Tudtuk nélkül kísérleteztek betegeken
Összesen 31 kórházban foglaltak le tegnap iratokat és mintákat Argeş, Botoşani, Buzău, Brassó, Kolozs, Constanţa, Dâmboviţa, Dolj, Iaşi, Maros, Neamţ, Prahova, Suceava, Szeben, Temes és Vrancea megyék területén házkutatások során.
Az ügyészek egyebek közt arra gyanakszanak, hogy az orvosok pszichés betegségek kezelésére használt gyógyszerekkel végeztek klinikai teszteket úgy, hogy az állítólagos önkéntesek beleegyezését meghamisították. A cél e gyógyszerek engedélyeztetése, piacra dobása volt. Források szerint Kolozs megyében az Onkológiai Intézetbe, a Megyei Sürgősségi Kórház 2-es és 3-as pszichiátriai osztályára, valamint a tordai városi kórházba szálltak ki az ügyészek.
Szabadság (Kolozsvár)

Hetven településen mentettek ki az árvíz miatt bajba kerülteket
Hetven településen volt szükség a tűzoltók segítségére a bajba kerültek megmentésében, illetve az árvíz sújtotta területeken homokzsákok pakolásában – derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) tegnapi közleményéből.
A közlemény szerint a tűzoltók Fehér, Bákó, Bihar, Krassó-Szörény, Kolozs, Konstanca, Dolj, Gorj, Hunyad, Maros, Neamt, Olt, Szilágy, Szeben, Suceava, Temes, Tulcea és Vâlcea megyei árvíz sújtotta településeken mentettek ki bajba került embereket, segítettek a homokzsákokból történő gátak építésében. Segítségükre voltak a csendőrök, rendőrök, önkéntesek, illetve a helyhatóságok emberei.
A bihari tűzoltók három, 35 és 50 év közötti személyt mentettek meg, akik az áradás miatt a Fekete-Körösön kialakult szigeten rekedtek. A katonai tűzoltók felfújható motorcsónakkal közelítették meg a bajba kerülteket, és biztonságban kivitték őket a partra.
Temes megyében, ahol a Berzava folyón harmadfokú (piros) árvízriadó volt érvényben, a tűzoltók és az önkéntesek több mint 1300 homokzsákkal erősítették meg a gátakat. A közelbe két mentőcsapatot és hat nagy teljesítményű motoros szivattyúval rendelkező egységet küldött ki a Temes megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Hunyad megyében a Fehér-Körös partján és a Bózes-patak mentén homokzsákokból emeltek gátat azokon a helyeken, ahol a vízhozam növekedését észlelték. A helyzetet folyamatosan figyelik, Medvepatakán és Kristyor településeken az áradás által okozott károk elhárításán dolgoznak, tehát mintegy 200 elárasztott gazdaságból szivattyúzzák ki a vizet.
A lakosság és a tűzoltók segítségére az IGSU nagy teljesítményű, szállítható szivattyúkkal rendelkező mentőcsapatokat küldött Fehér, Bihar és Gorj megyébe.
Jelenleg már nincs érvényben csapadék miatti meteorológiai figyelmeztetés, ám a katasztrófavédelem emberei folyamatosan készenlétben vannak. Az érintett megyékben növelték a mentőcsapatok számát.
Népújság (Marosvásárhely)

Plüssállatként kezelt medvék
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. Korodi Attila képviselő, volt környezetvédelmi miniszter szerint a kormány „plüssállatként tekint a medvére”. Emlékeztetett, csapatával kidolgozott egy, a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozó javaslatcsomagot, de hiába nyújtották át a jelenlegi illetékeseknek, nem történt előrelépés. Eközben Etéd községben az elmúlt időszakban hét háztartásból rabolt el jószágokat a nagyvad, mely a népszerű üdülőhelyeken is rendszeresen feltűnik.
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a nagyvadak, elsősorban a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. A testület csütörtökön rendkívüli ülésen fogadta el a miniszterelnöknek címzett levelet, melyben többek között arra is rámutatnak, hogy a nagyvadakra vonatkozó európai szabályozás nincs összhangban a sajátos romániai viszonyokkal.
A Székelyföldi megyében az elmúlt időszakban egyre több medvetámadásról számolnak be a gazdák, ezért a kormányfőhöz intézett levélben többek között a vonatkozó törvények módosítását kérik, rámutatva: a nagyvadak elleni védekezés súlyos anyagi megterhelést jelent a gazdáknak, ezért a vadkárok megtérítésére külön állami alapra lenne szükség. A testület elsősorban a gyorsabb beavatkozás, illetve kárrendezés érdekében kéri Dacian Cioloş támogatását az emberéleteket veszélyeztető nagyvadak kérdésében. Hangsúlyozzák, nemcsak Hargita megyei problémáról van szó, Beszterce-Naszód, Brassó, Buzău, Kovászna, Maros és Neamţ megyében is nagyobb a medvepopuláció az előírtnál.
A Cioloşhoz intézett levélben konkrét javaslatokat is megfogalmaznak, például azt ajánlják, hogy amennyiben egy személy vadállat okozta sérülés miatt munkaképtelenné válik, váljon lehetővé az előre hozott nyugdíjazása, részesülhessen szociális juttatásban, valamint ingyenes kórházi kezelésben. Továbbá azt is kérik, hogy vadkár esetén a tulajdonos közvetlenül fordulhasson kárfelmérő szakemberhez, és annak jelentése alapján a polgármester láttamozásával együtt továbbíthassák a kártérítési igényt a központi hatóságnak vagy az adott vadászterület kezelőjének, azt pedig elfogadható határidőn belül bírálják el.
Borboly Csaba tanácselnök a szavazás előtt emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban a megyei testület sokat foglalkozott a kérdéssel, ő maga pedig az Európai Unió Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is felszólalt a kérdésben. Kifejtette: a Brüsszeli illetékes főigazgatóság akkor jelezte: Romániának sokkal nagyobb a mozgástere a kérdésben, mint amennyit kihasznál. A tanácselnök elmondta, Hargita megyében a medvepopuláció négyszerese a korábbinak, ezt a problémát pedig kezelni kell.
Korodi: a kormány plüssállatnak hiszi a medvét
A kormány „plüssállatként tekint a medvére”, és nem tesz semmit az egyre nagyobb riadalmat keltő gond megoldása érdekében – jelentette ki lapunknak Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. „Örülök, hogy a Hargita megyei önkormányzat újra és újra jelzi ezt a problémát, de pesszimista vagyok. Cristiana Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszter Brüsszelben a harmadik világ környezetvédelmi problémáival foglalkozott, itthon úgy kezeli a medvekérdést, mint egy plüssállatos történetet” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei honatya.
Emlékeztetett, környezetvédelmi miniszterként csapatával kidolgozott egy javaslatcsomagot a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozóan. A szakmai anyagban a legeltetés, az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság és a településfejlesztés viszonyrendszerében vizsgálták a védett vad korlátozását, illetve egy cselekvési táblázat is készült, melyről kikérték a zöldszervezetek, a vadásztársaságok és a többi érintett véleményét. Ezt az anyagot átadták a mostani minisztériumnak, mondta Korodi, ahol néhány munkacsoportot létrehoztak ugyan, de érdemi előrelépés nem történt.
Az RMDSZ-es képviselő szerint abban bíztak, hogy Viorel Lascu biodiverzitásért felelős államtitkár, aki barlangászként a hegyek embere, megérti és kézbe veszi az ügyet, de ez sem történt meg. Mint mesélte, az általuk készített akcióterv több területet szabályozna, az erdeigyümölcs-begyűjtéstől a legeltetésig, de ezeket különböző kormányhatározatokkal, miniszteri rendeletekkel kellett volna kötelező érvényűvé tenni.
Mégsem az Unió a mumus?
Korodi Attila akkori elképzelése szerint ráadásul nemcsak korlátozásokat vezettek volna be, hanem a szükséges pénzügyi hátteret is biztosították volna például villanypásztorok felszerelésére a medvék tranzitzónájában, a kritikus helyeken, és több erdőfelügyelőt is alkalmaztak volna. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai uniós vállalások tulajdonképpen csak a vadászati szempontból meghatározott kilövési kvótában korlátozzák a kormányt, de ezek is sokat lazultak, másrészt a medvekérdés nem kimondottan a kilövési engedélyt jelenti.
A vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az állattartás vagy éppen a vadgyümölcs-gazdálkodás területén kell sorozatos döntéseket meghozni, hogy a medve természetes környezetében találjon elegendő élelmet, és ne a települések közelében, a mezőgazdasági területeken kutasson eleség után, magyarázta. Hozzátette, emellett összetett tanulmányokat kellene végezni, hogy pontosan meghatározzák, mekkora medvepopuláció él Romániában. Bár ezek költséges mérések, van rá uniós támogatás, viszont e téren sem lépett a szaktárca, fejtette ki a volt környezetvédelmi miniszter.
Visszajár a nagyvad Etédre
Hargita megyéből az elmúlt időszakban számos medvetámadást jelentettek, csak az elmúlt héten például tíz háziállatot ölt meg a medve Etéd község három településén. A kárfelmérésen jelen lévő vadőr szerint legalább két nagyvad garázdálkodott a térségben. Siklódon este tíz óra körül tört be a medve Szilveszter Ilonka portájára, beszakította a disznóól hátsó, beszögezett ajtaját, majd az elkerített részen lévő süldők közül az egyiket elragadta – emlékezett vissza a múlt keddi esetre a károsult.
Mint mondta, amint meglátta a nagyvadat, rögtön sikoltozni kezdett, mire az állat továbbállt prédájával. A falubeliek és családtagjai siettek a 73 éves asszony segítségére, és üldözőbe vették a medvét: hangoskodtak, illetve lámpáztak a ragadozóra, ám az nem ijedt meg. Végül egy mellé dobott petárda robbanására engedte el az akkor már döglött sertést.
Szilveszter Ilonka és élettársa, Jánosi István elmondták, naponta lehet látni medvét Siklódon, az sem ritka, hogy nappal. Disznójuk elpusztítása után is többször látták házuk körül a ragadozót, amely rendszeresen este tíz és éjfél között érkezik. „Amikor szürkül, már a hideg is ráz, hogy érkezik a medve a másik süldőért” – mondta feldúltan az asszony. A medve garázdálkodása után villanypásztort vásároltak, remélve, hogy az majd távol tartja.
Az elmúlt napokban összesen hét háztartásból rabolt el jószágokat a medve, Siklódon, Etéden és Küsmödön okozott károkat – közölte a község polgármestere. Szőcs László elmondta, a bejelentések szerint a vad kilenc disznót és egy juhot ragadott el, ezért a hivatal azt javasolta a vadásztársulatnak, kérjen kilövési engedélyt a minisztériumtól. „Úgy látjuk, a medveállomány jóval nagyobb a község környékén, mint az elmúlt években bármikor. Nem vagyunk a ragadozó léte ellen, de előbb-utóbb emberre fog támadni, ezt pedig szeretnénk elkerülni” – magyarázta.
Nagy a medvepopuláció
Az etédi kárfelméréseken jelen lévő Sánta Mihály, a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgásztársulat vadőre elmondta, jelenleg 50–60 medve él a környéken, miközben 20 lenne az ideális. Hangsúlyozta, nem voltak telepítések az elmúlt években, a megnövekedett medvepopuláció a természetes szaporulatnak tudható be. Sánta Mihály szerint két medve is garázdálkodik a községben, ellenük csak a villanypásztor nyújthat védelmet, így arra biztatják a gazdákat, hogy azzal védjék jószágaikat. Szőcs László polgármester arra kérte a gazdákat, hogy 48 órán belül jelentsék a vadkárokat, különben nem tudnak állami kártérítést igényelni. „Az elmúlt évben leadott igénylések túlnyomó részét kifizette a minisztérium, így idén is jó esély van a kárpótlásra” – mondta.
Sánta hozzátette, sokan azért nem jelentik a ragadozók okozta károkat, mert nem bíznak a kártérítés megítélésében. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a gazdák hivatalos panaszt tegyenek, hisz azok alapján döntenek a minisztériumban a kilövési engedélyekről. A vadőr addig is folyamatosan járja a falvakat, tájékoztatva az embereket arról, hogy mit tehetnek jószágaik védelméért, illetve az esti órákban riasztólövéseket is lead ott, ahol rendszeresen látnak medvét. „A problémák megelőzése és az emberek biztonsága a legfontosabb” – jelentette ki Sánta. Elmondta, a nagyvadak ebben az időszakban azért mennek be a portákra, mert még nem érnek a gyümölcsök, illetve a gabonafélék, így azokkal nem tudnak táplálkozni, a háziállatok pedig könnyű prédát jelentenek. Noha a vadásztársulat etetőket helyezett ki az erdőben, az nem elég a medvék étvágyának csökkentésére. A vadőr szerint ráadásul az erdőkben folyamatos a fakitermelés, ami megriasztja a nagyvadakat.
Az elmúlt időszakban egyébként nemcsak falvakból, hanem népszerű üdülőhelyekről is érkeztek bejelentések medvékről. A minisztérium nemrég rendelte el egy anyamedve és két bocsa áttelepítését Tusnádfürdőről, miután azok naponta bejártak a telepre, ahol a turisták enni adtak nekik. De szemtanúk szerint rendszeresen látni a nagyvadat a Szent Anna-tónál is, egy hete pedig Buşteni-ban támadt egy medve egy sátorozóra, de fel szokott tűnni a Prahova-völgy más látogatott üdülőtelepén is.
Bíró Blanka, Fülöp-Székely Botond, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Az oltásellenesség visszaüt: tombol a kanyarójárvány
Az egészségügyi minisztérium szerdai közleménye szerint Maros megyeben 145 kanyarós megbetegedést regisztráltak. Néhány eset Hargita megyében is előfordult. Romániában már két gyerek belehalt a fertőzésbe, egy harmadik elhalálozás okait még vizsgálják.
Az oltási ellenkampányok miatt sok szülő nem oltatta, oltatja be a gyerekét, a romániai lakosság átoltottsága folyamatosan csökken, jelenleg csupán megközelítőleg 80 százalékos az ideálisnak tartott 95–96 százalékhoz képest.
Az egészségügyi minisztérium szerdán kiadott közleménye szerint az ország 42 közigazgatási egységének (41 megye plusz Bukarest) több mint felében kanyarójárvány van.
„Az év első nyolc hónapjában Románia 23 megyéjében 675 esetben igazolódott be a kanyarófertőzés. Két kisgyerek meghalt, egy harmadik gyanús elhalálozási esetet az elmúlt napokban jelentettek, végső megerősítésre vár az ok meghatározása. 2015-höz képest a fertőzéses esetek számának növekedése több mint riasztó: tavaly egész évben összesen csak hét kanyarós esetet regisztráltak és egyetlen haláleset sem következett be. Az egészségügyi minisztérium a leghatározottabban és legerőteljesebben elítéli a gyerekek beoltása elleni felelőtlen kampányokat, ezek eredménye ugyanis abban mérhető, hogy például egyetlen év alatt több tízszeresére nőtt a kanyarófertőzöttek száma” – áll a szaktárca által az intézmény honlapján és a közösségi oldalakon is megosztott figyelmeztető közleményben.
„Az említett három haláleset egy éven aluli csecsemőknél következett be, vagyis az a kor alatt, amikor a kanyaró elleni védőoltást beadják. Ezek a gyerekek értelmetlenül és feleslegesen haltak meg. Egy optimális átoltottságú közösségben az összes egy éven aluli gyereket az úgynevezett csoportvédelmi effektus védi a fertőzéstől. Vagyis a három elhunyt csecsemőt úgy lehetett volna megvédeni a kanyarótól, hogy a nagyobb gyerekek nem fertőződnek meg, ha be lettek volna oltva. Az egészségügyi minisztérium felhívást intéz a szülőkhöz, hogy tartsák be a – kanyaró elleni – ROR-oltás időzítését a gyerekeik egészsége érdekében. A járvány által érintett térségekben az Országos Közegészségügyi Intézet azt javasolja, hogy a csecsemőket oltsák be hét hónapos korukban, majd az oltást ismételjék meg a babák egy éves korában” – fogalmaznak.
A Maros megyei Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője, Gabriela Uifălean szerkesztőségünk megkeresésére elmondta, valóban kanyarójárvány van Maros megyeben, amely továbbra is tart. A legfrissebb kimutatások szerint a minisztérium által közzétett adatoknál sokkal több a fertőzés a megyében.
„Ma (csütörtökön – szerk. megj.) reggel bekértem a legfrissebb statisztikát, amelyből kiderült, hogy májustól mostanáig 194 kanyarós esetet regisztráltunk. Az első esetünk májusban volt, és ennek nincs vége, folytatódik, ugyanis vannak még megfigyelés alatt álló 1 és 5 év közötti gyerekek. A betegség 90 százalékban a »veszélyeztetett közösségekben« ütötte fel a fejét, ők kapják el. A háziorvosoktól úgy értesültünk, hogy ezekben a közösségekben a gyerekeket nem oltatják be időben, vagy a szülők ellenzik az oltás beadását. A fertőzés elsősorban azokra a gyerekekre terjed át védettség hiányában, akiknek a szülei az internet vagy más befolyásoltság miatt elutasították az oltást” – mondta a szakember.
A Marosvásárhelyi édesanyákat tömörítő Védem Egyesület vezetőjét, Kovács Rékát is megkérdeztük. „Mi a szabad döntést támogatjuk, a megfelelő informáltság mellett. Vagyis azt javasoljuk, hogy a szülő szerezzen hiteles tájékoztatást, és ez alapján döntse el, mi jobb neki és gyermekének. Ne álhírek, Facebook-ellenkampányok alapján döntsön” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Védemnek nem profilja az egészségügyi tanácsadás, nem szakemberek, de azt tapasztalták, hogy a szülők többsége beoltatja a gyerekét.
Négy esetben igazolták a vírus jelenlétét Hargita megyében
A Székelyudvarhelyi Városi Kórházba az utóbbi egy-két hónapban öt gyereket vittek be szüleik kanyaró gyanúval. A legkisebb, három hónapos csecsemő laboreredményeire még várni kell, négy másik gyereknél azonban igazolódott a fertőzés gyanúja. Lőrinczi Csaba orvosigazgató tudomása szerint egyikük sem volt beoltva a vírus ellen. Az egyik tizenhárom éves gyerek anyukája megtagadta az immunizálást, a többi eset hanyagságból fordulhatott elő.
Arra vonatkozó pontos adat nincs, hogy Hargita megyében hány szülő tagadja meg a védőoltások beadását, ezért azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a számuk nő, azonban mindig vannak olyanok, akik megtagadják az oltást. Van olyan szülő, aki egyszerűen elhanyagolja, de olyan is, aki egy idő után meggondolja magát és az oltási naptártól eltérően felkeresi a családorvost, hogy pótolja az oltást – közölte a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság járványtani orvosa.
A megyében jelenleg nincs járvány, azonban három olyan Maros megyei gyereknél merült fel a megbetegedés gyanúja, akik korábban Hargita megyében tartózkodtak. Két udvarhelyszéki gyerek laborleletét elküldték Bukarestbe, a napokban várják az eredményeket.
A kanyaró
A kanyarót (latinul morbilli) népiesen vörös himlőként is emlegetik. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, és cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9–11 nappal hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg, később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben, ezért a védőoltás legyengített vírust tartalmaz.
Románia fele érintett
A közlemény szerint Maros megyeben 145 kanyarós esetet regisztráltak, ezzel az érintett zónák sorrendjében második helyen állunk, a Beszterce-Naszód és Kolozs megyek határtérsége (219 eset) után. Továbbá Arad megyében 113 eset (2 gyerek halála), Temes megyeben 71 (1 haláleset), Brassó megyében 33, Suceava megyében 27, Hunyad megyében 14, Krassó-Szörény megyében 13, Szilágy megyében 7 és Fehér megyében 3 eset. Emellett szórványosan – azaz nincs összefüggés legalább 3 eset között – előfordultak még fertőzések Bukarestben (4 eset), Bákó, Konstanca és Szeben megyékben (3-3 eset), Dâmbovița, Neamț és Olt megyékben (2-2 eset), illetve Bihar, Giurgiu, Mehedinți és Vaslui (1-1) megyékben. Augusztusig, a járvány által érintett térségeket is beleértve, 573 1 és 15 év közötti gyereknél enyhítették a tüneteket oltással.
Dósa Ildikó, Gáspár Botond |
Székelyhon.ro

Árvíztámogatást utalt ki a kormány, Hargita megye nem kap ebből
1 087 395 lejes sürgősségi segély kiutalásáról döntött kedden a kormány 550 család és egyedülálló személy számára, akiket árvíz, veszélyes meteorológiai jelenségek és földcsuszamlások miatt ért kár a nyár folyamán.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott kormányközlemény szerint Beszterce-Naszód, Botoşani, Buzău, Krassó-Szörény, Kolozs, Hunyad, Iaşi, Máramaros, Maros, Neamţ, Szilágy, Suceava, Tulcea, Vâlcea és Vrancea megyék lakosai részesülnek a segélyben.
A kormány szerint 2016 júniusában ezekben a megyékben árvizeket, áradásokat, viharokat, tornádókat jelentettek, amelyek következtében nagyobb mértékű károk keletkeztek az ingatlanokban és ezek javításra, felújításra szorulnak. Bizonyos esetekben az ingatlanok teljesen megsemmisültek. Egyes településeken az erős szél tönkretette a házak és tömbházak tetejét.
„A segélyben részesülő személyeket a megyei szociális felügyelőség és kifizetési ügynökség által végzett szociális vizsgálatok alapján választottuk ki. A segély összegét a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium, külön erre a célra elkülönített költségvetéséből fedezzük” – áll a közleményben.
Székelyhon.ro

Befagy(aszt)ott tanítás sok megyében
Országszerte 20 megye tanintézményében nem volt tanítás január 9-én, hétfőn a rendkívüli hideg időjárás miatt. Kedden 16 megye tanintézményei maradnak zárva – adja hírül közleményében a Belügyminisztérium.
Az elmúlt napok kegyetlen hidege és a még mindig tartó extrém időjárás miatt az oktatási minisztérium felszólította a megyei tanfelügyelőségeket, mérjék fel, hol vannak olyan tanintézmények, amelyek működését befolyásolhatja a kedvezőtlen időjárás, és döntsenek arról, hol kell szüneteltetni a tanítást emiatt.
A tanfelügyelőségek a helyi hatóságokkal együtt kellett meghatározzák azokat a településeket, tanintézményeket, melyekben felfüggesztették a tanítást, ugyanakkor értesíteniük kell/kellett a szülőket erről.
Az Agerpres szerint Bukarestben egyetlen iskolában és óvodában sem volt tanítás hétfőn és ma sincs, és amennyiben az időjárás indokolttá teszi, szerdán is zárva lesznek a tanintézetek. Ugyanez érvényes az Ilfov és Tulcea megyei, valamint a Konstancai iskolákra és óvodákra is.
Hétfőn szünetelt az oktatás Botoşani, Buzău, Brăila, Călăraşi, Dolj, Galaţi, Giurgiu, Ialomiţa, Iaşi, Olt, Máramaros, Neamţ, Suceava, Teleorman, Temes, Vaslui, Vrancea megye tanintézeteiben.
Január 10-én Călăraşi, Giurgiu, Tulcea és Vaslui megyében elkezdték a tanítást, a többi felsorolt megyében viszont a hét második napjára is érvényes a felfüggesztésről szóló döntés.
A központi sajtóból értesültünk, hogy Fehér megyében 10, Maros megyében 3, Kolozs megyében 2, Hunyad megyében 4, és Dâmbovița megyében 1 oktatási intézményben szünetelt az oktatás hétfőn, továbbá kedden Fehér megyében 5, Hunyad megyében 4 iskolába nem kell bemenni. Szerdán már csak egy Fehér megyei iskolában szünetel a tanítás.
Arad megyét nem érinti ez a kényszerintézkedés.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

„Meguntam és elfáradtam” – Markó Attila reagált az újabb DNA-vádemelésre
„Meguntam és elfáradtam már ezredszer is elmondani, hogy soha semmilyen kártérítési ügyben senkitől egy vasat sem kértem, nem is kaptam. Meguntam már és elfáradtam ismételgetni, hogy semmi közöm ezekhez a kártérítési ügyekhez, nem ismerem a felértékelőket, nem ismerem a kérelmezőket”.
Így reagált a szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában Markó Attila arra a hírre, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség újabb kártérítési ügyben emelt vádat ellene. A vádhatóság szerint a kártérítési bizottság további hat tagjával együtt több mint hatmillió lej kárt okozott a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél háromszor nagyobb kárpótlást ítélt meg egy - a kommunizmus idején államosított - 1250 négyzetméteres telekért.
Az ügyész két ingatlanbecsüs ellen is vádat emelt, a bizottsági tagokat pedig arra hivatkozva küldte bíróság elé, hogy szerinte ellenőrizniük kellett volna: megfelel-e az felértékelők által közölt összeg annak az árnak, amelyen az ingatlanpiacon adják-veszik a hasonló telkeket.
Állásfoglalásában Markó Attila leszögezi: semmilyen törvény nem írt elő olyan kötelezettséget, hogy minden kártérítési dossziét tüzetesen át kell vizsgálnia, hogy ismernie kell a nemzetközi felértékelési szabályokat (ez szerinte a szakapparátus és a hivatásos felértékelő kötelessége és kizárólagos felelőssége), hogy szakmai szempontból cenzúrázza egy hivatásos ingatlanfelértékelő szakvéleményét.
„Meguntam és elfáradtam már állandóan üvölteni, hogy a hivatali visszaélés bűntettének egy lassan már egy éve alkotmányellenesnek minősített rendelkezésével rúgnak sorozatosan belém, hogy gyakorlatilag egyetlen bűnöm az, hogy a kártérítési bizottság tagja voltam – amit azért vállaltam el, hogy legyen legalább egy olyan tag, aki azért került oda, hogy a Neamt, Arges, Prahova vagy Ialomita tömeges kárpótoltjai mellett a magyar lakosságú megyékből származó magyar emberek jogos kérelmei ne a hivatalnokok fiókjainak, raktárainak mélyén porosodjanak” – írja a volt RMDSZ-es képviselő.
Mint korábban írtuk, március elején a legfelsőbb bíróság arra a következtetésre jutott az egyik Markó Attilát is érintő kárpótlási ügyben, hogy a vádemelés szabálytalanul történt, ezért visszaküldte az aktát a DNA-nak. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke akkor úgy kommentálta a történteket: a volt képviselőt az elmúlt évben jogtalanul vádolták, és Romániában valójában karaktergyilkosság történik a korrupcióellenes harc leple alatt.
Markó Attilát 2014-ben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult egy államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan - a Székely Mikó Kollégium - visszaszolgáltatásához. Miután az RMDSZ politikusa ellen a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emelt a DNA, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. maszol.ro

Nem csak béremelésen múlik
Miközben a legújabb nettó jövedelmekre vonatkozó országos összesítés ismét megerősíti azt, ami már rég közismert, nevezetesen, hogy átlagfizetés tekintetében a két székelyföldi megye a kullogók táborába tartozik – az előrejelzési bizottság szerint a legkisebb nettó átlagbéreket Neamţ (1690), Vâlcea (1725), Hargita (1713), Kovászna (1747) és Bihar (1734) megyében jegyzik –, csak bizakodni lehet, hogy a meglebegtetett adó- és bérezési intézkedések némiképp változtathatnak ezen az áldatlan állapoton.
A helyzet javult az egy, másfél évtizeddel ezelőtti állapothoz képest, ugyanis a mostani háromszéki nettó átlagjuttatás csak 300 lejjel kevesebb a 2047 lejes országos átlagnál, miközben ez a különbség korábban akár 6–800 lejt is elért. E kérdéskör különben alapos és higgadt elemzést érdemelne, s meg kellene nevezni azokat a tényezőket, melyek ezt a méltánytalan székelyföldi bérhelyzetet eredményezték. Már csak azért is, mert Székelyföld gazdasági felemelkedése csupán színes álom marad mindaddig, amíg a térséget az alacsony bér és a szakképzetlen munkaerő jellemzi.
De tekintsük a bizakodóbb adatokat is: az említett előrejelzés azt is előrevetíti, hogy a nettó átlagfizetés a jelenlegi értékről 2020-ra 2864 lejre nő. Ez egyben választási esztendő is, de nem ez okozza a legnagyobb fejtörést, hanem hogy mekkora lesz majd az infláció. Manapság, amikor a szociálliberális kormánykoalíció jó bűvészként folyamatosan szép számokkal, jó fizetések ígéretével kápráztatja közalkalmazottak, nyugdíjasok százezreit, azért néhány olyan elem is sejlik, mely mindeddig hiányzott a kormányzati intézkedések közül. Noha egyelőre számos kérdőjel övezi, a családi adózás esetlegesen többletet is hozhat a kisebb jövedelmű háztartások kasszájába, miként a progresszív jövedelemadó is. Mindezek hitelesebb szociáldemokrata politikát jelentenének, mint a büntető törvénykönyv gyors átszabása, miközben továbbra sem lehet eltekinteni a kormányoldallal kapcsolatos bizalmatlanságtól sem. Jó lenne végre egyértelműen a munkát vállalókat, illetve azokat a családokat támogatni, ahol a szülők dolgoznak, s nem a szociális segélyezettek táborát dagasztani különbnél-különb juttatásokkal. Utóbbi a szociáldemokratáknál mindeddig valahogy nagyobb előnyben részesült, kérdés, most akarnak-e, tudnak-e változtatni az eddigi szemléletmódon. Fordulatot hozna, ha a lebegtetett adó- és pénzügyi intézkedések nemcsak káoszt és bizonytalanságot, hanem valamiféle társadalmi méltányosságot, kiszámíthatóságot is eredményeznének, igaz, a közszféra és a magánszektor közötti markáns elkülönülés ezt egyelőre nem vetíti előre. De már az is eredmény lenne, ha – miként egy valamirevaló szociáldemokrata irányultságú államban – a munkát vállalók nagyobb megbecsültséget élveznének (adókedvezmények által is), mint azok, akik sem szakmát nem kívánnak tanulni, sem dolgozni nem akarnak.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Árvízriadó kilenc megyében
Sárga árvízriadót bocsátottak ki a hidrológusok kilenc megyére: Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben, Máramaros, Beszterce-Naszód, Suceava, Neamţ és Bákó megye érintett. Péntek 10 óráig Máramaros megyében a Visó és az Iza, Beszterce-Naszód megyében a Nagy-Szamos vízgyűjtőjére érvényes a riasztás. Csütörtök 16 órától szombat 20 óráig az Olt, a Suceava, a Moldova, a Beszterce és mellékfolyóik esetében várható a vízszint megemelkedése. Kovászna, Hargita és Suceava megyében a kisebb folyókon is érvényes a riasztás.
AGERPRES; Népújság (Marosvásárhely)

Tíz megyében árasztott el lakásokat a víz
A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) csütörtök reggel arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 óra leforgása alatt több mint száz tűzoltó dolgozott azon, hogy eltávolítsa a vizet lakásokból, pincékből és udvarokból. összesen tíz megye érintett. „Országos viszonylatban tíz megyében – Bákó, Krassó-Szörény, Kolozs, Dolj, Gorj, Hunyad, Neamț, Prahova, Szilágy, valamint Temes – okozott károkat az időjárás. Közös erővel a tűzoltók öt lakásból, 92 pincéből és 93 elárasztott udvarról távolították el a vizet, és tisztították meg a kisebb átkelők környékét. Az eső a legnagyobb kárt Kolozs megyében – többek között Gyalun és Marótlakán – okozta, ahol több mint nyolcvan pincét árasztott el a víz. Temes megyében eközben egy lakásból, 15 alagsorból és 4 udvarból kellett eltávolítani a vizet” – áll a katasztrófavédelem közleményében. Ami a villanyárammal való ellátást illeti, Dolj, Mehedinți és Vâlcea megyéből jeleztek gondokat, a műszaki csapatok a helyszínen vannak, hogy orvosolják a felmerült problémákat. Nyugati Jelen (Arad)

Tizennyolc megyében okoztak kárt az esőzések
Több mint 200 tűzoltó dolgozott az elmúlt két nap az ország tizennyolc megyéjében, a heves esőzések okozta károk elhárításán – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
„A lehullott csapadék és az erős szél miatt 18 megyéből jeleztek viharkárokat: Fehér, Argeş, Călăraşi, Krassó-Szörény, Konstanca, Dâmboviţa, Galac, Hargita, Ialomiţa, Máramaros, Maros, Neamţ, Olt, Prahova, Szeben, Suceava, Szilágy, illetve Teleorman megyéből. A katasztrófavédelem tűzoltói 29 lakásból, 16 pincéből és 55 kertből szivattyúzták ki a beáramlott vizet, vízhordalékot távolítottak el, és három elzáródott utat tettek járhatóvá” – közölte az IGSU. 
A legnagyobb károkat Máramaros megyében okozta az ítéletidő. 
„Csütörtökön Máramarosszigeten egy idős hölgyet mentettek meg csónakon a tűzoltók. A 78 éves nő a házában talált menedéket a megemelkedett vízszint miatt. Ugyanezen a településen 40 személy hagyta el ideiglenesen az otthonát a talajvíz emelkedése okán, de ők hamarosan hazatérhettek az elárasztott házakba. A Szeben megyei Szászházon hat házat nagyon nehezen lehet megközelíteni a közeli patak vízszintjének emelkedése miatt. Jelenleg a Fehér megyei Csáklyán és Diódon folyik a munka, itt az elmúlt napokban elárasztott DC76 jelzésű községi utat próbálják járhatóvá tenni” – tájékoztatnak a katasztrófavédők. 
Argeş, Neamţ, Olt, Szeben és Teleorman megyében az áramellátással is gondok voltak. 
Medifax Népújság (Marosvásárhely)

SZNT-bírságok: elhatárolódik a Maros megyei csendőrség
A csendőrség megyei parancsnoksága nem szólhat bele a városi alakulat munkájába – szögezte le a Krónikának Ioan Eugen Todoruţ Maros megyei parancsnokhelyettes, amikor megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a csendőrség futószalagon veszíti el azokat a pereket, amelyeket a tavalyi székely szabadság napján megbírságolt szervezők és résztvevők indítottak intézményük ellen.
A nemrég kinevezett, Neamţ megyéből áthelyezett Todoruţ kifejtette: minden egyes jegyzőkönyvért annak kitöltője és aláírója felel. „A bíróság dolga eldönteni, hogy igaza volt a bírságot kiszabó csendőrnek, vagy sem” – tette hozzá a parancsnokhelyettes.
A megyeszékhelyi csendőrség a gyülekezési törvény nem létező passzusára hivatkozva – miszerint a szervezők nem rendelkeztek hatósági engedéllyel a 2016. március 10-ei felvonulásra, ám mégis utcára hívták a tömeget – bírságolni kezdték a rendfenntartásban segédkező civileket, valamint a videófelvételek alapján azonosított résztvevőket.
Olyan személyek nevére is küldtek ki büntetési jegyzőkönyvet, akik nem vettek részt sem a székely vértanúk emlékoszlopánál szervezett megemlékezésen, sem az utcai felvonuláson.
A székely szabadság napja alkalmával rendezett tüntetést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) civil szervezete, a Siculitas Egyesület hivatali visszaélés, szolgálati hanyagság és okirat-hamisítás miatt bűnügyi panaszt tett a katonai ügyészségen a csendőrség ellen. A gyülekezési törvény értelmében egy tüntetés megszervezéséhez nem kell hatósági engedélyt kiváltani, mint ahogyan Dorin Florea polgármester többször is kijelentette. A törvény mindössze a rendezvény bejelentésére kötelezi a szervezőket. Amennyiben a hatóságok megalapozottnak tartják, 48 órán belül betilthatják azt. A székely szabadság napján szervezett felvonulással ez eddig egyik évben sem történt meg.
A jogtalanul megbírságoltak közül – mint ismeretes – több mint százan indítottak peres eljárást a csendőrség ellen. Alapfokon a bíróság eddig egyetlen kivétellel minden esetben megsemmisítette a jegyzőkönyvet.
A panaszosokat képviselő Kincses Előd ügyvéd elmondta, alapfokon eddig több mint hetvenöt pert nyert, és az eddig tárgyalt néhány csendőrségi fellebbezésben is a tüntetőknek adtak igazat.
Az idei felvonulásért a szervezőknek egyetlen bírságról sincs tudomásuk. A karhatalom megfélemlítési akciói dacára az SZNT bejelentette, hogy 2018. március 10-én is Marosvásárhelyen szervezik a székely szabadság napját és ennek keretében az autonómiatüntetést.
Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár)

Tizenhét megye negyven településén okozott kárt a vihar
Az elmúl 24 órában tizenhét megye negyven településén okozott kárt a vihar, elsősorban az erős szél – tájékoztat a belügyminisztérium közleménye. Az idézett forrás szerint, a kedvezőtlen időjárás miatt továbbra sem lehet közlekedni a DN12C úton Gyergyószentmiklós és Almásmező (Bicaz-Chei), valamint a DN13B úton, Parajd és Gyergyóalfalu között. Lezárták a DN 67C (Transzalpina) országutat Rânca és Obârșia Lotrului között, és a DN7C (Transzfogaras) országutat, Piscu Negru – Bâlea-vízesés között (ezt eredetileg november 1-jén tervezték lezárni). A vihar a következő megyékben okozott kárt: Fehér, Arad, Bákó, Bihar, Botoșani, Krassó-Szörény, Kolozs, Konstanca, Giurgiu, Hargita, Máramaros, Neamț, Prahova, Szeben, Suceava, Teleorman és Tulcea. A belügyminisztérium azt ajánlja a gépkocsivezetőknek, hogy a DSU applikáción tájékozódjanak az útviszonyok felől. Nyugati Jelen (Arad)

Segítő szervezetek találkoznak
Miben segítsen az állam?
Nagyszabású rendezvényen találkoznak holnap az Erdélyi Szociális Civil Szervezetek Föderációjának tagjai, ezúttal a Diakónia Alapítvány – mint egyik alapító tag – meghívására tartják éves konferenciájukat Szentgyörgyön.
A találkozót az illetékes minisztérium képviselői is megtisztelik jelenlétükkel, akik még előzőleg megkérték a résztvevőket, írják össze elvárásaikat, azaz feleljenek arra: miben segíthetnek? A lista minden bizonnyal hosszú lesz…
– Közel 70 résztvevőt várunk, nemcsak az erdélyi megyékből (Bákó, Neamț, Argeș is érdekelt), egyenlő arányban állami intézmények (Szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok) küldötteit, illetve a civil szervezetek vezetőit, akik már előző nap (ma – szerk. megj.) egyeztetnek a konferenciát illetően, majd a keddi plenáris ülésen tárják fel gondjaikat és sikereiket – közölte lapunkkal Györgyjakab Miklós a szervezők nevében.
Kiemelt téma lesz a szociális szolgáltatások megvásárlása az állam által részben vagy egészben, több megyében is példa van rá, ami azért jó, mert az állam nem aprózza el az erőforrásokat, hogy mindent csináljon, de csak félig (szakemberek híján), a civil szervezetek pedig nyernek egy biztos anyagi hátteret segítő munkájukhoz. Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Bemutatkozott Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának új vezetője
Miután hosszas huzavona után a román külügyminisztérium rábólintott a kinevezésére, Tóth László személyében szerdától új főkonzul áll Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának élén. A marosvásárhelyi születésű diplomata csütörtökön sajtótájékoztatón mutatkozott be.
Hivatalosan is bemutatkozott Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának új főkonzulja csütörtökön a Lázár-ház dísztermében tartott sajtótájékoztatón. A konzulátusnak egyébként közel egy évig nem volt főkonzulja, a korábbi vezető, Zsigmond Barna Pál hatéves megbízatása ugyanis január 31-én lejárt. Szerdán aztán a román külügyminisztérium hozzájárult ahhoz, hogy az új főkonzul elkezdhesse a munkát Csíkszeredában.
Tanárból főkonzul
Tóth László Marosvásárhelyen született 1975. március 28-án, illetve ott is nőtt fel. Érettségi után döntött úgy, hogy Magyarországon folytatja tanulmányait, és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsésztudományi Karának történelem szakán szerzett diplomát. Ezt követően tanárként helyezkedett el, oktatott általános iskolában és a már említett egyetemen óraadó tanárként is. Közben családot alapított, egy székelyudvarhelyi lányt vett feleségül; három gyerekük született. A találkozón Tóth László elmondta, a magyarországi politikában 2010-ben bekövetkezett változások után kereste annak lehetőségét, hogy a tanári pálya helyett a közszférában helyezkedjen el, és olyan állást szeretett volna, amely által erdélyi ügyekkel foglalkozhat.
Így került 2011-ben a magyar kormányhoz, az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának területi főreferense lett, és kifejezetten kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott.
„A munkámból kifolyólag nagyon sokat utaztam, havonta jártam Erdélyben, így elmondhatom, hogy ismerem a terepet és az embereket. Ez némileg abban is visszaigazolódik, hogy az utcán mosolygó emberekkel találkozok, ezt a bizalmat köszönöm, és remélem, hogy ez pár év múlva is így lesz” – emelte ki a főkonzul, aki bemutatkozása után arról is beszélt, hogy 2006-os megnyitása óta kiemelt intézvénnyé vált a főkonzulátus Székelyföldön.
Mint mondta, a kedvezményes honosítás által nagyon sokan szereztek magyar állampolgárságot, ezért a főkonzulátus legfontosabb feladata a magyar állampolgárok hivatali ügyeinek intézése.
Tóth László szerint azonban emellett jelen szeretnének lenni a székelyföldi kulturális-, sport- és közéletben is, továbbá a külgazdasági kapcsolatok élénkítéséhez is hozzájárulnának. A külképviselet feladatai közé tartozik továbbá a két ország kulturális és gazdasági kapcsolatainak elmélyítése, ennek is eleget szeretnének tenni. A főkonzul ugyanis emlékeztetett, hogy a főkonzuli kerület hét megyéből áll: a három székely megye (Hargita, Maros, Kovászna) mellett Bákó, Neamţ, Szucsáva, és Botoşani megyék is hozzájuk tartoznak.
Babakötvény, anyasági támogatás
A találkozón kitértek arra is, hogy a magyar kormány célja a kedvezményes honosítással kialakult közjogi kötelék elmélyítése, minél több ágazati szakpolitikára való kiterjesztése. Kettő ezek közül a fiatalok életkezdési támogatása, ismertebb nevén a babakötvény, illetve az anyasági támogatás, amelyek január elsejétől igényelhetők lesznek a csíkszeredai főkonzulátus székhelyén. A támogatások kitétele, hogy a gyerek magyarországi anyakönyvvel rendelkezzen, ám a jogszabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy a támogatás igénylése és az anyakönyv megszerzése párhuzamosan valósuljon meg. Tehát ha valaki babakötvényt vagy anyasági támogatást igényel, ezzel egy időben elindíthatja az anyakönyveztetési eljárást is. Az anyasági támogatás a gyerek születését követő hat hónapban igényelhető, és bár csak január elsejétől lép érvénybe, visszamenőleges hatálya van. Ez azt jelenti, hogy januárban még azok is igényelhetik, akiknek augusztusban született gyerekük. Iszlai Katalin / Krónika (Kolozsvár)