A református egyházon belül megjelenő különböző irányzatokról tájékoztatott Juhász Tamás teológiai tanár. Különböző, Nyugatról jövő hittérítők, buzgalmi csoportok jelentek meg a kommunizmus alól felszabadult Erdélyben, illetve egész Közép-Kelet-Európában. Az vezette őket, hogy ebben a térségben a kommunizmus szétverte a vallást, az egyházat, és nekik újból meg kell alapítaniuk az egyházat, a keresztyénséget. Ezeknek a mozgalmaknak egyik ága a Magyarországon jól ismert, de Erdélyben is elterjedt Hit Gyülekezete, amely főleg reformátusok között hódított. A református egyházon belül megjelent a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, az utóbbi két évben pedig a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett irányvonal, egy evangelizációs mozgalom. Ugyanakkor felélénkült az Erdélyben sokkal régebben működő CE-szövetség is. A miskolci csoport működése különösen 1992-1997 között volt nagyon erőteljes, de úgy néz ki, hogy most már lecsengőben van. Náluk túlbuzgóság és az idegen pénz érvényesítette befolyását. Itt-ott működnek kisebb csoportok: Brassóban, Széken és a Sóvidéken. A CE betűszó jelentése: Keresztyén Törekvés, angolul Christian Endeavour. Tagjai a református egyházon belül maradtak, de az egyházon belül fokozni kívánják a kegyességi hitgyakorlatot, bibliaórákat, imaköröket tartanak. A hittérítő és kegyességi körökön túl egész sor diakóniai feladatot is vállalnak. 1989 után a CE-szövetség jogi személyként is bejegyeztette magát, nyugati és magyarországi támogatással anyagi hatalomra tett szert. Kiépült struktúrája szerint a CE-szövetség már-már "egyház az egyházon belül". Vele szemben a hivatalos református egyház legnagyobb kifogása az, hogy olyan feladatokat is végeznek, amelyek kizárólag a hivatalos egyházra tartoznak. Templomban, gyülekezetben csak az egyház hivatalos lelkészei, tagjai prédikálhatnak, illetve oszthatnak úrvacsorát, keresztelhetnek. A CE-szövetség azonban ilyen irányba is önállósulni próbál. - Másfél-két éve megjelent Zimányi-féle mozgalom. Zimányi József valahol a Nyírségben lelkész. Szerinte a református egyházban ezelőtt ötszáz évvel nem történt meg végbe teljes mértékben a reformáció., ezért az egyház minden tagjának állandóan megújított vállalással kell megerősítenie azt, hogy ő az egyházhoz tartozik. Ezt az önkéntes vállalás a "megtérés". A mozgalom tagjai azt vallják, hogy a "megtért", köteles állandóan beszámolni tévedéseiről, ballépéseiről, kisebb-nagyobb bűneiről. Ezzel láthatóan el is különülnek a gyülekezetnek azon részétől, amely "nem tért meg". Úgy látszik, komoly anyagi bázissal rendelkeznek, mert táborokat, összejöveteleket és utaztatásokat könnyen meg tudnak szervezni. Tíz, tizenkettőre tehető már azoknak a zömmel fiatalabb református lelkészeknek a száma, akik a Zimányi-féle módszert kedvelik, elsajátították és továbbviszik. - Juhász Tamás leszögezte: a reformátusoknál az evangelizáció vagy hittérítő beszéd szokatlan és ismeretlen. Ezek a beszédek stílusukban távol állnak a református egyház megszokott tanítási és prédikálási módszerétől. A Zimányi-féle evangelizációk lebecsüléssel néznek a hivatalos egyházra, és annak intézményeire. Nem tartják elégségesnek vagy jónak azt, hogy egyháztagság egyenlő a keresztséggel. Ők azt állítják, hogy azt csak attól kezdve lehet keresztyénnek számítani, ha azt az illető személy "megtéréssel" ki is nyilatkoztatja. Lebecsüléssel nézik az egyházban a templomjárást, az egyházi hagyományokat, szokásokat. Üres szokásoknak tekintik, amíg ezeket a hívek megtérési nyilatkozattal nem erősítik meg. Juhász Tamás kifejtette: a református egyház nem tartja szükségesnek, hogy a meggyőzés hatását ilyen szóbeli nyilatkozattal erősítsék meg. Zimányiék szerint a tánc, alkoholfogyasztás, cigarettázás helytelen, ez tipikus szektás megnyilvánulás. Ezen a téren a Zimányi-féle evangelizáció találkozik a CE-szövetséggel, valamint a miskolci irányzattal. Juhász Tamás szerint hamis, helytelen szemléletük van a bűnről és a "megtérésről". A Biblia nyilatkozattétellel egybekötött látványos megtérésre felhívást nem ír elő. Azt, hogy az egyházban lévőnek azt mondják, térjen meg, nem tudják elfogadni, szögezte le Juhász. Hozzátette: a legfájdalmasabb az, hogy a tömbmagyar gyülekezetekben mind kulturális, mind politikai szempontból megosztják a közösséget. Ezek a térítők figyelmen kívül hagyják a magyarság egységének szempontját. Úgy látja, hogy nem áll fenn a szakadás veszélye a református egyházon belül. Egy hónapja folyik az a beszélgetéssorozat, amit az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége kezdeményezett a Zimányi-féle mozgalommal és a CE-szövetséggel. Élesek a viták, mélyek az ellentétek. Nem akarnak külön egyházat létrehozni, mint ahogyan azt a miskolci csoport szerette volna. Juhász Tamás attól tart, hogy akiket megzavar egy ilyen evangelizációs mozgalom, azok fogékonyak lesznek valamelyik szekta, szabadegyház irányába. /Papp Annamária: Egyház az egyházban? Interjú Juhász Tamás teológiai professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Határ menti megyék régiójának megalakítását tervezi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye, valamint kárpátaljai terület - ismertette az elképzelést Helmeczy László, a nyírségi önkormányzat elnöke, aki erről máj. 15-én tárgyalt Viktor Balogával, a kárpátaljai adminisztráció vezetőjével. Máj. 16-án Nyíregyházán a romániai Szatmár megye vezetői is bekapcsolódnak a tárgyalásokba. A magyar-román-ukrán határ menti régiót a Kárpátok Eurorégió Szervezetének keretén belül szándékoznak kialakítani. /Hármas régióalapítási tervek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusát tartották meg Nyíregyházán. A szervezetben részt vevő Lengyelországból, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett küldöttek közös nyilatkozatba foglalták javaslataikat. Elsősorban az egyes nemzeti jogrendszerek kölcsönös összehangolását tartották szükségesnek, beleértve a vám- és útlevél-ellenőrzési rendszer egyszerűsítését. Kérték, hogy vámmentesen vagy kedvezményesen lehessen átvinni a határokon az anyanyelvű írott, valamint audiovizuális termékeket. Felhívták a figyelmet a ratifikált nemzetközi szerződések kisebbségeket érintő cikkelyeinek maradéktalan érvényesítésére is. Kezdeményezték, hogy a Kárpátok Euro-régió Tanácsa keretén belül hozzák létre a kisebbségek koordinációs szervezetét. /A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusa. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./ Romániából Bihar, Botosani, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Suceava megyék tagjai a Kárpátok Euro-régiónak. A Magyarországon bejegyzett 13 országos kisebbségi önkormányzatból nyolc (a cigány, lengyel, német, örmény, román, a ruszin, szlovák és ukrán) képviseltette magát a kongresszuson. Lengyelországból szlovák és ukrán, Romániából magyar és német, Szlovákiából lengyel, magyar és német, Ukrajnából pedig cigány, német, örmény, ruszin és szlovák kisebbségi képviselők érkeztek a nyírségi településre. "A Kárpátok Euro-régió területéhez tartozó államok etnikai és kisebbségi szervezetei, önkormányzatai is elérkeznek lassan a felnőtt korba. Elvárjuk, hogy így is kezeljenek bennünket" - mondta megnyitójában Kornherr Tibor, a Kisebbségi Szövetség Nemzetközi Tanácsának elnöke. A magyar kormány kisebbségi politikájáról dr. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium kisebbségekért felelős politikai államtitkára tartott előadást, aki hangsúlyozta: a magyarországi kisebbségi törvény pedig "szélesebb jogokat nyújt, mint amit a nemzetközi előírások megkívánnak". Magyarországon a kisebbségi szervezetek becslései szerint jelenleg hozzávetőlegesen 600 ezer cigány, 200 ezer német, 100 ezer szlovák, ugyanennyi horvát, 25 ezer román 10 ezer lengyel 5-5 ezer ruszin, szerb, szlovén, bolgár, örmény és görög nemzetiségi él. Összességében egymillióan vannak, vagyis minden tizedik magyar állampolgár valamelyik kisebbséghez tartozik. Róluk a rendezvényen osztogatott, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által kiadott "Kisebbségek Magyarországon 1999" című kötet tájékoztatott. A hivatalos statisztikák szerint a magyarországi nemzetiségek száma 1980-ban 70 489, 1990-ben azonban már 232 751. Ebből román nemzetiségű 8 875 (1980), illetve 10 740 (1990). Anyanyelv szerint 1980-ban kisebbséginek vallotta magát 129 565 személy, tíz évvel később már 152 294 személy. Ez a növekvő tendencia azonban a román anyanyelvűekre már nem érvényes, számuk 10 141-ről (1980), 8 730-ra (1990) csökkent. A hivatalos népszámlálási adatok és a kisebbségi szervezetek statisztikai adatai Magyarországon sincsenek összhangban: "A román nemzetiségű magyarországi lakónépesség száma a legutóbbi népszámlálás szerint 1990-ben 10 740 fő volt, a román anyanyelvűeké 8 730, azaz többen vallották magukat román nemzetiségűnek, mint román anyanyelvűnek. Ekkor a nem román nemzetiségű, de román nyelvet ismerők száma 38 ezer volt. A magyarországi román kisebbség érdekképviseleti szervezetei és a Magyarországi Román Ortodox Egyház 20-25 ezerre becsüli a hazai románok számát" - olvasható a kiadványban. A magyarországi román nyelvű oktatás: az 1997/98-as tanévben 14 óvoda (11 településen 660 gyermek), 7 önálló általános iskola (11 településen 1127 tanuló), illetve egy nemzetiségi gimnázium (104 tanuló) működött az országban. /Euro-régiós kisebbségek kongresszusa. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

Élénkülnek, bővülnek a kapcsolatok a két határ menti szomszédos megye, Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. Megjelent egy román és magyar nyelvű színes turisztikai útikönyv, mely a Nyírség és Szatmár megye nevezetességeit mutatja be. A könyv az Első Nyírségi Fejlesztési Társaságnak köszönhető, mely a nyíregyházi AIR utazási iroda, a nyíregyházi önkormányzat, a szatmárnémeti Accord turisztikai ügynökség mellett Phare-források igénybevételével kiadta. /Nyírség-Szatmár közös útikönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

"Szállodát vásárolt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a romániai Hargita Megyei Önkormányzat által alapított, magyar-román érdekeltségű SZABO-HAR Kft. Hargitafürdőn. Licitálás révén jutott az önkormányzati társaság az 50 személyes hegyi szállodához. A létesítményt a Szabolcs és a Hargita megyei önkormányzat, a kft.-n keresztül közösen hasznosítja majd, az elsődleges tervek szerint nyírségi gyerekeket, illetve polgármester hivatali dolgozókat is üdültetnek majd ott. A magyarországi delegáció Csíkszeredán részt vett a Hargita Megyei Tanács ülésén, melyen a kapcsolatok javításának lehetőségeiről, a gazdasági cégek együttműködésének kialakításáról is szó esett. /Szállodavásár Hargitafürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

A tordai csata hatvanadik évfordulóján már kőfal veszi körül a sírkertet, a hősök nevét márványtáblák és kőkeresztek őrzik, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság munkájának eredményeként. A sírkertben kétszáznegyven katona – 221 magyar, 15 szovjet és 4 német – nyugszik. A kopjafás emlékoszlop a tordai csata több mint 2500 áldozatának emlékét őrzi. Az okt. 17-i ünnepségen Bús János /Budapest/, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának igazgatója kifejtette: „a tordai hősök életüket áldozták a honért." Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke történészként értékelte a tordai csata jelentőségét: „A második világháború egyik legnagyobb fegyvertényének ma már az árát is tudjuk: 10 ezer áldozat, 2500 hősi halott, számtalan sebesült és megnyomorodott, fogságba hurcolt honvéd. Csodával határos bravúrnak tűnik, hogy a második magyar hadsereg a tordai csatában képes volt hadműveleti feladatát teljesíteni, megakadályozni a szemben álló haderő gyors kijutását a közép-erdélyi részekre, ahonnan már egyenes út vezetett a Hajdúságba és a Nyírségbe, illetve Budapestre.” “A leharcolt, kifáradt, romjaiból újjáéledő hadsereg erejét talán a szülőföld adta.” Bálint-Pataki József hangsúlyozta: “Ők a hazáért, társaik visszavonulásának fedezéséért áldozták életüket.” Nem gondolhatták, hogy szerepük csupán a német hadsereg visszavonulásának fedezése volt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította: „Aki életét is képes feláldozni nemzetéért, hazájáért, családjáért, az a hős. Így nem az a fontos, hogy melyik oldalon harcolt. Igazságos háborúk nincsenek, legfennebb jogosak. De igazság abban, hogy egyeseknek meg kell halniuk, nincs. Az elmúlt nyolcvan esztendőben arra próbáltak megtanítani, hogy az a hős, aki győzött, az a hős, aki a győztesek oldalán állt. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2004-ben mindannyian elfogadjuk: másképpen kell értelmezni a hősiességet, másképpen kell értelmezni a térség történelmét. Nem az számít, kik voltak a győztesek, illetve a vesztesek, hanem az, hogy ki miért áldozta életét." /Rostás-Péter Emese: Megemlékeztek a tordai csata hatvanadik évfordulójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A Phare-CBC program keretében a határ menti gazdaságfejlesztés ösztönzésére 65 ezer eurós támogatást nyert el az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság – közölte Váradi Zsuzsanna operatív igazgató Nyíregyházán. A támogatás révén két-két magyarországi és romániai megye kis- és középvállalkozóit készítik fel a szakemberek a határon átnyúló, interregionális együttműködésre, sikeres uniós pályázatok készítésére. /Magyar–román határ menti gazdaságfejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakemberek utaztak Hargita megyébe, hogy segítsenek a károk felmérésében és a helyreállításban. A nyírségi szakemberek kéttonnányi fertőtlenítő anyagot, valamint a helyreállításhoz szükséges eszközöket hoztak magukkal. /Szabolcsi segítség megyénknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./

Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./

Programsorozat a magyar kulturális egységért 
Élő Partium néven indul honismereti és kulturális-turisztikai programsorozat a régió jellegzetességeinek és népművészetének bemutatására; a „felnőtt diákcsere-program” egy összmagyar kulturális tér létrehozásával erősítené a határok fölötti nemzetegyesítést – mondta el Tőkés László, az Európa Parlament alelnöke hétfőn Nagyváradon az MTI-nek.
Elkötelezettek vagyunk azért, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltozással egyetemben művelődéspolitikai rendszerváltozás is végbemenjen – fogalmazott.
Az Élő Partium turisztikai programjait a szervező Partiumi Magyar Művelődési Céh kiterjesztené a Hajdúságra és a Nyírségre is, ebben pedig számítanak a helyi önkormányzatok és kulturális szervezetek mellett a magyar és román kultusztárca támogatására – tette hozzá.
MTI
Erdély.ma

Évadkezdés a Hargita Együttesnél Csíkban
Az új évad nyitányaként szeptember 10-én, szerdán este 6 órakor lép a közönség elé Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Vándorúton – otthonról haza című műsorával.
A műsor mind tánctechnikailag, mind gondolatilag lüktető ritmusban pereg, fenntartva a feszültséget elejétől végéig, előadóban és nézőben egyaránt.
Elődeinkkel és utódainkkal mind egyek vagyunk, részei az Életnek, e nagy körforgásnak, amiben születés és enyészet természetes rendben követik egymást. A természet érzéktelen, mi töltjük meg érzelmekkel: örömmel és bánattal, kacajjal, könnyekkel ... és az élet megy tovább. Közben járjuk az utakat, keressük helyünket a világban. Mindannyian elgondolkodunk néha az életen, az élet értelmén, örök téma ez a művészet minden ágában. Ezt tapogatja le, járja körül Szűcs Gábor rendező-koreográfus is a Hargita Együttes Vándorúton című új műsorában, megállva egy táncra életünk egy-egy kulcspontjánál a születéstől a halálig. Vagy inkább az újraszületésig. Velünk, bennünk él kultúránk. Örököljük, gyarapítjuk és átörökítjük utódainknak.
A műsor folyamán különböző tájegységeink táncai elevenednek meg a színpadon. Felcsík, Jászság, Nyírség, Szilágyság, Kalotaszeg, Bonchida, Mezőkölpény, Vajdaszentivány sorakoznak egymás után. Különbözünk, mégis oly hasonlóak vagyunk. Hasonlóak érzéseink és gondolataink, és bár szokásaink, táncaink részleteikben néha nagyon is különböznek, mégis felismerjük őket mieinknek, egyformán részei közös örökségünknek.
Ez a műsor úgy szórakoztat, hogy közben gondolkodásra sarkall – írja Rangyák József, az együttes szóvivője közleményében.
maszol.ro

Több korszak nyomaira bukkantak
Régészeti leletmentés a Koronka – Nagyernye közötti terelőút építőtelepén
A Maros Megyei Múzeum archeológusai május elején hozzáfogtak a Koronka – Ernye közötti terelőút nyomvonalán a régészeti leletek mentéséhez. A törvényes eljárásnak megfelelően, az Országos Útügyi Igazgatóság novemberben kérte fel hivatalosan a megyei múzeumot, hogy végezzék el a kötelező feltárásokat. Elkészült a régészeti diagnózis, majd a régészek hozzáfogtak a munkálatokhoz. A beazonosított potenciális lelőhelyeken gazdag anyagra bukkantak.
A legnagyobb lelőhelyen Bereczki Sándor régész vezeti a munkálatot, aki elmagyarázta, hogy ez abból áll, hogy a Koronka – Nagyernye közötti út nyomvonalában 50 méterenként 10 méteres szelvényeket húznak, ahol a markológépekkel mintegy 20 cm mélységig lecsupaszítják a földet, és megvizsgálják, hogy vannak-e régészeti lelőhelyek. Sikerült hetet beazonosítani, közülük hat kisebbet és egy nagyobbat Nagyernye határában. A kisebb lelőhelyek azt jelentik, hogy csak az egyik sávban találtak valamit, míg az utóbbiban 600 méternyi hosszan bukkantak elő a földből régészeti tárgyak. Ebből máris arra a következtetésre jutottak, hogy jelentősebb település vagy települések maradványait találták meg. A leletmentesítés május 4- én kezdődött, valószínűleg augusztus elsejéig tart.
Bereczki Sándor a 7-es lelőhelyen, Nagyernye határában a Terebics-pataktól északra fekvő teraszon dolgozik, amelyről a következőket mondta lapunknak:
– Az említett helyen két terasz figyelhető meg. Az első kisebb, a patak közelében található, ahol neolitikum (új kőkor) kori kerámiát, állati eredetű csontokat és kőbaltát is találtunk. A második teraszon vas és késő bronzkori – az utóbbi Kr. előtti 14 – 12. sz. közötti időszakra datálható – temetőrészletet tártunk fel. Eddig három sírt találtunk, melyekben az időszakra jellemzően zsugorított, embrionális pozícióban eltemetett emberi maradványok voltak. A fejük mellé edényeket helyeztek. Az egyik sírban egy edényt, a másikban hármat találtunk. Az érdekesség az, hogy a harmadik sírban egy 6 év körüli gyerek volt. Korát Gál Szilárd Sándor antropológus állapította meg abból, hogy a tejfogai még megvoltak. Az edényekben föld volt, valószínűleg olyan ételt helyeztek el, ami az idő folyamán nem őrződött meg. Mivel a talaj nagyon savas, a csontokat rossz állapotban emelhettük ki – magyarázta a régész.
Egy gödörben a kora vaskorból származó edénytöredékeket és egy nagyobb tárolóedényt is találtak, amely szinte teljes egészében restaurálható. A talált leleteket restaurálják, majd raktározzák, az épebbeket pedig ki fogják állítani.
A Népújság kérdésére az archeológus elmondta, mivel az említett leletek az írásbeliség előtti időszakból vannak, nem lehet tudni, milyen népcsoportról van szó. Ezért a leleteken elsősorban a különböző kultúrákhoz való kötődés jeleit keresik. A késő bronzkori tárgyakat a Brassó egyik negyedében talált leletanyaghoz hasonlítják, a Noua kultúrához, míg a kora vaskor esetében a Gáva kultúrához társítják. (Szm. m.: Ez egy magyarországi település, amely meghatározza a kultúrát, amely a Nyírségtől (Magyarország) egészen a Dnyeperig (Moldova Köztársaság) terülhetett el.
A régész azt is elárulta, hogy az 1-es számú lelőhely, ami Jedden, a Németkalap alatt levő gyümölcsös és a lakópark határában van, még érdekesebbnek ígérkezik. Ott az ős- és népvándorlás kori kerámiatöredékek kerültek elő, ami egy kisebb falu vagy tanya létére utal. A további lelőhelyek is érdekesek, a 3-as számúban nagy kiterjedésű tűzhelyet találtak kerámia nélkül, lehet, hogy ott egy égetőkemence állt valamikor, illetve a 4-es számú lelőhelyen római kori gödörre bukkantak, több jó minőségű, korongon készült vörös és szürke kerámiatöredékkel. A régész hozzátette: a feltárt szakasz hossza 11,6 km, az 1-es a lakópark fölött, a 2-es az agárdi erdőhöz közel, a 3-as és a 4-es lelőhely a tófalvi és az agárdi út között, az 5-ös a Cinege-tetővel párhuzamosan, a 6-os a Terebics-patak bal, míg a 7-es a jobb partján található. Bereczki Sándor mellett Nicoleta Man vezeti az ásatásokat. A múzeum munkatársai kolozsvári egyetemi hallgatókkal, doktorandusokkal és napszámosokkal dolgoznak.
Azt is megtudtuk, hogy az ilyen beruházásoknál három szakaszban történik a régészeti feltárás. Az első a diagnózis, a második a leletmentesítés, a harmadik pedig a régészeti felvigyázás, amely azokra a szakaszokra vonatkozik, ahol az említett 10 méteres szelvényekben nem találtak leletet, ennek ellenére egy régész a munkagépek mellett felvigyázza a munkálatokat, hogy ha mégis találnak valamit, akkor semmi se károsuljon.
A feltárással párhuzamosan a kivitelező cég már hozzáfogott a hidak, viaduktok építéséhez. Ahogy befejeződik a leletmentesítés, azon a szakaszon is elkezdődik az útépítés.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)