"Cseh Áron Gusztávot kolozsvári magyar főkonzuli minőségében nemrég erősítették meg hivatalosan. A kolozsvári születésű magyar diplomatával, Cseh Gusztáv néhai grafikusművész fiával készített a Szabadság beszélgetést. Ő a legfiatalabb külképviseletet vezető magyar diplomata. 1998-ban végzett a budapesti jogi karon, s utána sikerrel felvételizett a Külügyminisztériumba. 2000 januárjában Soltész Levente kolozsvári magyar konzult váltotta fel tisztségében , a főkonzul helyetteseként dolgozott 2003. szept. 1-jéig. Első beosztottként politikai, gazdasági és kulturális feladatokkal foglalkozott. Az ezeréves államalapítást rendkívül intenzív módon ünnepelték meg. Alföldi László akkori főkonzullal együtt megközelítően százötven ünnepi rendezvényen, kopjafa-, zászló-, emlékház- stb. avatáson vett részt a kétéves ünnep során. Évente átlagosan harmincöt-negyven magas szintű állami delegáció látogatásának előkészítésében és lebonyolításában vesznek részt. Konzuli kerületük Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Bihar, Szilágy és Kolozs megye. A kolozsvári főkonzulátus nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű. A hivatal ellátja a hagyományos konzulátusi feladatokat, a magyar állampolgárok érdekvédelmét, a bajba jutott magyar állampolgárok megsegítését. A főkonzulátusnak alapvető feladata ezenkívül a vízumkibocsátás. A kolozsvári főkonzulátus évi mintegy 22 ezer vízumot bocsát ki. Románia összes megyéjéből érkező vízumkérelmező polgárt kiszolgálják. Az erdélyi magyarság politikai, egyházi, kulturális életének a figyelemmel követése, a rendezvényeken való részvétel is része munkájuknak. Intenzív kapcsolatot építettek ki a helyi és központi RMDSZ vezetőivel, az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökeivel, a civil szféra vezetőivel, újságírókkal. Kolozsvár főterén magyar lobogó alatt dolgozhat, ez rendkívüli megtiszteltetés számára. Kolozsváron jó viszonyt ápolnak a román politikai pártokkal, a megyei tanács elnökével, a mindenkori prefektussal is, mondhatni mindenkivel, kivéve a Nagy-Románia Pártot és a helyi polgármestert. Cseh Áron gazdasági téren szeretne változást elérni. /Balló Áron: Küldetés és jelkép Kolozsvár főterén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 14-én tartotta ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzése után Takács Csaba ügyvezető elnök számolt be a Szövetség állapotáról, majd Nagy Zsolt, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök a 2004-es helyhatósági választások előkészítésére vonatkozó határozattervezetet ismertette. Módosították az SZKT működési szabályzatát, s nyilatkozatot fogadtak el a választási rendszert módosító törvénytervezetekkel kapcsolatban. Sültgalamb vagy balkáni gerle? című politikai helyzetelemzésében Markó Béla emlékeztetett arra, hogy mindazt, amit az erdélyi magyarság mostanáig elért, a deáki mérsékletnek köszönhető. - Az alkotmánymódosítás az összefogásra volt fontos alkalom, mondotta. Markó Béla hangsúlyozta: befogadó, de egységes RMDSZ-re van szükség ahhoz. Szembe kell nézni azzal, hogy egyrészt román oldalról, akár a választási törvény módosításával is megpróbálják a romániai magyarság parlamenti képviseletét felszámolni, vagy meggyengíteni, másrészt pedig "mindenféle fórumok, szövetségek, egyesületek, tanácsok próbálnak megosztani minket, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak gyűjtve ezáltal szavazatokat". A kormánypárttal kötött protokollumról szólva Markó Béla elmondta: két teljesítetlen egyezség maradt még hátra: a Szabadság-szobor és a két kolozsvári magyar egyetemi kar létrehozása. A Szabadság-szoborral kapcsolatban körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás. A magyar karok megvalósítását nem könnyű létrehozni. Szabó Károly (Szatmár megye) szenátor kifejtette: nincs különösebb súlya a megalakult "képződményeknek", de jó óvatosnak lenni, mert könnyen veszélybe kerülhet az RMDSZ parlamenti képviselete. Kónya-Hamar Sándor (Kolozs megye) képviselő szerint nem lehet elítélni a másképpen gondolkodókat, inkább a kiegyezésre kell törekedni. Kelemen Attila képviselő úgy vélte, sokkal veszélyesebb a Budapestről, mint a Bukarestből jövő megosztottság, s meg kell próbálni kormánypolitikától mentesen kezelni az erdélyi kérdést. Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye) szenátor szerint azon kell munkálkodni, hogy az RMDSZ vonalával egyet nem értő ellenfelek minél nagyobb számban harcostárssá váljanak, akik azonban szervezetten az RMDSZ ellen fognak fellépni, ellenfélből ellenségek lesznek. Az SZKT elnöke, Frunda György (Maros megye) szenátor szerint mind az EMNT, mind a SZNT az RMDSZ ellen munkálkodik, ezekben olyan opportunista politikusok tevékenykednek, akik kiszorultak az RMDSZ-ből, s ezért szükségük volt egy párhuzamos politikai szervezet létrehozására. Vekov Károly (Kolozs megye) elmondta, elsősorban egységteremtésre van szükség, minden magyar felelős minden magyarért, csak olaj a tűzre, ha kizárunk sorainkból embereket. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy tegyék lehetővé az RMDSZ színeiben való jelölést azoknak, akik eddig függetlenként vagy más pártok képviselőjeként indultak a helyhatósági választásokon. A szenátor indítványát elfogadták. Indítványozta, hogy a helyhatósági választásokon a befutó helyek harminc százalékát biztosítsák a nők számára. Ezt a javaslatot viszont nem fogadta el az SZKT. /Papp Annamária: Minden magyar felelős minden magyarért. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Markó Béla kijelentette: amennyiben az egységes politikai képviseletet gyengítik, egy már megszerzett jogot gyengíthetnek. Azért van aggodalom benne, mondta, mert a mérleg másik tányérján az ostobaság van. Iszlay Árpád kijelentette: akiknek az SZKT-n kellene ülniük, s ehelyett "Kolozsváron nagyokat mondanak", azokat nem minősíti. Háry Jánoshoz hasonlította őket, hozzátéve, hogy Háry csak a kocsmában mondott nagyokat, nem a fórumokon, és az a különbség ezen "gittegyletek" között, és közötte, hogy Háry János nem ártott senkinek. Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Budapestről jön a megosztás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Váratlanul elhunyt dr. Török István /sz. Szatmárnémeti, 1951. júl. 29./ fogszakorvos helytörténész, tudományos kutató. Az egyetem elvégzése után kihelyezték Jászvásárra (Iasi), majd Avasújvárosba, 1989-től élt Szatmárnémetiben. A Szent-Györgyi Albert Társaság aktív tagja volt. Megírta Szatmár megye fogászatának történetét. Elkészítette az Irgalmas rend szatmári kórházának történetét. Számos szakdolgozat szerzője, melyek egy része szaklapokban jelent meg, illetve tudományos ülésszakokon mutatta be azokat. A helyi könyvtárak és levéltárak mellett kutatott a kolozsvári, nagybányai, debreceni, szentendrei, budapesti intézményekben is. Évtizedes munkával összehordott hatalmas orvostörténeti kötete kéziratban készen áll. Címe: Szatmári orvosok az évszázadok folyamán. Ebben az anyagban fellelhető a megye területén 1948-ig tevékenykedő összes orvos és a róluk összegyűjtött minden adat. A szerző tervei szerint jövőre lett volna a közel ötszáz oldalas könyv bemutatója, így tervezte ezt, alig egy hónapja. /Csirák Csaba: Búcsú dr. Török Istvántól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./"

"Benkő Levente a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagypapája sokat mesélt neki a második világháborúról, a fogságról, ő pedig már tizenévesként mindezt feljegyezte. Benkő Levente 1991 júniusában lett a Háromszék erdővidéki tudósítója. Elvégezte a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot. Első könyvében /Szárazajta, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995/ a szárazajtai tragédiának állított emléket. 1944. szept. 26-án az úgynevezett Maniu-gárdák vérengzést hajtottak végre Szárazajtán, tíz magyart agyonlőttek, kettőt lefejeztek, fejszével, középkori stílusban. A második könyve 1998-ban jelent meg, Volt egyszer egy 56 címmel, az 1956-os erdélyi elítéltek kálváriájáról szólt. Következő könyvében a földvári fogolytáborba, továbbá Foksányban, Tîrgu Jiuban, Tighinában vagy Szibériába elhurcoltaknak állított emléket. Ez Fogolykönyv címmel jelent meg 1999-ben. Könyvritkaság, mivel a kiadója szó szerint belebukott, és a szerződött ezer példányból csak 250 darabot nyomott ki. Jó lenne újranyomni, hogy minél több emberhez eljusson. - Erdővidéken a szénbányászat a kilencvenes évek elején összeomlott, az alkalmazottak nagy részét elbocsátották. Összegyűjtöttem az erről szóló írásait, Hová mennek a bányászok? címmel. Ezek a szocioriportok hiányoznak a mai erdélyi magyar sajtóból. Ez a kis könyvecske egyfajta fényképet jelent az erdővidéki társadalom 90-es évekbeli állapotáról. Közben tovább gyűjtöttem az anyagot a földvári táborba hurcoltakról. Munkája Muszáj volt élni valahogy címmel jelent meg, amelyben 12 magyar ember mesél arról, hogy a második bécsi döntés után milyen volt az élet Észak- és Dél-Erdélyben, a háborús körülmények között. Hatodik kötete: Bűn volt a szó, olyan embernek a tragédiájáról szól, aki zseni volt, atomfizikától elkezdve a magas szintű matematikáig, folklórkutatástól találmányokig mindennel foglalkozott. Bezárták, ellehetetlenítették, halálba kergették. Ő volt Moyses Márton, aki Brassóban a Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Benkő Levente adósságot törlesztett hetedik könyvével /Székely golgota/. Tartozott ezzel az előtte járóknak, akiknek nem adatott meg, hogy saját kezűleg papírra vessék a velük történteket. Ez a földvári fogolytáborról szóló kötet. Ezek az emberek huszonévesként a fronton harcoltak, majd hazamentek, tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem otthonukból elhurcolt észak-erdélyi magyar civilekről. Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa szintén összegyűjtötte a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar férfiak és asszonyok visszaemlékezéseit. Az ő kötete Minden nap eljött a halál címmel 2002-ben jelent meg. Néhai kollégája, Daróczi Ferenc pedig Maros megyében gyűjtött össze sok visszaemlékezést. Egyszer ezt a három gyűjtést egy kötetben érdemes lenne kiadni, hogy érzékelhetővé váljon, mi is történt Észak-Erdélyben a magyarokkal. /Sándor Boglárka Ágnes: Ideje van a szólásnak - vallja Benkő Levente újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Dec. 18-án a Kisebbségek Napja alkalmából szervezett ünnepségre került sor Szatmárnémetiben, a Ioan Slavici Főgimnázium dísztermében. A rendezvényen a megye minden középiskolája képviseltette magát. Gál Gyöngyi magyar szakos és a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő Szatmár megye kisebbségeinek oktatási hálózatát mutatta be. Eszerint a megyében több mint 18 ezer diák tanul magyar tagozaton, összesen 70 önálló és 140 tagozatos intézményben, német tagozatra 1203 diák jár, 2 önálló intézményük van, és 19 iskolában működik tagozat, cigány nyelven pedig 232 gyerek tanul. /(anikó): A Kisebbségek Nemzetközi Napját ünnepelték a középiskolások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./"

"Az Illyés Közalapítvány Gazdasági és Tudományos Szaktestületének támogatásával a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület szeptemberben kezdte meg a megye turisztikai vonzerő-leltárának a készítését. Az EKE tagjai közel 43 települést jártak eddig végig, feltérképezve a műemlékeket, emlékhelyeket, népszokásokat, természeti különlegességeket és egyéb látnivalókat. A 2004-es év tavaszára teljes egészében elkészülő adatbázis tartalmazza majd a megye szálláslehetőségeit a megyeközponttól a legkisebb vidéki településig. A tervek szerint az adatbázist CD-lemezen rögzítik majd, sok képpel. /(cl): Erdélyi Kárpát Egyesület. Szatmár megye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 23./"

Nagyvárad magyarsága az Állami Színházban, a Hyppolyt, a lakáj című zenés vígjáték bemutatójával ünnepelte a 2004-es év beköszöntét. Nagyváradon már hagyomány, hogy a város magyarsága a színházban szilveszterezik. A bemutatót követően éjfélkor a színművészek 700 pohár pezsgőt osztottak szét a közönség soraiban, újévi köszöntőt mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, majd Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Pozsony főterén pontban éjfélkor megjelent a Szent Márton dóm tetején látható stilizált Szent Korona lézerképe, amellyel a fővárosi önkormányzat hosszú évtizedek után felvállalta Pozsony múltját, azt, hogy a Duna-parti város évszázadokon át a magyar királyok koronázási helye volt. A honatyák szerint a Szent Korona méltó jelképe lesz a városnak, amely az uniós csatlakozással párhuzamosan jelzi a szlovák főváros európai voltát. /Szilveszter itthon és a szomszédoknál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./

Valaki panaszkodott: a szatmári rendőrség útlevél-osztályán hiába szólt magyarul, senki nem válaszolt rá. Hol van az RMDSZ, fakadt ki. Sike Lajos újságíró szerint az RMDSZ azzal, hogy kiharcolta, kilobbizta a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, megtette a dolgát. A többi az embereken múlik, az ügyfélnek követelnie kell azt, ami neki az érvényes román törvény szerint kijár. Csak Szatmárnémetiben négy magyar szakközépiskolai osztály maradt üresen az ősszel, jóllehet Kónya László főtanfelügyelő-helyettes a nyolc osztályt végző magyar fiatalok számaránya és szakmai érdeklődése szerint követelte ezeket az osztályokat. Ám a diákok részben felszívódtak a román osztályokba, részben átmentek magyarországi középiskolákba. Szatmárnémetiben a magyar elsősök 20-22 százalékát ma is román osztályokba íratják a szülők, köztük értelmiségiek. A szatmári magyar vállalkozók felének nem olvasható cégtábláján, kirakatában, reklámszövegében magyar szöveg, bár a város lakosságának 40 százaléka (ötvenezer ember) magyar. /Sike Lajos: Önmagunk felelőssége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Az év végén ünnepi megemlékezést szerveztek Budapesten abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt hozták létre a Kézfogás Alapítványt, mely később Új Kézfogás néven átalakult közalapítvánnyá. Pécsi Ferenc szatmári parlamenti képviselő elmondta, hogy jelen volt az RMDSZ szinte egész vezérkara, csodálkozott is ezen az erődemonstráción. Az ünnepi megemlékezés után szakmai tanácskozás volt. Szatmár megyében az Új Kézfogás Közalapítvány segítségével valósíthattak meg nem egy elgondolást. A támogatásnak köszönhetően a Magyarország határain kívül élő magyarság mintegy 30 ezer új munkahelyet létesíthetett. Pécsi arról beszélt a tanácskozáson, hogy a kétoldalú együttműködésre alapozott vállalkozások támogatásánál figyelembe kellene venni a PHARE-kiírásokat is. Az Új Kézfogás Közalapítvány vezetősége vállalta, hogy minden javaslatot összpontosít. Nehezményezte a jelenlévők többsége, hogy az RMDSZ-vezetők szinte rátelepedtek az összejövetelre, figyelembe sem vették: az itt lévők immár tíz esztendeje dolgoznak a vállalkozások beindításán és fejlesztésén. Pécsi például az RMDSZ vezetőségét még évekkel ezelőtt írásban kérte: segítsen beindítani minden erdélyi megyében a vállalkozásfejlesztési központokat, de akkor süket fülekre talált. Elterjedt a hír, mely szerint egyes politikai pártok befolyásolni szeretnék a kuratóriumot és annak elnökét, hogy ne támogassa azokat a vállalkozásfejlesztési központokat és vezetőiket, akik a hatalmi csoportosulásokkal szemben ellenzéki szerepet játszanak. Lábody László elnöknek erre az volt a válasza, hogy az új kuratórium is az alapító okirat szerint fog eljárni: csak a szakmai kritériumokat fogja alapul venni és nem enged semmilyen politika nyomásnak. /Román Győző: Vonz a pénz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./

Az Európai Unió támogatásával határon átnyúló turizmusfejlesztési programot valósít meg 2004-től a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és a hazai Szatmár megye. Az együttműködés indítását jelentő, 10 millió forint értékű terv megvalósítására két civil szervezet, a nyíregyházi Egyesület a Keleti Régióért és a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület közösen pályázott, és az unió PHARE program alapjától 8,5 millió forintnak megfelelő eurót kapott. /Határon átnyúló turizmusfejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az RMDSZ 2002. november 30-án létrehozta az Ezüstfenyő-díjat, amelyet olyan személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzése, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. 2003-ban 25 magyar személyiség kapott Ezüstfenyő-díjat. A díjazottak egyike Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere. Szatmár megyében összesen 160 jogtalanul elkobzott ingatlant szolgáltattak vissza természetben a volt tulajdonosoknak, amiből 105 esetben ő írta alá a polgármesteri utasítást. /Kinál György: Amit lehetett, visszaadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Zilahon tartották a partiumi RMDSZ elnökök találkozóját. – Kidolgozzuk a választási programot. E folyamatnak része a mai találkozó is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélését követően, melyen megjelentek a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ szervezetek képviselői. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az országos kampánystáb vezetője elmondta: a találkozón résztvevő megyék képviselőivel áttekintették a jelöltállítási folyamat ütemtervét, az RMDSZ kampánystratégiáját és kampány módszereit. /Partiumi RMDSZ elnökök találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

A Szatmár megyei könyvtár különgyűjteménye sínyli meg leginkább azt a huzavonát, ami az intézménynek helyet adó épület körül folyik. Cordea Márta és Stier Gyula, a részleg munkatársai, számon tartják és sorolják is, hogy mit kellene tenni a könyvek ápolása, tartósítása érdekében, de arra nincs anyagi fedezet. A gyűjteményben öt ősnyomtatvány van, a legrégebbi 1486–ból származik, Baselben adták ki, ez a Decretum Gratiani (összesen 11 van belőle a világon). Értékes kéziratokat őriznek itt, a legrégebbi 1585–ből származik, vallási tárgyú feljegyzések gyűjteménye. A legrégebbi folyóiratok a 18. századból származnak. A könyvek gyűjteménye a 16–17. századból származik. A különgyűjtemény 75 ezer kötetének számítógépes bejegyzése folyamatban van. Restaurátor, könyvtartósító nincs a megyei könyvtárnál, holott ilyen könyvállomány mellett feltétlenül szükséges volna. /(bi): A megyei könyvtár régi könyvei nagyobb törődést igényelnének. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./

Darvay Nagy Adrienne új könyve /Címszerepben Ács Alajos, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2003/ a 2002 decemberében, 72 éves korában elhunyt Ács Alajos színművész pályaképét idézi föl. Valójában csak a keretet adja meg hozzá, a bevezetőt és az epilógust, a könyv anyagát a ,,címszereplő” beszéli végig. Ács Alajost méltán lehetne nevezni Sinkovits, Bessenyei, Kállai Ferenc és mások mellett a Nemzet (Szatmári) Színészének. /Kudelász Ildikó: A Nemzet Színésze. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

A Szatmári Friss Újság szóvá tette, hogy Nagykárolyban és a kórház övezetébe tartozó településeken a magyar anyanyelvűek élnek többségben, legutóbb a nagykárolyi kórházba került hat orvos közül csupán egy beszéli a magyar nyelvet. /Boros Ernő: Szabó Károly szenátor szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 19./

Január 20-án tartott sajtótájékoztatót a Szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés vezetősége. Kovács Jácint elnök közölte, a MIK 2004–es tervei között olyan programok szerepelnek, amelyek nemcsak szórakoztatják, hanem nevelik is a fiatalokat és nemzettudatukat is ápolják. A szatmári MIK pályázik az áprilisban esedékes féléves MIÉRT–közgyűlés megszervezésére. Májusban a Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen egy Partiumi Ifjúsági Konferenciát szervez a MIK. A Partiumi Magyar Napok megszervezésében idén is szerepet vállalnak. A szervezet ifjúsági lap beindítását tervezi. Kereskényi Gárbor, a MIK ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a MIK részt kíván venni a kampányban, az ifjúsági szervezet az RMDSZ partnereként fog fellépni. A MIK célja, hogy 14–15 ifjúsági jelölt kerüljön befutó helyre a Szatmár megyei tanács, valamint 8 település helyi tanácsosi listáin. A MIK–ellenes plakátok célja Kereskényi szerint a szervezet jó hírének megrontása rágalmazás útján. A MIK ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett a szatmárnémeti rendőrségen. /(anikó): A MIK tizennégy–tizenöt fiatalt akar önkormányzati tisztséghez juttatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

Az SZNT által a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat ügyének parlamenti képviseletével megbízott, de betegeskedő Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő levélben kérte fel Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly Kolozs megyei, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár és Toró T. Tibor Temes megyei képviselőket, hogy fizikailag képviseljék, és iktattassák a parlamentben a székelyföldi autonómiastatútumot. Toró T. Tibor a felkérést vállalja. Fontosnak tartja, hogy csoportos indítványként nyújtsa be a román parlament két házába. Szilágyi Zsolt szintén jelezte, eleget tesz a felkérésének. Kovács Zoltán részt vesz annak a csoportnak a munkájában, mely a Székelyföld területi autonómiájának statútumát a parlament elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor felrótta a kezdeményezőknek, hogy a sajtóból értesült a felkérésről, de az ügy felvállalását a legtermészetesebb feladatának tekinti. Ugyanis az RMDSZ programjában szerepel az autonómia, tehát valójában minden vezetőnek vállalnia kellene azt. Kónya szerint ez a helyzet kitűnő alkalom lehetne arra, hogy valamennyi RMDSZ-tisztségviselő színt valljon, hogy tisztázzák álláspontjukat egymás és választóik előtt. Ki kell derülnie annak – jelentette ki –, hogy ki mit gondol, s egyben annak is, hogy az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekképviselete-e, vagy álmainak temetője. Pécsi Ferenc szintén vállalja a felkérést, Vekov Károly is a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy Birtalan Ákos és Csapó József felkérésének eleget tegyen. /(s.): Vállalják Birtalan Ákos felkérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án Marosvásárhelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának küldöttsége, illetve a Maros megyei tanács vezetősége. Miután mindkét megye önkormányzata szavazatával is megerősíti a nyilatkozatban foglaltakat, hivatalossá teszik a testvérmegyei kapcsolatot. A Nyíregyháza központú megye Szatmár, Máramaros és Hargita megyével is kapcsolatban áll. A kapcsolatfelvételt a magyarországi megye kezdeményezte. /Antal Erika: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Nyolc Szatmár megyei település képviseltette magát a polgári egyesületek január 23-i szatmárnémeti közgyűlésén. Elhatározták, hogy a helyhatósági választáson való részvétel érdekében egyesülnek az országosan bejegyzett Polgári Szövetséggel, megkezdik a választási program kidolgozását, illetve hozzáfognak a márciusra tervezett Történelmi Főutca című műsor megszervezéséhez. Februárban megnevezik a megyében az egyesület által állítandó összes polgármesterjelöltet. Pécsi Ferenc, a Szatmári Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke az utóbbi hónapokban lezajlott, az egyesület életét is érintő eseményeket vázolta fel: december 13–án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ez év január 9-én összeült az ott megválasztott Állandó Bizottság. Kádár Ferenc nagykárolyi egyesületi elnök szerint minden olyan településen meg kell méretkezni, ahol szövetségi jelölt is van. Számítanak a Német Demokrata Fórum támogatására is. /Princz Csaba: A nyilvánosság elé lépett a polgári oldal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

A választási törvények módosításával foglalkozó választási bizottság elfogadta azt a nem magyar nemzeti kisebbségek részéről benyújtott módosító javaslatot, hogy csak azon kisebbségek szervezetei vehessenek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága elér egy bizonyos számbeli küszöbértéket. Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja közölte, a pártok között egyetértés alakult ki a következőkben: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak); jelölő listákat tehetnek le azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, valamint más kisebbségi szervezetek is, amelyeket bejegyeztek a bíróságon, illetve a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét; ahhoz, hogy az illető kisebbségi szervezet részt vehessen a választásokon, tagságának létszáma el kell hogy érje az általa képviselt kisebbség legkevesebb 15 százalékát, de nem többet mint 25.000 személyt; abban az esetben, ha ez 25.000-nél több személyt jelent, akkor az illető kisebbségi szervezet az ország legalább 15 megyéjében és Bukarest municípiumban legkevesebb 300-300 taggal kell hogy rendelkezzen; ezek a kisebbségi szervezetek csak a bíróságon bejegyzett névvel és választói jellel jelentkezhetnek. A tervezet érinti a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket. A romániai magyarok lélekszámát tekintve a küszöbérték, a 15 százalék 216.000 tag. A tervezet azonban megelégszik 25.000 taggal is. Ahhoz tehát, hogy a polgári szervezetek indulhassanak, legkevesebb 25.000 tagot kell felmutatniuk. Az RMDSZ támogatta a javaslatot. Szász Jenő, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség vezetője a sajtónak nyilatkozva úgy értékelte: nem korrekt, hogy az RMDSZ ily módon visszaéljen helyzetével, és úgy módosítsa a választási törvényt, hogy az monopolhelyzetet biztosítson számára. /Székely Kriszta: Huszonötezer tag kell a választási részvételhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 23-án megtartotta idei első munkaülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő országos bizottság. Az 78 ügyében pozitív elvi döntést hoztak. A 78 elfogadott kérésből 52 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszajuttatandó ingatlanok megoszlása a történelmi magyar egyházak között a következő: 7 ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 5 ingatlan a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2 ingatlan a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 9 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 22 a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 1 ingatlan a Kolozsvári Evangélikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. A Szatmári Római Katolikus Püspökségnek első ízben ítéltek vissza 6 ingatlant. Összesítve az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok száma 277-re emelkedett, amelyek közül 181 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A magyar történelmi egyházaknak, valamint többi kisebbségi egyháznak (szász, zsidó, örmény, stb) visszaítélt ingatlanok száma jelen pillanatban több mint kétszáz. /Folytatódnak a visszaszolgáltatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1990–től napjainkig számtalan könyv jelent meg Szatmár megyében, melyek nagy része még a Szatmár Megyei Könyvtárban sem található meg. A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör egy olyan könyvtár létrehozását tervezi, amelyben egy helyen gyűjti össze a magyar nyelvű kiadványokat, hogy azok bárki számára hozzáférhetők legyenek. A könyvtár létrehozói felkérik azokat a kiadókat, alapítványokat és szerzőket, akik hajlandók felajánlani kiadványaikat és munkáikat a könyvtár számára, legalább egy példányt juttassanak el a MIK–irodába (Szatmárnémeti, Mihai Viteazul utca 10. szám. A könyvtárnak előreláthatólag a Szatmárhegyi Magyar Ház (Páskándi Géza egykori iskolája) ad helyet. /E. Gy.: Magyar könyvtár létrehozását tervezi a MIK . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./

Január 28-án az egyeztetésen nem született döntés Nagyváradon az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó, polgári erdélyi szervezetek országos szövetségének létrehozásáról. Szász Jenő, az elsősorban Székelyföldön tevékenykedő Magyar Polgári Szövetség elnöke a partiumi szervezeteknek az MPSZ-be való beolvadásaként képzeli el a szövetkezést, míg a Nagyváradon bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület vezetője, Sárközi Zoltán csak valamiféle ernyőszervezet létrehozását tartja lehetségesnek. Sárközi szerint néhány napon belül sikerül létrehozni az egységes magyar érdekképviseletet. „Szász Jenő, MPSZ-elnök közölte, hogy a Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei szervezetei az MPSZ-be való beolvadásról döntöttek, és képviselőik jelen lesznek a jan. 31-i székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson. /Salamon Márton László: Még nem jött létre az egységes képviselet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

Erdei D. István parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben leszögezte, nagy előrelépés, hogy visszaadnak egyházi ingatlanokat. Ez mutatja, hogy az RMDSZ következetes politikája célra vezetett. Erdei felsorolta a Szatmár megyében visszaadott épületeket, melyeket 3 vagy 5 év múlva kell visszaadni. /Benedek Ildikó: A magyar egyházak sorra kapják vissza ingatlanjaikat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

Farkas E. Zoltán indulatosan reagált a lap múlt heti számában megjelent Bizalomgeseft c. írásra. Kifejtette, hogy az RMDSZ nem saját magának akar lapot, „hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat, különböző értesítéseket” lehozni. Az új napilap indítására pályázott 6 millió forintot nem az RMDSZ, hanem a Szatmári Friss Újság tulajdonosai kezdeményezték. Farkas E. Zoltán azt írta, hogy a Teleki Magyar Házban „földalatti tevékenység folyik, napról napra fogyó magyar közösségünk megosztása irányában.” /Farkas E. Zoltán: Ajándékgeseft?! avagy válasz egy sértő, spekulatív magánvéleményen alapuló irományra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./ Dávid Lajos válaszolt Farkas írására. Miért nem tájékoztatta az olvasókat, esetleg a Romániai Magyar Szó olvasóit az új napilap kezdeményezéséről? A hetilap hiába várt erre, amit megtudott, más forrásokból tudta meg és hozta nyilvánosságra, mert egy hatmillió forintos alapítványi támogatásról tudnia kell a nagybányai, Máramaros megyei magyarságnak. Dávid Lajos szomorúan olvasta „a Teleki Magyar Házra utaló zavaros fejtegetéseket.” A Teleki Magyar Ház a nagybányai magyarság, a civil szervezetek és egyesületek érdekét szolgálja. Ezért szorgalmazta Dávid Lajos, hogy az alapító szervezetek sorában az RMDSZ is helyet kapjon. Azonban megszületett az elutasító döntés: az RMDSZ nem támogatja – 17 szervezet, egyház ellenében sem– egy Magyar Ház létesítését Nagybányán. Dávid nem érti, mit jelent a Teleki Magyar Házban folyó „földalatti tevékenység", „közösségünk megosztása". /Dávid Lajos: Egy tisztességtelen magyar válasza. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéje jó néhány sajtóorgánumban megjelent, sőt a Máért ülésén való megvitatásra is javasolták. Kincses Előd hozzászólását úgy kezdte, hogy esszének álcázott politikai vitairattal nehéz vitatkozni. Markó a trianoni békediktátumot, külső, nagyhatalmi döntést gyakorlatilag kizárólag belpolitikai okokkal magyarázott. Valójában az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének fő oka a győztes hatalmak politikai vezetőinek bosszúvágya és politikai vaksága volt. A békediktátumokkal sikerült is nekik Európára szabadítaniuk a fasizmust és a kommunizmust, a második világháborúról nem is beszélve. Markó Béla szerint a „határon túli közösségek felelős vezetői (…) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre épülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia”. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Három prominens RMDSZ-es politikus (Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter) a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalommal titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ miniparlamentjében, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003. februári szatmári RMDSZ-kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, a ma is nagy népszerűségnek örvendő tiszteletbeli elnök eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget, szögezte le Kincses Előd. Az autonómia bekerült az RMDSZ programjába, és a parlamenti képviselet 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg elkötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége azonban az autonómiaigényt sohasem kommunikálta a román vezetésnek. Iliescu elnök megállapította, hogy a székelyföldi autonómiatervezet alkotmánysértő. Valójában a tervezetet európai normák szerint fogalmazták meg, 11 működő nyugat-európai autonómiastruktúra ismeretében. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetem. Köztudott, az RMDSZ csúcsvezetősége kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásaira az EMTE-Sapientia alapító rektora, néhai Tonk Sándor professzor végrendeletében utalt. Kincses hangsúlyozta: a tizenegy éve fennálló romániai megosztottságot nemlétezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak elhibázott. Markó szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja össze. Ezt a választást nem tartották meg, ezért a szatmári kongresszus összehívása alapszabály-ellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. /Kincses Előd (A szerző marosvásárhelyi jogász.): Esszé és valóság: a magyar–magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./