Bekő Tamás, Nagykároly első embere bejelentette: nem indul újra a polgármesteri székért, elég volt a nyolc esztendő, elfáradt. Helyébe Kovács Jenő mérnököt ajánlja, aki nehezebb időkben már volt polgármester, de 2000-ben éppen az ő javára visszalépett. Bekő továbbra is kitart az RMDSZ mellett. Előzőleg Veres János magyar pénzügyminiszter adta át Bekőnek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és megyei tanácselnök-jelöltje megegyezett Hegedűs Pállal, az MPP Szatmár megyei elnökével: az MPP őt támogatja, viszonzásként belementek abba, hogy az MPP megyei tanácsos-listát tegyen le. Az újságíró negatív példaként hozta: Tasnádon és Újvárosban fontos lett volna, hogy csak az előválasztáson győztes RMDSZ-jelöltek induljanak, azonban az MPP is indított jelölteket. „Miért? Csak! Bosszúból” – így az újságíró, hozzátéve, kezdi hinni, hogy sok MPP-st csakugyan Basescuék biztatnak és pénzelnek. /Sike Lajos: Tisztesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Csehi Árpád, az RMDSZ szatmári megyei tanácselnök-jelöltje rámutatott, négypárti román koalíció jelöltjét kell megvernie a választásokon. Úgy látja, segíti őt ebben az is, hogy a megyében már nem lehet a magyar veszéllyel riogatni. A választásig a megye minden zugát be akarja járni. Jelenleg a felénél tart, naponta két-három települést keres fel. Szekeres faluban mindössze nyolcvan lélek él, közülük tizenöt lehetett ott a találkozón, mégis két órán át beszélgettek. Néhány dolgot már ott megoldottak. Például helyén áll a kétnyelvű településjelző tábla, s ősztől külön kocsi viszi a szekeresi gyerekeket a dobrai magyar iskolába. /Sike Lajos: „Szatmáron nincs magyarveszély” Beszélgetés Csehi Árpáddal, az RMDSZ szatmári megyeitanácselnök-jelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének megyei tanácsosjelölti listáján a hetedik helyet foglalja el Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes Kónya László tíz éve dolgozik a Szatmár Megyei Főtanfelügyelőségen, ebből 8 éve főtanfelügyelő-helyettesi feladatokat látott el. Szerinte az utóbbi négy évben jelentős mértékben megnőtt a megyebeli oktatás színvonala, és a magyar diákoknak a 90-95 százaléka anyanyelvi iskolában tanul, az a szám 1989 előtt mindössze 50 százalék körülire volt tehető. Megyei tanácsosként nemcsak az oktatás ügyét szeretné felkarolni, szeretné bővíteni a megyei települések kapcsolatát a környező országok határ menti helységeivel. A Hans Lindner Alapítvánnyal és több magyarországi civil szervezettel együttműködve több vállalkozásképzést, tanfolyamot szervezett a Pro Europa Liga társelnökeként. Eddig 37 projektben vett részt menedzserként vagy szakértőként. /Bemutatkoznak a megyei tanácsosjelöltek: Kónya László. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 20./

Gróf Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc egyik legmarkánsabb személyiségének állítottak szobrot május 22-én Szatmár megyében, Erdődön, az erdődi vár bástyájának tövében. A helyi önkormányzat által felállított alkotás Radu Ciobanu szatmárnémeti szobrász munkája. A várat Károlyi Sándor építtette újjá az 1700-as években, a kastélyhoz fűződő egyik legnevezetesebb esemény: 1847-ben ennek kápolnájában esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. „Károlyi Sándor a szabadságharc egyik legellentmondásosabb személyisége volt, viszont a mából visszatekintve sokkal inkább a reálpolitikust kellene benne látnunk, semmint az árulót. Ő a békéért harcolt” – méltatta a hajdani grófot a szoboravatón Ovidiu Duma, Erdőd polgármestere. /Babos Krisztina: Szobor Károlyinak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./ Szakács Imre alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint jobb lett volna, ha a Petőfi és Szendrey Júlia-emlékmű tervezett szeptemberi szoboravatója után leplezik le Erdődön Károlyi gróf szobrát, de a békesség miatt ők is eljöttek, és elhelyezték a szervezet koszorúját. /Sike Lajos: Román himnusz Károlyinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Csehi Árpád Szatmár megye RMDSZ-es tanácselnökjelöltje rámutatott, megválasztása esetén legfontosabbnak azt tartaná, hogy szakemberek bevonásával kidolgozzon egy átfogó tervet a megye fejlesztéséről. Kezdeményezne egy tájékoztató és tanácsadó iroda létrehozását a megyei tanácsnál. Ez az önkormányzatokat, magánvállalkozókat és civil szervezeteket látná el naprakész információkkal, valamint segítené őket projektjeik szakszerű összeállításában. Szatmár megye a magyar–román–ukrán hármas határnál fekszik, ezért egy logisztikai park létesítése lenne az egyik legjobb befektetés. Szatmárnémeti repülőtere nagyméretű gépeket is képes fogadni. /Babos Krisztina: A cél: megyemarketing és logisztikai fejlesztés. Interjú Csehi Árpád Szabolcs tanácselnökjelölttel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a vele készült interjúban leszögezte, az RMDSZ-nek nem kell módosítania választási üzenetét, ami az összefogás, a magyar részvétel és az egységes képviselet fontosságát illeti. Maros és Szatmár megyében nyíltan RMDSZ-ellenes, és ezáltal magyarképviselet-ellenes koalíciót kötött néhány román párt. A választás másik tétje, mondta, hogy utat engednek-e egyfajta megosztottságnak, vagy a magyar egység mellett állnak ki. Visszautasítják a román pártok magyarellenes retorikáját, de nem taszítják a kampányt az etnikai polarizálódás felé. Markó szerint az RMDSZ-hez képest kevés szavazatot fog megszerezni az MPP, de ez a szavazatszám is sok helyen azt eredményezheti, hogy a magyarság tisztségeket veszít, továbbá „az RMDSZ modernizációsabb elképzeléseket képvisel, az MPP programjában több a konzervatív elem, és itt nem ideológiai értelemben gondolom a konzervativizmust. ” Markó kitért a válasz elől, hogy elképzelhetőnek lát-e valamiféle megegyezés létrejöttét a parlamenti választásokig a két alakulat között. Rámutatott, az RMDSZ az MPP választási részvétele mellett is át fogja lépni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, viszont gyengébb lesz a képviselet /Fall Sándor: Adottak a magyar egység alapfeltételei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Szatmárnémetiben betörtek az RMDSZ Szatmár megyei székházába, a tolvajok csupán egy tárgyat vittek el, a helyhatósági kampánystáb egyik tagjának számítógépéből ellopták a merevlemezt. Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke az üggyel kapcsolatban így nyilatkozott: „Mindenképpen az RMDSZ elleni nyílt támadásként értékelem a történteket. Az a tény, hogy a betörők semmi mást nem vittek el a számítógépekkel és különböző elektronikai cikkekkel teli teremből, csak a kampánystáb egyik tagjának számítógépéből a merevlemezt, arra ad okot, hogy gyanakodjunk. ” /Nagy Szabolcs, sajtóreferens: Betörtek az RMDSZ Szatmár megyei székházába. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./

Érdekes történelemórákat tart Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész Szatmár és Szilágy megyében. A zenész ismert személyiség, különösen a Partiumban, a kuruc szabadságharc majtényi (domahidai) tavaszi megemlékezésein pedig rendszerint jelen van. Megszólaltatja a kuruc költészet legszebb – megzenésített – verseit, dalait. A legtöbb országban kifejezetten magyar hangszernek tartott tárogató megint kezd divatba jönni. Nagy Csaba vezeti a Vaján székelő Rákóczi Tárogató Egyesületet. Az egyesület évente megtartja a magyar tárogatósok találkozóját, négyévente pedig a világtalálkozót. /Sike Lajos: Tárogatós történelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Az ország lakosságának 49,38 százaléka szavazott. Regáti és moldvai megyékben szavaztak a legtöbben, vidéken pedig az emberek 20 százalékkal többen járultak urnák elé, mint városokban. Bihar megyében a választók 55,4 százaléka járult az urnák elé, Maros megyében 54,11 százaléka, Hunyad megyében 53,22 százaléka, Szilágy megyében 53,12 százaléka, Szatmár megyében 47,33 százaléka, Hargita és Kovászna megyében alacsony volt a részvételi arány. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az RMDSZ elsősorban nem a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel versengett. A székelyföldi alacsony részvételi adatok bizonyítják, hogy a verseny elbátortalanította az embereket, különösen, ha ez a verseny viszálykodást, veszekedést, negatív kampányt jelent. Markó szerint ez megcáfolja azokat, akik azt mondták, hogy a verseny serkenti a részvélt. Marosvásárhelyen számos rendellenséget jelzett az RMDSZ kampánystábja. A román jelöltet támogató egyik üzletember ellopta Katyi Antal operatőr kameráját, amikor ez utóbbi éppen a Florea mellett kampányoló hangosbemondóval haladó gépkocsit filmezett. /B. T. : Falun többen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Szatmárnémeti díszpolgári címét ítélte meg dr. Bura László nyelvész, tanár számára a városi tanács. Az RMDSZ-frakció kezdeményezte kitüntetéssel Bura László életművét kívánják méltatni, aki tanárként több generáció oktatásában-nevelésében vállalt fontos szerepet, íróként és publicistaként pedig a város és a megye művelődéstörténetének, egyháztörténetének és néphagyományainak kutatásában és megismertetésében szerzett érdemeket. „Nagyon kellemes meglepetés ez számomra, bár nem szeretem a címeket. Én a közösségért dolgoztam” – jelentette ki Bura László. A nyelvész élete egyik legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy 1990-ben az akkori 5-ös számú vegyes tannyelvű ipari líceumból sikerült megszerveznie Szatmár megye magyar elitiskoláját, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumot. A gimnáziumban igazgatóként dolgozott 1994-ig, majd a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot vezette három évig, amely – a Református Gimnáziummal együtt – a Kölcsey falai között kezdte meg működését. Bura László később a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tanítóképző tagozatának vezetőjeként tevékenykedett. A 76 éves pedagógus jelenleg is tanít a BBTE pszichológia és pedagógia szakának szatmárnémeti tagozatán. Bura László 1955 márciusa és 1956 májusa között – amikor a kolozsvári egyetem nyelvészeti szakán dolgozott – államellenes szervezkedés vádjával börtönbe került, az ítélet ellen azonban fellebbezett, így kikerült a börtönből. /Babos Krisztina: Bura László Szatmár díszpolgára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./

Az RMDSZ pozitív, nyílt, emberközeli és építő kampányt folytatott: ez jónak és eredményesnek bizonyult – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az országos kampánystáb vezetője. Pozitívumként értékelte, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyei tanácsok élére az RMDSZ jelöltjei kerültek, de sajnálatosnak tartotta, hogy nem sikerült hasonló sikert Szilágy megyében is elérni. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar legyen a megyei tanács elnöke. Az MPP jelöltje 2200 szavazatot vitt el, valamivel többet tehát, mint amennyi a megyei elnökség megszerzéséhez volt szükséges. Hasonló példaként említette Máramaros megyét, ahol kb. 1200 szavazaton múlott, hogy a harmadik magyar jelölt is bejusson a megyei tanácsba. Az MPP kb. 1500 szavazatot vitt el, és megakadályozta, hogy a magyaroknak három képviselője legyen a megyei önkormányzatban. Kolozs megyében az MPP-nek köszönhetően egy tanácsossal kevesebb jutott be mind a megyei, mind a helyi tanácsba. /Kelemen az MPP-t okolja a mandátumok elvesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ „Tizennyolc éve ez volt a legkeményebb kampány” – összegezte Kolozsváron a választásokat Kelemen Hunor. Az első fordulóban az RMDSZ 148, míg az MPP 6 polgármesteri tisztséget szerzett meg. /Fleischer Hilda: Kelemen: ádáz kampányt vívtunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Markó Béla és Szász Jenő is győzelemnek tekinti a választások eredményeit, noha előbbinél tompítani, utóbbinál viszont cáfolni kellene a diadalt. Székelyföldön az MPP vereséget szenvedett. A káderpolitika az RMDSZ-nél is meghatározó volt. Szatmár és Maros megyében olyan jelöltekkel nyerték meg a tanácselnöki tisztségeket, akik személyesen több szavazatot szereztek, mint az RMDSZ megyei listája, azaz képesek voltak túllépni az etnikai szavazáson. Azonban a dél-erdélyi szórványban az RMDSZ többnyire vesztesként került ki. A legnagyobb kudarc Marosvásárhely. A felülről „hazaerőszakolt” pártpolitikus képtelen volt a másik oldalról voksokat szerezni, írta Borbély Lászlóról a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Mérlegelés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke nem érzi magát felelősnek amiatt, hogy a magyar tisztségviselők száma csökkent a helyhatósági választásokon. A képviselők száma azért is kisebb, mert kevesebben vagyunk, magyarázta. Amennyiben a Magyar Polgári Párt nem vett volna részt a mostani voksoláson, akkor további százezer magyar ember nem ment volna el szavazni. Százezer szavazatot szerzett, érvelt, olyan emberekét, akik amúgy nem mentek volna el szavazni. Azt ígérték, hogy ahol ez veszélyeztetné a magyar képviseletet, ott nem is indítanak jelöltet, mégis megtették ezt Szilágy megyében, ahol emiatt nem lett magyar tanácselnök, vetette fel az ÚMSZ. Utólag derült ki, hogy Csóka Tibornak van esélye, válaszolt Szász Jenő. Hozzátette, Nagyváradon, Marosvásárhelyen nem indítottak jelöltet, mégsem nyert az RMDSZ. Szatmár megyében pedig a Magyar Polgári Pártnak köszönhetően magyar tanácselnök lett, Szatmárnémetiben az MPP jóvoltából Ilyés Gyula újrázhat polgármesterként, Nagyszalontán Török László azért is nyerhetett, mert az MPP nem indított magyar jelöltet. Általános közöny jellemezte a választásokat, a magyarok esetében is. Az ÚMSZ szerint a magyar szavazói apátia a Magyar Polgári Párt kudarca is. Szász Jenő ezt nem fogadta el, mondván, az MPP-re szavazó százezer ember nem kudarc. Az MPP két és fél hónapos szervezet, az RMDSZ viszont tizennyolc éve működik. Nincs miért lemondania, jelezte Szász Jenő, bízik a magyar–magyar együttműködésben. /Salamon Márton László, Isán István Csongor: Szász Jenő „büntetése” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnök-jelöltje megsemmisítő vereséget mért a hét román párt (élükön a PSD és PD-L) koalíciójával támogatott úgynevezett független jelöltre. A szavazatok 44 százalékát kapta egy olyan megyében, ahol a lakosság 38 százaléka magyar, Valer Marian pedig 26 százalékát gyűjthette be. Csehi legalább tízezer-tizenötezer román szavazatot tudhat magáénak. /Sike Lajos: Csehi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

A helyhatósági választások eredménye, hogy az összlakosság 37-38 százalékát kitevő szatmári magyarság a következő négy évben valós súlyánál jóval nagyobb mértékben lesz jelen a helyi hatalomban, hiszen a megyei tanács elnöki székétől kezdve Szatmárnémeti és Nagykároly polgármesteri tisztségéig sok fontos település vezetését megszerezte. Szatmár az RMDSZ legsikeresebb megyéje. A szatmári magyarok választási sikerének egyik titka az itteni románokkal való folyamatos párbeszéd és együttműködés, amit az ÚMSZ „politikai elemzője, Bíró Béla” a lap jún. 16-i számában Háromszéken olyannyira hiányol. /Sike Lajos: Szatmári módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ Előzmény: Bíró Béla: Marscsatornák, Új Magyar Szó, jún. 16

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Szatmár megyében a szavazás második fordulójában elért eredmények: az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 42 291, PSD – 29 931, PD-L – 16 610, PNL – 11 269, függetlenek – 4111, MPP – 2604, PC – 1735, FDG – 634. A két forduló után az összesített eredmény, polgármesterek száma: RMDSZ – 18, PSD – 16, PD-L – 11, PNL – 9, FDG – 6, MPP – 1 független polgármesterek – 3./M. M. : A helyhatósági választások végeredménye Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./

Szatmár megyében egyedül Kaplonyban választottak MPP-s polgármestert Mosdóczi Vilmos személyében, aki villamossági almérnök. Elképzelhetőnek tartja, hogy négy év múlva közös jelöltlistán indulnak majd az RMDSZ és az MPP jelöltjei. A munkahelyteremtést tartja a legfontosabbnak, mert ez Kaplony legnagyobb problémája. /Fodor I. : Mosdóczi Vilmos a megye egyetlen MPP-s polgármestere. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 18./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Szeben és Brassó közt fekvő dél-erdélyi szülőfalujában járt nemrég egy Nürnbergbe kitelepedett ember, a döbbenet hangján tudott szólni arról, amit látott. Az egykori szászságnak írmagja sem maradt az ősi földön, ez nem volt számára újdonság, végleg felszámolódtak a nyolcszáz éves közösségek, csak az épületek, templomok, erődítmények, romok maradnak. Az eltávozottak a németországi szász egyletekben, könyvekbe menekítik a siebenbürgeni tapasztalatok emlékét. A dél-erdélyi kultúrtájat valamikor szántók, kertészetek, gyümölcsösök jelentették, a helyükön ma már legelővé és kaszálóvá változott a korábban jól megművelt dűlők jó része. A szorgos nép eltűnése a határban ezer évvel vetette vissza a civilizációt: mintha a valamikori pásztorkodó életmód támadt volna fel ezeréves sírjából. Közben Szatmár–Nagykároly környékén magyar földműves közösségek hagyják fel szántóikat a juhászkodók javára... /B. Kovács András: Ezer év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

A Szatmár megyeiek határozott ígéretet kaptak, hogy a Páskándi Géza kiállítás zárását követően a tárlat anyaga a Kossuth-díjas író szülőfalujába kerül. Tavaly ősz óta azonban magyarországi és erdélyi városok sora tartott igényt a kiállítás bemutatására. Pap József leköszönt szatmárhegyi polgármester ígéretet tett arra, hogy a rövidesen átadásra kerülő Páskándi Géza Könyvtár helyiségében biztosít a kiállításnak megfelelő helyet a szülőfalu vezetősége. Távlati tervük, hogy a történelem és az irodalom Szatmárhegyhez kötődő emlékeit megfelelően tudatosítsák, népszerűsítsék. Páskándi Géza mellett elsősorban a községben megfordult II. Rákóczi Ferencre, az I. világháború éveiben gyakran Szatmárhegyen tartózkodott és ott alkotott Bródy Sándorra és a második világháborút követően az előcseri részre költözött Krüzselyi Erzsébetre gondoltak. /Muzsnay Árpád: Páskándi életét és munkásságát bemutató állandó kiállítása lesz Szatmárhegynek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./

A Szatmár megyei egyetem előtti tanintézmények évkönyve 2007-2008 röviden bemutatja az összes Szatmár megyei tanüggyel kapcsolatos intézményt. Ezek között van a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza, a Megyei Oktatásfelügyeleti és Forrásközpont, a szatmárnémeti Gyermekek Palotája, a nagykárolyi Gyermekek és Tanulók Klubja, az avasfelsőfalui és a tasnádi Gyermekek Klubja. Emellett a megye teljes óvodai, általános iskolai, líceumi és szakiskolai hálózata is szerepel a könyvben. Az intézmények bemutatkoznak a könyvben. /(gyöngyi): Szatmár megyei egyetem előtti tanintézmények évkönyve 2007-2008. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./

Az alkotmánybíróság döntése révén megoldódhat a gencsi ügy és a Báthori Gyula által indított munkajogi perek garmadája – tájékoztatott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a kultusztörvény nem ütközik az alkotmány előírásaiba. Ennek megfelelően a közjogi bíróságok nem bírálhatják felül az egyház fegyelmi ügyekben hozott, munkajogi következménnyel járó döntéseit. Szatmárnémetiben augusztus 21-én kerül sor a gencsi ügy soron következő tárgyalására, ekkor terjesztik a törvényszék elé az alkotmánybírósági döntést. Mint ismeretes, a Szatmár megyei Gencs volt református lelkipásztorát, Báthori Gyulát 2006 februárjában az egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt felfüggesztették tisztségéből, később palástjától is megfosztották. A lelkész azonban a szatmárnémeti törvényszékhez fordult. /Fied Noémi Lujza: Előrelépés a gencsi ügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./ Előzmény: Babos Krisztina: Különös elnapolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Állami ösztöndíjat nem kaphat a romániai diák, ezért egyre több partiumi magyar hozza vissza gyerekét Magyarországról, ahová általános vagy középiskolába ment tanulni. Korábban nagy divat volt a nyugati határ mentén, hogy a nyolc általános vagy a középiskola befejezése után sokan Magyarországra mentek tanulni, legtöbben a közeli városokba – Nyírbátorba, Mátészalkára, Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra. Magyarország ma már nem annyira vonzó a továbbtanuló fiatalok számára. Egyes diákok arra panaszkodtak, hogy „kinézik őket” anyaországi társaik. Szatmár megye legnagyobb magyarnyelvű oktatási intézményében, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban idén 160 fiatal érettségizett, s közülük nyolc-tíz tanul tovább az anyaországban. Elek Imre igazgató szerint ez alig fele a három-négy évvel ezelőttinek. /Fleischer Hilda, Sike Lajos: Nem kifizetődő már a vendégdiákság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Július 15-én Beregszászon tanácskozott Murvai László, a romániai Oktatási és Kutatási Minisztérium főosztályának vezérigazgatója és Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, valamint Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A megbeszélések a két ország magyar nyelven oktató pedagógusainak a továbbképzési lehetőségeiről szóltak. A beregszászi főiskola /II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola/ humánerőforrás területén erősebb, addig a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza olyan képzési kínálatokkal rendelkezik, ami ott nem található. Szó esett közös pályázatok elkészítéséről. /(bgy): Ukrán-román pedagógus-találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 18./

Száz fiatal és húsz nevelő vett részt az idén a Nagykárolyi Református Egyházmegye Hadadon megrendezett táborában, mely július 19-én ért véget. Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke elmondta, ezeknek a közösségépítő eseményeknek, programoknak a támogatása kiemelten fontos szerepet kell hogy kapjon az elkövetkező időszakban is. /(fi): Véget ért a hadadi református tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 21./