"Az egyházellenesség során a félelemkeltésre törekednek az egyházak ellenségei Magyarországon, ilyenkor nem tisztelik a tényeket, sőt tudatos dezinformáció zajlik. /Magyar Nemzet, jún. 9./ Horn Gábor például azt állította, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás alapján az egyház iskolák nagyobb állami támogatást kapnak, mint az önkormányzati iskolák. Ez természetesen nem igaz. Az országban a diákok három százaléka jár egyházi iskolába, ez lényegesen alatt marad a vallását gyakorló népességnek. Bauer Tamás azt írta, hogy "az állam és egyház szétválasztása szigorúbb követelmény, mint a lelkiismereti és vallásszabadság elve" /Népszabadság, jún. 16./ - Az elmúlt évtizedekben sokakba mélyen beépültek az egyházellenes sztereotípiák. Mindennapossá váltak a katolikus intézmények elleni támadások. E jelenségek általában nem kapnak országos figyelmet, azonban az adott helyi közösség, melynek temploma leég /Göd, Putnok/, vagy ahol megölik az idős plébánost /Szeged, Óbuda, Palóznak, Törökbálint/, gyógyíthatatlan sebet kap. Az elmúlt években az egyházi intézmények, templomok sérelmére elkövetett súlyos rongálások száma több száz, a betörések száma több ezer. - Az egyházellenes suttogó propaganda közvetve felelős ezekért. /Schanda Balázs: Vallásszabadság és egyházellenes sztereotípiák. A kultúrharc anakronizmusa. = Magyar Nemzet, aug. 13./ "

"Jún. 28-án a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének kilenc első-, illetve másoddiplomás diákja érkezett Csanálosra. A határon kívüli magyaroknál kutatnak néphagyományt azzal a céllal, hogy amikor az európai uniós csatlakozással felbontják a jelenlegi közigazgatási megyerendszert, a határok ne képezhessék akadályát a közös régió kialakításának. Korábban Gömörben kutattak. Trianon után Gömör vármegyének 21 falva esett Magyarországra, a többi Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia területére. A térségben az általuk végzett, publikációkban közzétett sikeres kutatások nyomán másfél hónappal ezelőtt a két állam köztársasági elnökének Putnokon történt találkozóján megállapodás született arról, hogy az Európai Unióban ott közös régió lesz. Ugyanezzel a szándékkal jöttek most Szatmárba. A történelmi Szatmár megyéből lényegében kis csonka rész tartozik Magyarországhoz, a nagyobb rész Romániába esik, és ők azt szeretnék bizonyítani, hogy történelmileg, kulturálisan egységes régióról van szó. /Boros Ernő: Néprajzkutatók Csanáloson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"