Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Ónod (HUN)
1 tétel
2010. január 19.
Lorántffy Zsuzsanna-évet kezdeményeznek Marosvásárhelyen
410 éve született és 350 éve halt meg Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony, a nevét viselő marosvásárhelyi egyesület éppen ezért a 2010-es évet a fejedelemasszonynak szenteli, és számtalan rendezvénnyel adózik az emlékének.
Lorántffy Zsuzsanna Ónód várában született 1600-ban, de a sárospatakiban nevelkedett. Szülei korán meghaltak, ezért már 16 évesen férjhez ment az ország leggazdagabb, legderekabb fiatal kapitányához, Rákóczi Györgyhöz.
Sok szomorúsággal megterhelt, törékeny gyermeklány volt Lorántffy Zsuzsanna, amikor férjhez ment. A gyenge fiatal lányból erős, határozott asszony lett, aki férjének igazi segítőtársa volt. 1630-ban Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, s a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a kollégium felvirágoztatására szentelte.
Marosvásárhelyen 1990 óta létezik a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, amely karitatív és kulturális célokat valósít meg. Az egyesület bemutatta a 2010-es évi eseménynaptárát: a már megszokott rendezvények mellett – Wass Albert-felolvasóest, operettest, mesemondó vetélkedő stb. – idén kiemelt figyelmet szentelnek annak fejedelemasszonynak, akitől az egyesület a nevét is kölcsönözte. Több szervezettel közösen uniós pályázatot tettek le több rendezvény megvalósítására is, emellett tervben van egy borhoz kötődő esemény megszervezése is, ugyanis a tokaji aszú megszületéséhez is volt köze közvetve Lorántffy Zsuzsannának. A fejedelemasszony udvari papja, Sepsy Laczkó Máté az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
Szász Cs. Emese. Forrás: Székelyhon.ro