"Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a pápának az RMDSZ elnöke csángóügyben írt levelét. Úgy látja, hogy áttörés érzékelhető a csángók ügyében. Olyan légkör kezd kialakulni Bákó megyében, amelyben a csángók nem félnek magyarnak vallani magukat. Ahogy az egyik kisdiák fogalmazott a pusztinai iskola magyar csoportjának lapjában: "a magyarórát szeretem erőst, és engem nem jezgetnek, mert nem félek". Markó Béla 1996-ban járt ez ügyben II. János Pálnál, Szatmári Tibor többször a bukaresti nunciusnál, nemzetközi szinten pedig igyekeztek meggyőzni az európai közvéleményt e kérés jogosságáról. Nemzetközi szinten mérföldkő az Európa Tanács 1521. sz. ajánlása, amely nemcsak kimondta, hogy a csángó népcsoport anyanyelve a magyar, hanem kifejezetten szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomokban. Négy faluban alakult meg az RMDSZ helyi szervezete, rendkívül nagy volt az érdeklődés. Míg a kilencvenes években csupán tucatnyi lelkes szervező gyűlt össze a Csángószövetség közgyűlésén nagy titokban, most több mint százan jöttek el Bákóba a közgyűlésre. Következő lépésként a gazdaköröket kellene megszervezni, és olyan programokat elindítani, amelyek az életminőséget is javítják. /Guther M. Ilona: Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Csángó napok voltak Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. Negyedszer szervezték Sepsiszentgyörgyön a csángó napokat, Pusztináról érkeztek vendégek. Amint Nistor Ilona csángó népdalénekes fogalmazott, egy-egy ilyen találkozó után legalább hat hónapig magyarnak érzik magukat. Mesemondóversenyre került sor, a pusztinai gyerekek az állomás negyedi általános iskola diákjaival versengtek. Nistor Ilona karácsonyi CD-jét Tánczos Vilmos egyetemi tanár mutatta be. "A magyar folklór előadói közt senki nincs, aki hitelesebben tolmácsolná a moldvai csángó magyar folklórt" - jellemezte az előadót Tánczos. Kolozsváron is megünnepelték a Csángók Napját, dec. 6-át. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által szervezett rendezvény vendége harmincöt külsőrekecsini csángómagyar gyerek volt. A falu papja ugyanis ellenzi a rendezvényt, azt állítja, hogy az erdélyiek el akarják lopni a falubeli gyerekeket. /Farkas Réka, Fülöp Noémi: A csángó folklór és ételek ünnepe. Csángó napok Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Idén ötvenfős, gyermekekből és felnőttekből álló pusztinai csoport érkezett Sepsiszentgyörgyre, a csángó napra, dec. 6-ra Nyisztor Tinka, a Szent István Társaság vezetőjével az élen. A vendégek egy része meglátogatta egykori falustársuk, ifj. Erőss Péter nyomdáját, aki munkahelyet is kínált egy olyan pusztinai fiatalnak, aki magyar nyelven végezte tanulmányait. Az est során a csángó karácsonyi énekek és szokások csokrát nyújtották át a nagyszámú érdeklődőnek. Nyisztor Ilona új, sorrendben ötödik hanglemeze is - Tánczos Vilmos néprajzkutató bemutatása szerint - e páratlan világ rejtelmeibe nyújt betekintést. /Csáky D. Tibor: Hogy egy ideig jó magyarok lehessünk... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Alapítvány elnöke kifejtette, el kellett oszlatni az emberekben a félelmet, a gyanakvást, közösséget kellett teremteni a csángó falvakban. Így azok, akik felvállalták a harcot, már maguk mögött tudhattak egy csoportot. A pápai nagykövet már leszögezte, hogy, ha arra igény lesz, megteremthető a magyar nyelvű misézés lehetősége. Ez persze csak elvi álláspont, további erőfeszítésekre is szükség lesz, hogy ez gyakorlattá váljon. Tudni kell: a iasi-i püspökség igen fiatal, 1948-ban létesült, és félti hatalmát, tart attól, hogy a mi vidékünk esetleg Erdély felé kacsint. Ezek a moldvai papok csaknem mind identitásválságban és -zavarban élnek. Azok ugyanis, akik teljesen elfelejtették anyanyelvüket, valószínűleg belenyugszanak, hogy ők románok, de azok, akik tudják, mint Gherghel püspök is, hogy nem román eredetűek, talán nehezen néznek szembe önmagukkal. Pusztinában például két éve indult be a magyar nyelv oktatása, heti három órában, ami csak valamivel több a semminél. Az állam valamit engedett, az egyház hajthatatlan. A nuncius segítene, de nem nagyon tud. A nuncius bevallotta: nem gondolta, hogy ekkora lesz az ellenállás a moldvai papok részéről, és hozzátette: úgy látszik, hogy ezeknek meg kell térniök. Nyisztor Tinka hangsúlyozta: katolikusként azt várná el tőlük, nézzenek szembe önmagukkal, és legalább lelkiismeretük előtt tisztázzák, miért vállalták fel az erőszakos románosítást. /Gyarmath János: Ha aprók is, mégicsak sikerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke március végétől, jelenlegi mandátuma lejártával nem vállal újabb mandátumot. A pusztinai tanár évek óta tölt be vezető tisztséget a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében, de mint az interneten hozzáférhető Csángómagyar levelezési listán közölt leveléből kiderül, belefáradt ebbe a tevékenységbe, és bár nem akar elszakadni ettől a munkától, kevesebbet vállal belőle. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a lehetőségekhez képest jó helyen áll jelenleg, – írja Bilibók – vannak kézzelfogható sikerei. A megkezdett úton tovább kell haladni, de meg kell keresni a dolgok koordinátorát. Az alelnök a levelezési lista tagjainak javaslatait, észrevételeit is várja az új vezetőség megválasztásával kapcsolatban. Alig egy fél év leforgása alatt, Bartha András elnök után, Bilibók Jenő a második csángómagyar vezető, aki lemond illetve megválik tisztségétől. A Csángómagyarok Szövetsége igyekszik bővíteni tevékenységét, több helyi közművelődési intézményt létrehozni és működtetni, de a működtetéshez szükséges pénzalapok biztosítása mind nehezebb. /Újabb lemondás a Csángómagyar Szövetségben, febr. 5./

A nagyváradi Csángó Napnak idén a gyimesi csángók voltak a meghívottjai. A Mikecs László Csángó Baráti Társaság, a Nagyváradi Táncház Egyesület és a Participatio Alapítvány az elmúlt hétvégén negyedszer szervezte meg a rendezvénysorozatot Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetemen egész nap zajlottak a programok. Csángóföld gazdasági és kulturális életének bemutatására a pusztinai Nyisztor Ilonát, a gyimesbükki Deáky Andrást és a marosvásárhelyi Öves együttes vezetőjét, Czerán Csabát hívták meg. A Csángó Nap házigazdája, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő volt. A gyimesi hagyományőrzők tánca sikert aratott. A Csángó Nap táncházzal zárult. /(Balla Tünde): Csángó gyöngyszemek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Pusztinán az egyik tanítónő több rendben nyilvánosan kipellengérezte a magyarórákra is járó csángó gyermekeket. Hegyeli Attila a csángó oktatás programfelelős szerette volna elérni, hogy az iskolák rendezvényein tájékoztathassák a szülőket a magyar nyelv tanulásának lehetőségéről. A kérés ellenállásba ütközött. A programfelelős elmondta, a nehézségek ellenére úgy tűnik, jövőre sikerül megkétszerezni a magyar nyelvet is tanuló gyermekek számát a Bákó megyi iskolákban. Reményeik szerint a jelenlegi hét falu mellett még Lábnikban és Diószénben kezdhetik el az ősz folyamán a magyartanítást. /Gazda Árpád: Választási gáncsoskodás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Konfliktust szült a csángó közösségben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének a legutóbbi tisztújító közgyűlése. Egy hét múlva az elnökség hat pusztinai tagja (köztük Bartha András volt elnök, Bilibók Jenő volt megbízott elnök és Nyisztor Tinka egyházügyekkel megbízott elnökségi tag) írt alá egy nyilatkozatot, melyben kijelentették, hogy nem ismerik el a közgyűlés határozatait, és újabb közgyűlés összehívását kezdeményezik. Nyisztor Tinka foglalta össze a kifogásokat: „úgy kellett módosítani az alapszabályt, hogy Hegyeli Attilának is hely jusson a vezetőségben”. Hegyelit egyébként az oktatásért felelős elnökségi taggá választották. A kifogások között az is szerepelt, hogy a pusztinaiak gyér jelenléte miatt túlzottan Klézse-centrikus lett a szövetség, melynek amúgy Pusztina lenne a legerősebb bástyája. /Gazda Árpád: Csángók egymás ellen. Vitatják a csángószövetség közgyűlési határozatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

A csángók támogatása kapcsán évek időnként felbukkan az az állítás, hogy az erre szánt pénzeknek csak töredéke jut el Moldvába, a többit Erdélyben és Magyarországon költik el. Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője kifejtette, hogy a minisztérium nem „pénzeket költ el", hanem támogatásokat folyósít. A Hegyeli Attila által irányított oktatási program nagyon fontos dimenziója a feladatnak, de ugyanolyan fontos az is, hogy a csángómagyarok problémái napirenden legyenek az európai fórumokon. Korábban elhangzott, hogy tavaly a 100 millió forintos keretből 20 millió jutott Moldvába és abból is lefaragtak. Lakatos rámutatott, hogy a 20 millió kifejezetten a moldvai csángómagyar falvak gyermekeivel való magyar nyelvű foglalkozások folytatását és bővítését szolgálta. Emellett csak a pusztinai közösségi ház létrehozását a tárca tizenhárommillió forinttal támogatta. A csángómagyar vonatkozású kulturális kezdeményezésekre mintegy negyvenmillió forint jutott az elmúlt esztendőben. Iskolán kívüli oktatásra húszmillió, kutatási programokra hétmilliót, beruházásokra mintegy harmincmillió forintot fordítottak. A csángó gyermekek erdélyi és magyarországi táboroztatására mintegy hatmillió forintot költöttek. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közel ugyanennyit kapott a Székelyföldön továbbtanuló csángómagyar gyermekek nyári táborozásának biztosítására, több helyszínen. – A MCSMSZ több mint kétmillió forint támogatásban részesült hagyományőrző mozgalom szervezésére moldvai csángó falvakban, illetve a Pusztinai Napok megrendezésére. A különféle magyarországi rendezvényekre mintegy tizenkétmilliót fordítottak. Kiadványokra mintegy tízmillió forint jutott. Erdélyi kiadásban támogatták például Petrás Incze János és Janku Laura versesköteteinek, illetve a Codex Bandinus és a Világszárnya című könyvek megjelentetését, a Moldvai Magyarság című, magyar és román nyelven megjelenő folyóiratot és kétszázezer forint értékben járultak hozzá a Romániai Magyar Szó eljuttatásához csángó családoknak. Magyarországi kiadásban támogatták többek között a Moldvai csángó okmánytár, Aranyhajú ikergyermekek, A csángók mondavilága, Csángókról, igaz tudósítások című könyvek megjelentetését, illetve a Moldvai magyar helységnévtár térképét, A moldvai magyarság írott nyelvemlékei című fotóalbumot, a csángó irodalom digitalizálását, a csángó népzene CD formátumban való kiadását, moldvai csángó népdalgyűjtések feldolgozását, gondozását és megjelentetését, valamint 5000 db. oktatási célú CD-ROM előállítását a magyar közoktatás különböző szintjei számára. Az MCSMSZ hatszázezer forint támogatáshoz jutott évkönyv és weblap készítésére. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete a moldvai, gyimesi és barcasági csángók folklorisztikai vizsgálatára kapott támogatást, a Teleki László Intézet egy olyan levéltári kutatásra pályázott, amely a csángó kérdés jelentőségét vizsgálja a román-magyar politikai kapcsolatokban, a Magyar Nyelvtudományi Társaság pedig a moldvai csángó nyelvhasználat kutatására jutott támogatáshoz. Guther M. Ilona: Beszélgetés Lakatos Mihállyal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Két moldvai, csángó-magyarok által is lakott faluban állított önkormányzati képviselőjelölt-listát az RMDSZ. A szövetség tavaly év végén hozta létre a moldvai magyar falvak többségét tömörítő Bákó megyei szervezetét, amelynek jelöltjei most indulnak a júniusi romániai helyhatósági választásokon. – Áttörésnek számít a listaállítás – mondta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke -, ugyanolyan áttörésnek, mint amilyen két éve a magyar nyelvórák bevezetése volt az itteni állami iskolákban. Pusztinán és Klézsén állított jelölteket az RMDSZ a júniusi választásokra, több községi és egy megyei tanácsosi helyre. Pusztina a legnagyobb a moldvai Parjol község nyolc faluja közül, a község szavazóinak egyharmadát adja. /Moldvai falvakban is állított listát az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Az Ariel Bábszínház /Marosvásárhely/ művészei a hét végén Csángóföldön turnéznak. Kisebb könyvtárra valóval indulnak a színészek Csángóföldre, mondta Barabás Olga rendező. A klézsei székhelyű Csángóföldi Oktatási Program vezetője, Hegyeli Attila hívta meg a társulatot. A Ludas Matyit adják elő. A csángóknál nagy az igény a magyar nyelvű gyerekkönyvekre, ezért három hónapig tartó gyűjtési akciót szerveztek, nagy könyvadomány gyűlt össze. Előadást fognak tartani Pusztinán, Somoskán, Külsőrekecsinen és Magyarfalun. /Nagy Botond: Könyves Matyi délre megy. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Tizennégy felvidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi és moldvai gyermek-néptáncegyüttes kétnapos találkozója kezdődött el jún. 12-én a háromszéki Baróton. A Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozóját a Kovászna megyei Művelődési Központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint a Barót művelődési háza és a helybeli Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezte. A kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, erdővidéki együttesek mellett fellépett a martonvásári Villő gyermektáncegyüttes, egy vajdasági (adai) és két moldvai csángó (frumószai és pusztinai) tánccsoport is. Másnap tartották az együttes-vezetők szakmai tanácskozását. /Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Újabb moldvai településeken indulhat be a 2004–2005-ös tanévtől fakultatív magyar nyelvoktatás a román tannyelvű állami iskolákban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSMSZ) származó adatok szerint a magyar nyelv anyanyelvként való oktatását 286 szülő kérvényezte, ez 15 újabb csoport indulását jelenti. Ha ez megtörténik, a csángómagyarok által lakott településeken 24 magyar tannyelvű csoport fog működni, összesen mintegy 430 gyerekkel. A magyar nyelv anyanyelvként való oktatása – fakultatív, azaz nem kötelező – tantárgyként a csángómagyarok által lakott moldvai falvakban a 2002–2003-as tanévben kezdődött meg, az RMDSZ segítségével. Elsőnek Pusztinán és Klézse községhez tartozó Buda nevű faluban 34 gyermek szülei kérvényezték a magyarórát. A most véget ért tanévben már újabb 137 szülő kérvényezte – közjegyző által hitelesített okiratban –, hogy gyermeke magyar nyelvet tanulhasson. Hét település – Pusztina, Frumósza, Leszpéd, Buda, Somoska és Magyarfalu – iskolájában folyt heti három órában a fakultatív magyar nyelvoktatás. Az eddigi hét csángó lakosságú település mellé ősztől felzárkózó Diószén és Lábnik révén immár kilenc település román tannyelvű állami iskolájában, 24 csoportban tanulhatják a csángó gyermekek a magyart. Emellett továbbra is magyar nyelvű iskolán kívüli foglalkozásokat szerveznek az érdeklődők számára a csángómagyarok által lakott falvakban. Az iskolán kívüli magyar oktatásban tizenegy moldvai településen mintegy ezer gyermek vesz részt – tájékoztatta az MTI-t Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelőse. /Újabb magyarul tanuló csángók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Júl. 2-án volt Futásfalván a búcsú. Évről-évre egyre több zarándok jön el. A moldvai csángómagyarok (Pusztináról, Lujzikalagorból) már évek óta hagyományosan előző nap megérkeznek Futásfalvára, hogy a kegytemplomban szentmisén való részvétellel, majd az egész éjszakát betöltő virrasztással imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta, a környékbeli papság részvételével. A közel kétezer zarándok énekét – immár hagyományosan – a rétyi Kovács András fúvószenekar kísérte, Kelemen Antal tanár vezényletével. A szentmisét a hagyományos nagy körmenet követte a hegytetőn felállított kereszthez. A székely himnusz, majd az Ó, Szent István, dicsértessél kezdetű csángómagyar ének közös eléneklése után a körmenet visszatért a templomba. /Fórika Balázs: Sarlós Boldogasszony-napi búcsú Futásfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 18./

Több mint tíz éve szervezi és vezeti a csángó tábort és mezőségi szórványtábort Erdőcsinádon Lukácsy Szilamér református lelkipásztor és felesége, Anna. Idén a táborozók egy része Pusztináról érkezett, a többiek pedig mezőségiek illetve marosvásárhelyiek. A táborban Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár kifejtette, Pusztinán sokkal jobban beszélnek magyarul, mint a klézsei, a Somoskáról vagy a máshonnan érkező gyerekek. Beérett az utóbbi években bevezetett fakultatív magyarórák (Bilibók Jenő tanár munkája) gyümölcse. Több pusztinai családból dolgoznak Magyarországon, sokan közülük idővel kitelepednek. /Járay F. Katalin: Csángó gyermekek Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

A Moldvahon Egyesület és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében, augusztus 2-a és 8-a között tartják meg, immár 5. alkalommal a Somoskai Faluhetet (Bákó megye). A gyermekeknek kézműves foglalkozást, ének és tánctanítást, illetve bábszínházat szerveznek. Fellép a pusztinai, a klézsei és a rekecsenyi hagyományőrző csoport, a Gyimesi táncegyüttes, a Somos együttes, az Öves táncegyüttes. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Örökség, a Gyimesközéplokért Társaság és a polgármesteri hivatal támogatásával szervezik. /Somoskai Faluhét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Szent István emlékszobrot állíttatott a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium okt. 15-én Pusztinán. A három méter magas tölgyfaszobrot Csoma Gergely faragta. A szobor felirata két nyelvű (román, magyar), ezért a helybéliek remélik, hogy a falu román érzelmű papja nem távolíttatja el az alkotást, és hajlandó lesz azt felszentelni. A szobor Erőss József helyi gazda kezdeményezésére készült el és az ő háza előtt is áll, a templom tér szélén. A pusztinaiak aggódnak, mivel a Szent István búcsún – szeptember elején – a templomban, misén hangzott el magyarellenes prédikáció, amire eddig e templomban nem volt példa. /Szent István emlékszobrot állítottak Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Pusztinán november 21-én lesz a Szent István-emlékmű ünnepélyes felavatása – tájékoztatott Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Az emlékmű azt jelképezi, hogy a falu római katolikus csángómagyar népe első magyar királyunknak, a magyar nemzet mennyei patrónusának oltalmában áll – olvasható a meghívóban. Moldvában a történelem során öt templom ismeretes, amelynek patrónusa Szent István magyar király volt: Herló, Kickófalva, Magyarfalu, Pusztina és Szőlőhegy, de ma már csak a pusztinai templom és egyházközség áll Szent István oltalma alatt. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön – a Szent Istvánt ábrázoló mellszobron – a következő szöveg olvasható: SZENT ISTVÁN REX HUNGARORUM 975-1038; az alatta lévő oszlop elülső részén: SFINTE STEFANE ROAGA-TE PENTRU NOI – SZENT ISTVÁN KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK; az oszlop egyik oldalán: SEGÍTETT BARTOS MARCEL – PUSZTINAI SZENT ISTVÁN EGYESÜLET – BÁCSI ZOLI; az oszlop másik oldalán: EZEN FÁT FARAGTA GERGELY A PÓZÁS – ÁLLÍTOTTA LAKATOS DEMETER EGYESÜLET – MAGYAR KOLLÉGIUM ÉS ERŐSS JÓZSEF GAZDA CSALÁDJÁVAL – 2004. A meghívóban olvasható településismertető szerint Pusztinát az 1764. évi madéfalvi vérengzés elől, Erdélyből menekült székelyek alapították az 1770-es években. A bujdosók kezdetben a Pojána nevű félreeső határrészen laktak, csak fokozatosan, az 1800-as évek második felében költöztek a falu mai helyére. Első temploma 1780-ban épült Szent István magyar király tiszteletére, ezt 1830-ban megújították, 1848-ban leégett, de hamarosan újjáépítették. Ez a fából készült templomocska a mai orvosi rendelő helyén állt. Jelenlegi templomának 1937-ben szentelték az alapkövét és 1957-ben fejezték be az építését. Oltárképén látható, amint Szent István király felajánlja Szűz Máriának az országot jelképező magyar koronát. /(Guther M. Ilona): Szent István-emlékmű Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a Csomafalvi Értelmiségi Fórum, és a Csomafalvi Székely Tanács szervezésében nov. 12–13-án másodízben tartottak Csángó Napokat Gyergyócsomafalván, amelyen Pusztináról és Frumószáról 26 gyermeket, valamint felnőtteket láttak vendégül. A rendezvénysorozat keretében Duma András csángó költővel találkoztak a csomafalviak, aki fölolvasott verseiből. Csángók és székelyek ma címmel kerekasztal-megbeszélésnek adott otthont a Borsos Miklós Emlékház, amelyen először Nyisztor Ilona frumószai óvónő és magyar nyelvoktató elmondta, egyre több gyermek iratkozik be a magyar órákra, s újabb csángó falvakban mutatkozik igény a magyar oktatásra. Jelenleg 450 csángó gyermek vesz részt magyar órákon, ez még nagyon kevés, a csángók közül 62 ezren beszélik a magyar nyelvet. Elmondta, hogy megszőtték-varrták a régi frumószai csángó népviselet ruhadarabjait, hogy a falu népviseletében visszatérjen eredeti hagyományaihoz. – A 60-as évek elején az iskolakezdő 7 éves gyermekek egyáltalán nem tudtak románul Pusztinán, s elég volt 40 év ahhoz, hogy ez a visszájára forduljon. A legnagyobb gond, hogy még mindig nincs magyar mise a katolikus csángó templomokban. Oláh Gál Elvira újságíró a Magyarországon munkát vállaló határon túliakról szolgáltatott adatokat: az évi 80 ezer munkavállalóból a legtöbb romániai, az idei első félévben 36 ezer munkavállalási engedélyt bocsátottak ki romániaiak részére, ezen kívül sok az időszakos feketemunkát vállaló is. Azonban Csángóföldről többen mennek Olaszországba, Spanyolországba és Izraelbe vendégmunkásnak, mint Magyarországra. 30–40 ezer csángó vállal külföldön munkát, kitelepedésre nem gondolnak, a pénzt hazahozzák, és házat építenek. /Gál Éva Emese: Csángó napok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Pusztinán közösségi magyar ház építését tervezik a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a ház építése remélhetően a tavasszal elkezdődik, jelezte Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. Nyisztor Tinka néprajz szakot végzett Budapesten, Bukarestben és Svájcban, majd hazaköltözött Pusztinára. A Csángó Szövetségen és a pusztinai egyesületen belül vallási kérdésekkel foglalkozik. 2002-ben sikerült telket vásárolni, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elkülönített 13 millió forintot a pusztinai ház felépítésére. A házat az EMKE építi, és ő fogja kezelni. Két éve faluturizmusról is beszélhetünk Pusztinán. Tavaly és idén is több mint 500-an keresték fel Pusztinát Magyarországról. Egy éve konkrét ígéretek van a pápai nunciustól, aki elmondta, hogy a Vatikán négy éve nyomást gyakorol a magyar mise ügyében a iasi-i püspökségre, s egyszerűen nem tudnak megbirkózni a helyi papokkal. /Gál Éva Emese: Jövőre közösségi ház épül Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke valamint a Kriza János Néprajzi Társaság Erdély és Moldva népi vallásossága címmel konferenciát rendezett Bálint Sándor születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nov. 5-6-án Kolozsváron tartott értekezletet Keszeg Vilmos, a magyar tanszék vezetője nyitotta meg. Az erdélyi szakembereken kívül magyarországi néprajztudósok is megjelentek. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő Bálint Sándor életéről és politikai működéséről írt, A világban helytállani című könyvét mutatta be. Nyisztor Tinka beszámolt arról, ami Pusztinán történik a moldvai magyarok fennmaradása érdekében. /P. Daczó Árpád Lukács OFM: Istenhittel, emberszeretettel népéért. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 21./

Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kulturális rendezvénysorozat főszereplője volt a csángó kultúra a hét végén. Sepsiszentgyörgyön idén először a XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó szerves részeként tartották a Csángó Napot. A XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó a csángó vendégekkel a már megszokott jelentős érdeklődés mellett zajlott. /Farkas Réka, D. Balázs Ildikó: Nincs szükség frázisokra, csak szeretetre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Ünnepélyes keretek között szentelték fel nov. 21-én, vasárnap Pusztinán Szent István szobrát. Erőss József kezdeményezésére, a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium jóvoltából a magyarországi Csoma Gergely szobrász- és fotóművész faragta a szobrot és Erőss József magánterületére, a falu templomának közelében állították fel. A szobrot a helybéli káplán, Iosif Irinel szentelte meg. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön a román felirat mellett magyar nyelven is olvasható: Szent István könyörögj érettünk! Valamint a készítők nevei: Segített Bartos Marcel – Pusztinai Szent István Egyesület – Bácsi Zoli; az oszlop másik oldalán: Ezen fát faragta Gergely a Pózás – Állította Lakatos Demeter Egyesület – Magyar Kollégium és Erőss József gazda családjával.

Petíciót adott át és felszólalt a magyar nyelvű szentmisék bevezetéséért a moldvai Pusztina település civil szervezetének küldötte a iasi-i római katolikus egyházmegye zsinatán. Még nem volt példa arra, hogy magas szintű romániai egyházi fórumon meghallgassák a magyar ajkú csángók anyanyelvű liturgiára vonatkozó kérését. A római katolikus csángó magyar népcsoport minden településén románul miséznek a papok. /Csángó petíció. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Immár 14 éve kopogtatnak kéréseikkel egyházmegyéjük püspökségén az anyanyelvű miséért a moldvai magyarok. A csángó közösségek elöljárói a sokszoros visszautasítás ellenére sem hagyták abba a zörgetést. Nyisztor Tinca, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke szerint most „ajtót nyitottak nekik”. Tizennégy éven át ellenszenvvel, megvetően fogadták őket. Sajnos, semmilyen dialógus nincs a falu és a pap között. Pusztinán az 1970-es évek közepén szakadt meg a magyar imádság a templomban. Moldvának vagy húsz papja szolgál Erdélyben vagy Magyarországon. Egy közülük hazajöhetne. Ő is hazament, pedig taníthatott volna akár Budapesten is. Tizenhárom évvel ezelőtt durva módon kiűzték őket a templomból. Az oltártól üvöltötte a pap, hogy hagyják el a templomot. Az első jel, ami arra mutatott, hogy változás van, a pusztinai Szent István-szobor felszentelésekor volt, amikor a helyi pap eljött az ünnepre. /Csúcs Mária: Az ima győzelme. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 12./

A pusztinai csángók és a csíki települések képviselői emlékeztek az 1764-es madéfalvi vérengzésre. Tamás József, Madéfalva község polgármestere emlékeztetőjében rámutatott, hogy kettős gyászban van a székelység: gyászolja a 241 évvel ezelőtt elesett hősöket, ugyanakkor gyászolja a december 5-ei népszavazás eredményét, „amikor meghalt az édes anyaország és mostohaanyánk lett” – fogalmazott a polgármester. Magyarországról Szabó Tibor a FIDESZ nevében mondott ünnepi beszédet, tolmácsolva Orbán Viktor üdvözletét. Madéfalváról jelenleg is több mind száz fiatal csángált el Magyarországra és Európa más országaiba.. /(Daczó Dénes): Nem az ágyútűz, a bizalomvesztés okoz vérveszteséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Február 5-én tartották Budapesten a már hagyományossá vált 9. Csángó Bált. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. által szervezett rendezvényen moldvai, gyimesi és hétfalusi csángó szokásokat, hagyományokat és táncokat mutattak be. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc helyett felesége, Dalma asszony nyitotta meg a bált, felolvasva a köztársasági elnök levelét. Mádl üzenetében hangsúlyozta, fontos a magyar államnak a moldvai magyarokkal való élő kapcsolat ápolása. „A csángómagyar kultúra őrzése közös kötelességünk” – üzente a résztvevőknek a köztársasági elnök. A pusztinai László Erzsébet énekelte el az Úrangyalát. Lánya, Nyisztor Ilona népdalénekes már Kaliforniát is megjárta a csángó karácsonyi dalokkal következett. Ő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programja keretében tanítja a csángó gyerekeket őseik zenéjére. Felléptek magyarországi és csángóföldi hagyományőrzők, majd a gyimesbükkiek a jellegzetes „harsogtatással”. A csángó bálok történetében először, a hétfalusi csángókat képviselve felléptek a boricát járó pürkereci legények is. A színpadi műsor után háromezer ember tódult az előtérbe, amíg a szervezők kihordták a székeket, hogy legyen hely táncolni. „Mondjunk igent moldvai magyar testvéreinkre!” – szólította fel a bál résztvevőit Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki beszámolt arról, hogy már megvásároltak 15 hektár földterületet a tervezett csángó iskolához. Arra kérte a jelenlévőket: ha a csángók minden évben gyalog zarándokolnak el Csíksomlyóra, akkor szeretettel meghív mindenkit májusban: „Menjünk át gyalog Moldvába, Rekecsinbe, és rakjuk le az alapkövet. Erre az ünnepélyre meghívjuk a bukaresti pápai nunciust és a iasi-i püspököt, hogy szentmisét celebráljon” – mondta a szerzetes. A Petőfi Csarnok előterében az MCSMSZ standjánál téglajegyeket árusítottak a csángó iskolaközpont felépítésére. /Bakk-Dávid Tímea, Budapest: Boricától a harsogtatásig. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Nagy veszteség lenne, ha magyar liturgikus könyveket használva magyar nyelven miséznének a csángó közösségekben, mert elveszne a csángó dialektus – nyilatkozta sajtófelelőse révén Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek. Robu a hét elején egy budapesti egyházfői találkozót követően arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki azt igényli. A négy nap eltéréssel adott, két különböző tartalmú választ Francisc Ungureanu sajtófelelős úgy kommentálta, az érsek budapesti nyilatkozatát tévesen értelmezte a hírt közlő MTI. A Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek budapesti találkozójáról tájékoztatva az MTI írta: ,,Ioan Robu bukaresti érsek, a román püspöki kar elnöke (...) rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldovai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli.” A moldvai csángómagyarok 1990 óta folyamatosan kérik a magyar mise bevezetését falvaikban. Nyisztor Tinka kezdeményezésére és vezetésével a pusztinaiak több rendben jártak Petru Ghergheli jászvásári római katolikus püspöknél és Jean-Claude Perisset bukaresti pápai nunciusnál; 1991-ben Budapesten a magyar misére vonatkozó kérést nyújtottak át II. János Pál pápának; kérvényt juttattak el dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez; a vonatkozó dokumentációt átadták Gabriel Andreescunak, 1999 nyarán pedig a Budapesten adták át Göncz Árpád köztársasági elnöknek; 2001-ben Pusztinán vette át a kérelmezett magyar mise iratcsomóját Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő, a moldvai csángók anyanyelvű misézéséért az Európa Tanács is fellépett a 2001/15021-es ajánlásában. 2004 decemberében szintén a pusztinaiak vitték az egyházmegyei zsinat elé ebbéli kérésüket. /(fekete): Csángó mise igen, magyar mise nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

A romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények is helyet kaptak abban az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben, amelyet az amerikai Külügyminisztérium tett közzé Washingtonban. A dokumentum bírálja az ország jelenlegi vezetését: „Bár az alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. „ A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében” – áll a jelentésben. A román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott egyházi, közösségi és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7568 ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntést. A négy történelmi magyar egyháznak a kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de a restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavaly nyári helyi választásokon. „Az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapította meg az amerikai külügyi jelentés. A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is nagy teret biztosított a washingtoni jelentés. „Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002–2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a Iasi-i Római Katolikus Püspökség ellenkezése miatt” – áll az országjelentésben. /Elmarasztalja Romániát az amerikai országjelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Több mint négyszáz csángómagyar gyerek tanulhatja ma az állami iskolában saját anyanyelvét és történelmét – hívták fel az MTI figyelmét az RMDSZ tisztségviselői azzal összefüggésben, hogy május 15-én, vasárnap a moldvai Rekecsinben letették a jövendő magyar iskolaközpont alapkövét. Kötő József oktatási államtitkár az MTI érdeklődésére nagy jelentőségűnek nevezte a rekecsini jövendő iskola felépítésére vonatkozó kezdeményezést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a csángó gyermekek ma az állami iskolában is tanulhatják anyanyelvüket. Heti két óráról van szó, amelyet beillesztenek a többségi iskola órarendjébe, ezeken az órákon az állam által fizetett tanárok tanítanak. A törvény létezett, csak nem alkalmazták, emiatt szükség volt egy külön miniszteri rendeletre, amely kötelezte a tanfelügyelőséget a törvény alkalmazására. Csángóföldön sok helyen megfélemlítették a szülőket, arra próbálva kényszeríteni őket, hogy vonják vissza aláírásukat. Ezért központi beavatkozásra volt szükség e helyzet orvoslásához – fűzte hozzá az államtitkár. Takács Csaba ügyvezető elnök emlékeztetett: 2002. május 2-án a bákói prefektúrán találkozott az RMDSZ és az akkori kormánypárt, a PSD küldöttsége Markó Béla szövetségi elnök és Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke részvételével. Ott született a döntés arról, hogy a csángómagyar gyerekeknek is lehetőségük lesz az állami iskolákban a magyar nyelvnek mint anyanyelvnek a tanulására. Takács Csaba tájékoztatott arról: már a 2002-2003-as tanévben 17 klézsei és 24 pusztinai csángómagyar gyerek tanulta az anyanyelvét az állami iskolákban. A 2003. július 3-án – ugyanazon a helyszínen – tartott újabb megbeszélés eredményeként a 2003-2004-es tanévben összesen hét településen (Klézse, Pusztina, Somoska, Magyarfalva, Frumosza, Lészped és Külsőrekecsin) 181 csángómagyar gyerek kapott lehetőséget anyanyelvének iskolai tanulására. A 2004-2005-ös tanévben újabb két településen, Lábnyikon és Diószénben sikerült beindítani ezeket az órákat. Jelenleg tehát 23 csoportban, összesen 460 Bákó megyei csángómagyar gyerek tanulja tanrend szerint anyanyelveként a magyart a fentiekben felsorolt 9 település állami iskolájában. Borbély László, a középítkezési ügyekért és a területfejlesztésért felelős megbízott miniszter a közelmúltban személyesen is találkozott a rekecsini polgármesterrel, aki támogatásáról biztosította a csángómagyarok iskolaközpontjának felépítésére vonatkozó kezdeményezést. /(Garzó Ferenc / MTI): Pontosít az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2005. máj. 18./