"Magyar és dán tisztekből álló ellenőrző bizottság tartózkodik dec. 3-6. között az ország északnyugati régiójában. Dec. 5-én Nagyváradon a katonai helyőrség, a csendőrség, a tűzoltóság és a határrendészet vezetői ismertették a bizottsággal leggyakoribb küldetéseiket, és beszámoltak az alakulatokon belüli átszervezésekről is. Ezt követően az ellenőrző testület tagjai helikopteren terepszemlét tartottak a Nagyvárad-Szilágysomlyó-Nagybánya-Szatmárnémeti-Margitta útvonalon, dec. 6-án pedig a nagyváradi gépesített gyalogsági dandár egyik alegységét látogatják meg. Az ellenőrzési akció a román és a magyar hadsereg közötti bizalmat hivatott erősíteni. /Cs. P.: A bizalmat erősítik. Magyar honvédek körútja a Partiumban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Dec. 6-án nyílik Szatmárnémetiben, a Dacia Szálló előcsarnokában Podolyák Vilmos /sz. 1943/ festőművész egyéni tárlata. /Podolyák Vilmos tárlata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./"

"Amatőrként is lehet bábelőadásokat összehozni, de bábszínházat fenntartani csak profi szinten érdemes - szögezte le Szilágyi Regina, a Brighella Bábszínház lelkes vezetője (aki a kolozsvári színművészeti főiskolán végzett, dramaturgia szakon). A Brighella Bábszínház a Marco Kulturális Alapítvány keretén belül alakult, 1998-ban, és a bábjátszás "nagyasszonya", a kolozsvári Kovács Ildikó készítette fel a csapatot. Az első Erdélyi Magyar Bábfesztiválon már ismert együttesként léptek fel. Részt vettek az erdélyi Bábos Céh megalapításában, amelyben 7 csoport van még. Ezt követte egy nagy előrelépés: a 2000-2001-es színiévadban az akkori társulatigazgató, Parászka Miklós "befogadta" a bábosokat, és így a színház kötelékében dolgozhattak tovább. Majdnem minden erdélyi színház keretében működik profi bábszínház. Szatmárnémetiben ez egyetlen évadig tartott. Miután a színház a megyei tanács hatáskörébe került, a keretet szűkíteni kellett, és a bábosokat leépítették. Ismét fizetés nélkül maradtak. Talaj nincs a lábuk alatt, de megvan a bábszínház, az alapítvány támogatása, folyamatosan pályáznak. A társulat arra vár, hogy a színház ismét befogadja tagjait. /(benedek): Kiemelt helyet érdemelnének, ám a perifériára szorulnak. Brighella Bábszínház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./"

"Feltételekhez kötötte az RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a kongresszusi részvételét az elmúlt hét végén Szentegyházán megtartott ülésén. Eldöntötték, dec. 13-ig várnak válaszra az RMDSZ vezetősége részéről. Katona Ádám, az EMK elnöke közölte a feltételeket: a kongreszszus napirendjére vegyék fel a Csapó József volt szenátor által korábban felvetett háromszintű autonómia kérdését. A platform második feltétele: a képviselők, szenátorok-, önkormányzati vezetők, kormányzati tisztségviselők jelölési folyamatának bővítéséről is legyen szó Szatmárnémetiben. A harmadik feltétel: titkos és belső választások pontos időpontjának kitűzése. A negyedik: Markó Béla szövetségi elnök jelentse ki: nincs szándékában szűkíteni a tiszteletbeli elnök alapszabályzatba foglalt hatáskörét. /Rédai Attila: Négypontos követelés az RMDSZ vezetőségéhez. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Dec. 8-án Szatmárnémetiben átadták az erdélyi irodalmi díjakat, melyek az erdélyi magyar irodalom ez évi legjobb alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Mózes Attila kapta életművéért és az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket című prózakötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Farkas Wellmann Éva kapta Itten ma donna választ című verskötetéért (szintén az Erdélyi Híradó kiadásában). Az egyenként 500 euró értékű Irodalmi Jelen-díjakat Bogdán László Drakula megjelenik (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) és A szoros délben (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda) köteteire, valamint Szálinger Balázs az Első Pesti vérkabaré (Palatinus Kiadó, Budapest) kötetére kapta. A 300 euró értékű Irodalomtudományi Díjat Fried István kapta Irodalomtörténések Transsylvániában (Erdélyi Híradó) tanulmánykötetéért. Az okleveleket és díjakat Fodor Sándor, az E-MIL elnöke adta át. /Mózes Attila kapta a fődíjat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Dec. 7-8-án tizenharmadszor rendezték meg Szatmárnémetiben a Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt. A dr. Kötő József elnök vezette zsűrinek nem volt könnyű dolga. A Kárpát-medencei verseny első díját a Maros megyei Demeter Zoltán nyerte el. A díjakat az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvjutalmai egészítették ki. Minden versenyzőt díjazott ezen kívül a Magyarok Világszövetsége, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság. /Báthory Éva: A XIII. Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./"

"A Szatmárnémeti Szent István Kör és a Szamoskrassói Református Egyházközség ebben az évben is megtartotta a már hagyományossá vált Bem-emlékünnepséget. A rendezvény dec. 7-én kezdődött a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét, ahol dr. Bona Gábor ezredes, hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója Bem József, Kossuth Lajos tábornoka címmel tartott történelmi előadást. Másnap, vasárnap, Szamoskrassó református templomában Sipos Miklós esperes, szamoskrassói lelkész hirdetett igét. Szamoskrassón a Szent István Kör segítségével az egykori Darvai-kúriában berendezték a Bem-szobát és a Szamosháti Néprajzi Múzeumot. /E. Gy.: Bem tábornokra emlékeztek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./"

"A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dec. 7-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban megemlékező szentmise volt dr. Scheffler János püspök vértanú halálának 50. évfordulója alkalmából. Scheffler püspököt /sz. Kálmánd, 1887. okt. 29./ a kommunista hatóságok 1950 májusában szállították kényszerlakhelyre Kőrösbányára, mert visszautasította, hogy vezetője legyen a román hatóságok által ösztönzött, Rómától független "hazafias" katolikus egyháznak. majd 1952 márciusában a zsilavai börtönbe zárták, ahol 1952. dec. 6-án meghalt. A Szatmári Egyházmegye a kommunista diktatúra végén, 1990-ben indította el a boldoggáavatási eljárást, amely Rómában már végső fázisához érkezett. Huszonöt tanút hallgattak meg, összegyűjtötték a vértanú püspök életére és tevékenységére vonatkozó adatokat. A mintegy 500 oldalas dokumentumot - amely a jelölt életéről valló tanúk nyilatkozatai mellett dr. Scheffler János kritikai életrajzát, nyomtatásban megjelent műveinek listáját is tartalmazza - 1996-ban adták át a Vatikán Szenttéavatási Kongregációjának - egyidőben a Márton Áron püspök boldoggá avatását kezdeményező előzetes vizsgálati anyagokkal. A dokumentumokat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Reizer Pál szatmárnémeti püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, valamint Szőke János páter, a két ügy posztulátora adta át a vatikáni illetékeseknek. /Scheffler püspök emlékére. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 13./"

"Bordy Margit festményeinek kiállítását rendezte meg a Szent-Györgyi Albert Társaság Szatmárnémetiben, a Filharmónia előcsarnokában. A képek címe is sokatmondó: Honvágy, A teher, Kifosztottan, Hazatérés, Rejtelmek, Időemésztő. /Lészai Bordy Margit kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Megjelent Dr. Tempfli Imre: Sárból és napsugárból, Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892-1966 /METEM Kiadó, Budapest/ című könyve. A munka Pakocs Károly szatmári püspöki helynök életrajzának kereteit felhasználva a romániai római katolikus egyház történetével foglalkozik a 20. század elejétől kezdve egészen 1966-ig. Az olvasó megismerheti az erdélyi békepapi mozgalom történetét, a hierarchia (püspökök, helyettes és titkos ordináriusok) elkeseredett védekezését az eszközeiben nem válogató kommunista államapparátus különböző egyházellenes intézkedései ellen, a papság és szerzetesség ellenállását, a hívek hűségét az ún. "joghatósági vita" ideje alatt, amikor az állami hatóságok rájuk akartak kényszeríteni egy "állambarát" hierarchiát, és beleolvashat azokba a titkos dokumentumokba, amelyekben egyházi személyek a több mint kaotikus helyzet megoldását kérték a Szentatyától. Felvetődik a kérdés: hű maradt-e egyházához a szatmári vértanú püspök, dr. Scheffler János vikáriusa, a nagynevű költő, akit háromszor csuktak le, sőt a végén agyonvertek a kommunista pribékek? Napvilágot látott a 2003-as Szatmári Római Katolikus Évkönyv. A kiadvány összefoglalja a 2002-es év eseményeit, ugyanakkor a jövő évre is kitekint, bemutatja a különböző egyházmegyei intézmények működését, ismerteti az egyházmegye történelmi múltját. /E. Gy.: Új könyvek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./"

"Negyedik alkalommal rendezett találkozót Szatmárnémeti civil szervezetei számára a Non Profit Szervezetek Forrásközpontja, a CREST. A tanácskozás célja az volt, hogy jobban összehangolják tevékenységüket. A dr. Héjja Botond által vezetett CREST olyan eredményes együttműködést szeretne kialakítani a legtöbb szervezettel, mint amilyent a katolikus egyház segélyszervezetével, a Caritas-szal vagy az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, az EKÉ-vel sikerült létrehozniuk az utóbbi években. /Civilszervezetek összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ "

"A Szatmárnémetiben és Szamoskrassón megrendezett Bem-napokon előadóként vett részt dr. Bona Gábor magyarországi hadtörténész, akit foglalkozásáról kérdezett az újságíró. Bona Gábor 1973-ban végzett az akkori debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Harminc éve foglalkozik a XIX. századi magyar és egyetemes hadtörténelemmel, elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmével. Erről jelent meg két nagy összefoglalása és öt egyéb könyve a szabadságharc tisztikaráról, melyekben a honvédsereg tizenegyezer tisztjének az életrajza olvasható. Még vannak hiányosságok, de ezeket pótolni lehet. Szatmárnémetiben olyan anyagokhoz jutott, amelyek felhasználásával kiegészítheti saját kutatásait. Régen bizonyos tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoztak, ezek mind katonai helyek voltak. 1986-ban Bona lett a Történelmi Közlemények főszerkesztője, ami azt jelentette, hogy őrnagyként felvették a hadseregbe. Később egy időre intézményük bécsi levéltárának lett a vezetője 1987-1992 között, majd a Hadtörténeti Intézet igazgatójaként (ez egy tudományos kutatóintézet, ahol közel húsz ember dolgozott). 1992-ben mint katona, nyugállományba került, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa maradt, ez évtől tanít Debrecenben, az egyetemen. Óraadóként eddig is tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és most várja a professzori kinevezését Miskolcra. /Elek György: "Szatmárnémetiben is vannak olyan történészek, akiktől érdemes tanulni". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./"

"Szatmárnémetiben a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör dec. 19-én karácsonyi irodalmi estet szervezett, melyen a helyi Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai szerepeltek. /(anikó): Ünnepi hangulatteremtő irodalmi est. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 21./"

"Életének hetvenharmadik esztendejében elhunyt Ács Alajos színművész /Braila, 1930. júl. 28. - Szatmárnémeti, 2002. dec. 26./, az elmúlt öt évtized erdélyi magyar színjátszásának meghatározó alakja. 1956-tól Szatmárnémetiben játszott, 1969-től tíz éven át a szatmárnémeti színház igazgatója volt. Pályája során több mint száz főszerepet játszott. Az összmagyar színjátszás és kultúra érdekében kifejtett munkásságát 1995-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével tüntették ki, de megkapta az EMKE Kovács György-díját és a Harag György-emlékplakettet is. 2000-ben Szatmárnémeti város díszpolgárává avatta. Ács Alajostól a Szatmárnémeti Északi Színház előcsarnokában felállított ravatalnál vehetnek végső búcsút tisztelői, innen kísérhetik utolsó útjára. /Elhunyt Ács Alajos. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./"

"Jan. 3-án Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium adott otthont a tavaly beindult, négy ország részvételével zajló környezetvédelmi együttműködés idei első konferenciájának. A mostani összejövetelre Vásárosnaményból két középiskolából, Nagykapusból (Szlovákia) és Beregszászról (Ukrajna) pedig egy-egy tanintézetből érkeztek diákok, ezenkívül a Kölcsey Ferenc Főgimnázium csapata mellett részt vett még a szatmárnémeti Gazdasági Iskolacsoport csapata is. /(anikó): Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés négy ország diákjainak részvételével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 7./"

"Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./"

"A téli szünet után ismét megkezdi működését a szatmárnémeti MADISZ szervezésében az ifjúsági és gyermektáncház. A táncoktatást Nagy Orbán színművész, a Harag György Társulat színésze, a Hargita Állami Népi Együttes egykori tagja vezeti, a népdalokat pedig Csipő Enikő tanárnő tanítja be. /cl: Szatmárnémeti MADISZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./"

"A doni csatáról, a 2. magyar hadsereg majdnem teljesen megsemmisüléséről több visszaemlékezés jelent meg. Gellért Sándor (1916-1988) "A magyarok háborúja" címen állított emléket az elesetteknek. Vitéz Jankovic Lőrinc (1907-1992) századparancsnok is hazajött a Dontól huszár zászlóalja legényeivel. A visszaúton a lovakat a németek elvették, vagy elpusztultak. Ekkor legényeivel nyírfaágból sítalpakat csináltatott, s azon hatoltak át a hómezőkön. A "síszázad" csodálatos meneküléséről Horváth Miklós: "A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál" (Bp. Hadtörténeti Intézet 1959) c. könyvében lehet olvasni. 1972-ben jelent meg Nemeskürty István könyve "Requiem egy hadseregért" címmel. A nyolcvanas években vetítette a Magyar Televízió a "Krónika - végjáték a Donnál" c. sorozatot. Gellért Sándor is szerepelt benne. 1996 nyarán, az oroszországi pravoszláv egyház közreműködésével gyászszertartást tartottak a Don mentén elpusztult honvédek emlékére. Szatmárnémetiben 1997. nov. 2-án tartották a Németi templomban az első megemlékezést. Újsághirdetést adtak fel, hogy jelentkezzen, ha van még életben lévő személy, aki megjárta honvédként a Don-kanyart. Ekkor jelent meg Garda József (1917-2000) nyugdíjas főkönyvelő. A fronton töltött napjaira olyan élénken emlékezett, hogy kérték, írja le. Könyvét 1999-ben adta ki a Püski Kiadó: "Kint voltam a Donnál" címmel. A Németi templom kertjében márvány emlékmű emlékeztet a világháború hős honvédjeire, akik harcoltak, fogságba estek, szenvedtek azokban a nehéz években. /Ábrám Lídia: Szatmáriak a Donnál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 10./"

"A doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség, az RMDSZ szatmári szervezete, a MIK és a Szent István Kör ünnepségsorozattal emlékezik meg a hősi halottakról és a túlélőkről. A rendezvénysorozat jan. 11-én a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét. A résztvevőket köszöntötte Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, majd az RMDSZ szatmári szervezete nevében Kereskényi Sándor szenátor emlékezett meg az eseményekről. Jan. 25-én köszöntik a Don-kanyar veteránjait, azok számára évfordulós emlékplaketteket adnak át, ez alkalommal kerül sor a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör Gellért Sándor műsorára is. Febr. 2-án a Németi Templomban koszorúzási ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartanak. Több községben a vidéken élő veteránok számára a helyi önkormányzatok és egyházak és adnak át emlékplaketteket, és köszöntik őket falujuk templomában. /Megemlékezés a doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./"

"Bukaresten a bírósága febr. 10-re halasztotta a Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen kezdeményezett per fellebbezésének tárgyalását. A bíróság alapfokon elutasította Tőkés László beadványát, amelyben a tiszteltbeli elnök kérte, hogy minősítsék törvénytelenné a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) összetételét, és érvénytelenítsék az SZKT-nak a Szatmárnémetiben január 31. és február 2. között megtartandó VII. RMDSZ Kongresszus összehívására vonatkozó határozatát. Az RMDSZ sajtóközleménye szerint sem a felperes, sem az ügyvédje nem jelentek meg a fővárosi törvényszéken. A taláros testület elfogadta Frunda György - az RMDSZ ügyvédje - által írásban benyújtott védekezését, és az ügyet febr. 10-re napolta el. Ezzel kapcsolatban a felperes ügyvédje, Kincses Előd kijelentette: a tárgyaláson megjelent, ahol közölték vele, hogy az RMDSZ ügyvédje, Frunda György kérésére 13.30-ra helyezték át az ügy tárgyalását. Ezt tudomásul véve Tőkés László ügyvédje elhagyta a bíróság épületét, majd visszatért a kitűzött időpontra. Ekkor viszont az elnöklő bíró közölte Kincses Előddel, hogy időközben a bíróságon megjelent Asztalos Csaba Ferenc, az RMDSZ jogtanácsosa, és a bíró szóhasználata szerint "nyomás alá helyezve a törvényszéket", kérte, hogy ne várják meg a 13.30-as tárgyalási időpontot, így - Kincses Előd véleménye szerint - törvénytelenül döntöttek a per elhalasztásáról. A felperes ügyvédje hozzáfűzte: a kitűzött dátumra a kérdés okafogyottá válik, hiszen Tőkés László keresete a január 31-február 3. között tartandó RMDSZ kongresszus illegitimitásáról szól. /(köllő): Halasztás a Tőkés-RMDSZ perben. Kincses szerint törvénytelen a döntés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"Beérkeztek az alapszabály- és a programmódosítási javaslatok az RMDSZ szakbizottságaihozA két bizottság állásfoglalásával kapcsolatos javaslatokat az RMDSZ VII., Szatmárnémetiben tartandó kongresszusa elé terjesztik. Az alapszabály- és programmódosítással megbízott testületek által készített tervezeteket a Szövetségi Képviselők Tanácsa jan. 18-i ülésén vitatja meg. Igen színvonalas és tartalmas módosító javaslatok érkeztek be a programmódosító bizottsághoz - jelezte Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, a programmódosító bizottság társelnöke. Az alapszabály-módosító bizottság a beérkezett javaslatok mintegy felét felterjeszti majd elfogadásra a kongresszusnak , tájékozatott Márton Árpád, a bizottság társelnöke. A bizottság magáévá tette azt a javaslatot, hogy az Operatív Tanács tagjainak száma 9-ről 11-re nő, a Reform Tömörülésnek azon javaslatával szemben, mely szerint a testület teljesen megszűnne. - Az autonómia kérdése fontos helyet foglal el az RMDSZ programjában, annak ellenére, hogy a Reform Tömörülés úgy véli: a jelenlegi vezetőség lemondott az autonómia kivívásáról - fejtette ki Varga Attila. /Erdei Róbert, Salamon Márton László: Több száz módosítójavaslatot iktattak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./"

"Elképzelhető, hogy román-magyar miniszterelnöki találkozó lesz a hónap végén Szatmárnémetiben, az RMDSZ kongresszusának alkalmából - közölte Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke. A kongresszussal egyidőben, febr. 1-jén tartja közgyűlését Szatmárnémetiben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke leszögezte, hogy a közgyűlés napirendjén csupán egy kérdés megvitatása szerepel, éspedig a református egyház missziói és nemzetpolitikai szolgálatának témaköre Ez rendkívüli ülés. Tőkés László a kongresszuson való részvételét egyrészt attól teszi függővé, hogy miképpen dől el a jan. 27-re időzített újabb tárgyalás az általa az RMDSZ ellen indított perben, másrészt pedig, hogy érkezik-e válasz a szövetség vezetőségétől arra, hogy párbeszédet folytassanak a felmerülő vitás kérdésekről. Tőkés László elmondta: ügyvédjének, Kincses Elődnek sikerült előrehoznia az alperes ügyvédje, Frunda György szenátor által törvénytelenül kieszközölt febr. 10-i halasztást jan. 27-re. Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a szövetség meghívót küldött a kongresszusra mindkét miniszterelnöknek. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfőtől egyaránt azt a választ kapták, hogy amennyiben hivatali elfoglaltságuk lehetővé teszi, élnek a meghívással. /P. A. M.: Egyházkerületi közgyűlés is Szatmárnémetiben. Román-magyar miniszterelnöki találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Tőkés László püspök jan. 15-én részt vett a Szatmári Református Egyházmegye Kálvineumban megtartott közigazgatási értekezletén, a február elsején, Szatmárnémetiben, Láncos-templomban megtartandó egyházkerületi közgyűlés előkészítésről volt szó. A püspök elmondta, rendkívüli közgyűlésről van szó, amelynek témája az egyház missziós és népszolgálata, nemzetpolitikai szolgálata lesz. Nem akar ellenkongresszus lenni. - A híradások arról szóltak, hogy január tizenharmadikán nem jelent meg a tárgyaláson, és hogy a következő tárgyalás időpontja február tizedike, közölte az újságíró, Fodor István. Ez hazugság, reagált Tőkés László. Frunda György szenátor és Tőkés László is írásban kérte, hogy a tárgyalást reggel nyolc helyett déli egy órára tűzzék ki, és a kérésnek helyt adott a bíróság. Az RMDSZ váratlan közbeavatkozására, Asztalos Csaba elnöki tanácsos közbenjárására, a kitűzött időpont előtt mégis napirendre tűzték az ügyet, és megállapították, hogy Tőkés László nincs jelen, és ezzel az ürüggyel febr. 10-ére halasztották a tárgyalást. Az igazság ezzel szemben az, hogy ügyvédem jelen volt, de tartottuk magunkat az egy órai időponthoz. Végül Kincses Előd ügyvéd elérte a törvényszék illetékeseinél, hogy a dátumot jan. 26-áre hozzák előre, mert becsapás áldozatai lettek. Arra kérdésre, hogy jelen lesz-e a kongresszuson, jelezte, eddig Markó Béla nem válaszolt levél útján előadott kérésére, hogy a vitás kérdéseket párbeszéd útján rendezzék. Nem akar szakadást, szögezte le. "Azonban ha az egységnek a törvénytelenség, a hazugság és a belső pluralizmus feladása az ára, akkor egy ilyen egységbe nem mehetek bele." /Fodor István: Tőkés László: Az egyházkerületi közgyűlést nem a kongresszus ellenében szervezik, de az időpontok egybeesése nem véletlen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./"

"Székelyföldi körúton van Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke. Kifejtette, hogy Székelyföldön egypártrendszer van. Amennyiben az RMDSZ Szatmárnémetiben /a kongresszuson/ nem írja ki a belső választásokat és akkor valószínűleg Székelyföldön alternatív szerveződés fog felépülni. A Reform Tömörülés eldöntötte, hogy nem vesz részt politikai platformként a kongresszuson. Másrészt viszont, szögezte le, "felelősséggel tartozunk annak a közösségnek, mely minket felruházott ezekkel a tisztségekkel. Engem például több mint húszezer bánsági magyar ember küldött a parlamentbe." /Szondy Zoltán: beszélgetés a Reform Tömörülés elnökével. "Egypártrendszer van a Székelyföldön". = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16."

"Jan. 18-án Szatmárnémetiben, a Kálvineumban mutatják be Gúzs Imre "A történelem szélverésében" című könyvét. A dokumentumriportokat tartalmazó kötet az 1949-ben, Szatmárudvariban történt mészárlásról szól. /(fi): Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./"

"Szatmárnémetiben ősszel több olyan tanuló ment vissza magyar osztályba, aki korábban pár évig románul tanult. Ugyanakkor többek között Hiripen, Nagymajtényban és Érendréden immár csak román V-VIII. osztály működik. Amennyiben a szülők kérik, s a minimális létszám is összejön, úgy indulhat magyar osztály. /Még javulhatna az anyanyelvi oktatás pozíciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "

"Szatmárnémetiben az RMDSZ-en belül megalakult Polgári Szárny az elmúlt hónapokban több száz aláírást gyűjtött azoktól, akik szeretnék, ha a városnak lenne Kossuth Lajos utcája, Kossuth-szobra és parkja visszakapná régi elnevezését, és újra Kossuth-kert lenne. Eddig egyetlen RMDSZ-tanácsos sem vállalta, hogy a testület elé vigye az utcanév-módosításról szóló tervezetet. Az RMDSZ politikusai leggyakrabban a többség érzékenységére való hivatkozással próbálják meg elkerülni az ilyen helyzeteket. Pécsi Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője is a kezdeményezés mellé állt, hiszen ezzel valamelyest enyhíteni lehetne az 1990-ben, Szatmárnémetiben történt drasztikus névváltoztatási fellángolást, amikor magyar személyiségekről elnevezett utcák román személyiségek neveit kapták. Jelenleg a város 368 utcájából 9 visel magyar nevet, 110 pedig a románság történelméhez tartozó elnevezést kapott. Közben Szatmárnémeti lakosságának több mint negyven százaléka magyar. Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke szerint a névmódosításokat nem lehet a tanácsban megszavaztatni a román többség miatt. /Princz Csaba: Lesz-e Szatmárnémetiben Kossuth utca, Kossuth-szobor és Kossuth-kert? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 18./"

"Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./ "

"Nov. 24-én megbeszélést tartott a kormánypárt és az RMDSZ. A tárgyalás után Markó Béla RMDSZ-elnök és Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP elnöke elégedettségéről tájékoztatta a sajtót. A politikusok ismertették pártjuk álláspontját több kérdésben. Markó és Nastase pozitívnak értékelte az elmúlt évi együttműködésüket, és mindketten folytatni akarják ezt a fajta, protokollumban rögzített pártközi tevékenységet. A korábbi protokollum a miniszterelnök szerint segített a szemléletváltásban, és jótékony hatása volt külföld felé is. Nastase szerint nem merül fel az önálló magyar állami egyetem létesítése. Markó Béla értékelte, hogy előrehaladás történt az ingatlanok visszaszolgáltatása terén. Az egyezség egyik elmaradását az egyetem kérdése, amelyet idén meg kell oldani. A következő protokollum prioritásai közé tartoznak a magyar szakemberek részvétele az intézmények vezetőségben, a tulajdon visszaszolgáltatás befejezése, az állami egyetem problémájának megoldása, gazdasági és szociális kérdések. Az RMDSZ ragaszkodik az alkotmánymódosítási elképzeléseihez - a nemzetállam meghatározás nem illeszkedik bele egy európai alaptörvény szövegébe, de ez már nem a protokollum függvénye, hanem a parlament kétharmados szavazatának lesz az eredménye. Felmerült az aradi Szabadság-szobor további sorsa is. Adrian Nastase miniszterelnök elfogadta a január végén Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő RMDSZ kongresszusra a meghívást. /Markó és Nastase elégedett egymással. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"