Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nagyzerindet ért árvízcsapás miatt Nagyiratoson rendezik meg a határ menti települések polgármesterei jubileumi, X. találkozóját máj. 5-én. Kiss István, Nagyiratos polgármestere /(balta): Határmenti települések polgármestereinek X. találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

A tizedik, jubileumi találkozójukat rendezik meg máj. 5-én Nagyiratoson az Arad és Békés megyei, határ menti települések polgármesterei. Az 1995 óta együttműködő tizenegy magyarországi és tizenkét romániai település között olyan városok is vannak, mint Gyula, Battonya, Mezőhegyes, illetve Kürtös, Nagylak és Pécska. Az öt éve felváltva Aradban és Békésben rendszeresen megtartott találkozók eredménye, hogy erősödött a bizalom az országhatár két oldalán lévő települések vezetői és lakói közt, a résztvevő helységek közül több testvér-települési kapcsolatra lépett. A mostani nagyiratosi fórumon tájékoztató hangzik el az önkormányzatok részére elérhető külföldi forrásokról. /Magyar-román polgármester-találkozó tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Pontosan kezdődött a találkozó. Házigazdaként Kiss István polgármester ismertette Nagyiratos történetét, amelyet ez alkalomra dr. Kovách Géza történész foglalt össze. /Balta János: Nagyiratos kitett magáért. Tizedik nemzetközi polgármester-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

Öt éve rendszeresen találkoznak Arad és Békés határ menti polgármesterei, tájékoztatott Hevesi József, a Békés Megyei Közgyűlés Nemzeti-Etnikai Kisebbségi Bizottság titkára, a találkozó egyik szervezője. Ez év tavaszán már volt ilyen találkozó az Arad megyei Iratoson, most október 18-án Kunágota község művelődési központjában lesz a határ menti települések polgármestereinek 11. találkozója. Az összejövetel témája a kapcsolatok erősítése, építése, a különböző (például PHARE) pályázati lehetőségek közös kihasználása, amelyekkel a két kistérség közelebb kerülhet egymáshoz. /Október 18., Kunágota, tizenegyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

"Az elmúlt héten Arad megyében vendégszerepelt a kolozsvári 1001 Mese bábtársulat. A farkaskirály című bábjátékot előadták Erdőhegyen, Szapárligeten, Simonyifalván, Gyorokon, Kisiratoson, Nagyiratoson, az aradi 11-es óvodában, valamint a minorita kultúrházban. Bereczky Gyula, a társulat vezetője elmondta, hogy a kolozsvári Puck Bábszínházhoz szerződött, később onnan kilépett és megalakította az 1001 Mese bábtársulatot. A farkaskirályt Bereczky Gyula írta. /Németh Beatrix: "A gyermekek csinálják a mesét" A bábszínházat felnőtt fejjel is lehet szeretni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./"

"Május 23-án Békés megye képviselői Aradon tárgyaltak a június 15-i, nagyzerindi polgármesteri találkozó előkészületeiről. Ez lesz a 11. alkalom a magyarországi, Békés megyei Kevermesen 1995 őszén megtartott első találkozót követően. Ma Arad megyéből 12, Békésből 11 község alkotja a határ menti polgármesterek fórumát, amely évente kétszer - felváltva Magyarországon és Romániában - találkozik a közös érdekű problémák megbeszélésére. Eddig három-három helység (Mezőhegyes-Nagypereg, Battonya-Pécska, Dombegyháza-Iratos) kötött testvértelepülési megállapodást. /Határmenti települések, Arad-Békés. Előkészítik a 11. polgármesteri találkozót. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"

"Okt. 26-án új székházba költözhetett a Nagyiratosi Magyar Ifjúsági Szervezet. A "honfoglalás" nem jöhetett volna létre az egyháztanács, elsősorban György Zoltán plébános segítsége nélkül. Az új székházat az egyháztanács egyéves szerződéssel bocsátotta a fiatalok rendelkezésére. Az érdeklődőket Dani Csaba, a NIMISZ elnöke köszöntötte, majd kitért arra, hogy kulturális kört szeretnének alakítani. Az aradi RMDSZ és az AMISZ nevében Horváth Levente városi tanácsos megajándékozta a fiatal szervezetet egy számítógéppel. /Kulturális kört szeretnének alakítani. Új székházban a NIMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./"

Márc. 28-ra virradóra Nagyiratosnak Kisiratos felőli bejáratánál ismeretlenek ledöntötték a kétnyelvű helységnévtábla állványát, és a földre dobták. /Nagyiratoson ledöntötték a kétnyelvű táblát. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Aradon a Caritas-szervezet igazgatója Sándor Tivadar arad-gáji plébános. A plébánia melletti telken egy háromszintes épület készül. Ez lesz az aradi Máltai Segélyszolgálat otthona. Az épület egyik szintjén lesz az apácák rendháza, ők is bekapcsolódnak majd a Caritas munkájába. Az aradi pszichiátriai kórház egyik kezelési pavilonját az aradi Caritas tavaly építette fel és adta át rendeltetésének. A Csíky Gergely Líceum kollégiumának felújításán a Caritas emberei fáradoznak. A tavaly szeptember óta újból magyar tannyelvű iskolává nyilvánított, egykori magyar katolikus fiúgimnázium internátusa sürgős felújításra szorult. Nyártól az épületet 80 Arad megyei magyar diáknak nyújt majd fedelet. Az épületben könyvtár, kantin, étkezde, valamint tanulószobák is lesznek a temesvári római katolikus püspökség által szerződés révén 99 évre a magyar tanügynek átengedett kollégiumban. Az Agrocaritas egységei Szentpálon és Nagyiratoson vannak. A Szentpálon működő Agrocaritason belül asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyek is működnek. Itt vannak a Caritas teherautói és traktorai. A Caritas működteti a ruhaüzletet és a szociális központot (amely otthoni beteggondozást nyújt). /Boér Jenő: Az aradi Caritas tevékenységéből. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./

"Halálának 35. évfordulóján Áprily Lajosra emlékeztek a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/ tagjai. A Nagyiratosi Általános Iskola tanulói mutattak be verses összeállítást, majd dr. Brauch Magda méltatta Áprily irodalmi munkásságát. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./"

"Bereczky Gyula kolozsvári bábművész ismét Arad megyébe érkezett. Sajátos utat járó előadóművész, aki pár évvel ezelőtt függetlenítette magát, kidolgozta egyéni stílusát. A színpadot, kellékeket és a szereplőket egyetlen hátizsákba csomagolva járja a szórványvidéket, ahová hivatásos magyar bábszínház csak elvétve jut. Bereczky segítőtársa felesége, Varga Csilla, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, férjének is avatott kezű partnere a bábok kivitelezésében. A népmese elemeiből ihletődött Szekrénymese szövegét jómaga írta, a kasírozott bábok mozgatása, a szövegmondás is a mindenes feladatköre. Máj. 26-án Aradon a Csiky kisdiákjainak tartott előadást, a következő napokon Szentpálon, Majláton, Nagyiratoson, Kisiratoson, Gyorokon, Pécskán, Peregen, Zerinden, Ágyán és Erdőhegyen lép fel. Szerencse, hogy Bereczky Gyula megérkezett, mert egy héten át zajlott az Euromarionett 2003 fesztivál Aradon. Itt voltak szerb, macedón, bolgár és francia bábművészek, de az erdélyi magyar bábosok közül senkit sem jött el, vagy talán senkit se hívtak meg erre a rangos művészeti eseményre. /Hátán viszi a színpadot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./"

"Máj. 30-án először szervezték meg az aradi Minorita Kultúrházban az Arad megyei magyar iskolák egyházi napját. Az egész napos rendezvény főszervezője, Matekovits Mária elmondta: ez az első ilyen jellegű műsor, melynek célja rávezetni a diákokat a szeretet, hit, egymás közötti kommunikálás és az anyanyelv ápolásának az értékeire. Az Egyházi Napon a Csiky Gergely Iskolacsoport, a kisiratosi, nagyiratosi, majláti, borosjenői, szapárligeti iskolák, valamint az aradi 21-es, 10-es és a pécskai iskola tanulói vettek részt. /Sólya Emília: Hit, szeretet, anyanyelvápolás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./"

"Nagyiratos Arad felőli bejáratánál megrongálták a kétnyelvű helységnévtábla feliratait, ezért a polgármesteri hivatal újrafesteti azt. /Felújítják a nagyiratosi helységnévtáblát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./"

"A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Arad megyei szervezete nagyobb pénzösszeget pályázott meg a magyarországi Apáczai Közalapítványnál. A pályázatot - Számítógépek a szórványoktatásban - kimondottan 6 és 14 év közötti gyermekekkel foglalkozó intézmények számára írták ki. A megpályázható támogatásból hárommillió forintot ítéltek meg az aradiaknak. Ebből sikerült húsz számítógépet, húsz fénymásolót, húsz számítógépes programcsomagot és két szkennert vásárolniuk. Húsz intézmény - nem csak iskola - jut számítógéphez. Nagyiratos, Erdőhegy, Kisjenő esetében a plébániák, parókiák lesznek a gépek tulajdonosai. A kedvezményezettek között van a Kölcsey Egyesület, az EMKE, a pedagógusszövetség, nyilatkozta Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke, országos alelnöke. /Karácsonyi Zsolt: Számítógépek a magyar szórványnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./"

Arad megyében a Románia Magyar Demokrata Szövetség tíz településen indít polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon. Fazekasvarsándon Miszlai Ferenc, Kisiratoson Almási Vince, Nagyiratoson Guth János, Nagyperegen Nagy Sándor, Nagyszintyén Erdős Bálint, Nagyzerinden Ozsvár Zoltán, Pécskán Nagy István, Sofronyán Sandu Piroska, Tőzmiskén Haász Tibor és Zimándújfaluban Kovács András indul a polgármesteri székért. Arad megyében összesen 300 tanácsosjelölt indul az RMDSZ színeiben. A megyében 36 településen van szervezete az RMDSZ-nek. /n. i.: Tíz polgármesterjelölt, háromszáz tanácsosjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

Gyermeknap alkalmából idén második alkalommal rendezett műsoros délutánt a Gyöngyház Egyesület a hátrányos helyzetű gyerekeknek Aradon, a Jelen Ház nagytermében. A két vidéki – Nagyiratos, Zimándújfalu – és négy aradi iskolából 120 gyerek gyűlt össze, a gáji iskola diákjai zenés, táncos összeállítással kedveskedtek a vendég gyerekeknek. Mindegyik gyerek kapott ajándékcsomagot. /(ni): Színes programok, mosolygós arcok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Megvolt a nyolcadikat végzettek országos tesztvizsgája. Az Arad megyében magyarul végzetteket átlaga 63%-os. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok közül a legjobb eredményt a nagyiratosiak érték el 9-ből mindegyiknek sikerült, őket követik a csikysek 84,5%-os sikerrel (45-ből 38 átmenővel). A legrosszabb a kisperegieké, 5 jelentkezőjük közül egy sem ért el átmenő jegyet, továbbá az ágyaiaknál 5-ből 1, a kisiratosiaknál 9-ből 2 tanuló járt sikerrel. A többieknél 52,6 % (Pécska) és 78% (Zimándújfalu) között mozog az átmenők átlaga. A legtöbben román nyelv és irodalomból bizonyultak felkészületlennek. /(Kiss): Tesztvizsga 2005. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

Október 8-án elindultak a csőszlegények a csőszlányok után Nagyiratos utcáin, végül népviseletbe öltözött csőszpárok táncoltak. Az ünneplő sereg a helybéli katolikus templomba tért be, ahol Horváth Levente alprefektus is beszédet mondott. A templomtól este indult a fáklyás menet a nagyiratosi kultúrotthonhoz. Egy időben a szüreti bál hagyománya megszakadt Nagyiratoson. Sok fiatal átköltözött Magyarországra. Azt szeretnék, ha ez a rendezvény kinőné magát falunappá. /Berki Fláviusz: Szüreti bál Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Mint minden évben, a betlehemi láng idén is a cserkészszervezetek közvetítésével jutott el a vidékre. A láng repülőgéppel jutott el Betlehemből Bécsbe, ahol átvette, és Budapestre vitte a Magyar Cserkészszervezet. Tőlük a kisiratosi cserkészek hozták át a betlehemi lángot az országhatáron, majd két csapatra válva észak-erdélyi és dél-erdélyi körútra indultak vele. A dél-erdélyi csapat útba ejtette Kisiratost, Nagyiratost, Pécskát, Nagylakot, Aradot, Vingát, Temesvárt, ahol december 20-án a lángot átadták a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjainak, majd Újszentesen megpihentek. Innen indultak tovább Lugosra, Facsádra, Marzsinára, ahol az éjszakát töltötték. Ma eljutnak Dévára, Gyulafehérvárra és visszajövet Máriaradnára, a körút végállomására. /(S.): Megjött a betlehemi láng. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

A hét végén Nagyvarjas kultúrotthonában szervezték meg a helyi RMDSZ  farsangi álarcosbálját. A fő szervező Pintér András elnök, Nagyiratos községi tanácsos volt. A jelmezes felvonulást bál követte, amelyen a Ciklon zenekar varázsolt jó hangulatot. /(Kovalik): Farsangi álarcosbál Nagyvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Február 18-án Aradon az Aurel Vlaicu Általános Iskolában tartotta hagyományos farsangi mulatságát az Aradi és a Vingai Katolikus Esperesség fiatalsága. A helybeliek mellett, papjaik vezetésével szép számban érkeztek Kisjenőről, Lippáról, Nagyiratosról, Vingáról, a környékbeli falvakból, sőt Temesvárról is. /(balta): Katolikus mulatság Arad-Ségában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

Húsvétkor, a feltámadási szertartás után Tihanyból két feltámadási jelvény – zamárdi fafaragó által készített, hordozó nyéllel ellátott, magyar népi motívumokkal övezett kereszt – indult el zarándoklatra a Kárpát-medencében. Egyik az északi településeket, másik a délieket felkeresve, ketten szív alakú ívet követve közelednek Csíksomlyó felé, ahol a Szűzanya tiszteletére emelt kegytemplomban tartandó ünnepségen egyesülnek újra, jelképezve pünkösd közösségformáló erejét, a magyarság egységének akaratát. A magyarlakta településeken, országhatárokon átvonuló jelvények kísérőit mindenütt nagy pompával fogadják, stációkat tartanak, ahol minden közösség a jelre köti a saját, felirattal ellátott szalagját, majd a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér, egy üveg bor, a nemzeti lobogó, valamint a stációkat rögzítő napló társaságában továbbvitelre átadja a jelvényt. Május 11-én Kisiratoson Almási Vince polgármester és Zilahi András plébános társaságában a község vezetősége, magyar nemzeti viseletbe öltözött fiúk, lányok és nagy számú hívő várta a Nagyiratos felől érkező jelvényt, amelyet két autóval hoztak, Mezőkovácsházáról. A rövid köszöntést követően, a magyar ruhába öltözött fiatalok felvezetésével harangzúgás közepette, énekelve indult a tömeg a templomba, ahol a jelvényt, illetve a vele járó nemzeti lobogót, kenyeret és bort rögtönzött szertartáson adták át a mezőkovácsháziak a polgármesternek és Andó László főgondnoknak. Almási polgármester rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a jelvénynek Kisiratosra érkezését, és miután rákötötte a “Kisiratos katolikus közössége részéről; Magyarok Nagyasszonya, gyűjtsd össze gyermekeidet!” mottóval ellátott fehér szalagot, ismertette az útvonalat. A tervek szerint a kisiratosiak autóval viszik a keresztet Kürtös, Gyorok, Lippa, Máriaradna és Déva katolikus közösségeinek meglátogatásával. Déván a jelvényt és tartozékait a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonában átadják Böjte Csaba atyának, akinek küldöttsége tovább azt viszi Gyulafehérvárra. Onnan további küldöttség hordozza Csíksomlyóra, ahova pünkösd napján érkezik meg. /(balta): Feltámadási jelvények Csíksomlyóra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Kisiratos háromnapos falunapja tartalmas. Július 21-én a könyvbemutató vendége Sarusi Mihály József Attila- és Táncsics Mihály-díjas író, újságíró volt. Bár nem kisiratosi születésű, apja családja révén odavalósinak is tekinti magát, Sarusi eddig nem kevesebb, mint 7 (hét!) könyvet írt Kisiratosról (az egyik legutóbbi az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg). Ígéretet tett: folytatja a kisiratosi sorozatot, amíg a könyvek száma eléri a tízet. A fogatbemutatóhoz három hintóval a szomszédos Nagyiratos is hozzájárult. A falunappal együtt tartották a fiatalok II. Arad Megyei Ifjúsági Találkozóját. A hatalmas, fedett színpadon következtek a néptánc-műsoron résztvevő együttesek. Az V. Kisiratosi Falunapok a Republic koncertjével ért véget. /Jámbor Gyula: Falunap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Engelhardt Mária, a Nagyiratosi Általános Iskola igazgatója a helyi közművelődési életnek is az egyik mozgatója. Elmondta, hogy Nagyiratosra történt kinevezése előtt 11 évig a “szomszédvárban”, Kisiratoson dolgozott, ahol a pedagógusokat bevonták a néptánc és -hagyomány, általában a közművelődési élet szervezésébe. Kolléganőjével, Horváth Annával részt vett az RMDSZ által a közelmúltban szervezett pályázatíró tanfolyamán, ahol szinte minden magyarlakta település képviselői jelen voltak. Tőlük tudta meg, hogy a legtöbb helyen működik közművelődést szolgáló civil szervezet. Ennek példájára, a nagyiratosi egyesület létrehozására elindították a Pro Iratos Egyesület bejegyeztetését. A tavalyi szüreti bálra felkészítettek egy húsztagú magyar népi tánccsoportot, akik a közelmúltban is felléptek. /Balta János: Iskola, a közművelődés bölcsője. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Első alkalommal jutott ki Arad megyéből magyar nyelven oktató pedagógus a határon túli magyar pedagógusok Adria–Duna Nyári Szabadegyetem nevű 2006-os évi interdiszciplináris továbbképző tanfolyamára. Pintér Mária tanító (Arad), Godó Franciska tanító (Zimándújfalu) és Molnár Zsuzsa óvónő (Nagyiratos) Mátrafüredre utazhatott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szervezésében. A több napos tanfolyamon olyan magyar személyiségek tartottak előadást, mint például dr. Czeizel Endre genetikus. Romániából közel tíz magyar nyelven oktató pedagógusnak nyílt alkalma kijutni a továbbképzésre. /Sólya R. Emília: Magyarországi kurzuson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Október 14-én másodszor szervezett szüreti bált Nagyiratoson a bejegyzés alatt álló Pro Iratos Egyesület. A helybeli néptáncegyüttes tagjai vállalták a csőszleány és -legény szerepét. A templomból kivonulókhoz csatlakozott az iskola magyar és román diákjaiból álló mazsorettcsoportja. A kultúrotthonban Papp Attila és zenekara hajnalig szórakoztatta a néphagyomány szerint megszervezett szüreti bál résztvevőit. /Balta János: Fáklyásmenet Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

A magyar–román határ két oldalán elhelyezkedő települések próbálnak összefogni és közös projekteket kidolgozni. Mivel könnyebben lehet európai uniós pénzeket elnyerni régiós szintű együttműködés keretében, öt erdélyi és öt magyarországi helység dolgozik minél szorosabb kapcsolat kialakításán. Kisiratos, Nagyiratos, Nagypereg, Pécska és Szemlak vezetői és magyar partnereik már két alkalommal is összeültek megvitatni a partnerség konkrét lépéseit. A települések polgármesterei, illetve alpolgármesterei minirégió létrehozására gondolnak, melyet jogilag a közösen létrehozandó egyesület képviselne. /(Sinka): Határon átnyúló minirégiót szerveznek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./