Fundamentalista szekta vagy elhivatott egyház? – a kérdés felmerül, ha Jehova Tanúival kapcsolatban. A legfőképpen ingyen osztogatott színes folyóiratairól ismert gyülekezet legnagyobb ellenfelei éppen a neoprotestánsok. A Jehova Tanúi kerületi kongresszusát Székelyudvarhelyen rendezte, mindhárom napon több mint 2000 tag vett részt Hargita, Kovászna és Brassó megyék 26 magyar gyülekezetéből. Romániában 1911 óta van jelen Jehova Tanúinak vallásszervezete, mely közel negyvenezer lelket számláló felekezet. Hitük szerint nem fognak fegyvert, még gyerekeik számára is megtagadják az életmentő vérátömlesztést. /Bágyi Bencze Jakab, Pásztor Krisztina: Kétezer erdélyi magyar tanú. A többi magyar neoprotestáns egyház is fundamentalistának tartja Jehova Tanúit. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán kínált 61 szakra beiratkozók száma elérte a 2187-et – tájékoztatott dr. Magyari Tivadar magyar tagozat-vezető rektor-helyettes. Az elmúlt évekhez képest visszaesett a közgazdasági kar magyar tagozatára beiratkozók száma, amely tavaly az azonos időszakban meghaladta a négyszázat, most azonban a beiratkozási időszak vége felé még 300 alatt volt, de még így is ez a kar vezet a diákvonzás tekintetében. Kiemelten érdeklődnek a magyar fiatalok az informatika, turizmus földrajza, pszichológia, szociológia, közigazgatás iránt. Idén új szakok is indultak magyar nyelven: földméréstan, televízió szak, mérnöki geológia. A székelyudvarhelyi tanítóképzőn – ami szintén a BBTE magyar tagozatának része – rekordjelentkezés volt: több mint százan vannak a húsz tandíjmentes helyre. A magyar nyelv és irodalom szak iránt hasonló az érdeklődés, mint tavaly. 2007-ben kritikusan kevesen iratkoztak be a filozófia, néprajz és geológia szakra. Most viszont növekedett e szakok vonzása. A gyulafehérvári római katolikus teológia, amely tavaly társult a BBTE magyar tagozatához, húsz, államilag támogatott helyett kapott, és ezek a helyek is betelnek. Idén is be lehet iratkozni a BBTE öt kihelyezett részlegének helyszínén is: Sepsiszentgyörgyön, Szatmáron, Besztercén, Máramarosszigeten és Zilahon. /Beiratkozási mérleg a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

A kolozsvári Erdélyi Gazda folyóirat júliusi számában olvasható, folyik a beiratkozás a nyárádszeredai kertészetszakra, a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett tagozatára. Dr. Páter Bélára, az egykori világhírű botanikusra emlékeztek Kolozsváron június 20–22. között, halálának 70. évfordulóján. Sikeres vizsgát tettek a falusi vendéglátó képzés résztvevői Székelyudvarhelyen. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Udvarhelyszéki Fejlesztési Egyesület létrehozásáról döntöttek hétvégén az udvarhelyszéki RMDSZ önkormányzati konferenciájának küldöttei. Az RMDSZ-es önkormányzatok által létrehozandó új egyesületbe a tervek szerint a független, valamint az MPP-s önkormányzatok is meghívást kapnak. A területi önkormányzati konferencián Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere személyében elnököt választottak. Megszavazták az állandó bizottságot, melynek tagjai: Tamás Ernő, Burus Mária Ella, Rafai Emil, valamint Sófalvi László. Arról is döntés született, hogy az országos önkormányzati konferencián Udvarhelyszéket a már említett bizottság tagjai fogják képviselni. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Fejlesztési egyesület alakult. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

A régió nagyjai iránti kegyelet kérdése, Aradon ez fájó sebe a város magyarságának. Kriptáikat, sírkertjeiket jobbik esetben csak a gaz lepi be. Dr. Kovách Géza, a jeles történész-tanár négy éve még élt /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22- Arad, 2004. okt. 10./, de sírhelyét már csak néhány beavatott találja meg. Rosszabbik esetben – és ez a gyakoribb – gazdát cserélnek; a régi nagy neveket letörlik, obeliszkjeikre a mai újgazdagok nevét vésetik. A város évek óta tervezgeti a védettnek nyilvánítandó sírok megvételét, de erre nem jut pénz. Ezzel szemben például Nagybányán valóságos műgonddal ápolják a város hírnevét öregbítő festőiskola jeleseinek temetői parcelláját. Thorma János, Mikola András, Krizsán János, Balla József, Ziffer Sándor és társaik friss virágokkal borított sírját a „Panteon” jelzéssel látták el. Máramaros egyik idegenforgalmi nevezetessége a szaploncai vidám temető. A ’80-as évek elején még láthatók voltak a kézzel festett kék keresztek naiv piktúrára emlékeztető illusztrációk, a tréfás kísérő szövegek. A világörökség része lett a szaploncai temető. A cikkíró most hiába kereste a negyedszázaddal ezelőtti frappáns szövegeket, csak elvétve talált belőlük néhányat. Az egyik temetői közalkalmazott elmondta, a Ceausescu-kor tombolásának idején átfestettek jó néhány fejfát, átszövegezték a dehonesztálónak vélt sírfeliratokat. De ez is kisebb bűn annál, mint az, amit azokban az években az egykori aradi városvezetés művelt: megszüntette és bedózerolta a műemlékekkel teli mikelakai katonai temetőt. /Puskel Péter: Panteonok, sírkertek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./

Vizsgáztak a Kis-Küküllő Térségi Társulás Gyulakutai Képzőközpontjában a Phare program által finanszírozott felnőttképzés első végzettjei. Borbély Emma, a társulás vezetője elmondta, a program ingyenes képzést nyújt kis jövedelmű és munkanélküli személyeknek. Jelenleg számítógépkezelő-, elárusító-, agroturisztikai dolgozó-, ács- és kisvállalkozói menedzser-képzés folyik egy-egy osztállyal. Partnerük a felnőttoktatásban akkreditált székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány. Másik képzési programjuk az otthoni idősgondozó- és ápolóképzés, melynek akkreditálását rövidesen megkapják. A képzések a jól felszerelt (Apáczai Közalapítvány támogása), szállási lehetőséget is biztosító Gyulakutai Képzőközpontban történnek. Hiánypótlóként a Szülőföld Alap (Magyarország) támogatásával, valamint egy lelkes csapat munkájának köszönhetően megszületett a Házigondozás – elméleti és gyakorlati szakismeretek tankönyv. Holland támogatók megajándékozták az egyesületet egy mozgássérültek szállítására alkalmas kisbusszal. Közel három éve foglalkoznak a mozgássérült fiatalokkal és az őket gondozó családtagokkal. /(b. gy.): Sikeres felnőttképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Egyre gyengül Homoródkeményfalva, a Homoródszentmárton községhez tartozó kis település. Az 1992-es népszámláláskor 227 lakosa volt, Kardos József unitárius lelkész szerint napjainkban 155-re tehető a lakosok száma. Sokan elhagyták szülőfalujukat, idős emberek maradtak. Buszjárat sem éri el a falut. Gyönyörű település, masszív kőházak, vastag kőkerítések. Több székelyudvarhelyi vásárolt épületet, hétvégi házként használják. A falu legmozgalmasabb pillanata, amikor a székelyudvarhelyi Kuckó Egyesület kiszáll nyári kézműves alkotótáborával. /Máthé László Ferenc: Falunéző – Egyre gyengül Keményfalva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

Az együttműködés jegyében találkoztak augusztus 3-án Csíkszeredában a házigazda város, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely polgármesterei, illetve a Hargita és Kovászna Megyei Tanács képviselői. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a találkozó kezdeményezője szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a találkozóra kéthavonta kerül sor, amikor a két megyét érintő konkrét gondokra keresnek megoldást. Hozzátette, tervezték, de nem jött létre a székely megyei jogú városok egyesülete, ehelyett egy intézményes tárgyalási keretet teremtettek, amely utólag bizonyos közös projektek lebonyolítása érdekében jogi személyiséget is nyerhet. „Együtt szeretnénk dolgozni, mivel tudatában vagyunk annak, hogy nagymértékben rajtunk múlik Székelyföld lakóinak a sorsa” – jelentette ki. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. A rendezvényről hiányzott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik a kolozsvári RMDSZ-ülésen vettek részt. /Pap Melinda: Székelyföldi polgármesterek találkoztak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A Hargita Megye Tanácsa pályázatán elnyert támogatás jóvoltából két új számítógépet kap a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának (NYÖP) székelyudvarhelyi klubhelyisége. A nyugdíjas klub egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő tevékenysége évek óta a számítógép-kezelői tanfolyam. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Számítógépekkel gazdagodik a nyugdíjasklub. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Lövéte község határában a vasbányászat 1984. január 1-ig tartott. Hivatalosan ekkor zárták be a Lövéte Bányavállalatot. A régi bányák emlékét helynevek és az emberi emlékezet őrzik: Szentkereszt bánya, Margit bánya, Szent János bánya, Gusztáv főtárna, Kakuk bánya, Bugja bánya, Gergely bánya, Új-Szentjános bánya, és az idők változását mutató Elena Pavel bánya, valamint a Vasile Roita bánya... Idén emlékművet állítanak ennek a szakmának, a több mint ötszázéves múltra visszatekintő lövétei vaskőbányászatnak (az első írásos emlék a vaskőbányáról 1591. febr. 5-én kelt adománylevélben található), és mindazoknak, akik a bányamunka közben lelték halálukat. Az andezitkőbe faragott Bányász-emlékmű a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter Levente szobrászművész alkotása. A szoboravató ünnepségre augusztus 10-én lesz Lövétebányán. /Mihály János: Készül a Bányász-emlékmű. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

Augusztus 6-án kezdődnek a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, az Artera Alapítvány szervezésében, Ipó Emma kiállításának megnyitójával. A rendezvény részeként augusztus 8-án nyílik a Míves Emberek Sokadalma címmel kilencedik alkalommal megrendezett népművészeti kiállítás és vásár. Az ünnepség idején A Siculus fesztivál múltja és jelene címmel meghirdetett fórumon a Siculus fesztivált készítik elő. Az ünnepi játékok alkalmából évente összegyűlnek az ország legjobb magyar, román, szász és roma kézművesei, ugyanakkor Magyarországról, a Felvidékről és Újvidékről is érkeznek mesterek. A 120 000 forintos fődíjjal meghirdetett Színészet is mesterség vetélkedő az egyetlen erdélyi fórum, ahol a pályakezdő színészek is bemutatkozhatnak a közönség és a szakma előtt. /Mesterségbemutató és vetélkedő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Hogyan teremtsünk hagyományból jövőt? Ez volt annak a fórumnak a fő kérdése, amelyet augusztus 6-án tartottak a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok nyitómozzanataként. A Siculus Fesztivál múltja és jövője címet viselő fórumon az 1970–1973 között megrendezett könnyűzenei seregszemle létrehozói, résztvevői, egykori díjazottai közül néhányan, illetve az azonos nevű zenekar tagjai emlékeztek, felelevenítve a hajdan sikeres fesztivált. Horváth Károly zeneszerző, az Artera Alapítvány művészeti vezetője elmondta: a Siculus Fesztivál újraélesztése az alapítvány dédelgetett álma. Az akkori hatalom beszüntette a fesztivált. A kezdeteket Pakot József és Csiszár Antal özvegye elevenítette fel, majd Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának akkori zenei szerkesztője emlékezett a fesztiválon történtekre. Azt tervezik, hogy jövőre újraéled a Székelyudvarhelyi Siculus Fesztivál. /Köllő Katalin: Jövőteremtés hagyományból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Néhány könyvújdonságra hívták fel a figyelmet Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban. Boros Judit – Szűcs György: A nagybányai művésztelep /Litera – Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című kötetben tanulmányokat, képeket, képelemzéseket, illetve életrajzokat találhat az olvasó. Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye címmel magyar–román, illetve román–angol albumot adott ki a Kolozs Megyei Tanács. További újdonságok: Kányádi Sándor Jövendőmondás, Válogatott versek /Corvin Kiadó/, Rezi Elek: Unitárius erkölcstan című kötete. /(k): Újdonságok a Phoenix könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Kettős ünnepre gyűltek össze augusztus 6-7-én az erdélyi és határon túli unitáriusok. Az Erdélyi Unitárius Egyház 440. éves múltját, valamint a Szejkefürdői Unitárius Találkozó tízéves jubileumát ünnepelték Szejkefürdő szabadtéri templomában. A X. Egyetemes Unitárius Találkozón Kedei Mózes esperes, székelyudvarhelyi lelkész köszöntötte az összesereglett híveket, majd dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott ünnepi beszédet. Szót kaptak a meghívott testvéregyházak képviselői is. Az egyetemes találkozó keretében ötödik alkalommal adományoztak egyházközségi zászlókat, idén a szervező székelyudvarhelyi unitárius egyházközség is átvehette a különböző motívumokkal díszített lobogót. Az ünnepi műsorban szavalatok, népdalok hangzottak el. A találkozó hivatalos programja Orbán Balázs síremlékénél tartott koszorúzással ért véget. /Szász Emese: X. Egyetemes Unitárius Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Augusztus 10-én, vasárnap táncházzal ért véget a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, ahol a Míves Emberek Sokadalma címmel kilencedik alkalommal megrendezett népművészeti kiállítás és vásár mellett bábszínház, koncertek és gólyalábas óriásbábuk produkciója szórakoztatta a közönséget. Színészet is mesterség címmel nemzetközi színészvetélkedőt is tartottak. /7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Székelyudvarhelyen a Míves Emberek Sokadalma zárónapján bemutatták Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című kötetét, a szerzővel Tömöry Péter író-rendező beszélgetett. Tömöry szerint a könyv stilárisan szinte semmihez sem hasonlítható, a szerző pedig közép-európai diktatúraregényként határozta meg alkotását. A kolozsvári születésű Józsa Márta 1983-ban települt Magyarországra, jelenleg a Magyar Televízió Az este című műsorának felelős szerkesztője. A színészvetélkedő minden évben a rendezvény-sorozat fénypontjának számít. Idén kilencedik alkalommal szervezték meg a vetélkedőt: 13 résztvevő 12 miniprodukcióját láthatták az érdeklődők. A színészvetélkedő első díját 100 ezer forint értékben Szalma Hajnalka, az udvarhelyi Tomcsa Sándor színház ex-tagja nyerte, a zsűri 40 ezer forintos különdíját pedig Nagy Péter, a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház tagja kapta. A szintén 40 ezer forintos közönségdíjat Tóth Szabolcs, alias TSz, a Szomszédnéni Produkciós iroda egyik tagja nyerte el /Köllő Katalin: Színészvetélkedővel zárult a Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Székelyudvarhelyen a Székely Támadt Várban Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül /Noran Kiadó, Budapest/ című könyvét a szerző személyesen mutatta be. Önéletrajzi könyvében a diktatúra évtizedeit mutatta be, annak az érzékeny kolozsvári kislánynak a szűrőjén keresztül, aki akkor volt. /Lázár Emese: Szövegekből élek. Beszélgetés Józsa Mártával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Székelyföldet járja és jelenleg Gyergyószentmiklóson állomásozik a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotó vándorkiállítása. A több mint száz fotográfiát bemutató sikeres sorozatnak eddig valamennyi helyszínen több mint kétezer látogatója volt. Egy piros-kék papírszemüvegen keresztül a nézők – a különleges technikával készült fotók háromdimenziós hatása – valósággal időutazásra készteti a látogatót. Ötven év óta ez az első kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból eljutott Székelyföldre is, jelezte Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A sztereófotó vándorkiállítás székelyföldi turnéja Csíkszeredában kezdődött, majd Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron folytatódott. /Barabás Márti: Dimenziókba zárt pillanat. Budapestről Székelyföldre érkeztek a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Néhány hete új országos elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A gyergyószentmiklósi illetőségű Dezső László folyamatosan jelen van írásaival Erdélyi Gyopár című kiadványnak. Dezső László elmondta, nagyon sok fiatal EKE-tag van a különböző osztályokban, és tevékenységük sem merül ki pusztán a kirándulásban. Múlt század eleji megalakulásakor az EKÉ-nek nagyon sok menedékháza volt, napjainkra ezek megszűntek, nagyon kevés osztály rendelkezik saját menedékházzal. Ismét menedékházakat kell építeni. Összesen 16 EKE-osztály működik, de ezek jogi státusa nem egységes. Az országos EKÉ-nek vannak úgynevezett leányvállalatai, ugyanakkor működnek saját jogi személyiséggel rendelkező osztályok, és olyanok is, amelyeket még nem jegyeztettek be. Az EKÉ-nek ezenkívül négy társszervezete van Erdélyben: a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a szintén csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület és a Brassói Turista Egyesület. Nagyon aktív a Marosvásárhelyen működő EKE-osztály, de említhető a gyergyói és székelyudvarhelyi is, a szatmárnémetieknek van a legszélesebb tevékenységi körük. A környezetvédelemben a szatmáriak jeleskednek: a Túr menti környezetvédelmi terület kiépítésén dolgoznak. A székelyudvarhelyiek is sokat dolgoztak legutóbb a Zete-tanösvény létesítésén. – A legnépesebb a kolozsvári osztály, viszont itt nagy az elöregedés is. 1891-ben alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a következő év januárjában megjelent a jelenlegi Erdélyi Gyopár jogelődje, az Erdély, amely folyamatosan tájékoztatta a tagságot az egyesületi élet híreiről, eseményeiről. A kényszerszünet után 1990-ben indult újra, 2002-től pedig színes borítóval és négy színes belső oldallal jelenik meg. Az EKÉ-nek jó a kapcsolata a Magyarországi Kárpát Egyesülettel. /Sándor Boglárka Ágnes: A természetjárást kisgyermekkorban kell elkezdeni – vallja Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület új országos elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Székelyudvarhelytől 9 kilométerre van az ezernél alig több lelket számláló falu, Székelyszentkirály. A zömében katolikusok lakta falu ma Oroszhegy községhez tartozik. Augusztus 22-én kezdődnek a falunapok, 24-én, vasárnap pedig a hagyományos Szent István napi búcsút tartják. Székelyszentkirályon a plébános, Vass Ince elmesélte, évről-évre próbálkozik, hogy a búcsút a napján, augusztus 20-án tartsák, de eddig ez nem sikerült: a falubeliek hét közben nem tudják kellőképpen fogadni a messziről jött vendégeket, ezért a következő vasárnapon tartják a búcsút. A Szentkirály Szövetség minden esztendőben valamely, a szent királynak szentelt egyházközségben összegyűl és azt megajándékozza. Idén Székelyszentkirály egyházközsége Szent István királyt ábrázoló mellszobrot kap ajándékba, amelyet augusztus 24-én, vasárnap avatnak fel. A templom előtt már elkészült a talapzat, a szobrot erre állítják majd. /Lázár Emese: Székelyszentkirály búcsúja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatója emlékeztetett: 1996-ban, tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is. A mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, a találkozón a diákok felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon. Magyarországon 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy diszkrimináció történik. Megszűnt az azonos s mértékű támogatás, nem tartják be a vonatkozó törvényt. /Fekete Réka: Az egyházi oktatás felette szükséges voltáról (Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Önállóan indul az őszi parlamenti választásokon a Zöld Párt – jelentették be augusztus 26-án a párt országos tanácsának (OT) döntését Hajdó Csaba és Dósa Barna, a párt székelyudvarhelyi szervezetének vezetői. „Nem szokványos, hogy egy országos döntést Bukarest helyett egy vidéki városban jelentsenek be, de az OT a mi kérésünkre Udvarhelyen ülésezett. A formalitásokhoz kevésbé ragaszkodó, rugalmas párt vagyunk, ezért mi jelentjük be a döntést” – mondta Hajdó. A Zöld Párt a tavalyi EP-választásokon indult először, majd a helyhatósági választásokon is voltak jelöltjeik néhány helységben. Székelyudvarhelyen két tanácsosi mandátumot szereztek, és Zilahi Imre személyében a város alpolgármestere is pártjukhoz tartozik. Hajdó szerint országos szinten mintegy 30 jelöltjük van már, de neveket egyelőre nem kívántak nyilvánosságra hozni. /Kovács Csaba: Jelölteket várnak a zöldek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház augusztus 25-én tartotta évadnyitó társulati ülését. Nagy Pál igazgató és Csurulya Csongor művészeti vezető ismertették a 10. jubileumi évad terveit, kitérve a társulat előtt álló vendégszereplésekre, fesztiválmeghívásokra. Az ünnepi évad kiemelkedő eseménye a Kortárs DRÁMAtalálkozó. Az új évad első bemutatójának, Békés Pál A félőlény című mesejátékának a próbái Szilágyi Regina irányításával már megkezdődtek. /Évadkezdés a Tomcsa Sándor Színháznál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

A Krónika napilap megszüntette saját terjesztői hálózatát, a terjesztést az UH Kiadó Kft. -re bízta szeptember elsejétől, jelezte Deák Attila, a Krónika Kiadó Rt. vezérigazgatója. Eszerint a székelyudvarhelyi cég Hargita, Maros és Kovászna megyében terjeszti majd nemcsak a Krónikát, hanem néhány magyarországi lapot is. Deák Attila tájékoztatása szerint gazdasági okokból saját terjesztőjüket, a Mapress Kft. -t kénytelenek voltak felszámolni, közel kétszáz alkalmazottját szélnek ereszteni. Köllő Bálint, az UH Kiadó Kft. ügyvezetője közölte, jól működő terjesztői hálózatuk van Hargita és Maros megyében, ez Háromszékkel és Gyergyószékkel fog bővülni. /Bágyi Bencze Jakab: Teret nyert az UH Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Három napra a határon túli magyar művészeké lesz a budapesti Millenáris Park: augusztus 29-től 31-ig, vasárnapig számos színházi előadás, kiállítás és koncert várja a közönséget az ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztiválon. Goldschmied József, a szervező Égtájak Iroda programigazgatója elmondta, a háromnapos program kapcsolódik a Biennále címmel tavaly megrendezett, külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: koncepciójuk szerint a külhoni profi, kezdő és amatőr alkotók számára is lehetőséget kívánnak adni a fellépésekre, bemutatkozásra. A MeH 100 millió forinttal támogatja a szervező Égtájak Iroda rendezvényeit. A színházi produkciók között lesz a Vajdasági Tanyaszínház előadása is. Juhász R. József érsekújvári művész Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációjával érkezik. A gyerekeket a Füleki Motolla Műhely és a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány kézműveseinek bemutatója és játszóháza várja. /ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Díjkiosztó gálával ért véget a marosvásárhelyi Simfest Fesztivál. A vidéki tévéstúdiók és független alkotók a rangos megmérettetésre idén több mint száz alkotással neveztek be. A díjazottak között a magyar nyelvű televíziózás képviselői is ott voltak: a bukaresti magyar nyelvű adás szerkesztője, Simonffy Katalin a legjobb forgatókönyv kategóriában kapott elismerést azért a tízrészes, a Katyi Antal által vezetett marosvásárhelyi Pentaton Stúdióval készített dokumentumfilmjéért, amely a Teleki Téka féltve őrzött kincseit mutatja be. A székelyudvarhelyi Konnert Film képviselője, Fazakas Szabolcs Székelyderzs éléskamrája című, 42 perces alkotásával a legjobb helyi televízió vagy független alkotó által készített dokumentumfilm kategóriájában nyert. A fiatal szerző a derzsiek évszázados szalonnatárolási szokását mutatja be. A film tulajdonképpen a helybéliek becsületéről szól, hisz valamennyien a vártemplom bástyájában tartják a szalonnát, és senki sem nyúl a máséhoz. A nyertes alkotását jellemző Stroia Annamária, a Román Televízió marosvásárhelyi munkatársa csak annyit árult el, hogy filmjében egyszerűen önmagát adta. /Szucher Ervin: Teleki-könyvek képernyőn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Magántulajdonban lévő vasúti szállítóvállalat működtet több menetrend szerinti járatot Hargita megyében. Székelyudvarhely–Székelykeresztúr–Segesvár szakaszon már a tavaly decembertől a brassói Regiotrans járatai közlekednek, a Csíkszereda–Brassó szakaszon pedig augusztus elejétől szállítják az utasokat. A Román Állami Vasúttársaság által kiadott, valamint az állomásokon kifüggesztett menetrendeken nem szerepelnek a magánjáratok. /Orbán Ferenc: Magánvonatok a síneken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Sokak álma vált valóra tavaly, év elején, amikortól a román törvénykezés lehetővé tette a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsga magyar nyelven való lebonyolítását. Másfél év múltán nem egységes a szakmabeliek álláspontja abban, hogy nyertünk-e ezzel a lehetőséggel. Van oktató, aki kitart azon álláspontja mellett, hogy anyanyelven tanulni a legkönnyebb. Azonban a románból magyar nyelvre lefordított könyvek, kérdőívek nyelvezete nyakatekert, magyartalan. Volt oktató, aki úgy fogalmazott, hogy képzelőerő szükséges ahhoz, hogy megértse az ember, mit is kérdeznek tőle. Az itt élő magyarok által használt köznyelvbe egy egész sor fogalom bekerült a román nyelvből, ezek a kifejezések élnek a köztudatban, ezekkel érkezik a tanuló az elméleti órákra. A magyarul vizsgázni óhajtók számára növelni kellene az elméleti órák számát, és el kell telnie még pár esztendőnek, amíg a magyar szaknyelv kifejezései bekerülnek a köznyelvbe. Székelyudvarhelyen a vizsgázók 85 százaléka kéri a magyar nyelvű kérdőívet, Csíkszeredában a vizsgázóknak már csak 65 százaléka választja a magyart vizsganyelvnek, Gyergyószentmiklóson pedig ez az arány 45 százalék. Maroshévízen a tanulók 99 százaléka román nyelven vizsgázik. /Forró-Erős Gyöngyi: Sofőrvizsga magyarul. A fordítás is nehézségeket okozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./