemberben Székelyudvarhelyen. /Beke Mihály András: Magyar orvosok - határok nélkül. Alapítvány az erdélyi orvosok támogatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Második számával jelentkezett az Alterego /Székelyudvarhely/ című irodalmi lap, a Profán Irodalmi Kör kiadásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Székelyszentlélek Múzeumházát 1977. máj. 9-én nyitották meg a Nyitó Menti Folklórfesztivál idején. Balázsi Dénes, a Múzeumház létesítője és gondozója beszámolt arról, hogy idén máj. 18-án ünnepelték a Múzeumház fennállásának huszadik évfordulóját. Az ünnepi műsort a falu Vadrózsák Művelődési Egyesülete rendezte. Balázs Rózsa egyesület elnök mondta a megnyitó beszédet. Eljött az éppen Székelyudvarhelyen vendégeskedő Budai Ilona /Budapest/, népdalokat és Mária-énekeket énekelt. Fellépett a helyi Páter Benedek Fidél Általános Iskola együttese is. A múlt évben felújították a Múzeumházat, az Illyés Alapítvány segítségével bevezették a villanyt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./"

"Jún. 13-án fogja felszentelni dr. Jakubinyi György Ülke templomát. Két éve fogott hozzá a templom építéséhez a 300 lelkes falu közössége. Mohács és Kárász lakossága is segítséget nyújtott, így teljesült az ülkeiek évszázados vágya, hogy ne kelljen a három kilométerre levő Szenttamásra menni misét hallgatni. /Templomszentelés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./"

"A Medifax hírügynökség tévesen jelentette, hogy Bardóczy Csabár a székelyudvarhelyi tüntetés szervezéséért 500 ezer lejes pénzbüntetésre ítélték. valójában egymillió lejes a büntetése népgyűlés szervezéséért és rendzavarásért. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 12./"

"Jún. 6-án megjelent a Pulzus /Székelyudvarhely/ gazdasági hetilap 100. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Jún. 6-án negyedszer találkoztak Gagyban az iskola névadójáról elnevezett Móra Ferenc vers- és prózamondó versenyen a környék tanulói. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún.12./ "

"A Székelyudvarhelyen megjelenő Pulzus című szakmai hetilapon kívül Marosvásárhelyen is megjelenik egy Pulzus nevű kiadvány, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, melynek 1997. januárjában látott napvilágot a 25. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Bethlen Könyvtár /Nagyenyed/ jún. 6-7-én tudományos rendezvénysorozattal emlékezett a könyvtár létrejöttének 375. évfordulójára. Az erdélyi könyvtárak a tudomány szolgálatában című szimpóziumon Ambrus Hedvig, dr. Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály /Teleki Könyvtár munkatársai/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Újvári Mária /Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár/, Sipos Ibolya /Batthyaneum, Gyulafehérvár/ és Roth András Lajos /Dokumentációs Könyvtár, Székelyudvarhely/ tartott előadást. A részvevők megismerkedtek ezzel a vidékkel, Gyulafehérváron a Batthyaneum kincseivel, értékes könyveivel, majd a székesegyházzal, Alvincen felidézték a történelmet, Marosilyén Bethlen Gábor ma is álló szülőházán koszorút helyeztek el. Visszajövet Ompolyosgyepűn az 1848. okt. 24-én a románok által meggyilkolt, Zalatnáról menekülő 700 ártatlan magyar tömegsírjánál megálltak, az obeliszk előtt, Sárdon, Boroskrakkón, Marosszentimrén a református lelkek nélkül maradt, málladozó templomok előtt, Magyarigenben Bod Péter síremléke előtt, az ezer férőhelyes, de ma már csak hat református lelket befogadó templom előtt és mellette az állandó Bod Péter-kiállítást tekintették meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"

"A Remus Opris vezette kormányküldöttség Székelyudvarhelyre látogatott. A felek megegyeztek, hogy a kormány közvetítésével tovább folynak a tárgyalások. "Nagy eredménye a tárgyalásnak az, hogy amíg egyszerűsödik a tulajdonjogi képlet, addig nincs költözés" - olvasható a lap beszámolójában. Ennek ellenére az Adevarul tovább folytatja a magyarellenes uszító kampányát és ismét első oldalas cikkben foglalkozik azzal, hogy most már a magyar történelmi egyházak is társultak a görög katolikusok üldöztetéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Jún. 18-án Bukarestben a képviselőház emberjogi bizottsága meghallgatta Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Dézsi Zoltánt, Hargita megye prefektusát és Egyed Árpád megyei főjegyzőt a csereháti ügyben. Elsőnek Remus Opris kormányfőtitkárt hallhatták meg, aki kijelentette, hogy homály fedi a csereháti beruházás hétterét. Szerinte gyanús az adományozás. A svájci Bürger azt mondta, hogy árvaházról van szó és szerinte az apácáké az épület. Az apácák ragaszkodnak az épülethez. Arról nem beszéltek, hogy jelenleg székházuk sincs. Szász Jenő kifejtette, hogy a terület egyértelműen a városé /többen úgy tudták, hogy az államé a terület/. Remus Opris szerint a terület maradjon továbbra is Székelyudvarhely tulajdona. Az emberjogi bizottság egyelőre nem foglalt állást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./"

"Antal István Hargita megyei képviselő beszámolt a székelyudvarhelyi csereháti kisegítő iskola körül kialakult helyzet újabb fejleményeivel kapcsolatosan. Az RMDSZ-es politikus elmondta, hogy múlt héten kedden a kormánybizottság udvarhelyi kiszállása nyomán a tárgyaló felek helyi, illetve megyei tanács Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, valamint az ifjúsági minisztérium gyerekekkel foglalkozó államtitkárságának képviselője megállapodtak abban, hogy a felek tanulmányozzák hogyan lehet folytatni az építkezést az eredeti dokumentumoknak megfelelően, elkészítik az Udvarhelyen és környékén élő hátrányos helyzetű gyerekek pontos jegyzékét, valamint 30 napon belül tárgyalást kezdenek az épület adminisztrálását illetően. Az RNEP képviselőjének kérésére a parlament emberjogi bizottsága által az ügyben tartott meghallgatáson többek között a Hargita megyei küldöttség kifejtette, hogy 1995-ben a vita tulajdonképpen jogi kérdések miatt robbant ki. Antal István elmondta ugyanakkor, hogy az építkezéssel kapcsolatos valamennyi okmány értelmében a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyerekek számára épül kisegítő iskola, és a helyi tanács ennek tudatában döntött úgy, hogy bérbe adja a területet. A képviselő szerint a kérdésnek a nyitja ott van, hogy az adományt néhány év múlva "valakik, számunkra ismeretlen érdekek eltérítették, és az eredetitől eltérő egészen más célra akarják használni". Az RMDSZ-es politikus elmondta továbbá, hogy a június 12-én megjelent kormányrendelet, mely szabályozza a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét, kimondja, hogy bármilyen intézmény, amely szociális létesítményt akar felállítani, csak az illető helyi területi egységhez tartozó, a megyei tanács mellett létrehozott bizottságnak a jóváhagyásával teheti azt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

"1992-től újból a római katolikus egyház tulajdona a Kolozsváron levő kolozsmonostori Kálvária templom. /Az 1924-ben 25 évre a görög katolikusoknak bérbe adott épületet 1948 óta az ortodox egyház használta./ Meg kellett kezdeni a templom felújítását, melyet az Utilitas iroda koordinált, Eke Éva építész irányításával. Az 1792-ben készült orgonát megvásárolták a szászdályai evangélikus templomtól. A templom újraszentelése bérmálással egybekötötten jún. 21-én volt, még az orgona restaurálása van hátra. Ebből az alkalomból megjelent a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesületének gondozásában A kolozsmonostori római katolikus Kálvária templom címmel az Erdélyi műemlék sorozat 27. füzete, amely dr. Kovács András munkája. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./"

"Jún. 14-én Zetelaka község lakói megszervezték a negyvenévesek találkozóját, erre Ausztriából és Magyarországról is hazajöttek a már ott élők. Ebből az alkalomból emlékkeresztet állítottak a temetőben az időközben meghaltaknak. Jún. 21-én pedig a harmincévesek találkoztak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./"

"1997. június 21-én tartotta tisztújító közgyűlését a Székelyudvarhely Területi RMDSZ. Az elnöki tisztségre két jelölt pályázott: Sófalvi László üzemmérnök, alpolgármester és Thamó Csaba tanár, az Udvarhelyi Fiatal Fórum jelöltje. A szavazás eredményeképp Sófalvi László lett a szervezet régi-új elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./"

"Budapest, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Kézdivásárhely után most Kolozsváron is bemutatkozott az 1995-ben újraindult nemzetpolitikai szemle, a Magyar Kisebbség. Balázs Sándor, a szerkesztőség tagja méltatta a folyóiratot. Molnár Gusztáv Budapesten élő politológus kifejtette, hogy a lapbak a transszilván szellemiség hordozójává kell válni. Tamás Sándor főszerkesztő bemutatta a legújabb, a kisebbségi törvényekkel foglalkozó dupla számát. Varga Attilának az 1996/4-es számában megjelent vitaindítójához Csapó József, Kovács Péter, Markó Attila, Tamás Sándor és Zsigmond Barna szólt hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"A Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ évek óta oktat Erdélyben kihelyezett tagozaton. Idén Székelyudvarhelyen 54 végzett tanítónő és tanító vehette át az oklevelet. Dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója a Duna Televízióban elmondta, hogy először a továbbképzésben vettek részt, majd amikor Töttösy Istvánné dr. megkérdezte őket, hogy vállalnák-e a távoktatást, akkor elvállalták. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, hogy Hargita megyében 1200-zal kevesebben vannak, akik diplomával rendelkeznek. Tehát hosszú távon szükséges a képzés. "Alapvetőnek tartjuk azt, hogy egy kétmilliós nemzeti közösség saját főiskolai hálózattal, sőt egyetemmel rendelkezzen." - szögezte le dr. Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. A korábbi román vezetéssel nem tudtak megállapodni abban, hogy kiépüljön a magyar felsőoktatás, emiatt nem maradt más mód, mint az, hogy 1993 táján elinduljon a távoktatás, legyenek kihelyezett tagozatok, mert nagy a pedagógushiány, azonkívül Székelyföldön jelentős értelmiségi hiány lépett fel. /Duna Televízió, jún. 27., Közép-Európa Magazin/"

"A szenátus jún. 30-i, hétfői ülésén napirendre tűzték egy 65, zömmel az SZDRP-hez, továbbá a Nagy Románia Párthoz és az RNEP-hez tartozó, de több kormánykoalíciós szenátortól is kezdeményezett határozat-tervezet megvitatását. Ez egy olyan kivizsgáló bizottság létrehozását célozta, amelynek az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálja a székelyudvarhelyi polgármester és Városi Tanács csereháti ügyben tanúsított "magatartását és tetteit", valamint a Kovászna és Hargita megyékben eszközölt hivatalos telek-átruházások és egyes közérdekű beruházások megvalósításának a törvényességét és az egykori Har-Kov. jelentés "konklúzióinak és intézkedéseinek" gyakorlati alkalmazását. A plénum az érdemi vitát mellőzve, 57 mellette és 52 ellene leadott szavazattal, 4 tartózkodás mellett elhatározta a bizottság felállítását, azzal hogy egy későbbi vitában meghatározzák majd a bizottság célkitűzéseit. Erre a vitára azonban nem került sor, mert több szenátor eljárási kifogást emelt. A procedurális vita során Frunda György szenátor kollektív bűnösséget tételezőnek minősítette a javaslatot, és súlyos politikai hibának nyilvánította a bizottság létrehozását. Kérte a vita elnapolását azzal a megokolással, hogy időközben minden egyes frakció megfogalmazhassa álláspontját. Corneliu Turianu KDNPP-szenátor bejelentette, hogy az indítványt aláíró kormánykoalíciós szenátorok visszavonták támogatásukat. Júl. 1-jén, a szenátus rendkívüli ülésszakának első napján Verestóy Attila szenátor, hivatkozással az aláírók egy részének visszalépésére és az előzetes érdemi vita elmulasztására, azt kérte, hogy a plénum újra szavazzon a bizottság felállításáról. További eljárási vétségekre hivatkozva Frunda György és Markó Béla szenátorok ugyanezt igényelték. A vitát felfüggesztették, hogy a pártfrakciók egyeztethessék álláspontjaikat. Az egyeztetés elhúzódása miatt a további vitát a következő ülésnapra, július 3-ra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./"

"Az EMT Tájékoztató /az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Tájékoztatója/ júniusi /1997/6-os/ számában bemutatkozott az EMT máj. 17-én megválasztott új elnöke, Bíró Károly Ágoston. 1941. máj. 29-én született Szentegyházán, Temesváron végezte el a műegyetemet, majd Kolozsváron lett tanársegéd, 1981-től egyetemi docens, 1990-től egyetemi professzor, 1992 óta a Villamos Gépek Tanszékének vezetője, 1993-tól pedig doktorátus-vezető. A kolozsvári professzor megalakulásától tagja az EMT-nek. Az EMT-ben javasolta adatbázis létrehozását a hazai magyar műszaki és természettudományi szakemberek névjegyzékével, a magyar nyelvű szakmai továbbképzés megszervezését és az információs hálózat létrehozását. - Az EMT Tájékoztató több rendezvényről beszámolt: a/ Székelyudvarhelyen ápr. 25-én tartották meg több mint 170 belföldi és külföldi részvételével az V. Faipari Szaktalálkozót, melyet Dobay Tibor szakosztályi elnök nyitott meg. A találkozóra megjelent a Fabula szaklap folytatásaként az Intarzia szaklap. b/ Sepsiszentgyörgyön idén is megtartották az EMT napokat, máj. 8-11-e között. c/ Máj. 14-én Parajdon megalakult az EMT Bányászati és Kohászati Szakosztálya, szakosztályi elnöknek Lukács Ferencet /Dés/, a sóbánya főmérnökét választották meg. d/ Az EMT Gépészeti Szakosztálya máj. 23-25-én Kolozsváron tartotta az ötödik Országos Gépészeti Találkozót, melyre magyarországi szakemberek is eljöttek, számolt be a történtekről dr. Csibi Vencel, a Gépészeti Szakosztály elnöke. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), 1997/6./"

"Megjelent a Gyulafehérváron működő Gróf Majláth Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium diáklapjának, a Szikrának az új száma. Hírt adnak arról, hogy a líceum kórusa több helyen fellépett, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, idén eljutottak Franciországba is. /Szikra (Gyulafehérvár), II. évf. 7. sz./"

"Jún. 29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a 31. Szejke Fesztivált, a nemzeti kisebbségek folklórtalálkozóját. Ezt megelőzően megnyílt a Székelyudvarhelyi Fafaragók Szövetsége első faragótábora. Néptáncegyüttesek léptek fel, a magyarokon kívül román, lipován és cigány együttesek is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Megjelent Gráma Béla Elhullott kalászainkat szedjük össze - Adatok a csíkszeredai református egyház 100 éves múltjához /Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"