Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Székelyudvarhely (ROU)
6302 tétel
1995. május 19.
Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőnek mintegy hatszáz diákja van, közülük 199-en végeznek idén, ismertette helyzetüket Tótharsányi Sándor igazgató. Nagy a pedagógushiány. Egyedül Hargita megyében 300 szakképzett tanárra, óvónőre lenne szükség. /Brassói Lapok, máj. 19./
1995. május 23.
Székelyudvarhelyen máj. 18-án tartotta meg az udvarhelyszéki RMDSZ a tisztújító gyűlést, elnöknek a tagszervezetek Katona Ádámot és Ferenczy Ferencet javasolták. Végül Ferenczy Ferencet választották meg a tisztségre, 59 szavazattal, Katonára 38-an voksoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
1995. június 2.
Néhány napja felavatták Székelyudvarhelyen a négyemeletes, 130 ágyas Református Diákotthont, amely nemcsak a református tanulókat fogadja be. 1991 óta működik a Református Diákotthon Alapítvány, azóta gyűjtötték az anyagiakat, hogy létrehozzák a kollégiumot, tájékoztatott az intézet születéséről Dobainé Fazekas Magda, az otthon egyik vezetője. /Köznevelés (Budapest), jún. 2./
1995. június 6.
A legfontosabb az iskolakérdés, az egyházak vezetői már sokszor kérték az iskolák visszaadását, de eredménytelenül. A görög katolikusok részben visszakapták ingatlanaikat. Engedélyezték az úgynevezett katolikus szemináriumok létét, Gyulafehérváron berendezkedett egy katolikus gimnázium, amelynek filiáiként osztályokat hoztak létre Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes elmondta, hogy 35 ezer lelkes városában 22,5 ezer katolikus él /57 %/, a katolikus szemináriumot az egyetlen kilencedik osztály jelenti. Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban van egy-egy párhuzamos osztály, a városban működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Kolozsváron a Báthoryban van 9-10. osztály. A katolikus óvoda - ferences nővérek vezetik - magánóvodaként ősztől indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
1995. június 7.
Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő sokszor volt román lapok támadásainak céltáblája. Többször másképpen adták vissza egyes kijelentéseit. Nem azt mondta, hogy Hargita megyében a magyar hivatalos nyelv, hanem azt, hogy szeretné, ha a megyében a román mellett a magyar is megkapná az őt megillető helyet. Azzal, hogy elvállalta ezt a posztot, felvállalta egy közösség védelmét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6., folyt.:jún. 7, 8./ Székelyudvarhelyen 740 román él, külön iskolájuk van I-XII. osztályig, új iskolájuk is épül, Lugos 8000 magyarja viszont csak egyetlen I-VIII. osztályos iskolával rendelkezik. /jún. 7./
1995. június 19.
Az Adevarul jún. 8-i számában a Nemzetvédelmi Minisztérium hirdetése jelent meg: szolgálati lakásokat bérelnének a lakosságtól, de csak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Ez a lépés összefüggésben van az RMDSZ kongresszusán kinyilvánított autonómiatörekvésekkel és a lakosság etnikai összetételének megváltoztatásának szándékával. /Mai Nap, jún. 19./
1995. június 21.
A gyulafehérvári érsekséghez tartozó Caritas segítségével Székelyudvarhelyen többszáz milliós beruházással létrehozták a Szent Lukács Egészségügyi Központot. Máj. 25-én volt az avatása. Derzsy András, a Caritas székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a rászorultakat ingyenesen ellátják gyógyszerekkel, fogászati, orr-fül-gége, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, szemészet és fizikoterápiai rendelő is működik. Nyugati segítséggel épült fel a központ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1995. július 5.
Jún. 30-a és júl. 2-a között Székelyudvarhelyen tanácskoztak 13 romániai magyar környezet- és természetvédő egyesület képviselői. A résztvevők elhatározták, hogy a jövőben bővítik kapcsolataikat más civil szervezetekkel és az RMDSZ-szel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
1995. július 10.
Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1995. július 20.
Júl. 18-án Kolozsváron összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa az oktatási törvény által előidézett helyzet megvitatására. Közleményt adtak ki, megállapítva, hogy nem érkezett pozitív válasz az RMDSZ tiltakozó állásfoglalásaira. Az Operatív Tanács elhatározta a nemzetközi fórumok tájékoztatását, támogatja az egyházi vezetők elhatározását, hogy az Európa Tanácsot személyesen fogják tájékoztatni a törvényről, az RMDSZ részt vesz a júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen. Az RMDSZ Székelyudvarhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez, egyéb tiltakozó gyűléseket pedig országszerte. A román közvéleményt is tájékoztatni kell a magyar oktatásügy helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1995. július 25.
Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőben idén 199-en végeztek, 139 tanító és 60 óvónő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
1995. július 25.
Nagyenyeden júl. 15-én először rendezték meg az 1944/45-ben a Targu Jiu-i politikai foglyok táborába zártak találkozóját. 1944 augusztusában Dél-Erdély magyar szellemi vezetőit, a hozzátartozóikat látogató iskolásokat, az útlevéllel itt tartózkodókat, a szászok vezetőit, a nem kívánatos elemeket és a cigányokat hirtelen Gyulafehérvárra vitték és innen tehervonattal a Targu Jiu-i barakktáborba szállították őket. A tábor hatezer foglyából több mint ezer magyar volt, köztük Kacsó Sándor, Vita Zsigmond, Elekes Viktor, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium rektora, Vass Albert festőművész, Tövissy Géza, a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója. Márton Áron püspök és mások küldték a csomagokat az éhező foglyoknak. - A mai rendszer nem ismerte el ennek a büntetőtábornak a létezését. /Simén Domokos: Bűnük, hogy magyarok voltak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./
1995. július 25.
Júl. 26-a és aug. 4-e között rendezik meg Zajzonban a VI. Népismereti Tábort 60-70 hazai és külföldi, néprajz iránt érdeklődő középiskolás részvételével. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szervezésében tartandó táborban történelmi, néprajzi előadást, fafaragást, barcasági csángó táncok tanítását, népdalvetélkedőt és gyűjtőmunkát terveznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./
1995. július 26.
Székelyudvarhelyen júl. 16-án a Bethlen negyedben hálaadó istentiszteletet tartottak az új templomban. A rendszerváltás óta ez a tizenötödik új református templom, mondta Csiha Kálmán püspök. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./
1995. július 27.
Júl. 15-e és 23-a között Gyimesközéplokon megrendezték a IV. Nemzetközi Gyimesi Tánctábort. Először a csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttes lépett fel. A hagyományápolás felújítását segítette ez a táborozás. A táborban személyes kapcsolat alakulhatott ki a néptáncosok, a zenészek és adatközlők között. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./
1995. július 28.
Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
1995. július 31.
Székelyudvarhelyen rendezték meg a magyar baptisták Világtalálkozóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1995. augusztus 3.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ által létrehozott Tanügyi Válságtanács aug. 2-án tartott ülésén ajánlást fogadott el, hogy szept. 2-án Székelyudvarhelyen a polgári fórumon legyenek jelen az egyházak vezetői, az RMDSZ vezetői testületei, küldjék el képviselőiket a Bolyai Társaság és a többi civiltársadalmi szerveződések. Szept. 8-án pedig helyi tiltakozó akciókat szervezzenek. A román sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására román nyelvű szórólapot adnak ki. Tanácskoztak az oktatási törvény negatív hatásait ellensúlyozó alternatív oktatási formák létrehozásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 3., 588. sz./
1995. augusztus 3.
A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./
1995. augusztus 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 8-án ülésezett Kolozsváron, elemezték a Székelyudvarhelyen szept. 2-ára tervezett polgári fórummal kapcsolatos kérdéseket. A RMGE állásfoglalást juttatott el az Ügyvezető Elnökséghez a búzafelvásárlásról. A felvásárlásra szánt összeg a kínálat felét sem éri el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 592. sz./
1995. augusztus 28.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa aug. 25-én Marosvásárhelyen megvitatta a tanügyi válságbizottság jelentését, megbízta az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy kérje az oktatással kapcsolatos lakossági törvénykezdeményezés mielőbbi napirendre tűzését, javasolta, hogy a szept. 2-ra tervezett székelyudvarhelyi tiltakozást kiáltványban fogalmazzák meg, továbbá azt, hogy az új oktatási törvény elleni tiltakozásul az iskolakezdéskor a diákok viseljenek fehér karszalagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Operatív Tanács ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szept. 2-i, Székelyudvarhelyen tartandó tiltakozó nagygyűlésre várják a különböző RMDSZ és civil társadalmi szervezetek képviselőit. Szept. 7-re a magyar egyházak kezdeményeztek egy iskolavasárnapot. Mindezzel a cél a tömegakarat felmutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1995. augusztus 28.
Mi mindig jóváhagyásra várunk, jelentette ki Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatásügyi szakbizottság alelnöke, ismertetve a legújabb elutasítást: azt kérték, hogy a Benedek Elek Tanítóképzőben /Székelyudvarhely/ indíthassanak egy harmadik osztályt is. Asztalos maga ment a minisztériumba, azonban nem tudott eredményt elérni. /Oláh István: Húzd meg - ereszd meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1995. augusztus 31.
A tanügyi törvény anyanyelvi oktatást sújtó rendelkezései elleni Polgári Fórumra hív mindenkit a romániai Magyar Ifjúsági Tanács szept. 2-ra, Székelyudvarhely főterére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1995. augusztus 31.
Aug. 24-e és 28-a között a Kolozs megyei tanfelügyelőség vizsgálatot folytatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, érdeklődtek, készült-e lista a székelyudvarhelyi polgári fórumra utazó tanárokról. A tanfelügyelőség aug. 30-án írásban elmarasztalta az iskola egyik igazgatóját és titkárnőjét, Szőcs Juditot pedig fegyelmi áthelyezéssel büntette. Az intézkedés előzménye az Adevarul de Cluj napilapban megjelent cikk, amelynek szerzője szerint az RMDSZ politikai akciókat szervez az iskolákban. Mindez része a megfélemlítő akciósorozatnak, melynek célpontjai a tanügyi törvény ellen tiltakozó pedagógusok és szülők megfélemlítése, állapította meg közleményében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 31., 608. sz./
1995. szeptember 2.
"Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./ "
1995. szeptember 5.
"A szept. 2-án Székelyudvarhelyen megtartott polgári fórum résztvevői kiáltványt fogadtak el, kifejtve, hogy "hetvenöt év keserű tapasztalata, meg-megújuló erőszakos asszimilációs kísérletek után majdnem félmillió állampolgár aláírásával törvénykezdeményezést nyújtottunk be a parlamentnek..." Ennek ellenére olyan oktatási törvényt fogadtak el, "amely tiltó rendelkezések egész sorával kívánja az anyanyelvű oktatást tönkretenni..." Követelik a törvénykezdeményezés sürgős napirendre tűzését és a teljeskörű anyanyelvi oktatást, óvodától egyetemig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./"
1995. szeptember 6.
A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./
1995. szeptember 9.
"Szept. 8-án folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozás, több erdélyi városban volt tiltakozó gyűlés. Csíkszereda főterén mintegy ötezren gyűltek össze. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog általánosan elfogadott és érvényesített jog. A román oktatási törvény diszkriminatív volta készteti a romániai magyarokat a tiltakozásra. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kiemelte, hogy a testvéri együttélés őszinte akarásának lehet egyik fokmérője az anyanyelvi oktatás biztosítása. A Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének szükségességét hangsúlyozták. Létre kell hozni minden magyarlakta településen a Magyar Iskola Alapítványt, hogy gyűjtést kezdjenek a magyar iskolákra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Csíkszeredában a gyűlésen Borbély Ernő kifejtette: "Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán aláírhat-e Magyarország egy alapszerződést a kétmilliós romániai magyarság feje fölött, mindaddig, amíg egy ilyen tanügyi törvény érvényben van...". /Új Magyarország, szept. 9./"
1995. szeptember 11.
Kézdivásárhelyen szept. 8-án szintén tiltakozó gyűlést tartottak, elfogadták a székelyudvarhelyi fórum kiáltványát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./