Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. augusztus 28.
Bővítenék a lovagkirály kultuszát bemutató Szent László-utat
Új helyszínekkel bővítenék a Szent László-örökségút hálózatát a projekt lebonyolítói, akik ehhez a helyi közösségek javaslatait is várják.
A jelenlegi 44 helyszínen kívül újabb 15 települést szeretnének bevonni a Szent László-örökségút projektbe, egy újabb pályázat keretében – jelentette be Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke egy, a témában a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen.
„Egy olyan személyiséget kerestünk, aki össze tud minket fogni, és akinek a neve hallatán mindenkinek mi, Kárpát-medencei magyarok jutunk eszébe” – mondta az illetékes az Iskola Alapítvány által indított, az RMDSZ szakmai és a magyar kormány anyagi támogatásával zajló projektről.
A járjuk végig a Szent László-örökségutat című projektbemutatón Kádár Magor és Benedek István a települések márkázási lehetőségeiről, az útvonal turisztikai jellemzőiről, míg Újvári Dorottya az értékekről beszélt. Hegedüs Csilla szerint október 13-án indítják a körutat, megnyitója várhatóan Nagyváradon lesz.
A januárban indult kezdeményezés célja, hogy Szent László történeti és kulturális hagyatékának felhasználásával kialakuljon a Kárpát-medencei magyarságot összekötő örökségútvonal. Ez eddig 44 olyan észak-magyarországi és erdélyi helyszínt foglal magában, ahol a lovagkirályról szóló legendát megjelenítő falkép, mondavilág vagy településnév van.
Újvári Dorottya művészettörténész, a kultúráért felelős főosztály munkatársa emlékeztetett, hogy a Szent László-kultusz az Anjou királyok korában kezdődött, akiknek szükségük volt valamire, amivel legitimizálhatják hatalmukat. Mint mondta, elsőként azokat a településeket vonták be a projektbe, ahol a Szent László-legendákat ábrázoló falképek vannak, de olyan helységeket is találtak – mint például a Kolozs megyei Ördöngösfűzes –, ahol most derült ki, hogy a falfestmény az atributumok alapján a lovagkirályt ábrázolja. Az ismert székelyföldi falképek mellett azok az ábrázolások érdekesek, melyekről keveset tudni, például a nagyon korainak számító boroskrakkói, mely ráadásul olyan templomban található, melyet már nem használnak.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)
Új helyszínekkel bővítenék a Szent László-örökségút hálózatát a projekt lebonyolítói, akik ehhez a helyi közösségek javaslatait is várják.
A jelenlegi 44 helyszínen kívül újabb 15 települést szeretnének bevonni a Szent László-örökségút projektbe, egy újabb pályázat keretében – jelentette be Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke egy, a témában a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen.
„Egy olyan személyiséget kerestünk, aki össze tud minket fogni, és akinek a neve hallatán mindenkinek mi, Kárpát-medencei magyarok jutunk eszébe” – mondta az illetékes az Iskola Alapítvány által indított, az RMDSZ szakmai és a magyar kormány anyagi támogatásával zajló projektről.
A járjuk végig a Szent László-örökségutat című projektbemutatón Kádár Magor és Benedek István a települések márkázási lehetőségeiről, az útvonal turisztikai jellemzőiről, míg Újvári Dorottya az értékekről beszélt. Hegedüs Csilla szerint október 13-án indítják a körutat, megnyitója várhatóan Nagyváradon lesz.
A januárban indult kezdeményezés célja, hogy Szent László történeti és kulturális hagyatékának felhasználásával kialakuljon a Kárpát-medencei magyarságot összekötő örökségútvonal. Ez eddig 44 olyan észak-magyarországi és erdélyi helyszínt foglal magában, ahol a lovagkirályról szóló legendát megjelenítő falkép, mondavilág vagy településnév van.
Újvári Dorottya művészettörténész, a kultúráért felelős főosztály munkatársa emlékeztetett, hogy a Szent László-kultusz az Anjou királyok korában kezdődött, akiknek szükségük volt valamire, amivel legitimizálhatják hatalmukat. Mint mondta, elsőként azokat a településeket vonták be a projektbe, ahol a Szent László-legendákat ábrázoló falképek vannak, de olyan helységeket is találtak – mint például a Kolozs megyei Ördöngösfűzes –, ahol most derült ki, hogy a falfestmény az atributumok alapján a lovagkirályt ábrázolja. Az ismert székelyföldi falképek mellett azok az ábrázolások érdekesek, melyekről keveset tudni, például a nagyon korainak számító boroskrakkói, mely ráadásul olyan templomban található, melyet már nem használnak.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)