Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nagyszőlősi járás
1 tétel
2011. április 15.
Ide a fele Kárpátalját!
El tudják képzelni Fertősalmáson, Tiszabökényben, Nevetlenben, Visken vagy Királyházán, hogy Ukrajnában térnek nyugovóra, de Romániában ébrednek? Nos, ha egyes román politikai körökön múlna, mindez akár már holnap bekövetkezhetne. Ez nem áprilisi tréfa!
Miközben a román politikum részéről minduntalan felmerül a revizionizmus vádja Magyarországgal szemben, addig ők a Moldovával való egyesülést fontolgatják, s további magyar területeket csatolnának el. Legalábbis ez derül ki a WikiLeaks kiszivárogtatásaiból, amelyekben ukrán diplomáciai levelezést idéznek. Mint az Impulzus írja, egy 2007-ben kelt, titkosnak minősített levélben a kijevi nagykövetség arról tájékoztatta Washingtont, „az ukránok arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugatbarát moldáviai politikusok a Romániával való egyesülés révén jutnának be az Európai Unióba.” Mindez a Dnyeszter folyótól nyugatra lévő területeket érintené, az így létrejövő országnak pedig Romanova lenne a neve. A Dnyeszter keleti partja, azaz Transznisztria pedig Ukrajnába olvadna. Andrij Veszelovszkij a levél szerint aggodalmát fejezte ki Románia és Moldova kapcsolatai miatt.
Egy másik, 2009-ben íródott, „Román–ukrán kapcsolatok: lemondott csúcstalálkozók és kiutasított attasék” címmel íródott, ugyancsak titkos jelentés szerint Bohdan Jaremenko, az elnöki titkárság külügyi irodájának egyik vezetője arról beszélt, hogy „az ukrán kormány Románia revizionista törekvései miatt aggódik, mely szándék Nagy-Románia létrehozására törekszik, mely országba Moldova és magyarországi területek mellett ukrajnai területeket is csatolna.” Bohdan Jaremenko szerint Romániának a Prut-menti Csernovic és az odesszai régió déli területeire fáj a foga, melyet a Szovjetunió előbb 1940-ben, majd 1944-ben csatolt el.
E tájékoztató szerint Ukrajnát aggasztja az az ellene irányuló nacionalizmus, amely Traian Basescu választási kampányának diskurzusában észlelhető. E levél idézi Szerhij Tihipko ukrán elnökjelölt kijelentéseit, amelyek szerint „Moldova függetlensége nagyon fontos Ukrajna számára” és a célozgatások Románia és Moldova esetleges egyesülésére utaltak.
És, ami a leglényegesebb: egyes román politikusok nem csupán a korábban említett, jelenleg Ukrajnához tartozó Észak–Bukovinát (vele az Ivano–Frankivszki megye keleti részét), Budzsákot és Dél–Besszarábiát szeretné magáénak tudni, hanem, mint ahogyan a bevezetőben is jeleztük: Kárpátalja több mint felét is! Úgy vélik, a történelmi Máramaros vármegye ide eső területének, olyan településeknek, mint Huszt, Técső és Rahó, illetve a Huszti, az Ilosvai, a Volóci és a Szolyvai járásnak, részben vagy egészében, a Nagyszőlősi járás, az egykori Ugocsa megye Tiszán túli részének Romániához kell tartoznia... Kárpáti Igaz Szó
Erdély.ma