Köpecről indulva… (3.)
Krónikáink és mondáink a turizmus szolgálatában
Vajon véletlenül kötődnek a mondák és a földrajzi nevek Réka királynéhoz? Milyen titok lappang körülöttük? Mit mond a királyné neve? – teszi fel a kérdést a sepsiszentgyörgyi Kósa Ferenc, e mondakör és krónikás anyag szorgalmas kutatója.
Írásunk e részében felhasználjuk az általa összeállított, mintegy hetvenoldalas dolgozatot, amelyben nagyszámú földrajzi névre keresi a választ a népi etimológia, illetve a tudományos kutatás eredményeire támaszkodva. Mivel munkálkodása közérdekű, ezért lejegyezzük e-mail címét (ferenc.kosa@yahoo.com), hogy a téma iránt érdeklődő kapcsolatba léphessen vele. Úgy gondoljuk, hogy érdemes mondáinkat, történelmi helyneveinket összegyűjteni, és azt a nyelvészet, illetve a turizmus szolgálatába állítani.
Réka nevét eredeztették a szláv folyóvíz jelentésű szóból, de az ótörök nyelvekből is. Talán az Arikanból alakult ki, melynek jelentése tiszta úrnő. Szentkatolnai Bálint Gábor úgy vélte, hogy a királyné neve a származásra utal. A „greka” egyszerűen görög nőt jelent, és innen a Reka, Rika, Réka név. A krónikák elmesélik, hogy Csaba királyfi 15 ezer hun harcosával Honorius császárhoz – anyai nagyapja országába – Bizáncba menekül, ahol rokonként fogadják. Édesanyja, Réka királyné Honorius bizánci császár lánya vagy unokahúga Honoria néven. Csaba királyfiról, Réka királyné és Attila király fiáról a Tarihi Üngürüsz, a Magyarok Története is tud. Eszerint Csaba (Kaba) királyfi a bizánci császár unokája. Erről a Képes Krónikában (1358) is olvashatunk. E krónika úgy tudja, hogy a székelyek között még a 14. században is él az a szólásmondás, hogy „akkor térj vissza, amikor Csaba királyfi Görögországból”. A Képes Krónika említi, hogy Attila Honorius, a Kelet-Római Birodalom császára leányát veszi feleségül. Halála után a hun birodalom felbomlik. A monda szerint egy maroknyi hun harcos épp a mai Székelyföldre menekül, telepedik le. A népi etimológia a helynevek és a királyné méltóságcímeivel is összefüggést teremt. Így a krónikákban emlegetett Justa Grata Honoriából származtatják a Rika-hegységben a Réka királyné sírja fölött magasodó Hegyes-dombon álló Réka várának Huszt váraként való megnevezését is. A hercegnő Augusta címe azt jelenti, hogy – öccse, Valentinianusnak a születése előtt – Réka a bizánci császári trón várományosa. A sors akaratából azonban Rékából nem bizánci császárnő lesz, hanem Attila hun király feleségeként királyné. És ha már a királyné e vidéket szerette, és itt volt a székhelye, mi sem természetesebb, hogy a közeli Ágostonfalvát az Augusta császárnői címről nevezzék el.
Beszélő helynevek
A mondák mellett földrajzi nevek is erősítik Réka királyné székelyföldi tartózkodásának hitét, hogy itt volt az egyik székhelye. A Rika hegyétől nem messze Székelyudvarhely. Talán itt volt a királyné udvara? Érdekes módon épp itt emelkedett egykor Bud vára – a Csíki székely krónika szerint –, az első székely vezérek, rabonbánok székhelye. Amíg a magyarországi Buda vára közelében Rákos pataka folyik, addig Székelyföldön a Rika-hegység környékén találjuk Alsó- és Felsőrákost. A Duna-parti Buda, a hajdani Attila városa mellett nyújtózkodik Pilis hegye, ugyanilyen nevű hegy van Erdővidéken is. Hasonlóképp Kerekerdő emelkedik itt is, ott is! De Budától egy lépésre Solymár, az Udvarhely melletti Budvártól egy hajításnyira Kis- és Nagysólymos áll. Üröm található Budapest határában, Ürmös Erdővidék határán.
Érdekes párhuzam fedezhető fel a budavári királyi udvar és a székelyföldi hun királyné udvara között. Amikor Priszkosz rétor a Római Birodalom követségével Attila király udvarában járt, meglátogatta Réka királynét is. A diplomata leírja, hogy Attila háza egy magas dombon emelkedett (talán) a budai hegyen, hasonlóképp a királyné udvara Bud várában, Székelyudvarhely mellett. Mielőtt írásunk e fejezetét lezárnánk, el kell mondanunk, hogy a népi etimológia szóértelmesítést jelent, azaz az ismeretlen szavak a nép ajkán értelmet nyernek. Persze, ez a legtöbbször távol áll a nyelvészeti elemzésektől, amelyek tudományos módszerekkel próbálják megtalálni a hasonló hangzású szavak származása, jelentése közötti összefüggést. Így például nyelvészeti szempontból képtelenség a Honoria és a Homoród névalakulás, az n-ek m-mé válása. De a népi etimológia nem ismer határokat. Honoria nevét megtalálja az Udvarhely környéki falvak, egy egész tájegység és folyóvíz nevében Homoród formában. Van Homoródalmás, Nagy-Homoród, Kis-Homoród, Homoródfürdő. Nem azon kell okoskodni, filozofálni, hogy Réka királyné és Csaba királyfi valóban szereplői voltak-e a történelemnek! Ez utóbbiról a középkori magyar krónikák is tudnak. Azonban jó, ha ismerjük a tudományos kutatás eredményeit is, mert az szilárdítja kötődésünket szülőföldünkhöz. A Rika erdő középkori várairól, így a rikai toronyvárakról a régész Sófalvi András azt állítja, hogy formai jellegzetességük és funkciójuk által „a terület Árpád-kori sajátos fejlődésének építészeti lenyomatai, időrendi besorolásuk alapján pedig az erdélyi kővár-építkezés korai” előfutárai. Krónikáinkat, valamint a nép ajkán született mondákat, a névmagyarázatok színes világát műemlékeinkkel együtt a vendégforgalom szolgálatába lehet és kell állítani.
(folytatjuk)
Kádár Gyula, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egységnapot ültek az egyházmegye gyülekezetei
Együtt ünnepeltek a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye minden részéről érkezettek: szombaton a belvárosi református templomban több mint félezren emlékeztek a 498 évvel ezelőtt elkezdődött eseményekre.
A kálvini mottójú – Akiknek Isten az atyjuk, azoknak az egyház legyen az anyjuk –hitvalló napon Tőkés Zsolt, az egyházmegye főgondnoka köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a reformáció nem a világhoz való szüntelen alkalmazkodást jelenti, hanem az egyén megújulását, Krisztushoz való visszatérését. Az istentiszteleten a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium kórusa szolgált.
Kántor Csaba esperes igehirdetésében kifejtette, mindig az Ige közelségét kell keresnünk, hogy el ne sodródjunk. Krisztussal ugyanis nem az árral, hanem az árral szembe tudunk úszni, a forrás felé. Az úrvacsora ágendai szolgálatát Gede Ildikó, a Székelyudvarhely Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora tartotta, az egyházmegye lelkipásztorai osztották ki az úrvacsorai jegyeket, a kenyeret és a bort. Az istentisztelet után a református kollégium konviktusán szeretetvendégség várta a részvevőket, majd a Somos zenekar a református, az evangélikus és unitárius magyar énekeskönyvek kincsestárából nyújtott népzenei feldolgozású ízelítőt.
A három csoportban tartott előadások a református létmódra fókuszáltak. A Bocskai István Közösségi Házban Moldovan Radu felsőboldogfalvi lelkipásztor, ifjúsági előadótanácsos játékok, beszélgetés, képek és kisfilmek alapján a helyes döntésekre irányította az ifjak figyelmét. Buzdítása: fel kell vállalni a példaképlétet. Az ehhez szükséges erő a megváltottság tudatából meríthető. Az asszonyoknak a belvárosi református templomban Bogdán Ida tanár A reformációtól a nemzeti költészetig című előadásában a zsoltárokon keresztül világított rá, hogyan jelentek meg és határozták meg a költészet fejlődését, alkotóik életét és gondolkodását. A református kollégium tizenkettedik osztályos lányai pedig énekeltek, zsoltárokat és verseket olvastak fel. A férfiak a városháza Szent István Termében Pitó Zsolt bögözi lelkipásztor, missziói előadótanácsos vezetésével a református férfi jellemvonásairól, szerepéről beszélgettek, és különböző szerzők erről szóló vallomásait hallgatták és beszélték meg.
A SZIKE zenekar dicsőítését újra együtt hallgatta a gyülekezet. Kászoni Szilárd nagysolymosi lelkipásztor a Magyari Hunor és Juhász Ábel által készített, az egyházmegye templomait bemutató, újra kiadott képes albumot mutatta be.
Dániel Tamás ötödéves teológiai hallgató Gönczi Lajosról írt jellemrajzát Bekő István Márton lelkipásztor mutatta be, hangsúlyozva, az igazgató-tanár kitörölhetetlenül beleégette nevét a kollégium történetébe. Beszélt Gönci Lajos életéről, arról, hogy igazgatósága idején nyert új arculatot az iskola, készült el a tanítóképző épülete, valamint indult be a konviktus. Természettudósként alapos tudományos munkát is végzett; író és közéleti személyiség volt. Nyugdíjazása után a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gondnoka és a Belvárosi Református Egyházközség főgondnoka volt. Dániel Tamás, a könyv szerzője megköszönte a támogatók hathatós segítségét, akik hozzájárultak az emlékkönyv megjelentetéséhez Gönczi születésének 140. évfordulójára.
Bereczki-Orbán Zsolt programfelelős lelkipásztor kérdésünkre elmondta, felülmúlta a várakozást a részvétel. Öröm, hogy ilyen sokaknak fontos volt a reformáció közös megünneplése, melynek üzenete: a hitbéli meggyőződés, a lelki identitás lehetőség és kötelesség minden ember számára.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro

Tíz éve vezetjük Keskeny útra az EMI-táborozókat
A gyergyószentmiklósi EMI-tábor augusztus 10-én nyílt meg. Első nap Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor Szerelem, szerelem, szerelem, szerelem, enyém vagy? – címmel a házasság fontosságáról, a házasság előtti vagy azon kívüli élet csapdáiról, a párkeresés és találás módjáról, a kapcsolat tudatos építéséről tartott nagy lelkigondozói tapasztalatra valló előadást. Utána élményszínház nyitotta meg kapuit, ahonnan kilépve valamelyik lelki gondozást végző missziós taggal beszélhetett érzéseiről az érdeklődő. Mindezzel párhuzamosan a programokon résztvevő szülők gyermekeire külön foglalkozás várt: festegetés, rajzolás, játszás és mesélés.
Csütörtökön a programok áhítattal kezdődtek, jómagam a naini ifjú megrázó, figyelmeztető, de boldog kimenetelű történetével vezettem fel a napi témát. Barta Éva szakpszichológus két szabadult személlyel érkezett a Református Mentőmissziótól, akik megrázó nyíltsággal és mélységgel mondták el alkohol-, szer- és játékfüggőségük élményét, és írták le a szabadulás útját és lehetőségét, egyéni megélésük alapján.
Harmadik nap igei felvezetőt tartottam Zákeus történetének kibontásával, majd Helyem a nagyvilágban címmel adtam elő. A délutáni élményszínház a kútba esés dramatizált történetével gondolkoztatta el a részvevőket.
A szombati napon az elmélkedés Szent Lukács evangéliumának versei alapján az Isten, a felebarát és a szeretet hármas kötődését bontotta ki. Kászoni Szilárd nagysolymosi lelkipásztor a migránskérdés aktuális témáját járta körül a népéért, keresztyénségéért féltőn aggódó hitben járó ember szemszögéből, a délutáni élményszínház az imádság ösvényére vezette el a részvevőt. Áldással távozott mindenki.
Szász Tibor András felsősófalvi lelkész
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A Teleki család archívumát ismertető kiállítás nyílt a Teleki Tékában
A Teleki – Bolyai Könyvtár időszakos kiállító termében új tárlatot nyitottak péntek este: a Maros megyei könyvtár, a Teleki Téka és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében a Teleki család levéltárának egy keresztmetszete látható.
A  kiállítás látogatói korabeli dokumentumokat, leveleket, fényképeket, képeslapokat, jogi iratokat, tulajdonleveleket, meghívókat, adományleveleket, végrendeletek fotómásolatait tartalmazó pannókat tekinthetnek meg. A kiállításmegnyitón Kovács György, a Teleki Téka megbízott vezetője köszöntötte a vendégeket, meghívottakat, a Teleki család tagjait. Arról beszélt, hogy rendhagyó a tárlat, más mint ahhoz a közönség szokott.
„Reméljük, vándorkiállítás lesz belőle, már kulturális intézményekhez is eljut” – hangsúlyozta. Monica Avram, a Maros megyei könyvtár igazgatója a két intézmény – a könyvtár és a Magyar Országos Levéltár – közötti, határokon átnyúló együttműködésének jelentőségét emelte ki.
A személyiség és a történelem viszonyát boncolgatta Balogh Béni, a Magyar Országos Levéltár tudományos titkára, aki a Teleki családból Teleki Mihály alakját emelte ki és mutatta be több leírás alapján. A kancellárt Cserei Mihály negatívan ítélte meg, Bethlen Miklós éppen ellenkezőleg, úgy vélekedett róla, hogy nagy veszteség érte az országot a halálával. Trócsányi Zsoltnak sikerült Teleki arcképéről eltüntetni a sátáni vonásokat – mondta Balogh, aki felolvasott egy részletet Teleki Mihály utolsó, feleségéhez, Veér Judithoz Törcsváron írt leveléből is.
Éppen száz éve annak, hogy 1916-ban a Teleki család úgy döntött, hogy a Marosvásárhelyen őrzött családi archívumot Magyarországra menekíti. A most megnyílt tárlatnak ez a száz éves évforduló adta az egyik apropóját – mondta Weisz Szidónia, a tárlat ötletgazdája és kurátora. A témaválasztás másik aktualitása abban rejlik, hogy még mindig sokan keresik – laikusok és tudományos kutatók  – a Teleki-gyűjteményt a Tékában. A harmadik motivációja a kiállításnak az volt, hogy a hatalmas gyűjtemény még mindig kútfő és erőforrás a történelem kutatói számára.
A kiállított pannókon az archívum története olvasható, a somkeréki Erdélyi család levéltáráról, a Teleki család levéltárosairól – Farkaslaki idős Hincs Miklós, Nagysolymosi Koncz József és Dersi ifjú Biás István – személyéről olvashatunk, valamint az irattípusokról. A tárlókban azok a dokumentumokat, kiadványokat állították ki, amelyeket a Teleki – Bolyai Könyvtár őriz. maszol.ro

Adománygyűjtés: a másnál lecserélt bútorok is jók lennének ezekben az iskolákban
Ötven-hatvan éves vagy régebbi bútorzat is van a kissolymosi, nagysolymosi, hidegkúti és székelyandrásfalvi iskolákban, ezeket szeretnék újabbakra cserélni. Az intézmények és a helyi önkormányzat szűkös költségvetéséből nem futotta erre, ezért Kardos Ibolya igazgató adománygyűjtést szervezett.
Nagyon rossz állapotban van a bútorzat, már nem alkalmas a felszerelések és tanszerek tárolására. A székelyandrásfalvi iskolában annyira „leharcoltak” a szekrények, hogy már mozdítani sem lehet őket, mert széthullnak – mondta el Karos Ibolya, az iskola igazgatója. A Kis- és Nagysolymosban, illetve Hidegkúton és Székelyandrásfalván található négy épületet néhány éve kalákával újították fel.
„Nekünk erre sajnos nincs anyagi forrásunk. A helyi önkormányzat sem a leggazdagabb, nem tud pénzügyileg támogatni. Elszegényedett község vagyunk, nincsenek vállalkozások, nincsenek munkahelyek, segítene az önkormányzat, ha lenne miből, de így csak a fenntartásra jut” – tette hozzá. Az intézményvezető a megyei tanács segítségét kérte, valamint azokat az iskolákat szólította meg, amelyekben bútorzatot cseréltek. Az igazgató szerint évekig a törvény sem engedte, hogy padokat és szekrényeket vásároljanak a költségvetésből, most már lehetne, de nincs rá fedezetük.
„Nagysolymos kiöregedett, de Kissolymosban van élet. Hat éve vagyok igazgató, akkor 186 diákja volt az iskolának, idén már 203 van, tehát növekvőben a létszám” – büszkélkedett az igazgató. Azt is elmondta, hogy már érkezett adomány a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolától, ahol nemrég székeket cseréltek, a Zeyk Domokos Iskolaközponttól pedig nyolc jó állapotú padot is kaptak. A napokban a siménfalvi általános iskolától kaptak hasonló felajánlást. Ennek köszönhetően a székelyandrásfalvi iskolának most már csak korszerűbb polcrendszerekre és szekrényekre lenne szüksége.
„Nincs karbantartónk, és ez a rendszer hibája. A nagy leépítési hullám után megszűnt az állás, így négy falu maradt karbantartó nélkül” – panaszolta az igazgatónő. Ha szükséges, az óvó bácsi és a tanárok segítenek be a javításba, de a szülők is csatlakoznak.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Tüzet raknak a szívekben
Maksai-szenterzsébeti énekegyüttes a középdöntőben 
Cickom, cickom, vagyon-e szép lányod? Vagyon bizony, nem is egy, hanem három, dicsérte meg a székelyföldi Cickom énekegyüttes tagjait Sebestyén Márta zsűritag a Fölszállott a páva elődöntőjében. „Rátok nézni is puszta gyönyörűség, az embernek röpköd a szíve, és megtelik örömmel” – értékelte produkciójukat.
A maksai Györgyi Hajnal Csillag szenterzsébeti barátnőivel került be a Duna tévé népszerű tehetségkutatójába. A lányok Cickom énekegyüttesként jelentkeztek a műsorba, az elődöntőn sóvidéki dalokat énekeltek – ahogy ők fogalmaztak, az atyhaiak biztatására, leégett templomuk okán. Közel maximális pontszámmal, a zsűri szabadkártyájával jutottak tovább, így családjaikkal együtt lázasan készülődnek a középdöntőre, ahol most kevésbé ismert gyűjtésből származó szenterzsébeti dalokat adnak elő.
Mentoruk a magyarországi Juhász Erika népdalénekes. A zsűri szerint valósággal tüzet raknak a szívekben, üdén és élettelien énekelnek, érződik, hogy szívből jövő és nem színpadi a produkciójuk.
Kincses Gyöngy Erzsébet, Kincses Ilka Mária és Györgyi Hajnal Csillag a távolság ellenére a legjobb barátnők, de tulajdonképpen családi hagyományt folytatnak, hiszen az édesapák, Györgyi Zsolt és Kincses Kálmán maksai, illetve székelyszenterzsébeti református lelkészek közötti barátság is gyerekkorra nyúlik vissza.
Rendszeresen találkoznak, és mivel a lányok nemcsak játszani, énekelni is szeretnek együtt, megszületett az ötlet, hogy nevezzenek be a Fölszállott a páva vetélkedőre. Hétvégenként találkoznak, próbálnak, felkészítőjük a keresztanyjuk, Kászoniné Fejős Gabriella nagysolymosi tiszteletes asszony, aki ezúttal csipkelődőbb hangulatú, a fiú-lány viszonyról szóló dalokat tanított be. A negyedik osztályos Hajnal Csillag egyedül is szép eredményekkel vett részt különböző népdalvetélkedőkön, hegedűórára jár, szeret lovagolni, talán ezért is egy lovacska a Cickom együttes kabalája – tudtuk meg édesapjától, aki elmesélte, korábban tanult meg a kislány énekelni, mint beszélni.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Hagyományok Háza negyedszer rendezi meg a tehetségkutatót, az első középdöntőt már megtartották, ma lesz a második. A győzteseket a december 16-i döntőben választják ki. 
Tehát ma 20.30-kor kezdődik a Duna televízióban a Fölszállott a páva középdöntője, amikor drukkolhatunk székelyföldi lányoknak is. Nemcsak a zsűri értékelésével, hanem a közönségszavazattal is tovább lehet jutni a döntőbe. A műsor ideje alatt a +36-20/30/70-4422-999 telefonszámra várják a versenyzők a szavazatokat, a Cickom együttes kódja 14; csak az adás ideje alatt lehet szavazni, egy számról húsz alkalommal. Szurkoljunk, és szavazzunk a Cickom énekegyüttesre!
Gy. Turoczki Emese Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)