Jún. 1-jén és 2-án Nagyváradon tartották az országos magyar szavalóversenyt. Néhány megye /Maros, Szatmár/ iskolásai hiányoztak. Tizenegy megye 71 versenyzővel képviseltette magát a versenyen. A versenyt Pásztor Gabriella, a nagyváradi 9. Számú Líceum tanárnője hirdette meg. A Szilágysági Szó különdíját Kapitány Tímeának ítélte oda Veres Péter Ha nem lehettél szálfa című versének elszavalásáért. /Kovácsné Tötös Katalin: Ne hagyjátok a templomot, A templomot és az iskolát! = Szilágysági Szó (Zilah), jún. 8. - 23. sz./

"A Ceusescut kiszolgáló Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni. Párizsban él, a fiánál de Petre Roman miniszterelnöknek márc. 19-én írt levelében felajánlotta szolgálatait. Levelében /újabb feljelentésében/ közölte, hogy Tőkés László püspök hol fordult meg. Közölte, hogy bármikor a párizsi román nagykövetség rendelkezésére áll, hogy Tőkés László nemzetközi tevékenységét "megakadályozzuk", így írta, készen a szolgálatra. Papp László levelét Magyari Lajos adta közre. /Magyari Lajos: Egy szégyenteljes és szégyentelen levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./"

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Szilágyi Zsolt /sz. Nagyvárad, 1968. júl. 29./ képviselő Nagyváradon él, egyetemista. Új oktatási törvényt kell készíteni, változtatni kell kisebbségellenes és centralizált jellegén. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Nagy Béla /sz. Nagyvárad, 1943. aug. 21./ képviselő Nagyváradon él, a városban működő Szigligeti Társulat /december vége óta nevezik így/ irodalmi titkára. Földtörvény szükséges, a földek visszajuttatása tulajdonosaiknak, a kisebbséget megilletik a kollektív jogok is. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Csapó I. József /sz. Kézdivásárhely, 1938. máj. 8./ képviselő Nagyváradon él, megszerezte a mezőgazdaságtudomány doktora címet, az Agrokémiai Hivatal osztályvezetője volt, jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Kiemelt feladatnak tartja a parlamentben a magyar nemzeti kisebbség jogainak érvényesítését, a demokratikus jogállam megteremtését és a nemzetiségi törvény megalkotását. A magyar nemzeti kisebbség kollektív jogait a nemzetiségi törvény biztosítaná. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

"A Vatra Romaneascának az az állítása, hogy az anyanyelvű oktatása törvénytelenség és a románok jogait sérti, alaptalan gondolat. A Vatra által júl. 9-én Szatmáron, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron és Bukarestben szervezett összejövetelek, illetve tüntetések vezérgondolata "a román tanuló frusztrációja" volt, olvasható az RMDSZ júl. 11-i nyilatkozatában. A nyilatkozat cáfolatul három megye /Hargita, Kovászna, Maros/ statisztikai adataival mutatta be, hogy a román tagozat végzőseinek sokkal több hely jut IX., illetve IX. osztályban, mint a magyar tanulóknak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./"

Balogh Edgár a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon sorsáról írt, hangsúlyozva, milyen fontos a következő kötet kiadása. Az elsőt 1982-ben mutatták be Nagyváradon. A második 1984-ben készült el, azonban ebből ki kellett hagyni mindenkit, aki eltávozott az országból, végül a megcsonkított kötetet sem engedték kiadni. A munka nem állt le. Önszorgalomból tovább dolgoztak a munkatársak, készült a harmadik és a negyedik kötet. Ugyanúgy folytatta munkáját a negyedik kötete után szintén leállított Szabó T. Attila féle Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kutatóegyüttese is. Remélhetően ősszel megindulhat a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon újabb kötetének kiadása. Balogh Edgár jelezte, hogy Budapesten, a Magvetőnél 1989-es évjelzéssel megjelent a Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 címmel egy összegzés, tartalmazza a romániai magyar írók adatait is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon következő köteteit főszerkesztőként Dávid Gyula jegyzi. /Balogh Edgár: Mi lesz az irodalmi lexikonnal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Tőkés László nagyváradi püspök aug. 7-én Magyarországon súlyos autóbalesetet szenvedett, kórházba szállították. /MTI/

Akik majd megírják az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetének legújabb fejezetét, azoknak három dátumot kell majd kiemelkedő helyen rögzíteniük: gyászkeretben 1950. febr. 12-ét, amikkor az EME kényszer hatására kimondta feloszlását, 1990. márc. 22-ét, az újraalakuló közgyűlést és 1990. szept. 21-22-ét, amikor a jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztály Gyergyószárhegyen tartott értekezletével kezdetét vette a tudományos munka. Gyergyószárhegyen Jakó Zsigmond professzor, az EME ideiglenes elnöke nyitotta meg az értekezletet. Négy előadás hangzott el a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről és a belőle következő jogtudományi feladatokról. Pillich László kolozsvári társadalomkutató, parlamenti képviselő: Demográfiai támpontok egy új kisebbségi közgondolkodáshoz, Nagy György kolozsvári egyetemi tanár: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban, Király Ernő nagyváradi jogász: A romániai magyarság jogvédelmének időszerű kérdéseiről és Magyari Nándor László, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja: Adalékok egy válságjelző társadalmi jelenség [kivándorlás] vizsgálatának problémaköréhez. /Dávid Gyula: Az első lépés ? negyven év után. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

A román kormányok a négy magyar eredetű egyházmegyét sem kímélték. A román kormány 1927-ben kötötte meg a Vatikánnal a konkordátumot, ekkor a magyar püspökök számát csökkentették azzal, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségeket összevonták, ugyanakkor felállítottak egy új püspökséget, a nagybányai görög katolikus püspökséget. 1948-ban pedig megtagadta az állam a szatmári, temesvári és a váradi egyházmegyék elismerését, mondván, túl kicsi egyházkormányzati egységek. /A bukaresti érsekségnél e diszkriminált püspökségek mindegyike nagyobb./ A három magyar egyházmegye élére tehát 1948 után nem lehetett püspököt kinevezni. Azonban A kommunista diktatúra idején, 1948 és 1951 között voltak titkos püspökszentelések. Ezeket sorolta fel Virt László. Gyulafehérvári egyházmegye: Márton Áron püspököt 1949-bn letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, külpolitikai tényezők miatt 1955-ben szabadon engedték, majd 1956 őszétől 1967 decemberéig házi őrizetben tartották. Márton Áron 1980-ban halt meg. Erős Alfréd titkokban felszentelt püspök, akit 1949 elején szentelt fel O?Hara nuncius. 1950-ben meghalt, csak ezért kerülte el a letartóztatást. Macalik Győzőt az elhunyt Erős Alfréd helyett 1951-ben szentelte fel titokban a házi őrizetben levő Cisar bukaresti érsek. Macalik Győzőt letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Fiedler István nyugalmazott szatmári-váradi püspök visszavonultan élt, 1957-ben halt meg. Szatmári és váradi egyházmegyék: Scheffler János megyéspüspököt 1950-ben letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt püspök, letartóztatták, 1954-ben meghalt a börtönben. Temesvári egyházmegye: Pacha Ágoston megyéspüspököt 1951-ben, 82 éves korában letartóztatták és 18 évre ítélték. 1954-ben, röviddel halála előtt hazaengedték, a püspökségen halt meg. Boros Béla titokban felszentelt püspök, 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 14 évet töltött börtönben, 1964 végén engedték szabadon. Már csak ő él a titokban felszentelt püspökök közül. /Virt László: Akik Márton Áron mellett álltak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 14./ Virt László /Budapest/ az erdélyi magyar katolikus egyház történetének kiváló kutatója.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.

Gelu Voican Voiculescu szenátor interpellált a növekvő antiszemita hullám ellen: a sajtóban antiszemita uszítás lát napvilágot, említette a nagyváradi zsinagóga elleni támadást, zsidó temető meggyalázását és a falfeliratokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Nagyváradon megnyílt a református egyház Sulyok István Katekhetikai Tanárképző Főiskolája, ahol leendő hittanárokat, diakónusokat, kántorokat képeznek. Kéthetenként, szombaton lesznek az előadások. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

Az előző héten dr. Csiha Kálmán református püspök Kolozsvárott ünnepélyesen megnyitotta a vallástanárképző főiskolát. A jelentkezők nagy száma /227 fő/ miatt két helyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen folyik majd a négyéves képzés. Hasonló főiskolai hittanárképzés indul Nagyváradon is. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A Romániai Magyar Cserkészszövetséget /RMCSSZ/ támadták a parlamentben, azért, hogy etnikum szerint szerveződik, ismertette helyzetüket Szakács B. László, a RMCSSZ ügyvezető bizottságának titkára. A bejegyzésüket 1990 februárja óta egyre elodázták. Jún. 25-én azután 88/1990-es számmal bejegyezték az RMCSSZ-t a Hargita megyei törvényszéken. Először azt firtatták, nem fasiszta szervezetről van szó, később azt, hogy netán militarista csoportosulás. Nov. 8-án törvényszéki idézést kapott a RMCSSZ: képviselője dec. 20-án jelenjen meg Bukarestben, a Legfelsőbb Törvényszéken. A vád: párt újraalakítása. /Bércei Tünde: Perben a cserkészmozgalom. = Majomsziget (Nagyvárad), nov. 29./

Nagyváradon nov. 15-én megnyílt az RMDSZ új könyvtára, a Bunyitay Vince Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón Varga Gábor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1-2./

Megjelent a Létünk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete lapjának első száma, felelős szerkesztő Varga Gábor. /Létünk (Nagyvárad), dec. 4./

Tőkés László a balesete miatti gyógykezelés után Magyarországról hazatért Nagyváradra. Ezen a napon megindult ellen a támadás: a parlamentben a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője, Vasile Vacaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követelt ellene. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Új gyermeklap látott napvilágot Nagyváradon, a Szemfüles. Szerkesztője Stanik Anikó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság már megalakulásakor hangoztatta a fennálló információhiányt, és célkitűzései közé sorolta a közgazdászok korszerű tájékoztatásának megszervezését. Kezdő lépésként négy központban /Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Székelyudvarhelyen/ neves magyarországi szakemberek tartottak előadásokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./

Egy éves a nagyváradi városi televízió. A magyar nyelvű adások csütörtök éjjel jelentkeznek. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./

Jan. 25-én meghalt Bajor Andor író, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ katolikus hetilap főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Bajor Andor /Nagyvárad, 1927. szept. 30. - Kolozsvár, 1991. jan. 25./ a Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia szakos diplomát. 1949-től gyakornok a Bolyai Tudományegyetemen, majd magyar tanszéken tanársegéd. 1953-tól az Állami Irodalmi Kiadó szerkesztőségi tagja, 1969 után az Előre munkatársa. A humoros művekben talált igazi hangjára.

A bukaresti katolikus érsekségre hívták össze a romániai katolikus püspöki kart, hogy ismét tárgyaljanak a már nagyon időszerű vallásügyi törvényről, amikor váratlanul közölték, hogy Iliescu elnök találkozni kíván a katolikus püspökökkel. A jan. 17-én lezajlott találkozón a püspökök ismételten kérték a vallásügyi törvény jóváhagyását, az egyházi javak, intézmények, iskolák visszaadását, számolt be a történtekről Tempfli József nagyváradi püspök. Todea görög katolikus püspök felpanaszolta, hogy templomaikat sem kapták vissza, még mindig udvarokon, tereken, a szabad ég alatt miséznek. Iliescu elnök ezt kényes kérdésnek nevezte. Szerinte az ortodoxia arra hivatkozik, hogy görög katolikusok gyakorlatilag már nincsenek, mert 1948-tól vagy ortodoxként vagy római katolikusként kereszteltették gyermekeiket. Todea püspök ezt azonnal visszautasította. Iliescu utalt arra, hogy a közeljövőben az ortodox szent szinódusnak értekezlete lesz, melyre elmegy és a megbékélést fogja szorgalmazni. Iliescu kérte, hogy a püspökök írásban juttassák el hozzá a legidőszerűbb gondokról szóló referátumaikat. /Indig Ottó: Az államelnökkel tárgyalt a katolikus püspöki kar. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

"Nem érzem magam magyarnak. Csángónak sem. Románnak tartom magam, még ha valaha be is bizonyosodna, hogy mi magyar származásúak vagyunk. - nyilatkozta Ion Robu bukaresti római katolikus érsek. "...nem örvendünk, ha magyarnak neveznek bennünket." /Interjú Ioan Robu bukaresti katolikus érsekkel. Tinerama lapból átvette: Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

"Jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek a vasgárdisták 1941-es bukaresti pogromjáról. Ezt megelőzően azonban 1990-ben feldúlták a marosvásárhelyi zsidó temetőt és az egyik műemlék jellegű nagyváradi zsidó templomot, írta Halász Anna, majd a parlamenti megemlékezés után az Expres Magazinban Simion Ghinea volt legionárius letagadta a vasgárdisták rémtetteit, akik 1941-ben a bukaresti vágóhíd húskampóira zsidókat akasztottak. Curzio Malaparte Kaput című regényét az egész világon olvashatták, egyedül Romániában nem adták ki, ebben a szerző szemtanúként írta le a iasi pogromot, amelyet nem a németek csináltak, hanem a románok. Dan Lazarescu történész a tévében a Vasgárdát a korrupcióval szembeni tisztulási folyamat szorgalmazójaként mutatta be, vezérüket, Codreanut "karizmatikus" figurának nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"

Scheffler János /1887. okt. 29.-1952. dec. 6./ szatmári püspökről, az egyházüldözés egyik vértanújáról olvashatunk rövid ismertetőt. 1940-ben nevezte ki a pápa szatmári püspöknek és nagyváradi apostoli kormányzónak. 1940-ben a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi karára nevezték ki tanárnak. 1944-ben ismételten szót emelt a zsidóüldözés ellen. Püspöki működése 1948-tól lehetetlenné vált: az állam megszüntette a szatmári püspökséget, az egyházi iskolákat államosították, a szerzetesrendeket feloszlatták. Scheffler Jánost 1950-ben kényszerlakhelyre vitték, 1952-ben bebörtönözték, dec. 6-án nehéz fakeresztet hurcoltattak vele, rosszul lett és meghalt. /Beliczay János t. b. kanonok ny. plébános: Scheffler János (1942-1952) püspök vératnúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

"Szilágyi Aladár feltette a kérdést Ioan Robunak, Bukarest római katolikus érsekének, nem lehetne, hogy a magyarul beszélő moldvai csángók saját nyelvüket ismerő papokat kapjanak? Robu kijelentette, hogy a csángók nyolc-tíz dialektust beszélnek. Ezek a nyelvjárások "valóban sokkal közelebb állnak a magyarhoz", de nem létezik írott csángó nyelv, azt ki kellene dolgozni. "A csángók csángóul, a magyarok magyarul beszélnek." Akik azt akarják, hogy a csángók nyelvét bevezessék a templomba, a magyarra gondolnak. /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./"

A nagyváradi Bihari Napló Kiadóvállalat felhívta a figyelmet, hogy náluk megrendelhetők a következő nagyváradi lapok: Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilap, Szemfüles gyermeklap, Sziget ifjúsági magazin és az etnikumok közeledését szolgáló Direct román nyelvű lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./