Károly Róbert – Kolozsvár – hétszáz év
Az a javaslat született a helyi önkormányzatban, hogy a város fennállásának 700. évfordulója alkalmából nevezzék el a Kajántói út mentén található Szentháromság, jelenleg a Karl Liebknecht nevét viselő teret Károly Róbert Anjou-házi magyar királyról, akitől Kolozsvár 1316. augusztus 19-én a városi rangot kapta. A kezdeményező Adrian Mureşanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) városi tanácsosa. A város önkormányzatának valóban figyelembe kellene vennie: a Kolozsvárt városi rangra emelő egykori uralkodót, Károly Róbertet megilleti, hogy egy, az annak idején létezett településen, a mai belvárosban, méltó helyen, utca vagy tér viselje a nevét. Erre a legmegfelelőbb a Főtér vagy a Deák Ferenc utca (Hősök útja) lenne. Semmiképp egy külvárosi sikátor. Ezzel egyidejűleg szobrot is kellene állítani a tiszteletére. Amint azt tavaly a temesváriak már megtették. Annak emlékére, hogy városuk évekig Károly Róbert székhelye volt.
Károly Róbert, helyesen I. Károly néven magyar király, Anjou Martell Károly magyar trónkövetelő és Habsburg Rudolf császár leányának, Klemenciának a fiaként, V. István magyar király dédunokájaként 1288-ban született Nápolyban. 1300 augusztusában hajója a dalmáciai Spalatóban kötött ki, amikor még III. András ült a trónon. A délvidéki tartományok urai – Subicsok, Babonicsok, Frangepánok, Csák Ugrin –, valamint Bicskei Gergely esztergomi érsek, Mihály zágrábi, János nyitrai püspök és a nemesek kisebb csoportja támogatta, külföldről VIII. Bonifác pápa és a Habsburg hercegek.
András király 1301 januárjában váratlanul meghalt. A támogatói által Esztergomba vitt Károlyt, Bicskei Gergely május 13-a előtt – egy alkalmi koronával – megkoronázta. Károly ez időtől számította uralkodását. A pápa 1301. május 13-án Boccasini Miklóst Károly Róbert támogatására Magyarországra küldte.
A többségi ellenpárt azonban az ország szabadságának vélt sérelme miatt a koronázást nem tekintette érvényesnek. Helyette előbb II. Vencel, Cseh- és Lengyelország királyának – IV. Béla dédunokájának – azonos nevű, 12 éves fiát (1301–1305), III. András leányának, Erzsébetnek a jegyesét –, majd utána a bajor Ottót (1305–1307) ismerte el Magyarország királyának. Vencel behívásának előkészítéseként 1301 augusztusában Kőszegi (Németújvári) Iván megtámadta Esztergomot, ahonnan Károly és Bicskei Gergely menekülni kényszerült. Vencelt 1301. augusztus 27-én Fehérvárt a Szent Koronával János kalocsai érsek koronázta királlyá. Az illetéktelen koronázás miatt a pápa az érseket a Szentszék elé idézte, aki azonban elhalálozott.
Károly 1302-i, Buda elleni ostroma sikertelen maradt. Nem változtatott az erőviszonyokon az sem, hogy VIII. Bonifác pápa 1303. május 31-én Károlyt nyilvánította királynak. De Esztergom 1306., majd Buda 1307. évi elfoglalása és Gentilis bíboros, pápai legátus működése lehetővé tette, hogy 1307. október 10-én a rákosi országgyűlés királynak ismerje el. 1309. január 16-án Budán újból megkoronázták, majd ugyancsak Gentilis közreműködésével 1310. augusztus 20-án Fehérvárt, végre a Kán László erdélyi vajda által visszaszolgáltatott Szent Koronával koronázták meg.
Asztalos Lajos. Szabadság (Kolozsvár)

Winkler: egyenes beszédre van szükség
Egyenes beszédre van szükség a felelős politikusok részéről, arra, hogy őszintén vállalják elveiket, meggyőződéseiket osszák meg a választókkal, így lehet hatékony választ adni az egyre nagyobb teret nyerő populizmusra – fogalmazott Winkler Gyula azon a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának bővített büróülésén szerveztek a horvátországi Splitben. A populizmus veszélye a demokráciára és a jogállamiságra nézve címmel megszervezett kerekasztal-beszélgetésre rányomta bélyegét a múlt heti Brexit, hiszen a brit népszavazás eredményét jelentősen befolyásolta a kilépést szorgalmazó politikusok megtévesztő, durva kampánya, az EP- képviselők ilyen szempontból is elemezték az elmúlt napok történéseit.
"A populista politikusok álmegoldásokat mutatnak fel, amelyeket hamisságuk ellenére is elhisznek a választók, hiszen a populisták számtalan eszközt bevetnek, hogy megvezessék az embereket, gátlástalanul élnek a demagógia eszközeivel, fenntartások nélkül korbácsolják fel a nacionalista és idegengyűlölő érzelmeket a társadalomban. Ezzel szemben kell nekünk az Európai Néppárt értékeit felelős módon és következetesen képviselni, és sokszor nem elég az elvi érdekképviselet, hanem sokkal hatékonyabban kell kommunikálni a politikai döntéseket a választók felé" – hívta fel képviselőtársai figyelmét Winkler Gyula, aki kitért Brüsszel megítélésére is. "Úgy érzem, eljött annak is az ideje, hogy a Brüsszelben eluralkodó politikai korrektség gyakorlatát felülvizsgáljuk és valóban érdemben válaszoljunk az elégedetlen állampolgároknak, akik azt hangoztatják, hogy az EU túl gyakran avatkozik bele apró dolgokba, miközben nem eléggé hatékony a nagy és fontos ügyek kezelésében" – mutatott rá az EP- képviselő, aki szerint a fordulópont előtt álló Európai Unióban meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet, ehhez pedig őszintén kell tájékoztatni az embereket az alternatívákról és a különböző politikai döntések következményeiről. "Itt van alapvető kérdésként, hogy milyen Európai Uniót akarunk felépíteni, az alapító atyák által elképzelt politikai uniót vagy inkább a nemzetállamok laza szövetségét? Amikor az Európai Unióról beszélünk, mit szeretnénk látni: egy 28 darabból álló mozaikot – jelenlegi állás szerint 27 darabos lesz ez a mozaik –, egy olyan kisebb darabokból álló építményt, amelyet a 350 európai régió alkot, vagy esetleg egy még finomabb, ezernél is több darabból álló struktúrát, amelynek összetevői a régiók és helyi közösségek, beleértve az etnikai kisebbségeket, nyelvi és nemzeti közösségeket is" – emelte ki Winkler Gyula.
Az Európai Néppárt parlamenti frakciójának büróülését annak apropóján szervezték Splitben, hogy Horvátország most ünnepli uniós csatlakozásának harmadik évfordulóját. A büró ülésével párhuzamosan zajlik az EPP háttérintézményének, az EIN (European Ideas Network) nyári egyeteme is.
Népújság (Marosvásárhely)