A nemzetféltés és pusztuló tárgyi-szellemi értékek mentésének s a hit jegyében született a Fényhozók – székelyföldi fal- és mennyezetképek az igazság napjának megvilágításában című kötet, melynek szerkesztője Pap Gábor művészettörténész. A kiadó magyarországi Sárosi Kft., a szerzők és a terjesztő a könyvből származó teljes bevételt a hányatott sorsú székelydályai református templom helyreállítására ajánlják fel. ,,Minden lehulló, kallódni hagyott kő vagy más emlék egy-egy rég elköltözött drága léleknek újbóli és végleges halálát, és minden pusztulásra hagyott, tudatlanságból, álszentségből halálra ítélt épület lebontása, nyom nélküli eltüntetése kultúránk egy-egy gyökérszálának elvágását jelenti, s egy-egy lassú, de biztos lépés az öngyilkosság felé.” – idézte Debrecze­ni Lászlót tanulmányának mottójában a kötet háromszéki szerzője, Juhász Judit. Az uzoni-kökösi magyar-néprajz szakos tanárnő Ég és Föld találkozása Szacsván című tanulmánya a mennyezet festett kazettáinak motívumkincsét tárja fel. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkipásztor a dályai műemléktemplom középkori falképeinek, a meghurcolt mennyezetkazettáknak a teremtési képleteit értelmezi (Székelydálya – vallomás három tételben). Pap Gábor művészettörténész tanulmányában a székelydályainál szerencsésebb székelyderzsi templomban fennmaradt Szent László-legenda falképrészletekbe rejtett üzenetét tárja fel és értelmezi. Szántai Lajos művelődéstörténész Ítélet és szabadulás Bögöz falképein címen írt. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti lelkipásztor – A nő megkoronázódása Nagyga­lambfalván – az 1970-es években feltárt falké­peket írja le. A székelydályai templomban, melynek megmentése, szakszerű helyreállítása érdekében született ez a kötet, két évtizeden át jóformán csak rombolás történt. A szétdúlt templomban omladozó vakolat, feltárt falképmaradványok, mennyezeti kazetták – megannyi üzenet egy korról és embereiről. /Incze Ibolya: A szent hely rendező ereje (A székelydályai templomért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Az évente megrendezett Lármafa találkozó a közönybe süppedt magyarság felrázását, fellármázását tűzte ki célul. A Szent László-kultuszt éltető, a magyar identitást védelmező lármafások idei Kárpát-medencei találkozója Belényesen kezdődött június 21-én. Az elszakított területekről származó több mint száz résztvevő június 23-án érkezett Hargita megyébe, Székelykeresztúr, Székelyderzs, Székelyudvarhely érintésével. Ma Csíksomlyó, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyergyószentmiklós a célpont. A programban a csíksomlyói kegytemplom és a csíkszépvízi Szent László-emlékhely meglátogatása, a csíkszentmihályi templom és Szent László-freskó megtekintése szerepel. Június 25-én a rendezvény Cegőtelkén folytatódik, majd június 26-án a dési református templomban lesz a Lármafa-találkozó záróünnepsége. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

A múlt hét végén zárult Székelyderzsben az egyhetes unitárius evangéliumi gyermekhét, melyen 49 gyermek vett részt – tájékoztatott Demeter Sándor unitárius lelkész. A felkészítőt Újvárosi Katalin unitárius lelkésznő, valamint Bíró Attila ötödéves papnövendék tartotta. /Fekete B. Zoltán: Evangéliumi gyermekhét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

Unitárius templomvár a székelyderzsi. A XV-XVI. században nagyobbították meg és ekkor kezdődött el a védelmi rendszerek kiépítése. A négyszög alakú várfal sarkain négyszögletű tornyokat emeltek. A templom ugyanakkor a falu legmagasabb és legtágasabb épülete volt, képes volt befogadni az egész ott élő közösséget. A 15. században a templomokhoz sajátos védőrendszereket is építettek. A szász építészeti együttesek páratlan értékei elismeréseképpen, a 150 vártemplom közül 7 – közöttük székelyderzsi – felkerült az UNESCO világörökségi listájára. /(csg): Romániai világörökségi helyszínek. Székelyderzs és a szász erődtemplomok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Emlékeztető: Gerendás Lajos Székelyderzs és erődtemploma /Székelyudvarhely/ című könyve 1999-ben jelent meg.

A szórványoktatás minőségi javítása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem (EMTE) társfinanszírozása és az infrastrukturális együttműködés javítása szerepel többek között a készülő román-magyar kormányülés napirendjén. A két kormány közösen keres megoldást a bukaresti Ady Endre Líceumban az oktatás minőségének javítására. A november 16-án sorra kerülő második román-magyar kormányülésen a bukaresti kabinet vállalja majd, hogy fedezi a Sapientia – EMTE működtetési költségeinek egy részét. Erre az egyetem végleges akkreditálása után kerülhet sor. A megbeszélésen szerepel majd Magyarország és Románia fejlesztési tervének összehangolása, ez főként a határ menti megyék, települések számára fontos. Szó lesz a határátkelők modernizációjáról, bővítéséről. A tavalyi kormányülésen is tárgyaltak a közös vám- és útlevélkezelésről, ezt az RMDSZ az idén is sürgetni fogja. A napirenden várhatóan szerepel a gyulafehérvári Batthyanaeum ünnepélyes keretek között történő átadása, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a székelyderzsi unitárius vártemplom és a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítása is. /Sz. L.: Közös kormányülés: háttérben a jelképek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

November 16-án Budapesten a Szépművészeti Múzeumban tartották a második magyar–román közös kormányülést. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu kormányfő elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Megállapodtak abban, hogy egy éven belül a határon való átkelésnél csupán egyszer ellenőrzik majd az iratokat; a román fél elkötelezte magát a Bechtel-autópálya, illetve ennek a magyarországi M3-as-hoz való csatlakoztatása mellett; megépítik a Szeged-Arad gázvezetéket; létrehoznak egy közös kockázati tőkealapot, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózásának segítésére; közös magyar-román történelemkönyv készül, a román külügyi tárca a magyar művelődési minisztériummal közösen felkéri a két ország tudományos akadémiáit, hogy 2010-ig dolgozzák ki egy közös román-magyar történelemkönyv tervét; Tariceanu ígéretet tett arra, hogy támogatja majd a Sapientia Egyetemet, amint az intézménynek sikerül megszereznie az akkreditációt, Gyurcsány pedig megígérte, hogy a magyarországi támogatás az egyetem számára 2007-ben nem csökken; megállapodtak még a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a székelyderzsi unitárius templom, illetve egy Magyarország területén található ortodox templom közös erőből történő felújításában. A két miniszterelnök közös nyilatkozatot fogadott el Magyar–román együttműködés az Európai Unióban címmel. Verespatak ügyében Bukarest azt az álláspontot hangoztatta, hogy csak akkor lehet megnyitni a bányát, ha az megfelel az uniós előírásoknak. Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Szerinte a tavaly októberben tartott első együttes kormányülést követően megszilárdult a két ország együttműködése. Elmondta: ami a székelyföldi autonómiát illeti, Bukarest támogatja a közigazgatási decentralizációt, de hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. A tárgyalásokon csak érintették a kisebbségi törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök, államminiszter szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. „Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka” – mondta. Markó Béla úgy vélte: a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával – mondta sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Úgy vélte: Gyurcsány bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról az erdélyi magyarság hátrányára van, az RMDSZ világos kérésével is szemben áll. Mihail Hardau oktatási miniszter szerint még sokáig kell várni egy közös történelemkönyv megjelenésére. Szerinte ugyanis meglehetősen nehéz összhangba hozni a magyar és a román történelemszemléletet. /Együttes magyar–román kormányülés Budapesten. Januártól elég a személyi a határátkeléshez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola avatási és átadási ünnepségét tartották a napokban. Tavaly kormánytámogatás érkezett az iskola felújítására. /Fekete B. Zoltán: Felavatták a megújult iskolát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

A Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/ munkatársai a Helyi értékek feltárása és megőrzése elnevezésű program részeként ellátogattak Székelyderzsbe, melynek során néprajzi gyűjtésre vállalkoztak. Két évvel ezelőtt hasonló céllal indultak Homoródalmásra, festett bútorok után kutatva. Derzsen is régi festett bútorokat kerestek, azok motívumainak feltárására vállalkoztak. Bencze Ilona egyesületvezető mellett ott volt Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Ivácsony Zsuzsa magyar-néprajz szakos tanár, valamint néprajzos tanítványai, Szabó Károly, a Városi Könyvtár igazgatója, Bencze Margit néprajzos és Vajda Ildikó, a Kuckó munkatársa. A néprajzi gyűjtés házról házra zajlott, festett bútorokat örökítettek meg a fényképezőgép segítségével, ugyanakkor régi családi fényképeket is gyűjtöttek az út során, melyet az udvarhelyi múzeum részére szereztek be. A munka eredménye, akárcsak a homoródalmási kiadvány – Homordalmási bútorfestők nyomában címmel publikálták, és motívumokat, kifestésre alkalmas motívumrajzokat tartalmazott –, egy könyvben jelenik majd meg augusztusban. Ez a derzsi bútorfestésben alkalmazott motívumokat mutatja be. Jelenleg a begyűjtött anyagokat vizsgálják. A gyűjtés alatt körülbelül 20-25 padot találtak, és kendőszeget. A padok talán azért maradtak meg a faluban, , mert nagyságuk miatt (több, mint három méteresek) nem szállították el a kereskedők. /Barabás Blanka: Derzsi motívumkincs egy tarsolyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Június 23-án kezdődnek a Kászoni Falunapok. Könyvtár- és képtáravató, néptánctalálkozó, hagyományőrző műsorok és szórakoztató programok lesznek. A Bóbiska néptánctalálkozón több együttes fellép. Székelyderzsen június 23-án kezdődnek a falunapok. A Forgórózsa citeraegyüttes fellépése után Gerendás Lajos Székelyderzs és erődtemploma című könyvét mutatják be. Csíkszentsimonon a Szent László Napok programjában gyermekversenyek is lesznek. A szervezők: Szentsimoni Fiatalokért Egyesület és a Csorgó Fiatalok Szervezete. /Antal Ildikó: Falunapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

A székelyderzsi unitárius vártemplom tavaly óta az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség kincsének a része. Június 30-án tartják a településen a hagyományos jégverésnapi határkerülést és falunapot, melyre hazavárják a külföldre és más településre távozott falustársakat. Fellép több együttes. Este bemutatják Gerendás Lajos: Székelyderzs és erődtemploma monográfiáját. Este tíz órától nagykoncertet tart a Transylmania rockegyüttes. Másnap megszólal a 400 éves Petky-harang, melyet újraszentelnek és felhangzanak a 170 éves orgona akkordjai. /(fbz): Jégverésnapi határkerülés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 29./Gerendás Lajos: Székelyderzs és erődtemploma /Unicus Kiadó/, Infopress nyomda, Székelyudvarhely 2. teljesen átdolgozott kiadás. Első kiadás: Gerendás Lajos: Székelyderzs és erődtemploma /Apsis Alapítvány, Székelyudvarhely, – Unicus Kiadó, Budapest, monográfia, 1999 – Infopress nyomda, Székelyudvarhely.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében rajtolt a XI. színjátszó találkozó Székelyderzsen, ahol az előzetes bejelentkezések alapján több mint 500 fiatal vesz részt. Fellép Berecz András mesemondó és népdalénekes is. /XI. ODFIE színjátszó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

Derzsi Ferenc tanító /sz. 1927. júl. 6./ felmenői apai és anyai ágon is mind tanítók. Nagyapjának, a Kányádból származó Derzsi Albert református kántortanítónak 13 gyermeke volt, hattól nem maradt utód, a másik hét gyermekétől húsz unokája született. Harmincöt a dédunokák, negyvenkilenc vagy annál is több az ükunokák száma. Derzsi Ferenc 2000-ben Gyökerek címmel elkészítette „Id. Derzsi Albert családi értesítőjét”, amely a családtörténet része. Hét év múlva megjelent könyv alakban: Gyökerek – a kányádi Derzsiek családfája. Derzsi Ferenc vallja: Mi, a gyermekek: apáink, nagyapáink, elődeink válláról szemléljük a világot. Nem becsülhetjük igazán önmagunkat, nem értékelhetjük kellőképpen a mát, ha megtagadjuk a múltunkat. Vigyáznunk kell s ápolnunk elődeink hagyatékát. Derzsi Juhász Gyulát idézte: „Nem múlnak ők el, akik szívünkben élnek, / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek, / Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. ” Derzsi könyvében megtalálható Kányád és a hozzá tartozó települések története, Székelyderzs, Nyírderzs, Tiszaderzs ismertetése. /Bölöni Domokos: Levél és könyv a Tölgyfa utcából. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Nekrológ: Ferenczi Géza /1924-2007/ Apai ágon háromszéki, szemerjai származású. Már édesapja, Ferenczi Sándor régész és művelődéstörténész nagyobb kutatásokat végzett Háromszéken, s a Szemerjai Székely szignót használta. Bátyja, Ferenczi István régész és történész ugyancsak kötődött, mind ásatásokkal, mind pedig írásokkal Háromszékhez. Ferenczi Géza fél évszázaddal korábbi együttműködést megújítva kapcsolódott be 1996-ban a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveinek munkálataiba, jelentős dolgozatokkal emelve a periodika színvonalát. 1924. június 22-én, Kolozsváron született, közép és felsőfokú tanulmányait is szülővárosában végezte, 1954-ben a Bolyai Egyetem történelem szakán szerzett diplomát. Székelyudvarhelyen húsz évig vezette a múzeumot, emellett a környéken bátyjával közösen végzett ásatások, kutatások révén gazdag leletanyaggal gazdagította a gyűjteményeit. 1976-tól a csíkszeredai múzeum mellett működő megyei műkincsvédelmi hivatal muzeológusa lett. 1987-es nyugdíjazása előtt három évig a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban dolgozott. Bátyjával közös búvárkodásai a kora középkori Magyarország határvédelmi rendszerének feltárására irányulva az erdélyi magyar letelepedés irányának, szakaszainak és idejének szabatosabb meghatározásához, új eredményekhez vezettek. Régészeti, nyelvtörténeti adatokra támaszkodva új szemszögből közelítette meg a moldvai ősibb csángók eredeztetését, Moldvába telepítésük idejét. Édesapja nyomdokain haladva a székely rovásírás kérdésével is behatóan foglalkozott, főként az énlaki és székelyderzsi felirat megfejtéséhez kapcsolódó közlései ismertek. Művelődéstörténeti tekintetben is édesapját követte, művészettörténeti vonatkozásban Balogh Jolán és Entz Géza tanítványa volt, nyelvtudományi kérdésekben Szabó T. Attilával, később Kósa Ferenccel tartott kapcsolatot. 2005-től már súlyos betegen, de utolsó óráiban is dolgozott, életének a kutatói munka, az eredmények közzététele adott értelmet. 2007. február 14-én hunyt el, Székelyudvarhelyen. Ferenczi Géza könyvei Hargita megye útikönyve magyar és román nyelven (Csíkszereda, 1973); Székely rovásírásos emlékek (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1997); A moldvai ősibb csángók (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999); Lapok Erdély múltjából. Tanulmányok (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Utazások Udvarhelyszéken (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002 – Dénes István előszavával); A székely rovásírás az idő sodrában (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Régi várak, új írások. Régészet és rovásírás. Tanulmányok – társszerző: Ferenczi István (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006). /Hubbes Éva: Ferenczi Géza = Acta Siculica (Székely Nemzeti Múzeum évkönyve, 2007, Sepsiszentgyörgy), 761-76. p. /

Homódkarácsonyfalván Benedek Mihály unitárius lelkész elbeszélésében megelevenedett a helyiek szentegyházépítésének majdnem ezeréves múltja. Orbán Balázs is említette, hogy freskókat rejt a 16. században fehérre meszelt unitárius templom, de azt senki nem gondolta, hogy ugyanannak a kedvelt Szent László-falképciklusnak a gyönyörű változata tárul majd fel jó száz évvel később, mint a közeli falvakban: Székelyderzsben, Székelydályán, Bögözben, Csíkszentmihályon vagy Gelencén. A falu nyolc kilométerre van Homoródszentmártontól, és közel Erdőfüléhez, ahol a freskók mára elpusztultak ugyan, de Huszka József rajztanár 19. századi vázlatainak köszönhetően mégis ismerjük azokat. A homódkarácsonyfalvi templom Árpád-kor, félköríves szentélye a 13. században épült. A 2006-ban feltárt freskók fényképei, filmfelvételei bejárták a világot: a falakon megelevenedni látszik a néphitben máig élő Szent László alakja. A képsorok alatt látszik a minden bizonnyal régebbi keletkezésű falkép: Jézus születését, Szent Ilonát és a királyok hódolatát ábrázolja. Az 1752-ben készült kazettás mennyezet tábláit a szovátai Mihály Ferenc restaurátor hozza rendbe. A torony alatti ajtókeret szemöldökkövébe beleírták az évszámot: 1496, mellette Agnus Dei dombormű van. Minden bizonnyal azokban az években erősítették meg a templom hajóját támpillérekkel, fedték be gótikus boltozattal, és építettek nyugati homlokzatára tornyot. Ennek második szintjén találták meg azt a rovásírásos követ, amelynek tartalma még megfejtésre vár. Az 1960-as években villanyszerelési munkák nyomán előbukkanó falképek színpompásan kerültek a felszínre. A munkálatokban része volt a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásának, valamint a Benedek lelkészházaspár település- és templomszeretetének. A templom festményei láthatól a www.homorodkaracsonyfalva.eu oldalon. /Molnár Melinda: Szent László király arca felragyog. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

Elekes Gyula ötlete volt, hogy a falvak Székelyudvarhelyen lakói az otthon maradottakkal bemutatkozzanak a művelődési házban. December 1-jén Székelyderzs bemutatkozott. Elhozták a székelyderzsi világörökség-vártemplom makettjét. Meséltek képpel, interaktív CD-ről, szavakkal, emlékekkel. A kisdiákok megjelenítették dédjeik fonóbéli szokásait. A Zoltáni testvérek a messziből hoztak krónikáséneket. /M. M. : És eljöttek a székelyderzsiek... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 5./

„Gyergyószentmiklós a hűség városa” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az MPP gyergyószentmiklósi székházában. A pártelnök elismerő szavakkal illette a párt gyergyószentmiklósi szimpatizánsait, amiért Mezei János polgármester-jelöltet „esélyes induló helyzetbe” hozták a helyhatósági választások második fordulójára. Szász Jenő elítélte Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, miszerint az MPP „elorozta” a szavazókat a szövetségtől. „Ne tolvajozza le azt a százezer embert, aki a június elsejei választásokon élt a demokrácia biztosította szabadságával és a választás lehetőségével” – hangoztatta Szász. Szász Jenő szerint elérhető, hogy a többségében magyarok lakta településeken az RMDSZ-es polgármesterek mellett MPP-s alpolgármesterek tevékenykedjenek, illetve fordítva. /Jánossy Alíz: Szász Jenő: Markó ne tolvajozzon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./ Thamó Csaba Hargita megyei MPP elnök elmondta, valamennyi olyan Hargita megyei településen, ahol listát állított az MPP, sikerült bejuttatni képviselőit a helyi önkormányzatokba. A Magyar Polgári Párt öt községben nyerte el a polgármesteri széket: Derzsben, Bögözben, Szentábrahámon, Farkaslakán, illetve Kápolnásfaluban. A helyhatósági választások második fordulójában az MPP jelöltje versenyben van Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Gyergyóújfaluban, Kányádon és Fenyéden. /Szász Emese, Balázs Katalin: Együttműködést ajánl az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Díjkiosztó gálával ért véget a marosvásárhelyi Simfest Fesztivál. A vidéki tévéstúdiók és független alkotók a rangos megmérettetésre idén több mint száz alkotással neveztek be. A díjazottak között a magyar nyelvű televíziózás képviselői is ott voltak: a bukaresti magyar nyelvű adás szerkesztője, Simonffy Katalin a legjobb forgatókönyv kategóriában kapott elismerést azért a tízrészes, a Katyi Antal által vezetett marosvásárhelyi Pentaton Stúdióval készített dokumentumfilmjéért, amely a Teleki Téka féltve őrzött kincseit mutatja be. A székelyudvarhelyi Konnert Film képviselője, Fazakas Szabolcs Székelyderzs éléskamrája című, 42 perces alkotásával a legjobb helyi televízió vagy független alkotó által készített dokumentumfilm kategóriájában nyert. A fiatal szerző a derzsiek évszázados szalonnatárolási szokását mutatja be. A film tulajdonképpen a helybéliek becsületéről szól, hisz valamennyien a vártemplom bástyájában tartják a szalonnát, és senki sem nyúl a máséhoz. A nyertes alkotását jellemző Stroia Annamária, a Román Televízió marosvásárhelyi munkatársa csak annyit árult el, hogy filmjében egyszerűen önmagát adta. /Szucher Ervin: Teleki-könyvek képernyőn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Ettől a tanévtől összevont osztályba járnak Székelymuzsnán az elemi iskolások. Legalább még négy kisdiákra lett volna szükség ahhoz, hogy két osztályt indítsanak a Székelyderzs községhez tartozó település iskolájában, azonban csak tizennyolc gyerek iratkozott be. Az elnéptelenedő faluban ebben a tanévben ugyanannyi óvodást oktatnak, mint elemi iskolást. Az iskolások közül öt személy roma nemzetiségű. Mostohagyermeknek érzik magukat a székelymuzsnai értelmiségiek, ugyanis a községvezetés nem segített a tanintézmény infrastrukturális felújításában. Holland segítséggel sikerült központi fűtésrendszert szereltetni. A múlt héten, a kormánytól kapott költségvetési kiutalásból Székelyderzs sem részesült – akárcsak azon települések többsége megyénkben, ahol MPP-s a polgármester. /Kozán István: Székelymuzsna. Csökken az iskolások száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

Régészek, történészek, műemlékvédők, muzeológusok részvételével zajlott december 16-án Csíkszeredában az a régészeti konferencia, melynek keretében az idei ásatások eredményeiről számoltak be a feltárásokkal megbízott szakemberek. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos, a régészeti kutatásokat támogató program kezdeményezője hangsúlyozta, hogy a székelyföldi ásatások történetében eddig előzmény nélküli a régészeti kutatások olyan intézmény általi támogatása, mint amilyen a megyei tanács. Sófalvi András székelyudvarhelyi régész három, általa vezetett, nagyméretű ásatásról tartott előadást. A restaurálás előtt álló székelyderzsi erődtemplom udvarán végzett ásatások során felfedezték, a kaputorony egy, a mostaninál jóval korábbi védfalrendszer tartozott. A homoródalmási Tatár-kápolna igazi régészeti csemege, az Árpád-kori kerámiatöredékei figyelemre méltóak, nemkülönben a korabeli vagy a még korábbi temetkezési szokásokra utaló bizonyítékok. Demény Andrea gyergyószentmiklósi fiatal régész idei kutatásának eredményeit ismertette, melyek a piricskei vámházak 1700-as évekre tehető történetéhez kötődnek. A csíkszeredai Botár István fiatal régész kotormányi (Csíkszentgyörgy község), és csíkmindszenti ásatásairól számolt be. /Kristó Tibor: Régészeti konferencia a megyeházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

Négy „fegyver-hordozót” tüntettek ki április 3-án az erdélyi magyar közművelődés ünnepén Marosvásárhelyen. Az EMKE Maros megyei szervezetének rendezvényén Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész-esperes, a megyeszékhely és Marosszentgyörgy zenei kultúráját, kórusmozgalmát fellendítő Hajdó Károly karnagy, Papp György kultúrigazgató, a holtmarosi Gyöngykoszorúk kezdeményezője és Sinkó András pedagógus, népzenész, a Cinige és a Picinige ifjúsági és gyermek népi zenekarok megalapítója, irányítója részesült oklevélben. Ezt az elismerést az idei Gyöngykoszorú-találkozón Holtmaros faluközössége is átveheti. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke az 1991 tavaszán újjászülető szervezet megvalósításairól beszélt. – Rájöttem, hogy mindennek, amit csinálok, csak itthon van értelme – mondta a Németországból hazatelepült fiatal P. Dávid Tünde, a megnyitott kiállítás fotóinak, a Krónikás képeknek az alkotója. 2008-ban a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség egy népszerűsítő programba kezdett, melynek során digitális katalógus, prospektus, inter-aktív CD készült 48 településről. Ennek a projektnek a része ez a kiállítás is. A fotókon Székelykeresztúr, Románandrásfalva, Újszékely, Szentábrahám, Etéd, Székelyderzs, Kányád, Siménfalva és Galambfalva mindennapjait örökítette meg. /Nagy Székely Ildikó: Csoda mégis… = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Van egy falu Székelyföld peremén, Székelyderzs, ahol az emberek a szalonnát, a sonkát a templomerődben tárolják. Ezt a szokást dolgozta fel Fazakas Szabolcs filmje, amely turistacsalogatónak is beillik. Fazakas Szabolcs egy évig dolgozott, amíg elkészült a film – forgatott télen, a disznóvágások idején, tavasszal, nyáron és ősszel. Székelyföld peremén többnyire ma is úgy élnek az emberek, mint őseik 500 évvel ezelőtt. Csak most reklámszatyorba csomagolják a szalonnát, és úgy viszik felakasztani a szegre, illetve onnan haza a családnak. /Antal Erika: Székelyderzs éléskamrája. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

„Bűvészmutatványok helyett biztos, szilárd jövőkép” Ez volt a címe annak a határozattervezetnek, amelynek elfogadását a Székely Nemzeti Tanács december 19-én tartott tanácskozása elnapolta. Az ülés napirendjén Izsák Balázs, az SZNT elnökének politikai beszámolója, a 2009. év Gábor Áron-díjainak kiosztása és az önrendelkezési nyilatkozat elfogadása szerepelt. Izsák Balázs rámutatott: a katalánok hét végi népszavazásának két figyelemre méltó tanulsága van. Az egyik, hogy Európában a kisebbségi sorba kényszerült nemzeti közösségek helyzete még mindig megoldatlan, a másik, hogy a hatóságok akaratától és szándékától függetlenül megszervezett népszavazás hiteles kifejezője a közösségi akaratnak. Véleménye szerint „nem a német miniszterelnök vagy a magyar miniszterelnök-helyettes a megoldás a Székelyföld számára, hanem az önrendelkezés intézményei, úgy, ahogy a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma leírja”. A tanácskozáson kiosztották a 2009. év Gábor Áron-díjait. Díjazottak: a Székelyföld folyóirat, Bernard Le Calloc’h francia földrajztudós, a Francia Finnugor Társaság elnöke, a Francia Írószövetség tagja, Szakács Gábor és Friedrich Klára rováskutató és -oktató, akiknek a neve összekapcsolódik a tatárlaki éremmel, a tordosi lelettel, a tászoktetői rovásos kövekkel, a dálnoki emlékkel, a székelyderzsi rovásos téglával és a boszniai piramissal, valamint Tulit Zsombor hegymászó, aki a Székelyek a magasban expedíciósorozat révén „egy egész közösséget állított a figyelem középpontjába”. /Mózes Edith: A székely népnek joga van az önrendelkezéshez! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Műemlékvédelem Erdélyben
IV. szovátai konferencia
Kétévente szervezik, az idén már a negyedik konferencián vehettek részt mindazok, akiket szakmájuk vagy egyéb kötődöttségük okán érdekelnek a műemlékvédelem cseppet sem elhanyagolható kérdéskörei. Az idén körülbelül negyvenen vettek részt az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és az Arcus Egyesület által a hét végén szervezett, Műemlékvédelem Erdélyben című szovátai konferencián, a Teleki Oktatási Központban, ahol az elmúlt két évtizedben Erdélyben és a Partiumban az épített örökségről készült felmérésre összpontosították a figyelmet, illetve arra keresték a választ, hogy a műemlékeket megvédeni hivatott állami, egyházi, illetve civil intézmények milyen adatbázissal rendelkeznek. Ugyanitt mutatták be az épített örökség és annak ingóságain végzett kutatások és helyreállítások eredményeit. Csortán Ferenc műemlékvédelmi szakembertől megtudtuk: a viszonylag alacsony költségvetéssel megszervezett ülésszak igen rangosnak és színvonalasnak bizonyult.
– A két és fél napos konferencia vasárnap délután ért véget, szombat este Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is megérkezett műemlékvédelmi tanácsosával, számos szakember gondjait meghallgatta. Műemlékvédelmi szakemberek, építészek, restaurátorok vettek részt az ülésszakon, amelyen számos igen érdekes és nívós előadás hangzott el, új könyveket mutattak be, amelyeket meg is lehetett vásárolni. A résztvevők közül több szakemberrel megnézetik a készülő műemlékvédelmi törvénykönyvet – mondta Csortán Ferenc.
Az ülésszakra húszperces előadásokkal lehetett jelentkezni, amelyeket követően még tíz percet szántak a témával kapcsolatos vitára a szervezők. A résztvevők a következő címeken tartottak előadásokat (a többnapos programból a teljesség igénye nélkül válogattunk): Jánó Mihály: Megjegyzések a kolozsvári Szent Mihály-templom falképeinek ikonográfiájához, Kiss Tímea – "De cultu imaginum". Adalékok a 16. századi erdélyi protestáns nyomtatványok képillusztrációihoz, Orbán János: "Csíki Márton őkegyelme új házot építtetett" – a marosvásárhelyi Sáros utca 1. szám alatti épület történetéből, Marián Gyöngyvér: Fritz Balthes, egy segesvári építész a 20. század elején, Magdó Eszter: A vízaknai fürdő kiépülése a század eleji építészet tükrében, Entz Géza: Műemléki inventarizáció Magyarországon és a Dehio kézikönyv, Tőkés Erzsébet: Házsongárdi restaurálások, Sófalvi András: Udvarhelyszéki várak és mesterséges barlangok felmérése és régészeti kutatása (2005- 2009), Soós Zoltán: Régészet és rekonstrukció, a marosvásárhelyi ferences kolostor feltárása és lehetséges hasznosítása, Csortán Ilona: Urbanisztikai és kulturális adatbázis az aktuális területfejlesztési folyamatokban, Barabás Kisanna: Római katolikus egyházi gyűjtemények Marosvásárhelyen, Berke Márta: "Ezen ajtó nyílik ..." – Kastélyok, kúriák és udvarházak ajtajai a 17- 18. századi Erdélyben, Feketics Erika: A Teleki Téka két vászonképének a restaurálása, Pál Péter: A székelyderzsi és székelydályai falképrestaurálás eredményei 2008-ban és 2009-ben, Nagy Béni: A tűzkárosodott besztercei evangélikus templom elveszett értékei.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Felújítják Erdély egyetlen magyar világörökség-templomát
Az UNESCO világörökség-listáján 189 ország 962 védett értéke szerepel. Ebből 745 kulturális, 188 természeti, 29 vegyes. Romániát 6 kulturális- és 1 természeti világörökségkincs képviseli. 1999-ben az erdélyi vártemplomos falvak csoportban szász vártemplomokkal együtt került védettségi listára a székelyderzsi unitárius vártemplom. Azóta is egyedül jeleníti meg az erdélyi magyarok értékeit.
A teljes felújításához szükséges engedélyek beszerzésére és a felújítási tervek elkészítésére egy évtizednyi időre volt szükség. Ezek anyagi hátterét a román Kulturális Minisztérium és Hargita Megye Tanácsa támogatta.
A vártemplom felújítási tervét Tövissi Zsolt műépítész készítette. A terv az épületegyüttes négy síkon történő helyreállítását tartalmazza: tereprendezési munkálatok; nedvességmentesítés, vízelvezetés; szerkezeti megerősítés; villanyszerelési munkálatok.
Megvalósítására az országos restaurálási program keretében a minisztérium közbeszerzési eljárást indított. A pályázat nyertese, a Rustic Kft. már megkezdte a helyreállítási munkálatokat.
Demeter Sándor Lóránd lelkész
Népújság (Marosvásárhely)

A magyar államfő kitüntetéseit vehették át
Az augusztus 20-i magyar állami ünnep alkalmából a magyar köztársasági elnök nevében székely-magyar személyiségeknek adott át kitüntéseket szerdán Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál.
Kitüntetéseket vettek át: - Albert Ernő, a magyar népköltészet gyűjtője és ápolója, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium nyugalmazott iskolaigazgatója, - dr. Ballók Jolán görgényüvegcsűri család- és szakorvos, - Nagy Géza, a Maros megyei Sáromberke Egyházközség nyugalmazott református lelkésze - Takács István, nyugalmazott csíkszeredai mérnök, volt jégkorongozó, a Csíkszeredai Református Egyház főgondnoka Nagy Ferencnek, a Küküllősárdi Unitárius Egyházközség lelkipásztornak, aki egészségügyi okokból nem tudott megjelenni az ünnepségen, egy későbbi időpontban fogják átadni a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
Albert Ernő laudációja
Albert Ernő a Székely Mikó Kollégium volt iskolaigazgatója, a magyar népköltészet gyűjtője és ápolója 1932. január 14-én született Csíkdánfalván.
Albert Ernő Csíkkarcfalván és Csíkszeredában járt középiskolába, majd 1954-ben a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. Ezt követően az 1. számú líceum (volt Székely Mikó Kollégium) tanára lett Sepsiszentgyörgyön. Albert tanár úr volt az, aki feltámasztotta a Székely Mikó Kollégiumban tradicionális tanári és diákérdeklődést a folklór és a néprajzkutatás iránt. Felejthetetlen magyartanár és igazgató elődje, dr. Konsza Samu példájára rangos népköltészeti tár gyűjtője, tudora és közzétevője lett.
Albert Ernő tanítványaival együtt mintegy 3000 csíki és háromszéki népballadát, illetve változatot gyűjtött össze, ezekből 425 darabot közöl Háromszéki népballadák cím alatt. A rendszerváltás után, 1998-ban megalapította az Albert Kiadót, saját munkáinak kiadására. 2006-ban a Sepsiszentgyörgy város önkormányzata Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
Albert Ernő mindig is hangsúlyozta: „a tanár órán kívül is legyen tanár.” Bár halkan, csendben végezte munkáját, nagy tervei megvalósításához mindig is megvolt az akaratereje. Iskolai és órán kívüli tanárként megvalósította azt, amit József Attila is célul tűzött ki magának: „Én egész népemet fogom/ nem középiskolás fokon/ tanítani!"
Állt a helyén, tette a dolgát olyan sötét korban, amikor a kollégium történelmi nevét is elorozták. Máig emlékezik Sepsiszentgyörgy városa az általa meghonosodott rendre és fegyelemre, amely későbbi korok számára is méltó például szolgál.
Albert Ernő a Székely Mikó Kollégium volt iskolaigazgatója, a magyar népköltészet gyűjtője és ápolója részére a maradandó értékeket képviselő kutatásaiért, a magyar népköltészet és folklórkincs gazdagításáért, értékeinek megőrzéséért és ápolásáért végzett munkája elismeréseként Dr. Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke, Magyarország augusztus 20-i állami ünnepe alkalmából, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozza.
* * * Dr. Ballók Jolán laudációja
Dr. Ballók Jolán görgényüvegcsűri család és szakorvos 1951. január 8-án született Székelyderzsen.
Dr. Ballók Jolán Székelyderzsen végezte az általános iskolát. Középfokú tanulmányait a Székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban folytatta, majd felvételt nyert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre, ahol 1977-ben orvosi oklevelet szerzett. Évfolyamelsőként abban a kiváltságban részesült, hogy a Kárpátokon túli kihelyezést elkerülve, maga választhatta meg szolgálati helyét. Így három hónapig Héjjasfalván dolgozott, majd Görgényüvegcsűrön lett a falu orvosa. 1984-ben sikeresen abszolválta a gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát Bukarestben, majd azt követően a regáti Drobeta Turnu-Severinbe helyezték át. Ő azonban úgy döntött, hogy Görgényüvegcsűr körzeti orvosa marad. Tette ezt azért, mert gyermekének csak így biztosíthatta a magyar iskolába járást, és mert úgy érezte, kötelessége szolgálni a húszezer román alkotta közösség által körbezárt 1500 fős magyar szigetet.
Dr. Ballók Jolán sokat tett a két nemzeti közösség békés egymás mellett élése érdekében, és még többet a falu magyarságának megmaradásáért. „Az életem egy örök őrködés volt. A szolgálati lakásban laktam (amely egy pici szerény lakás), és az elmúlt 33 év egy állandó készenlétet jelentett számomra” – összegzi tömören eddigi pályafutását. Egyszer megkérdezték Tőle, hogy mért tette, mi motiválta? Röviden és tömören válaszolt: „a szülőföld iránti hűség miatt.” Mikor Svájcba csábították gyermekorvosnak, nem vállalta, mert érezte, tudta, hogy neki elsősorban Erdélyben, Görgényüvegcsűrön van kötelessége, feladata.
Dr. Ballók Jolán görgényüvegcsűri család és szakorvos részére több évtizedes gyógyító-betegségmegelőző tevékenysége, valamint a magyar kisebbség érdekében végzett munkája elismeréseként, Dr. Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke, Magyarország augusztus 20-i állami ünnepe alkalmából, a Magyar Érdemrend Lovagkesztje kitüntetést adományozza.
Nagy Géza laudációja
Nagy Géza, a Maros megyei Sáromberki Egyházközség nyugalmazott református lelkésze, 1929. december 13-án született Nyárádszentbenedeken.
Nagy Géza kolozsvári egyetemi hallgatóként kommunizmus ellenes ifjúsági szervezkedésben vett részt. A második világháború után a kommunizmus berendezkedésének első éveiben tizenkét erdélyi fiatalember arra szövetkezett, hogy a kommunista hatalmi jelképek és intézmények (például a pártház) ellen szabotázs akciókat hajtson végre és előkészítse a terepet az esetleges külföldi, amerikai beavatkozásnak, amely a polgári lakosság számára akkor lehetségesnek látszott. A szervezetről később kiderült, hogy kezdeményezője a titkosszolgálat embere volt, a célja pedig, hogy a rendszerellenes tevékenységért elítéltek között minél több magyar származású személy is legyen. 1949-ben a csoportot letartóztatták és a tagokat 3-15 év börtönbüntetésre ítélték. Nagy Géza 1949-53 között a pitesti és szamosújvári börtönben raboskodott, ahol 1951 folyamán átélte a testi és lelki kínzással alkalmazott „önleleplező-átnevelő” akció ördögi gyakorlatát, melynek lényege abban állott, hogy rabokkal kínoztattak rabokat.
Nagy Géza a börtönből való szabadulása után a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet diákja lett, ahol édesapja, Nagy András tanárként dolgozott. A teológia elvégzése után a Maros megyei sáromberke egyházközösséghez hívták lelkésznek. A kommunizmus évtizedei alatt a falu közösségének lelki, szellemi vezetője volt, kitartásra, helyben maradásra buzdította a híveket. Az ifjúság nevelésére különös gondot fordított, a parókián rendszeres vallás- és énektanítás folyt, közadakozásból ifjúsági kulturális központot hozott létre. A vendégszeretetéről híres papi család házához Magyarországról, Svájcból és Hollandiából is rendszeresen érkeztek Erdélyt szerető látogatók, a szállásadás hivatalos tiltása ellenére mindig fogadta a vendégeket.
Tizenkét évvel ezelőtt lépett nyugállományba, de hajdani tanítványai, hívei rendszeresen látogatják, nincs karácsony a sáromberki fiatalok kántálása nélkül. Nyugdíjba vonulását követően megírta a pitesti átnevelés akciójának módszereit. Az írás „Ha túlélted, hallgass” címmel jelent meg a kolozsvári Polis kiadónál. A kommunista ellenes ifjúsági szervezkedésről, amelyben ő is részt vett, Boros Zoltán rendezésében dokumentumfilm készült „Az átnevelés poklában” címmel.
Az ötvenhatos forradalom szimbólummá vált eseményei árnyékában a korábbi tiltakozó megmozdulásokra kevés figyelem jutott az elmúlt két évtizedben, pedig Erdélyben több száz magyar és több ezer román szenvedett a börtönökben a negyvenes évek végétől, és számtalan halálos ítélet is született. Nagy Géza valamint a szervezet többi tagjai eddig nem részesültek hivatalos elismerésben.
Nagy Géza, a Maros megyei Sáromberki Egyházközség nyugalmazott református lelkésze részére, több évtizedes lelkészi szolgálatáért, közösségépítő, nevelő tevékenységéért, életútja elismeréseként, Dr. Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke, Magyarország augusztus 20-i állami ünnepe alkalmából, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozza.
Takács István laudációja
Takács István nyugalmazott mérnök, jégkorongozó 1930. szeptember 17-én született Csíkszeredában. Takács István a visszaemlékezések szerint már 4 éves korában korcsolyázott. Gyermekkorában nagy érdeklődéssel követte a jégkorongozók tevékenységét, különösképpen Vákár Lajost tartotta, értékelte nagyra és tekintette példaképnek. Így nem csoda, hogy már az 1946/47-es jégkorong idényben a Csíkszeredai Sport Club (CSC) tagjaként a Marosvásárhelyen megrendezett Erdély bajnokságon mint fiatal tehetséges játékos bontogatta szárnyait. Pályafutása felfelé ívelt, az időközben nevet változtató csíkszeredai csapattal, az IPEIL-lel az 1948/49-es idényben országos bajnoki címet szerzett. Ez volt az első bajnoki cím a csíkszeredai jégkorongsport történetében, és ez volt az eddigi egyedüli csíki bajnokcsapat, amelynek tagjai egytől egyig csíkiak voltak.
Takács István főiskolai tanulmányait 1950 és 1954 között a kincses városban, Kolozsváron végezte, ahol kimagasló eredményekkel folytatta sportolói karrierjét. Ellenállt Mihai Flamaropol katonai csábításának (CCA) és hű maradt a diákcsapathoz, amelyet már Tudománynak (Ştiinţának) hívtak, és amely az 1953–54-es szezonban országos bajnoki címet szerzett. Tanulmányai befejeztével, az 1955–56-os idényben Takács István Császár Ferenccel együtt hazatért Csíkszeredába és fiatal mérnökként folytatta a versenysportot a város Lendület (Avântul) nevet viselő csapatában. Később az 1956–57-es idényben a csíki csapat újra nevet változtat, Termés (Recolta) lesz, de az emberi anyag – főleg a szív – ugyanaz marad. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ezt az évadot bajnokként fejezik be. A politikai irányzat azonban sportra is rányomta bélyegét, így lett a városnak egy új csapata, melynek neve Akarat (Voinţa), ahová az úgynevezett Fások csapatának színe–javát átigazoltatták (utasították). Ezzel az új csapattal, és új vezetőséggel, az Akarattal két alkalommal sikerül elhódítani a bajnoki címet (1960-ban és 1963-ban).
Takács István tehetségére, szorgalmára és eredményességére a szakszövetség vezetői is felfigyeltek, és már 1950–től tagja az országos válogatottnak. Ez a csapat, Takács Istvánnal soraiban, 1951 január 28. és február 4. közötti időszakban a Brassó–Pojánán rendezett Téli Főiskolás Világbajnokságon ezüstérmet szerzett. 1953 decemberében, a Budapesten megrendezett nemzetközi tornán súlyosan lesérült, de ez nem tántorította el a folytatástól. Sportolói karrierjét 1964-ben fejezte be. Eredményes sportpályafutásáért, érdemei nagyrabecsüléséért az országos sportvezetés előbb Sportmesteri, majd Érdemes Sportmesteri kitüntetésben részesítette, Csíkszereda város vezetősége pedig 2000-ben az Évszázad Csíki sportolója, 2008-ban pedig Pro Urbe-címet ajándékozott neki.
Takács István a református egyházához alkalmas és alkalmatlan időben hű volt, büszkén felvállalta a katolikus Csíkban református voltát, nagyapja Takács Károly a Csíkszeredai Református Egyházközség lelkipásztora volt, innen jön a vallásos kötődése. Talpig úriember, amely embertípusból már egyre kevesebben vannak. Csendes, nyugodt, konfliktuskerülő ember. A helyi református egyházban több mint másfél évtizede főgondnoki tisztséget tölt be. Székelységére, magyarságára egyaránt büszke. Idős korára is megőrizte szellemi frissességét, érdeklődését, nyomon követi az országban, világban folyó eseményeket.
Takács István nyugalmazott mérnök, jégkorongozó részére sportolói pályafutása, valamint a csíkszeredai református egyházi közösség érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Dr. Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke, Magyarország augusztus 20-i állami ünnepe alkalmából, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozza.
Erdély.ma,

Huszárakadémia Bálványosfürdőn
Az előző négy, Hargita megyében megtartott Huszárakadémia után a hét végén második alkalommal került sor az erdélyi katonai hagyományőrzők elméleti képzésére Háromszéken, Bálványosfürdőn. Szombaton és vasárnap mintegy százötven huszár, gyalogos és huszárjelölt, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége vett részt a sorrendben immár hatodik találkozón.
Az idei Huszárakadémiára Budapestről, Szegedről, Debrecenből, Kaposvárról, Marosvásárhelyről, Gyulafehérvárról, Biharból, Gyergyóból, Csíkból, a Kászonokból, Erdőszentgyörgyről, Havadról, Székelyudvarhelyről, Székelyderzsről, Szentegyházáról, Uzonból, Gidófalváról, Árkosról és Kőröspatakról érkeztek hagyományőrző huszárok és előadók. Az utóbbi három települést a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület képviselte, és természetesen jelen voltak a torjai huszárok is. Szombaton a Vár Panzióban a huszársággal és a lóval kapcsolatos szakmai előadásokat tartottak zömében magyarországi történészek és hadtörténészek. Tegnap reggel a Bethlen Gergely Mátyás-huszárezredes életéről szóló előadást követően a résztvevők Altorjára utaztak, ahol a felvonulás után zsúfolásig telt templomban a Hatos Mihály plébános által celebrált ünnepi szentmisén vettek részt. A szentmiseáldozat bemutatása után Daragus Attila, a község polgármestere elmondta: jövőre emlékjelt állítanak az itt megtartott Huszárakadémiák tiszteletére. Himnuszaink közös eléneklése után a templomkertben a huszárok együtt dalolták el a Gábor Áron rézágyúja című negyvennyolcas dalt, majd az Árpád-szoborhoz vonultak, ahol Vass László szegedi hagyományőrző alezredes felolvasta a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség előléptetési parancsát. Többek között őrnaggyá léptették elő Kádár Lászlót, alezredessé Miholcsa Józsefet, főhadnaggyá Hatos Mihály tábori lelkészt, századossá Jakab Kevendet és Kövér Györgyöt, hadnaggyá Bodoki Bélát. Erdély egyetlen Árpád-szobra előtt a résztvevők alapi kiképzést is kaptak, a huszárok imádságos szertartását sajátították el. Altorjáról a hagyományőrzők visszamentek Bálványosra, ahol Csontos János hagyományőrző huszár főhadnagy, a debreceni II. Honvéd Huszárezred vezetője Bem apóról és a tervezett Bem-emléktúráról tartott előadást. Székely Tibor hagyományőrző dandártábornok a vezérkari gyűlést követően bezárta a hatodik Huszárakadémiát.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Orvoskongresszus Székelyudvarhelyen
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben 23. tudományos ülésszakát Székelyudvarhelyen rendezte meg.
E város már harmadszor gazdája az erdélyi magyar orvosok seregszemléjének, 1991-ben az első és 2000-ben a tizedik kongresszust is itt tartották. Április 11-én a továbbképző előadásokra került sor, délután pedig a Művelődési Ház nagytermében az ünnepélyes megnyitóra. Ezen Bunta Levente polgármester a székely anyaváros nevében köszöntötte Erdély magyar orvosait, gyógyszerészeit, valamint a határon túlról érkezetteket. Lukács Antal, a helyi kórház igazgatója, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Andrészek Csaba, a helyi szervezőbizottság elnöke, valamint Egyed-Zsigmond Imre professzor, szakosztályi elnök mondott üdvözlőbeszédet. Első alkalommal osztották ki a tavaly alapított Csőgör Lajos-díjat, mely az orvosi egyetem első rektorára emlékeztet, s az egyetemszervezésben érdemeket szerzett oktatónak jár ki. A díjat Szabó Béla nőgyógyász professzornak ítélték oda, aki a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés legkövetkezetesebb harcosa volt az elmúlt években. Szilágyi Tibor olvasta fel méltatását. A Lencsés György-díjat az idén Kata Mihály szegedi gyógyszerész, egyetemi tanár kapta a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés támogatásáért. Kopp Elemér-díjjal két kutatásban kitűnt diáklányt jutalmaztak.
A következő két napon sor került négy plenáris előadásra, s 16 szekcióban 159 dolgozatot illetve posztert mutattak be. A 650 résztvevőből 66 volt külföldi, majdnem mind Magyarországról jöttek, mindegyik ottani orvosi egyetem több tanárral is képviseltette magát. Különösen a fül-orr-gégészeti szekcióra érkeztek sokan, ennek szinte minden magyar tanára jelen volt. Az ülésszervező, Szentannai Dénes helybéli főorvos Töredékek a fül-orr-gégészet történetéről Erdélyben című előadása részletesen ismertette az első, Kolozsvárt 1916-ban Gyergyay Árpád professzor által megnyitott szakklinika történetét is. Az Infektológia–immunológia–labordiagnosztika szekció üléselnöke Bódizs György kolozsvári főorvos volt. Az Orvos- és gyógyszerésztörténelmi szekcióban Gaal György a Házsongárdi temető két világháború közötti orvossírjairól tartott előadást, Korcsog Mátyás kolozsvári nyugalmazott gyógyszerész pedig a Nivea-termékek történetét ismertette.
Az ünnepélyes megnyitó előtt a résztvevők a Szent Miklós-plébániatemplomban meghallgathatták a Szentegyházi Gyermekfilharmónia sikeres koncertjét. A zárókirándulást Székelyderzsre rendezték, ahol az UNESCO-Világörökség részét képező műemlék templomban unitárius istentiszteletre, majd a híres freskók ismertetésére került sor. A helybéli művelődési házban népi zenészek muzsikája mellett gulyásparti zárta a rendezvényt.
G. Gy.
Szabadság (Kolozsvár).

Parádés volt a színjátszó fesztivál
Népes tömeg, szülők, nagymamák és nagytaták várták a színjátszó csoportokat szombaton a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Házban: az Udvarhelyi Fiatal Fórum és a Székelyföldi Legendárium rendezte tizenkettedik Amatőr Színjátszó Fesztivál legendázó kis fellépői elsöprő sikert arattak.
Összesen kilenc színjátszó csoport jelentkezett a már hagyományos udvarhelyi fesztiválra, a helybéliek mellett Oroszhegyről, Székelyderzsről, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Máréfalváról, Zetelakáról és Székelyszáldobosról. Az ismert székelyföldi legendák egyedi feldolgozásait láthatta a nagyérdemű: a Móra Ferenc Általános Iskola Dömdödöm elnevezésű színjátszó csoportja bábokkal mutatta be a Firtos és a Likaskő legendáját, a parajdi Rapsonné unokái Áprily Lajos Mese a vár alatt című verses meséjét vitték színre, de megelevenedett a színpadon a Szent György-legenda és Csihán királyfiú is, illetve megtudtuk, hogyan kapta egy szál dobosáról nevét Székelyszáldobos. A közönség sokat és nagyokat nevetett, a színpadon pedig valódi színészi tehetségek is bemutatkoztak. A szünetben fagylaltkóstolás volt: a küküllőkeményfalvi Aticream Rt. Zete kedvence nevű legendás jégkrémét osztogatták a szervezők kicsiknek és nagyoknak.
Az eredményhirdetést megelőzően a Tóth Árpád színművész, rendező, Kudelász Nóbel, a Székelyföldi Legendárium kötet szerkesztője, Szűcs-Olcsváry Gellért, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színésze és a Székelyföldi Legendárium animációs film főhősének hangját kölcsönző Baricz Gergő alkotta zsűri értékelte a fellépéseket, illetve szakmai tanácsokkal látta el az ifjú színészpalántákat. A legjobb legendafeldolgozásnak a székelyszáldobosi Bikficek Egy szál dobos című előadása bizonyult, a legjobb díszletért járó díjat a Csiribiri Társulat kapta, a legjobb jelmezek Rapsonné unokáié voltak, a legjobb csoportos alakítást a marosvásárhelyi K. O. Média, míg a legjobb egyéni alakítást, a vásárhelyi csapat tagja, Köble Nóra nyújtotta. A zsűri különdíjakat is osztott: a legeredetibb szöveg elismerést a ZetEmberkék nyerték, valamint különdíjban részesült nagyszerű bábelőadásáért a Dömdödöm bábcsoport is, illetve a Székelyföldi Legendárium jóvoltából minden részt vevő csoport legendatérképet kapott ajándékba.
Kovács Eszter
szekelyhon.ro

„Útlevéllel” a templomokba
Megnyitja a turisták előtt a szász erődtemplomokat az evangélikus egyház, amely ezzel a több mint 180 műemlék értékmentésére törekszik.
Carmen Schuster, a turisztikai projekt menedzsere sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az érdeklődők 50 lejért úgynevezett útlevelet, azaz bérletet válthatnak, amellyel év végéig 24 erődtemplomba látogathatnak el. Mint rámutatott: a kezdeményezők a továbbiakban fokozatosan bővítik a programba bekapcsolódó templomok számát, így a turisták rövid időn belül újabb építményekbe látogathatnak el a bérlettel.
„Elsődleges célunk, hogy a projektbe mindegyik erdélyi evangélikus közösség bekapcsolódjon, és megnyissa az erődtemplomok kapuit az érdeklődők előtt. Ezek a templomok Erdély épített örökségének egyik legfontosabb, legkülönlegesebb darabjai, amelyek az ország minden régiójából, de külföldről is turistákat vonzanak, így gazdaságilag is hozzájárulhatnak az érintett települések fejlődéséhez" – idézi az Agerpres hírügynökség Carmen Schustert. Az illetékes hangsúlyozta: reményeik szerint az idei tesztidőszak alatt a Brassó, Szeben és Maros megyei és helyi önkormányzatok is bekapcsolódnak majd a programba, ahol az erődtemplomok zöme található, számukra minden szükséges támogatást megadnak a kezdeményezők.
A 12. és a 16. század között, román, illetve gótikus stílusban épült 180 erdélyi szász erődtemplom értéke felbecsülhetetlen, az építmények többségét azonban az összeomlás fenyegeti. A rendszerváltás után a mintegy 250 ezer lelkes szász közösség 95 százaléka telepedett ki főként Németországba, így az építmények az elhagyatottság és a vandalizmus miatt rendkívül megrongálódtak. Jelenleg 18 erődtemplomban zajlanak felújítási munkálatok, amelyeket európai uniós alapokból finanszíroznak.
A szász templomok közül a brassói Fekete templom a leglátogatottabb, a műemléket tavaly 200 ezer turista kereste fel. Prázsmár, Szászkézd, Szászfehéregyháza, Nagybaromlak, Kelnek evangélikus és Székelyderzs temploma a világörökség részeként szintén számos turistát vonz, azonban hatékonyabb népszerűsítéssel nagyobb látogatottságot lehetne elérni, mutatott rá a projektvezető. Elmondta, a Királyföldön jelenleg Szászhermány, Prázsmár és Brassó rendelkezik a turisták fogadására alkalmas infrastruktúrával, de a projekt révén ezt idővel a térség valamennyi erődtemploma környékén megoldják. Az idénre érvényes 700 bérlet a brassói Fekete templomban, valamint a prázsmári és szászhermányi erődítményekben igényelhető, az „útlevél" 50 lejes ellenértékét a projekt működtetésére fordítják.
Krónika (Kolozsvár)

Népszámlálás: a hargitaiak 85 százaléka magyar
A 2011-es népszámlálás és lakásösszeírás hivatalos adatai szerint Hargita megye lakossága 310 867 fő volt a cenzus időszakában. A magyarság számaránya 85,21 százalék, a románságé pedig 12,96%.
Hargita megyében 310 ezren laknak, 42,6 százalékuk városon
Bemutatták pénteken a 2011-es népszámlálás hivatalos Hargita megyei adatait. Mint kiderült, a két évvel ezelőtt közölt részeredményekkel ellentétben nem 304 765-en laknak a megyében, hanem 6102 személlyel többen. Abos Maria Elena, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal vezetője szerint abból adódik a különbség, hogy az Európai Unió által előírt módszer alapján zajlott a tavalyelőtti összeírás, így nemcsak a számlálóbiztosok által összegyűjtött adatokra támaszkodtak, hanem egyéb, hivatalos regiszterekben összesített adatokat is felhasználtak. Az alább közölt adatok véglegesnek – és hivatalosnak – tekinthetők, és a 2011. október 20-ai helyzetet tükrözik.
Legnépesebb települések
A népszámlálás időszakában Hargita megye lakossága 310 867 főt számlált, közülük 157 295 (50,6 százalék) volt nő. A 2002-es népszámláláshoz képest a megye lakossága 15 355-tel csökkent. A legnépesebb települések: Csíkszereda (38 966 fő), Székelyudvarhely (34 257), Gyergyószentmiklós (18 377). A községek tekintetében a legtöbben Parajdon (6502), Gyergyóremetén (6165), Korondon (6135), Csíkszentdomokoson (6110), a legkevesebben pedig Székelyderzsen (1036) és Kányádon (1193) laknak. A hargitaiak 42,6 százalék városokban él.
Öregedő lakosság
Korcsoportonkénti eloszlás szerint a megye lakosságának 17,07 százaléka 0-14 év közötti, 12,24 százaléka 15-24 éves, 55,28 százaléka 25 és 64 év közötti, 15,41 százaléka pedig betöltötte 65. életévét. A teljes lakosság 1,24 százaléka 85 évnél idősebb. Összehasonlítva a rendszerváltozást követő első, 1992-es összeírás adataival, kitűnik, hogy drasztikusan öregszik a lakosság: 1992-ben a lakosság 37,4%-a volt 24-55 év között, 2001-ben pedig már 42,5%-a. A 75. életévüket betöltők számaránya a következőképpen alakult: 1992-ben 4,36%, 2011-ben pedig 6,42%.
Nemzetiség, anyanyelv, vallás
Mivel a 2011-es összeíráson a nemzetiségről, a felekezeti hovatartozásról és az anyanyelvről nem volt kötelező nyilatkozni, ezért csak azok adatait összesítették, akik válaszoltak az összeírók által feltett három kérdésre.
A nemzetiségi kérdésre 302 435-en válaszoltak, közülük 85,21% magyarnak (257 707), 12,96% románnak (39 196), 1,76% (5326) pedig cigánynak vallotta magát. A 2002-es cenzushoz képest növekedett a roma lakosság aránya (1,18%-ról 1,76%-ra), csökkent viszont a románok számaránya (14,06%-ról 12,96%-ra).
Az anyanyelvre vonatkozó kérdésre 302 448-an válaszoltak, közülük 86,43%-a magyar, 13,15%-a román anyanyelvűnek vallotta magát. A felekezeti hovatartozásról szóló kérdésre 302 144-en válaszoltak: 66,41% római katolikus, 12,71% református, 6,96% unitárius, 12,47 %ortodox, 0,57% Jehova tanúja, 0,27% baptista, 0,19% pünkösdista.
Oktatási szint, külföldön tartózkodás
Hargita megyében 3228 személy írástudatlan. A teljes lakosság 43,94 százaláka alapfokú képzésben részesült, 46,45 százalékának középszintű képesítése van, 9,61 százaléka pedig egyetemet végzett.
3445 olyan személyről tudnak, aki a népszámlálás időpontjában legalább egy esztendeje külföldön tartózkodott.
Kozán István
Székelyhon.ro