Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy március 11-én a Székelyföldön kívüli részek hasonló nagygyűlést tartanak Szatmárnémetiben, a Láncos templomban. Tőkés László püspök elmondta: az autonómiát nem sajátíthatja ki magának senki, az RMDSZ sem. Ez egy pártokon felül álló, össznemzeti ügy, éppen ezért a világon élő összes magyar és minden párt által támogatható dolog. Tőkés László elmondta, aggasztónak tartja, hogy az RMDSZ elnöke a székelyudvarhelyi nagygyűlés ellen nyilatkozott. Hozzátette: az is fájó, hogy miközben egy autonóm magyar állami egyetem létrehozására törekszenek, a magyar kormány szóvivője, illetve államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak nincs álláspontja a kolozsvári Bolyai Egyetem tárgyában. Tőkés László úgy véli, Erdélyben minden magyar autonómiabarát, de oly mértékű a magyarság manipulálása, a társadalom lefizetése, megfélemlítése, hogy nagyon nehezen tud felszínre törni az őszinte politikai akarat, a nemzeti érdek. /Az EMNT is nagygyűlést szervez március 11-én. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Illyés Izabella, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium magyar szakos tanára azok közé tartozik, akik sokat tettek és tesznek az ifjúság kulturális neveléséért. Ő volt a megálmodója és főszervezője az 1991-ben megrendezett és eddig 14 kiadást megért Hogy jusson vers mindenkinek elnevezésű szavalóversenynek, majd az 1997-ben lebonyolított kisvárosi középiskolás versmondók műhelytáborának. Ugyancsak az ő kezdeményezésére és szervezésében 1997 szeptemberében tartották meg Székelykeresztúron a Romániai Magyar Versért Egyesület alakuló ülését. A 2005-ben megrendezett, József Attila életművét bemutató Kozmosz éneke elnevezésű nemzetközi vetélkedőn a díjazottak között volt. Illyés Izabella újabban egy olyan irodalmi verseny gazdája és irányítója, amely az interneten keresztül zajlik. Minden évben egy olyan magyar alkotó munkásságát elemzik, akivel az iskolában kevesebbet foglalkoznak. Idén Kosztolányira esett a választás. A versenyt az interneten hirdették meg. A vetélkedőre 33 tanuló jelentkezett: a szatmári Hám János Katolikus Gimnáziumból, a nagykárolyi líceumból, a nagykárolyi Németh László Gimnáziumból, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolából, az ugyancsak udvarhelyi református gimnáziumból, Székelykeresztúrról /az unitárius gimnáziumból és az Orbán Balázs Gimnáziumból/, továbbá magyarországiak is voltak. A hatfordulós versenyből eddig négy fordulót tartottak, az ötödik forduló március 12-én és 13-án lesz. /László Miklós: „Egy másért” internetes irodalmi vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 6./

Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár észak–erdélyi körútja során Szatmárnémetiben találkozott a megye és a város, valamint a környezetvédelmi ügynökség vezetőivel, majd sajtóértekezleten ismertette észrevételeit. Elégedetten nyilatkozott az ISPA projekt keretén belül finanszírozott munkálatok menetéről, amelynek során Szatmárnémeti víz–és csatornahálózatának teljes felújítása megtörténik. Szabó István, a Megyei Tanács elnöke megköszönte Korodi Attila államtitkár közbenjárását a megyei hulladéktároló finanszírozásának támogatása érdekében. /Márkus Mónika: Környezetvédelmi államtitkár Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 11./

A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Március 10-én kezdődött Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium által szervezett iskolahét. A rendezvénysorozaton részt vesznek az ajkai, sárospataki, csurgói, miskolci, szolnoki és dunakeszi testvériskolák küldöttségei. Gergely György igazgató elmondta. lesznek vetélkedők, informatika verseny, iskolatörténeti vetélkedő és a tudományos dolgozatok versenye, továbbá szavalóverseny és az irodalmi levelezőverseny utolsó két fordulója, melyen a vendéglátókon kívül nagybányai, nagykárolyi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi, brassói és sárospataki középiskolák diákjai is részt vesznek. A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola Nagy István Napokat tart. Kiállítás nyílik a diákok munkáiból, a diákkórus-fesztivál mellett zenekari hangverseny-sorozat is lesz. /Iskolanapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

A romániai magyar közösség feltétlen autonómiaigényét fogalmazta meg az a két dokumentum, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 11-én Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartott ünnepi közgyűlésén fogadtak el. Az Erdélyi Memorandum a belső önrendelkezés különböző formáinak törvény általi biztosítását és az önálló állami magyar egyetem létrehozását szorgalmazta Romániában. Az Erdélyi Petícióban pedig a résztvevők ismételten megerősítették a romániai magyarság autonómiaigényét. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke a „pártpolitikán felül álló, széles körű összefogás jegyében” hirdette meg ezt az összejövetelt. Partium és Erdély képviseleti alapon összehívott szatmárnémeti nagygyűlése arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon az autonómia-küzdelemnek, szerencsésen egészítve ki a székelyudvarhelyi március 15-i nagygyűlést – állt Tőkés felhívásában. Tőkés László emlékeztetett rá, erről a helyszínről indult útjára 2003. február 1-jén a szerinte előzőleg eltérített autonómia-mozgalom.. „Kisebbségi létünkben az autonómia egyet jelent a szabadsággal” – állapította meg Tőkés. Sipos Miklós református esperes összefoglalta, mit szeretne elérni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Elsősorban felelős minisztériumot Bukarestben, amely a kisebbségek sorsát megfelelően kezelné. Felelős minisztériumot szorgalmaz Budapesten is, amely – mint az esperes fogalmazott – nem kötelezettségből, hanem elhivatottságból vállalja fel a szétszórt nemzet sorsát. Az EMNT a törvény előtti egyenlőség mellett foglal állást, akárcsak az Európai Unió mellett, amely elősegítheti a magyar nemzet egységét, a lelkek összetartozását. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a rendezvény díszvendége arról beszélt, hogy jelenleg az országokat elválasztó határok jelentősége egyre csökken, de a különböző nemzetekhez tartozók még most sem rendelkeznek minden lehetőséggel. A szónok szerint az autonómia csak a romániai magyarság egészének az összefogásával valósulhat meg. /EMNT-ünnepség Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Tőkés László kifejtette: „Erdélyben az asszimilációs politika folyományaként sok helyen felszámolták a magyar többséget, az autonómia megállítaná ezt a folyamatot.” A közgyűlés idején szokatlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A közelben csendőrök járőröztek, a mellékutcákban pedig páncélozott kocsikban rohamrendőrök álltak készenlétben. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor felszólalásában külön köszönte, hogy az EMNT az ő meghívásával is alkalmat adott az együttgondolkodásra, mert csak az egység útja járható. /Sike Lajos: Veretes szavak a Láncosban – EMNT-autonómiaülés Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A román „demokrácia” bevett gyakorlatára, a többség erőszakos (lincselésre is kész) jogára hozott fel példát Lászlóffy Csaba. „A legszebb ortodox templom volt!” – hangzott Ioan Socolan ortodox esperes érvelése Szatmárnémetiben, amelyiket valójában a kommunista terror vett el 1947-ben a szintén román görög katolikus hívektől. A televízió helyszíni közvetítést adott: az üvöltöző ortodox hívek, élükön Socolan pópával, aki tizenöt ortodox társával – a képernyő felvillantotta többször is a Vatra Romaneasca egyesület székházát – körülfogták a templomot a Szatmárra meghívott görög katolikus püspök miséje alatt. Békés gyülekezet, mentegette őket a riporter előtt a megye prefektusa, de elismerte, hogy a görög katolikusok törvényes végzés és pereskedés árán kapták vissza végre tizenöt év után saját templomukat. Egyszer csak felhangzanak ismételten, kórusban, a gyűlölködő, fenyegető kiáltások: „Sunteti niste huni!” Kik a barbárok? A „szeparatisták”! A „hunok”! Marosvásárhelyen 1990-es tavaszán is ezt kiáltozták. Csak a szereplők mások, különben semmi sem változott… /Lászlóffy Csaba: Csak szőrmentén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Március idusa mindenképp ünnepnek termett. Az eszme napjainkban is csodákra képes, ezrek és ezrek vonulnak fel mellette, ellene. Az emberek nem félnek, pedig lenne mitől. Véres és fekete márciusok borzalma, százezres ellentüntetések riogatása, minden van, de derű, biztonságérzet is, írta Sylvester Lajos.  A kulcsszó az autonómia. Ezt Szatmárnémetiben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésén így foglalták össze: ,,Területi autonómiát a tömbmagyarság számára, sajátos jogállású önkormányzatokat a többségében magyarok lakta települések közigazgatására, illetve kulturális – személyi elvű – autonómiát a kisebbségben élő magyar közösségek számára.” Ugyancsak ott foglalták memorandumba a ,,A magyarság egységes nemzeti közösség a Kárpát-medencében, bár a történelem fordulatai eredményeképpen ma több országnak vagyunk állampolgárai. A Magyarország határain kívül élő magyar közösségek elengedhetetlen joga az anyaország és a nemzetrészek közötti kapcsolatokat fenntartani és sajátos közjogi viszonyt kialakítani. Ezen viszony legmagasabb formája az állandó magyarországi lakhelyet nem feltételező magyar állampolgárság, melynek közösségi igénye egyértelműen több ízben is megfogalmazódott.” Állami magyar egyetem – intézményi önállóság címmel a harmadik, legégetőbb kérdéscsoport került napirendre. A Magyar Tudo­mányos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének egyik munkatársa, Vizi Balázs arra figyelmeztetett: ,,a gond inkább az, hogy nincs egységes politikai stratégia a határon túli magyar közösségekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket. Igazából az tűnik elő, hogy a belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon”. /Sylvester Lajos: Az ünnep méltósága – méltóságunk ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Március 15-én Szatmárnémetiben az RMDSZ és a MIK szervezett megemlékezést a Petőfi–szobornál. Imát mondott Schönberger Jenő megyés püspök, valamint Sipos Miklós esperes. Az ünnepi beszédet Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke tartotta. Diákok az alkalomhoz illő verseket szavaltak, majd az RMDSZ tisztségviselői, civil szervezetek, egyházak és magánszemélyek helyezték el a kegyelet koszorúit Petőfi szobránál. Az ünneplés a színházban folytatódott, melynek nyitányaként a Fátyol Rudolf által vezetett Consonantia együttes Bartók–műveket játszott. Ez alkalommal adták át a Szent–Györgyi Albert Emlékportrét, amelynek idei kitüntetettje Fazekas Lóránd. Az RMDSZ nevében Nagy Zsolt miniszter beszélt, az ünnepi szónok pedig Szabó István, a megyei tanács elnöke volt. A Hám János, a Református Gimnázium és Kölcsey diákjaiból álló csoport megemlékező műsort mutatott be. /Ünnepségek Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

Megjelent „A múltat be kell vallani” című kötet, szerkesztői, Muhi Csilla történész és Várady Lajos egyházmegyei levéltáros a Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltár dokumentumaiból válogatták össze a két és félszáz oldalnyi szöveget kitevő dokumentumokat. A második világháború harci eseményeit követően a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye egész területe megszenvedte a szovjet és a román csapatok bevonulását/jelenlétét, atrocitásait, majd az internálásokat, deportálásokat. Dr. Scheffler János megyés püspök arra kérte papjait, számoljanak be a háború okozta anyagi és lelki károkról. Számos jelentés meg is érkezett. Az események forrásanyagát képezik még a helyi plébánosok tollából származó visszaemlékezések. Szatmárnémeti eseményeit Dr. Czumbel Lajos kitűnő stílusú írásából lehet megismerni. /Bura László: A második világháború helyi eseményeiről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 17./

Párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai magyar közélet képviselőit Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az EMNT elnökeként aláírt felhívásában Tőkés László történelmi, bel- és külpolitikai körülményekre, valamint a múlt heti szatmárnémeti nagygyűlésen és a március 15-i Székely Nagygyűlésen ,,kinyilvánított általános közakaratra” hivatkozva párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai magyar politikai, polgári és egyházi élet közképviseleteit és vezető képviselőit. Ennek célja az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének, háromszintű autonómiaformáinak kivívása. A felhívás többek között Traian Ba­sescu államfő székelyudvarhelyi látogatására utalva hangoztatja: az államelnök konstruktív példát mutat arra nézve, hogy akikkel ő ,,újfajta párbeszédet” folytat, azokat az RMDSZ vezetői is elfogadhatják tárgyalópartnereiknek. (MTI–L.) /Tőkés László párbeszédre és összefogásra szólít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai közélet képviselőit Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a múlt heti szatmárnémeti nagygyűlésen és a március 15-i székely nagygyűlésen „kinyilvánított általános közakaratra” hivatkozva. Ennek célja a felhívás szerint az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének, háromszintű autonómiaformáinak kivívása. A felhívás hangoztatta: az államelnök konstruktív példát mutat arra nézve, hogy akikkel ő – az ország első közjogi méltósága – „újfajta párbeszédet” folytat, azokat az RMDSZ vezetői is elfogadhatják tárgyalópartnereiknek. /Párbeszédet sürget Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Templomot építenének Szatmárnémeti történelmi központjában az ortodoxok, miként ezt Kolozsvárt, Gyulafehérvárt, Aradon és máshol tették. Nem tűrhető tovább, hogy a várost továbbra is a magyar történelmi egyházak templomai uralják. Ráadásul olyan patinás műemléképületekkel, mint a klasszicista székesegyház, a neogótikus Kálvária templom, a neobarokk Láncos, vagy az eklektikus Zárda templom. Az ortodoxok rengeteg huzavona után az elmúlt hetekben bírósági végrehajtóval visszaadták a görög katolikusoknak a régi rendszerben tőlük elvett Mihály és Gábor arkangyalok templomát. S bár alig 50 méterre innen van egy ortodox templom, a „kiszorultak” mégsem azt választották, hanem egy közeli udvart. Annak ellenére, hogy Szatmárnémetiben jelenleg hat új ortodox templom épül, ők játsszák az áldozatot, a kitaszítottat. Most őket kell kárpótolni, méghozzá úgy, hogy a közelben, vagyis a főtéri parkban építhessenek templomot. A korábban elfogadott városrendezési terv szerint a történelmi városközpont műemlékjellege miatt védett, ahová semmiféle indokkal nem emelhetnek új épületeket. Másfél év múlva helyhatósági választás lesz, mindent elkövetnek majd, hogy a magyar polgármestert és a magyar többségű tanácsot leváltsák Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Elkezdődött. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Többnyire közgazdasági szakokkal bővül az idén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nyelvű oktatási kínálata. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a Közgazdaságtudományi Kar nappali tagozatán menedzsment szak indul Kolozsváron. Ugyanezen a karon távoktatás formájában pénzügy és bank szak indul magyarul Segesváron, Nagyszalontán és Szatmárnémetiben egyaránt. A menedzsmentet távoktatás formájában Szatmárnémetiben is el lehet majd sajátítani. Kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságát szintén Segesváron, az élelmiszeripari gazdaságot pedig Sepsiszentgyörgyön lehet távoktatásos tagozaton magyarul tanulni. Emellett tanító- és óvónőképző pedagógiai szak indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Nagyenyeden. Az egyetem egyéb szakokon is létrehozna magyar csoportokat, de ezeket az oktatási minisztérium egyelőre nem akkreditálta. /B. T.: Főleg a távoktatásban bővült a BBTE magyar kínálata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Március 25-én, szombaton a LiterArt Magyartanárok Egyesülete illetve a Dariu Pop Általános Iskola közös rendezésében első alkalommal került sor a Diákszínjátszó Fesztiválra Szatmárnémetiben, amelyen tíz csapatban 160 diák vett részt a megye általános iskoláiból. A versenyzők mindegyike emléklappal, illetve ajándékcsomagokkal távozott. /Farkas Orsolya: Az első Diákszínjátszó Fesztivál Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 27./

Szatmárnémetiben nemrég a XV. alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyen szinte a teljes kárpát-medencei magyarság képviseltette magát. Olsvai Imre népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa, zsűri elnöke kifejtette, hogy tiszta, kiérlelt színvonalat látott, mindenki közössége, tájegysége dalainak legjavából hozott. Legyen sok dalkör, táncház, dalos találkozó, s akkor „a népdal ismét nemzetélesztő erő lehet”, állapította meg. Erdélyben jobb az előadásmód, tisztább a stílus, a hangszeres zene és a tánckultúra együttélése harmonikusabb. Mindez példa kell hogy legyen az egész magyarság számára. /Sike Lajos: „A népdal nemzetélesztő erő lehet” Szatmári beszélgetés Olsvai Imre budapesti népzenekutatóval= Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Március 30-án megnyílt Kovács Emil Lajos Nagybánya CX című festészeti tárlata Szatmárnémetiben A megnyitón Podolyák Vilmos és Tent Aurel festőművész méltatta az 1967-ben született, pályája során szobrászattal is foglalkozó művészt. Másodszor is elnökévé választotta Szekernyés János műkritikust a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének közgyűlése. A szakmai és közönségsikert aratott marosvásárhelyi rövidfilmfesztivál filmjeiből mutatott be válogatást március 30-án a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet filmklubja. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31/

A Romániai Máltai Segélyszolgálat Szatmárnémetiben levő helyi szervezetének ifjúsági csoportja közel 130 gyermekkel foglalkozik hetente, ők a segélyszervezet által támogatott családok tagjai. Sok esetben egyik gyermek hozza a másikat, ugyanolyan társadalmi kategóriából. A foglalkozásokat a Szent József Gyermek- és Ifjúsági Központban tartják, a római katolikus püspökség jóvoltából. A foglakozások egy evangéliumi rész felolvasásával kezdődnek, aztán elbeszélgetnek a gyerekekkel. A gyermekek rajzolnak, játszanak, a számítógéppel ismerkednek. Az önkéntes fiatalok kimossák a gyermekek szennyes ruháit. Közös kirándulást is szerveztek. Karikás Enikő Nevetni, hinni, segíteni minden nap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 31./

Civilek a médiában címmel tartott évi közgyűlést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Szatmárnémetiben március 31.–április 2. között. A mintegy 1300 romániai magyar újságíró közül körülbelül 300-at tagjaként átfogó testület megvitatta, és elfogadta Ambrus Attila elnök, Csép Sándor audiovizuális alelnök, Szűcs László írott sajtó alelnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tevékenységi és pénzügyi beszámolóját, valamint a MÚRE 2006-os tevékenységi tervét és költségvetését. A közgyűlésen bejelentette Ágopcsa Mariann, a MÚRE Becsületbíróságának (BB) az elnöke, hogy tartós akadályoztatás miatt nem tudja ellátni többet tisztségét, ezért a BB alapszabálya szerint az egyik alelnököt, Vincze Lórántot jelölték ki az elnöki feladatok ellátására. /Balló Áron: Újságíróink Szatmárnémetiben – Civilek a médiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Elhangzott Ambrus Attila MÚRE-elnöknek a márciusi napi- és hetilapokról készített tükre, László Edit összefoglalója a közszolgálati rádió civil fórumairól és Simonffy Katalin vetítéssel illusztrált előadása Civil fórum az RTV magyar adásában címmel. A civil szervezetekkel kapcsolatban első helyen kapcsolattartási hiányosságok kaptak nagy teret – mindkét oldalról kölcsönösen elhangoztak elvárások, nem egyszer vádak is. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) igazgatója és Csáki Rozália, az Alapítvány Civil Fórum című kiadványának a főszerkesztője az egyik részről, a jelenlévő újságírók, rádió- és tévériporterek a másik részről vetettek fel gyakran ellentmondásba torkolló igényeket. A végkövetkeztetés az volt, miszerint a sajtó nyitott az egyenlő partnerek szintjén történő együttműködésre. /Kiss Károly: A másik fejével gondolkodni. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

A magyar Országos Mentőszolgálat (OMSZ) újabb 15, a mentésből már kivont, de üzemképes Mercedes 210 típusú mentőautót adományozott Erdélynek. A kocsikat Püspökladányban az egészségügyi miniszter jelenlétében vették át az aradi népegészségügyi szolgálat és a szatmárnémeti mentőszolgálat képviselői. Az átadáson Rácz Jenő egészségügyi miniszter emlékeztetett rá, hogy korábban Magyarország Svédországtól és Németországtól kapott hasonló segítséget, amikor a rendkívül elavult gépparkját nem tudta lecserélni. /OMSZ-adomány Erdélynek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4

A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Szatmár Megyei Tanfelügyelőséggel közös továbbképzési programot szervez májusban, illetve júniusban, a megyében tanító magyar óvónők és tanítók, továbbá magyar nyelv és irodalomszakos tanárok számára. A felkészítők hét végeken lesznek. Ez a pedagógusoknak a hagyományos ötévenkénti kötelező továbbképzését jelenti. Ilyen jellegű képzések mintegy tizenöt éve nem voltak Szatmár megyében. Más szakokból ezeket a magyar nyelvű képzéseket Kolozsváron tartják. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közzé tette a 2006-os felvételi menetrendjét, és a helyek számát. Az egyetem szatmári kirendeltségén a tanítóképző kar nappali képzésben kapott 20 térítésmentes helyet, 30 tandíjköteles helyet, illetve 50 tandíjköteles helyet a távoktatásban. Ezek magyar nyelvűek. Ezeken kívül van egy ún. kiegészítő képzés azok számára, akik korábban hároméves főiskolát végeztek. Ezen képzésre a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kirendeltségének tanítóképző kara 80 helyet kapott, román-magyar képzéssel, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. /Farkas Orsolya: Májusban továbbképzések indulnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./

„Ha a sakál énekel, a pacsirta üvölt” című nagysikerű pódiumesttel vendégszerepel Budapesten Kovács Éva színművésznő, a Harag György Társulat tagja /Szatmárnémeti/ és Boér Ferenc színművész, a kolozsvári színház tagja. A következő időszakban több magyarországi meghívásnak is eleget tesznek. /Művészeink Budapesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./

A Romániai Máltai Segélyszolgálat szatmárnémeti kirendeltsége 1997-ben alakult – tájékoztatott Pallai Kristóf. A nehéz anyagi körülmények között élő családok, akik segítséget kérnek, a szervezet nyilvántartásába kerülnek. Az ilyen családok kéthavonta élelmiszercsomagot kapnak, a családok taglétszámától függően. Évente 2-3 alkalommal ruhacsomagot is juttatnak a nélkülözőknek. A kapcsolatot a családokkal, önkénteseink tartják, akik rendszeresen látogatják őket. Az ifjúsági csoport 100-130 gyermekkel foglalkozik rendszeresen. Amit a szervezet adományként kap, azt tudja szétosztani. A helyi Caritas szervezettel közös akciókat is szerveznek. /Karikás Enikő: „Szervezetünk tevékenysége lelkes, a másikért tenni akaró emberekre alapul”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./

Lezajlott a magyarországi országgyűlési választások első fordulója, a kisebbségi sorban élő magyarok ismét szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy nekünk mely oldal győzelme jelent többet? Az egyik oldal nem igazán szeret bennünket, a másik talán jobban. Azonban a politika az érdekek mentén artikulálódik. A mindenkori hatalmon levőkkel kell jó viszonyt kialakítani, szögezte le Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. Hozzátette: nekünk kell megtalálnunk azokat az utakat–módokat, amelyek segítségével érzékennyé, vagy érzékenyebbé tehetjük az anyaország kormányzatát a mi ügyünk iránt. /Veres István: A győztessel kell jóban lennünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 10./

Tizenöt éves a Német Demokrata Fórum szatmárnémeti alapítványa, a Sathmarer Stiftung. Induláskor, meg a következő években összesen 1,3 millió eurót, illetve ennek megfelelő márkát kapott az alapítvány Németországtól. Ebből a pénzből 15 év alatt 650 kisvállalkozót segítettek, ami a gyakorlatban ötezer új munkahely létrehozásában öltött testet. Az említett 1,3 millió euróból, pályázati úton, 3-tól 5 éves futamidejű kamatmentes kölcsönöket adnak a kisvállalkozóknak. A visszafizetett kölcsönökből 200 ezer eurót tudnak ismét kihelyezni a sikeres pályázóknak. /Sike Lajos: Német eurómillió a diaszpóráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Húsvét üzenetét tolmácsolta az egész múlt hét folyamán Szatmárnémetiben, a Szamos–negyedi református templomban Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi református püspök. A megjelentek a püspök köteteiből is vásárolhattak. Ezek között voltak a következők: Isten ösvényein, a Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata; Fény a rácsokon, börtönévek vallomása; A szépség titka, prédikációk; Gyülekezetépítés; A börtönből a püspökségig; Harangszó az elsüllyedt világból; Templomküszöb, valamint Csiha Kálmánné kötete: Légy csendes szívvel. /Karikás Enikő: Húsvéti üzenet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 10./

„Most már nem csak az adott országok kormányzatai, de a civil szervezetek is felügyelnek rá, hogy gondozottabb legyen az élővizek környezete” – mondta Márk Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmári osztályának elnöke a hét végén azon a szatmárnémeti találkozón, amelyen öt ország érintett civil szervezetei mutatták be – egy európai uniós környezetvédelmi pályázat nyomán létrejött – együttműködésük eredményeit. Az öt ország civil szervezeteiből létrejött Folyókoalíció az önkormányzatok mellett az iskolákat és a gazdasági egységeket is igyekszik bevonni az élővizek környezetének gondozásába. Az EKE a Túr mentén 10 önkormányzat összefogásával létesítette az ECO-TÚR kistérségi egyesületet, melynek tevékenysége kiterjed nem csak a folyó völgyének karbantartására és a természeti értékek védelmére, de a mezőgazdasági hulladékok összegyűjtésére és komposztálással való hasznosítására is. /Sike Lajos: Civil koalíció a folyókért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./