"A legfelsőbb ügyészség elutasította Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentését, és nem indít eljárást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozásával kapcsolatos három összejövetel részvevői ellen - közölte dec. 26-án a román Mediafax hírügynökség. A 2003. márc. 14-i kolozsvári, az ápr, 26-i székelyudvarhelyi és az okt. 26-i tanácskozások részvevői ellen Funar tett feljelentést. A legfelsőbb ügyészség közölte a feljelentővel: megállapítást nyert, hogy a három rendezvényen részt vevők javaslatai arra irányultak, hogy az ország parlamentje által jóváhagyandó törvényekre vonatkozó kezdeményezéseket fogalmazzanak meg. Funar feljelentéseiben egyebek között sérelmezte, hogy az említett tanácskozások részvevői az összejöveteleken kitűzték a magyar zászlót, javasolták a magyar nyelv és Magyarország felségjeleinek használatát az általuk kezdeményezett autonóm székelyföldi régiók közigazgatásában. /Elutasították a feljelentést EMNT-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

"Majd két évtizednyi szünet után újból van Sepsiszentgyörgynek kamarazenekara. Alapítója, Filip Ignác fuvola szakos egyetemi tanár havonta koncertező félprofi együttesként szeretné működtetni a zenetanárokból és egyetemistákból álló vonószenekart. Hivatásos együttessé akkor alakulhat, ha megteremtődik az ehhez szükséges anyagi fedezet. Csíkszereda és Székelyudvarhely ezen a téren is előttük jár. A 11 alapító taggal induló Georgius kamarazene-együttes dec. 20-án tartotta bemutatkozó előadását a sepsiszentgyörgyi Képtárban. A koncert után megtartotta alakuló ülését az a Georgius Egyesület is, melynek céljai között elsősorban az újonnan létrejött kamarazene-együttes működtetése, anyagi hátterének biztosítása szerepel, de az alapítók koncertterem létrehozására, koncertzongora beszerzésére, hangversenyek, fesztiválok, gyermekzenetáborok szervezésére, karmesterek, szólisták meghívására, hangstúdió létrehozására is gondolnak. /Baranyai Emese: Georgius (Új kamarazeneegyüttes). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./"

"Pomogáts Béla Erdély és az erdélyi irodalom egyik leghűségesebb számon tartója és propagátora. Tevékenységét díjak, elismerések sora jelzi, többek között most novemberben vehette át Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány Hídverő-díját, majd decemberben Csíkszeredában a Julianus-díjat is. Legújabb kötete, a Fordulatok Erdélyben /Közdok Kiadó, Budapest/ című cikk- és beszámológyűjtemény az 1988-1990 közötti írásaiból válogatott. Egyes román vezetők arra gondoltak 1989-ben, hogy az idegenektől megtisztult ország népe a nagy álom beteljesedése után még gazdasági csodára is képes lesz, ez pedig feledteti majd a meghozott áldozatokat... Ez a változat nem előzménytelen. 1941. július 8-án, a román kormány gyűlésén Antonescu ezeket mondta: "Vállalva a kockázatát annak, hogy önök közt még fellelhető néhány tradicionalista nem ért velem egyet, én a besszarábiai és bukovinai zsidóság egészének a kitelepítését javasolom, amely lakosságot át kell hajítani a határon. Ugyanakkor jónak látom az ukránokat is kitelepíteni, akiknek jelenleg semmi keresnivalójuk nincs itt. Közömbös számomra, ha barbárként vonulunk is be a történelembe. A Római Birodalom a jelenkor megítélése szerint számos barbarizmust követett el, mégis a legnagyobb politikai rendszer volt. Nem létezik ennél kedvezőbb történelmi pillanat számunkra. Ha szükséges, használják a gépfegyvereket." (Martiriul evreilor din Romania 1940-1944. Documente si marturii. 140-141. o.) /Kiss János: Tiszta beszéd (A Fordulat Erdélyben című kötet margójára). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Szövetség is saját polgármesterjelöltet állít – jelentette be Tőkés András a Polgári Mozgalom január 3-i székházavatóján. Az RMDSZ és a Kiss Kálmán-féle szabad demokraták után az MPSZ a harmadik szervezet, amely magyar jelöltet készül állítani a megyeszékhelyen. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Atilla. Ere a döntésre azért volt szükség, mert az egypártrendszer egysége helyett a közakarat diktálta sokszínű egységet óhajtják megteremteni, hangsúlyozta beszédében Szász Jenő, az MPSZ országos vezetője is, aki szerint itt az ideje, hogy „a szavazókból választókat kreáljunk”. Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlévőket, hogy vegyék saját kezükbe a sorsukat. Tőkés András jelképesen birtokba vette a székházat. Az épületet, melyet két utca választ el az RMDSZ székházától, Szőcs Géza, a szövetség egykori főtitkára biztosította, tatarozására közadakozásokból került sor. Az avatóünnepélyt még 2003 nyarára tervezték, de egy betörés miatt az MPSZ kénytelen volt elhalasztani az eseményt. Néhány hónappal ezelőtt a központifűtés-rendszer kazánját lopták el ismeretlen tettesek, jelenleg a homlokzatot firkálják össze, szinte heti rendszerességgel. /Szucher Ervin: Szavazók helyett választókat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Legkésőbb 2004. febr. 15-ig vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány (IKA) számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy kétszobás ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA január 5-i döntését azután hozta meg, hogy kiderült: a pályázati cél nem teljesült. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által elnökölt alapítvány politikai leszámolást sejt a döntés mögött, mivel a pályázat elszámolását az IKA még tavaly márciusban elfogadta. A pénzből a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elnökölte szervezet egy kétszobás házat vásárolt, melyben a városban működő négy civil szervezet számára létesítettek volna irodákat. Az összeg elköltéséről elszámolást juttattak el az IKA budapesti irodájába, ahonnan 2003. március 21-én levelet küldtek a Székelyudvarhelyért Alapítványnak: ebben arról értesítik őket, hogy elszámolásukat elfogadták, a pályázó alapítványnak pedig a továbbiakban elszámolási kötelezettsége nincs. Miután az Erdélyi Riport hetilap tavaly terjedelmes tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy az ingatlant a reális ár tízszereséért vásárolta meg a Székelyudvarhelyért Alapítvány, az IKA bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenőrizze. Ekkor kiderült, hogy a pályázati cél nem teljesült, az ingatlanban nem működnek irodák. „A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A kuratóriumnak joga van ilyen döntést hozni akkor is, ha az elszámolás már megtörtént” – nyilatkozta Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tesz eleget a felszólításnak, Laborczi azt válaszolta, hogy a kuratórium mérlegelni fogja a további lépések megtételét. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a kuratórium ebben az esetben az IKA felügyeletét ellátó politikai államtitkárhoz fordul” – tette hozzá a kuratórium titkára. Orbán Attila, a Székelyudvarhelyért Alapítvány igazgatója a Krónika laptól értesült a döntésről. „A pénzt visszafizetni nem lehet, hiszen azt a pályázatnak megfelelően elköltöttük, az elszámolásunkat pedig elfogadták” – nyilatkozta. Orbán Attila jóhírnév-rontás vádjával indítana pert az IKA ellen. A pályázat szerint a megvásárolandó ingatlanban négy, „Székelyudvarhely és környéke civil életében meghatározó szerepet betöltő szervezetnek” kellett volna helyet kapnia: a Székelyudvarhelyért Alapítványnak, a CIVITAS Alapítványnak a Polgári Társadalomért, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének és a SZINFÓ Ifjúsági és Tanácsadó Irodának. A központnak ezenkívül egy tárgyaló- és egy szemináriumteremmel kellett volna a térség mintegy 65 működő civil szervezetének rendelkezésére állnia. Az Erdélyi Riport hetilap szerint a négy szervezet nehezen fér el a tárgyaló- és szemináriumteremmel együtt 120 négyzetméteren, két szobában. A lap sejtetni engedte, hogy a reális érték megvásárolt ingatlan vételárának csak töredéke jutott az eladóhoz; ily módon – állítják – Szász Jenő alapítványa csalás gyanújába keveredett. /Lukács János: Vissza kell fizetni a 163 ezer eurót. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Megjelent a 80 éves Nagy Pál Tinta a Kisgöncölben. Karcolatok, anekdoták /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003/ című kötete. Ezek az írások a közelmúlt irodalmi viszonyainak művek mögötti berkeibe nyújtanak némi bepillantást, vallotta a szerző. Írók, költők, művészek – Gagyi László, Tomcsa Sándor, Jancsó Elemér, Földes László, Szemlér Ferenc, Gellért Sándor, Bözödi György, Szőcs Kálmán, Bajor Andor és mások szerepelnek a könyvben. /(damján): Tinta a Kisgöncölben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Székelyudvarhelyen a Borbáth István vezette RMDSZ-frakció megalapozatlannak tartja a város 2004-es költségvetését. Szász Jenő polgármester 307 milliárd lejes költségvetést terjesztett a tanács elé. Vita tárgyát képezte két közhivatal – a TourInfo turisztikai információs iroda, valamint a SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó iroda – jogállása. /Zilahi Imre: Kétséges a SZINFO és TourInfo sorsa. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Vihart kavart egy döntés, mely szerint másfél hónapon belül vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA azért döntött így, mert a pályázati cél nem teljesült. Előzőleg az IKA elfogadta az elszámolást . Orbán Attila, az alapítvány igazgatója politikai leszámolást sejt a döntés mögött. Az IKA honlapján megjelent a 2003. évi sikeresen pályázók listája. Máramaros megyéből a listát messzemenően az RMDSZ közeli Németh László Alapítvány vezeti, mely egy napilap megjelentetési költségeire 6 millió Ft-ot kapott, annak ellenére, hogy az IKA új lap indítására eddig nem adott pénzt. És talán az egész erdélyi sajtó nem kapott ennyit összesen. Ugyanakkor templom külső nagyjavítására 100 ezer Ft. elégséges a döntés értelmében. Továbbá a Kolozsváron bejegyzett Progress Alapítvány a 2003. július 10-i döntés értelmében 4 millió Ft-ot kapott "Mi számítunk – népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából" című programjára. /(dlf): Elszámolások vagy leszámolások ideje? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

Megvonta tevékenyének tavalyi mérlegét a székelyudvarhelyi Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport. A zöld szervezet életében a 2003-as volt az első olyan év, amikor tervezett tevékenységeink igen nagy része megvalósult, jelentette ki Péter Pál, a munkacsoport elnöke. Az Agora apolitikus civil szervezet, amely pályázatokból, adományokból tartja fenn magát, és ezekkel a támogatásokkal működteti programjait, amelyek a természetvédelem, a környezeti nevelés és a hulladékgazdálkodás kérdéskörével foglalkozik. Legjelentősebb tavalyi programjukra Phare-pályázatot nyertek, és amelyet két fő partnerrel, a gyergyószentmiklósi Naturland Egyesülettel és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulással bonyolítottak le. Létrehozták honlapukat www.green-agora.ro címen. /Kiss Edit: Mérleg az Agorától. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kolozs megyében is jelölteket szándékozik állítani az önkormányzati választásokon. Még nem tisztázott, hogy külön vagy közös listán szerepelnek-e majd az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei – derül ki a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel, az MPSZ elnökével készített interjúból. Az MPSZ szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén, mert a magyar többség lehetővé teszi a versenyhelyzetet. Ezáltal nem veszélyeztetik a magyar jelenlétet a helyi testületekben. Az MPSZ elképzelései szerint Székelyföldön, az 50 százalék fölötti magyar lakosságú településeken nyugodtan lehet versenyezni. A többi területen, ahol 15-20 százalék fölött van a magyarság aránya, szintén lehet tanácsosi listákat állítani az RMDSZ mellett. A polgármester-jelöléseknél viszont az 50 százalék alatti magyar lakosságú településeken azt javasolják, hogy legyen előválasztás, amelyen a magyar jelöltek megmérkőzhetnek egymással. /Borbély Tamás: /Kolozs megyében is ellenjelölteket állítanának. Interjú Szász Jenővel, az MPSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Kis Zoltán, a székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda /SZINFO/ vezetője elmondta, hogy tavaly rekord ügyfélforgalmuk volt: 26 475-an keresték fel őket, telefonon pedig 3180 esetben adtak információt. Szerinte ahhoz, hogy egy ilyen közintézmény beérjen, sok – esetükben tíz – esztendőre van szükség. 1993-ban hozták létre a fiatalokat információkkal segítő irodát. Többfajta adatbázist is működtetnek, frissítenek naprakész információkkal. Állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatásokat biztosítanak. Jelenleg hárman dolgoznak az irodában, de a jövőben jogászt, pszichológust, szociális tanácsadót szeretnének alkalmazni. Kis Zoltán egyben az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének /IFINET/ elnöke is. Jelenleg hat iroda tagja a szövetségnek, hat székelyföldi városból: Gyergyószentmiklós, Balánbánya, Csíkszereda, Kovászna, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely. /Zilahi Imre: A pékség és a SZINFO párhuzama. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

Tizenöt napirendi pontot vitatott meg január 13-án rendkívüli ülésén Székelyudvarhely önkormányzati testülete. A Tomcsa Sándor Színház, valamint az Udvarhely Néptáncműhely régi óhaja teljesült: ezentúl a Művelődési Háztól leválva, független, önálló jogi státussal rendelkező intézmény lesz mind a színház, mind a néptáncműhely. Mindhárom intézmény ugyanazon épületben ugyan – a Művelődési Házban –, de külön működési szabályzattal, önálló költségvetéssel fog működni. A Haáz Rezső Múzeum által kezdeményezett, a Szejkefürdőn létesítendő Borvízmúzeum előtanulmányát is jóváhagyták. /Szász Emese: Önálló színház és néptáncműhely Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Három új kötete jelent meg a korondi születésű, Székelyudvarhelyen élő K. Kovács András népművésznek. Mindhárom (két verseskötet és egy kisregény) a székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó gondozásában látott napvilágot. A fészek melege című verseskötet a szerző 1969–2003 közötti időszakban írt költeményeit tartalmazza. Mondogató címmel a szerző harmadik gyerekverseskötetét is kézbe vehetik az érdeklődők. A szerző legfrissebb könyve, a Félrevert harangok című, önéletrajzi ihletésű kisregény. /Szász Emese: K. Kovács András új könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere egy interjúban leszögezte, hogy a választásokra készülő "MPSZ – Magyar Polgári Szövetség – szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén". Hozzátette: "Ez a modell Nagyváradra és Szatmárnémetire is érvényes". Kiss János, a lap munkatársa mindezt elutasította: „ami eddig nem sikerült a nagy-romániásoknak, sikerül majd a magyar mániásoknak.” A különlistás polgári ötlettel képviselet nélkül maradnának. Kiss még azt is állítja: ha a kilencvenes évek elején nem tették volna időnap előtt "közhírré", az autonómia a legtöbb székely településen ÖNMAGÁTÓL is megvalósulhatott volna. /Kiss János: Modellezők. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány közel 40 millió forintot kapott két évvel ezelőtt az Illyés Közalapítványtól, egy civil központ létrehozására, illetve ingatlanvásárlásra. A Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítványtól most visszakérik a már elköltött összeget. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az elszámolás ellenére a pályázati célt nem sikerült megvalósítani. A nagybányai Németh László Iskola Alapítványnak 6 millió forintot hagytak jóvá egy nagybányai magyar nyelvű napilap indítására. A Bányavidéki Új Szó munkatársa megjegyezte: szeretném látni, hogy a Németh László Alapítványtól visszakérik a 6 millió forintot, a pályázati cél meg nem valósulása miatt. Merthogy napilap biztos nem lesz belőle, nem is annak szánták. Az RMDSZ saját magának vásárol ajándékba médiafórumot, pazarol el szórványvidéken értékes lejmilliárdokat, olvasható a lapban. /(dl): Bizalomgeseft. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 16./

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

K. Kovács András népművész /sz. Korond, 1947/ Székelyudvarhelyen él, tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek. Három verseskötete, egy regénye, egy monográfiája, valamint egy sporttörténeti kiadványa jelent meg. Kiállításai voltak Székelykeresztúron, Csíkszeredában, Parajdon stb. 1980-tól kezdődően foglalkozik szalmamegmunkálással. Székelyudvarhelyen egyéni tárlattal először most jelentkezett, január 13-án nyitották meg kiállítását. Tematikája a népművészeti és egyéb közismert, más népek képzeletvilágából vett motívumok – kapuk, kopjafák, udvarok, házak, virágok. /Fekete B. Zoltán: Szalmavilág képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./

A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület feljelentette az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) a Príma Rádió egyik adását azzal, hogy a nem tartották be az objektív tájékoztatás elvét, amikor január 7-én, a reggeli műsorban nem szólaltatta meg a másik felet is Szász Jenő polgármester a Vánky-ház ügyét érintő egy kijelentése után. A CNA vizsgálja az ügyet, s bár döntés még nem született, a testület magyar tagja, Gáspárik Attila szerint legfeljebb egy "barátságos figyelmeztetésben" részesülhet a szerkesztőség, s szó sem lehet a stúdió bezárásáról. A rádió igazgatója, Orosz-Pál Levente szerint a rádió elhallgattatására tett kísérletről van szó, s a feljelentő be akarja rángatni a szerkesztőséget egy politikai játékba. Orosz-Pál Levente elmondta, hogy megjelent Gál Lajos megyei CNA-felügyelő, s kikérte a 7-i adás hanganyagát. Orosz-Pál megjegyezte: megdöbbentő, hogy egyesek régi kommunista maradvány-mentalitással még ilyen feljelentgetéssel foglalkoznak. /Rédai Attila: Panaszt tett le a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület. Feljelentették a Príma rádiót a CNA-nál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 19./

Január 16-18-a között iskolatörténeti vetélkedőn vett részt Nagyenyeden Erdély több református kollégiumának tanuló ifjúsága. A kézdivásárhelyi, kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi diákok csapata versenyzett. Első helyezett a marosvásárhelyi csapat lett. A rendezvényt a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /N. T.: Református diákok vetélkedője. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

A 2000-ben tartott helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen kellett szervezett magyar csoportokkal megküzdenie. Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt épp annyi szavazatot vitt el a szövetségtől, amennyivel Fodor Imre polgármester lehetett volna. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ ellenzéke a Nemzeti Liberális Pártba bekérezkedve szerezte meg a városi tanácsosi helyek harmadrészét. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) a székelyudvarhelyi városi tanácsban nyolc, a Hargita Megyei Tanácsban négy mandátumot szerzett, képviselőit azonban 2001 őszén kizárták e testületekből, amikor kiderült, a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. /2000-es magyar–magyar választási csaták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Öt hegymászó-síelő vesztette életét az utóbbi három évtized legnagyobb hólavinájában a román Kárpátokban. Az áldozatok között volt a csíkszeredai Blága István, a nagyváradi Buzási Zoltán és a székelyudvarhelyi Mike Csaba – mind tapasztalt, nemzetközi versenyeken is részt vevő hegymászók voltak. /(Daczó Dénes): Lavinaszerencsétlenség a Bucsecsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Molnár Zoltán fotóművész /sz. Brassó, 1929/ Marosvásárhelyen él és alkot. 1977 óta 40 országban állított ki, mintegy 500 kiállításon vett részt. Hetvennél több díjat nyert. Székelyudvarhelyi egyéni tárlata január 15-én nyílt meg. A művész munkásságát Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum és Képtár igazgatója mutatta be. /Fekete B. Zoltán: Fehér-fekete világ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

Tizenhat polgári kör közel száz képviselője vett részt január 22-én Marosvásárhelyen a Diakóniai Központban azon a gyűlésen, amelyen a polgári körök által javasolt négy polgármesterjelölt közül titkos szavazással döntöttek arról, ki lesz a Magyar Polgári Szövetség jelöltje Marosvásárhelyen a június 6-i helyhatósági választásokon. A jelöltek – Berekméri Sándor, Donáth Adél, Csata Ernő, Ölvedi Zsolt – bemutatkozását követően a jelenlevők kérdéseket intéztek hozzájuk. A titkos szavazás eredményeként Donáth Adél lett az MPSZ polgármesterjelöltje. Tőkés András, az MPSZ megyei elnöke bejelentette, hogy január 31-én az MPSZ Székelyudvarhelyen megtartja első kongresszusát. /(mózes): Donáth Adél az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Az Unirea Nemzeti Kollégium (Marosvásárhely) Búvár diákköre 2000 októberében alakult a diákok kezdeményezésére, Márkos Katalin tanárnő támogatásával. A kör célja a tehetséges kutató diákok támogatása. Társadalomtudományi körként alakultak, gerincét a tudományos dolgozatok jelentik Felvették a kapcsolatot a budapesti Kutató Diákokért Alapítvánnyal. A kör az alapítvány támogatását élvezi. 2001 májusában a Székelyudvarhelyen megrendezett alternatív tantárgyversenyen Dósa Csaba és Fodor Zsuzsanna Ifjúkori deviancia című dolgozatukkal második díjat nyertek, meghívták őket Budapestre, a Bolyai-díj átadására. Ugyanazon év őszén Miskolcon Szécsi Orsolya mutatta be a gyerekkori agresszivitásról készített pályamunkáját a TUDOK-on (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája). Márciusra terveznek egy interdiszciplináris jellegű diákkonferenciát. /Mészely Réka: Kör a tehetséges búvárkodókért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Január 23-án felavatták fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyói székházát. Gyergyószentmiklóson, a bérelt főtéri ingatlan áldását megelőző beszédében Hajdó István főesperes-plébános a nemzet előtt álló nehéz útra figyelmeztetett: „vészhelyzetben vagyunk, de nem szabad félnünk, hanem szövetségre kell lépni Istennel” – hangsúlyozta. A főesperes Márton Áron püspök példáját hozta fel a meg nem alkuvásra. A nemzeti színű díszszalagot Szász Jenő MPSZ-elnök és Árus Zsolt alelnök vágta el. Árus beszédében az „új egypártrendszerből” való kitörés példáját a gyergyószentmiklósi tanács történetével, a 2000-ben a Nemzeti Liberális Párt színeiben tisztséghez jutott nyolc magyar képviselővel példázta. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, MPSZ-elnök kiemelte: az MPSZ legfontosabb üzenete megteremteni a választás szabadságát Erdély magyarjainak, a „politikai szolgáltatást” nyújtó szervezetek számának gyarapításával. /Gergely Edit: Székházat avatott Gyergyóban az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

A Magyar Művelődési Intézet /MMI/ 2003. évi tevékenységéről, illetve a 2004. évi főbb tennivalóiról évértékelő-évkezdő megbeszélést tartott január 21-én Budapesten, Corvin téri székházában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményeként működő, Beke Pál igazgató által vezetett MMI-ben önálló osztály foglalkozik a határon túli magyarokkal, de lényegében szinte minden szakosztály tevékenysége kiterjed valamilyen formában a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségekre. A MMI felhívással fordult „mindenkihez a határon innen és túl", hogy a jövőre megjelenő – Magyar Kultúra Emlékkönyve c. – album összeállításához küldje el azt az egy idézetet (képeslapon, a település fotójával), amely a legfontosabb számára a magyar irodalomból, a magyar szellemiségből. A Budakalászi Találkozókat, azaz a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát eddig 2000, 2001 és 2003-ban szervezték meg, 2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el. Résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek küldöttei; anyaországi határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek vezetői. Az MMI és a Magyar Kollégium CD ROM-ot adott ki, melynek legfontosabb része a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa. Másik kiemelt tevékenysége az osztálynak a képzés. Ezek közül a legfontosabb a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal 2003. októberében megindult közművelődési szakképzés. /Guther M. Ilona: A kultúra és a politika határmezsgyéjén. A Magyar Művelődési Intézet és a kisebbségi magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./