A Magyar Polgári Szövetség hajlandó támogatni Petre Strachinaru képviselő javaslatát, hogy a két székely megyében hivatalból legyen képviselője a románságnak, de csak feltételekkel – szögezte le Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Abban az esetben, ha azokban a többségében románok lakta megyékben, ahol más nemzeti közösségek is élnek, ezek is hivatalból képviselői helyet kapnának, elfogadhatónak tartják a javaslatot. Ellenkező esetben diszkriminációról, az állampolgárok egyenlő jogainak megsértéséről van szó, és ez alkotmányellenes. /Farkas Réka: Támogatás, feltételekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Az RMDSZ számára az idei év kihívásai közül a legnagyobbak közé tartozik a tárgyalópartner megtalálása a helyi és – főleg – parlamenti választások előtt. A feladatot nehezíti a Magyar Polgári Párt bejegyzésének késleltetése, illetve a jövendő alakulat vezetése körül kibontakozó hatalmi harc. Kevesen vették komolyan, amikor tavaly az RMDSZ vezetői többször kijelentették: nem akarják megakadályozni a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését. „Valóban el kell fogadni: az RMDSZ-en kívül is van élet, és mostantól fogva ki kell alakítani valamiféle együttműködést az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal” – mondta Markó Béla. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke fogalmazta meg a javaslatot, miszerint Tőkés Lászlónak kellene a megalakuló párt élére állnia. Szász Jenő határozottan ellenzi ezt a javaslatot. /Magyar–magyar párbeszéd: ismét elkésnek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Január 29-én hoz ítéletet a törvényszék a Magyar Polgári Párt bejegyzéséről. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette: amennyiben nem tárgyalják érdemben az MPSZ pártbejegyzési kérelmét, a törvényszék épülete előtt fognak tüntetni. Gazda szerint ígéretet kaptak az RMDSZ-től, hogy nem fellebbeznek. /Mihály László: Ma párttá alakulhat az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.

Új elnököt választott a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, és döntöttek arról is, hogy az új testület tiszte lesz levezetni a szervezet Magyar Polgári Párttá alakulását. A leköszönő öttagú elnökség nevében Fazakas Tibor tartotta a tevékenységi beszámolót. A közgyűlés megválasztotta az új vezető testületet: az elnök Bálint József mérnök-vállalkozó lett, alelnök: Bereczki Kinga, Kovács István unitárius lelkész, Pethő István és Fazakas Tibor. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, február második felében véglegesítik listáikat, és csak azután hozzák nyilvánosságra jelöltjeiket. Az MPSZ egyébként egész Sepsiszéken megújul. /Farkas Réka: Párttá alakul a szövetség (Tisztújítás a sepsiszentgyörgyi MPSZ-nél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke Tamás Sándor képviselővel és Vajda Lajos alelnökkel közösen ismertették a megyei tanács RMDSZ-es elnök-, alelnökjelöltjeinek, illetve képviselőinek kiválasztási módját. Úgy határoztak, közvélemény-kutatással mérik fel, ki a legnépszerűbb, legesélyesebb jelölt. Vajda Lajos továbbra is alelnök kíván maradni, így az elnöki tisztségért Demeter János és Tamás Sándor verseng. Sepsiszék, Erdővidék és Orbaiszék régióban külön-külön, elektoros gyűlésen választják ki a jelölteket. /Farkas Réka: Harc nincs, verseny lesz a megyei tanács elnöki székéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Teljes gőzzel zajlik a szervezetépítés az erdélyi magyar polgári oldalon, Sepsiszéken szinte naponta születnek az új szervezetek, illetve újulnak meg a már létezők. A Magyar Polgári Szövetség készül az önkormányzati választásokra. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, március közepéig minden településen létrehozzák a szervezetet. Március 15-ig várják a jelentkezőket az MPP listáira, és az RMDSZ-tagság nem kizáró ok. Azokon a településeken, ahol több a jelentkező egy-egy tisztségre, állóurnás előválasztásokat tartanak. Fontosnak tartják a nyitottságot és a demokratikus jelölési rendszert, mert úgy látják, az RMDSZ-nél a klientúrához tartozó személyek listára kerüléséről folyik az alku. /Farkas Réka: Szervezkedik az MPP (Demokratikus jelölési rendszert akarnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A Sepsireform Egyesület /Sepsiszentgyörgy/ 2001-ben alakult meg, tevékenységi területe: jog, emberjog és kisebbségvédelem. Fő tevékenységének a magyar nemzeti közösség jogvédelmét tekinti, Sepsiszentgyörgy s a környező települések polgárainak jogvédelmében is síkra száll. Indulásától jogi és anyagi hátteret nyújtott a Székely Nemzeti Tanácsnak. A Magyar Polgári Szövetség rendezvényeit finanszírozta, fórumokat, találkozókat, megemlékezéseket, illetve a Wass Albert-díj évenkénti átadási ünnepségét szervezte. Az anyagi fedezetet pályázatokból, támogatásokból teremti elő. A szervezet elnöke Gazda Zoltán, aki az MPSZ sepsiszéki szervezetének is vezetője. /Sepsireform Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A Magyar Polgári Párt (MPP) is előválasztásokon dönt a polgármester- és tanácsosjelöltek személyéről – közölte Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. A következő időszakban gőzerővel alakítják meg az új helyi szervezeteket. Az RMDSZ-tagság nem kizáró ok. /Gőzerővel dolgozik az MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

A március 15-i ünnepség közös szervezését kéri a Magyar Polgári Szövetség az RMDSZ-től. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán levélben fordult az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnökéhez, kérve, ne sajátítsa ki az ünnepet egyetlen politikai szervezet sem. /Farkas Réka: Politikamentes ünnepet (Március 15.) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Megkapta a Magyar Polgári Párt a bukaresti bíróság döntését a párt bejegyzéséről, de a döntés nem tekinthető véglegesnek, mert megfellebbezte a Demokratikus Szolidaritás Pártja (DSZP). Január 10-én a DSZP beadványa miatt halasztotta a tárgyalást a bíróság, a bélyegilleték kifizetésére szólították fel az alakulatot. Mivel ezt nem tette meg, a január 29-i tárgyaláson nem vették figyelembe kifogásait, ám utólag kiderült, a bélyegilleték törlesztésének elmulasztása esetén is érdemben tárgyalni kellett volna felvetéseiket, így jogos a fellebbezés. A DSZP fellebbezése ugyan formai, de a Legfelsőbb Bíróságnak tárgyalnia kell az ügyet, hogy az MPP elnyerje a bejegyzést. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke bízik benne, hogy hamarosan napirendre tűzik a fellebbezés tárgyalását, mert ha március 25-ig nem születik végleges döntés, nem indulhatnak a választásokon. Victor Roncea, a Ziua lap újságírója is nyilvánosságra hozta, hogy megtámadta az új magyar párt létrehozatalát, ám Gazda szerint ezt nem kell komolyan venni. /Farkas Réka: Megfellebbezték az MPP bejegyzését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Várhatóan a március 10–15. közötti héten ül tárgyalóasztalhoz az alsó-háromszéki RMDSZ és a sepsiszéki MPSZ – jelentette ki Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke. Albert Álmos, az MPSZ januári felkérésére válaszolt, Gazda Zoltán akkor kérte, tárgyaljanak a közös jelölésről azokon a háromszéki településeken, ahol a magyarság kisebbségben él. /Farkas Réka: Márciusban tárgyal az RMDSZ az MPSZ-szel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Nem tartja hátrányosan megkülönböztetőnek sem a magyar gyerekek román oktatását, sem a számukra szervezett vizsgarendszert az Országos Diszkriminációellenes Tanács – ez áll az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének jelzéseire küldött válaszban. Az RMDSZ által kinevezett Asztalos Csaba vezette testület határozatában több oldalon taglalta, hogy miért nem helytállóak az MPSZ felvetései. Az MPSZ tavaly júniusban fordult a bukaresti intézményhez: vizsgálják ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték, igazságtalannak találják, hogy a kisebbségi diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és a történelmet, s a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Kérték a testületet, elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem a többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a kisebbségek diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Nincs hátrányos megkülönböztetés? (Válaszolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Február 15-én Étfalvazoltánban közel húsz résztvevő megalapította a Magyar Polgári Párt (MPP) első háromszéki alapszervezetét – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. A résztvevők Csutka Attilát választották a helyi szervezet elnökévé, Gödri Csaba alelnök, Szilágyi Dávid és Bakk Csaba pedig elnökségi tag lett. (fer-): Megalakult az első alapszervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Elsimulni látszik a kormányban az a konfliktus, amelyet az RMDSZ keltett azáltal, hogy az országvezetéssel ellentétes álláspontra helyezkedett Koszovó kérdésében. A magyar politikusok a tartomány függetlenségének elismerését sürgették Romániától, s emiatt a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről is bírálatok érték. Ludovic Orban, a PNL alelnöke felszólította a miniszterelnököt, hogy távolítsa el az RMDSZ-t a kormányból. „Az RMDSZ több nyugati nagyhatalommal azonos álláspontra helyezkedett Koszovó függetlenségének kérdésében. Infantilizmus lenne, ha most emiatt eltávolítanánk őket a kormányból” – mondta Crin Antonescu liberálisok képviselőházi frakcióvezetője. A két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a tartomány függetlenséggel kapcsolatban. A nem szavazatok kizárólag az RMDSZ-es honatyáktól szavaztak. Az albán kisebbség képviselője betegsége miatt nem vett részt az ülésen, de ő is igennel szavazott volna. A román parlament képviselője és az ország politikájához kell igazodnia, magyarázta Oana Manelescu, a romániai albánok parlamenti képviselője. Sepsiszentgyörgyön mintegy kétszázan vettek részt február 20-án a Koszovó függetlenségét üdvözlő szimpátiatüntetésen, amelyet a sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács szervezett. „Ezzel az akcióval arra kívánjuk ráébreszteni az embereket, hogy ugyanezt az utat a székelység illetve az erdélyi magyarság is bejárhatja” – tájékoztatott Benedek Barna, a szervezet sepsiszéki elnöke. /Cs. P. T. : Nem távozik az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Február 20-án Sepsiszentgyörgyön Székely Nemzeti Tanács szervezésében tüntetésen szolidaritásukat fejezték ki a Koszovó függetlenségét kikiáltó albánokkal, és kinyilvánították a székelyföldi autonómia iránti igényüket. Rendkívüli volt a román sajtóérdeklődés, közvetítő kocsik, tévéstábok, riporterek serege lepte el a parkot. A rendőrség is szép számban jelen volt. Elsőként Gazda Zoltán szólt az egybegyűltekhez a Sepsiszéki Székely Tanács (SSZT) nevében. /Farkas Réka: Gyúljanak gyertyák az autonómiáért (Szolidaritási tüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

Mégis közös szervezésű március 15-i ünnepség lesz Sepsiszentgyörgyön. Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke telefonon egyeztetett Gazda Zoltánnal, az MPSZ sepsiszéki elnökével, aki két hete javasolta, tegyék politikamentessé a megyeközpont ünnepét. Tóth Birtan Csaba egyetértett, hogy ki kell zárni a politikumot és a kampányt. A március 15-i megemlékezés programja részben körvonalazódott, javaslatokat várnak az MPSZ-től és más szervezetektől. Ünnepi szónoknak Chaldek Tibort, a budapesti Pongrácz Gergely Polgári Kör elnökét hívták meg – tájékoztatott az RMDSZ-elnök. /Farkas Réka: Mégis közös ünnep lesz (Március 15. Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Kovásznai látogatásával Traian Basescu államfő a magyarság kérelmeit támogatja – jelentette be Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke. Mint elmondta, Basescu Koszovó kérdésében a területi autonómia mellett foglalt állást, emiatt a székelyföldi kérdésben is hasonló lehet az álláspontja. /Székelyföldi látogatáson az államfő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Megdöbbenéssel vette tudomásul az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán, Demeter János megyeitanács-elnök kijelentését, melyből kiderül, nem készült el Székelyföld fejlesztési stratégiája. Demeter szerint fejlesztési stratégia összeállítása nem a megyei önkormányzat dolga, hanem szakemberek feladata. Gazda Zoltán kijelentette, Demeter János és a megyei tanács vezérkara ezúttal is bebizonyította, a nagyotmondáson túl tartalmi munkát gyakorlatilag nem végzett. /Farkas Réka: Nincs fejlesztési stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöki tisztségét pályázza meg Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke. Megválasztása esetén Gazda erős szervezetet szeretne felépíteni. Gazda Zoltán 1990-ben kezdte meg politikai pályafutását, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi ifjúsági szervezetének alelnökeként, később, pedig elnöki tisztséget szerzett. A Reformtömörülés tagjaként 2000-ben városi tanácsosnak választották meg Sepsiszentgyörgyön. 2003-ban elhagyta az RMDSZ-t, és az abban az évben alakuló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapító tagja lett. /Gazda Zoltán a Kovászna megyei MPP élén? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

A megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról, illetve a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított költségvetési összegekről és a megye önrészéről kért részletes kimutatást az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán. Február 11-én iktatták kérését, és a jogszabály értelmében harminc napon belül kellett volna hivatalos választ kapnia.,,Válasz egyelőre nem érkezett, és a megyei önkormányzatnál dolgozók által kiszivárogtatott hírek szerint olyan riasztó értékek jöttek ki, hogy Demeter János tanácselnök zárolta az összeállított dokumentumokat, és megtiltotta azok kiadását” – mondta sajtótájékoztatóján Gazda. Kifejtette, ha nem kapják meg a kért információkat, élnek törvény adta jogukkal, és panaszt tesznek a prefektúrán. Az MPSZ az elmúlt négy esztendőre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát kérte. A múlt évről szóló, az intézmény honlapján is megtalálható jelentésből kiderül: a megyei tanács igen intenzív külföldi kapcsolatépítést folytatott. Az év 365 napjából 145-öt töltött határokon kívül egy kisebb vagy sokfős delegáció. Nagyon sok magyarországi út szerepel a beszámolóban, de több ízben jártak Brüsszelben, és a hivatalos küldöttségek Svédországtól Franciaországig, Olaszországtól Spanyolországig, illetve Svájcig számos európai államot beutaztak. /Farkas Réka: Elszámoltatják a megyei tanácsot (Nem érkezett válasz az MPSZ hivatalos kérésére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Nyilvános vitára hívta Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Gazda Zoltánt, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnökét, miután Gazda számon kérte a külföldi kiszállások gyakoriságát, illetve ezek költségét. A Kovászna megyei tanácselnök szerint a vitán mindkét félnek a megyét érintő problémákról kellene kifejtenie véleményét. Az eseményt Demeter március 27-re tervezi. Gazda Zoltán a múlt héten kifejtette: panaszt emelnek a prefektúránál, mert nem érkezett válasz az MPSZ azon hivatalos kérésére, amelyben a tanács elnöke és alelnöke külföldi kiszállásainak költségéről, a telefonszámlákról, valamint a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított összegekről érdeklődtek. Demeter elmondta: azért késett a válasz, mert a megyei tanács vezetői a magyarországi Mórahalomban tartózkodtak, ahol aláírták a szépmezői agráripari park létrehozásáról szóló megállapodást. A külföldi kiszállásokról, a telefonbeszélgetések költségeiről szóló minden információt közzétesznek a hivatal honlapján. A kőröspataki bányával kapcsolatban Demeter elmondta: az nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. /Farczádi Botond: Demeter vitára hívja Gazdát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Magyarellenes honlap betiltását kéri a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek nevét felhasználva hozták létre a szóban forgó román nyelvű portált. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közleményében elhatárolódott a honlaptól, valamint „a világhálón ezáltal elindított minősíthetetlen lejárató kampánytól, gyűlöletkeltéstől”. Kelemen szerint a nemzetközi törvényes előírások által szankcionálható bűncselekményt követtek el a honlap működtetői, akik az RMDSZ nevét és jelképét a szervezet írásos beleegyezése és jóváhagyása nélkül használták. A dokumentum aláhúzza: az RMDSZ hivatalos honlapja továbbra is a www.rmdsz.ro. Hasonló helyzetbe került az újonnan megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) is, amelynek román neve alatt szintén magyarellenes tartalmú román nyelvű honlap található a világhálón. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését aktívan támogató Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a www.partidulcivicmaghiar.com cím alatt etnikumok közötti konfliktusra buzdító, a magyarok számára megalázó szövegek olvashatók. Gazda javasolta az MPP vezetőségének, hogy forduljanak panasszal a rendőrséghez és a CNCD-hez. /Magyarellenes honlapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Eddig 17 sepsiszéki településen alakult meg a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Kilenc községben már polgármesterjelöltet is állítottak, és készülnek a tanácsi jelöltlisták. Gazda Zoltán elmondta, teljes listát állítanak mindenhol, és lesz megyei tanácselnök-, illetve sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjük is. /Farkas Réka: Rendezi sorait az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete az Új Jobboldal szervezet működésének betiltását kéri, úgy vélve, hogy a mozgalom etnikai gyűlöletre buzdít, jelezte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke. A Kolozsváron megvert magyar diák esetére utalva Gazda kijelentette, hogy eltiporják az emberi jogokat, amikor valakit azért vernek meg, mert kifejezi identitását egy nemzeti ünnep alkalmából. /Az MPSZ az Új Jobb működésének betiltását kéri. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Nem tartja elfogadhatónak Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt a választ, amelyet a megyei önkormányzatnál iktatott kérésére kapott. Egy hónappal ezelőtt részletes kimutatást kért a megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról. A válasz egy oldalon, röviden összefoglalva tartalmazza, hogy az elmúlt négy esztendőben ki mennyit költött telefonra, kiszállásra, de hiányoznak a hivatalos dokumentumok. Demeter János tanácselnök telefonszámlája évi 18 800 és 21 868 lej közötti, azaz havonta 1500–1800 lej körüli összegre telefonált, Vajda Lajos alelnök körülbelül egyharmadát, Baka Mátyás pedig legfeljebb egytizedét költötte telefonálásra. A külföldi utak költségeinél az elnök az élenjáró, belföldi útjai a négy esztendő alatt 1782 lejbe kerültek (kevesebbe, mint egyhavi telefonszámlája), külföldi delegációi összesen 83 029 lejbe. Az alelnökök esetében a külföldi utak költségei jelentősen kisebbek. Gazda szerint sokkal nagyobb tételeket költöttek el, ugyanakkor úgy véli, az eredmények ismeretében még így is indokolatlanul sok pénz ment el a külföldi utazásokra és a telefonszámlákra. Demeter János egyébként nyílt vitára hívta ki Gazdát, elmondása szerint a nyilvánosság előtt tisztázhatnák az MPSZ vádjait. /Farkas Réka: Újabb dokumentumokat kérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Hetek óta folyik az egymásnak üzengetés az MPSZ vezetői és Demeter János megyei tanácselnök között. Gazda Zoltán, az ellenzéki szervezet sepsiszéki elnöke több ízben számon kérte a megyei önkormányzat általa eredménytelennek ítélt munkáját, költségeit, Demeter János nyílt vitára hívta politikai ellenfelét. A vitára március 26-án került volna sor, de Gazda Zoltán levelében azt javasolja, hogy vitatkozzanak a kampányban, ne befolyásolják a hétvégi RMDSZ-előválasztásokat. Demeter János erre adott válaszát közölte a lap. Kovászna megye számára a megyei tanács kidolgozta a fejlesztési stratégiát, továbbá az Agenda 21 nevű tényfeltáró dokumentumot, amely összegzi mindazon problémákat, amelyekre a következő időszakban önkormányzati eszközökkel lehet megoldást találni. Külön turizmusfejlesztési stratégiát is készítettek. Ezek a dokumentumok nyilvános vita tárgyát képezték. Gazda Zoltán és csapata egyikhez sem járult hozzá. Székelyföld fejlesztési koncepciójához létre kell hozni regionális és közjogi szempontból Székelyföldet. Gazda Zoltán és az MPSZ szerint pénzpazarlás, ha a megyei tanács képviseleti irodát szeretne nyitni Brüsszelben. Demeter szerint az EP-képviselők parlamenti munkát végeznek Brüsszelben, nem mást. Az MPSZ-nek és az MPP-nek nincs Kovászna megyét fejlesztő stratégiája, nincs elképzelése Székelyföld fejlesztéséről. /Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke: Egy elmaradt vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

Az alsó-háromszéki RMDSZ előválasztásokon beigazolódott: ott volt nagyobb jelenlét, ahol több polgármesterjelölt közül kellett választaniuk a szavazóknak. A falvak többsége tartotta a 2004-es jelenléti szintet, néhány helyen, Málnáson, Nagybaconban, Nagyajtán, Árkoson majdnem kétszer annyian vettek részt a szavazáson, mint négy éve. Gyengén szerepelt Sepsiszentgyörgy. 2004-ben 5416-an szavaztak az előválasztásokon, most csak 2610-en. Az állóurnás előválasztásokon Sepsiszéken összesen 5189-en szavaztak, 2004-ben ugyanezeken a településeken 8590-en nyilvánítottak véleményt. Erdővidéken nagyobb volt az érdeklődés, mint négy esztendeje. /Farkas Réka: Falvakon nagyobb, a megyeszékhelyen gyenge volt a jelenlét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

Háromszéken és Csíkszéken tart még a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kiválasztása. Nem indít jelöltet az MPP csíkszeredai szervezete az RMDSZ által szervezett előválasztáson – jelentette be Bíró Dénes, a nemrégiben megalakult helyi szervezet elnöke. „Az MPP jelöltjei részt fognak venni az önkormányzati választáson, de nem az RMDSZ által szervezett komédián” – hangoztatta Bíró, aki az előválasztások formáját bírálta, mivel az nem adja meg a lehetőséget a lakosságnak, hogy megyei tanácselnököt, alelnököt, polgármestert és alpolgármestert válasszon, csupán a tanácsosi listán szereplők helyezéseiről dönthetnek. Hasonlóképpen nyilatkozott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán, az MSZP sepsiszéki elnöke is. Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi szervezetének elnöke közleményben cáfolta az elhangzottakat. Hangsúlyozta, valamennyi polgár számára megadatott a lehetőség, hogy jelöltesse magát települése polgármesteri tisztségére, illetve megyei tanácselnök- vagy alelnökjelöltnek is. /Támadásba lendült az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Elavult, manipulálásra lehetőséget adó módszernek nevezte az előválasztásokat Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint Gazda önmagával is vitatkozik, hiszen február elején még az előválasztásokért szállt síkra. Gazda Zoltán cáfolta azt a hírt, miszerint Szász Jenő MPP-elnök Antal Árpádot támogatná a polgármesteri szék elnyerésében. Antal Árpád elmondta, Szász Jenő március elején megkereste őt és egy RMDSZ―MPP választási szövetség létrehozását ajánlotta. /Farkas Réka: Megkezdődött a kampány? (RMDSZ–MPP-polémia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./