Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. november 1.
Kanada bejelentette a vízumkényszer eltörlését
Hivatalosan is bejelentette Kanada, hogy eltörli a vízumkényszert a román és a bolgár állampolgárokkal szemben jövő december 1-jétől. Ezt hétfőn közölte a helyi kormány Ottawában.
Bukarest és Szófia is a vízumkényszer eltörlését támasztotta annak feltételéül, hogy hozzájárulásukat adják az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséhez.
Azokkal szemben, akik megfelelnek bizonyos feltételeknek, már május 1-jén eltörlik majd a vízumkényszert – közölte a kanadai kormány. Ettől az időponttól kezdve azok léphetnek be Kanadába vízummentesen, akiknek az elmúlt 10 évben volt ideiglenes letelepedési engedélyük az észak-amerikai országban, vagy akik érvényes amerikai vízummal rendelkeznek. Az utazás előtt mindenesetre ki kell majd tölteni egy elektronikus űrlapot. Ezt november 10-től minden olyan ország állampolgárának meg kell majd tennie, amelyekből az emberek vízum nélkül utazhatnak Kanadába. Hasonló rendszer működik az Egyesült Államokban is.
Ottawa mindazonáltal figyelmeztetett: fenntartja magának a jogot, hogy ha „jelentősen felerősödnek a szabálytalan migrációs tendenciák”, akkor ismét vízumkényszert vezessenek be Romániával és Bulgáriával szemben. John McCallum kanadai bevándorlási miniszter közölte: Ottawa szorosan együttműködik Bukaresttel és Szófiával, hogy a vízummentes utazás lehetősége hosszú távon fenntartható legyen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Hivatalosan is bejelentette Kanada, hogy eltörli a vízumkényszert a román és a bolgár állampolgárokkal szemben jövő december 1-jétől. Ezt hétfőn közölte a helyi kormány Ottawában.
Bukarest és Szófia is a vízumkényszer eltörlését támasztotta annak feltételéül, hogy hozzájárulásukat adják az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséhez.
Azokkal szemben, akik megfelelnek bizonyos feltételeknek, már május 1-jén eltörlik majd a vízumkényszert – közölte a kanadai kormány. Ettől az időponttól kezdve azok léphetnek be Kanadába vízummentesen, akiknek az elmúlt 10 évben volt ideiglenes letelepedési engedélyük az észak-amerikai országban, vagy akik érvényes amerikai vízummal rendelkeznek. Az utazás előtt mindenesetre ki kell majd tölteni egy elektronikus űrlapot. Ezt november 10-től minden olyan ország állampolgárának meg kell majd tennie, amelyekből az emberek vízum nélkül utazhatnak Kanadába. Hasonló rendszer működik az Egyesült Államokban is.
Ottawa mindazonáltal figyelmeztetett: fenntartja magának a jogot, hogy ha „jelentősen felerősödnek a szabálytalan migrációs tendenciák”, akkor ismét vízumkényszert vezessenek be Romániával és Bulgáriával szemben. John McCallum kanadai bevándorlási miniszter közölte: Ottawa szorosan együttműködik Bukaresttel és Szófiával, hogy a vízummentes utazás lehetősége hosszú távon fenntartható legyen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2017. május 2.
Kanada részlegesen feloldotta a vízumkényszert a román állampolgárokkal szemben
MTI - Repülővel vízum nélkül utazhatnak hétfőtől Kanadába azok a román állampolgárok, akik az utóbbi tíz évben rendelkeztek már kanadai vízummal, vagy akiknek van az Egyesült Államokra érvényes vízumuk (non-immigrant visa) – közölte hétfőn a bukaresti külügyminisztérium.
A szárazföldön, vagy tengeri úton Kanadába érkezőknek továbbra is szükségük van vízumra, legalábbis decemberig, amikor Kanada várhatóan teljesen eltörli a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben.
A többi vízummentes külföldihez hasonlóan május elsejétől a repülővel Kanadába érkező román állampolgároknak is előzetesen elektronikus beutazási engedélyt (eTA) kell beszerezniük, kivéve, ha érvényes vízummal rendelkeznek. Az online néhány perc alatt beszerezhető, hét kanadai dollárba kerülő eTA hétfő délutántól kezdődően igényelhető a Kanadába repülő román állampolgárok számára. A mostani részleges vízummentesség csak fél évnél nem hosszabb, turisztikai, üzleti, vagy rokonlátogatási tartózkodásra érvényes: a munkavállalási vagy tanulmányi célú beutazás továbbra is engedélyhez kötött.
Romániának hosszas halogatás után tavaly ősszel sikerült megállapodnia Kanadával a vízumkötelezettség lépcsőzetes eltörléséről. Bukarest akkor Ottawa értésére adta, hogy nem tudja támogatni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) megkötését, ha Kanada továbbra is fenntartja a román állampolgárok hátrányos megkülönböztetését a térség többi uniós tagállamának állampolgáraihoz képest.
Szabadság (Kolozsvár)
MTI - Repülővel vízum nélkül utazhatnak hétfőtől Kanadába azok a román állampolgárok, akik az utóbbi tíz évben rendelkeztek már kanadai vízummal, vagy akiknek van az Egyesült Államokra érvényes vízumuk (non-immigrant visa) – közölte hétfőn a bukaresti külügyminisztérium.
A szárazföldön, vagy tengeri úton Kanadába érkezőknek továbbra is szükségük van vízumra, legalábbis decemberig, amikor Kanada várhatóan teljesen eltörli a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben.
A többi vízummentes külföldihez hasonlóan május elsejétől a repülővel Kanadába érkező román állampolgároknak is előzetesen elektronikus beutazási engedélyt (eTA) kell beszerezniük, kivéve, ha érvényes vízummal rendelkeznek. Az online néhány perc alatt beszerezhető, hét kanadai dollárba kerülő eTA hétfő délutántól kezdődően igényelhető a Kanadába repülő román állampolgárok számára. A mostani részleges vízummentesség csak fél évnél nem hosszabb, turisztikai, üzleti, vagy rokonlátogatási tartózkodásra érvényes: a munkavállalási vagy tanulmányi célú beutazás továbbra is engedélyhez kötött.
Romániának hosszas halogatás után tavaly ősszel sikerült megállapodnia Kanadával a vízumkötelezettség lépcsőzetes eltörléséről. Bukarest akkor Ottawa értésére adta, hogy nem tudja támogatni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) megkötését, ha Kanada továbbra is fenntartja a román állampolgárok hátrányos megkülönböztetését a térség többi uniós tagállamának állampolgáraihoz képest.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. szeptember 26.
Minden generációból a legjobbat hozzák ki
A cserkészet nevel, és halálig tart
Október 7-én ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a kézdivásárhelyi 34-es Számú Gábor Áron Cserkészcsapat, aminek apropóján dr. Kerekes László plébánost, cserkészparancsnokot kérdeztük a csapat múltjáról, jelenéről, jövőjéről.
– Miként került kapcsolatba a cserkészettel?
– Külföldi tanulmányaim alkalmával kerültem kapcsolatba a cserkészettel. 1992-ben, amikor kiküldtek ösztöndíjjal Kanadába, Ottawában az ott élő magyarság körében vettem észre, hogy milyen fenntartó és éltető ereje van a cserkészetnek. Én is beiratkoztam a vezetőképzőbe, és ’94-ben le is tettem a cserkészparancsnoki vizsgát. Ez idő alatt megtanultam, hogy ha a cserkészet nem is gátolja meg a magyarság asszimilációját, azért sokkal felelősségteljesebb embereket nevel.
– Miként indította újra a kézdivásárhelyi cserkészetet?
– 2004-ben kerültem Kézdivásárhelyre, ahol már 1992-től egy virágzó cserkészcsapat működött, és amely később, vezetőhiány miatt szüneteltette tevékenységét. Amikor idejöttem, felkértem a régi vezetőket, hogy segítsenek, indítsuk újra a cserkészcsapatot, de mindenki a munkára, családra hivatkozva vonakodott, mígnem jelentkezett Bíró Zsuzsanna csapatvezetőnek, aki azelőtt őrsvezető volt, és csapatparancsnok híján én is vállaltam tisztséget. Szinte a nulláról kellett elkezdeni mindent. Az első pár év, amíg a csapat fejlődött, nehézkesen telt el. Emlékszem, 2007-ben egy cserkésztáborban kellett részt vennünk a Vadas-tetőn, ahová teljes konyha kellett, nekünk meg sem szakácsunk, sem edényeink nem voltak. Amikor a többiek megtudták, milyen gondokkal küszködünk, befogadtak minket egy altáborba, és segítettek rajtunk. Később, amikor már megerősödött a csapatunk, a felnőttek, szülők is annyira segítőkészek lettek, hogy arra az időre vettek ki szabadságot, amikor táborozni mentünk.
– Hány tagú a cserkészcsapat?
– Mivel az újra-beiratkozás szeptemberben zajlik, a tavalyi számok alapján elmondhatom, hogy 230 olyan tagból áll a csapatunk, akik heti rendszerességgel részt vesznek az öt csoportra osztott foglalkozásokon. Itt megjegyezném, hogy mivel a cserkészmozgalom nem tömegmozgalom, a korosztályok szerint osztott csapatokban az őrsöt alkotó 7-8 ember foglalkoztatja a csapatokat. Első osztályostól egészen 70 éves korig vannak cserkészeink. Hiszen a cserkészet az nem heti foglalkoztatás, amit az ember letud, hanem fiatal korától egészen a végsőkig kíséri az illetőt.
– Vallásos nevelésben is részesülnek a cserkészek?
– A nevelés több szálból tevődik össze. Van, ami a magyarságtudattal, jellemmel, van, ami vallással, etikával stb. foglalkozik, és mindez egy olyan színes egyveleggé alakítja az egészet, hogy a gyerek egy idő után azt veszi észre, hogy evés előtt imádkozik, sokkal udvariasabban beszél, megismeri a csapatmunka lényegét és így tovább.
– Problémát jelent-e a csapat számára, ha a tagok – mondjuk – más településre kerülnek, egyetemre mennek stb.?
– Ezzel a vándorlással nekünk is szembesülnünk kell, főleg a vezetőket érinti, de a szövetség szintjén folyamatosak a vezetőképzések, így mindig kerülnek, akik továbbviszik a stafétát. És mint már említettem, a cserkészet nem egy olyasmi, amit egy alkalommal letud az ember, így azok, akik már egyetemre mennek, vagy elkerülnek máshova, igyekeznek tartani a kapcsolatot a csapattal, főként az interneten, és ha csak egy napra is, de eljönnek táborba.
– Árvák és nehézsorsú gyerekek is vannak a csapatban. Mit jelent számukra ehhez a közösséghez tartozni?
– Számukra a cserkészcsapat a családot jelenti. Nem pótcsaládot, hanem a nagybetűs családot. Nagyon sokan nehéz háttérből érkeztek, és itt találták meg a testvéreket, szülőket, akik segítettek a fejlődésükben. Voltak olyan tagok is, akik, amikor idejöttek, nem mertek megszólalni a közösségben, csak néztek maguk elé, önmagukba zárkóztak, de mostanra rendesen kommunikálnak, viccelődnek, csapatban dolgoznak, vagy épp kitartó, becsületes munkások lettek. Ők azok, akiket a csapat felkarolt, akikből kihozták azt az értéket (becsület, tisztelet, udvariasság stb.), amit máshol nem kaphattak meg.
– Milyen tapasztalatot szerzett az elmúlt években parancsnokként?
– Nagyon érdekes volt megtapasztalni a „generációváltást”, a fejlődést a gyerekek körében. Egyszer kérdeztem valakit, hogy miért nem foglalkozik a cserkészvezetéssel, és miután minden kifogást felsorolt, a végén beismerte: azért, mert ezek a gyerekek nem azok, akik 1990-ben voltak. Mondom neki: igaza van, de ezeket a fiatalokat is kell nevelni, még akkor is, ha egy teljesen másik generáció, mint a régi. Mert valóban a mai fiatalok mások. Vezetők mondják, a ma cserkész fiataljai, akik a digitális korban élnek, mennyire függnek a telefonoktól és más eszközöktől. Számomra pedig pont ez a szép a cserkészetben, hogy az új generációkból is kihozza az értéket, a csapatmunkát, kimozdítani őket a digitális világból. Nem akarok elfogultnak tűnni, de szerintem a cserkészet rendelkezik a legjobb pedagógiai módszerekkel.
– Hogyan képzeli el magát és a csapatot 10 év múlva?
– Nagyon sokféleképpen el tudom képzelni magamat és a cserkészeket 10 év múlva, és úgy tartom, hogy álmodni szabad, mert abból talán egy nap valóság lesz, sőt meglepőbb, mint képzeltük. Ha csak belegondolok, hogy 2004-ben 28-an voltak a cserkészcsapatban, és mára elértük a 230-as létszámot, akkor érdemes tervezni, dolgozni. Elképzelések pedig vannak, mert sok területet tudnánk érinteni a cserkészeten belül: gondolok itt a sportra, a számítógépes világra, biciklizésre stb. Ám az egyik régi vágyam, hogy felélesszük a regős cserkészetet, ami annyit takar, hogy régebben a cserkészek a falvakat járták, és összegyűjtötték azokat a népi hagyományokat, népdalokat, amik már eltűnőben voltak, vannak. Ezt jó lenne beindítani az elkövetkező években.
– Az ünnepségen mivel várják az érdeklődőket?
– Az ünnepség szentmisével rajtol a Boldog Özséb-templomban, majd a Vigadóban tea, kávé, sütemény várja a jelenlevőket. Aztán a Vigadó kistermében konferenciákkal, régi cserkészek előadásával, fotókiállítással várunk minden érdeklődőt.
Nagy Szabolcs Attila / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A cserkészet nevel, és halálig tart
Október 7-én ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a kézdivásárhelyi 34-es Számú Gábor Áron Cserkészcsapat, aminek apropóján dr. Kerekes László plébánost, cserkészparancsnokot kérdeztük a csapat múltjáról, jelenéről, jövőjéről.
– Miként került kapcsolatba a cserkészettel?
– Külföldi tanulmányaim alkalmával kerültem kapcsolatba a cserkészettel. 1992-ben, amikor kiküldtek ösztöndíjjal Kanadába, Ottawában az ott élő magyarság körében vettem észre, hogy milyen fenntartó és éltető ereje van a cserkészetnek. Én is beiratkoztam a vezetőképzőbe, és ’94-ben le is tettem a cserkészparancsnoki vizsgát. Ez idő alatt megtanultam, hogy ha a cserkészet nem is gátolja meg a magyarság asszimilációját, azért sokkal felelősségteljesebb embereket nevel.
– Miként indította újra a kézdivásárhelyi cserkészetet?
– 2004-ben kerültem Kézdivásárhelyre, ahol már 1992-től egy virágzó cserkészcsapat működött, és amely később, vezetőhiány miatt szüneteltette tevékenységét. Amikor idejöttem, felkértem a régi vezetőket, hogy segítsenek, indítsuk újra a cserkészcsapatot, de mindenki a munkára, családra hivatkozva vonakodott, mígnem jelentkezett Bíró Zsuzsanna csapatvezetőnek, aki azelőtt őrsvezető volt, és csapatparancsnok híján én is vállaltam tisztséget. Szinte a nulláról kellett elkezdeni mindent. Az első pár év, amíg a csapat fejlődött, nehézkesen telt el. Emlékszem, 2007-ben egy cserkésztáborban kellett részt vennünk a Vadas-tetőn, ahová teljes konyha kellett, nekünk meg sem szakácsunk, sem edényeink nem voltak. Amikor a többiek megtudták, milyen gondokkal küszködünk, befogadtak minket egy altáborba, és segítettek rajtunk. Később, amikor már megerősödött a csapatunk, a felnőttek, szülők is annyira segítőkészek lettek, hogy arra az időre vettek ki szabadságot, amikor táborozni mentünk.
– Hány tagú a cserkészcsapat?
– Mivel az újra-beiratkozás szeptemberben zajlik, a tavalyi számok alapján elmondhatom, hogy 230 olyan tagból áll a csapatunk, akik heti rendszerességgel részt vesznek az öt csoportra osztott foglalkozásokon. Itt megjegyezném, hogy mivel a cserkészmozgalom nem tömegmozgalom, a korosztályok szerint osztott csapatokban az őrsöt alkotó 7-8 ember foglalkoztatja a csapatokat. Első osztályostól egészen 70 éves korig vannak cserkészeink. Hiszen a cserkészet az nem heti foglalkoztatás, amit az ember letud, hanem fiatal korától egészen a végsőkig kíséri az illetőt.
– Vallásos nevelésben is részesülnek a cserkészek?
– A nevelés több szálból tevődik össze. Van, ami a magyarságtudattal, jellemmel, van, ami vallással, etikával stb. foglalkozik, és mindez egy olyan színes egyveleggé alakítja az egészet, hogy a gyerek egy idő után azt veszi észre, hogy evés előtt imádkozik, sokkal udvariasabban beszél, megismeri a csapatmunka lényegét és így tovább.
– Problémát jelent-e a csapat számára, ha a tagok – mondjuk – más településre kerülnek, egyetemre mennek stb.?
– Ezzel a vándorlással nekünk is szembesülnünk kell, főleg a vezetőket érinti, de a szövetség szintjén folyamatosak a vezetőképzések, így mindig kerülnek, akik továbbviszik a stafétát. És mint már említettem, a cserkészet nem egy olyasmi, amit egy alkalommal letud az ember, így azok, akik már egyetemre mennek, vagy elkerülnek máshova, igyekeznek tartani a kapcsolatot a csapattal, főként az interneten, és ha csak egy napra is, de eljönnek táborba.
– Árvák és nehézsorsú gyerekek is vannak a csapatban. Mit jelent számukra ehhez a közösséghez tartozni?
– Számukra a cserkészcsapat a családot jelenti. Nem pótcsaládot, hanem a nagybetűs családot. Nagyon sokan nehéz háttérből érkeztek, és itt találták meg a testvéreket, szülőket, akik segítettek a fejlődésükben. Voltak olyan tagok is, akik, amikor idejöttek, nem mertek megszólalni a közösségben, csak néztek maguk elé, önmagukba zárkóztak, de mostanra rendesen kommunikálnak, viccelődnek, csapatban dolgoznak, vagy épp kitartó, becsületes munkások lettek. Ők azok, akiket a csapat felkarolt, akikből kihozták azt az értéket (becsület, tisztelet, udvariasság stb.), amit máshol nem kaphattak meg.
– Milyen tapasztalatot szerzett az elmúlt években parancsnokként?
– Nagyon érdekes volt megtapasztalni a „generációváltást”, a fejlődést a gyerekek körében. Egyszer kérdeztem valakit, hogy miért nem foglalkozik a cserkészvezetéssel, és miután minden kifogást felsorolt, a végén beismerte: azért, mert ezek a gyerekek nem azok, akik 1990-ben voltak. Mondom neki: igaza van, de ezeket a fiatalokat is kell nevelni, még akkor is, ha egy teljesen másik generáció, mint a régi. Mert valóban a mai fiatalok mások. Vezetők mondják, a ma cserkész fiataljai, akik a digitális korban élnek, mennyire függnek a telefonoktól és más eszközöktől. Számomra pedig pont ez a szép a cserkészetben, hogy az új generációkból is kihozza az értéket, a csapatmunkát, kimozdítani őket a digitális világból. Nem akarok elfogultnak tűnni, de szerintem a cserkészet rendelkezik a legjobb pedagógiai módszerekkel.
– Hogyan képzeli el magát és a csapatot 10 év múlva?
– Nagyon sokféleképpen el tudom képzelni magamat és a cserkészeket 10 év múlva, és úgy tartom, hogy álmodni szabad, mert abból talán egy nap valóság lesz, sőt meglepőbb, mint képzeltük. Ha csak belegondolok, hogy 2004-ben 28-an voltak a cserkészcsapatban, és mára elértük a 230-as létszámot, akkor érdemes tervezni, dolgozni. Elképzelések pedig vannak, mert sok területet tudnánk érinteni a cserkészeten belül: gondolok itt a sportra, a számítógépes világra, biciklizésre stb. Ám az egyik régi vágyam, hogy felélesszük a regős cserkészetet, ami annyit takar, hogy régebben a cserkészek a falvakat járták, és összegyűjtötték azokat a népi hagyományokat, népdalokat, amik már eltűnőben voltak, vannak. Ezt jó lenne beindítani az elkövetkező években.
– Az ünnepségen mivel várják az érdeklődőket?
– Az ünnepség szentmisével rajtol a Boldog Özséb-templomban, majd a Vigadóban tea, kávé, sütemény várja a jelenlevőket. Aztán a Vigadó kistermében konferenciákkal, régi cserkészek előadásával, fotókiállítással várunk minden érdeklődőt.
Nagy Szabolcs Attila / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. november 30.
Decembertől vízum nélkül Kanadába
Decembertől vízum nélkül utazhatnak Kanadába fél évnél nem hosszabb időre a román turisták – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
A vízumkötelezettséget péntektől törlik el a Kanadába látogató, bármilyen érvényes román útlevéllel rendelkező utasokkal szemben. A vízummentesen utazó többi külföldihez hasonlóan a repülővel Kanadába utazó román állampolgároknak is előzetesen elektronikus beutazási engedélyt kell beszerezniük.
A szárazföldön vagy tengeren érkező román látogatóknak csak útlevélre van szükségük ahhoz, hogy belépjenek Kanada területére. A vízummentesség csak fél évnél nem hosszabb, turisztikai, üzleti vagy rokonlátogatási tartózkodásra érvényes, a munkavállalási vagy tanulmányi célú beutazás továbbra is engedélyhez kötött.
Kanada két lépcsőben törölte el a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben: azokkal a turistákkal szemben, akik az utóbbi tíz évben rendelkeztek már kanadai vízummal, vagy akiknek volt az Egyesült Államokra érvényes vízumuk (non-immigrant visa), már idén májustól feloldották a vízumkényszert.
Romániának hosszas halogatás után tavaly ősszel sikerült megállapodnia Kanadával a vízumkötelezettség lépcsőzetes eltörléséről. Bukarest akkor Ottawa értésére adta, hogy nem tudja támogatni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) megkötését, ha Kanada továbbra is fenntartja a román állampolgárok hátrányos megkülönböztetését a térség többi uniós tagállamának állampolgáraihoz képest. Szabadság (Kolozsvár)
Decembertől vízum nélkül utazhatnak Kanadába fél évnél nem hosszabb időre a román turisták – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
A vízumkötelezettséget péntektől törlik el a Kanadába látogató, bármilyen érvényes román útlevéllel rendelkező utasokkal szemben. A vízummentesen utazó többi külföldihez hasonlóan a repülővel Kanadába utazó román állampolgároknak is előzetesen elektronikus beutazási engedélyt kell beszerezniük.
A szárazföldön vagy tengeren érkező román látogatóknak csak útlevélre van szükségük ahhoz, hogy belépjenek Kanada területére. A vízummentesség csak fél évnél nem hosszabb, turisztikai, üzleti vagy rokonlátogatási tartózkodásra érvényes, a munkavállalási vagy tanulmányi célú beutazás továbbra is engedélyhez kötött.
Kanada két lépcsőben törölte el a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben: azokkal a turistákkal szemben, akik az utóbbi tíz évben rendelkeztek már kanadai vízummal, vagy akiknek volt az Egyesült Államokra érvényes vízumuk (non-immigrant visa), már idén májustól feloldották a vízumkényszert.
Romániának hosszas halogatás után tavaly ősszel sikerült megállapodnia Kanadával a vízumkötelezettség lépcsőzetes eltörléséről. Bukarest akkor Ottawa értésére adta, hogy nem tudja támogatni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) megkötését, ha Kanada továbbra is fenntartja a román állampolgárok hátrányos megkülönböztetését a térség többi uniós tagállamának állampolgáraihoz képest. Szabadság (Kolozsvár)