A határon túli magyar könyvkiadás támogatására 1995-ben szánt 51 millió forint Magyarország költségvetésének nevetséges százalékát, ezrelékét jelenti, írta Kántor Lajos. Még szerényebb a lapok támogatásának összege. Megoldatlan a határon túli magyar folyóiratok magyarországi terjesztése. Kántor Lajos indokolatlanul alacsonynak tartja az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - évi egymillió forintos költségvetési támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

A budapesti Új Kézfogás Közalapítvány tájékoztatót adott ki a benyújtandó pályázatokhoz. Alapvetően olyan kisebbségi tulajdonrész szerzésére adható be, amelyik biztosítja a gazdálkodás áttekinthetőségét és az érdemi beleszólást. Indokolt esetben többségi tulajdon is szerezhető, olvasható a tájékoztatóban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

Nagyon sok Erdélyből áttelepültnek megoldhatatlan problémát jelent az egyre magasabb lakbér, albérlet kifizetése. Például Spaller Árpád Nagyváradról jött Budapestre, a Kassák Lajos úti 56 négyzetméteres lakás bérleti díja 1990-ben havi 7400 forint volt, majd évről évre emelkedett, jelenleg 17800 forint, ezt gyógypedagógusi fizetéséből nem tudja fizetni. Felszólítást kapott, hogy hagyja el a lakást. Spallerék 1987-ben jöttek át. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor két és fél éves gyermekük dadogni kezdett: a bölcsődében megverték, mert magyarul beszélt. /Magyar Hírlap, jún. 30./

A tanügyi törvény nyolcadik szakasza szerint az ország minden településén működtetni kell román osztályokat. Székelyföldön tucatszám vannak olyan települések, ahol egyetlen nem magyar nemzetiségű személy sem él. Visszalépést jelent a korábbi rendelkezésekhez képest az is, hogy ötödik osztálytól a román nyelv és irodalmat a román iskolákkal azonos tankönyvből kell tanulni, a diákok csak a magyar tagozatokra felvételizhetnek magyarul, ismertette a helyzetet Magyari Lajos szenátor, a szenátusi tanügyi bizottság tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./

Néhány évvel ezelőtt megnyílt Nagyváradon, a római katolikus bazilikában az Egyházi Művészeti Múzeum, amely az idei Varadinum-ünnepségek alkalmával bővült Barokk Képtárral. Létrehozója Jakobovits Miklós festőművész, akinek Tempfli József nagyváradi püspökkel együtt az az álma, hogy ha az egyház visszakapja a püspöki palotát /jelenleg Körösvidéki Múzeum/, akkor abba egy ökumenikus keresztény múzeumot rendez be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Marosvécsen a Kemény János-emlékplakett és emléktábla elhelyezésekor /jún. 24-én/ eszmecserére gyűlt össze a magyar írótársadalom színe-java. A beszélgetés során két jól elkülönített csoport alakult ki. Az egyik javasolta a Kemény János Akadémia létrehozását, amely összefogná az irodalmi életet /Tóth István/, az irodalmi egység égető probléma, évente kellene marosvécsi találkozót szervezni /Bálint Tibor/, a másik tábor szerint fel kellene mérni Kemény János életművének súlyát, mielőtt akadémiát neveznénk el róla, nem szabad létjogosultságot adni az agresszív dilettantizmusnak /Kántor Lajos/, nem kell új intézmény /Szász János/. Évente megrendezett vándorgyűlés javaslata felmerült /Markó Béla/, továbbá magyar könyvhét megszervezése is /Majla Sándor/. /Papp Sándor Zsigmond: Írótalálkozó Marosvécsen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./

Júl. 10-én harminchárman vehették át Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium újságírói oklevelét. A Sulyok István Református Főiskola keretében működött a sajtókollégium. Kántor Lajos, a kollégium vezetője elmondta, hogy kellemes meglepetés volt ez a vizsga, a záróvizsga-dolgozatok színvonalasak voltak, ezek jelzik, hogy megtörtént a szemléletváltás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

Nagyváradon megkezdte működését az új nyomda, a Dialog Rt., ezzel az Erdélyi Napló előállítási ideje is lerövidül, nem kell más városok nyomdájába vinni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

Az ország idén 6,67 millió tonna kőolaj kitermelését tervezi /1994-es eredmény: 6,7 millió tonna/, emellett havi 800 ezer tonna kőolaj importtal számolnak. /Az első négy hónapban 4,8 millió tonnát importáltak/. Az importnövekedést a petrolkémiai iparral és a finomítókkal magyarázzák. Románia idei földgáztermelését 19,2 milliárd köbméterre tervezik /1994: 19,6 milliárd/, emellett 8 milliárd köbméter importját tartják szükségesnek, 1994-ben 4,6 milliárd volt az import. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

A parlament tavaszi ülésszakán elfogadott törvények agresszív nacionalista és európai integrációellenes jellegűek, foglalt össze a tapasztalatokat Borbély László képviselőházi titkár. Ilyen a tanügyi törvény, a privatizációt gyorsító törvény valójában lelassította a privatizációs folyamatot, lehetőséget ad a kormánynak, hogy megakadályozza az egészséges magánosítást. Az államosított házak törvénye gyakorlatilag új államosítást jelent, a Büntetőtörvénykönyv módosításával hangsúlyosabbak lettek az idegengyűlölő vonások /zászlóhasználat, himnusz, nemzetgyalázás, állami intézményekkel szembeni véleménynyilvánítás/. Előremutató volt az ügyvédek státusával, az orvosi hivatással kapcsolatos törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

A Romániába befektetett külföldi tőke jún. 15-ig elérte ez 1370 millió dollárt, ez 99 millió dolláros növekedést jelent az év elejéhez képest. A legnagyobb befektető Dél-Korea /158 millió dollár/, Egyesült Államok /132 millió/, Németország /120 millió/, Olaszország /118 millió/ és Franciaország /109 millió dollár/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

"Júl. 15-én nyílik meg a Kárpátokban, a Bucsecs hegységben, Padinán az első vasgárdista tábor, amelyet bukaresti Horia Simon, nagyszebeni Mota és Marin, valamint a chisinaui Kapitány vasgárdista sejtek szerveztek a fiatalok számára. Nemrég tömegesen elzarándokoltak Corneliu Zelea Codreanu meggyilkolásának színhelyére, ahol elénekelték a vasgárdista himnuszt /nem tiltották be, mint a magyar himnuszt/. Serban Suru fizikatanár többször megpróbálta bejegyeztetni a Mihály Arkangyal Légiója- Horia Sima Fészek nevű szervezetét. A bejegyzést nem engedélyezték, de a hatóság nem tesz semmit a fasiszta megnyilvánulások és szabad szervezkedésük ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./ A táborban vasgárdista "veteránok" mesélnek emlékeikről. A tábor bejáratánál ott lesz a Vasgárda jelvényével ellátott zöld román fasiszta zászló is. /Magyar Hírlap, júl. 15./"

Júl. 12-én Nagyváradon az RMGE kezdeményezésére a partiumi mezőgazdaság helyzetét vitatták meg Bihar, Szatmár és Szilágy megyei mezőgazdasági szakemberek. Felállítottak egy mezőgazdasági operatív bizottságot, melyben helyet kaptak az egyházak, az RMDSZ és a mezőgazdasági vállalkozók képviselői. Egyetértettek egy területfejlesztési mezőgazdasági tanulmány elkészítésében, gazdakörök és gépkörök megszervezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

"A két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József júl. 12-én kelt közös körlevélben szólította fel híveit arra, hogy minél többen vegyenek részt júl. 27-én a debreceni Nagytemplomban a Magyarok Világszövetsége szervezésében tartandó ökumenikus nagygyűlésen, hogy közösen tiltakozzanak a román és szlovák tanügyi törvények ellen, kiálljanak az anyanyelvű és egyházi iskolák mellett, ezzel is bizonyságot téve "népünk közösségi összetartozásáról". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16., Népszabadság, júl. 17./ "

Funar kolozsvári polgármester ismét támadta a Babes-Bolyai Egyetemet, kifogásolva, hogy bizonyos szakokon magyarul tartották az államvizsgát. Andrei Marga rektor visszautasította Funart, mondván, az oktatási kérdések az egyetemre tartoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

Az Erdélyi Naplóban több cikk ismerteti a privatizációt gyorsító, júniusban hatályba lépett 1995/55-ös törvényt. Országos Privatizációs Ügynökséget hoztak létre, melynek munkáját Németország egymilliárd márkával, a PHARE 2,8 millió ECU-vel segíti, de az amerikaiak is adtak támogatást. Mindenki megkapja az egymillió lejt érő kuponját és az állampolgárok dec. 31-ig eldönthetik, hogy melyik kereskedelmi társaságnál fektetik be értékpapírjaikat. Amennyiben ezt nem teszik meg, a Magántulajdon Alaphoz kell fordulniuk, mert 1996. márc. 31-e után a kuponok értéküket vesztik. A kereskedelmi társaságok részvényeinek 60 %-át fogják térítésmentesen átruházni a lakosságra, az alaptőke 40 %-át pedig készpénzért bocsátják áruba, itt remélik a külföldi tőke bekapcsolódását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

"Bukarestben nagyszabású kiállítást rendeztek a fasizmus észak-erdélyi áldozataira emlékezve, ugyanakkor a transznisztriai, dorohoi és egyéb deportálásokról, kivégzésekről, a iasi pogromról, a földvári tábor többezer áldozatáról, az 1944-es szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, magyarremetei, gyantai gyilkosságok ártatlan magyar áldozatairól nem tettek említést. Sipos János volt politikai fogoly, a LADO vezetőségi tagja a 45 éves diktatúra áldozatairól írt: több mint 200 ezer halottja van a kommunista diktatúrának. Az utóbbi időben igyekeznek csökkenteni a volt szekuritate felelősségét. A Tele ABC tévé adásában Tabacariu vezérőrnagy és Ratiu ezredes, a volt politikai rendőrség tagjai azt bizonygatták, hogy manapság lebecsülik a Securitate "hazafias jellegű megtorlásait". Hazafias megtorlás volt-e, hogy a szovjet megszállás elől Romániába menekült besszarábiai és bukoviniai "testvéreket" Dalgára deportálták, kegyetlenül vallatták, sokat közülük Szibériába vittek. A hazafias dalokat tanító tanárokat a diákokkal együtt véresre verték. Petre Roman a francia televízióban úgy nyilatkozott, hogy "Romániában a múlt rendszerben csak mintegy tízezer politikai foglyot tartottak nyilván." Valójában csak 1949 és 1962 között 100 128 politikai per zajlott. 1962-től a politikai pereket köztörvényesnek álcázták. Sipos Jánosról volt cellatársa a Cuvantul Liber hasábjain így számolt be: 45 napig bilincsben tartották. "Mi segítettünk, hogy vécére tudjon menni, és kanállal etettük, mert a keze hátra volt kötve. Egy és fél hónapig verték őt." Kun András volt szekustiszt rendkívül kegyetlenül vallatott, elektromos árammal, majd gúzsba kötve verte az áldozatokat, a Dobra községbeli Sipos testvéreket halálra kínozta. Most pedig így vall: "A nyugdíjamat megérdemlem. Teohari Georgescu volt belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a politikai foglyok kihallgatását éjjel végezzük. Elképzelhető, hogy milyen nehéz és főleg fárasztó munka volt! Gondolják, hogy könnyű éjjeleken át talpon állni, órák hosszat verni és másnap elviselni a kezek fájdalmát?" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

Fazekas János a párt KB gazdasági titkára volt, majd 1961-től élelmezési miniszter, 1965-től 1982-ig a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja. Többször összeütközésbe került Ceausescuval, aki emiatt 1982-ben véget vetett Fazekas politikusi karrierjének. A fontosabb magyarellenes intézkedésekről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Az első ilyen volt a Magyar Népi Szövetség vezetőinek bebörtönzése, majd a szövetség megszüntetése. A Bolyai Egyetem megszüntetéséért név szerint felelős: Ceausescu, Iliescu, Atanasiu Joja, Daicoviciu és Takács Lajos. Iliescu az egyetemisták Demokratikus Szövetségének elnöke volt, kongresszusukon Bukarestben többen kérték a román és magyar egyetem egyesítését. Takács Lajos akkor a Bolyai Egyetem rektora volt, nem állt ki az egyetem önállósága mellett. A Magyar Autonóm Tartomány 1960-as megváltoztatása /románlakta területek odacsatolása/ szintén Ceausescu műve volt. Sepsiszentgyörgyön nagy felháborodással fogadták, hogy vidéküket Brassóhoz csatolják a megyésítéskor. Fazekasnak sikerült elérni, hogy Háromszék Kovászna néven önálló megye legyen. - Ceausescu először 1968. jún. 30-án mondta ki, hogy a romániai magyarság a román nép része. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője a sajtóértekezleten megkérdezte Kovács László külügyminisztert: vajon az az álláspont, hogy Brassóban, Nagyváradon lehetne magyar konzulátust nyitni, azt jelenti, hogy lemondtak a kolozsvári főkonzulátus visszaállításáról? Kovács László azt válaszolta, hogy Melescanu külügyminiszter jelezte, a román kormány nem tartja lehetségesnek most Kolozsváron az újranyitást. "Ha figyelembe veszem a kolozsvári polgármester személyét, állásfoglalásait, azt hiszem, ez érthető." mondta a magyar külügyminiszter. /Tibori Szabó Zoltán: Kovács László: "A magyar-román kapcsolatok kiszabadultak az alapszerződés fogságából." = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

Székelyudvarhelyen júl. 16-án a Bethlen negyedben hálaadó istentiszteletet tartottak az új templomban. A rendszerváltás óta ez a tizenötödik új református templom, mondta Csiha Kálmán püspök. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./

Kolozsváron 1950 helyet hirdettek meg a júliusi felvételi vizsgák előtt a város 18 elméleti, illetve művészeti középiskolákban, ebből 360 hely áll a magyar fiatalok rendelkezésére. A már működő református és unitárius középiskola mellett idén indul a Római Katolikus Gimnázium egy osztállyal. Az utóbbi években kevesebben jelentkeznek elméleti iskolákba. Vannak olyan osztályok, ahol nem telt be a létszám. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./

Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár 1961-63, majd 1990-91-ben volt az orosz tanszék vezetője volt. Sokat támadta a szélsőséges sajtó, lányát vette el Mircea Dinescu. Kovács Albert most írja A felfüggesztett forradalom című könyvét. Fontosnak tartja ezt megírni, mert közelről ismerte az 1989-es eseményeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./

Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kormányküldöttség élén júl. 26-án Bukarestbe érkezett. A küldöttségben a külügyi, pénzügyi, gazdasági és közlekedési tárcák vezetői vannak. Meciar kijelentette, hogy a román kormány magatartása a szlovák kisebbség irányában megfelel minden európai normának. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke a megbeszélés után felvetette annak jelentőségét, hogy román, szlovák és szerbiai szakértők találkozzanak a kisebbségi problémák megbeszélése céljából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Nastase parlamenti küldöttséggel fog Szlovákiába látogatni. A Vacaroiu-Meciar találkozón a gazdasági kapcsolatokról tanácskoztak. /Új Magyarország, júl. 27./ Meciar szerint a kisebbségeknek az egyéni jogokat kell biztosítani, nem a kollektív jogokat. /Magyar Hírlap, júl. 27./

"Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök júl. 27-én Bukarestben tárgyalt Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével, Vacaroiu miniszterelnökkel, majd fogadta Iliescu elnök. Oliviu Gherman kifejtette: "nem fogjuk eltűrni az RMDSZ politikusai által idézett semmiféle történelmi vonatkozás visszaállítását". A szlovák parlament mindeddig azért nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Romániának a hasonló dokumentum tárgyalásánál, szögezte le Meciar. A magyar kisebbségről volt szó a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Juraj Schenk megbeszélésén. A megbeszélés után a szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két országnak hasonló problémái vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Melescanu elmondta: feltérképezték azokat a területeket, ahol együtt léphetnének fel. Vacaroiu és Meciar közös sajtóértekezletén Meciar kifejtette: nem engedhetnek a kisebbségek egyes radikális irányzatai túlzott követeléseinek, a kollektív jogokra és az etnikai alapú autonómiára való hivatkozásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, júl. 28./ Meciar a sajtóértekezleten kijelentette: "Az 1201-es ajánlás 11. szakasza világosan kifejti, hogy tekintetbe lehet venni a kollektív jogokat is, ha azok összhangban vannak az illető országok jogrendjével." Vacaroiu viszont mindezt ellenezte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ "

"Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./"

Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./

Hatodik alkalommal rendezték meg Homoródfürdőn az Erdélyi Diáktalálkozót, amely júl.21-én kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ A VI. Erdélyi Diáktalálkozóról részletes beszámolót olvashatunk Balkánbuli címmel az Erdélyi Naplóban. Az egészségügyi felügyelőség nem engedélyezte a táborozást a vadkempingezés miatt, végül az utolsó napokban, júl. 19-én mégis megjött az engedély. Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a találkozó szervezője szeretné, ha a tábor visszakapná valódi diáktábor formáját. A tábori lap, a Campus szerkesztője, Magyari Tivadar elmondta, hogy a tábor egyensúlya felborult, egyre több fiatal részegre issza magát és az árokban fetreng, mindenütt lehet részeg fiatalokat találni. Ezért jegyzi meg Magyari Tivadar, hogy Homoródnak nincs jövője. Eredményesebb volna több kisebb tábor szervezése, mint ilyen mamutrendezvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 9./

"Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./ "

Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban már az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megfosztják a kivándoroltakat ingatlanaiktól. Ősszel tehát újra napirendre kerül a törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./

Az elmúlt héten a dollár árfolyama elérte a 2000 lejes szintet. Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója megmagyarázta, hogy az infláció ezután sem növekszik az eddiginél gyorsabban. Közben a dollár már 2015 lejt ér. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./