Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Neptun/Neptunfürdő (ROU)
147 tétel
1992. július 1.
A Románia határain túl élő román kisebbségek és az országból származók fórumát jún. 28-án a tengerparti Neptunon rendezték meg. A román kisebbségek szervezetei együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá. Adrian Nastase külügyminiszter Bukarestben fogadást adott a fórumon résztvevők tiszteletére, ahol jelen volt Iliescu elnök és Stolojan miniszterelnök is. /Rompres, Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Budapest), jún. 30., júl. 1./
1993. július 20.
"Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./"
1993. július 22.
A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.
1993. július 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő pozitívnak ítélte meg az etnikumközi kapcsolatoknak szentelt neptuni összejövetelt. A találkozó a romániai kisebbségeket foglalkoztató problémákra összpontosult. A külföldi vendégek méltatták, hogy Romániában a kisebbségeket foglalkoztató problémák megvitatása, elemzése, megoldása van túlsúlyban, míg a szomszédságban e problémák néha erőszakos konfrontációhoz vezetnek. A résztvevők szerint megoldható Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő tanítása. /Az elnök szóvivője szerint. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
1993. július 27.
Sylvester Lajos két dokumentum értékű anyagról ejtett szót. Az egyik Tőkés László püspök dokumentációja az etnikai tisztogatás értelmezésével kapcsolatban. Tőkés László hivatalos adatok sorát vonultatta föl az erdélyi magyarság helyzetéről, a nemzetközi fórumok és a közvélemény tájékoztatására. Az oktatással kapcsolatos rész szerint a magyar gyermekek 31 százaléka nem tanulhat anyanyelvén. A líceumi oktatásban a tanulók 60,4 százaléka, a szakmai oktatásban mindössze 27,7 százaléka tanul anyanyelvén. A másik dokumentum szerint a Neptunon történt tárgyaláson elhangzott a senkire nézve nem kötelező megállapítás, hogy módosítani kell az oktatási kormányhatározatot, mely szerint csak a román iskolákra érvényes az, hogy azokon a településeken, ahol tíznél kevesebb tanuló él, a magyar iskolákban román osztályokat kell létrehozni. A mostani elhatározás szerint ez fordítva is igaz lesz, tehát a tíznél kisebb létszámú román iskolákban magyar osztályokat is létre lehet majd hozni. Az egyeztetés további pontja szerint az I-IV. osztályban a tanulók anyanyelven tanulhatják a földrajzot és a történelmet. A PER résztvevői megállapodtak, hogy az egyetemen 300 helyet elkülönítenek a magyar tanárképzés megoldására. /Sylvester Lajos: A hatalom hitele. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
1993. július 31.
Júl. 29-én tartotta sajtóértekezletét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ahol elmondta, hogy magánszemélyként Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ-képviselők amerikai közvetítéssel /Project on Ethnic Relations/ Neptunfürdőn találkoztak Victor Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Traian Cheleleuval. Erről a titkos tárgyalásról nevezettek sem a közvéleményt, sem az RMDSZ vezetőségét nem tájékoztatták. Mandátum nélküli tárgyalásaikon kötött egyezségüket nagymértékben megkérdőjelezi a román kormányzat azon törekvése, hogy az RMDSZ legitim szervezetét megkerülve a számára elfogadható személyekkel tárgyaljon. Tőkés László április óta két folyamodványban kért magyarázatot ezekről a tárgyalásokról, de nem kapott választ. Tőkés László meggyőződése, hogy az RMDSZ megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. /Tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1993. augusztus 4.
"A Neptunfürdőn lezajlott találkozás nem volt titkos, az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök az MTI tudósítójának, de nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSZ számára. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /A neptunfürdői találkozás utórezgései. = Új Magyarország, júl. 31./ Titkos tárgyalásnak nem nevezhető, hiszen a résztvevők rögtön utána nyilatkoztak a sajtónak, tájékoztatták őt és az ügyvezető elnökséget is, mondta Markó Béla. "A neptunfürdői ígéretek azonban már többször is szerepeltek az egyelőre szintén kirakatintézménynek bizonyuló Kisebbségi Tanács napirendjén, sőt az Európa Tanács jelentéseiben is" - állapította meg Markó Béla. Véleménye szerint "nem ilyen jellegű tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. Erre megvannak a megfelelő politikai keretek. Az RMDSZ világosan megfogalmazta céljait a januári brassói kongresszuson és félmegoldásokkal nem fog megelégedni még akkor sem, ha tudjuk, hogy hosszú folyamatról van szó. " /Markó Béla a neptunfürdői találkozóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"
1993. augusztus 4.
A romániai magyar sajtóban napvilágot látott a New York Timesban előző hónapban megjelent a neptuni tárgyalásról szóló beszámolójának magyar fordítása. Eddig nem adtak hírt a magyar lapok erről a cikkről. /David Binder: Románok és magyarok csipetnyi bizalmat építve, New York Times, 1993. júl. 20. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), 1993.aug. 5. David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, 1993. júl. 20./
1993. augusztus 5.
A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.
1993. augusztus 6.
A MISZSZ-frakció közleményben utasította el a Neptunon folyt megbeszéléseket, választ várva az RMDSZ vezetésétől arra, hogy hasznos-e tárgyalni a hatalom legkorruptabbnak tartott képviselőjével, szabad-e magánszemélyként folytatott tárgyaláson meghozott titkos egyezményekkel befolyásolni az RMDSZ legitim szerveit? A MISZSZ-frakció a szövetségi elnököt tisztázó vizsgálat megindítására kéri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1993. augusztus 6.
"Markó Béla közleményben jelentette be - az RMDSZ tisztségviselőinek figyelmébe ajánlva -, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a "politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ "
1993. augusztus 7.
"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1993. augusztus 11.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciója a Neptunfürdőn folytatott tárgyalásokat elítélő állásfoglalást adott ki /a "neptunfürdői egyezmény" tárgyában/. Tokay György, Borbély László és Frunda György két év óta legitim felhatalmazás nélkül folytatott titkos tárgyalást a román kormányzat képviselőivel, az erdélyi magyarság hiteles képviseleti szerve, az RMDSZ "helyett és ellenében". A tárgyalásaik során elért állítólagos eredmények a romániai magyarság minimális szintjének sem felelnek meg. A belső önrendelkezés helyett beérik többnyelvű utcanév-táblákkal, a Kisebbségi Minisztérium helyett Kisebbségi Tanáccsal, Bolyai Egyetem helyett 300 hellyel. Mindez csak a román hatalomnak használ. A román és magyar nép között kívánatos megbékélés kezdetét egy őszinte párbeszéd jelenthetné, azonban a neptuni találkozón elfogadhatatlan alku jött létre. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciójának állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ "
1993. augusztus 18.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke állásfoglalásában emlékeztetett arra, hogy a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a sajtóból értesült a Neptunon tartott találkozóról. A New York Times tudósítása nyomán az RMDSZ-t súlyos külpolitikai presztízsveszteség érte. Tudatosan, háttérből irányított politikai diverzió esete forog fenn. /Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Bodó Barna politikai alelnök közösen írta meg a New York Times júl. 20-i cikkét kiigazító nyilatkozatot Bizalomerősítés David Binder-módra/?/ címmel, kérve, hogy azt közölje az amerikai napilap. Nem fogadható el ugyanis a következő, júl. 21-i számban megjelent helyesbítés, szerkesztési hibának tüntetve fel azt az állítást, hogy az RMDSZ kéri Erdély Magyarországhoz csatolását. Ebből nem tudható meg, elhangzott-e egyáltalán ilyen állítás. /Bizalomerősítés David Binder-módra/?/ = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./ Előzmény: a cikk magyar szövege: aug. 4-i jegyzet.
1993. augusztus 18.
Szász János szerint az egész tárgyalásos akciót az amerikai szenátus ún. román lobbyja kezdeményezte. Találtak egy egyesületet, mely az etnikai közeledés híve és felkérték: hozzon össze egy találkozót a román kormány és néhány RMDSZ-politikus között. Így került sor a svájci, végül a Neptunon tartott találkozóra. Nagytekintélyű amerikai lapok siettek valósággal túllihegni a találkozások jelentőségét. - A nemzetközi közvélemény elé kell tárni az amerikai lobby és a román kormányzat által megteremtett csapda célját, rámutatván, hogy a tárgyalások semmiféle konkrét eredménnyel nem jártak, a 300 hely biztosítása legkevesebb kétéves javaslat. A három tárgyaló RMDSZ-politikus számadással tartozik annak a közösségnek, amelynek nevében szólt. - Az RMDSZ cselekvőképességét fékezi merev vezetési struktúrája. /Szász János: Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1993. augusztus 19.
Varujan Vosganian, a Romániai Örmények Szövetségének elnöke sérelmezte, hogy a Neptun-üdülőben a kormány és a magyar kisebbség képviselői tárgyaltak, viszont a többi kisebbséget nem hívták meg. Ezek szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot nem veszik komolyan. A kétoldalú, román-magyar különutas egyezkedés nem oldja meg az etnikumok közötti problémákat. /Ararat, 1993. 8. szám, magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1993. augusztus 20.
Szilágyi N. Sándor nem érti, miért kavart ekkora indulatot az, ami a Neptunon történt. Hosszadalmas fejtegetésében kiállt amellett, hogy az esetnek van egy jóhiszemű értelmezése. Amíg nincs biztos tudásunk arról, hogy ez a három ember rosszhiszeműen, az RMDSZ-t elárulva vett részt a találkozón, addig vélelmezni kell a jóhiszeműséget. A cikkírót aggasztja a Neptun-ügyben megjelenő cikkek ingerült hangneme. Idézett az egyikből, hozzátéve: a sztálini korszak rémképei jelennek meg előtte, a kirakatperek hangulata kísért. /Szilágyi N. Sándor: Nem értem, mi van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., folyt.: aug. 21./ Szilágyi N. Sándor nem jelezte, de az általa elítélt idézet Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ c. írásából való
1993. augusztus 21.
Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
1993. augusztus 23.
"Traian Chelebelu elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján külön foglalkozott a neptuni találkozóval. Cáfolta, hogy titkos tárgyalások lettek volna, a találkozót párbeszédnek mondta. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány elhatárolódik a "szélsőséges és revizionista jellegű" rendezvényektől. /Budapest határolódjon el a revizionistáktól. = Népszabadság, aug. 23./"
1993. augusztus 24.
"Larry Watts, a PER /Project on Ethnic Relations/ munkatársa bemutatta a PER-t, melynek közép-európai központja Bukarestben működik. Vezető tanácsának tagjai között van Harry Barnes /Egyesült Államok/, Bronislaw Geremek /lengyel parlamenti képviselő/, Donald Horowitz /amerikai egyetemi tanár/, Allen Kassof /a PER igazgatója/, Pók Attila /magyar egyetemi tanár/, Elie Wiesel és Cyrus Vance /volt amerikai külügyminiszter/ is. Gyarmath János a beszélgetést úgy vezette be, hogy lassan kötetnyivé kerekedik a neptunfürdői "titkosnak kikiáltott" tanácskozás körüli vita. A PER úgy vélte, hogy Romániában léteznek a párbeszéd feltételei. Az első megbeszéléseken tudták meg a kormány képviselői, hogy 1989 előtt az I-IV. osztályban a történelmet és földrajzot anyanyelven tanították, a fordulat után visszalépés történt még a diktatúrához képest is, állította Watts. Az első találkozón Domokos Géza, Borbély László és Ioan Talpes /aki akkor még elnöki tanácsos volt/ vett részt, de akkor még messze estek egymástól az álláspontok. A második találkozón az autonómiáról volt szó. Larry Watts dicsérte a megbeszélésen megjelenteket: bátor emberek. Vállalták megbélyegzést, hogy szóba álltak ez "ellenséggel". A PER úgy látja, nyíltabbá kell válniuk. Larry Watts aggasztónak találja az RMDSZ köreiben az általános reakciót- Watts szerint David Binder a közép-európai helyzet jó ismerője, nem ő írta a kifogásolt részt, hanem a szerkesztője változtatott a cikken. Watts is elismételte azt az állítást, hogy a megbeszélések után a résztvevők részletesen nyilatkoztak a történtekről. /Gyarmath János: "Megpróbáltunk egy kommunikációs csatornát nyitni." Beszélgetés Larry Watts-szal, a PER közép-európai irodájának munkatársával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
1993. augusztus 24.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő aug. 20-i sajtóértekezletén elmondta, hogy a Neptunon tartott tanácskozások nem voltak titkosak. A tanácskozást bíráló RMDSZ-vezetőkről megállapította: vélekedésük szélsőséges álláspontnak minősíthető. A kétnyelvű feliratokról kifejtette, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács csak ajánlást fogalmazott meg, döntés még nincs. /Ferencz L. Imre: "Szélsőséges álláspontnak minősíthető". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ "
1993. augusztus 24.
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy részletesen tájékoztatták Max van der Stoelt, az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a romániai magyarság helyzetéről. Kitértek arra is, hogy az egyetemen biztosított 300 hely nem jelent megoldást, ez egyszeri ígéret, nem épül be a rendszerbe. A főbiztosnak kifejtették a jogi helyzetet is hiányzik a kisebbségi törvény, az oktatási és önkormányzati törvény pedig hézagos. Minden magyar nemzetiségi problémát felsoroltak, erről összefoglalót is átnyújtottak. Mindnyájan megdöbbentek, hogy mindezek ellenére Max van der Stoel a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén a legnagyobb elismeréssel beszélt a nemzetiségi helyzetről. Egyetlen kritikus megjegyzése nem volt. Tőkés László püspök fölvetésére /hogy a Neptunon tárgyaló Borbély László ne vegyen részt a Nemzeti Kisebbségi Tanács munkájában/ hosszasan magyarázta, hogy ezt nem akadályozhatta meg és Borbély László szereplése a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén megfelelő volt. Takács Csaba szerint eddig az RMDSZ nem tudta eldönteni, mit akar. Emiatt nagyon lemaradt a magyarság. Fölhozta, hogy mintegy száz román magánegyetem alakult, "de a romániai magyarság egyet sem alakított meg, mert nem tudta eldönteni, kell-e neki vagy sem." /Cseke Gábor: Többlépcsős beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21., folyt.: aug. 24./"
1993. augusztus 25.
Nyílt levélben válaszoltak a Neptun-tárgyaláson részt vett RMDSZ-képviselők Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ című írására, mely már-már vádiratnak is beillik. Elutasították a vádakat, továbbra is azt állították, hogy megbeszéléseikről tájékoztatták Markó Béla elnököt és a parlamenti frakció tagjait. Tőkés László és Szőcs Géza sem számolt be több tárgyalásáról, érveltek. Arra a kérdésre, hogy volt-e mandátumuk az RMDSZ-től, elismerték, hogy nem volt, de megmagyarázták: nem volt szó alkuról, csak eszmecseréről. Azt is fölvetették, hogy az ET 1201-es ajánlásáról nem tudtak. - Nem kötöttek egyezséget, nem kötöttek alkut, hangoztatták. Szerintük David Binder szándékosan írta rágalmazó cikkét a New York Timesban, tiltakozó nyilatkozatukat viszont nem közölte a lap. /Lármafák égetése (Válasz Tőkés Lászlónak). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Megjegyzés: az ET 1201/1993-as ajánlásának szövege ismert volt, közölte a Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21-i száma.
1993. augusztus 25.
Tokay György amerikai körútjáról küldte meg hozzászólását a Neptun-vitához, csatlakozva Borbély László és Frunda György írásához: visszautasítja, hogy megalkuvó lenne, hogy Tőkés László püspök politikai asszimilánsnak nevezze őt, nem fogadja el a boszorkányüldözést. /Tokay György: A harag fényűzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Borbély László és Frunda György írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1993. augusztus 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a neptuni találkozóról utólag őt tájékoztatták. A részvevőknek nem volt mandátumuk az RMDSZ képviseletére. Markó nem tartja hasznosnak a Neptunon zajlott tanácskozásról kibontakozott sajtóvitát, ez fékezi az RMDSZ munkáját. Az ügyvezető elnökség elemezni fogja a neptuni tanácskozást. /Simon Judit: Markó Béla: Elvi vitát, és ne konfrontációt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
"Az Erdélyi Napló munkatársa kérésére Traian Chebeleu elnöki szóvivő elküldte a neptuni tárgyalásáról készült júl. 25-i nyilatkozatát. Ebben Chebeleu ismertette a történteket: júl. 15-17-e között Neptunon nemhivatalos interetnikai kérdésekkel foglalkozó összejövetel zajlott. A véleménycsere olyan kérdésekről szólt, amelyek a Romániában élő kisebbségeket foglalkoztatják. "A résztvevők arra kíséreltek meg egy mintaképet összeállítani, magánemberként, hogy miként lehetne a kérésekre megoldást találni." Minden résztvevő üdvözölte a Nemzeti Kisebbségi Tanács megalakítását. Ezután Chebeleu felsorolta a megoldásokat /300 hely az egyetemen stb./ "A nyílt hangvételű tárgyalás és közös megegyezés alapján eljutottak arra a következtetésre, hogy megfelelően megoldható minden olyan kérdés, amely a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésével kapcsolatos." / Felhívtuk az elnöki szóvivőt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"
1993. augusztus 26.
Tófalvi Zoltán összegezte a neptuni tárgyalással kapcsolatos kérdéseket. A neptuni hármak közös nyilatkozatuk szerint minden egyes megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki és beszámoltak arról az RMDSZ vezetőségének. Hol vannak ezek a sajtónyilatkozatok, kérdezte Tófalvi Zoltán. A találkozókon elhangzottak csak ígéretek, Tőkés László püspök viszont emlékeztetett: az amerikai sajtó ellenben a találkozókon kötött egyezményeket konkrét megállapodásként sorolta fel. Tőkés Lászlónak igaza van, írta Tófalvi Zoltán, a kolozsvári egyetemen elkülönített 300 hely túlságosan kevés és bármikor visszavonható. Románia az Európa Tanács tagja akar lenni. Ezért jelent meg a nemzetközi sajtóban az ígéretek lajstroma. /Tófalvi Zoltán: Kérdések és tanulságok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
"Bárányi Ferenc temesvári orvos, RMDSZ-képviselő, egyben a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt alelnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva határozottan a neptuni hármak mellé állt. Bárányi Ferenc szerint ezek a tanácskozások nem voltak titkosak, az egyiken ő maga is részt vett. Bárányi Ferenc kifejtette, hogy Tőkés László hatalmas formátumú személyiség, a romániai magyarok számára ő a Próféta. Tőkés László cselekedeteivel a történelem nagyjai közé emelkedett. Azonban Bárányi Ferenc hibának, túlkapásnak érzi Tőkés László vádjait a neptuni tárgyalók ellen. "A tiszteletbeli elnöknek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak" ? szögezte le Bárányi Ferenc. /L. A. Gy.: RMDSZ-képviselő Tőkés felelősségéről. = Magyar Hírlap, aug. 26./"
1993. augusztus 26.
"Aug. 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi elnöksége tisztázó vitát kezdeményezett a Neptunfürdőn lezajlott tárgyalásokról, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Borbély László ismételten hangsúlyozta, hogy nem volt titkos tárgyalás, nem paktáltak le a hatalommal. Markó Béla kifejtette, hogy a Neptunon megjelentek nem az RMDSZ nevében tárgyaltak, hiba volt, hogy az elhangzott ígéreteket eredménynek minősítették. A "hármak" utólagos nyilatkozataikban pozitívan értékelték a tanácskozást. Markó emlékeztetett: Romániának az Európa Tanácsba való felvétele előtt bizonyítania kell a kisebbségi kérdésben. A román korány ezt úgy szeretné elérni, hogy csak ígéreteket tegyen. Mark Béla hangsúlyozta, hogy a neptuni tanácskozás mutatja: a hatalom hajlandó leülni az RMDSZ egyes képviselőivel, de az egész RMDSZ-szel nem hajlandó tárgyalni. Az RMDSZ-en belül vannak olyan személyek, akikkel tudnak tárgyalni. Ez megosztási kísérlet, a tárgyalóknak ezt fel kellett volna ismerniük. Sütő András szerint az emberek radikálisabb s kisebbségpolitikát szeretnének. Szerinte jelenleg funkciózavarokból adódó konfliktus támadt. /Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26, Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ "
1993. augusztus 27.
Markó Béla meghívásának eleget téve aug. 25-én az RMDSZ vendége volt John R. Davis bukaresti amerikai nagykövet. Markó Béla RMDSZ-elnök ismertette az RMDSZ autonómia-elképzeléseit, kifejtette az RMDSZ többé nem dőlhet be a folytonos ígéreteknek, konkrét kormánylépéseket vár. Ezek függvényében döntheti kel, hogy van-e politikai szándék a kisebbségi sorskérdések megoldására, vagy pedig ? ahogyan sejthető ? a Kisebbségi Tanács puszta kirakatintézmény. A nagykövet sajnálja, hogy a neptuni tárgyalások magyar résztvevőit árulónak bélyegezték. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elítélő nyilatkozatok nem az RMDSZ hivatalos álláspontját tükrözik, ilyenre csak az SZKT döntését követően lehet számítani, és az ottani ígéretek nem kötelezik az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./