Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. március 24.
"Márc. 22-én Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Ács János zongoraművész volt a díszvendége Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett jótékonysági estnek. A hangverseny után a szórványban élő borosjenői fiatalok előadása következett. Borosjenőn negyven éve megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A borosjenői EMKE első ízben 1995-ben rendezte meg a város szülöttéről, Horváth Béla színészről, rendezőről, műfordítóról elnevezett szavalóversenyt, mely iránt mind nagyobb az érdeklődés. /Tóth Hajnal: Jótékonysági est világhírű művészekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"
2003. március 25.
"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: a szatmárnémeti döntések beteljesítették az RMDSZ pártosodását. Tőkés László eltávolításával az RMDSZ csúcsvezetősége nemcsak egy személyiséggel számolt le, hanem az általa megjelenített értékrenddel is, a rendszerváltás értékrendjével. A belső választások helyett a részleges tisztújítást választották. A Reform Tömörülésnek mint platformnak döntött: megszüntette a sokszínűség látszatát fenntartó platformot, s egyidejűleg - mintegy annak kiszélesítéseként - létrehozta a Reform Mozgalmat. E politikai mozgalomnak tagjai között vannak és lehetnek mind RMDSZ-tagok, mind párton kívüliek, részt vehetnek benne mindazok, akiket az elmúlt tizenhárom év alatt kiszorítottak az RMDSZ-ből vagy akik egyáltalán nem is voltak soha a szövetség tagjai. Ami összetartja őket, az a sajátos magyar érdekekre és értékekre alapuló politizálás a keresztény és nemzeti liberális értékrend, a megmaradás záloga az autonóm közösségi státus elismertetése, s a cél, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése. Hangsúlyt fektetnek a történelmi egyházak érdekeinek megjelenítésére. Jó kapcsolatot építenek ki minden olyan Kárpát-medencei erővel, amely fontosnak tartja a státustörvény eredeti tartalmának a megőrzését. Arra a felvetésre, hogy RMDSZ-körökből felvetik az egységbontás vádját, Szilágyi Zsolt megjegyezte: azok képviselik ezt a vádat, akik az egység jelszava alatt eltávolították Tőkés László tiszteletbeli elnököt, akik a magyar parlamenti pártok közül csak a Magyar Szocialista Pártot hívják meg március 15-én a marosvásárhelyi központi ünnepségekre, akik az ünneplő magyar közösséget megbotránkoztatva, választott tisztségviselőhöz méltatlanul viselkedve kitiltják Németh Zsolt szövegét a brassói ünnepségről. /R. Gy.: Másfajta egységben - más stílusban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"
2003. március 25.
"Vekov Károly képviselő, az RMDSZ Nemzetépítő Platformja vezetője kifejtette: éppen a Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus hibás lépései miatt szabadultak el az indulatok. A tiszteletbeli elnöki cím törlése közfelháborodást váltott ki Erdélyben. A belső választások megtartása olyan formában, amiként azt a kongresszus meghatározta, az erdélyi magyarság bizonyos hányadának kirekesztését jelenti. Szükség van egy olyan átfogó szervezetre, amely megtestesíti a magyar nemzeti közösség önkormányzatát. Főleg Székelyföldön egy fórum létrehozására komoly lépések történtek. /Román Győző: Ki szelet vetett, vihart aratott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"
2003. március 25.
"Több mint egy éve fiatal, csinos szekus nők és srácok látogatják, kerülgetik a tanárokat és a diákokat az erdélyi iskolákban. Úgy egy-másfél havonként keresik fel őket, rendszeresen. Alkalmazva a Securitate régi fenyegető, zsaroló, kecsegtető módszereit, ilyesmik felől érdeklődnek: a diákok éneklik-e a magyar és székely himnuszt; milyen magyar zenét hallgatnak; milyen magyarországi tankönyveket olvasnak/használnak; hogyan vélekednek a státustörvényről és mi a hozzáállásuk; hogyan tanítják a történelmet; milyen anyagi és tankönyvtámogatást kapnak a magyar államtól; (név szerint kik) milyen táborozáson vesznek részt; mi a véleményük az ortodox vallásról; milyen témákat vitatnak a tanári gyűlésen; milyen az iskolában a politikai hangulat stb. Ha az eljárás nem eredményes, akkor elmondják, hogy ők tudják, hogy a magyar középiskolákból hányan kábítószereznek (név szerint), s botránnyal fenyegetőznek, vagy az ember magánéletébe vágó (kitalált) dolgokkal kötekednek. A diákoknak minden információért cserébe pénzt, felvételimentességet, ösztöndíjat, állást ígérnek. A brassói Áprily Lajos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó és Mikes Kelemen, valamint a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumok esetében ez több esetben megtörtént. Ez a jelenség bizonyára nem korlátozódik az említett iskolák tanáraira és diákjaira. /Takáts Csaba: Riadó! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"
2003. március 25.
"A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 25.
"Márc. 24-én Mindenki iskolája címmel rendeztek konferenciát Nagyváradon, a Posticum Ifjúsági Keresztény Központban. A hátrányos helyzetű gyermekeknek a közoktatási intézményekbe való integrálásáról tárgyaltak a meghívottak, a közoktatási intézmények igazgatói és pedagógusai. A konferencián javarészt pszichopedagógusok adtak elő. A megyében több mint 2100 hátrányos helyzetű óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván. Közülük csupán 74-en járnak közoktatási intézménybe, túlnyomó többségük speciális óvodát vagy iskolát látogat. Biharban jelenleg csupán négy, közoktatási feladatokat ellátó óvoda (valamennyi Nagyváradon) és három iskola (Erdőgyarakon, Tenkén és Nagyszalontán) fogad hátrányos helyzetű gyermekeket. /Pengő Zoltán: Mindenki iskolája a Posticumban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 26.
"Nagyvárad több pontján a romák ellen uszító, a fasizmust népszerűsítő hatalmas feliratok jelentek meg: a horogkereszt mellett az "Állítsátok meg Románia elcigányosítását" szöveg áll. A legtöbb roma nem tud olvasni, ezért nem figyelt fel a dologra. A hatóságok eddig nem léptek fel, nem távolították el a feliratot. /Szeghalmi Örs: Nem tudnak az uszításról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"
2003. március 26.
"Márc. 21-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközi választási közgyűlését. Az egyházkerület új generális direktora Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese lett és megválasztották az Igazgató Tanács hiányzó négy lelkészi és három világi tagját azok helyébe, akik korábban lemondtak tisztségükről. Az időközi tisztújítással "évek óta tartó zavaros helyzet végére tesznek pontot" - fogalmazott Tőkés László püspök. Az esztendők óta tartó belviszályok nyomán megüresedett főjegyzői tisztségbe néhány hónapja ifj. Csűry Istvánt, a korábbi generális direktort választották. Ezt a tisztséget előzőleg Balogh Barnabás biharvajdai parókus látta el, a főjegyző pedig Csernák Béla bihari lelkipásztor volt, ám nézeteltérések miatt nekik távozniuk kellett vezetői tisztségükből. A közgyűlést követően avatták fel Arany János mellszobrát a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának aulájában. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa méltatta. Másnap Pitti Katalin, a világhírű budapesti operaénekes adott koncertet az egyetem nagytermében. /Rendkívüli választások Királyhágómelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"
2003. március 26.
"Márc. 21-én Nagyváradon idei első számának megjelenése alkalmából az érdeklődők számára nyitott megbeszélést tartott a Várad c. irodalmi, művelődési és tudományos periodika szerkesztősége. A folyóiratból hiányzik a társadalmi fogantatású írás, a kritika, ezt általános erdélyi jelenségként értékelték a szerkesztők. A Várad nagyon szerény költségvetésből gazdálkodik, ezért idén nyolc különböző pályázatot állított össze a lapot kiadó Nagyváradi Ady Társaság. Ápr. 11-ére, Horváth Imre halálának tíz éves évfordulója alkalmából új kötet kiadását tervezik, hagyatékából pedig kiállítást rendeznek a Várad következő estjén. Gittai István költő jelentkezik várhatóan új kötettel, bemutatják a héten Nikolits Árpád két új kötetét. /(Balla Tünde): Várad-est - írjanak a fiatalok is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"
2003. március 27.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megvonta támogatását az RMDSZ-től - - jelentette be márc. 26-án Nagyváradon Tőkés László püspök. A püspök elmondta, hogy "az egyoldalú és feltétlen támogatás" megvonásáról szóló döntést az egyházkerület legutóbbi közgyűlése hozta, amely úgy határozott: a támogatás megvonása mindaddig érvényben van, amíg "az RMDSZ jelenlegi, önfeladó és nemzeti érdekeinktől idegen politikai kurzusa, valamint egyházellenes magatartása nem változik". Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy a híveknek szóló ajánlás a 2004-es helyhatósági és parlamenti választásokra vonatkozik. - A jövő ismeretének hiányában nehéz volna konkrét választ adni - felelte a püspök arra a kérdésre, milyen alternatívát ajánl az egyházkerület híveinek az RMDSZ helyett. A közgyűlés azt is elrendelte, hogy templomokat vagy más egyházi épületeket csak előzetes mérlegelés alapján bocsássák az RMDSZ rendelkezésére. /Mélyül a szakadék. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Sajtóértekezletén Tőkés László püspök úgy vélekedett: a magyar külügyminisztérium megtiltotta, hogy Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul beszédet mondjon a márciusi fórumot megelőző ökumenikus ünnepségen. Ezt rendkívül barátságtalan gesztusnak minősítette. Ellenérzésének adott hangot március 15. marosvásárhelyi megünneplése miatt is, mivel szerinte "a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművéhez méltatlan volt" az RMDSZ központi rendezvénye. Az egyházkerületi közgyűlésen Tőkés püspök bejelentette, eddig közel 11 ezer támogató aláírást gyűjtöttek az erdélyi magyar nemzeti önkormányzat megalakítása érdekében, és ugyanennyien adták nevüket az erdélyi magyarságból a kedvezménytörvény védelmében indított aláírásgyűjtési akcióhoz. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem támogatja többé az RMDSZ-t. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./"
2003. március 28.
"A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./"
2003. március 29.
"Nagyváradon a tanács jóváhagyta az egykori nyári színház elcserélését a Transilvania General Import-Export cég által felajánlott területtel. Hajdu Géza színművész, a Szigligeti Társulat közismert tagja szomorúnak tartja ezt a határozatot. A kilencvenes évek óta négy javaslatot nyújtottak be a városvezetéshez e terület hasznosítására, de javaslataikat leseperték az asztalról. Javaslataik szerint különböző cégek felújították volna a nyári színházat. Hajdu szerint tudatosan hagyták, hogy a nyári színház tönkremenjen, mert a Micula testvérek már 1992 óta próbálkoztak a nyári színház megszerzésével. A nyári színházat annak idején, az ötvenes években, Molnár János színigazgató idejében társadalmi munkával építették a váradiak. A nyári színház soha nem volt a románok ügye. Éppen ezért Eugen Tugulea igazgató kitalálta, hogy a váradi egy prózai színház, leépítették a zenekart, a kórust, a tánckart. Innentől kezdve nem volt mit játszani a nyári színházban. Hajdu kifejtette: a nyári színházért harcoltak, amit az RMDSZ vezetői nem értettek meg, mert nem volt érzelmi kötődésük hozzá. /Péter I. Zoltán: Jobban szeretjük a pénzt, mint a kultúrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"
2003. március 29.
"A hét elején megalakult az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) nagyváradi tagcsoportja. Az Állampolgár Menedzser Egylet 1993-ban jött létre Romániában. 1994-96 között már működött egy váradi tagcsoport. A most újonnan alakult nagyváradi csoport céljai közé tartozik: szakmai képzések szervezése az ifjúsági szervezeteket érintő kerekasztal-megbeszélések, fórumok, rendezése a Bihar megyei ifjúsági szervezetek vezetői számára. A váradi tagcsoport elnöke Pető Attila, alelnökei Debreczeni Sándor és Vajda László. /Új tagcsoport alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"
2003. március 30.
"A nagyváradi egyházmegye keretében működő Caritas-szervezet igazgatója, Rajna József adott tájékoztatást munkájukról. Támogatóik többnyire nyugdíjasok vagy segélyszervezetek, illetve plébániák. Szabadidejüket feláldozva ruhákat csomagolnak, csomagokat készítenek elő az éhező családoknak. A váradi Caritsanál az általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációig sok minden megtalálható. Gyógyszertáruk 14 148 betegnek juttatta a szükséges gyógyszereket.Az otthoni beteggondozás hét beteggondozói központot működtet egyházmegyében. Emellett holland támogatással Fugyivásárhelyen bővíthették programjukat. Nagyvárad külvárosában működik a Szent Márton Öregek Otthona, sok segítséget nyújtanak az itt élőknek. A váradi Caritas élelmiszer-csomagokkal segíti a nagycsaládosokat, támogatja az árvaházakat, óvodákat és iskolákat. A szociális konyha továbbra is naponta mintegy 200 személynek biztosít meleg ételt.Szentjobbon annak a gyermekközpontnak az alapjait rakták le, amely a tervek szerint idén beindul. /Nagy Andrea: A szeretet erejével. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"
2003. március 31.
"Márc. 29-én Nagyváradon erdélyi magyar diákújságírók találkoztak.Négy sajtóorgánum szerkesztői értekeztek a harmadik alkalommal megrendezett erdélyi magyar diákújságíró-találkozóra. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete Praxis című lapjának meghívására idén az Érted Szól (kiadja a Temesvári Magyar Diákszervezet), a Sapientia Satelit (csíkszeredai Sapientia-EMTE), valamint a Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) munkatársai jöttek el. A találkozó Kelemen Attilának, a Transindex főszerkesztőjének előadásával kezdődött. Simon Judit, az Erdélyi Riport főmunkatársa a mélyinterjú-készítés, Demeter Szilárd, a Korunk munkatársa a jegyzetírás, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője pedig a tényfeltáró riport rejtelmeiről beszélt. Ezután a politikai újságírás volt a fórum témája. Két, különböző értékrendet felvállaló hetilap képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire: a kedden 600. számát megjelentető polgári hetilap, az Erdélyi Napló, illetve a tavaly novemberben indult baloldali és liberális Erdélyi Riport. /Ferenczi Róbert: Tollforgató-találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"
2003. március 31.
"A Könyvtár Esték rendezvénysorozat részeként márc. 29-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban két könyvbemutatót tartottak, melyen jelen volt Tőkés László püspök is. Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének legújabb, Csontok című verskötetét Hodossy Gyula költő, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója mutatta be. Barabás Zoltán Pótszavak nélkül című kötetét, mely a szerző ötödik könyve, dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke méltatta. Végezetül Meleg Vilmos színművész, a nagyváradi Szigligeti Társulat igazgatója közreműködésével versműsort hallgathattak meg az érdeklődők. /Könyvbemutatókat tartottak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"
2003. március 31.
"Márc. 30-án Kolozsvárra látogatott Miron Mitrea közmunkaügyi, közlekedési és lakásügyi miniszter. Közölte, hogy az elkövetkező időszakban nem lehet számítani a Kolozsvárt és Nagyváradot összekötő vasútvonal villamosítására. Boros János alpolgármester említést tett a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson Medgyessy Péter és Adrian Nastase kormányfő által tett ígéretről, amely a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó-Bukarest autópálya megépítéséről szólt. Mitrea ezt elutasította, mondván, várni kell az észak-erdélyi autósztrádával, ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a finanszírozást. A 2,7 milliárd euróra tervezett projekt költségeit nem tudják fedezni. Hozzátette: leghamarabb az Arad-Konstanca autópálya épül meg, és még ebben az évben hozzálátnak a Bukarest-Brassó szakaszhoz. /Kiss Olivér: Lemondhatunk az Észak-Erdélyen áthaladó autópályáról? Függőben a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosítása is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"
2003. április 1.
"A Rákóczi Szövetség marosvásárhelyi tagszervezetének kezdeményezésére márc. 23-án Csipor Antalra, a 13 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom egyik áldozatára emlékeztek Nagyernyén a megboldogult falutársai. A szövetség Kincses Előd három évvel ezelőtti kezdeményezését kívánta életre kelteni: az áldozatokról való megemlékezést és koszorúzást. Komáromi István református lelkipásztor elmondta: "Az eltelt tizenhárom esztendő nem hozta magával az igazságot Csipor Antal halálra gázolásáról. Nem segít az idő sem, az igazságszolgáltatás sem, de mindig vannak olyanok, akik emlékeznek, hogy az igazságtalanság ne ismétlődjön meg." Ráduly Levente, a Rákóczi Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke az 1990-es Fekete Márciusra emlékezett. /Csipor Antalra emlékeztek.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"
2003. április 1.
"Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"
2003. április 1.
"Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"
2003. április 2.
"Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"
2003. április 2.
"A Bánság, valamint az észak- és dél-erdélyi szórvány közel tíz egyházközsége küldte el képviselőit márc. 29-én a Petrozsényban megrendezett unitárius szórványkonferenciára. A lupényi és petrozsényi unitárius közösség által szervezett rendezvényen részt vett dr. Szabó Árpád püspök is. Terítékre kerültek a szórványgyülekezetek gondjai, elsősorban a rohamos lélekszámcsökkenés. A tanácskozáson elhangzott: szórványközpontot kell kialakítani Déván. Ez a Hunyad megyei szórvány mellett elláthatná a temesvári és aradi apró gyülekezeteket is. Jelenleg e két egyházközségben a nagyváradi lelkipásztor végez szolgálatot, de nagykiterjedésű szórványa miatt évente csupán négy alkalommal jut el e gyülekezetekbe. /GBR: Unitárius konferencia Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./"
2003. április 3.
"A státustörvény módosításának ügyében várhatóan az április 12-i magyarországi EU-csatlakozási népszavazás után hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Jelenleg az érdekelt felek ismertetik álláspontjukat a módosítás tervezetéről- jelentette ki Bársony András, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában az államtitkár hangsúlyozta: úgy tűnik, a jelenlegi szöveg elfogadható mind az RMDSZ, mind a román kormány számára. Bársony elmondta: az RMDSZ egyetlen kifogással élt, ragaszkodott ahhoz, hogy az oktatási-nevelési támogatás egyenesen a családokhoz juthasson el. Kovács László magyar külügyminiszter ezt ismertette Mircea Geoana román külügyminiszterrel, aki nem fejtett ki ellenvéleményt. Bársony nem értett egyet azzal a bírálattal, hogy a jogszabályból kikerül az egységes magyar kultúrnemzet kifejezés. Véleménye szerint a tervezett módosítás szövege nagyon is pontosan utal a magyar nemzetre. Az államtitkár elmondta, hogy a tervezett módosítás szerint kikerülne a törvényből a munkavállalás lehetősége, valamint a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó részek. Hangsúlyozta: ezeket a kérdéseket a kétoldalú kormány- és államközi megállapodások rendezik. /Népszavazás után ül össze a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"
2003. április 4.
"Estéről estére fiatalok kis csoportja gyújt gyertyákat Nagyváradon, a Szent László téren, így emlékezve meg az iraki háború civil áldozatairól és nyilvánítva ki szolidaritásukat az ártatlanul szenvedő polgári lakossággal. "A megmozdulásnak nincs Amerika-ellenes jellege, és nem szimpatizálunk Szaddám Huszeinnel, a békéért szállunk síkra" - nyilatkozta a résztvevők egyike, aki "Béke" feliratú, hatszínű lobogóval felszerelkezve jelent meg a rendezvényen. /Háborúellenes demonstráció Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./"
2003. április 4.
"Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613- 1629) egész alakos, közel három méter magas szobra a nagyváradi Petőfi parkban fog állni, erre a közelmúltban áldását adta Nagyvárad tanácsa. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére felállítandó szobor Kós Károly fiának, Kós András szobrászművésznek a munkája, méltán ékesítheti a város szívét, a Petőfi park, azaz a római katolikus püspökség egykori tulajdonát képező Schlauch-kert melletti nemzetközi út szomszédságában, egy régóta üres szobortalapzatra kerül hamarosan. Bethlen Gábor emlékét az általa megerősített nagyváradi várban az ugyancsak általa 1618-ban építtetett, róla elnevezett bástyája őrzi. Az 1629. november 15-én, Gyulafehérváron bekövetkezett halála előtt Nagyváradon hívta össze a főurakat, hogy öccsét, Bethlen Istvánt kormányzóul fogadja maga mellé. A szobor talapzatán "Ha Isten velünk, ki ellenünk" latin felirata olvasható majd. Előzetes tervek szerint már májusban avatóra kerül sor a város parkjában. /(Balla Tünde): Bethlen Gábor szobra Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"
2003. április 4.
"Véget ért Budapesten, a Szent Margit Katolikus Gimnáziumban az Életelvű nevelés - haszonelvű környezetben címmel tartott konferencia, amelynek mintegy háromszáz résztvevője között ott voltak a nagyváradi, székelyudvarhelyi, temesvári, szatmárnémeti civil szervezetek képviselői is. A szatmárnémeti Caritas szervezet, a Hans Lindner Alapítvány, a Tanítóképző Főiskola és más intézmények pedagógusai, oktatói kilenc munkacsoportban hallgattak színvonalas szakelőadásokat, majd szemináriumon vitatták meg a felmerülő kérdéseket. /B. É.: Életelvű nevelés - haszonelvű környezetben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"
2003. április 5.
"Felsőházi honatya lett Teodor Maghiar, a nagyváradi egyetem magyarellenességéről elhíresült rektora, s akit korábban választási csaláson csípett a sajtó. Lefotózták, amint egyszerre több szavazólapot dob az urnába. A vádat azonban ejtették. Maghiar a nagyköveti tisztségbe kerülő Liviu Maior szenátor helyére kerül. /Maghiar rektor szenátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"
2003. április 5.
"Hegyközszentmiklóson a magyar költészet napján, minden évben szavalóversenyt rendeznek több település diákjainak a részvételével. Idén a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskolában ápr. 11-én rendezik meg az ez évi szavalóversenyt. A résztvevőknek kötelezően el kell szavalniuk egy verset valamelyik alábbi magyar költőtől: József Attila, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Babits Mihály, Weöres Sándor. /A költészet napja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"
2003. április 5.
"A belényesi magyar óvoda, Pető Csilla és Puskás Károly hathatós támogatásával az Apáczai Közalapítvány pályázatot nyert didaktikai segédeszközöket /színes televízió, videolejátszó, magnó, könyvek és játékok/. Belényesen a magyar óvoda a Magyar Közösségi Ház épületében fejti ki tevékenységét, az épület felújítása most folyik. Az egyetlenegy magyar csoportba tizenöt óvodás korú gyerek jár. Egyébként a belényesi I-IV. osztályban mindössze 35 magyar anyanyelvű diák tanul, felsőbbfokú oktatásra nincs is lehetőség. Magyar anyanyelvű diákok lennének, hiszen Belényes város lakosainak több mint tíz százaléka magyar, azonban nagy részük román iskolába jár. /Biró Ildikó: Magyar nyelvű oktatás Belényesben. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"
2003. április 8.
"Ápr. 5-én zajlott Sepsiszentgyörgyön az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia, ahol többek között arról tárgyaltak, alakítsanak egy olyan régiót, amelybe Kovászna, Hargita és Maros megye tartozik. Ápr. 7-i sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette véleményét a konferenciáról, amelyet olyan hét végi összejövetelnek nevezett, ahol a székelyek azért találkoztak, hogy ott székely köményest keverjenek. Florea szerint Maros megyének a gazdagokkal kell társulnia. Szerinte inkább tartozzon a megye Brassó, Szeben vagy Kolozs megyével egy régióba, mintsem Hargitával és Kovásznával, ahol közismerten gyengébb a gazdasági helyzet. A polgármester még kifejtette: a Nagyvárad- Marosvásárhely-Brassó nyomvonalú autópálya fantazmagória. /v. gy.: Mindenről van véleménye. Florea a székelyföldi konferenciát bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"