A temesvári Heti Új Szó új mezőgazdasági rovatot indított Bánsági magyar gazda címmel, ebben mezőgazdasági tudnivalók szerepelnek. Ugyanez a szám hozta az RMDSZ Temes megyei szervezetének választási kiadványát, amely az RMDSZ megyei jelöltjeinek névsorát tartalmazza. Polgármester-jelöltet három helységben állítottak, Óbébán, Végváron és Újszentesen, tanácsosjelöltet viszont sok településen. /Heti Új Szó (Temesvár), máj. 17. - a választási kiadványon máj. 3-a szerepel/

"Az Eurorégió című folyóirat elektronikus formában, körlevélként történő megvalósításáról döntöttek máj. 16-án Újvidéken, ahol a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés négyes számú, külkapcsolatokért és médiáért felelős munkacsoportja tartotta ülését. A DKMT elnöksége mellett működő titkárság vezetője, a Temes Megyei Tanács munkatársa, Kása Zsolt elmondta, hogy elhatározták a www.dcmt.ro román nyelvű internetes portál létrehozását, sőt legkésőbb egy hónap múlva már működhet is a weblap (a magyar nyelvű oldal - www.dkmt.hu - már látogatható). A Határ Menti Régiók Közgyűléséhez való csatlakozással kapcsolatban arról döntött a bizottság, hogy a DKMT előbb megfigyelői státusban lépjen be, így a kétévi gondolkodási idő alatt mentesül a tagdíj fizetése alól. Máj. 19-én Szegeden egyeztettek az Elnökök Fórumának máj. 24-i üléséről, amelyet az Óbében esedékes DKMT Napok alkalmával a Temes megyei községben tartanak meg. /P. L. Zs.: Egyeztetések Újvidéken és Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./"

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Románia legnyugatibb csücske, a Temes megyei Óbéba település határában található román–magyar–szerb határ Triplex Confinium emlékműnél a három ország képviselői ünnepelték meg a Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés kilencedeik évfordulóját. Május 27-én Tihomir Simic, a Vajdasági Autonóm Tartomány ügyvezető tanácsának alelnöke, Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke és Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke mondtak beszédet. Mindhárom fél egyetértett abban, hogy Románia európai uniós csatlakozása megkönnyíti a DKMT együttműködést, és segíti a Vajdaságot is a csatlakozásban. A három ország küldöttsége a vajdasági Magyarkanizsára utazott, ahol megtartották a DKMT zárt ajtó mögötti közgyűlését. /László Árpád: Kilencedik Triplex Confinium találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség július 6–8. között szervezi meg a XV. Határ Menti Turista Találkozót, amelynek kiemelkedő rendezvénye a dr. Téry Ödön-emléktúra a Temes megyei Óbébre július 7-én. A kerékpáros és személygépkocsis zarándoklat részvevői megkoszorúzzák az elkötelezett orvos, sikeres hegymászó, a közép-európai turizmus fáradhatatlan szervezőjének mellszobrát, Zayzon Ágnes hódmezővásárhelyi képzőművész alkotását, amelyet tavaly májusban 28-án lepleztek le. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség állíttatta a szobrot Óbében. Téry Ödön Óbében született 1856. július 4-én. Az orvosi pályát választotta, főtisztviselő, majd minisztériumi tanácsos volt, közben szabad idejét a természetjárás népszerűsítésének szentelte. 1917. szeptember 11-én hunyt el. /P. L. Zs. : Téry Ödön-emléktúra Óbében makói kezdeményezésre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

A trianoni határok mesterségesen elválasztották egymástól a történelmi Bánság három országba szakadt területeit. A kommunista korszakban szinte teljesen átjárhatatlanná váltak az országhatárok. A vasúti- és közúti összeköttetéseket a határ közelében elvágták, szomszédos falvak kerültek egymástól több órányi járásra. Románia EU-csatlakozása óta román-magyar viszonylatban beindult a határsáv közútjainak. Márciusban elkezdik a Fényről a Keresztesi román-szerb határátkelőhöz vezető, út 4,4 km hosszú szakaszának teljes felújítását. A megyei útnak Óbéb községtől a magyar államhatárig vezető szakaszának aszfaltozását a Románia – Magyarország Phare CBC program keretében elnyert pályázati pénzből valósítják meg. A tükörprojektből magyar oldalon is megépül az aszfaltos út a szomszédos Kübekházáig (Csongrád megye). /Pataki Zoltán: Helyreállított utak a határsávban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

Május 24-én, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Napja alkalmából 11. alkalommal nyílt meg a román-magyar-szerb hármashatár a Triplex Confinum nevű obeliszknél. Az év nagy részében az országhatárok még mindig elválasztják egymástól Óbéba, Kübekháza és Majdan Rábé lakóit, pedig annyira közel vannak egymáshoz, hogy a harangszó áthallatszik a határon túli szomszéd faluba. Idén Kübekházán ülésezett az eurorégiós együttműködés közgyűlése. Békés megye kilépett az eurorégiós együttműködésből. Békés megye tulajdonrészét eladta Csongrád megyének, amely továbbra is fantáziát lát az együttműködésben. /Pataki Zoltán: A DKMT Eurorégió Napja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Az RMDSZ Temes megyei szervezete hivatalos óvást nyújtott be a választási bizottsághoz a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok megszámlálásával kapcsolatos esetleges tévedésekre vonatkozóan. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hivatalos eredményhirdetés még nem volt, de tudomásukra jutott, hogy a szavazatok összesítése nyomán az RMDSZ-nek 19 szavazat hiányzik az 5%-os küszöb átlépéséhez. Az RMDSZ óvásunkban azt kéri, hogy Újszentesen, Óbében, Óbesenyőn és Temesrékáson ellenőrizzék és számlálják újra az érvénytelenített szavazatokat. Az RMDSZ-re Temes megyében több mint 11. 400 szavazatot adtak le, a küszöb teljesítéséhez hiányzó 19 szavazat kevesebb mint 1%-ot jelent. Négy évvel ezelőtt a temesvári tanácsba való bejutáshoz hiányzott 24 szavazat az RMDSZ-nek. Akkor is óvtak, de az óvást a választási iroda megalapozatlannak találta. /Pataki Zoltán: Megóvta a választások eredményét a temesi RMDSZ! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

A Temes Megyei Választási Iroda elutasította a helyi RMDSZ szervezet óvását, amelyben az érvénytelenített szavazatok újbóli ellenőrzését és újraszámlálását kérték négy település (Újszentes, Óbesenyő, Óbéb és Temesrékás) hét szavazókörzetében. „A Temes Megyei Választási Bizottság – ugyanaz, amelyik választási plakátügyben is elmarasztalta az RMDSZ-t – elutasította az óvásunkat” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke. Bejelentette, hogy fellebbeztek a megyei választási bizottság döntése ellen a Központi Választási Irodánál. Ezúttal azt kérik, hogy a megyei tanácsosi listákra leadott valamennyi érvénytelen szavazatot ellenőrizzék és számlálják újra, mert Temes megyében feltűnően sok, 15387 érvénytelen szavazat volt. /Pataki Zoltán: Fellebbez az RMDSZ Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Tizenkettedik alkalommal nyílt meg május 23-án a román-magyar-szerb hármashatár Óbéb-Kübekháza-Magyarmajdány térségében, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Napja alkalmából. A hagyományos határnyitó ünnepségen részt vett a DKMT Eurorégió elnöksége, ott voltak a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági hivatalosságok, a három országból érkezett környékbeli lakosok. Az iskolás gyerek jelképesen körbefutották a Triplex Confiniumnak nevezett hármashatárkövet, amely immár nem elválasztja, hanem összeköti egymással a román, a magyar és a szerb nemzetet. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1920 júniusában felállított hármas-határkő a politikusok hibájából hosszú évtizedekig nem összekötötte, hanem elválasztotta egymástól a régió lakóit. /Pataki Zoltán: A határkő, amely három nemzetet összeköt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A magyar–román–szerb határ találkozási pontjánál, az Óbéba mellett felállított Triplex nevű obeliszk a három állam fennhatósága alá szakadt történelmi Bánságon keresztül az átjárást jelképezi. Egyelőre még csak előre igényelt engedéllyel lehet közelről megszemlélni a húszas években állított emlékművet. Évente egyszer megnyitják ezt a határt, akkor ünnepségeket rendeznek az emlékműnél. Az év többi napján ha például a szomszédos Kübekházára szeretne átjutni valaki, harminc kilométert kell megtennie, hogy Csanádnál átlépjen a magyar oldalra. Az Európai Unió határ menti együttműködést segítő programjai az ilyen lehetetlen helyzeteknek a felszámolására nyújtanak anyagi segítséget. December tizedikén alakul meg a magyarországi Szeged melletti Mórahalmon az a háromoldalú társulás, amely a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztésekre közvetlenül Brüsszelből hívhat le forrásokat. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Szegeddel közösen számos határon átnyúló projektet terveznek, például másfél millió euróból egy logisztikai központ létrehozásán fáradoznak, az agrártermelők számára. December 19-től megszűnik a vízumkényszer, így Szerbiából könnyebb lesz az átjárás. /Nagy Vajda Zsuzsa: Semmibe vezető út. Mától napirenden a magyar–román–szerb gazdasági együttműködés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

DKMT közgyűlés Nagyszentmiklóson – Hunyad megye és Békéscsaba is kilépett
A rossz idő nyomta rá a bélyegét a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió napja alkalmából szombaton a Triplex Confinium hármashatár-kőnél szervezett rendezvényekre.
Constantin Ostaficiuc Temes megyei elnök, valamint Zakar Péter Csongrád megye és Boris Barjaktarovic Vajdaság Autonóm tartomány alelnökei a határkő mellett felállított sátorban mondták el üdvözlő beszédeiket, majd ugyanott díjazták a DKMT mezei futóverseny győzteseit. A határ ünnepélyes megnyitása után – szombaton és vasárnap 10-től 18 óráig átjárható a román-magyar-szerb hármashatár Óbéb-Kübekháza-Magyarmajdány térségében – a nagyszentmiklósi Nákó kastélyban tartották meg a DKMT Eurorégiós együttműködés közgyűlését. A tagmegyék vezetői egyetértettek abban, hogy szükség van az eurorégió turisztikai marketing-stratégiájának kidolgozására, a turisztikai útvonalak (A bor útja, a Szecessziós épületek útja, stb.) hangsúlyosabb népszerűsítésére. Szó esett a DKMT Közhasznú Társaság nyertes európai pályázatainak megvalósításáról, amelyek a katasztrófavédelem és az eurorégión belüli vasúti közlekedés fejlesztését célozzák. A résztvevők megszavazták Békéscsaba város tagságának felfüggesztését, illetve Hunyad megye kilépését a DKMT Eurorégióból. A DKMT soros elnöki tisztsége a következő évre Csongrád megye elnökét illeti meg, a közgyűlés keretében Constantin Ostaficiuc Temes megyei elnök átadta a szimbolikus „stafétabotot” Zakar Péter Csongrád megyei alelnöknek. A DKMT Eurorégió Napjai alkalmából szombaton autós rally-t is tartottak Nagyszentmiklóson.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Lesújtó népszámlálási eredmények Temes megyében
10 év alatt 30%-kal csökkent a magyarság lélekszáma!
Hivatalos végeredmények még nincsenek, de az előzetes eredmények alapján elképesztően gyors ütemben, tíz év alatt több mint 30%-kal csökkent a Temes megyei magyarság lélekszáma.
A nem hivatalos statisztikai adatok szerint 2011-ben alig 35 294 személy vallotta magát magyarnak Temes megyében, a 2002-ben jegyzett 50 556-hoz képest. A magyarság lélekszáma tíz év alatt 15 262 fővel apadt. A számbeli csökkenés felgyorsult az 1992–2002 időszakhoz képest, amikor 12 310 volt a magyarság számbeli fogyása. Az utóbbi 80 évben így alakult a Temes megyei magyar közösség lélekszáma: 1930-ban 84 756, 1956-ban 77 530, 1966-ban 76 183, 1977-ben 77 525, 1992-ben 62 866, 2002-ben 50 556, 2011-ben 35 294. A megye magyar lakossága utoljára 1966 és 1977 között nőtt, az abortusztörvény hatására, a kommunista diktatúrára jellemző zárt országhatárok mellett 1342 fővel.
A Temes megyei románság lélekszáma ugyanebben a 80 esztendős időszakban 236 305-ről 555 752-re nőtt, azzal a megjegyzéssel, hogy az utóbbi tíz évben közel 9882 fővel csökkent.
A megye lakosságának etnikumok szerinti megoszlása: románok 85,5%, magyarok 5,4%, romák 2,2%, szerbek 1,6%, ukránok 0,9%, bolgárok 0,7%,. A továbbiakban közöljük a nem hivatalos népszámlálási eredmények táblázatát, településekre és nemzetiségekre lebontva.
Településekre leosztva a nemzetiségek:
Település Stabil Román Magyar Cigány Német Ukrán Török Tatár Orosz Más Nem nyilatkozott
lakosság nemz.
Temes megye 649 777 555 752 35 294 14 534 8497 5953 133 24 105 17 967 11 518
Megyeszékh.+városok 399 914 343 804 23 272 4830 6129 1329 118 24 82 9624 10 702
Temesvár 303 708 263 610 15 580 2123 4173 565 112 20 69 7222 10 234
Lugos 37321 32036 2727 905 744 508 * * 9 140 249
Buziásfürdő 6504 5847 204 206 148 17 – * – 53 28
Csák 5028 4328 315 205 90 26 * – - 63 -
Detta 5963 4283 855 146 244 19 – - * 401 14
Facsád 6571 6034 262 66 46 152 – - – 6 5
Gátalja 5449 4256 634 33 56 8 – - * 458 3
Zsombolya 10 048 7855 1165 605 305 5 * * * 70 39
Temesrékas 7782 6434 645 170 68 14 * – - 444 6
Nagyszentmiklós 11540 9121 885 371 255 15 * – * 767 124
Községek -összesen 249 863 211 948 12 022 9704 2368 4624 15 – 23 8343 816
Bálinc 1538 1104 380 36 * 10 – - * * 3
Bánlak 2520 1846 71 265 5 243 – - – 90 -
Barafalva 392 391 * – - – - – - – -
Barnafalva 1604 1137 * – * 457 – - – - 8
Óbéb 1500 971 497 10 19 * – - – * -
Kisbecskerek 2651 2378 46 79 34 42 – - – 69 3
Belence 2725 2662 33 7 17 4 – - – * -
Bethlenháza 3007 2811 41 3 27 121 – - – 4 -
Billéd 3101 2724 124 143 92 * – - * 7 8
Birda 1757 1597 24 11 17 33 – - – 73 *
Rigósfürdő 446 421 6 * 3 13 – - – * -
Boldor 2350 2277 21 4 * 46 – - – - -
Aga 652 506 14 8 3 – - – - 115 6
Bükkfalva 1511 1420 25 50 3 7 – - – 6 -
Gyertyámos 4140 3709 139 235 46 * – - – 8 *
Nagycsanád 4042 2674 519 534 24 4 – - * 286 -
Csene 2537 1803 233 13 41 4 – - – 443 -
Kőcse 1736 986 106 539 14 – - – - 84 7
Nagykövéres 2133 1376 187 447 6 – - – * 116 -
Nagykomlós 4572 3481 65 836 111 4 – - – 74 *
Kastély 3422 2986 354 61 7 6 – - – 6 *
Kricsó 1511 1359 3 – - 146 – - – 3 -
Kurtya 1177 1136 8 26 * * – - – 4 -
Daruvár 2953 2593 6 16 8 326 – - – 4 -
Denta 2870 1879 252 71 28 27 – - – 613 -
Újbesenyő 3048 2697 45 169 38 6 – - – 93 -
Óbesenyő 4009 1101 158 224 27 8 – - – 2486 5
Igazfalva 2581 2084 474 3 6 13 – - – * -
Újszentes 7241 5638 1058 – 89 21 * – * 171 260
Ferend 1697 1641 6 24 * 23 – - – * -
Temesfüves 1542 1460 60 4 * 16 – - – * -
Fény 1676 1300 243 19 * – - – - 112 -
Gavosdia 2948 2644 16 33 4 216 – - – 34 *
Gilád 2020 1591 163 174 50 26 – - – 16 -
Győröd 5968 5554 252 17 34 16 * – - 85 8
Gizellafalva 1117 1069 30 * 6 8 – - – 3 -
Temesgyarmat 6009 5800 61 102 7 15 – - * 15 8
Gyér 1203 810 213 99 22 3 – - – 56 -
Gyüreg 8122 7650 151 59 67 13 * – - 113 67
Torontálgyülvész 2925 2460 50 172 31 6 * – 3 201 *
Kisősz 1983 1763 28 88 78 15 – - – 11 -
Nagyjécsa 2036 1882 11 134 7 – - – - * -
Nagyzsám 2881 2624 122 83 29 – - – - 23 -
Széphely 3468 3171 33 141 9 * – - – 11 101
Csatád 4787 3974 65 565 99 14 – - – 20 50
Liebling 3586 3216 128 183 31 13 * – * 13 -
Tolvád 1525 1385 63 14 37 * – - – 25 -
Lovrin 3119 2849 43 111 75 9 – - – 30 *
Bégamonostor 1573 1458 69 31 3 10 – - – - *
Marzsina 2135 2038 24 9 5 47 – - – 9 3
Máslak 2151 1779 36 68 12 243 – - – 8 5
Temesmóra 2192 1917 101 92 35 3 – - – 41 3
Újmosnica 5810 5090 550 60 16 6 * – - 53 33
Nadrág 2760 2552 78 * 92 28 – - – 5 4
Nickyfalva 1453 1341 31 5 20 49 – - – 3 4
Hosszúszabadi 1049 1011 * 12 * 24 – - – - -
Orczyfalva 3994 3821 92 31 23 3 – - – 6 18
Ótelek 1441 854 570 – 10 * – - – 4 *
Temesliget 1886 1785 13 29 – * – - – 10 48
Parác 2129 1806 123 99 45 * * – * 50 3
Újpécs 4807 3900 96 35 40 54 – - – 674 8
Perjámos 4346 3784 72 334 97 6 – - * 46 5
Pészak 1918 1775 7 122 * – * – - 3 8
Kőfalu 1099 1099 – - – - – - – - -
Hidasliget 2958 2775 35 108 10 17 – - – 13 -
Rakovica 3047 2788 31 121 5 94 – - * 6 -
Temesremete 2168 2120 33 * * * – - – 6 3
Szakálháza 6731 6361 81 44 34 4 * – - 205 *
Törökszákos 3065 2611 253 174 15 * – - * 8 -
Temesság 2923 2534 262 30 62 5 – - – 28 *
Szentandrás 5279 4995 96 29 74 34 * – - 24 26
Sándorháza 2805 2749 15 13 16 3 – - – 5 4
Románszentmihály 5695 5393 151 59 35 3 – - – 50 4
Nagyszentpéter 3012 2119 26 429 16 6 – - – 416 -
Sárafalva 2479 1699 17 533 8 9 – - – 202 11
Temeskenéz 4500 3832 60 473 49 8 – - – 36 42
Temesszékás 293 293 – - – - – - – - -
Csukás 1789 626 8 – 11 1138 – - – 6 -
Máriafölde 3783 3443 190 71 46 17 – - – 15 *
Tamásd 2061 1987 19 42 8 * – - * * *
Nagyősz 3011 2459 131 217 126 47 – - – 30 *
Nagytopoly 2497 2176 28 55 12 7 – - * 216 *
Végvár 2603 1564 975 8 8 5 – - – 41 *
Bozsor 2009 1830 18 115 * 40 * – - 3 -
Újvár 2362 1812 401 123 16 3 – - – 7 -
Valkány 1321 1265 38 8 * – - – - 6 *
Varjas 5458 3980 478 221 38 177 – - 3 560 *
Lugoskisfalu 2521 1827 31 19 56 579 – - – 3 6
Vejte 2412 2110 153 68 53 4 – - – 8 16
1) – szerbek, bolgárok, olaszok, zsidók, horvátok, csehek, lengyelek, macedónok, görögök,albánok,örmények,rutének
Erdély.ma

Hatalomátvétel és a szellemi elit lefejezése

A legsúlyosabb ítéletek (A kommunista diktatúra áldozatainak emlékháza – 5.)
2007-ben a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadóval közösen elindítottam egy tízkötetes, az erdélyi, romániai ötvenhatnak, illetve az „erdélyi kérdés” megoldási kísérleteinek szentelt sorozatot. Eddig megjelent öt vaskos kötet. A több százezer oldalnyit kitevő, eddig ismeretlen levéltári dokumentumok, politikai perek levéltári iratainak jelentős része itt látható a sepsiszentgyörgyi emlékházban.
A Szoboszlai Aladár magyarpécskai, aradi, temessági, Óbéb községi római katolikus plébános nevével fémjelzett perben hozták a legsúlyosabb ítéleteket: tíz személyt halálra ítéltek és 1958. szeptember elsején a Securitate temesvári börtönében kivégeztek. Az életfogytiglani kényszermunkára ítélteken kívül a per többi vádlottját 1300 év börtönbüntetéssel sújtották. Nem tévedünk, amikor azt állítjuk: ez volt az ötvenes évek második felének legnagyobb politikai pere, hiszen több halálos ítéletet mondtak ki, mint a Ion Antonescu nevéhez kapcsolódó háborús bűnösök perében!
A mondvacsinált kémper
Az emlékházban nemcsak a perirat dokumentumai, hanem a többpártrendszert, a politikai pluralizmust sürgető Keresztény Dolgozók Pártjának programja is látható. A Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkész elsőrendű vádlott nevéhez kapcsolódó érmelléki per azért különleges, mert a román vádhatóság egy mondvacsinált „kémpert” indított: a Szabad Európa Rádió léggömbakciója során ledobott röpcédulák alapján úgy állította be, hogy a Münchenből induló kémrepülőgépek az érmihályfalvi temető kriptáinál landoltak, hogy adatokat gyűjtsenek Románia siralmas gazdasági, társadalmi és politikai helyzetéről. A per különlegessége: Sass Kálmán elsőként dolgozta ki a kantonális Erdély tervezetét, amelyben – a svájci modelltől eltérően – a kantonok határai nem esnek egybe a nyelvi határokkal! A bukaresti magyar éppen úgy tagja a magyar kantonnak, mint a tömbben élő székely-magyar. Ő fogalmazta meg: a szórvány kifejezés elsősorban a szórványban élők számára dehonesztáló. A per másik különlegessége: az előbb halálra, majd életfogytiglani kényszermunkára ítélt Balaskó Vilmos református lelkész emlékiratának köszönhetően pontos képet nyerhetünk a romániai siralomházak egyedi világáról. Balaskó Vilmos a halálos ítélet kimondása után egyetlen éjszaka leforgása alatt teljesen megőszült!
A jogászper
Dr. Dobai István kolozsvári nemzetközi jogász és nyolc társa úgy gondolta, hogy az erdélyi magyarság jogsérelmeit a „magyarkérdés” appendixeként az Egyesült Nemzetek Szervezete elé kell tárni. Az ENSZ-memorandum nevet viselő, tizenöt oldalas dokumentum egyedülálló a maga nemében: dr. Dobai István úgy képzelte el, hogy az ENSZ égisze alatt meg lehet és meg kell valósítani a báró Wesselényi Miklós árvízi hajós által 1848. június 18-án megfogalmazott lakosságcseretervet. Miközben a romániai közéletben a legsúlyosabb tabutéma az „erdélyi kérdés” volt, a Kolozsvári Katonai Törvényszéken az „erdélyi kérdés” megoldási módozatait vitatták. Ez az egyetlen romániai politikai per, amelyben „érintett” a magyar irodalmi, szellemi és politikai élet számos kiválósága: Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Bibó István. Dobai Istvánéktól teljesen függetlenül Fodor Pál csíkszeredai híd-, út- és vasútépítő mérnök szintén kidolgozta a magyar–román lakosságcseretervet, és kiszámolta, hogy a népcsere lebonyolítása nyolc évet venne igénybe, és több ezer vasúti szerelvényre lenne szükség. Az előbb említett, úgynevezett „hazaárulási perek” különlegessége abban áll, hogy vallási hovatartozásuktól függetlenül mindannyian Márton Áron püspöktől, a 20. század legnagyobb magyarjától kértek tanácsot, eligazítást.
Iskolások is belekeveredtek
Külön kell szólnunk a számbelileg legtöbb elítélttel „büszkélkedő” Erdélyi Magyar Ifjak Szervezetéről, az EMISZ-ről. Sok mindent leírtak, elmondtak az elsőrendű vádlottról, Orbán Lászlóról. De azt most és először fogalmazom meg: nagyon ismerte a magyar helyesírás szabályaival viaskodó szakmunkás tanulók világát. Kétlem, hogy ma akadna olyan tanár, pedagógus, aki rá tudná venni a szakmai iskolák tanulóit, hogy megírják szülőfalujuk történetét. Orbán Lászlót közel két napon át Márton Áron püspök is vendégül látta, és helyeselte a székelyföldi magyarság művelődési helyzetére vonatkozó tervezetét. Sem akkor, sem később nem volt egyetlen olyan szervezkedés sem, amely annyira pontosan látta a vegyes házasságok hátrányait, mint az EMISZ. A háromszéki, brassói, Udvarhely megyei szakmunkás fiatalokat tömörítő szervezet sokkal mélyebb, világosabb programot mondhatott magáénak, mint a jóval jelentősebbnek tartott, 1956-hoz kapcsolódó szervezetek! Most készítem elő kiadásra az 1000 oldalas forráskiadványt, amelyből egyértelműen kiderül: a román kommunista hatalom akkora veszélyt látott az EMISZ-ben, hogy felgöngyölítése után elrendelte a magyar nyelvű szakmunkásképzés azonnali felszámolását! Az emlékház most bemutatott dokumentumaiból az is egyértelműen kiderül: 1956-ban, 1957-ben, 1958-ban és 1959-ben a magyar értelmiségi képzés legfontosabb központja, a „Bolyai” Tudományegyetem ellen indítottak pert. Mint ahogy már 1956-ban elhatározták az európai hírnevű marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet kétnyelvűsítését, majd a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolását. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ellen ma folyó hajszát jobban megértjük, ha megismerjük a Székely Ifjak Társasága, a SZIT itt látható periratát. A nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetsége a maga 59 elítéltjével, tanár-diák perével – a csíkszeredai Puskás Attila biológus, a sepsiszentgyörgyiek népszerű kutatója, közírója nevéhez kapcsolódó peréhez hasonlóan – önmagában jelezte, hogy a kommunista diktatúrával szemben álló ifjúság, értelmiség megtalálja a belső ellenállás modus vivendijét. Akárcsak a temesvári, kisdiákokból álló Bíbor Banda elnevezésű csoport vagy a Fekete Kéz elnevezésű, szintén szakiskolásokból, diákokból és egyetemi hallgatókból álló csoport.
Tófalvi Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„A tavalyi év legnagyobb megvalósítása: három új román–szerb határátkelő megnyitása!”
Temes – 2014 márciusában, az RMDSZ kormányra lépésének köszönhetően Marossy Zoltánt harmadszor nevezték ki Temes megye alprefektusi tisztségébe. A magyar alprefektusnak oroszlánrésze volt abban, hogy a kinevezése óta eltelt rövid időszakban megnyílt három állandó határátkelő a román–szerb határ Temes megyei szakaszán, és közelebb kerültek egymáshoz a határ két oldalán élő magyar közösségek. Marossy Zoltán a tavalyi év megvalósításairól és a 2015-ös esztendő kihívásairól nyilatkozott a Nyugati Jelennek.
– A prefektusi hivatalban a tevékenység attól érdekes, hogy rendkívül változatos! Olykor remélt vagy nem is remélt esélyeket kap az ember és az a közösség, amelyet képvisel, máskor hónapokig, évekig tartó munkával próbálunk egy keveset előrelépni. A tavalyi év legnagyobb megvalósítása a számomra a három állandó román–szerb határátkelő megnyitása 2014. november 12-én Fénynél, Kunszőlősnél és Valkánynál. Óriási szerencse és konjunkturális egybecsengések tették lehetővé, hogy ez meg is valósuljon. Semleges megfigyelők mondták, hogy pár hónap alatt annyit valósítottunk meg, mint mások az ország más régióiban 5 év alatt!
A határátkelők megnyitásának rövid története: 2009-ben írtuk meg az első leveleket Bukarestbe az Országos Határrendészet vezetőinek, hogy új határátkelőket kellene nyitni. A Vajdasági Bánsággal ugyanakkor kezdtük a kapcsolatainkat bővíteni. 2012-re aláírtunk egy egyezséget a Temes és Krassó-Szörény-i prefektúrák, illetve Észak-, Közép- és Dél-Bánát prefektusai között. Azután mennem kellett a prefektúráról, mire visszajöttem tavaly márciusban, az egyezmény alapján elkezdődött az együttműködés. Eugen Dogariu prefektus egyetértett azzal, hogy határátkelőket kell nyitni. Végül minden szerencsésen összejött! Ez óriási megvalósítás minden bánságinak, de a magyaroknak is, hisz Észak-Bánát körzetben (a volt Temes –Torontál vármegyében) a lakosság 70%-a magyar.
A magyar közösségek számára nagyon fontos, hogy átjárhatunk mindennap 5 határátkelőhelyen a Vajdasági Bánságba és fordítva. A következő lépés az lenne, hogy dolgozhassunk is a történelmi Bánságban bárhol, lakóhelytől függetlenül. 2014. november 28-án lépett életbe az új idegenrendészeti törvény, ebben szó esik a határon át ingázó munkásokról is. A Munkatörvényt is ezzel összhangba kell hozni és akkor remélhetjük, hogy nyugodtan átjárhatunk dolgozni és tanulni a szomszédos országba. 2015 eleje nem indult jól ebből a szempontból, mert Horváth Levente államtitkár, aki a Munkaügyi Minisztériumban dolgozott és sokat segített ebben a folyamatban, visszajött Aradra.
– Megvalósulni látszik Marossy Zoltán régi álma: az egykor virágzó történelmi Bánság területén élő magyar közösségeket újból összehozni, az erőszakkal elvágott szálakat újból összekötni.
– A Bánság egész területén elő magyar közösségeket próbáljuk összefogni, ezért tavaly nyáron harmadik alkalommal tartottuk meg a bánsági helyi közösségek vezetőinek a találkozóját Végváron. Itt döntöttük el, hogy ezentúl szakmai csoportokban fogunk együttműködni. Októberben Zsombolyán megalapítottuk az összbánsági gazdasági csoportot, ahová meghívtuk az Arad és a Krassó-Szörény megyei településeket is. Nem könnyű ez a folyamat, hiszen önkéntes munkát végez mindenki, aki ebben részt vesz, még akkor is, ha gazdasági együttműködésről lévén szó, egyszer talán majd pénzre válthatják ezt a tevékenységet. Február elején a vajdasági Torontáltordán találkoznak 16 bánsági település képviselői, ez alkalommal a néptánc-mozgalmak munkacsoportja fog létrejönni.
Nem felejtettük el a Csongrád megyei határszakaszt se, de ők az önkormányzati választások miatt még nem kapcsolódtak be ebbe az együttműködésbe. Nekem az a véleményem: ahhoz, hogy az ember jól érezze magát a saját házában, ahhoz minden szomszédjával jóban kell lennie!
– Melyek a 2015-ös év legnagyobb kihívásai Marossy Zoltán számára?
– Ősszel megvoltak az önkormányzati választások Magyarországon is, újból lehetőség nyílik a hosszú távú együttműködésre. Csongrád megyei önkormányzatokkal léteznek testvérkapcsolataink a 90-es évek végétől. Ezek zömmel a közös pályázatokra korlátozódtak, most szeretnénk az együttműködésekbe a magyar közösségek közötti kapcsolatépítést beépíteni. Tavaly Zsombón (Csongrád megye) egyhetes iskolapótló tábort szerveztek olyan Temes megyei gyerekek számára, akik fakultatív órákon tanulják a magyar nyelvet. A zsombói polgármester úrnak köszönhetően idén is lesz ilyen tábor, ezt a programot szeretnénk kibővíteni és még három-négy ilyen tábort szervezni, hiszen sok gyerek jár Temes megyében a fakultatív magyar órákra. Ezeknek a határon átnyúló magyar–magyar együttműködéseknek a segítését fontos feladatnak tartom, ugyanakkor, mivel az új elnök Románia schengeni csatlakozását szorgalmazza, aktuális két új román–magyar találkozópont kiépítése Óbébánál és Pusztakeresztúrnál.
– Alprefektus úr, Ön hogyan látja a Duna–Maros–Körös–Tisza Eurorégió jövőjét?
– Az 1990-es évek közepén mi alkudtuk ki a DKMT Eurorégió alapszabályzatát, a programját és az elképzeléseit. 2015-re ezeknek az elképzeléseknek a 75-80%-a meg is valósult. A kapcsolatrendszert kiépítettük az egyetemek, kórházak és más intézmények között, ez már működik magától. Nincsenek új célok, csak pontszerű együttműködés van, legyen még egy közös projekt, esetleg még egy… Véleményem szerint le kellene ülni és a következő 15 évre – ahogyan ezt akkor tettük – meghatározni, hogy miért kell a DKMT! Amit eddig megvalósítottunk, arra kellene ráépíteni egy hosszabb távú programot.
Nekem a Prefektúrán akkor lehet ebben szerepem, ha sikerül a szerb megyékhez hasonlóan a magyar megyékkel is a prefektúrák közötti együttműködést intézményesíteni. Egy tervezetet el is küldtünk Szegedre dr. Juhász Tünde kormánybiztos asszonynak. Ez több mint egy tervezet, erre jóváhagyásunk is van Bukarestből. Az elképzelés az lenne, hogy Temes, Csongrád, Arad és Békés megyék kormányhivatalai között aláírnánk egy egyezményt, amelyet felhasználhatnánk a megyék közötti együttműködésben. Ez 2015 tavaszán meg kellene történjen, és akkor mi is rákapcsolódhatnánk a DKMT-re, beleszólhatnánk a játékba. Nekem ez nagy öröm lenne, mert annak idején én voltam az „eurorégiós alkusza” Temes megyének.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Új román–magyar határátkelő nyílik Óbéba és Kübekháza között!
A 18 évvel ezelőtt létrehozott Duna–Maros–Körös–Eurorégió Napja alkalmából, május 30-án, szombaton megtartották az immár hagyomány Triplex Confinium ünnepséget az ország legnyugatibb fekvésű csücskében, a román–magyar–szerb hármashatár-kőnél. Az ünnepségen részt vett Titu Bojin, a Temes megyei és Kakas Béla, a Csongrád megyei önkormányzat elnöke, Branislav Bugarski, Vajdaság Autonóm Tartomány titkára, DKMT-koordinátor, valamint Szerbia temesvári és Románia szegedi főkonzulja. A hármashatáron megtartott ünnepség és az ideiglenes határátkelők megnyitása után az észak-vajdasági Törökkanizsán ülésezett a DKMT Eurorégió Közgyűlése.
A hármashatár ünnepséget a Vajdaságot képviselő Branislav Bugarski, az Eurorégió leköszönő elnöke nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy az elmúlt év legfontosabb megvalósítása a három román–szerb határátkelő megnyitása volt, de több sikeres határon átívelő közös projektet is megvalósítottak a három országbeli partnerek a környezetvédelem, az egészségügy és a turizmus területén. Titu Bojin Temes megyei elnök, a DKMT soros elnöke hangsúlyozta, hogy a legfontosabb közös célkitűzés a határok teljes lebontása a régióban, ami szerinte a következő EU költségvetési ciklus végéig, 2020-ig meg is valósulhat. Addig is új határátkelő megnyitásával kell közelebb hozni egymáshoz az Eurorégió lakóit: rövid távú célkitűzés az Óbéba – Kübekháza román–magyar határátkelő megnyitása. „Óbébára áthallatszik, amikor hajnalban megszólal a kakas Kübekházán. Az a célunk, hogy mire megfő a kakasleves, az óbébaiak átmehessenek a kübekházi szomszédaikhoz, és együtt költhessék el a finom ebédet. Jelenleg az óbébaiaknak 80 kilométert kell autózniuk ahhoz, hogy elérjenek Kübekházára” – mondta Titu Bojin. Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés nemrég hivatalba lépett elnöke, aki először vett részt hármashatár ünnepségen, példaértékűnek nevezte a DKMT Eurorégión belüli együttműködést. Kakas szerint a 2014–2020-as EU költségvetési időszakban új lehetőségek nyílnak a három országbeli partnerek számára és meggyőződése, hogy az eddigiekhez hasonlóan sikeres projektek fognak születni az együttgondolkodás nyomán. A Csongrád megyei elnök köszöntötte a nagykorúvá vált, 18 évét betöltött Eurorégiót és azt ígérte, hogy a DKMT közelgő 20. születésnapjáról nagyszabású ünnepségen fognak megemlékezni.
A hármashatár megnyitása alkalmából idén is megszervezték a hagyományos mezei futóversenyt a három országból érkezett gyerekek részvételével, akik a Triplex Confinium határkövet megkerülve érkeztek vissza a célba. A legények közül egy magyar fiatalember, a lányok közül egy román kislány ért elsőnek célba. A futóverseny első helyezettjei kupákkal térhettek haza, de valamennyi résztvevőnek érmet akasztottak a nyakába a DKMT vezetői.
A hivatalosságok a hármashatárról a vajdasági Törökkanizsára utaztak, ahol egy hangulatos Tisza-parti vendéglőben tartották meg a DKMT Eurorégió Közgyűlését. A találkozó során bemutatták és Kiválósági Díjjal jutalmazták a legsikeresebbnek ítélt eurorégiós projekteket, majd Marossy Zoltán temesi alprefektus vetített képes előadást tartott a három román–szerb határátkelő megnyitásának történetéről.
„ A Temes megyei elnök hívott meg, hogy tartsak előadást a határátkelők megnyitásáról – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Marossy Zoltán alprefektus. – Engem meglepett és megörvendeztetett ez meghívás, készültem is rá. Bemutattam nagyon röviden, hogyan nyitottuk meg a három határátkelőt, de én inkább a jövőbe néznék. Úgy érzem, hogy az 1995-től 1997-ig kialkudott és megbeszélt célokat teljesítette a DKMT. Ahhoz, hogy ez az együttműködés csakugyan hajtómotorja legyen ennek a régiónak, új célokat kellene megbeszélni. Ismerem a három ország szereplőit, a kezdetek óta benne vagyok ebben a folyamatban és remélem, meg tudom győzni őket arról, hogy új célkitűzéseket pontosítsunk és szűkítsük a területet, mert mindenhez egyszerre nem lehet hozzáfogni.”
Az Óbéba és Kübekháza között létesülő új román–magyar határátkelőről Marossy Zoltán elmondta: folynak az előkészületek arra, hogy Romániát levegőben és vízben bevegyék a schengeni övezetbe, ez talán még az idén, de legkésőbb jövőre megtörténik. Ezt kb. másfél év múlva fogja követni a schengeni szárazföldi csatlakozás. „Az új határátkelőt nem a hármashatár-kőnél szeretnénk létrehozni, hanem az óbébai templomot a kübekházi templommal összekötő 2,5 km-es utat akarjuk kiépíteni, és ott létrehozni a határállomást. Nincs értelme, hogy 6 kilométert kerüljünk, amikor 2,5 km-re van egymástól a két település” – mondta Marossy Zoltán.
A közgyűlés a soros elnökség átadásával folytatódott: Branislav Bugarski vajdasági DKMT koordinátor átadta Titu Bojin Temes megyei elnöknek az elnökséget jelképező DKMT-kockát. „Ez a kocka igen súlyos – állapította meg Titu Bojin, de talán ennél is nagyobb a súlya a soros elnökséggel járó felelősségnek”. Bojin jövő májusig tölti be a DKMT Eurorégió elnöki tisztségét, amikor várhatóan Kakas Béla Csongrád megyei elnök veszi át tőle a megtisztelő, de komoly felelősséggel járó tisztséget.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Migránsok szöknek a szerb határ felől
Újabb Szerbia felől érkező határsértő csoportot fogtak el pénteken hajnalban a román határrendőrök a szerb-magyar-román hármas határ közelében - közölte honlapján a román hatóság.
A romániai Óbéb (Beba Veche) közelében most 14 szíriai és iráni határsértő - köztük egy kiskorú - próbált illegálisan bejutni Romániába, míg előző éjszaka szintén 14 afgán és egy pakisztáni állampolgárt fogtak el a románhatóságok ugyanabban a térségben, ugyanabban az órában.
A román határrendészet közölte: a határsértőket átadják a bevándorlási hivatalnak, hogy az lefolytassa a szükséges eljárásokat.
A két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján a migránsokat visszaküldik Szerbiába.
szatmar.ro

Illegális bevándorlás – Megerősítették a szerb-román határ őrzését
Megerősítették a szerb-román határ Magyarországhoz közeli szakaszának őrzését, a területet járőrökkel és hőkamerákkal felügyelik a román hatóságok – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
A szerb-román-magyar hármas határ közelében a román határrendőrök mellett csendőrök is részt vesznek a járőrözésben. A térséget egy Óbébán (Beba Veche) telepített hőkamerával figyelik meg a határrendőrök, a berendezés mintegy 14 kilométeres távolságból észleli a zöldhatár felé közeledők mozgását. A szerb-román határ egészét lefedik hasonló stabil eszközökkel.
A határ magyar oldalán is állandó a rendőri jelenlét. Gépkocsizó járőrök mellett posztos járőrök is folyamatosan őrzik azt a szakaszt, ahol a szerb-magyar határ találkozik a románnal, és véget ér a kerítés.
Petre Nicola, a Temes megyei határrendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta, augusztus 19-én erősítették meg a határ őrzését a térségben élők biztonságának szavatolása érdekében. A munkába a határrendőrök mellett bevonták a rendőrség és a csendőrség erőit is. A járőröket a legkorszerűbb eszközökkel – hőkamerákkal, éjjellátókkal, terepjárókkal – szerelték föl, és kutyák is segítik őket.
A fokozott ellenőrzés bevezetése óta száz határsértőt fogtak el a román hatóságok a térségben, egész évben pedig 230 Afrikából, illetve Ázsiából érkezőt tartóztattak föl, főként a hármas határhoz közel eső települések közelében – közölte a szóvivő.
Petre Nicola kitért arra is, a román hatóságok észlelik a jeleit annak, hogy a területen embercsempészek dolgoznak. Az elmúlt időszakban többször sikerült is ilyen csoportokat leleplezni, és eljárás indítani ügyükben. Hozzátette: Romániában embercsempészet miatt kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
(MTI)
erdon.ro

Kerítést építenek a román–szerb határon?
Mihamarabbi intézkedéseket sürget a Bukaresti kormány részéről a migránshullám feltartóztatása érdekében a Temes megyei önkormányzat elnöke.
Sorin Grindeanu arra következtet az illegális határátlépéseknek az elmúlt hetekben a román–szerb határon tapasztalható növekedéséből, hogy a közeljövőben fokozott nyomás nehezedik majd a bánsági régióra, ami szerinte megfelelő válaszlépéseket igényel a román hatóságok részéről.
„Jó lenne, ha az illetékesek nem Bukaresti és szebeni fejjel gondolkodnának, miszerint az ország közepén amúgy sem haladnak keresztül a menedékkérők. Minden eshetőségre fel kell készülni, ha figyelembe vesszük, hogy Szerbia irányából szárazföldi úton Temes és Krassó-Szörény megyén keresztül érkezhet migránshullám. Nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy adott esetben a határ menti települések polgármestereivel Bukarest számára nem tetsző döntéseket hozzunk” – nyilatkozta a Pressalert.ro Temesvári hírportálnak a szociáldemokrata (PSD) politikus.
Egyre többen próbálkoznak az illegális határátkeléssel
Grindeanu felhívta a figyelmet, hogy noha a hazai rendvédelmi szervek korábban azt jósolták, Romániát elkerüli a menekültek útvonala, az elmúlt hetekben egyre többen próbálkoznak az illegális határátkeléssel a szerb–román–magyar hármas határ térségében. A 2012-től az idei helyhatósági választásokig képviselői mandátumot betöltő, a Victor Ponta vezette kormányban a távközlési miniszteri tisztséget ellátó önkormányzati vezető közölte, az érintett települések vezetőivel konzultálva arra a következtetésre jutott, hogy a polgármesterek többsége magyar mintára kerítést építene a román–szerb határszakaszon. A tanácselnök a portálnak adott interjúban leszögezte: ezt végső megoldásnak tartja, de egyáltalán nem zárja ki.
Grindeanu állásfoglalása azért is érdekes, mivel Victor Ponta volt kormányfő, a PSD egykori elnöke tavaly „szégyenletes magatartásnak” nevezte, hogy Magyarország kerítést épít déli határán, a Bukaresti külügyminisztérium pedig helytelenítette, amikor a Budapesti kormány bejelentette: adott esetben a Romániával közös határán is drótakadályt emel.
Elvárják, hogy Bukarest tartóztassa fel a menedékkérőket
Darius Postelnicu, a román–szerb határ mentén fekvő Zsombolya polgármestere kedden a Krónikának elmondta, nem kívánja megszabni a Bukaresti kormánynak, hogy milyen módszereket alkalmazzon, de elvárja, hogy tartóztassa fel a menedékkérőket. „Nincs szükségünk migránsokra, amerre jártak eddig, mindent csak feldúltak” – szögezte le a kisváros liberális ( PNL) elöljárója, hozzátéve, kerítésépítésről szóló konkrét információk nem jutottak el hozzá, ő pedig nem egyeztetett ilyesmiről a tanácselnökkel. A polgármestertől megtudtuk, a rendvédelmi szervek körében a határ menti térségben foganatosított átcsoportosítás nyomán Zsombolyán már nem teljesítenek szolgálatot csendőrök, helyi rendőrség pedig nem működik.
Egyelőre nem tartja indokoltnak kerítés felhúzását Radu Asaftei, Nagyszentmiklós alpolgármestere, aki szerint eddig elégséges módszernek bizonyult, hogy egy kétoldalú egyezmény alapján a román hatóságok visszatoloncolják Szerbiába az illegális határátlépőket. A liberális elöljáró lapunknak elmondta, a határ menti városban nem bukkantak fel migránsok, a zöldhatáron átlépő menekülteket pedig eddig sikerrel feltartóztatták a határőrök.
Az elmúlt napokban több mint félszáz határsértőt fogtak el
Románia augusztus közepétől megerősítette délnyugati határainak védelmét, a határrendészet mellett a csendőrség és a rendőrség egységei is bekapcsolódtak a határvédelembe, és munkájukat éjjel-nappal felderítő helikopter segíti. Az intézkedés szükségessége beigazolódott, mivel migránscsoportok azóta naponta próbálnak Románián keresztül Magyarországra átjutni a zöldhatáron. Az elmúlt napokban összesen több mint félszáz határsértőt fogtak a román határőrök, akik immár azzal is szembesülnek, hogy egyre többen veszik az irányt Nyugat-Európába az ENSZ menekültügyi főbiztosságának Temesvári vészhelyzeti tranzitközpontjában elszállásolt menedékkérők közül.
A határőrség országos parancsnokságának tájékoztatása szerint hétfőn este újabb migránscsoportot fogtak el Nagyszentmiklós közelében, a tizenöt határsértő közül nyolcan afgánnak, négyen koszovóinak, ketten pakisztáninak, egy pedig iráninak mondta magát. Kedden ugyanakkor ketten vízbe fulladtak, öten pedig eltűntek, miután Romániába igyekvő menekültek egy csoportjának csónakja felborult a Duna bolgár szakaszán, Vidin térségében.
Az MTI tudósítója a helyszínen kedden azt tapasztalta, hogy megerősítették a szerb–román határ Magyarországhoz közeli szakaszának őrzését, a területet járőrökkel és hőkamerákkal felügyelik a román hatóságok. A térséget egy Óbébán telepített hőkamerával figyelik meg a határrendőrök, a berendezés mintegy 14 kilométeres távolságból észleli a zöldhatár felé közeledők mozgását.
Petre Nicola, a Temes megyei határrendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta, a fokozott ellenőrzés bevezetése óta száz határsértőt fogtak el a térségben, egész évben pedig 230, Afrikából, illetve Ázsiából érkezőt tartóztattak föl, főként a hármas határhoz közel eső települések közelében. Nicola hozzátette, a román hatóságok észlelik a jeleit annak, hogy a területen embercsempészek dolgoznak. Az elmúlt időszakban többször sikerült is ilyen csoportokat leleplezni, és eljárást indítani ügyükben.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)