Öt tárlat látható az erdélyi képzőművészetről Magyarországon. Budapesten, a Ráday utcai Galéria 9-ben most zárul a csíkszeredai székhelyű Forte Grafikai Egyesület kiállítása. A nemrég bejegyzett országos szervezet ezzel az alkalommal mutatkozott be külföldön, jelezet Léstyán Csaba, a tárlat egyik szervezője, illetve kiállítója. Szintén Budapesten nyílt meg a Kolozsvári festők című tárlat: a Szent István téri Belvedere Szalonban lehet megtekinteni Fülöp Antal Andor, Incze János Dés, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor és Szolnay Sándor műveit. Százhalombattán a nyolcvanéves Kusztos Endre grafikusművész munkáiból rendeztek tárlatot. Formavilág címmel október közepéig Budapesten húsz kortárs bánsági képzőművész műveit lehet megtekinteni a magyar képzőművészek és iparművészek székházában, 15-étől Sopron, Pápa ad otthont az alkotásoknak. A legtöbb munkát felvonultató, művészettörténeti jelentőségű tárlat a Nagybányai Művésztelepet Szentendrén mutatja be. /Rostás-Péter Emese: Kortársak, halhatatlanok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Október 15-én Nagybányán első alkalommal szerveztek Háló találkozót (katolikus szervezetek, közösségek találkozója), több mint 110 resztvevővel. A záró szentmisén hét pap és Schönberger Jenő megyéspüspök volt jelen, valamint a bányászok reprezentatív csoportja. /Miklósi Roland: Háló-találkozó volt Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 21./

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör meghívja színházkedvelő közönségét az október 28-án kezdődő évadnyitó előadásra a Városi Színházba. Műsoron: Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni – zenés vígjáték három felvonásban (felújított változat). /Imádok férjhez menni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 21./

Azért jöttem Nagyváradra, mert ez egy csodálatos város, és itt kitűnően meg lehet tárgyalni a két országot, valamint a romániai magyarságot érintő közös ügyeket – jelentette ki október 21-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Markó Béla román kormányfő-helyettessel, RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő érkezésére idejekorán felkészültek Nagyváradon: a Kanonok soron, ahol a barokk püspöki palota áll, már reggel fél tízkor két forgalmi rendőr szólította továbbhaladásra mindazokat, akik az utcában szerettek volna leparkolni. A tüntetéseket úgy próbálták elkerülni, hogy még a sajtó képviselőivel is csak mintegy másfél órával az esemény kezdete előtt közölték, pontosan hogyan is zajlik majd a kormányfő programja. Gyurcsány Ferenc leszögezte: „Az itteni magyarok első számú képviselője ugyanis nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ, és én ebben szívesen támogatom.” Hozzátette: a magyarországi bal- és jobboldal politikája között ez a legfontosabb különbség. A romániai magyar felsőoktatás helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta, az RMDSZ a román kormánykoalíció tagjaként azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatási rendszeren belül mindenki hozzáférhessen az anyanyelvi oktatáshoz, és ezt támogatja a magyar kormány is. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ továbbra is igényli az állami magyar egyetemet Romániában, ám úgy vélte, e cél eléréséhez nem az utcai tüntetések, hanem a politikai küzdelem jelenti a legjobb eszközt. A miniszterelnöki konvoj – valószínűleg az esetleges tüntetők elkerülése miatt –a bejárati ajtó előtt állt meg. Gyurcsány Ferenc azonban az autóból kiszállva kézfogással üdvözölt egy középkorú hölgyet. A villamosmegállóból egy férfihang többször is azt kiáltotta a kormányfő felé: „Áruló!” Menj haza!”. Gyurcsány a városháza épületében megrendezett fórumon kifejtette: nem igaz, hogy az autonómia fontosabb, mint az autópálya. „A régió jövőjét nem a magyar támogatáspolitika, hanem a gazdasági fejlődés fogja meghatározni. Ehhez olyan környezet szükséges, ahol a magyar befektetőktől nem félnek, hanem üdvözlik őket” – szögezte le a kormányfő, aki a rendezvény után visszatért Budapestre. Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nagyváradi látogatása alkalmával a magyar kormány nevében tíz teljesen felszerelt Mercedes márkájú mentőautót adományozott a nagybányai gyermekkórháznak. /Balogh Levente: Nem találkozott tüntetőkkel a magyar kormányfő nagyváradi látogatása idején. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Nyolcadik alkalommal lép közönség elé csoportos kiállítással a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága. Hagyományos őszi tárlatuk megnyitójára október 27-én lesz Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A társaság tagjainak tevékenysége Kolozsváron sem ismeretlen: kétszer is szerepeltek alkotásaikkal a Gy. Szabó Béla Galériában, legutóbb 2004 áprilisában. /(n): Kortárs nagybányai magyar képzőművészek tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör október 28-án tartja évadnyitó előadását a Városi Színházban. Műsoron Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni c. zenés vígjátéka három felvonásban (felújított változat). /Imádok férjhez menni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 28./

Kolozsváron az Unitárius Nőszövetség összejövetelén bemutattak a szép kivitelezésű falinaptárt, amelynek lapjait Vass Albert festő Torockó- és Enyed vidékét, illetve az évszakok változását megörökítő munkái díszítik. A naptárt Hantz Lám Irén ismertette, szólt a festő életéről és munkásságáról is, elmondta: munkáinak megragadó színvilága a nagybányai festőiskola jellegzetességeit tükrözi. /F. I.: Falinaptár – Vass Albert festményeivel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Hét évvel ezelőtt Bogya György fizikatanár kezdeményezésére szervezték meg először a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált Szilágycsehben. Idén már 356 tanuló jelentkezett. Nem volt könnyű dolga kiválasztani a legjobbakat a Hargita, Maros, Kolozs, Máramaros, Szatmár megyei és szilágysági színjátszók közül. Október 30-án délelőtt az általános iskolások hat csapata mutatkozott be. A helyi Berekenye színjátszó csoport háromnyelvű előadása nyitotta meg a sort. A Lúdas Matyit románul kezdték, magyarul folytatták, és angolul fejezték be. A zsűri értékelése szerint a legjobbnak az idén ősszel megalakult szilágysomlyói magyar általános iskola diákjai bizonyultak a „Mátyás király lopni megy” című előadásukkal. Délután jöttek a középiskolások. Két első díjat osztottak: a nagybányai Fülemile csapatának (Németh László Elméleti Líceum) és a krasznai iskolacsoport Tinikomédiások csapatának. /Józsa László: Országossá fejlődött a szilágycsehi diákszínjátszó fesztivál. Szilágysomlyói, nagybányai és krasznai diákok vitték el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

A nemzeti önazonosság, az anyanyelv megőrzése szórványvidéken különösen nehéz feladat elé állítja a pedagógusokat, művelődésszervezőket. Az idei szinérváraljai Sylvester János Emléknapok középpontjában ezért a népi hagyományok felelevenítése és az anyanyelv ápolása áll. A kétnapos rendezvény keretében november 12-én, Szinérváralján tanácskozás kezdődik „A magyar nyelv ápolása a szórványban” címmel. Délután a helyi magyar tagozatos óvodások és iskolások mutatnak be hagyományőrző műsort. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör előadása zárja az emléknapokat. /(déel): Magyar nyelv a szórványban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 11./

Tarolt a nagybányai diákszínjátszók társulata a közelmúltban lezajlott országos (ODIF), illetve partiumi (PADIF) színjátszó fesztiválokon. A Fülemile egy első és egy második díjjal tért haza, ráadásul a Partiumban harmadszor is sikerrel védte meg a korábbi években elnyert dobogós helyezést. A Fülemile Diákszínjátszó Kör 2002 telén alakult Nagybányán. A társulat névadója első sikeres darabjuk, Arany János: A fülemile c. sulikomédiája. Előadásaikat rokonszenvvel fogadta a közönség, s nem csak Nagybányán; olyan Máramaros megyei településekre is eljutottak a fülemilések, ahová nem látogatnak el a hivatásos magyar színházak: Domokos, Felsőbánya, Szinérváralja, Máramarossziget, Hosszúmező, tájékoztatott a társulat rendezője, Balogh E. Csaba magyar nyelv és irodalom szakos tanár. /Vásárhelyi D. Miklós: Nagybányai diákszínjátszók országos sikere. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 11./

Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke beszélt a szórványmisszióról, a szórványprogramokról és az alapítvány tevékenységéről. Rendszeres tevékenységük az algyógyi szórvány-lelkésztalálkozó és szórványtovábbképző, a szórványdíjazás, a szórványlap szerkesztése, tanácsadási munka lelkészeknek, pedagógusoknak. Emellett fontos az amerikai erdélyi szórvány-testvérkapcsolat is, a Válassz testvért mozgalom, amelyik egyedülálló a maga nemében: amerikai magyar családok rendszeresen támogatnak egy szórványgondozó egyházközséget és lelkészt. Ebben az évben szerették volna szervezni az Egyház és anyanyelv című konferenciát, mert égetővé vált a nyelvhasználat, nyelvcsere, nyelvváltás a romániai magyar történelmi egyházaknál és híveiknél. Folytatják a gyülekezetjárást az egyetemistákkal, teológusokkal, továbbá a romtemplomok takarítását, a nyári gyülekezeti missziót és a magyarságfelmérést. Emellett segítenek a rászorultakon, elsősorban nagycsaládosokon és gyermekeken. Nagyon fontos a Holt-tenger dokumentációs program. Erdély szórványterületein ugyanis gyors ütemű a tárgyi, szellemi értékvesztés, lassan alig marad utolsó tanú, emlékező egy-egy településen. Néhány éve kezdték el ezt a programot, hogy ezen a területen rögzítsenek mindent. A szórványközpontok között vannak a gyülekezeti házak, otthonok, menhelyek. Az igazán nagy feladatot az oktatási központok látják el. Ezek líceumok és elemi iskolák közé szerveződnek: falusi vagy városi bentlakások. A tudatos tervezés nyomán születhettek új oktatási intézmények, iskolák, mint a nagybányai Németh László, a máramarosszigeti Leöwey Klára Gimnázium, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a szilágysomlyói önállósuló magyar iskola. Különleges arculatot kölcsönöznek a szórványközpontoknak a teleházak, faluházak, magyarházak. További feladat a lefedetlen területek behálózása, különös tekintettel a Mezőségre, a Küküllők mente szórványvidékeire és Dél-Erdélyre. Nagy gond ezeknek az intézményeknek a fenntartása. A normatív jellegű fenntartás életbevágóan fontos. Sürgős feladat befejezni az építés alatt álló válaszúti, besztercei, felőri bentlakásokat. Anyagi okok miatt bezártak a medgyesi és hétfalusi iskolai bentlakások. A Diaszpóra Alapítvány foglalkozik a Kárpátokon kívüli misszióval is. 1996-ban jártak először a fiatalokkal Havasalföldön, a következő évben ezt Moldvában és Dobrudzsában folytatták, és azóta minden évben legalább egy kis csoport fiatal az ott élő és szolgáló lelkészekkel bejárja a Kárpátokon kívüli régiókat. Ebben az évben ellátogattak a régi Méhed, mai nevén Mehedinti megyébe, Szörényvárára (Turnu Severin). A regáti magyarság egy része rejtőzködve csendesen beolvadt, más része próbálja őrizni önazonosságát. /Dézsi Ildikó: „Szórványjárásunk célja a segítés, a szolgálat” Interjú Vetési Lászlóval, a Diaszpóra Alapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Alapfokú idegenvezető-képzéssel egybekötött helytörténeti tanfolyamot szervez a téli hónapokban Nagybányán a Teleki Magyar Ház. Szakemberek tartanak előadásokat Nagybánya és környéke történelméről, környezetéről, műemlékeiről, néprajzi, művészeti és vallási vonatkozásairól. /Helytörténeti tanfolyam. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 18./

Magyarországon, Pomázon, a Testvérmúzsák Galériában november 17-én megnyílt Dudás Gyula nagybányai festőművész tárlata. Nagyváradon nyílik reprezentatív tárlat november 28-án a felsőbányai Nagybánya festészeti táborok tíz éves terméséből, jelezte Véső Ágoston festőművész, az alkotótábor művészeti irányítója. /Nagybánya a nagyvilágban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 18./

Nem volt még a Nagybányán, a Teleki Magyar Házban önálló szobrászati kiállítás. Most lesz az első, Balázs Janó Torockószentgyörgyön alkotó szobrászművész tárlata november 24-én nyílik meg. Az alkotó édesanyja, Csizér Lilla (1914-1986) nagybányai festőművész volt. Balázs Janó így édesanyja révén, mondhatni, a nagybányai festőiskolába is beleszületett, jól ismerte a Ziffer Sándor köré csoportosuló művészeket. Balázs Janó első egyéni szobrászati kiállítását feleségével, Székely Ilona keramikussal együtt 1977-ben rendezte meg a kolozsvári Korunk Galériában. 1999-ben Xantus Gábor Torockószentgyörgyön filmet forgatott Balázs Janó művészetéről. /(-helyi): Balázs Janó szobrai Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 18./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ünnepelte megalakulásának 85. és újjáalakulásának 15. évfordulóját. Az emlékhét keretében december 2-án és 3-án ünnepi közgyűlés volt, 21 lelkészt szenteltek fel és kiosztották a Pro Ecclesia és Pro Partium díjakat. Pro Ecclesia díjban részesült a Nagybánya környéki Avarfelsőfalu szórványtelepülés, a Bihar meggyei Micske, ahol egyebek mellett létrehozták a Timóteus Ifjúsági Házat, a Sámuel bentlakást, a harmadik díjazott Szilágycseh, református templomának restaurálását idén fejezték be. Pro Partium díjat kapott a Partium Egyetem, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, illetve Csiszár Ádám volt egyházmegyei főgondnok és Balogh Béla egyházmegyei főlevéltáros. /Tóth Hajnal: Lelkészszentelés és díjkiosztás a jubileumi közgyűlésen. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 5./

Gyulafehérváron működik a II. Rákóczi Ferenc Gyülekezeti Ház, amely 2004. augusztus 15-i felavatása óta számos kulturális rendezvénynek adott helyet. Jelenleg Legendi Géza zalatnai festőművész kiállítása tekinthető meg. A művésznek tárlatai voltak Nagybányán, Gyulafehérváron, Zalatnán és Franciaország több városában. /Takács Ildikó: Vendégeket vár a II. Rákóczi Ferenc Gyülekezeti Ház. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Rendszeresen a diákszínházi seregszemlék élmezőnyében szerepel a nagybányai Fülemüle-csoport, a 2002-ben alakult Németh László Középiskola színiegyüttese. Balogh Csaba tanár elmondta: az együttes jellemzője a csapatszellem. Megosztott első díjat szereztek a szilágycsehi Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválján, az Országos Diákszínjátszó Fesztivál 2003-as és 2004-es kiadását megnyerték – az idein megvédték elsőségüket. /Farkas E. Zoltán: Népdalok és Fülemüle-trófeák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A nagybányai Nicolae Iorga Iskola a megye egyik legjobb hírnévnek örvendő általános iskolája. A magyar nyelvű oktatás egyik fellegváraként is számon tartják. Az iskolát 1959-ben létesítették. A magyar tagozaton tizennyolcan tanítanak, ebből tizenketten magyar nemzetiségűek. Hat tanár mindkét tagozaton tanít, olyan tantárgyakat, mint a testnevelés, technológia, a román nyelven tanított történelem és a földrajz. A román tagozaton hatvanhét tanár tevékenykedik. /Tamási Attila: Ünnepi hangulatban a Nicolae Iorga Iskola. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 16./

Nagybányán, a Teleki Magyar Házban bemutatták dr. Sasi Nagy Béla „Szélmalomharc” és Popovic Gergely „Vidám Abszurdisztán” című kötetét. Sasi Nagy Béla röntgenorvosként tevékenykedett, kötetbe gyűjtött cikkei valóságos társadalmi röntgenképet vetítenek elénk, hangzott el a bemutatón. Sokan vannak, akik a Bányavidéki Új Szóból Sasi Nagy Béla jegyzeteit szeretik a legjobban. /Tamási Attila: Könyvbemutató a Teleki Magyar Házban. Sasi Nagy Béla: „Szélmalomharc”. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 16./

Határon átnyúló lesz a Plato Magyarország program, amelyet a belga kormánnyal közösen szervez a vállalkozások együttműködésének erősítésére a magyarországi Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Jövőre a Szatmárnémeti és Nagybánya környékén tevékenykedő kis- és nagyvállalkozások kapcsolódhatnak be a programba. A Plato Magyarország programot Ukrajna kárpátaljai területére is szeretnék kiterjeszteni. /Határon átnyúló lesz a Plato Magyarország program. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Dr. Péterffy Árpád szívsebész professzort a fennállásának 60. évfordulójára emlékező Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatták a december 16-i gálaünnepségen. A cím kései elismerés az alma matertől, ahol a kitüntetett pályája kezdetén nem a magyar végzősök számára tartogatták az egyetemi karrier lehetőségét. Ahhoz, hogy édesapja nyomdokain haladva a modern szívsebészet kiváló művelőjévé váljon, Svédországba kellett emigrálnia, hogy szakmai tudása teljében Magyarországra visszatérve Debrecenben építse fel a magyar szívsebészet egyik fellegvárát. Elmondta, hogy a most kapott elismerés nem csak ő munkájának értékelése, hanem édesapja, Péterffy Pál marosvásárhelyi sebészprofesszoré is, aki egész életén át segíteni próbált a Kárpát-medencéből hozzá forduló beteg embereken. Úgy érzi továbbá, hogy a család elismerése is, valamennyien szorosan kötődnek ehhez az egyetemhez, amelyet 12-en végeztek el, s ma is ott tanul egyik unokaöccse. Emlékezett fiatal éveire. Az ’56-os forradalmat követően az egyetemre beköltözött a félelem, a rettegés. Megmondták nekik, hogy vidékre kell menniük, ahonnan már szinte lehetetlen volt visszakanyarodni, mivel 1962-től elkezdődött a román nyelvű oktatás, és azt követően a román előadók számának a gyarapítása volt a fontos. Dr. Péterffy Árpádot először Kapnikbányára helyezték, 1963-tól Nagybányán lett alorvos. Végül elhagyta az országot, Svédországot választotta. A Karolinska Intézetben dolgozott. A doktori disszertációt a habilitáció követte, ami már egyetemi tanári minősítést jelentett. 1983-ban sikeresen megpályázta a Debreceni Orvostudományi Egyetemen professzori állását, feladata volt a szívsebészet kifejlesztése. 1997-re Magyarországon már az elsők lettek, a műtétek számát tekintve. Debreceni kinevezése után megtartotta svédországi állását, ahova rendszeresen kijárt. Minden újat hazahozott, s munkatársait is sikerült kiküldenie. /Bodolai Gyöngyi: A legnagyobb öröm. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Harmadik alkalommal nyújtott otthont Nagybányán a Teleki Magyar Ház olyan kiállításnak, amely egy alkotótábor termését tárja a művészetbarátok elé. Először láthattak vendégül egy olyan festőtábor alkotásait, amely szellemiségében tudatosan is a tágabb értelemben vett „nagybányaiság” továbbéltetését tűzte ki célul, amely itt a közelben, Felsőbányán hozza meg évről-évre a maga termését, s ráadásul 2005-ben tizedik alkalommal fogadta a hazai és határon túli alkotókat. /Kerekes József: Tárlatmegnyitó: a természet dicsérete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 23./

Nagybányán a Teleki Magyar Házban bemutatták egy nagybányai szerző, Kaszta István „Őszirózsák” című könyvét. Ezzel a szerző három év alatt a negyedik kötetével jelentkezett. /Profik és amatőrök. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 23./

Jó tíz éve jelent meg Szatmárnémetiben az első nagyobb könyvforgalmazó magáncég, az Aquila, amely ma a város két legnagyobb könyvüzletét tudhatja magáénak, s teljesítménye alapján nemrég a megye legjobb könyves cége címmel tüntették ki. Merk Alice igazgatónő közölte, két üzletükben egyetlen év alatt 370 ezer új lej (3,7 milliárd régi lej) értékben forgalmaztak könyvet. A cég a nagybani könyvkereskedelemből is több mint százezer új lejnyi bevételre tesz szert. Állandó megrendelőik aradi, temesvári, nagyváradi és nagybányai könyvkereskedések. Ezek az üzletek elsősorban magyar nyelvű könyveket vásárolnak, noha a két szatmári üzletben román nyelvű kiadványokat is árusítanak. Számos kiadóval állandó üzleti kapcsolatban állnak. Közöttük van a csíkszeredai Pallas, a marosvásárhelyi Mentor, a budapesti Alexandra vagy a debreceni Tóth Könyvkereskedés. Debrecenből a világirodalom klasszikusai mellett sok szótárt és enciklopédiát vásárolnak, Budapestről pedig főleg diákolvasmányokat. Manapság már Harry Potter, Wass Albert, Nyirő József a sláger. A karácsonyi vásárláskor sok-sok meséskönyv és ifjúsági olvasmány talált vevőre, de vitték a szakácskönyveket is. /Sike Lajos: A könyv is árucikk, vagy mégsem? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Hagyománnyá vált, hogy Nagybányán a Lendvay Márton Színjátszó Kör minden év végén zenés-humoros összeállítással áll ki. December 28-án terem zsúfolásig megtelt. A Böndi Linda és Simori Sándor által összeállított kétrészes szórakoztató műsor volt az eddigi legjobb szilveszteri előadása a társulatnak. Sikere volt a Bodor Róbert által vezetett régi-új kísérőzenekarnak is. /Tamási Attila: MindenKIderül. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 6./

Az elmúlt hetekben a pápa „Ecclesiae Archiepiscopalis maior” rangra (főérsekség) emelte a balázsfalvi székhellyel rendelkező Fogaras-Gyulafehérvári Görög Katolikus Metropolitai Érsekséget. Az új főérsekség egyházjogi hatáskörének kiterjedése, a keleti egyházak törvénykönyvének értelmében ugyanaz, mint a pátriárkátusoké. A főérsek, Lucian Muresan metropolita egyenlő rangsorba került a romániai görögkeleti egyház pátriárkájával, Teoctist Arapasuval. Az új főérsekségi egyháztartományhoz tartoznak továbbra is a kolozsvár-szamosújvári, a lugosi, a nagyváradi és a máramarosi szuffragáneus egyházmegyék mind román, mind magyar nemzetiségű görög katolikus híveikkel s a pasztorációt bármilyen nyelven végző klérussal együtt. Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita, akit a hazai görög katolikus egyház több mint 300 éves történelme során elsőként ruháztak fel főérseki méltósággal, 1931. május 23-án született a Máramaros megyei Fernezelyen. 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Negyedéves volt, amikor az 1958–1959-es tanévben a hatóságok – négy görög katolikus társával együtt – az intézet elhagyására kötelezték. Muresan minden alkalmat felhasznál ma is arra, hogy felelevenítse Márton Áron püspök rendkívüliségét, emberi és főpapi nagyságát és életszentségét. „Márton Áron az én püspököm volt. Most is, naponta kérem a jó Istent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és hősiességben megnyilvánuló erényeinek a ragyogását.” A teológiáról történt kizárása után Lucian Muresan csak kőbányában, szakképzetlen munkásként kereshette meg kenyerét, de hű maradt papi hivatásához. Titokban szentelték pappá 1965-ben. A rendszerváltás után Nagybányán szentelték püspökké 1990-ben. Előbb máramarosi megyéspüspök, 1994 augusztusától fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita. Jelenleg a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának soros elnöki tisztségét is betölti. /Fodor György: Főérsekségi rangra emelték a romániai görög katolikus egyháztartományt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Popovic Gerő 1936. március 15-én született Kárpátalján. Később Máramarosszigetre került, ahol középiskolai tanulmányait is végezte, miután Hosszúmezőn kijárta az elemi iskolát. Nagybányára sportszeretete hozta. Nemrég megjelent A vidám Abszurdisztán /Minedit Nyomda, Máramarosssziget, 2005/ című kötetében kipellengérezte a fonákságokat. /Popovic Gerő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 13./

A színészek „ízlésünket, igényeinket is alakítják. Igényünket a szép magyar nyelvre” – írta dr. Sasi Nagy Béla. Dicséretes, hogy magyar író darabját vitték színpadra, Háy János magyarországi író „A Senák” című drámát. Azonban a darabban trágárságok hangzanak el. Nagybányán Németh László bérlettel látták a drámát a helyi Németh László Gimnázium diákjai. Ez a trágárság beleillik a globalizáció diktatúrájába? Új proletkultúrára virradunk? Miért kellet ezt a színművet Erdélyben bemutatni? A cikkíró Reményik Sándor Az Ige című verséből idézett: „Vigyázzatok ma jól mikor beszéltek, / a nyelv ma néktek végső menedéktek.” /Dr. Sasi Nagy Béla: Gondolatok az új színházi nyelvről. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 20./ Ugyanerről: Sike Lajos: Kultúrkontroll a trágárság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ O. Z.: Háy: a tanácsurakat megvetem. Tovább gyűrűzik a szatmárnémeti kultúrbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Nagybánya képzőművészei igyekszenek az egykori festőtelep hagyományait a jelenbe, jövőbe átmenteni. Véső Ágoston a református egyház segítségével évek óta szervezi a magyarláposi, felsőbányai táborozásokat, a Nagybányai Képzőművészek Társasága pedig a Teleki Magyar Házban rendezi közös tárlatait. Nagybánya képzőművészete él. Ezt bizonyítja a máramarosi képzőművészek 2005. évi közös tárlata, s a múlt héten a fiatal képzőművész, Strébeli Róbert által szervezett tanácskozás is, amely a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága ez évi terveit vitatta meg. Nagybányán a Music-CafeArt bár termeiben állította ki Craciun Judit / sz. Nagybánya, 1946/ pasztelljeit. Craciun Judit eredeti kivitelezésű kerámiatárgyai mindig külön színt képviseltek a máramarosi képzőművészek évi tárlatain. /Klacsmányi Sándor: Nagybányai művésztervek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 20./

Január 21-én tartotta idei első összejövetelét az EME Agrártudományi Szakosztálya Kolozsváron. A rendezvényen Farkas Zoltán mérnök bemutatta Gidófalvy István Önéletrajz című, a Művelődés kiadásában, Sas Péter művészettörténész szerkesztésében nemrég megjelent könyvét. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának előadótanára elmondta: már Kelemen Lajos írt idősebb Gidófalvy Istvánról, írásából az erdélyi magyar középosztály életét ismerhetjük meg. Dr. T. Veress Éva professzor Bodor Kálmán gyógynövényszakértő munkásságáról beszélt. Bodor Kálmán népművelő munkát is folytatott, ugyanakkor kiemelkedő szakírónak számít. Életének utolsó éveiben gyógynövénykönyvet írt, amely 1957-ben jelent meg, halála után másodszor is kiadták. Dr. Csávossy György borszakértő az erdélyi borokról tájékoztatott. /T. Á. R.: Agrártudományi rendezvény az EME székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Január 22-én, vasárnap mutatták be Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében Gidófalvy István frissen megjelent Önéletrajzát, egyben kiállították felesége, Pataky Etelka festőművész képeit. A városban sokan emlékeznek még dr. Gidófalvy Istvánra, akinek kényszerlakhelyet jelöltek ki 1949. március 2-án. A nagy tudású Gidófalvy István, a történettudós, Kelemen Lajos egykori tanítványa, majd barátja akkor is felvállalta a népszolgálatot, amikor szinte minden ilyen lehetőségétől megfosztották. G. Pataky Etelka pedig, aki tehetségét jeles müncheni, budapesti és nagybányai mesterek irányításával teljesítette ki, akkor is festett, amikor a hivatalos tárlatokon mellőzték őt. A budapesti művelődéstörténész Sas Péter, Kelemen Lajossal foglalkozva találkozott Gidófalvy István nevével, önéletírásával. Azelőtt Kelemen Lajos ugyancsak Gidófalvy Istvánról és családjáról szóló kötetét is kiadták. A két kultúrtörténeti kiadvány egymást kiegészítve nyújt átfogó, igaz korrajzot Erdély társadalmáról, az itteni középosztály és a velük érintkező magyar társadalmi rétegek zaklatott sorsáról. A Gidófalvy házaspár 1984-ben hunyt el, hat hét különbséggel. /N. M. K.: Sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./