Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Pókakeresztúr (ROU)
5 tétel
1999. augusztus 6-12.
Július második felében holland segítséggel helyreállították a szamosardói általános iskola tetõzetét és vízvezetékkel látták el az épületet. A hollandiai Oldebroek Szabad Evangéliumi Gyülekezetének képviselõi '91 óta rendszeres látogatói, támogatói a településnek. A holland önkéntesek Szamosardón végezve, a követkeõ napon, július 29-én, a Maros megyei Pókakeresztúr református gyülekezetéhez mentek dolgozni. /Újabb segítség Szamosardónak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 11. évfolyam 641. szám, aug. 6-12./
2001. szeptember 7.
"Második alkalommal rendezik meg a Keresztúr nevű települések magyarországi és nemzetközi találkozóját, a szept. 14-16. közötti eseménynek Budapest XVII. kerülete, azon belül is Rákoskeresztúr lesz a házigazdája. A nevünk összeköt mottójú találkozó elsődleges célja a települések közötti kapcsolatok kialakítása, a kulturális értékek kölcsönös megismertetése és ápolása. A háromnapos rendezvényre húsz Keresztúr nevű település elöljáróját, valamint további képviselőit, illetve művészeti csoportjait várják. Az eseményen résztvevő magyarországi települések: Balaton-, Bodrog-, Rákos-, Dráva-, Hejő-, Kapos-, Magyar-, Nemes-, Petri-, Rác-, Sajó-, Sarkad- és Sárkeresztúr, Erdélyből Apát-, Cserna-, Póka- és Székelykeresztúr, illetve Szilágyfőkeresztúr; Kárpátaljáról Tiszakeresztúr; Szlovákiából pedig Szécskeresztúr képviselői lesznek jelen. A Keresztúr nevű települések az első összejövetelüket tavaly tartották. Akkor Balatonkeresztúr adott otthont az eseménynek. /Keresztúr nevű települések találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"
2002. szeptember 7.
"Immár harmadik alkalommal találkoznak a Kárpát-medencei Keresztúr nevű települések képviselői. A magyarországi és erdélyi /Apátkeresztúr, Csernakeresztúr, Pókakeresztúr/ települések küldöttségeinek 360 vendégét fogadta a találkozó szervező Székelykeresztúr városa. Szept. 6-án a kisváros főterén a mindegyik település elültette a maga emlékfáját. Ezt követően a város polgármestere megnyitotta a míves embere sokadalmát, majd a református templomban ünnepi istentiszteleten vettek részt. A főtéren a vendéglátó küldöttségek kulturális csoportjai, valamint a vendéglátók adtak ízelítőt sajátos néptánc- és folklórhagyományaikból. Szept. 7-én a vendégek a környék nevezetességeit keresik fel, este tűzijátékkal és utcabállal zárul a találkozó. /Kristó Tibor: A Keresztúr nevű települések 3. találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./"
2009. február 6.
Pókakeresztúron Csegedi Ákos református lelkésznek értékes magángyűjteménye van. Aligha van még a világon valahol olyan gazdag magánképtár egy alig pár száz lakost számláló faluban, mint amilyen az egykori lelkipásztor idején itt volt. Közel ötven évet élt, dolgozott, szolgált Pókakeresztúron Csegedi Ákos. Fél évszázad alatt épített, temetett, szántott, vetett, esketett, fát ültetett és vendégeket fogadott. Évente egyszer-kétszer meghívta a kultúra, művelődés, tudomány és vallás jeles képviselőit az elzárt faluba, ilyenkor a lelkészi lakás alagsorába beépített imateremben művészeti kiállításra került sor. Egy erdélyi gyertyasorsú hivatás áldozatos megtestesítése volt: másoknak világítva égett el az élet, emlékezett a pókai nyugdíjas lelkész életművére Ötvös József az Új Kezdet református folyóirat 2008. novemberi számában. /(bölöni): Gyertyasorsú erdélyi hivatás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2014. július 7.
Huszárok és táncosok ünnepe Sárpatakon
A Marossárpatakért Egyesület és a helyi önkormányzat szervezésében hetedik alkalommal tartották meg a hét végén a sárpataki tánc- és huszárfesztivált. A rendezvénysorozat péntek délután a huszárcsapatok felvonulásával indult. A helyi csapat mellett a szovátai, mikházi, koronkai, rigmányi és sáromberki huszárok, illetve a torboszlói kopjások jöttek el a fesztiválra – tudtk meg Miholcsa Józseftől, a marossárpataki XV. Mátyás-huszárezred alezredesétől. A felvonulás után fogathajtó versenyre került sor. 28 évvel ezelőtt Sárpatakon tartották az első ilyen versenyt, ezért ez az itteni huszárfesztiválok elmaradhatatlan mozzanata – tájékoztatott Miholcsa. A versenyt, melyen hat fogathajtó páros (hajtó és segédhajtó) vett részt, a beresztelki Torkos Sándor nyerte. A továbbiakban a helyi Nyereg Klub lovasbemutatója következett, majd az akadálypálya átalakítása után elkezdődött a népi fogatok versenye, melyen csak sárpatakiak vettek részt. A győztes Csuma Sándor lett.
– A fogathajtás is a népi fogatok versenyéből fejlődött ki, ezért három éve ezt is megszervezzük. Egészen meglepett, hogy milyen szépen rendbe tették és lefestették erre az alkalomra szekereiket a helybéliek. Ennek a versenynek volt a legnagyobb sikere – mondta a huszárezred alezredese, akitől azt is megtudtuk, hogy idén először huszárvetélkedőt is rendeztek. A résztvevőknek többek között karikákat kellett kardra fűzni, illetve vizespoharat kellett egy oszlopról a másikra átvinni úgy, hogy a víz a pohárban maradjon. A fesztivált a nagyközönségnek is szóló ügyességi versenyek színesítették, egyebek mellett patkódobó verseny is volt, amelyet Váradi Caba Mátyás-huszár nyert meg. A próbát egy 85 éves versenyző, Peres József is derekasan kiállta. Szombaton délelőtt különféle gyerekprogramokra, egyebek mellett bicikliversenyre is sor került, melyen gyorsasági, lassúsági és ügyességi próba is volt. A református templomban tartott ünnepi istentiszteleten Kristóf István pókakeresztúri lelkipásztor szolgált. Délben faragott helységnévtáblát avattak, majd Berekméri Edmond, a Marossárpatakért Egyesület alelnöke az első világháborúban elesett 44 sárpataki hősről tartott előadást, akiknek tiszteletére 1999-ben a településen emlékoszlopot emeltek. A rendezvény ünnepélyes megnyitója délután 4 órakor kezdődött, ekkor Kozma Barna polgármester és Kovács Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Ezt követően a néptáncfesztiválra érkezett csoportok – a vajda-szentiványi, szabédi, gernyeszegi, jobbágytelki, magyarói, maros-szentannai és marossárpataki táncosok – előadása bűvölte el a több száz fős közönséget. Kakasi Mihály műsorvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a sárpataki táncosok a jövő héten egy magyarországi testvértelepülésen, Jászapátiban mutatják be lakodalmas jelenetüket.
A rendezvénysorozat alkalmával Kozma Barna polgármester hat aranylakodalmas házaspárt köszöntött és ajándékozott meg. Érdemokleveleket kapott ugyanakkor a Bekecs néptáncegyüttes két sárpataki táncosa, a helyi tánccsoportot is irányító Hánesz Arnold és öccse, Edmond. A kora esti órákban a Bekecs együttes lépett színpadra, majd a Hajlik a Rózsafa nótatársulat, később pedig a Vecker szórakoztatta a fesztiválvendégeket. A kettős rendezvénysorozat sikerét többek között az is igazolta, hogy Nagy Attila mesterszakács – a nőszövetség tagjainak segítségével – már az első napon 300-400 résztvevőt lakatott jól a hatvanliteres bográcsokban főtt gulyással.
Nagy Székely Ildikó, Népújság (Marosvásárhely)