Nagyváradon a vártnál kevesebb volt a jelentkező a magyar nyelvű középiskolákba, illetve tagozatokra.. A Iosif Vulcan Tanítóképzőbe a 30 helyre 64-en, az Ady Endre Középiskolába a 180 helyre 195-en, az Eminescu Középiskolában 90 helyre 84-en, a Szent László Gimnáziumban 60 helyre 30-an a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumba 60 helyre 39-en iratkoztak be. Ősszel lesz pótjelentkezés. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./16/

Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője lapjában kiállt a Magyarok Világszövetségét támadó Tibori Szabó Zoltán mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 4./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124. sz. jegyzet.

"A nagyváradi Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának jún. 22-i számában Tőkés László püspök Az úgynevezett Alternatív Varadinum tisztelt kezdeményezőihez, a Bihari Napló tisztelt Szerkesztőségéhez című nyílt levelében elítélően írt a Bihari Naplónak ezt az alternatív programot támogató igyekezetéről, hozzátéve, hogy "egyházellenes kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig". A Romániai Magyar Szó ezt a tényt ismertetve hozzáteszi: nem tudják, miben áll az, amivel vádolják őket, ezen "programszerűen törjük a fejünket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./"

"Bodor Pál goromba, csúsztató cikknek nevezte Borbély Zsolt Attilának "az Erdélyi Napló egy korábbi számában" megjelent írását. Ebben Borbély Zsolt Attila Bodor Pált említette, aki azon méltatlankodott, hogy határon túli magyar politikusok a Duna Televízióban nemzetellenesnek neveznek egyes politikai erőket. Bodor Pál megvédte az SZDSZ-t a nemzetellenesség vádjával szemben. Bodor Pál kifejtette, baloldali /és nemzeti érzelmű, érzékenységű/, és nem áll az SZDSZ oldalán, Pető Ivánnal már összecsapott. Bodor azt is jelzi, hogy Borbély Zsolt Attila azért állt ki a Duna Tv kerekasztala mellett, mert annak fő elfogultja Borbély Imre volt. "Aki, hallom, nem névrokona Borbély Zsolt Attilának." /Bodor Pál: Vigyázat, simli! /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ A korábbi szám tavalyi: Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./ - Borbély Zsolt Attila apja Borbély Imre."

"Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

Gyergyószentmiklóson júl. 1-jén avatták fel Márton Áron püspök mellszobrát, Miholcsa József alkotását. A szobrot Dézsi Zoltán, a város polgármestere leplezte le. A püspök 1925-ben Gyergyószentmiklóson volt káplán. A szoborállításról hírt adott az Új Remények, a helyi római katolikus plébánia kiadványa. Jún. 30-án képkiállítás nyílt a városban az egykori Csík vármegye templomai címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./ Az Új Remények júniusi számát a Márton Áron-centenárium tiszteletére állították össze, amelyben Hajdók István főesperes felidézte emlékeit a nagy püspökről. /Magyar Kurír (Budapest), júl, 10., 157. sz./

"Akik jelenleg bizalom-megelőlegezésről, a "kinyújtott békejobb" történelmi szerepéről beszélnek, azok ezt nem őszinte idealizmusból teszik, hanem - sajnos - a magyar nemzetétől eltérő érdekszövetségeiket leplezendő - írja Borbély Zsolt Attila. "A Kádár-Aczél-rendszer nemzeti öntudatpusztító politikai kurzusának eredményeképpen ma magyar nemzeti érdekek külpolitikai artikulálását két alapvető tényező akadályozza." Az egyik a pénzügyi-politikai-média érdekcsoport, mely immunis a magyar problematika iránt. A második csoport az államnemzeti felfogás őszinte híveiből áll. Horn Gyula emlékezetes kijelentésével /tízmillió magyar miniszterelnöke/ szemben áll a kormány külpolitikai retorikája. Tettei kevésbé. "A magyar nemzet öncsonkító azonosítása tízmillió magyar állampolgárral egyelőre még periférikus jelenség, de érezhető a hivatalossá tételének a szándéka." - Az alapszerződés megkötése után rosszabbodott a kisebbség helyzete. - Elemzést igényelne, létezett-e nyomás a nemzetközi politikai élet meghatározó tényezői részéről az alapszerződések megkötésére. Amennyiben létezik is ilyen nyomás. "ennek engedni azt jelenti, hogy az ország felad egy nemzetpolitikai szempontból alapvető prioritást egy másik érdekében." - Értelmetlen dolog alapszerződést kötni olyan román kormánnyal, melynek magyarellenes törekvései a legkülönbözőbb jogi dokumentumokban is kimutathatók. Az alapszerződés feltételéül az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényjavaslat elfogadását és az RMDSZ-nek az előkészítő tárgyalásokon való részvételét kellett volna megszabni. Alapvető lenne Magyarország védőhatalmi státusának kodifikálása is. - Az RMDSZ-nek egyes esetekben szembe kell helyezkedni a hivatalos magyar kormánnyal. Elérkezett a szólás ideje, de még nem múlt el. /Borbély Zsolt Attila: Esetleges segédeszközök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében tudományos szimpóziumot tartottak Nagyváradon Egyháztörténet és jogtörténet. Az egyház jogi helyzetének alakulása 1918-tól címmel. Tavaszi Hajnal egyházkerületi főlevéltáros megnyitója után dr. Rencsik István jogtudós nagyváradi katolikus püspökség részéről tartott előadást A történelmi helyzet kihívása - egyház és állam viszonya a mai társadalomban címmel. Dr. Schanda Balázs, a magyar alkotmányíróság munkatársa, az ELTE adjunktusa, majd Varga Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa, parlamenti képviselő az 1918 óta elfogadott öt román alkotmány nyújtotta garanciákról értekezett. /Halmos Miklós: Egyháztörténet és jogtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./

Sikeres rendezvénysorozattal emlékezett meg Máramarossziget lakossága júl. 6-7-én Hollósy Simonról, a nagybányai festőtelep megalapítójáról. Az idei Hollósy Napok a festőművész síremlékének és szülőházának megkoszorúzásával kezdődtek Máramaroson, majd tudományos ülésszakkal folytatódtak, ahol többek között Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh alelnöke és Szöllősy Tibor, a técsői Hollósy Simon Kör elnöke tartott előadást. Kiállítás nyílt a városban, sikert aratott a Váradi Ilona vezette Hollósy Simon Vegyeskar.Jún. 7-én a Hollósy Simon Művelődési Egylet Reizer Pál szatmári megyéspüspök által adományozott zászlójának avatóünnepségén megtelt a máramarosszigeti katolikus templom. Zászlóanyának az elhunyt miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét kérték fel. - A száz éve alakult nagybányai festőtelep Európa valamennyi országának alkotóit vendégül látta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./

Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki a Reformátusok III. Világtalálkozójának Nagyváradon való megtartása mellett, a lelkiismereti szabadságra hivatkozva, elutasítva az RNEP-nek a találkozó betiltását követelő javaslatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./

"Megrendezik a III. Magyar Református Világtalálkozót Nagyváradon, annak ellenére, hogy Romániában hatósági személyek és pártpolitikusok propagandakampányt folytattak ellene - közölte Tőkés László püspök, a Romániai Református Egyház lelkészi elnöke. Hangsúlyozta, hogy a propagandakampány célja: megfélemlíteni a rendezvényre készülő református vendégeket. Románia alkotmánya és törvényei szavatolják az ilyen rendezvény megtartását. Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök fölajánlotta, hogy a nagyváradi székesegyház udvarán megtarthatják a világtalálkozó nyitóünnepségét, ha a hatóságok megakadályozzák annak megtartását a nagyváradi stadionban. A Romániai Református Egyház Zsinata júl. 21-i levelében fordult Nicolae Vacaroiu kormányfőhöz, ismertetvén a találkozót ért sorozatos megfélemlítéseket, majd tisztelettel kérnek "hivatalos magyarázatot mindezekre, az Egyházunkat és vallásszabadságunkat sértő megnyilvánulásokra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

Júl. 22-én Nagyvárad Mihai Sturza polgármester a rendőrség vezetőjével együtt találkozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselőivel, a megbeszélésen felajánlották segítségüket a nagyváradi rendezvényt /a református világtalálkozót/ illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

A Szilágyság főszerkesztője, Józsa László érdeklődött a Romániai Magyar Ki-Kicsoda készülő műről, amelynek megjelenése a nagyváradi Scripta Kiadónál az év végére várható. A lexikon 500 oldalon, tízezer címszóval jelenik meg. A kötet számba veszi a történelmi egyházak papjait, tisztségviselőit, a pedagógusokat az óvodától az egyetemig, politikusokat, jogászokat, tudósokat, írókat, költőket, újságírókat, sportolókat, bemutatja a magyar intézményeket, szervezeteket is. / A Szilágyság (Zilah) 26. számában megjelent írást ismerteti: A Hét (Bukarest), júl. 26./

Egyházkerületi kórustalálkozót tartottak Zilahon, júl. 28-án, amelyen az érmihályfalvi, élesdi, nagyvárad-olaszi és szilágycsehi kórusok vettek részt. A kórustalálkozó előtt kolozsvári, nagyváradi, debreceni, nagykőrösi és budapesti muzikológusok, zeneszerzők tartottak megbeszélést az egyházi zene jelenlegi helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

"Ma úgy érzem, új veszély fenyegeti nemzetünket, az európai népek családját s az egész világot: az új pogányság, a liberál-kozmopolitizmus, mely tudatosan lerombol minden nemzetiségi és Istenhez, valláshoz való kötődést, és olyan világfiakat nevel, akik előtt semmi sem szent, írta Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök. "Ezek ellen csak egyetlen hathatós eszköz az emberiség jobbjainak összefogása, közös érdekünk: nemzeti és keresztény mivoltunk megőrzése érdekében." /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./"

A Bolyai Nyári Akadémia ezelőtt négy évvel kezdte el tevékenységét, az ünnepi megnyitó Szentegyházán volt. Célja a Kárpát-medence magyar pedagógusainak továbbképzése, szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Kirulyfürdőn a tanítók, Csíkszeredában a magyar, francia, testnevelés szakosok és az osztályfőnökök, Szovátán a biológia, földrajz szakosok, Székelyudvarhelyen az ének-zene, Nagyváradon a történelem szakosok, Gyergyószentmiklóson a lélektan és Szentegyházán a műszaki tanárok /mérnökök, mesterek/ továbbképzése folyik. A Szentegyházán folyó előadások idején ellátogatott a városba Kányádi Sándor, aki előadást is tartott. /Máthé István, a Gábor Áron Líceum igazgatója: Bolyai Nyári Akadémia Szentegyházán. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), júl. /V. évf. 7. sz./ A Gábor Áron Líceum Szentegyházán működik.

Zsisku János református tiszteletes a Körös völgyében levő falvakat ismerteti Őrtornyaink a Körös völgyében címmel, a kis kötetet Miklós János grafikái illusztrálják. A szerző emléket állított az esztelen gyűlölet huszadik századi tárkányi, kisnyérfalvi, magyarremetei és gyantai magyar mártírjainak. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 2./

Ötödik alkalommal tartja az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos vándortáborozását, ezúttal Málnásfürdőn. A négynapos táborozáson megjelennek a társegyesületek képviselői is. Aug. 3-án a Kárpát-koszorú expedíció beszámolóját hallgatják meg. A táborozás során tartja a vezetőség a számadását, majd tisztújítás is lesz. /Málnásfürdő vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ Az EKE tisztújítást tartott, ennek eredménye: országos elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Dukrét Lajos /Sepsiszentgyörgy/, titkár Behabecz Magda /Kolozsvár/ lett. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./

"Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./"

"Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./"

"A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója tájegységi rendezvényei sorában aug. 4-én a Nagyvárad melletti Hegyközpályiban és Hegyközújlakon tartottak hegyközi napokat. A hegyközi rendezvényeken a nemzeti jellegen volt a hangsúly. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ elnöke a Hegyközújlakon épült Hegyközi Népfőiskola épületének ünnepélyes átadásán mondott beszédet. Felszólította a jelenlevőket, hogy szájról szájra továbbadva vigyék a hírt a népfőiskola megteremtéséről, mert erről és a hasonló eseményekről nem számolt be a média, "így le fogjuk tudni győzni az idegen kézen levő médiák közönyét és aljas elhallgatását, amely szerint ez, ami itt történik, nem hírérték, és még az is, aminek ez egy kis része, a magyar református világtalálkozó is elsikkad a sok talmi hír között." Bejelentette, hogy MIÉP által létrehozott Magyar Út Alapítvány 100 ezer forinttal járul hozzá az új népfőiskolai épület költségeinek kiegyenlítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

"Az Erdélyi Napló budapesti tudósítója, Németh Tünde beszélgetett Bencsik Andrással, a Demokrata hetilap főszerkesztőjével, a Nemzeti Charta mozgalom egyik elindítójával. Bencsik András kifejtette, hogy az MDF-korszakban merült fel az összmagyarságban gondolkodó nemzeti stratégia kidolgozásának szükségessége. Az úgynevezett Demokratikus Charta a nemzeti stratégiára irányuló törekvéseket demokráciaellenesnek nyilvánította. "Hatalomra kerülésük után kiderült, hogy eszük ágában sincs a demokrácia játékszabályait betartani." A "nemzet alapvető intézményeit sorvasztják el". Nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti érdekek védelmében szellemi mozgalmat kell szervezni, ez volt a Nemzeti Charta létrejöttének célja. A Nemzeti Charta támogatja, hogy a Szent Koronát visszahelyezzék méltóságába. Bihari Mihály baloldali politikus is azt nyilatkozta, hogy az új magyar alkotmányban központi helyet kaphatna a Szent Korona. Bencsik Borbély Imre teóriájára hivatkozik, a paradigmaváltásra, az információ jelentőségére. - Van egy szellemi elit, amelynek tagjai nem sorolhatók be pártformációkba, köztük van Borbély Imre, Gidai Erzsébet, Kocsis István, Pokol Béla és még sokan a Demokrata lap szellemi holdudvarából. Bencsik nem számított arra, hogy a Nemzeti Charta előadásai telt ház előtt zajlanak. - Bencsik bízik abban, hogy az Internet segít a nyilvánosság kérdésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Kräuter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./