Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./