Júl. 26-án szentelik fel a mikolai egyházközség filiájában, Szárazbereken az új római katolikus templomot. A szatmári egyházmegye e kis közössége számára Plackinger Pál tb. kanonok anyagi támogatásával épült fel a templom. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./

"Szept. 5-én, vasárnap benépesült Sándorhomok és Szárazberek közös futballpályája. A szárazberki IKÉ-s /Ifjúsági Keresztény Egylet/ fiatalok a környező falvak ifjúságának a bevonásával jótékonysági rendezvényt szerveztek, amelynek bevételét a helybeli református templom renoválási munkálataira ajánlották fel. A "Focicipős palacsinta-buli" focibajnoksággal kezdődött, Szárazberek, Sándorhomok, Sárfalu és Nagypeleske részvételével. A rendezvény bállal folytatódott. Ifj. Király Lajos, a szárazberki IKE elnöke elmondta: a rendezvényen 6-700 ezer lej gyűlt a templom felújítására. A hasonló alkalmak különben Szárazberken hagyománynak számítanak, ami azt jelenti: a helyi ifjúság aktív részt vállal a faluközösség életében. /Szárazberek: Ifjúsági rendezvény az egyház javára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./"

"Sikerrel pályázott ingázó falusi diákok költségtámogatásáért az Illyés Közalapítványnál a szatmárnémeti Identitas Alapítvány. A most kezdődő tanévben három település: Szamoskrassó, Szárazberek és Kőszegremete V-VIII.osztályos tanulói (valamennyien az adott községközpontba járnak be) részesülnek a kedvezményben. A háromszázezer forintnak megfelelő mintegy harmincmillió lej több hónapra fedezi az ingázás költségét.A következőkben más falvakat is szeretnének bekapcsolni a pályázatba, mert iskolák összevonása révén számos településről ingázni kénytelenek az V-VIII.osztályosok. /(Sike Lajos): Jó hír három falu ingázó diákjainak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

Simon Kornél 1999 novemberében lett Szárazberek görög katolikus egyházközségének parókusa. Szárazberken kívül két filiában is szolgálatot teljesít, Sándorhomokon és Sárfaluban. Az anyaegyházközségben 160 lélek van, körülbelül ugyanennyien vannak Sándorhomokon, Sárfaluban pedig 60 görög katolikus él. A gyülekezeteket 60 százalékban idősek alkotják, egyedül Szárazberken van némi fiatalságról, viszont az ifjak 70 százaléka Magyarországon dolgozik, mert többségük munkanélküli. Szárazbereknek 15?20 éve nem volt állandó papja. A templom nincs túl jó állapotban: salétromosak a falai. - A fiatal papok mind Magyarországon végeztek, mert itt nincs biztosítva a magyar nyelvű görög katolikus oktatás. /Fodor István: Egyház és faluközösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 18./

"A nőszövetség tagjai takarították be Szárazberken a református egyház napraforgótermését. Az asszonyok ezen kívül betegeket látogatnak, és megtörtént, hogy a falu szegény családjai számára két héten keresztül biztosították a mindennapi kenyeret - mindezt a nőszövetség tagsági díjából, mesélte Szilágyi Balázs, helybeli lelkipásztor, aki tavaly szeptemberben került Szárazberekre. Kellemes meglepetés volt számára, hogy itt aktív gyülekezetet talált: az ifjúság rendszeresen részt vesz bibliaórákon, és különféle közösségi rendezvényeket - például bált - szervez, a más felekezetű ifjak bevonásával. A kéthetente találkozó nőszövetségi tagok pedig tagsági díjat is fizetnek, amit jótékonysági akcióra használnak fel. A 351 lelkes egyházközség anyakönyvébe tavaly két keresztelő, három temetés és két esküvő került. /Fodor I.: Szárazberek: A református nőszövetség segélyeket oszt és napraforgót szed. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./"

"1605 januárjában Szatmár vármegye nemessége Szárazbereken találkozott Bocskai István fejedelemmel, s ajánlotta fel neki szolgálatait. Az eseményt a helyi református templom szószéke alatt latin nyelvű tábla jelzi. Ilyés István, a Bocskai Szövetség Szatmár megyei elnöke kezdeményezte, hogy a templomkertben szobrot állítsanak Bocskai Istvánnak. Szilágyi Tibor szatmári szobrász készítette a szobrot. A bronz megvásárlásában segített az Illyés Közalapítvány és az RMDSZ megyei szervezete. A márvány talapzat Kovács Albert lázári vállalkozó jóvoltából készül el. Az életnagyságú mellszobor várja az október végi, a reformáció ünnepéhez kapcsolódó avatást. /(Sike Lajos): Szárazberken szobrot állítanak Bocskai Istvánnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"Szárazbereken Bocskai István-szobrot avatnak október végén. A fejedelem 1606-ban járt a településen. A 76 éves Illés István úgy érzi, beteljesedett élete nagy álma. 1992-ben Budapesten megalakult a Bocskai Szövetség, amely alkalomra többen hivatalosak voltak Erdélyből is: Szatmárnémetit ő képviselte. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a szövetség keretében működjön egy erdélyi tanácsadó testület is, amelyben hét személy kapott helyet. Ide őt is beválasztották. Amikor jobb volt a szövetség anyagi helyzete, díjakat osztottak ki a szavalóversenyeken, a magyar középiskolák legjobb tanulóit támogatásban részesítették Erdély öt városában. Ez az utóbbi időben, anyagi fedezet híján, abbamaradt. A Bocskai Szövetség munkájának alapján állították fel Nagyszalontán Bocskai István szobrát. Akkor született meg benne az ötlet, miért ne lehetne Szatmár megyében is szobrot állítani a fejedelemnek? A nagybányai levéltárban sikerült rábukkanni egy olyan iratra, amelyből kitűnt, hogy a fejedelem 1606-ban Szárazbereken járt. A faluban a református templom szószéke alatt van a latin nyelvű tábla, amelyik igazolja ezt. Illés István elindult támogatókat keresni a megye magyar közéletének személyiségei között. A legtöbb helyen megértésre talált, a megyei tanács összes RMDSZ-NDF-es képviselője saját juttatásából áldozott erre a célra, addig a városi tanácsból csupán négy személy tette meg ezt a tizenegyből. A fejedelem alakját Szilágyi Tibor képzőművész egyetemi hallgató mintázta meg. /Fodor István: Illés István álma valóra vált. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./ "

Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök Szatmár megye vendége volt június 17-18-án. A vele együtt érkező Tőkés László püspökkel és Szatmárnémetiben Szabó István megyei tanácselnökkel, Riedl Rudolf alprefektussal, Ilyés Gyula polgármesterrel és a helyi közélet más vezetőivel találkozott. Arról beszéltek, hogyan lehetne a határ két oldalán lévő települések és a lakosság közti együttműködést, visszaállítani, amely valamikor ebben a régióban is jól működött, s amihez Románia EU-s tagságával újból jó esély adódik. Délelőtt Debrecenben ugyancsak e témakörben tartottak konferenciát, amelyen részt vett a két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József is. A szatmári találkozó ennek a folytatása volt. A Láncos-templom a köztársasági elnök tiszteletére zsúfolásig megtelt. Sipos Mikilós esperes mellett ott ült Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök, s a padsorokban pedig a város három magyar líceumának tanárai és diákjai voltak. Tőkés László püspök kifejtette, hogy új lendületet kell adni a Partium fejlődésének, s maximálisan kihasználni az EU-s csatlakozás nyújtotta előnyöket. Beszélt a Szatmárnémetiben kialakítandó Református Iskolaközpontról, melyben a Partiumi Egyetemnek is kihelyezett tagozatai lesznek. Mádl Ferenc kifejtette: „Örömmel jöttem ide, mert bízom abban, hogy ez is kifejezi lelki és szellemi összetartozásunkat. Remélem ez a látogatás is felhívja a figyelmet a Partiumra, s vele a határokon átívelő együttműködés fontosságára.” Mádl Ferenc ellátogatott a püspöki palotába, ahol Schönberger Jenő püspök fogadta, majd Kónya László tanár, főtanfelügyelő-helyettes kíséretében a közeli Szárazberekre ment, ahol megkoszorúzta Bocskai István két éve felállított szobrát. Innen látogatása következő állomáshelyére, Zilahra kocsizott kíséretével. /(Sike Lajos): Mádl Ferenc Szatmárnémeti vendége volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulója alkalmából Bocskai Istvánra emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben és Szárazberken, a szatmárnémeti Szent István Kör, a református egyház és az RMDSZ rendezésében. Szatmárnémetiben A hit és a szabadság védelmében címen történelmi előadást tartottak: Sipos Gábor kolozsvári egyetemi docens, Kereskényi Sándor muzeológus, Mandula Tibor, Muhi Csilla és László Benjamin szatmári tanárok. Szárazberken, abban az ugocsai községben folytatódott a megemlékezés, ahol a szatmári nemesség 1605-ben az Erdélybe tartó Bocskai Istvánt fogadta. A helyi református Kónya László történelemtanár méltatta Bocskai tevékenységét. A templomkertben két éve állított Bocskai-szobornál Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke a nagy fejedelem mához szóló üzenetéről beszélt. /Bocskai Istvánra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Szárazberken először tartottak falunapokat. Az ökumenikus istentisztelet után felavatták a második világháborúban elesett helybeli áldozatok emléktábláját, amelyre 13 név, plusz az 1989–es forradalomban elesett Szabó Antal neve került fel. Az emléktáblát megkoszorúzták. Vetélkedőket rendeztek. A Bocskai Falunapokon megnyílt Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész kiállítása. Az iskolában hagyományőrző tárlatot lehetett megtekinteni: a településről összegyűjtött régi — ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem használt — tárgyakból, családi, iskolai fényképekből. Az iskolaudvaron a vallásórás gyerekek ritkaságszámba menő előadásával, a Lúdas Matyival kezdődött a kulturális műsor, majd a KRISZ (Keresztyén Református Ifjak Szervezete) fiataljai A helység kalapácsát adták elő. A lázári iskolások nótacsokorral léptek színpadra, végül fellépett az egri Csodaszarvas Néptánccsoport. /Bocskai Falunapok Szárazberken, először. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./

A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között megkötendő alku eredményeként mégiscsak maradhat néhány magyar vezető az intézményeknél Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt kampánykaravánja május 18-án Lázáriban, Sándorhomokon, Szárazberken és Mikolában járta be az utcákat, Sógor Csabát elkísérte Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő. A körút a követező napokon folytatódik a Szatmár megyei településeken. /Egységben a megyei magyarság. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19/

Idén is lesz Partiumi Híd Fesztivál
Július 15 és 18 között második alkalommal kerül megrendezésre a Partiumi Híd Fesztivál Szárazberek határában a Szatmári Híd Egyesület szervezésében. Krakkó Rudolf, az egyesület elnöke számolt be lapunknak az idei rendezvényről.
A tavaly első alkalommal megrendezett fesztivál célja elsősorban a nemzet-tudat erősítése a magyar fiatalok körében, a magyar hagyományok ápolása, emelte ki Krakkó.– A tavalyi rendezvény után sokan jelezték, szeretnék, hogy a fesztivált a jövőben is megrendezzék, többségében fiatalok, a 14 és 40 év közötti korosztály körében fogalmazódott meg ez az igény. Az idei helyszín a Sándorhomok és Szárazberek közötti legelő, a Vármegye árka partján. Az idén is színes, és változatos programokat kínálunk az igényesség jegyében. Tudományos, történelmi, aktuálpolitikai előadások fognak elhangzani, de akárcsak a tavaly, az idén is meg szeretnénk őrizni a pártpolitikai semlegességet, nem akarunk politikai pártoknak kampányt csinálni, ami nem jelenti azt, hogy nem lesznek aktuálpolitikai meghívott előadók, mint például Witner Mária, Fideszes képviselő, az 56-os forradalom hőse, vagy Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
Értékteremtő programok
A fiatalok válogathatnak majd a hagyományőrző programok között, lesznek lovas-íjász, történelmi, középkori harci bemutatók, népzene és néptánc, de helyet kap a baranta, és a karate is. A koncertek száma ugyanannyi lesz, mint a tavaly, színvonalas előadókat hívtak meg, amelyek tágabb zenei stílust, mint rock, rapp, folk, jazz, funk, képviselnek. A magyarországi együttesek mellett Erdélyből fellép majd a Knock Out, a Nemez. A szervező csapatba az idén a szatmáriak mellé magyarországiak és székelyföldiek is bekapcsolódnak, utóbbiak a gyermekprogramokat biztosítják. Több magyarországi közeli település is jelezte részvételi szándékát, idén először a fesztivál keretében határ menti települések találkozójára is sor kerül majd. –Bízunk abban, hogy az idén több helyi támogatója lesz a fesztiválnak, hiszen elsősorban helyieknek szól, és értékteremtő szándékkal szervezzük, hangsúlyozta Krakkó.– Szerda délután hat órára Szatmárnémetiben a Casual teraszára várjuk azokat, akik a szervező csapatban részt kívánnak venni, tette hozzá.
erdon.ro

Magyar görögkatolikusok Erdélyben
Nagyvárad - Az erdélyi magyar görögkatolikus közösségről szervezett konferenciát csütörtökön a váradi magyar görögkatolikus egyházközség és a Szent Teodóra Közösségi Központ a Szent László Líceumban.
Köszöntőjében Vadas Krisztián főszervező, a Nagyváradi Magyar Görögkatolikus Egyházközség szervező lelkésze arra hívta fel a figyelmet, hogy több okból kifolyólag is Árpád-házi Szent Piroskát választották védőszentjükül: kötődik Váradhoz, hiszen Szent László lánya volt, keleti vonatkozása is van életének, ugyanis bizánci császárné volt, és magyar is volt. Az életéről Nagymihályi Géza művészettörténész tanulmánya alapján többek közt elmondta: mivel fiatalon elhagyta Magyarországot, kevés emléket hagyott maga után, és se kortársai, sem pedig az utókor különösképpen nem foglalkoztak vele. Moravcsik Gyula bizantinológus szerint 1088-ban született, és hét évesen árvaságra jutott. 15-16 éves korában ment Bizáncba, ahol felvette az Eiréné (Béke) nevet. 1105-ban házasságot kötött Joannész Komnénosz bizánci trónörökössel, 4 fiú- és 4 leánygyermekük született. A császári udvarban a keleti spiritualitás és a szakrális művészet meghatározónak bizonyult, a filozófiai alapok, a szakrális építészet, a liturgia és a teológiai módszertan együttesen érvényesült. Piroska nem volt rabja császárnéi hivatásának, lelkében szabadon követhette Krisztust. Életének utolsó évében letette a bíborpalástot, illetve a császári koronát, és szerzetessé lett Xené néven. Ennek jelentése az, hogy Idegen, vagyis valószínűsíthető, hogy élete alkonyán nyomatékosítani akarta azt, hogy ő valójában idegen földön, idegenként cselekedett élete során. A legmegbízhatóbb források szerint 1134-ben hunyt el, és először a Pankrátor templomegyüttes Szent Mihály templomába temették. Néhány évszázaddal később a török hadak a sírját feltúrták és megszentségtelenítették.
Romániai jelenlét
Ifj. Pallai Béla Szatmár megyei parókus lelkész a magyar görögkatolikusoknak a mostani értelemben vett romániai jelenlétéről értekezett. Hangsúlyozta: bár már a 17. században is épületek fatemplomaik, tehát léteztek, az igazi áttörést a 20. század hozta a számukra, amikor 1912 tavaszán az akkori pápa bullájában püspökséggé kanonizálta az egy hónappal korábban alapított magyar görögkatolikus egyházmegyét. Összesen 162 parókia tartozott hozzá, nem csak Szatmár, Bihar, Arad és Kolozs megyékben, hanem például 35 egyházközség a Székelyföldön működött. A románság természetesen ezt nem nézte jó szemmel, például 20 ezres tüntetést zajlott Gyulafehérváron Róma döntése ellen, a váradi püspököt pedig azzal vádolták, hogy a kormánynak pénzért adja el a plébániáit. Trianon után sem csitultak a kedélyek: problémát okozott például, hogy a püspök székhelye Debrecenben volt, ezért 1922-ben külhelynökség alakult Romániában, melyhez 75 parókia tartozott. Nicolea Bălan már ortodox érsekké avatásakor felvetette a két erdélyi román egyház egyesítésének gondolatát, és ezen szándékukról az ortodoxok azt ezt követő években se tettek le. Mint ismert, az 1948 és 1990 közötti évtizedek az illegalitás jegyében teltek, s csak a rendszerváltás után történt változás. A 2011-es népszámlálás fenntartással kezelendő adatai szerint a romániai népesség körülbelül 1 százalékát teszik ki napjainkban a görögkatolikusok több mint 160 ezres lélekszámukkal. Magyar egyházközségek működnek Szatmárnémetiben, Kökényesden, Nagypeleskén, Sárközújlakon, Adorjánban, Szárazbereken, Sándorhomokon, Sáron, Mikolán, Egriben, Lázáriban, Csedregen, Túrterebesen, Túrterebeshegyen, Nagykárolyban, Nagyváradon és az Érmelléken.
A rendezvény utolsó harmadában Kapin István kegyhelyigazgató mutatta be Máriapócsot úgy, mint Magyarország nemzeti kegyhelyét. Támogató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt.
Ciucur Losonczi Antonius

Kopácsi-vetélkedő a magyar reformáció bölcsőjében
Öt egyházmegye tizennégy csapata vett részt az V. Kopácsi István Egyháztörténeti Vetélkedőn, amit ez alkalommal a Reformáció Emlékéve keretén belül szerveztek meg. Az ifjúsági találkozóra más gyülekezetből is csatlakoztak. A régiekről tanultak, történelemből írtak és remélhetőleg a történelmet írják mindazok, akik részt vettek.
Szombaton délelőtt 10 órakor kezdődött a gazdag programmal tarkított ifjúsági nap. Kánya Zsolt Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ifjúsági előadó tanácsosa nyitotta meg az alkalmat áhítatával, melyben Gedeonról szólt, aki kilépett a csűrből, a közönyből, a félelemből és hitte, hogy Istennel együtt győzni fog. Kovács Sándor esperes is köszöntötte az ifjakat, bátorítva őket, hiszen már azzal nyertek, hogy jelentkeztek a vetélkedőre.
A versenyzők ezután megkapták az ötven kérdést tartalmazó feladatlapokat, amit Fórizs Enikő magyartanárnő állított össze. Öt egyházmegyéből tizennégy négy tagú csapat mérte össze erejét egyháztörténetből, Arad megyétől Szatmárig. Az aradi egyházmegyéből Kispereg, Pécska és Szentleányfalva, a bihari egyházmegyéből Nagyvárad- Velence és Jákóhodos, az érmellékiből Jankafalva és Nagykágya, a szilágysomlyóiból Szilágyborzás és Kraszna, a szatmáriból pedig Pusztadaróc (2 csapattal), Mikola, Szárazberek és a házigazda Erdőd. A csapatversenyen kívül egy egyéni feladatot is kaptak, melyben megadott címek alapján esszét/ fogalmazást/ jegyzetet írhattak. Egyébként idén is, a fontosabb évfordulókhoz kötötték a tananyagot a szervezők. 450 éve íródott a Második Helvét Hitvallás, a Református Egyház egyik alapirata. Viszonylag kerek évfordulója van idén a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinatnak, 370 éve történt. Kerek fél évezrede született Drágffy Gáspár, a reformációt az első között befogadó főúr, ezért a Drágffy-családdal is megismerkedhetnek azok, aki felkészültek a vetélkedőre.
A megszépült erdődi református templomban ifjúsági istentisztelettel folytatták az együttlétet, melyben Kurta Szabolcs érendrédi lelkipásztor hirdetett Igét. A prédikátor egyháztörténeti szempontból kétszeresen is kötődik az erdődi református gyülekezethez. Egyrészt volt dobrai lelkészként tevékenyen részt vett a gyülekezeti szövetség (Erdőd-Dobra-Magyargéres-Szatmárhegy-Kismajtény) létrehozásában, másrészt érendrédi lelkipásztorként utóda annak a prédikátornak, aki a gyülekezet elüldözése miatt kényszerült elmenni Érendrédre 1769-ben. Az ifjúsági nap igei mottója alapján szolgált: "Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme, újjálett minden." (2Kor 5,17) Az igehirdető az állandóan változó világban a soha el nem múló dolgokra hívta fel a figyelmet: Isten élő szavára a Tőle kapott bölcsességre. Ez az, ami Kopácsiék és Petőfiék idejében is megtartó erő volt, de jelentkezhetett minden kor fiataljainak szívében. Ha valaki saját magáról mondja, hogy bölcs, az hazudik, akiről mások mondják, arról valószínű, elhihetjük - mondta a predikátor. Ősz Sándor Előd kolozsvári egyháztörténész Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítótól és az egyháztörténeti kutatás fortélyairól tartott lendületes és érdekfeszítő előadást. A Bízz Band és az Erdődi Dicsőítő Csapat hangulatos koncertje mutatta meg, hogy lehet az Istent felszabadulva és örömmel dicsérni.
Ezután került sor az eredményhirdetésre. Az első díj Érmellékre, a jankafalvaikhoz került, akik a lehetséges 100 pontból 97-et értek el. Második lett a mikolai csapat Szatmárból (95), a harmadik pedig a szilágysági Kraszna (90,5). Az esszéíró egyéni díjat Magyar István nyerte Mikolából, második a nagykágyai Horvát Irénke, harmadik pedig Komori Viktória Szentleányfalváról. Mindkét kategóriában a győztesek Buzogány Dezső teológiai professzor díját is átvehették a rengeteg más jutalom mellett.
Az eredményhirdetést követően Titoktalanított világ címmel színvonalas, tanulságos, épületes, üzenet-teljes, humorral tarkított előadást tartott a Nagyvárad-Velencei Református Egyházközség ifjúsági színjátszó csapata. Kása Melinda és Kása Zsolt néptánc-tanítással vezette le az együttlétet.
A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Reformáció Emlékbizottság által támogatta. A projekt címe: Erdőd, a magyar reformáció bölcsője. A bölcső előremutat, reményt sugároz, általában, az életről beszél. Ami Erdődön volt, az a szépen szóló jelen és jövő, tehetséges fiatalokkal. Lelki szemekkel lehetett látni azt is, hogy a református templom előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia össze is mosolyogtak, több mint száz magyar fiatalt láttak, értelmet és bölcsességet. A régiek elmúltak, semmiképpen sem értelmetlenül.
szatmar.ro

Határnyitás számos kérdőjellel
Felkészületlenül érte az érintett önkormányzatokat az a minisztériumi rendelet, amely szerint – többéves várakozás után – tíz új alkalmi határátkelőhely nyílik a magyar–román határszakaszon.
Bizonytalanságot szült és több kérdést is felvetett a külügyminisztérium múlt heti rendelete, amely tíz alkalmi határátkelő megnyitását hagyja jóvá a román–magyar határszakaszon. A rendelet értelmében a hétvégétől kezdődően, heti egy alkalommal lehet majd átkelni a határállomásokon, előre rögzített órarend szerint. Kiderült azonban, az aszfaltúton kívül semmilyen más infrastrukturális feltétel nem adott a határnyitáshoz, az érintett önkormányzatok illetékesei szerint ezt nehéz lesz napokon belül megoldani.
Megduplázódik az átkelők száma
Magyarország és Románia közös határszakaszán évekkel ezelőtt tíz határ menti település közelében épült új út a 2007–2013-as, határon átnyúló együttműködési program keretében azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a környék lakóinak az átjárását, és fellendítsék a régió gazdasági életét. A két országot tíz új ponton összekötő út mentén nem épültek határátkelők, mivel az eredeti ütemterv szerint Romániát és Bulgáriát 2011 tavaszán vették volna fel a belső határellenőrzés nélküli uniós államok közé, schengeni csatlakozásukat azonban a tagországok rendre elhalasztották. Így ezeken az utakon azóta is sorompók jelzik, hol húzódik az országhatár.
Jelenleg mindössze 10 közúti határátkelő működik Románia és Magyarország között, átlagosan 40 kilométerenként lehet átjárni, ami tipikus kelet-közép-európai probléma, hiszen Nyugat-Európában sokkal sűrűbben vannak összeköttetési pontok a szomszédos országok között. A Szatmár.ro portál szerint Romániának azért vált sürgőssé a határnyitás, mivel az Európai Fejlesztési Alap az év elején arról tájékoztatta a kormányt, előfordulhat, hogy az államnak vissza kell fizetnie az útépítés költségeit, mivel az utakat nem használják rendeltetésük szerint.
Készenlétben. A magyar és a román hatóságok a napokban egyeztetnek
Szükség van a magyar segítségre
Szatmár megyében Károlypusztán, Szárazbereken és Nagypeleskén nyílik határátkelő a külügyi tárca rendelete szerint. Utóbbi két település Lázári községhez tartozik, amelynek a polgármestere, Lengyel István a Krónikának elmondta, a máramarosszigeti területi határrendészeti hatóság a múlt héten tájékoztatta a polgármesteri hivatalt a döntésről, ami „érthető módon" teljesen felkészületlenül érte az önkormányzatot. A rendelet szerint ugyanis az érintett településeknek kell biztosítaniuk az infrastrukturális feltételeket. Az elöljárótól megtudtuk, a község területén lévő két átkelőnél már két alkalommal is terepszemlét tartottak a határrendészet illetékeseivel, és az a döntés született, hogy a szárazberki határátkelőt szombaton, a nagypeleskeit pedig vasárnap tartják nyitva 10 és 18 óra között.
„A határrendészeti hatóság folyamatosan egyeztet a magyarországi féllel, mivel szükség van a segítségükre. Egyelőre mobil egységekkel oldanák meg az utasok ellenőrzését, mindaddig, míg kialakítjuk az állandó átkelőhelyet. Tudomásom szerint erre csak a magyarországi határrendészetnek van kapacitása. Nyilvánvaló, hogy ők jóval előrébb tartanak ezen a téren. A későbbiekben konténereket kell kihelyezzünk, elektromos áramot kell bevezetni – felméréseink szerint 1,5 kilométer hosszú távvezetéket kell kiépíteni –, szóval nem lesz könnyű. Reményeink szerint ezzel leghamarabb május–június környékén tudunk elkészülni. Addig biztosan marad a hétvégi program" – részletezte az elöljáró. Lengyel István elmondta, a környék lakói évek óta várják a határnyitást, hiszen a térségnek gazdasági és idegenforgalmi fellendülést hozhat.
Oana Pîrcălab, a Szatmár Megyei Határrendészet szóvivője a Szatmár.ro-nak hétfőn úgy nyilatkozott, a külügyi tárca valószínűleg három hónapig figyelemmel követi majd a három átkelőhely forgalmát, és ennek függvényében dönthet arról, hogy indokolt-e az állandó átkelő kialakítása. Bihar megyében Érsemjént, Biharfélegyházát és Vizesgyánt érinti a külügyminisztériumi határozat, ezeken az átkelőhelyeken is hetente egy alkalommal, szombatonként emelik fel a sorompókat, a prefektúra és nagyváradi területi határrendészeti hatóság azonban a helyi sajtónak nem kívánt nyilatkozni a témában. Kelemen Zoltán, Biharfélegyháza polgármestere a Reggeli Újságnak elmondta, azt szeretnék, ha az új határátkelők folyamatosan a lakosság rendelkezésére állnának. Az elöljáró úgy fogalmazott, amennyiben megvalósul az állandó összeköttetés, fellendülhet a térség ipari fejlődése.
Gyergyai Csaba 
Krónika (Kolozsvár)

Hétvégi határátkelők nyíltak a magyar-román határon
MTI - Új, alkalmi nyitvatartással működő határátkelők nyílnak a magyar-román határszakaszon a hétvégén, kilencet szombatonként, egyet vasárnaponta használhatnak az utazók.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ömböly és Károlypuszta közötti határnyitási ünnepséget követően Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, az új átkelési helyekkel megduplázódott a magyar-román határszakaszon működő határátlépési helyek száma, így több lehetőségük van a határ két oldalán élőknek a találkozásra és a kapcsolattartásra. Eddig 58 kilométert kellett megtenni két határátkelő között, a tíz új átkelővel ez a távolság 35 kilométerre rövidül - jelezte Perényi Zsigmond. A helyettes államtitkár hozzátette, a magyar kormány azt szeretné, hogy minden nap használhassák majd a lakosok az új átkelőket.
Az ömbölyin kívül a Zajta-Nagypeleske, a Garbolc-Szárazberek, a Dombegyház-Kisvarjaspuszta, az Elek-Ottlaka, a Körösnagyharsány-Körösszeg, a Dénesmajor-Feketegyarmat, a Pocsaj-Biharfélegyháza, valamint a Bagamér-Érkenéz határátkelőhelyek nyíltak meg. Az átkelők szombatonként nyolc órán keresztül fogadják az utazókat. Csanádpalota-Nagylak között is nyílik átkelő, amely vasárnaponként lesz nyitva.
Az ömbölyi ünnepségen részt vettek a két érintett település polgármesterei, a magyar és román kormány képviselői, illetve szenátorai.
A magyar és a román településeket összekötő utat 2014-ben adták át, a 12 kilométer hosszú útszakasz több mint 10 kilométeres része román oldalon Szaniszlót, illetve a hozzá tartozó Károlypusztát és az országhatárt, a fennmaradó csaknem 2 kilométeres része a határt és Ömbölyt köti össze.
A beruházási összeg mintegy 5,6 millió euró volt, a fejlesztéshez 4,8 millió eurós támogatást nyert el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a két település, a fennmaradó összeget pedig saját forrásból, illetve nemzeti támogatásból finanszírozták. Ebből a forrásból épült meg a másik kilenc helyszínen a magyar-román határon átvezető út is. Az utakat azonban nem használhatták az utazók, mert Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. A két ország közötti utakat ezért betonelemekkel és sorompóval kellett lezárni. Az utak megfelelő módon történő használata a program uniós jogszabály szerinti sikeres lezárásához is szükséges, ennek határideje 2017. március 31.
A Miniszterelnökség az MTI-hez pénteken eljutatott közleményében azt írta, a továbbiakban a határnyitások gyakoriságát növelni szeretnék és legalább két út esetében az állandó határátkelést biztosítani. Ezt követően - a helyi igények figyelembevételével - további utak esetében is törekedni fognak az állandó határnyitásra.
A Pocsaj és Biharfélegyháza közötti határátkelő szombati átadásán Kecskés Gyula (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar megyei Pocsaj polgármestere elmondta: a 11 kilométeres útszakasz uniós és magyar, illetve román forrásból valósult meg, hatmillió euróba került, ebből Pocsaj önkormányzatára 3,1 millió euró jutott, míg Biharfélegyháza 2,5 millió euróval járult hozzá. A Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt. 235 ezer euróval egészítette ki az előbbi összegeket. 
Deloreán Gyula Bihar megyei alprefektus reményét fejezte ki, hogy a jövőben nem lesznek elválasztó utak a két ország között. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke beszédében a határátkelő elkészültét a határon átnyúló együttműködések remek példájának nevezte. Kelemen Zoltán, Biharfélegyháza polgármestere köszönetet mondott a beruházásban közreműködőknek. 
maszol.ro,