"Végre az ősz elején Kovács László, az MSZP elnöke beismerte, hogy tévedtek, amikor a 23 millió román vendégmunkás veszélyére hívták fel a közfigyelmet, de hozzátette: jóhiszeműen, mert tényleg aggódtak Magyarországért, a magyar munkavállalókért. A múlt héten az is elhangzott a magyar parlament baloldalán, hogy a 23 millió román nem választási kampányhazugság volt, hanem téves jóslat. - Romániában esetleg 18 millió románnal lehet számolni. Legalább 5 millió románnak esze ágába sem jutna Magyarországon dolgozni három hónapig. Marad tehát 13 millió, de velük is gond van, legalább 6 millió időst, illetve gyermeket kell levonni a románok összlétszámából. A maradék 7 millióból azonban sokan dolgoznak. A román nevelés az óvodában, az iskolában, az egyetemen, a felnőttoktatásban kétszáz éve ősi ellenségként határozza meg a magyar nemzetet. Néhány millió munkaképes román polgár kétszer meggondolná, mielőtt a gyűlölt nemzethez fordulna. Marad tehát a legalsó tízezer, amelynek lejárt a munkanélküli-segélye, elfogyott az ószeren értékesíthető holmija. Ebből a tízezerből 9900 nem olvas újságot, nem hallgat rádiót. A feltételezett 23 millió románból tehát mindösszesen 100 veszélyeztethette volna a magyar munkaerőpiacot, de véletlenül még ennyinek sem volt hozzá kedve. Az MSZP vezérkara a 23 millió román közé az erdélyi magyarokat is beleszámította, mert öt évtizedes agitpropos munkának köszönhetően a magyar közvélemény félrevezetett részét az erdélyi magyarokkal talán még jobban ijesztgetheti, mint a románokkal. A Romániában körvonalazódó nyomorról sem az itteni, sem az ottani szocialista érzékenységű politikusok nem beszélnek. /Nits Árpád: Alapműveletek nagyoknak és még nagyobbaknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./"

"Duma András Klézse felső, Tyúkszer nevű részén született. Sokáig mindennel foglalkozott, majd Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő segítője lett. Elmondta, hogy Szeret-Klézse Alapítvány bejegyzése 1999-ben történt. Célkitűzései kezdetben az oktatásra és a szociális szférára vonatkoztak. Később kialakult egy olyan igény, hogy az alapítvány létrehozzon egy csángó értelmiségi réteget az évek során, amely majd képviselni tudja ezt a népcsoportot. Támogatóik közé tartozik az Illyés Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A moldvai csángómagyar Moldvában bozgor (hazátlan), Erdélyben büdös csángó, Magyarországon büdös oláh. Egyesek lemondtak a csángókról. A csángóknál a család, a gyerekek szentek voltak. A tisztesség és a becsület elsőrendű volt. Ez most kezd változni, a modern világ hatásai a csángóságra is rázúdultak. Az idei népszámlálásnál a román papok abban jártak, hogy az emberek románoknak vallják magukat, a civil szervezetek pedig elmagyarázták, hogy magyarnak írassák be magukat. Csökkent a csángók száma: az 1992-es népszámláláskor 2100-at, most pedig 1200 főt regisztráltak. Az Európai Parlament elfogadta, hogy létezik csángó népcsoport. A népszámlálási adatokat nem kell komolyan venni. Csángóföldön kiépültek a különféle civil szervezetek. Van egy ellenszervezet is, a Dumitru Martinas nevű román társaság. Az előző magyar kormánynak jó programja volt a csángóság megsegítésére és kiemelkedésére. De mindegyik csángó szervezetet egyenlőképpen kell támogatni, nem lehet egyet kiválasztani. A Szeret-Klézse Alapítvány tagjai mind RMDSZ-tagok, ennek ellenére még nincs Moldvában RMDSZ-tagszervezet. Előbb-utóbb kialakul egy önálló helyi szervezet Moldvában is. /Fábián Tibor: A csángók legalább felvetik a kérdést, hogy kik ők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./"

"Nemrégiben jelent meg Pataki István költő harmadik verseskötete /Szökés a táborból/, melyet a poétatárs, Szűcs László mutatott be Nagyváradon. Pataki István vereseiben a család, valamint a nemzet sorskérdéseivel foglalkozik. Pataki István az esten kifejtette: "Az eszmeiséget többre tartom, mint a formai bűvészetet. A nyelvvel való játék belefér a magyar költészetbe. A magyar szó éppolyan anyag, mint a festék. Addig, míg az anyag tűri, míg nem életidegen, lehet formálni. (...) Nemzetben gondolkodom a szó legnemesebb értelmében. Az anyaországban magyarnak lenni bűn. A liberalizált gyökértelenség feloldotta a magyarságtudatot. Ez hozzánk is begyűrűzik akarva-akaratlanul. Ezt költészettel kivédeni nehéz. A média egy része is felelős. A tudat- és lelki szennyezés károsabb, mint a kipufogógáz. Néhányan hiszünk még a magyar szó varázsában." /Tóth Hajnal: A magyar szó varázsa. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17./"

"Dec. 22-én, aranyvasárnap, az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel közösen fognak imádkoznak a nagyváradi volt püspöki palota visszaadásáért, jelentette be Tempfli József római katolikus megyéspüspök, egyben kérte híveit, hogy minél többen vegyenek részt a tüntetésen. Rajtuk keresztül valamennyi gyülekezet bekapcsolódik a váradi egyházmegye ingatlanáért folytatott csendes harcába, amit meg is köszönt az egyházfőknek. Tempfli püspök elmondta, hogy levélben fordultak a legfelsőbb bírósághoz, kérve, hozza egy korábbi időpontra a fél évvel elnapolt pert. Hangsúlyozta, hogy hasonlóképpen tisztázandó a gyulafehérvári Batthyaneum sorsa. A tömeg dec. 15-én, vasárnap is békésen vonult a múzeum bejáratához imádkozni. A polgári engedetlenségi mozgalomban folyamatosan részt vesznek a hívek és a város politikai és társadalmi közéletének személyiségei is. /(Balla Tünde): Közös ima a püspökökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"Debrecennel való kulturális együttműködési megállapodást hagyott jóvá dec. 17-én Nagyvárad városi tanácsa. A Phare CBC program égisze alatt zajló projektet az Európai Unió 81 112 euróval támogatja. A Nagyvárad-Debrecen Kulturális Híd nevet viselő, egyévesre tervezett projektnek célkitűzései: erősíteni az együttműködést a két testvérváros között, elősegíteni a debreceni és váradi fiatalok találkozásait, illetve kölcsönösen bemutatni a hajdú-bihari és bihari népi kultúrát, beleértve az ott élő kisebbségek hagyományait is. A projekt keretében a váradi színház és amatőr társulatok előadásokat fognak tartani Debrecenben, és a cívis városból is érkeznek majd színjátszók a bihari megyeszékhelyre. Nagyvárad és Debrecen azután nyújtotta be a Phare-programhoz a pályázatot, hogy a Bihar és Hajdú-Bihar megye közös eurorégiót hozott létre. /Pengő Zoltán Kulturális Híd. Együttműködési megállapodás Debrecennel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Működési engedélyt kap négy nagyváradi magyar felekezeti óvoda, az akkreditációs folyamat befejeződött- tájékoztatott Pető Csilla, az óvodai és elemi oktatásért felelős bihari szaktanfelügyelő. A Betlehem magyar baptista óvoda 1993-ban alakult meg, ez volt a legelső felekezeti kisdedóvó Nagyváradon. Másodikként 1999-ben az evangélikus egyház óvodáját indították újra. Jelenleg magyarul és németül folyik az oktatás. A Szent József Római Katolikus Óvoda volt a következő, 2002 szeptemberében pedig a Csillagocska református zeneóvoda nyitotta meg kapuit. /Balla Tünde: Befejeződött a nagyváradi felekezeti óvodák akkreditációja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ "

"Dr. Indig Ottó irodalomtörténész számos színház-, irodalom- és sajtótörténeti könyv szerzője, nevéhez fűződik több Ady-monográfia, Juhász Gyula váradi éveinek rendszerezése, a Kelet-Nyugat és a Várad című irodalmi lapok indítása és a Nagyváradi Ady Társaság alapítása. Indig Ottó 2002-ben Magyar Kulturális Örökség Díjat kapott. 1961-től 1991-ig magyar irodalmat tanított nagyváradi középiskolákban. 1993-tól a Partiumi Keresztény Egyetemen irodalomtörténetet és irodalomelméletet ad elő. Indig Ottó elkészítette az 1870-1914 közötti nagyváradi sajtó irodalmi anyagának bibliográfiáját, ez a munkája négy kötetből állt. A jelzett fél évszázad alatt Nagyváradon több mint 15 lap jelent meg. 1990. februárjában indult a Kelet-Nyugat című irodalmi lap /Indig a munkatársa volt/. Ez volt Nagyvárad első irodalmi hetilapja. A lapot 26-28 ezer példányban jelentették meg, s mindegyik példány el is kelt. Később ez az érdeklődés lanyhult. Elfogyott a pénz, és vele együtt a Kelet-Nyugat is megszűnt 1996-ban. Ebben az évben viszont megszületett a Várad folyóirat. A példányszám szerényebb: 300 példányban jelenik meg. Egy szűk réteg mindig igényelni fogja a színházat, a könyvet, az irodalmi lapokat. Indig Ottó nagy gondnak tartja, hogy a kortárs irodalom egyre inkább beszorul a megyehatárok közé." /Sorbán Attila: A váradiság már senkit sem érdekel. Beszélgetés dr. Indig Ottó irodalomtörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"Reményik Sándorra emlékezett egy lelkes tanár-diák közösség a dec. 14-én megtartott szavalóversenyen Kolozsváron, a Brassai Líceumban. A verseny országos döntőjén Nagyváradról, Temesvárról, Székelyudvarhelyről, Székelykeresztúrról, Marosvásárhelyről, Szilágysomlyóról, Besztercéről, Óradnáról jelentkeztek versenyzők és tanárok. Reményik Sándor emlékének a versenyzők koszorúzással is adóztak. Reményik költészetében Erdély történelmi múltja, a természet, Isten és a szerelem érzése is visszhangra talált. Végvári álnéven adta ki azokat a verseit, amelyekből érződik a sors vállalása, a maradás, ami a jövő biztosítéka volt a költő korában és ma is az Erdélyben. /Bodrogi Erzsébet: Élő üzenet... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Dec. 18-án Temesváron a prefektúra nagytermében első ízben osztották ki az életműdíjnak számító Pro Cultura Timisiensis emlékplakettet. Bodó Barna, a Művelődési Bizottság elnöke és Dan Ioan Sipos, a Megyei Tanács elnöke adták át a megbecsülést kifejező díszoklevelet és bronzplakettet. A kitüntettek között egy magyar van, Ferenczy Annamária, a Csiky Gergely Színház művésznője. Majának, ahogyan Temesváron nevezik kollégái, szinte soha nem volt magánélete, személyes problémái mindig a művészi "kötelesség" után következtek. A művésznő 1949-ben karénekesként kezdte pályáját Kolozsváron, az Állami Magyar Operánál, majd a színművészeti elvégzése után 12 évig a nagyváradi színtársulat tagja volt. 1965 óta folyamatosan Temesváron játszik, nyugdíjasként is fiatalos energiával vállal szerepeket, rendez egyéni műsorokat. Egyformán otthonosan mozog ma is zenés és prózai darabokban is. /Szekernyés Irén: Nyolc művészt tüntettek ki a Pro Cultura Timisiensis plakettel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./"

"Nagyváradon, a várad-réti református templom alagsorában az esztendő utolsó gyermektáncháza alkalmával karácsonyi ünnepséget tartottak, Fellépett a Csillagocska gyermek-néptánccsoport, s minden gyerkőc kapott ajándékot. A Csillagocska szólistája, Tőkés Ilona kalotaszegi népdalokat énekelt, tájékoztatott Benedek Árpád, a táncház vezetője. /Tóth Hajnal: Karácsonyi ünnep a Csillagocskákkal. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./"

"A magyar kedvezménytörvénynek csak egyes rendelkezései vesztik értelmüket az Európai Unióhoz való csatlakozás után, az anyanyelv és a saját kultúra megőrzését szolgáló támogatások elve az unión belül is érvényesül - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. A lap legutóbbi számában az RMDSZ elnöke Kovács László magyar külügyminiszternek azt a kijelentését vitatta, amely szerint Magyarország EU-csatlakozását követően érvényét veszti a kedvezménytörvény. Markó Béla szerint Magyarország csatlakozása után nem veszíti értelmét az oktatási-nevelési és a kulturális támogatás. Az uniós elveknek nem mond ellent az, ha egy ország támogatni kívánja azokat a más országokban élő közösségeket, amelyek az illető állam hivatalos nyelvét beszélik, ha ez a támogatás a nemzeti kisebbséget abban segíti, hogy megőrizze anyanyelvét, s anyanyelvi oktatásban részesüljön. Markó elmondta, hogy a magyar költségvetés tervezetének összeállításakor a határon túli magyarok támogatását illetően figyelembe vették a határon túli magyar szervezetek, köztük az RMDSZ véleményét. /Határon túli magyarok támogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 21./"

"Az érmihályfalvi MIDESZ ez év februárjában tartotta székházának avatóját. A helyi tanács decemberi ülésén eldőlt, hogy az ifjúsági szervezet bővítheti az időközben régióközponttá vált irodát. Újból építkezésbe fognak. Amit lehet, igyekeznek önerőből megoldani. /Rencz Csaba: Karácsonyi ajándék a MIDESZ-nek. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"

"A régi kalendáriumi hagyományok tiszteletben tartása mellett jelentette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a 2003. évre szóló évkönyvét. Bereczki András lelkipásztornak és Mihálka Zoltán történész-közírónak, szerkesztőknek sikerült megtalálniuk az arany középutat a mostani kiadványnál. Hasznos információkkal szolgál a 2003. évi irodalmi évfordulókat felsoroló fejezet, akárcsak az egyházkerület címtára. /Megjelent a Református kalendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"

"Dec. 15-én befejezték Érmihályfalva református templomának belső felújítását. Az ünnepségen hófehérre meszelt falak, új padlózat és lámpatestek, újrafestett padok fogadták a templomot megtöltő mintegy 400 mihályfalvi reformátust. Gellért Gyula esperes kifejtette, hogy a templomban "megőrződnek magyarságunk értékei, anyanyelvünk, szokásaink és hagyományaink". Balázs Dénes és Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztorok mondtak köszönetet mindazoknak, akik részt vettek a renoválásban. Jövőre megkezdik a templom külső rendbetételét is. A hálaadó istentiszteletet az IKE, a kórus szolgálata, valamint a GGG Irodalmi Stúdió magyar költők istenes verseiből készült összeállítása tette emlékezetessé. /Rencz Csaba: Megújult templomba hívott a harangszó. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"

"Megjelent Jakó Zsigmond Miskolczy Károly és Micske című könyve a Micskei Füzetek sorozat negyedik kiadványaként. A sorozatot Gavallér Lajos, a micskei református egyházközség lelkésze szerkesztette. Miskolczy Károly /1809-1870/ a helynévkutatás és helytörténetírás bihari úttörője volt. A kiadvány részletesen ismerteti Miskolczy Károly életét, aprólékosan bemutatva azokat a helytörténeti kutatásait, melyekben főleg Bihar megyei földrajzi neveket gyűjtött össze és jegyzett fel. Gyűjtötte a magyar regéket, babonákat és anekdotákat is. Elképzelt nagy munkája, Bihar megye monográfiájának és helytörténeti szervezetének leírása megvalósításában halála akadályozta meg. /Miskolczy Károly és Micske. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"

"Fábián Imre nagyváradi író-költővel találkoztak dec. 20-án a Dacia iskola negyedikesei. Fábián Imre a Nagyszalontán töltött gyermekkori karácsonyokra emlékezett, majd kötetlenül beszélgetett a gyermekekkel. /Író-olvasó találkozó adventi hangulatban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"

"Nagyváradon dr. Pete István Bihar megyei szenátor tartott előadást az RMDSZ vidék- és régiófejlesztési programjáról, amely hatékony intézményrendszer kiépítését tűzte célul. Az új intézményrendszer helyzetbe hozza a civil társadalmat a közigazgatás intézményeihez képest. Nyugati mintára autonómiát kell adni a régióknak. A szakminisztériumok és az intergrációért felelős tárca között meglehetősen gyér a kommunikáció, ezért az utóbbi koordináló szerepe sem él. A lakosság sincs kellőképpen informálva az EU adta lehetőségekről. Elmondta, hogy mezőgazdasági és gazdasági területen 16 törvénykezdeményezése volt az elmúlt két évben, amiket különösebb módosítások nélkül fogadott el a parlament. /Balla Tünde: Régiófejlesztés: a formát teremteni és megtölteni tartalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"Az adventi időszakban tartja a nagyváradi Szent László Gimnázium lelkinapját. Az elmélkedéseket immár harmadik esztendeje Böjte Csaba és a dévai ferencesek tartják. A gimnázium diákjai gyűjtést rendeztek, és ruhákat és játékokat küldtek az atyákkal a dévai árváknak. /Tüzes Bálint: Ünnepváró Váradon. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./"

"Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"A Csiky Gergely Színház /Temesvár/ ez évi utolsó előadásának keretében, dec. 21-én adta át Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a Pro Cultura Timisiensis kitüntetést Ferenczy Annamáriának. A tragédiában, vígjátékban, abszurd drámában, zenés darabokban egyformán otthonosan mozgó művésznő közel ötvenéves színpadi munkáját az utóbbi években már három alkalommal díjazták. A temesvári színház örökös tagsága mellett magyarországi színészi életműdíjat és a Nagyváradi Szigligeti Színház kitüntetését nyerte el. /(Szekernyés): Kitüntették Ferenczy Annamária színésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"

"Az RMDSZ arra vállalkozott, hogy visszaszerzi a szülőföldet - teljes egészében - hangsúlyozta dec. 21-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség megalakulásának 13. évfordulóján rendezett marosvásárhelyi ünnepségen. Ünnepi beszédében Markó Béla felidézte az 1989-es forradalmat, az RMDSZ születését, majd köszönetet mondott azoknak, akik munkájukkal a szülőföld visszaszerzését segítették elő. Sikerül visszaszereznünk helységneveinket, költőinket, történelmünket - mondta. Példaként hozzátette, hogy az utóbbi időszakban Maros, Hargita és Kovászna megyében több mint 300 ezer hektár erdőt sikerült visszajuttatni jogos tulajdonba. Az RMDSZ idén decemberben Ezüst Fenyő díjat alapított azok munkájának elismerésére, akik az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak, főként erdők és mezőgazdasági területek visszaszerzésében. A díjat -38 személynek, szenátorok és parlamenti képviselők mellett vidéki polgármestereknek, alprefektusoknak, közbirtokossági elnököknek, erdőmérnököknek, egyházi személyiségnek ítélték oda. /Átadták az Ezüst Fenyő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ Markó Béla beszédében emlékeztetett: 1989. dec. 21-én, a déli órákban Marosvásárhelyen az üzemektől a munkások elindultak a főtér felé, és estére a tüntetésnek Marosvásárhelyen 4 magyar és 2 román nemzetiségű hősi halottja volt. Tisztelettel kell gondolnunk arra a temesvári lelkészre is, akinek házától elindult a romániai forradalmi mozgalom, hangsúlyozta Markó. Nem tudjuk megjelölni azt a napot, helyet, ahol az RMDSZ megszületetett, folytatta, mert az RDMSZ sok helyen, más-más napokon született meg: Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Erdély kisebb és nagyobb városaiban, szinte ugyanazokban a pillanatokban. Szinte egymástól függetlenül. De soha senki sem vitatta azt, hogy ennek a szervezetnek egyetlen szövetséggé kell válnia. A díjazottak közül Tempfli József, nagyváradi katolikus megyéspüspök szólott a díjkiosztásra egybegyűltekhez. /(Bögözi Attila): Gyökeret, mint fenyő. Tizenhárom éves az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ "

"Nagyváradon Szélrózsa címmel tudományos és kulturális évkönyvet adott ki a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete. Szabó Ödön, a bihari RODOSZ elnöke, a könyv szerkesztője, a dec. 20-i könyvbemutatón elmondta, az övéké az első ilyen jellegű jegyzetkiadvány a hazai magyar civil szférában, amelyre bármely tudományos fórumon hivatkozni lehet. Egy kötetsorozat első része lehet. Az Europrint Kiadó gondozásában megjelent kötetben publikáló 34 szerző a legváltozatosabb tudományos témákban értekezett történelemtől, matematikáig, jogtudománytól kémiáig. A RODOSZ azt tervezi, hogy erősíti a különböző tudományterületek közötti együttműködést. Az EME Bihar megyei szervezetének jelen levő elnöke kérte a RODOSZ- tagokat, hogy kapcsolódjanak be az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkájába. /Egy kötetsorozat első pillére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ "

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az egykori Román Kommunista Párthoz, a szövetség vezetőit pedig a Ceausescu-diktatúra magyar nemzetiségű kiszolgálóihoz hasonlította dec. 23-i nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Sajtóértekezletén Tőkés püspök párhuzamot vont az 1989-es és az idei advent között. Úgy fogalmazott, hogy akkor temesvári állásából próbálták meg eltávolítani, most tiszteletbeli elnöki tisztségéből. Tőkés László az RMDSZ jövő évre összehívott kongresszusát a Román Kommunista Párt soha meg nem tartott, 1990-es kongresszusához hasonlította. Szavai szerint akkor a kommunistabarát egyháziakkal kellett megütköznie, most a "Markó-barát egyházi és közéleti emberekkel" kell hadakoznia. Jelenleg, akár 1989-ben, gyanús pénzügyi manőverekkel vádolják meg őt. Példaként említette, hogy "az ellenséges érzületű média nemtelen támadásokat" intézett ellene a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon idén nyáron megrendezett európai nagygyűlésének magyarországi kormánytámogatása miatt. Visszautasította, hogy az RMDSZ felügyelje azt a magyarországi támogatást, amelyet az egyházkerülete által irányított nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem kap a magyarországi költségvetéstől. - Szomorúnak tartom, hogy Tőkés László - református püspök létére - 2002 karácsonyán nem tud másról beszélni, csak a pénzről és nem tud mást üzenni az erdélyi magyar közösségnek, csak azt, hogy saját RMDSZ-es kollégáit rágalmazza - nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tiszteletbeli elnök szavait kommentálva. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 242,5 millió forintot kapott idén nyáron, Nagyváradon tartott európai református nagygyűlésre. A Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem harmadik éve évi 400-500 millió forintot kap a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemnek szánt magyarországi költségvetési támogatásból. Rockenbauer Zoltán volt kulturális miniszter az előző kormány utolsó munkanapján arról tájékoztatta Tőkés László püspököt: támogatja, hogy az egyházi kulturális alapból 2002-ben 320 millió forintot kapjon Tőkés püspöknek az a korábban benyújtott elképzelése, amely szerint a romániai Érmindszenten termálfürdőt, konferencia központot építsenek, és vallási-kulturális zarándokhelyet hozzanak létre. /Tőkés László sajtótájékoztatója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

"Bársony András külügyi államtitkár azt vágta az Erdély elszakításának budapesti ünneplését sérelmező magyarok fejéhez, hogy ne feledjék, melyik ország lobbantotta lángra a világot 1914-ben. Pontosan Magyarország, ugye. Tehát mégsem a szarajevói pisztolylövés okozta a világégést? - A dec. 15-ét követő bukaresti sajtó szerint Budapesten románellenes tüntetést rendeztek. A tüntetők transzparensein az volt olvasható, hogy vesszen Medgyessy. A magyar miniszterelnök tehát román. Vagy legalább románérzelmű. "Nem is csoda, hiszen 23 millió román vendégmunkás vállán vonult be hivatalába, és azóta minden igyekezetével azon van, hogy lélekben legalább a létező 20 millió román miniszterelnöke legyen." - írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Bársonyos nemzetiszocializmus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./"

"Dec. 14-én immár ötödik alkalommal rendezték meg a Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozót a Nagybányán, a református templomban. Fellépett az újvárosi, a koltói, a Nagybányára már szinte hazajáró debreceni Kántus, a szatmár-kültelki ifjúsági kórus, valamint a nagyvárad-réti gyülekezet fiataljainak kórusa. /Sz. L. Z.: Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./"

"Több mint egy esztendeje indult útjára a nagyváradi Agnulli Dei református szociális központ. Visky István lelkész-igazgató elmondta, hogy a várad-velencei református gyülekezet multifunkcionális ingatlant építetett, kifejezetten szociális célra. A munkát a hollandiai és németországi segítséggel végezték. Az épületben szociális munka folyik, a gyermekprogram és a felnőttmunka. Az előbbiben 30-35 hátrányos szociális helyzetű gyermekkel foglalkoznak. Az iskola után, délben átjönnek hozzájuk, ebédet kapnak, majd két hivatásos tanítónővel folyik a foglalkozás. A szociális felnőttgondozás keretében naponta 20 felnőttnek, nyugdíjasnak, idősnek, netán hajléktalannak kétfogásos meleg ebédet biztosítanak. Havonta egy alkalommal nyugdíjas körük van, mindenkit szeretettel várnak. Ifjúsági munka is folyik. /Fábián Tibor: A szegények szolgálattevői. Beszélgetés Visky István lelkész-igazgatóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./"

"Matuska Márton elsőként kezdte s a mai napig kutatja a délvidéki magyarság fájdalmas múltját. Most Aracs-díjat kapott munkásságáért. Matuska Márton elmondta, hogy több túlélőtől hallott a szerb partizánok vérengzéséről. Egy férfi elmondta: 1944 végén Csurogon kocsin hordta a kivégzett magyarok hulláját a dögtemetőbe, s munka után lapáttal takarította a vért a kocsi deszkájáról. Megboldogult Kecskés Ferenc plébános bizalmasan megmutatta, hogy a bezdáni egyházi halotti anyakönyvben az ottani mintegy száz áldozat neve fel van jegyezve. Matuska elkezdte az adatgyűjtést. A túlélők egy része önként jelentkezett tanúnak. Sokan még ma is hallgatnak. A szerbiai magyar politikai pártokba tömörülő politikusok kivétel nélkül mind támogatták a törekvést, hogy az adatokat gyűjteni kell tovább. Támogatásuk eszmei, nagyon hiányzik az anyagi. A munka sok kiadással jár, s erre gyakran nincs meg a fedezetem. Az értelmiség vegyes fogadtatásban részesítette Matuska munkáját. Az Aracs-díj a legnagyobb és egyben az egyetlen nyilvános elismerés. A hivatásos kritikusok nem írtak könyvéről, az egyetlen Vajda Gáboron kívül. Matuska felkereste ebben az ügyben Herceg János írót, aki fájdalmas hangvételű levelet írt neki. Nagyon nagy a szerb hallgató többség. A legfrissebb példa erre Csurog falu idén megjelent szerb monográfiája, melyet szerb szakértők írtak, köztük hat tudós - tudományok doktora és egyetemi tanár. A monográfiában ez áll: "Kertelés nélkül azt is ki kellett mondani, hogy a felszabadulás után számtalan személyes leszámolásra és magyar polgári lakosok likvidálására került sor jogi ítélet nélkül, amit meg lehet magyarázni, de nem lehet igazolni. A két eseményt azonban nem lehet egyensúlyba állítani, mert szükséges megérteni az időt, amelyben ez történt (...) Ez lényegében spontán reakció volt, ami semmiképpen nem valamiféle kiirtási politikának a kifejezője." A szerb hivatalos hatalom nem akarja látni, hogy a magyarságnak is voltak sérelmei, a magyarok éppúgy elnyomást, jogtalanságot, megaláztatást, kisemmizést éltek át 1918-tól, amikor országunkat szétosztották a győztesek között, mint a szerbség 1941-től. Nincsen megérthető, megmagyarázható tömegmészárlás egy faluban. A kiirtás kérdését pedig nem lett volna szabad felvetniük a monográfia tudós szerzőinek, hiszen a magyarságot Csurogon valóban kiirtották. Hol van Csurogon a magyar ártatlan áldozatok emlékműve? Hol van Zsablyán? A zsablyai magyarok tömegsírját meg sem lehet közelíteni. A magyar parlamentben már 1942-ben napirenden szerepelt az az évi vérengzés ügye. A magyarság kárára elkövetett vérengzés pedig a belgrádiban még ennyi idő után, 2002 végéig sem került napirendre. A Csurogról, Zsablyáról, Mozsorról kiirtott magyarok még mindig mindannyian háborús bűnösnek számítanak. A kivégzettek, legalább húszezren, szintén. A magyar áldozatok hivatalosan kivétel nélkül mindannyian háborús bűnösként vannak számon tartva. Nem került még elő az a dokumentum, de bizonyítékok vannak a létezésére, amely arról szól, hogy 1944-ben vagy 1945-ben az akkori zsablyai járás minden magyar lakóját háborús bűnössé nyilvánították. Mindezzel képtelenek szembenézni a szerb politikusok és történészek. Harminc magyar papot válogatott módszerekkel kínoztak, aláztak, gyaláztak meg. Reök Andorról nem sokat tudok, leginkább Csuka János könyvéből tájékozódhattam felőle. Deák Leó a kisebbségi magyarság igaz jótevője, áldozatkész vezetője volt. A háború után kivégezték. Deák Leót - minden jogi szabályt mellőzve - egyszerűen elhozták Tito pribékjei Budapestről. A két háború közötti teljes vajdasági magyar politikusi vezetőgárdát kiirtották a háború végén. A vajdasági magyarság szellemi vezetők és lelki ápolók nélkül maradt, a véresen erőszakos kommunista ideológiának kiszolgáltatva. /Dévavári Dattler Zoltán (Hét Nap, Szabadka): Lámpás a ködben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./"

"A Bihar megyei RMDSZ vezetőinek dec. 23-i sajtótájékoztatóján az újságírók közleményt kaptak kézhez a magyar érdekvédelmi szervezet és a Szociáldemokrata Párt megyei szervezete által aláírt protokollum teljesítéséről. A föld- és erdőtulajdonjogi bizonylatokat a megyében 90 százaléknál nagyobb arányban kiállították, az RMDSZ eseti bizottságot hozott létre a folyamat felgyorsítása érdekében. A két alakulat különböző helyi szervezetei által felvetett 37 probléma közül 28-at megoldottak, 6 ügy megoldása folyamatban van, és háromra még nem született megoldás. Az egyezmény 13 pontjából 7 teljesült. Körülbelül 75 százalékos a siker a protokollum első és hatodik pontja tekintetében; itt egyrészt a kölcsönös tájékoztatás és a döntések előtti konzultáció szerepel, másrészt a tulajdonjogi ügyek rendezése. Nagyjából 50 százalékos a teljesítés az utca- és intézménynevek cseréje kapcsán előírt kölcsönös támogatás, illetve az RMDSZ által döntéshozói tisztségekbe javasolt személyek beiktatása tekintetében. Mindössze 25%-os a teljesítés az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának felgyorsítása és a magyarok által is számottevő arányban lakott településeken a magyar nyelvet is ismerő rendőrök alkalmazása tekintetében. /A protokollum kitételeinek teljesítése. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./"