Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke nem érzi magát felelősnek amiatt, hogy a magyar tisztségviselők száma csökkent a helyhatósági választásokon. A képviselők száma azért is kisebb, mert kevesebben vagyunk, magyarázta. Amennyiben a Magyar Polgári Párt nem vett volna részt a mostani voksoláson, akkor további százezer magyar ember nem ment volna el szavazni. Százezer szavazatot szerzett, érvelt, olyan emberekét, akik amúgy nem mentek volna el szavazni. Azt ígérték, hogy ahol ez veszélyeztetné a magyar képviseletet, ott nem is indítanak jelöltet, mégis megtették ezt Szilágy megyében, ahol emiatt nem lett magyar tanácselnök, vetette fel az ÚMSZ. Utólag derült ki, hogy Csóka Tibornak van esélye, válaszolt Szász Jenő. Hozzátette, Nagyváradon, Marosvásárhelyen nem indítottak jelöltet, mégsem nyert az RMDSZ. Szatmár megyében pedig a Magyar Polgári Pártnak köszönhetően magyar tanácselnök lett, Szatmárnémetiben az MPP jóvoltából Ilyés Gyula újrázhat polgármesterként, Nagyszalontán Török László azért is nyerhetett, mert az MPP nem indított magyar jelöltet. Általános közöny jellemezte a választásokat, a magyarok esetében is. Az ÚMSZ szerint a magyar szavazói apátia a Magyar Polgári Párt kudarca is. Szász Jenő ezt nem fogadta el, mondván, az MPP-re szavazó százezer ember nem kudarc. Az MPP két és fél hónapos szervezet, az RMDSZ viszont tizennyolc éve működik. Nincs miért lemondania, jelezte Szász Jenő, bízik a magyar–magyar együttműködésben. /Salamon Márton László, Isán István Csongor: Szász Jenő „büntetése” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Köteles Róbert fiatal festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron a Művészetek Háza Pygmalion Galériájában. Az ország nyugati régiójának kiállítótermeiben folyamatosan jelen levő alkotó festői pályája első évtizedét ünnepelte ezzel az egyéni tárlattal. A Nagyszalontán élő művész, aki a temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti és design karán végzett. Kísérletező művész, a figuratív és nonfiguratív határvonalára helyezhetők alkotásai. /Szekernyés Irén: Egy évtized a kiállítótermekben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Arany János szülővárosának, Nagyszalontának egyik vonzereje a neves szülött emlékére a Csonka toronyban kialakított múzeum. Zuh Imre múzeumigazgató szerint az intézmény látogatottságának jót tett az uniós csatlakozás. Az igazgató idén már hatvanhat csoportnak tartott rendhagyó irodalomórát, és bőven akadt egyéni látogató is. /Fried Noémi Lujza: Későn és korán érkezőknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

Az utóbbi hónapokban is folyamatosan emelkedő romániai bérek megközelítették azt a szintet, amelytől kezdve a korábban nyugati országokban munkát vállaló román állampolgároknak érdemessé válik visszatérni, és szülőföldjükön dolgozni. Romániában krónikussá vált a munkaerőhiány, az elmúlt időszakban Nyugat-Európa több államában nőtt a románellenesség. Olaszországban jelenleg közel egymillió román állampolgár tartózkodik, de ezeknek csak mintegy a fele törvényes munkavállaló. Hiába támogatta az Olaszországban működő Román Identitás Pártja az ismét hatalomra került Silvio Berlusconit, Gianni Alemanno római polgármester ádáz harcot hirdetett a bevándorlók ellen, és mások mellett a románok kitoloncolását is kilátásba helyezte. Spanyolországban is közel egymillió román él, akiknek jelentős része megbecsült munkavállaló, így az ottani románok helyzete biztonságosabbnak látszik. A romániai bevándorlók Spanyolország legnagyobb ingatlanvásárlói közé tartoznak, s ezáltal életben tartják a gondokkal küszködő építkezési ágazatot. Nagy-Britanniában kedvezőtlenebb a gazdasági élet, s ennek nyomán a kelet-európai bevándorlók mintegy fele hagyta el az országot. Hasonló a helyzet a Magyarországon munkát vállaló román állampolgárokkal is. Az elmúlt hónapokban több erdélyi magyar család döntött a hazatelepülés mellett, mások viszont Nyugat-Európába költöztek. Románia vonzza a munkaerőt – Magyarországról is. A román munkaügyi hatóságok a határ mentén munkaerő-közvetítő irodákat működtetnek. Magyarország keleti térségéből már jó ideje átjárnak a munkavállalók Arad, Nagyszalonta, Nagyvárad és Szatmárnémeti környékére dolgozni. Románia 21,4 millió állampolgára közül csaknem 9 millió aktív, de ezek közül a foglalkoztatottak lélekszáma mindössze 4,7 milliónyi. Majdnem 5,5 millióan nyugellátmányból élnek, további legalább 2,5-3 millió pedig Nyugat-Európában dolgozik. /T. SZ. Z. : Hazatérnek az elmúlt években eltávozott vendégmunkások? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

A Babes Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan Karának nagyszalontai kirendeltsége még várja a beiratkozókat az idén induló két szakra. Magyar nyelven menedzsmentet, románul pedig vállalati könyvelést tanítanak. /Várják a beiratkozókat a BBTE szalontai kirendeltségén. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 9./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/

Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott a minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás, Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás. Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Székely Ervin egészségügyi államtitkár kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. /Mentőkocsi van, orvos nincs. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Nagyszalontán a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Sinka István Kézműves Kör munkáiból nyílt kiállítás. Az érdeklődők megcsodálhatták a szebbnél szebb, szalmából, csuhéból, valamint különböző textíliákból készült, az advent jegyében fogant, vallásos témájú tárgyakat. Ugyanitt rendezték meg azt a jótékonysági estet is, amelynek bevételével a dévai Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott nagyszalontai Szent Antal Gyermekotthon kis lakóit segítették meg. /Sára Péter: Tárlatnyitó jótékonysági esttel a hajdúvárosban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

Tódor Albert alprefektus már évek óta minden év decemberében kalendáriummal kedveskedik a hajdúvárosiaknak Nagyszalontán, amelyet ő maga szerkeszt, ad ki. A naptár bemutatója a nagyszalontai Zilahy Lajos Művelődési Házban volt. /Sára Péter: Szalontai kalendárium – ismét. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 24./

Turulmadaras obeliszket avatnak március 12-én Nagyszalontán a honvédsírkert felújítása alkalmával. Pataki József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke elmondta: a THHB örömmel fogadta a felkérést, hogy működjön együtt a kegyeletteljes megemlékezésen a szervezőkkel. „Fontosnak tartottam, hogy az eddig ismert neveket rendszerezzem, újabbakat felkutassak, így sikerült újabb 11 névre bukkanom. Mind nagyszalontai születésűek, és pontos személyi adatokkal rendelkezünk róluk. Fontosnak tartjuk az eddig ismeretlen nevek közlését, hiszen sokan – ha 65 év múltán is –, de tudomást szerezhetnek a hadiszíntereken hősi halált halt hozzátartozóikról” – vélte Pataki József. A nagyszalontai honvédsírkertet a város vezetői, polgárai alapították a második világháború alatt. 1990-ben Hegyesi Imre alpolgármester, RMDSZ-elnök irányításával obeliszket állítottak. A korhadt fejfák helyett beton sírköveket állítottak, és márványlapokra vésték az ismert neveket. Ez év januárjában V. Bondár Imre Hajdúsági Székkapitány javaslatára a sírkertet felújították, a kőlapokat rendbe hozták, megtisztították, az obeliszkre turulmadár kerül. A sírkert bejáratánál díszkaput állítanak. A tordai és nagyenyedi honvéd emlékművek után a nagyszalontai a harmadik nagyságrendben. Mindhárom temetőben külön-külön több mint 200 hősi halott magyar honvéd alussza örök álmát. A THHB eddig negyven helyszínen állított emlékoszlopot, emléktáblát, kopjafát stb., létesített sírkertet. Összesen 1875 ismert, illetve ismeretlen hősi halált halt honvédot sikerült felkutatni. Ha ehhez hozzáadjuk a nagyszalontai neveket is, akkor ez a szám 2092-re tehető. /Obeliszk-avatás Nagyszalontán a magyar honvédek emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Hunyad megyében a kilencvenes évek elején, aki ünnepelni akart mind elfért a dévai vármegyeház dísztermében. Ma viszont a megye számos településén számos templom, gyülekezeti ház, sőt a dévai Téglás Gábor Iskola tágas aulája is szűknek bizonyult március 15-e ünnepléséhez. Az évek folyamán megerősödött apró magyar közösségek ugyanis ezúttal mind ünnepelni akartak. Egységesen, együtt ünnepelt a Hunyad megyei magyarság. A közel tucatnyi helyszín mindegyikén színvonalas, méltóságteljes ünneplés folyt. Winkler Gyula, EP-képviselő több helyszínen is hangsúlyozta az egység gondolatát. Végre megtörtént az új erdélyi magyar összefogás és egyénként, közösségként tagjaivá váltunk az Európai Uniónak, fogalmazott. Ferenczi István, megyei RMDSZ alelnök a piski csata emlékére állított obeliszknél hangsúlyozta: az áldozatvállalalást ma sem kerülheti el az, akinek fontos az itthonmaradás, a közösség, a szabadság. Szászvároson, ahol a híres Kun kollégium árnyékában ma alig tucatnyi gyermeket sikerül összetoborozni a magyar elemibe, most ékes magyar nyelven előadott műsorral léptek fel, majd a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai otthonában nevelkedő gyermekek adták elő a 91 éves, Szászvároson élő Bíró Antal atya historiásénekét, melyet tavaly írt a gyulafehérvári püspökség 1000 éves fennállásának alkalmából. Végül megkoszorúzták gróf Kuún Kocsárd, forradalmi főispán mellszobrát, a református templom előterében. Vajdahunyadon szintén a református templomban zajlott a megemlékezés, illetve az előtte felállított Petőfi szobornál. A legszínesebb ünnepség ezúttal is Déván volt, a Melite református gyülekezeti házban Deák Piroska magyar szakos tanárnő felelevenítette a márciusi ifjak emlékét. Az ünneplők a hagyományhoz híven a temetőbe vonultak, a szabadság hőseinek emlékére emelt obeliszkhez. A rendezvénysor a Téglás Gábor Iskolacsoportban folytatódott. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Ünneplés az összefogás jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Május 8-án kezdődik Szilágycsehben az RMDSZ partiumi önkormányzati konferenciája. A szövetség Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad és Temes megyei elöljárói, az érdekképviseleti szervezet vezetői vesznek részt a megbeszélésen. Előadást tart többek között Török László nagyszalontai polgármester Összpontosító központosítók, avagy az önkormányzatok nehézségei napjainkban címmel, Bátori Géza, Bors község polgármestere pedig az ottani ipari park beruházási lehetőségeiről tájékoztatja az egybegyűlteket. /Partiumi önkormányzati tanácskozás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./

Idén tizenegyedik alkalommal, Nagyszalontán rendezték meg a Függőleges Keresztyén Ifjúsági Konferenciát. A konferencia a Zilahy Lajos Művelődési Házban kezdődött, Berke Sándor tenkei lelkész köszöntötte a megjelenteket. Mikor leszek végre boldog? címet viselte az idei konferencia előadása, amelyet Lukács Angéla köröskisjenői lelkész tartott. Reggelenként zenés áhítattal vagy imaközösséggel indult a nap. Az előadásokat után kiscsoportos beszélgetések és műhelytevékenységek követték, voltak szabadidős tevékenységek és alternatív műhelyek is. /Butyka Anna: ”Ismét mondom: örüljetek!” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Nincsenek kétnyelvű feliratok a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban. Az iskola két éve viseli Arany János nevét. Az 1918-as román egyesülést vagy az első román nemzetállam megalakulását hirdető pannók a falakon. A folyosókon Mihai Viteazul, Alexandru Ioan Cuza portréi láthatók. Az itt végzett jeles magyar személyiségek nevét sehol sem lehet látni, pedig itt tanult Kulin György csillagász, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, vagy Gyöngyösi László Arany János-kutató is. Dánielisz Endre helytörténész így emlékezik: – Ide járt Visky Károly néprajzkutató, Petőfi Sándor szerelmének rokona, Szendrei Zsigmond, aki aztán ide hívta Kodály Zoltánt, úgy tessék itt szétnézni hogy eme falak között tanított Kodály Zoltán is. Kétnyelvű felirat csak a gimnázium frissen felújított homlokzatán van. Illyés Lajos az iskola informatikatanára többször kérte az igazgatóságot, hogy legyenek kétnyelvű feliratok, de hiába. A kétnyelvű tanintézetben nincs magyar nyelven ügyintézés, sem magyarul is tudó pszichológus. Liviu Galea igazgató azt mondja: Nem megy minden egyszerre. Mostanáig nem volt ilyen kérés, az iskola vezetőtanácsával meg kell beszélni. Itt nem diszkriminálunk senkit, csupán néhány kolléga kelti a rossz hangulatot. Duna TV /Arany János Főgimnázium – magyar felirat nélkül. = Erdely. Ma, jún. 30./

Július 3-án Aradon, a Jelen Ház kávézójában megnyílt a nagyszalontai Bagosi Imre Tibor fotóművész, grafikus kiállítása. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész méltatta a kiállított alkotásokat. Hevesi József, a kiállítást szervező Regionális Simonyi Társaság elnöke a társaság tevékenységéről és terveiről számolt be, a kiállító, Bagosi Imre Tibor pedig művészi hitvallást tett, amelynek lényege: a művészettel el kell ültetni valamit az emberekben. /Jámbor Gyula: Valamit elültetni az emberekben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Aradon teltházas közönséggel nyílt meg a nagyszalontai Bagosi Imre Tibor kiállítása a Jelen Galériában. A pedagógus és művész egységes egésznek tekinti eddigi munkásságát, a fotókat és a grafikákat. A kiállítás, a Regionális Simonyi Társaság révén, Simonyifalván a Simonyi-napokon kerül az ottani közönség elé. /Hevesi Mónár József: Bagosi Imre Tibor tárlata a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

Simonyifalván a szokásos falunapokhoz mindig hozzájött valami jellegzetesen helyi is: a Simonyiak házának vagy a második világháborúban elhurcolt helybeli németek emlékhelyének felavatása, kopjafaállítás stb. – idén az egykori kisvasút emlékhelyének leleplezése. A művelődési otthonban tartott szimpóziumon a felszólalók az Európai Unió összefüggésében értékelték a helyi közösségek, régiók gondjait, megvalósításait. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök azt emelte ki, hogy a Körösközben és a megyében élő és tenni akaró magyar közösségek vannak, amelyeket képviselni kell, hogy megmaradjanak és fejlődjenek. Dancs László, Gyula város volt polgármestere arról szólt, hogy a több száz éve összetartozó természetes régiókban milyen hasznos az újra egymásra találás. A simonyifalvi rendezvények vissza-visszatérő résztvevője, br. Simonyi Imre közéleti szerepéről Dancs László tartott előadást, a nagyszalontai művész, Bagosi Imre Tibor kultúrotthonban kiállított grafikáit és fotóit Miklós János festőművész értékelte. Simonyifalvára 1906-ban érkezett el a Gyuláról a Körösközbe tartó kisvasút. A falu központjában, a kisvasút egykori megállójának helyén felavatták a kisvasútra emlékező emlékművet. A kisvasút 1919-i közlekedett a településen. /Jámbor Gyula: VIII. Simonyi-napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Fél normával fog továbbműködni a Nagyváradi Állami Filharmónia kórusa a megyei tanács döntése értelmében. közölte Sarkady Zsolt, a filharmónia volt igazgatója, aki több tényezőre, személyes okokra, valamint belső konfliktusokra hivatkozva lemondott tisztségéről. Az intézményt ideiglenesen Tódor Albert volt nagyszalontai polgármester vezeti. A megyei tanács nyolcszázalékos leépítést kért a filharmóniától. Ez azért érinti elsősorban a kórust, mert a kollektív munkaszerződés szerint „ha bármilyen leépítésre kerül sor, akkor először azokat kell elbocsátani, akiknek ez a második munkahelye”, az énekkarnak pedig több mint fele máshol van főállásban. Lászlóffy Zsolt karvezető korábban elmondta, hogy a kórus majdnem tíz éven keresztül fél normával működött, míg végül 2008. április elsejétől emelték fel a kar négyórás részmunkaidejét nyolcórás, teljes munkaidőre. A költségcsökkentés révén azonban visszafordulni látszik ez a folyamat. /Totka László: A kórus viszi el a balhét. A filharmónia költségcsökkentésének első áldozatai Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Augusztus 29-én tartják Nagyszalontán az Arany János Emlékmúzeum fennállásának 110. évfordulójának ünneplését. Arany János Nagyszalontán látott napvilágot 1817. március 2-án. A költő fia, az író, országgyűlési képviselő Arany László 1899. augusztus 20-án ajándékozta az Arany Emlékegyesületnek édesapja tárgyait, hogy azokból múzeumot rendezzenek be a Nagyszalonta jelképévé vált épületében, a ma is Csonkatoronyként ismert épületben. A közgyűjteményt 1899. augusztus 27-én nyitották meg. Augusztus 29-én tudományos ülésszakon elevenítik fel Arany János szellemiségét. Az előadók között lesz Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora, Szabó Levente, a BBTE adjunktusa, a 19. század második felének magyar irodalma elnevezésű alaptantárgy állandó előadója és Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezető professzora. Bemutatják a helybéli Dánielisz Endre két kötetét (Nagyszalonta jeles szülöttei és Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból), majd este a Kaláka együttes koncertezik. /110 éves a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum – Arany János életműve a keret. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./

A felvidéki magyarság identitását, anyanyelvéhez való jogát súlyosan sértő szlovák államnyelvtörvény ellen tiltakozó közös kiáltványt fogadtak el a hét végén Nagyszalonta és a magyarországi Hajdúböszörmény önkormányzati vezetői a két testvértelepülés polgármestereinek jelenlétében. A kiáltvány szerint a június 30-án elfogadott törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelv használóit többletkötelezettségekkel terheli, szankciókkal fenyegeti. „Ezzel aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait” – olvasható a nyilatkozatban, melynek aláírói „a totalitárius rendszerek hangulatát idéző megszorító intézkedések” elleni tiltakozásra buzdítanak. /A szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozó testvérvárosok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Szüreti bállal és a Kézművesség határok nélkül című kiállítás megnyitásával kezdődött el a hét végén Nagyszalontán a Hajdúhét elnevezésű rendezvénysorozat. Az immár hetedik alkalommal megtartott, a helyi RMDSZ által szervezett kulturális és hagyományőrző fesztivál színes programmal várja az érdeklődőket. Október 5-én megkoszorúzzák Bocskai István köztéri szobrát, majd a városvezetés üdvözlőtáblát avat a település közúti bejáratainál, amely az átutazók tudtára adja, hogy Nagyszalonta Arany János szülővárosa. Este megnyitják Cs. Varga László Hajdúböszörmény képekben című kiállítását. Október 6-án istentiszteletet tartanak az aradi vértanúk emlékére, majd a Kossuth-szobornál emlékeznek, este pedig a Magyar Házban bemutatják Az a forró március című fotópályázat munkáit. Október 7-én a városháza folyosóján megnyitják a Nagyszalonta képekben című állandó kiállítást, majd Deák Sándor Adatok Nagyszalonta múltjából című könyvét mutatják be. Október 8-án a gyerekeké lesz a főszerep, Nagyapó mesefája címmel meséket vetítenek számukra. Október 9-én Bihari népviselet címmel Tóth István kiállítását nyitják meg, este nóta- és operettestet tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban. Október 10-én kolbász- és pálinkafesztivál, népművészeti kirakodóvásár lesz, majd két együttes fellépésével zárul a rendezvénysorozat. /Nagyszalontai városünnep a hagyomány és kultúra jegyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

A nemzeti kisebbségekről, kétoldalú együttműködésről, a gazdasági válságról tárgyalt egyebek között Bukarestben Traian Basescu román és Ivan Gasparovic szlovák államfő. Gasparovic október 16-án kezdődött romániai látogatása alkalmából először Basescuval folytatott megbeszéléseket. Ezt követően elmondta, hogy a tanácskozás során részletesen beszéltek a nemzeti kisebbségek kérdéséről is, de sem ő, sem Basescu nem közölt részleteket erről. A szlovák államfő a tervek szerint ellátogat Arad és Bihar megyébe, és részt vesz az ott élő romániai szlovák kisebbség több kulturális rendezvényén, valamint találkozik Nagyszalontán a helyi szlovák tiszteletbeli konzullal. Basescu kijelentette, hogy a mostani találkozó erősíti a két ország „kiváló politikai és gazdasági kapcsolatait”. /A nemzeti kisebbségekről is tárgyalt Basescu és Gasparovic. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

Ivan Gasparovic szlovák államfő Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátust látogatta meg. Ezt megelőzően Bukarestben Traian Basescu román államfővel tárgyalt. A tanácskozás során beszéltek a nemzeti kisebbségek kérdéséről is. A rendőrségre vitték október 17-én Nagyszalontán az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kilenc tagját, akik rögtönzött tüntetést (fleshmobot) akartak szervezni Ivan Gasparovic ottani látogatása idején. Lovassy Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke elmondta: néhány transzparens felmutatásával akartak tiltakozni a szlovák nyelvtörvény ellen, szolidaritást vállalva a felvidéki magyarsággal. Kilencen utaztak három gépkocsival Nagyváradról Nagyszalontára. „Leparkolásunk után tíz perccel megjelent mellettünk egy civil ruhás rendőr és egy csendőr. Azt mondták, fáradjunk be az őrsre, de nem mondták meg, hogy miért. Odabent külön-külön terembe vittek, s nyilatkozatot kértek arról, mit keresünk Nagyszalontán. Két órán keresztül tartottak bent, s a végén azt mondták: azért kísértek be, mert a város mellett valaki elgázolt az autójával egy biciklistát, s gyanúsak voltunk” – magyarázta Lovassy. Valójában baleset nem történt, ez csak ürügy volt a feltartóztatásukra, vélekedett. Lovassy. /Cs. P. T. : Gasparovic-vizit áldozatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

„A román államelnökjelöltek lefordítják választási plakátjaikat magyarra, de ez nem üzenet, hanem csupán udvarlás szavazatgyűjtés érdekében. Valódi üzenet az lett volna, ha politikai programjaikba is beépítenek néhányat a magyarság céljai közül” – jelentette ki Nagyszalontán Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. /”Magyar plakáttal udvarolnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./